Selahattin Demirtaş a családjával
Selahattin Demirtaş, a kurd-zaza származású politikus a törökországi Paluban született 1973. április 10.-én. A török, szocialista politikusnővel, Figen Yüksekdağ-al együtt irányítja a kurdbarát Népi Demokratikus Pártot (Halkların Demokratik Partisi). A 2014-es elnökválasztáson a szavazatok 9,76 %-át szerezte meg. Ő vezette a HDP 2015-ös választási kampányát, melyben Törökország történelmében először, egy kurdbarát párt átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 %-os küszöböt. Ezzel sikerül saját frakciót alapítaniuk. Ezzel a sikerrel a kurd nép egyesítőjének is tekinthető, aki egy progresszív politikai programot adott a pártnak, amely támogatja a nők egyenjogúságát, a környezetvédelmet és tiszteletben tartja az LMBT (Leszbikusok, Melegek, Biszexuális és Transzneműek) jogait. Ezzel sikerült kiszélesítenie a HDP támogatását, amely így túlmutat a kurd nacionalizmuson.
Demirtaş másodikként született egy hét gyermekes családban. Gyerekkorában átélt egy katonai puccsot, amely Anatólia délkeleti kurd többségű tartományaiban rendkívüli állapotok bevezetéséhez és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveres felkeléséhez vezetett. Fivére, Nuretin Demirtaş, a jelenleg nem aktív DTP (Demokratikus Társadalom Pártja; Demokratik Toplum Partisi) ex-elnöke. A bátyját többször letartóztatták és bebörtönözték, őt magát is több alkalommal megkínozták, a nacionalista kurd mozgalommal való kapcsolatai miatt.
Jogot tanult az Ankarai Egyetemen, majd végzése után független ügyvédként dolgozott mielőtt tagja lett az Emberi Jogok Szövetség Diyarbakiri végrehajtó bizottságának, melynek elnöke akkoriban Osman Baydenir volt. Amikor Baydenirt megválasztották Diyarbakiri polgármesterének, Demirtaş lett az elnök. Elnöki ideje alatt a Szövetség a Törökországban egyre inkább gyakoribbá váló, felderítetlen politika gyilkosságok ügyeivel foglalkozott. Demirtaş egyik alapítója tagja a Török Emberi Jogi Szövetségnek (TIHV) és az Amnesty International megfigyelője Diyarbakirban.
Demirtaş felesége, Başak Demirtaş és a két kisánya, Delal y Dılda
Politikai karrierjét 2007-ben kezdte a DTP (Demokratik Toplum Partisi; Demokratikus Társadalom Pártja) tagjaként. Ugyanebben az évben, Diyarbakirban megválasztották képviselőnek, majd 34 évesen a parlamenti párt frakcióvezetője lett, a 23. Török Parlamentben.
Miután a Török Legfelsőbb Bíróság a pártot 2009-ben betiltotta, csatlakozott a BDP-hez (Barış ve Demokrasi Partisi; Béke és Demokrácia Párt), melyben 2010-ben Gültan Kışanak helyettesévé választották. 2010-ben több hónap börtönbüntetésre ítélték, amikor 1800 emberrel együtt őt is letartóztatták a kurd mozgalommal való kapcsolataik miatt.
Gültan Kışanak és Selahattin Demirtaş
2011-ben a "Munka, Demokrácia és Szabadság" formáció jelöltjeként indult a választásokon. Ez a formáció a BDP-én kívül még 18 politikai szervezetből állt. Hakkâri város képviselőjeként újraválasztották a 24. Parlamentbe.
Demirtaş volt a BDP társelnöke amikor elkezdődtek a béketárgyalások a Török Kormány és PKK között, és amely végül egyoldalú fegyverszünethez vezetett. Tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik a tárgyalások alatt felkereste a börtönben Abdullah "Apo" Öcalan-t kurd vezetőt.
Abdullah "Apo" Öcalan (67) a Kurdisztáni Munkáspárt vezetője PKK (Partiya Karkerên Kurdistan)
2014-ben Demirtaşt, Figen Yüksekdağ mellett megválasztották a HDP, Népi Demokratikus Párt társelnökének. A mintát, hogy a párt vezetését megosszák mindkét nem között, a német Zöld Párt adta. Ez a kurdbarát koalíció a BDP-ből és különböző baloldali pártokból és szervezetekből jött létre a Népi Demokratikus Kongresszus támogatásával (HDK), A HDP célkitűzése, hogy nyisson minden olyan személy irányába, akiket Törökországban elnyomnak (nők, aleviták, keresztények, homoszexuálisok, baloldaliak, környezetvédők...) A HDP így már nem csak a kurdokat tudja megszólítani, hanem szinte bárkit, aki Erdoğan despotizmusát ellensúlyozni akarja. Ha a Demirtaş vezette HDP nem lépi át a 10 %-os küszöböt, nagy a veszélye annak, hogy a párt radikális szárnya kerekedik felül, ami nagyban megnöveli az instabilitást a Törökország kurdok lakta térségében, amelyben már most feszült légkör uralkodik és rengeteg erőszakos atrocitás történik.
Demirtaş 2014 augusztusi elnökválasztásban a HDP jelöltjeként 9,76 % ért el a szavazáson. Őt tartják a HDP mérsékelt tagjának. A karizmatikus Demirtaş-nak egyensúlyoznia kell a a keményvonalas nacionalista kurdok és az Erdoğan rendszerével elégedetlen törökök között. Sem a bebörtönzések, sem a kudarcok nem törték meg. A sajtótájékoztatókon mosolygós. Barátságosan, közvetlenül viselkedik az újságírókkal, ami Törökországban nem általános.
Mivel az AKP és Erdoğan abszolút többségét legfőképpen az veszélyezteti, ha a HDP átlépi a bejutáshoz szükséges tíz százalékot, ezért legfőképpen ők lettek a kormányzati támadások legfőbb célpontjai. Ez Európai Bizottság által kiadott 2015-ös országjelentés többek között azért is bírálta a Török Kormányt, mivel súlyos atrocitások érték a legálisan működő kurdbarát HDP-t.
Több bizonyíték van arra is, hogy egy ISIS által támogatott gaziantepi csoport követte el a támadásokat a HDP pártirodái ellen Adanában és Mersinben, és ők felelnek a bombatámadásokért Diyakbakirban és Surucban."
Elmondható még az róla, hogy Demirtaş beszél zazaki nyelven is. Ezt az indoeurópai nyelvet a zaza etnikum beszéli.
Figen Yüksekdağ Şenoğlu (44) a HDP társelnöke
