Muhammed Fethullah Gülen
A muzulmán hitszónok hálózatát, amelyet a szakértők az Opus Dei-hez hasonlítanak, azzal vádolják, hogy az Államon belül egy „párhuzamos hatalmat” épít ki.
Fethullah Gülen, török hitszónok, aki régebben még az Igazság és Fejlődés Pártját segítette abban (AKP), hogy megszabaduljon a Hadsereg politikai szerepétől, mára az iszalamista párt által üldözött ellenséggé vált, akit azzal vádolnak, hogy „párhuzamos hatalmat” épít ki az Államon belül, azzal a céllal, hogy megdöntse Recep Tayyip Erdoğan elnököt. Gülen a vezetője a Hizmet (Szolgálat) nevű iszlám szervezetnek – amelyre több alkalommal egyszerűen csak úgy hivatkoznak, mint „A Közösség”. A Hizmetet a szakértők a katolikus Opus Dei-hez hasonlítják, az eszméi – társadalmilag nagyon konzervatív, gazdaságilag liberális – és a befolyása miatt. A Hizmet, a világ különböző részein, igyekszik a tagjait fontos pozíciókba juttatni a vállalati irányításban és az adminisztrációban . (A Hizmet egy nemzetközi, modern, pacifista iszlám vallási-szociális mozgalom.)
Gülen 1941-ben született Törökországban, a konzervatív Kelet-Anatóliában, Erzurumban, ennek ellenére éveken keresztül az ország egyik legmodernebb településén, Izmirben tevékenykedett imánként, az állam alkalmazásában. Itt maga köré gyűjtött egy jelentős, hívőkből álló közösséget. Said Nursi követőjeként, Gülen egyesítette a XX. század elején élt teológus eszméit a török nacionalizmussal és a szabadversenyes piacgazdasággal.
Az 1980-as katonai puccsot követően, melynek során Kenan Everen tábornok úgy döntött, hogy felhasználja az iszlám vallást a baloldal befolyása elleni küzdelemben, Gülen közössége híveket szerzett, akik a fizetésük egy részét a Hizmetnek ajánlották fel. A következő évtizedben a Hizmet már az ország legerősebb közössége lett. Ez legfőképpen annak köszönhető, hogy egy jelentős magániskolai hálózatot építtettek ki, melynek az volt a célja, hogy a legtehetségesebb tanulókat megnyerjék maguknak. A végzett tanítványokat később álláshoz juttatták a közigazgatásban, a médiában és a vállalatoknál. Tevékenységük nemcsak Törökországra korlátozódott, hanem kiterjesztették azt Közép-Ázsiára, Afrikára, és Amerikára. Követői alapítványokat és egyesületeket létesítettek Spanyolországban, Argentínában, és más spanyol nyelvű országokban.
A kilencvenes években Fethullah Gülen jó kapcsolatokat ápolt a Törökországban kormányzó konzervatív pártokkal. Az 1997-es katonai puccs után Gülen azonban úgy döntött, hogy száműzetésbe vonul Amerikába, Pennsylvaniába, mivel akkoriban az országban igazi boszorkányüldözés kezdődött mindenki ellen, akiről azt gyanították, hogy iszlamista.
Gülen számára az igazi lehetőséget az AKP 2002-es győzelme jelentette. A következő tíz évben, a gülenista közösséghez tartozó tisztségviselők megszerezték a legmagasabb pozíciókat a rendőrségen és a bíróságokon. Itt kihasználták az alkalmat, hogy a Fegyveres Erők több száz tisztjét a vádlottak padjára juttassák, azzal vádolva meg őket, hogy puccsot terveztek. Ez a nagy bűnper, amely Erdoğan maradéktalan támogatásával zajlott, legtöbbször zavaros bizonyítékokon és koholmányokon alapult, sok esetben ezért semmisnek kellett nyilvánítani az ítéleteket. Ennek ellenére a kitűzött cél teljesült, a Hadsereg ezután már nem avatkozhatott bele politikai ügyekbe.
Tisztogatások az igazságszolgáltatásban és a rendőrségen
Az AKP és Hizmet közötti kapcsolatok akkor kezdtek el repedezni, miután Erdoğan támogatást nyújtott a „Flotilla de Libertad”-nak. Hozzájárult még az ellentétek kiélesedéséhez a Gezi parki tüntetések aktivistái elleni brutális kormányzati fellépés. Gülen mindkét cselekedetet kritizálta a közösség médiáin keresztül. A Török Kormány tovább feszítette a húrt azzal, amikor elrendelte, hogy zárják be a Hizmettel kapcsolatban álló fontos magániskolákat. Ez a gülenista AKP-s képviselők – mint például az exfutballista Hakan Sükür – lemondását vonta maga után. A nyílt ellenségeskedés végül azután tört ki, miután korrupciós vizsgálat indult Erdoğan környezetében, ami a kormány szerint egy kísérlet volt „a kormány megdöntésére”, és amelyet a Közösség által támogatott rendőrség és ügyészség mozdított elő.
Azóta Erdoğan, az AKP vezetője jelentős tisztogatást hajtott végre az igazságszolgáltatásban és a biztonsági erők soraiban, megpróbálva eltávolítani azokat, akiket régebben ugyanez az iszlamista formáció segített pozícióba jutni. Októberben, egy állítólagos puccs miatt, megindították a Hizmet közösség ellen irányuló pert, és nemzetközi elfogató parancsot adtak ki Gülen ellen. Ugyanilyen módon léptek fel a gülenista tisztek és ügyészek ellen. Leszögezhető, hogy a vizsgálat és vád a Hizmet ellen – Mustafa Akyol kommentátor szavai szerint – „a tények és politikai fantáziák keveréke”. A vádak között olyan gyöngyszemek találhatók, mint: „Mindenféle fondorlat, összeesküvés, terrorizmus és a válság felhasználása ahhoz, hogy megakadályozzák Törökország szuperhatalommá válását. Mindezt nyugati barátaink és természetes szövetségeseik provokálják. A Köztársaság, mindezek ellenére, szembeszáll a komoly veszélyekkel. Egy Felszabadító Háborút vívunk.”
Forrás: ¿Quién es Fetulá Gülen, el nuevo archienemigo de Erdogan?
ANDRÉS MOURENZA, Estambul; 3 NOV 2015 - 18:42 CET
A török rendőrség 2015. november 3-án, kedden, 35 személyt tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy puccsra készültek. Mindannyian az amerikai száműzetésben élő befolyásos hitszónok, Fethullah Gülen követői. Ezzel egy időben 18 tartományban razziáztak, melynek során magas rangú állami tisztviselőket és rendőröket is letartóztattak.
Ne bántsátok a Gezi park fáit!
Paprikaspray-vel, könnygázzal és vízágyúkkal támadt az Isztambul központjában található Gezi park átépítése ellen tüntetőkre a török rendőrség péntek hajnalban. A tömeg és a kiérkező rendőrök közötti összecsapásokban heten komolyabban megsérültek – adta hírül a Hürriyet című török napilap angol nyelvű honlapja. Egy nappal korábban hasonló hajnali akciónak lehettek tanúi az isztambuli lakosok.
A török metropolisz szívében az utóbbi napok eseményei miatt egyre népszerűbb viselet a házilag készített gázálarc. A légszűrő maszkból, hosszában félbevágott nagy műanyag palackból, valamint az egészet rögzítő gumiból álló álarc állítólag hatékony védelmet nyújt a könnygázzal szemben. A tüntetők egyébként a fákra kiragasztott útmutatókkal segítenek tapasztalatlanabb társaiknak kijátszani a tömegoszlató eszközöket.
Csütörtök este több százan csatalakoztak a Taksim tér melletti Gezi parkban május 26. óta táborozó kemény maghoz, hogy megakadályozzák a területet körül vevő falak lerombolását és a fák kidöntését. A Taksim tér betondzsungelében a Gezi park jelenti az utolsó zöld menedéket, amelynek helyén a tervek szerint egy újabb bevásárlóközpont épül.
A Gezi park egy kis terület néhány darab fával – magyarázta Veysel Eroğlu erdészeti és vízügyi miniszter. Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök sem mutatkozott megértőbbnek a tüntetőkkel szemben. „Csináljatok, amit akartok, de már meghoztuk a döntést” – mondta.
Forrás: MTI 2013.05.31.
