Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

NemGogol

A Nemzeti Összetartozás Napja

2016. június 06. - Toadwart66

860547282.jpg

Nemzeti Összetartozás lábhoz tett esernyők segítségével 

2010 óta nemzeti emléknap Magyarországon június negyedike, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója. Ez alkalomból tartott megemlékezést városunk önkormányzata az evangélikus templom kertjében, a Trianoni Emlékműnél ma délelőtt.” (Dunaújváros online)

Rendkívül felemelő élmény ez a Nemzeti Összetartozás”, de gyakorlati kivitelezése még az országhatárainkon belül is áthidalhatatlan nehézségekbe ütközik. Ha pedig azokon túl is megpróbáljuk a konglomerációt, az bizony teljesen reménytelen feladat. Nem olyan népek vagyunk mi, hogy ez csak úgy, simán menjen.

Tulajdonképpen azon is teljes joggal szomorkodhatnánk, hogy ma már nem létezik az Osztrák-Magyar Monarchia. Emiatt ugyanis akkoriban 51,4 millió ember élete változott meg radikálisan és ennek 20 %-a volt magyar. Az, hogy a nagyhatalmak, illetve az érintett országok ide-oda tologatták a határoknak nevezett, teljesen felesleges vonalakat, rengeteg különböző nemzetiségű ember halálát és szenvedését okozta. Mint az később kiderült, teljesen értelmetlenül.

A szónokok az emléknapon búskomor arccal kijelentik a következőt: „Azért fontos az emlékezés, hogy tudatosítsa a magyarság összetartozását határon innen és túl és azt, hogy csakis magunkban bízhatunk, magyar a magyarban.”

A „Nagy Nemzeti Bizalmatlanság” halálkultusza az, ami a mai napig lehetetlenné teszi, hogy ez a nemzetek közötti vérbosszú végre-valahára befejeződjön. Miért ne bízhatnánk meg egy német, cseh, lengyel, szerb, horvát, ruszin, román, szlovák, szlovén, olasz vagy más nemzetiségű derék és jóravaló emberben, ha az megérdemli vagy első ránézésre szimpatikusnak tűnik. Legfeljebb csalódunk, ha mégsem az. És arra mi a garancia , hogy minden magyar talpig becsületes, segítőkész és nem válnak halálos ellenségekké egy hirtelen kirobbant telekvita vagy egy macska ismeretlen eredetű elhunyta okán.

A szlovákiai Most-Híd párt példája azt mutatja, hogy kompromisszumokkal sokkal több mindent el lehet érni, mint látványos, de felesleges konfrontációval. Bugár Bélát természetesen ezért sokan árulónak tartják, pedig a Most-Híd nélkül felszámolták volna a szlovákiai magyar iskolákat.

Ezt a „Nemzeti Összetartozás Nap”-ját az teszi legfőképpen november hetedikéssé”, hogy jelenleg többfrontos harc dúl az „Összetartozók” között. Magyarországon a békés polgárok gyakorlatilag mindenen képesek összeveszni. Nem tudom, más népek ezt tevékenységet miként művelik, mi azonban meglehetősen jól. Talán még a törzsi háborúkból maradt ez vissza, de a dolog remekül működik és van is rá igény.

Az Alkotmánybíróság 2016 áprilisi döntése, miszerint nem ütközik alaptörvénybe az, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgárok elméletileg szavazhatnak ugyan, gyakorlatilag azonban nem, szépen szétrúgta ezt a melankolikus, ünnepi összetartozást. Senki sem szervezett demonstrációt a kormány ezen önző taktikai húzása ellen. Még a Békemenet sem bődült el ennek a gyalázatnak a hallatán, pedig azt állítják magukról, hogy ők igencsak kedvelik az igazságosságot.

Ami még változatosabbá teszi az életet a Kárpát-medencében az-az, hogy mivel az erdélyi magyarokat a Fidesz amolyan tartalékos állományként kezeli, sokan ösztönösen rá is zendítettek a románozásra. Ez már csak azért sem szép dolog, mivel románnak lenni nem bűn. Tulajdonképpen ők sem a Szíriuszról jöttek, ugyanúgy mint mi. Amúgy sem a külhoni magyarok szavazatával van a gond, hanem azzal, hogy nem egyenlőek a feltételek. Erről azonban nem a Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában élő magyarok tehetnek, hanem a magyar kormány.

A levélben történő szavazás önmagában nem rossz dolog, de akkor álljon mindenkinek a rendelkezésére, aki ezt igényli. Ausztriában szépen működött a dolog. A Nyugaton élő magyar állampolgárok esetében Orbán pont attól, tart, hogy itt is működne. Félelme teljesen alaptalan. A külföldön dolgozó magyarok heterogén összetételűek és ezt ő is nagyon jól tudja. Ha ennyi kockázatot sem mer felvállalni, akkor válasszon magának valami nyugodtabb szakmát, mivel idő előtt meg fog betegedni.

A Nyugaton, illetve és a más országokban élő magyarok és az anyaország között meglehetősen torz az információáramlás. A kormánypropaganda mindig gondosan ügyel arra, hogy mindenki megtudja, milyen temérdek pénzt sikerült a magyar kormánynak a határokon túlra juttatnia. Azt, hogy ezzel a későbbiekben milyen anomáliák történnek, már nem tartják annyira fontosnak világgá kürtölni. Annak sincs hírértéke, hogy a Fidesz rendszeres erdélyi hadjáratai valószínűleg nem aratnak mindenkiben osztatlan elismerést. Sokan teljesen homogén világnézetet feltételeznek az erdélyi magyarokról. Nicolae Ceauşescu homogenizációs erőfeszítései és a normál eloszlás alapján ennek nagyon kicsi a valószínűsége.

A Trianon okozta mély fájdalom miatt a közszolgálati média mindössze 2-3 percet szentelt a romániai önkormányzati választásoknak, pedig az ott élőket ez valószínűleg jobban izgatta, mint a Magyarországon elhullajtott irdatlan mennyiségű koszorú és keserűen kicsordult könnycsepp. Ez is azt mutatja, hogy nagyrészt hazai korteskedés folyik nemzetegyesítés címén.

A nyugati magyarság szinte nem is létezik a hazai politikai életben. Semmiféle érdemi képviseletük nincs. A KSH adatai szerint 2014-ben 920 milliárd forintot utaltak haza, ami a hazai GDP 3 %-a. Valaki megüzenhetné néhány óriásplakáton a magyar kormánynak, hogy azok a magyarok is tiszteletet érdemelnek, akik külföldön dolgoznak.

Lenne tehát mire alapozni a „Nemzeti Összetartozást”, de semmiképpen sem a különböző megható ünnepségekre, a szitanyomásos Nagy-Magyarország matricákra, Beregszászi Olga művésznő apokaliptikus arckifejezésére, illetve a katolikus ördöglovas, Semjén Zsolt látványos bravúrjaira. A határok lebontása és az egyéni kapcsolatok sokkal inkább alkalmasak erre. Ma már ezek nem ütköznek semmiféle akadályba. Mindenki azzal egyesül, akivel csak akar.

A tíz évig tartó délszláv háború 2001-ben ért véget és több mint 140.000 ember halálát okozta. A túlzásba vitt, kizárásos alapú összetartozásnak van egy ilyen szomorú következménye is.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr208783818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása