Ottomán katonák állnak a kivégzett örmények mellett 1915-ben, a mostani Szíria területén található Aleppóban

„Bayer: Aki nem szavaz, vagy igennel szavaz, az hazaáruló.” (Bayer Zsolt tartott előadást az illegális bevándorlásról)

Ez a rövid odaszúrás egy meglehetősen semmitmondó és sommás ítéletet tartalmaz. Nincs benne semmi izgalmas, új, meglepő összetevő. A hazaárulózás Magyarországon ugyanúgy hozzátartozik a helyi folklórhoz, mint a gulyásleves vagy a rablóulti. Saját világnézetétől függetlenül valószínűleg mindenki többször is megkapta már ezt a jelzőt innen vagy onnan. Rendületlenül aggatjuk egymásra. Bagatell ügy. Nincs is nagyon értelme foglalkozni vele. 

A hazaárulás ma már szóra sem érdemes. Ez a kifejezés régesrég elveszítette a jelentését, így valójában nincs számottevő értéke. Nem jelent semmit. Az ezzel a jelzővel oly gyakran megbélyegzettek száma úgy 9,897 millió fő lehet, de ehhez a számhoz nyugodtan hozzá lehet még csapni a világ minden táján szerteszét élő honfitársainkat is. Őket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Nekik is kijár ez a besorolás. Hogy miért? Azért, mert, csak. Valamit biztos mondtak vagy tettek már életük során, ami nem nyerte meg mások tetszését.

Még magát a nagymestert is többször illették ilyesmivel. Bayer Zsolt a hazaáruló. Ebben a mondatban nincs egyetlen érdekes szó sem. Természetesen a Zsolton kívül.

Utóbbi török-magyar eredetű, a szultán méltóságnévből származó személynév, a Solt név alakváltozata, melynek jelentése fejedelem, uralkodó. Maga a név „komoly, felelősségteljes, családcentikus, erős egyéniség kialakulását segíti. Nagyon korrekt és megértő szülő lehet a név viselőiből. Bár nagyon jó üzleti meglátásai vannak, de nem agresszív az alkuiban, mert nem fontos neki az eredmény. Kedvező számára, ha a nyilvánossággal dolgozhat, mert az emberek kedvelik kedves, megértő, figyelmes, türelmes természetét. Magánéletében is sokaknak rokonszenves csodálatos, biztonságot nyújtó természete miatt.” (Zsolt) Igazán remek megállapítások. Bayer Zsolt, aki kedves, megértő, figyelmes, türelmes természetű. Hajszálpontos jellemzés.

Fizikai értelemben hazát árulni nagyon keveseknek adatik meg az életük során. Ehhez ugyanis befolyás, hatalom és adandó lehetőségek szükségeltetnek. Ha - csupán a példa kedvéért - Magyarország miniszterelnöke önző hatalmi célokból, vagy valami rejtélyes, személyes érintettség okán, erkölcstelenül kiszolgálná Oroszország érdekeit, illetve egyoldalú orosz energiafüggőségbe taszítaná az országot, akkor ezzel a tevékenységével rögtön életet lehelhetne ebbe a néhai jelzőbe. Ez mindenképpen jóval bűnösebb cselekedet, mint mondjuk 2016. október 2-án egész nap otthon tartózkodni és várni a postást.

Aki hazát akar árulni, az tegye meg ezt úgy, hogy annak konkrét, hosszan tartó, negatív következményei legyenek az egész ország számára. Egy valahova odakanyarított X jelzés segítségével nem lehet megoldani ezt a nehéz és összetett feladatot. 

Bayer Zsolt, az uszításaival, hazugságaival, gyalázkodásaival, színes átkozódásaival nem a hazáját, hanem legfőképpen az embertársait árulta el. Származásuk, állampolgárságuk, bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt. Ez rendkívül gyalázatos cselekedet a részéről, amit nem is kíván abbahagyni. Ő ezt a tevékenységét ráadásul többszörösen visszaeső módon, hivatásszerűen, aljas szándékból, anyagai haszonszerzés céljából követte el, amire számos írásos bizonyíték áll rendelkezésre. A szóban forgó illető régóta kéjeleg üzletszerűen.

Az, hogy mondatait kiragadják a szövegkörnyezetükből, vagy otthagyják, ahová a szerző eredetileg biggyesztette azokat, teljesen mindegy. Tetteit az is súlyosbítja, hogy írásai, beszédei rengeteg ember gondolkodását, nézeteit és tetteit befolyásolják. Gyilkoltak is már ezek következtében, amelyet ő életet megvető bátorsággal letagadott.

Bayer Zsolt a fentiek alapján inkább emberáruló. Ennek a mondatnak van jelentése, tartalma. A barátait, a feleségét, a férjét, a barátját, a szeretőjét bárki képes elárulni, de ez magánügy. Az uszítás ennél jóval veszélyesebb, és fontos közügy. Az agresszív,  heves vérmérséklettel alaposan megátkozott publicista állandóan megpróbálja egymaga átvenni az igazságszolgáltatás feladatait. Ehhez neki se joga, se végzettsége, se erkölcsi alapja nincs. A tényleg tragikus és szomorú olaszliszkai lincselés után  a bűnösöket elfogták, elítélték, megbüntették, ami igazságos. Egy elkövetett bűnre azonban nem lehet egy Oradour-sur-Glane szerű mészárlással válaszolni, vagy véletlenszerűen kiválasztott embereken vendettával elégtételt venni, illetve erre buzdítani másokat.

Bayer Zsolt írásai, beszédei a magyar közgondolkodásra megdöbbentően nagy mértékben hatnak, ami rendkívül ijesztő és szomorú jelenség. Nagyon jól csinálja a rosszat. Nem érdemes őt betiltani, vasra verni, megbüntetni. Minek? Azonnal nemzeti hős, mártír, bálvány válna belőle. Az ország számos településén valószínűleg még szobrot is emelnének a tiszteletére.

Egy normálisan, igazán polgárián működő társadalom pillanatok alatt kivetné magából azt, aki állandóan emberi mivoltuktól foszt meg másokat. A tuszik lemészárlása is azzal kezdődött, hogy először átminősítették őket csótányokká. Ezt követte a népirtás. A Harmadik Birodalomban a zsidókat patkányoknak tekintették. Ma ismét szabadon terjedhetnek ezek az eszmék. Rendkívül udvariasan magunk elé engedjük az erőszakot.

Bayer Zsolt önmagában nem képvisel sem erőt, sem értéket. A gyűlölethez, kirekesztéshez nagyon fontos a tömegek részéről való fogadókészség. Sajnos ma ez megvan.

Hazaárulózás? Csupán egy nevetséges és ostoba érvelés. Egyszerű közhely. Afféle nemzeti popcorn. Sunyi módon, szövegkörnyezetbe tuszkolt utalásokkal mások életét, biztonságát veszélyeztetni azonban már valódi bűn. Isten ellen való cselkedet!

Bayer Zsolt, mint magányos publicista nem jelentene semmiféle veszélyt. A hatalommal a háta mögött és zsolddal alaposan ellátva azonban jelentős szerepe van a szélsőséges indulatok elterjesztésében. Portékája, a gyűlölet, emiatt rendkívül kapóssá, divatossá vált. A tetűzés, patkányozás, csótányozás a demokratikus oldalon is megjelent. Akit ez a stílus zavar, egyre kevesebbet tehet ellene valamit. Nem vonulhat ki remeteként a társadalomból, legfeljebb csendben elhagyhatja az országot. A bayeri-orbáni retorika legfőbb célpontjai, a szegény és kiszolgáltatott rétegek azonban még ezt sem tehetik meg.