„A miniszterelnök végül azt mondta: A sors könyvében ma az van megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi, nemzeti. Ha ebbe belenyugszunk (...), elnyel bennünket az Európai Egyesült Államok hatalmas bendője”.

Orbán Viktor: A magyar sem lehet szabad, ha Európa nem az

Ezek szerint már megint nekiugrunk Európa felszabadításának. Augsburgnál 955. augusztus 10-én csúnyán megakadályoztak minket ebben a rejtőzködő és arctalan világerők, valamint Konrad der Rote.

Az említett „sors könyve”, amit a miniszterelnök volt szíves közepes nyilvánosság előtt megemlíteni, a „Cion bölcseinek jegyzőkönyveiről” című füzetecske. A szép beszéd elázott, ezért a felhasznált irodalmat sajnos már nem lehet végigböngészni.

Az ügyesen elkészített hamisítvány Maurice Joly „Montesquieu és Machiavelli dialógusa a pokolban” című 1864-ben, III. Napóleon despotizmusa ellen íródott pamfletje alapján készült. Az áldokumentumokat az orosz politikai rendőrség, az Ohrana (mai nevén: Федеральная служба безопасности Российской Федерации (ФСБ)) titkos műveleti, provokációk kidolgozásával foglalkozó részlegének megbízásából állították össze. A megjelentetésre a kisinyovi pogromok után néhány hónappal került sor, ezzel igazolást adva a véres eseményeknek. A hamisítványt a mai napig cáfolhatatlan bizonyítékként használják a különböző összeesküvés-elméletekhez és ezek szerint a miniszterelnöki beszédek összeállításához is. Orbán Viktort nagyon fellelkesíthette az olvasmányélménye mivel azóta mindenütt nemzetközi összeesküvések nyomait véli felfedezni.

Magát Adolf Hitler, német kancellárt nem nagyon érdekelte a dokumentumok hitelessége, egyszerűen felhasználta azokat a „Mein Kampf”-ban és a népirtásában. (Egy elhíresült Ohrana-provokáció. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei)

Ma már természetesen esély sincs arra, hogy a nagy számú hívőt bárki is meggyőzze arról, hogy a „Cion bölcseinek jegyzőkönyveiről” című bestseller csupán hamisítvány. „Azért nem hamisítvány, mert azt akarják elhitetni róla, hogy hamisítvány. Pont azok, akik hamisítványnak hamisították át.” Ilyen összetett érveléssel nem érdemes vitába szállni, mivel könnyen belekeveredhetünk egy egész életre szóló végtelen ciklusba.

A „mű” még a kissé furcsa viselkedésű, lengyel nemzetvédelmi miniszter, Macierewicz érdeklődését is felkeltette, aki 2002-ben ezt nyilatkozta a „Cion bölcseinek jegyzőkönyveiről”:

„Olvastam és nagyon érdekes. Vannak, akik szerint hiteles és vannak, akik szerint nem. Én nem vagyok szakértő. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy vannak ilyen csoportok zsidó körökben”.

Érdekesnek találta a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, miniszteri posztot bukhat a lengyel képviselő

Macierewicz imádja és sorozatban gyártja is az összeesküvés-elméleteket. Egyik legemlékezetesebb akciója az volt, amikor 2015 decemberének egyik éjszakján, hajnali fél kettőkor, álkulcsokkal behatoltak a NATO varsói lengyel-szlovák hírszerzési központjába. Burleszkbe illő jelenetek után menesztették annak vezetőjét, Krzysztof Duszát, majd saját emberüket, Robert Bala ezredest nevezték ki az utódjául. A titkos akciónak semmi értelme nem volt, ugyanis fényes nappal is végrehajthatták volna a személycserét. Álkulcsok nélkül.

A történész végzettségű miniszter a fenti kijelentéséért később bocsánatot kért. Valószínűleg a világerők kínzással kombinált zsarolással kényszerítették rá arra, hogy ezt megtegye. Ezek után már megengedték neki, hogy Jarosław Kaczyński kinevezze őt a PiS kormány nemzetvédelmi miniszterévé. Kaczyński köztudottan a háttérhatalmaknak dolgozik.

Így működik a világ. Mire is mennénk egy valamirevaló világerő, egy rejtőzködő háttérhatalom nélkül? Annyira szupertitkosak, hogy még azt sem lehet tudni róluk, hogy egy vagy több van-e belőlük. Az is elképzelhető, hogy ezek a világerők még saját maguk előtt is szigorúan titkolóznak. Valójában fogalmuk sincs arról, hogy ők azok, csak teszik a dolgukat. A Bibliában is le van szépen írva, hogy még piramisokat is építettek Egyiptomban, aztán egyszerűen leléptek onnan. A templomos lovagok is mind egy szálig zsidók voltak, mivel banki-pénzügyi tranzakcióikkal foglalkoztak.

Az összes háborút, éhínséget és járványt az "arctalan világerők" robbantották ki. Jelenleg éppen az édesvízkészletek felszámolásán és a mobil kommunikáció fejlesztésén mesterkednek.

A háttérhatalmakkal foglakozó népszerű tanok legnagyobb hazai tudója és terjesztője, a valószínűleg ma is Oroszország érdekében tevékenykedő volt moszkvai tudósító, Szaniszló Ferenc. Szaniszlót 2013-ban Balog Zoltán miniszter egészen véletlenül Táncsics-díjjal tüntette ki. A bohém természetű miniszter csak később tájékozódott arról, hogy miféle csodabogárnak adta át a díjat, ezért közölte a már majdnem üdvözült feketeszázas Ferenc testvérrel, hogy csupán egy apró félreértés történt. A sértett a díjat ezután színpadias körülmények között vissza is adta.

Az 1848-as forradalmat és szabadságharcot a cári Oroszország segítségével verték le. A Táncsis-díjat annál jobban nem is lehetett volna meggyalázni, minthogy egy ilyen kétes múltú egyénnek adományozzák. Ennyi erővel akár gróf Fjodor Vasziljevics Rüdiger cári lovassági tábornoknak posztumusz oda lehetett volna ítélni a Petőfi-díjat, a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatos munkájának, teljesítményének elismeréseként, valamint a világosi fegyverletételben való elévülhetetlen érdemeiért.

Szaniszló mindezek ellenére akár még Fekete György utóda is lehet az MMA élén, ha az elnök úr majd néhaivá válik. A képességei és a jelleme teljes mértékben alkalmassá teszik erre a szép posztra.

Egy magyar miniszterelnök számára kétségtelenül nincs is hasznosabb tevékenység, mint az Ohrana iránymutatásai alapján a „világerők” ellen küzdeni. Addig sem kell mással foglalkoznia és minden kudarcot – amikből már elég tekintélyes gyűjteményre tett szert – egyszerűen rájuk foghat.

A Világ-panoráma 2016. március 15-i, ünnepi különkiadásában, Orbán Viktor azt is elharsogta a megcsappant számú egybegyűlteknek, hogy:

"Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra."

Az 1938. november 9-10-én Németországban a novemberi pogromok (Kristallnacht) során a zsinagógákat gyújtogató gyümölcsök nem az iszlám, hanem a miniszterelnök által is oly lelkesen üldözendő „világerők” elleni harc nevében tevékenykedtek.