Kerstin Langenberger fotója

„Donald Trump a választási kampánya során sem rejtette véka alá, hogy mit gondol az energiapolitikáról. Ennek egy markáns része az a májusi megnyilatkozása volt, miszerint kivezetné az USA-t a klímaegyezményből. A kampány hevében, mondhatjuk, olyanokat is mondanak politikusok, amiket igazából nem úgy gondolnak, csak a figyelmet szeretnék felkelteni. A klímaváltozás azonban nem ilyen téma Trumpnál.” (Ha Trump csak ezt az egyetlen egy mondatát gondolja komolyan, akkor máris bajban van a világ)

A világ nagy része nem ismeri elég alaposan Donald Trumpot, Donald Trump pedig egyáltalán nem ismeri a világ nagy részét. Utóbbival a leendő amerikai elnök nincs egyedül. Úgy 7 és fél milliárd ember mondhatja el ugyanezt magáról. Nagy részüknek azonban egymagában nem sok befolyása van a Föld ökoszisztémájára, csak úgy összességükben. Trumpnak velük szemben igen.

Trump elnöksége sok embert váratlanul ért és rendkívül heves érzelmeket váltott ki. Egyesek szerint nem is lesz olyan rossz elnök, mint amilyenek mutatja magát, mások szerint az amerikai elnökök határozott idejű alkalmazásánál nincs próbaidőszak. Három hónappal a beiktatásuk után nem lehet újat keríteni helyettük, ha működésük közben zavarok lépnek fel. Szép számmal akadnak olyanok is, akik úgy gondolják: – Na, végre! Ő a mi elnökünk. Ízig-vérig férfi, mint amilyen Custer tábornok volt!

A leendő amerikai elnök  frizurája, modora, viselkedése olyan-amilyen. Abraham Lincoln sem volt a maga korában túlságosan népszerű személyiség, szépségének megítélése pedig még ma is erősen megosztja a közvéleményt.

Az, hogy Donald Trump ökológia ismeretei hiányosak, illetve egyáltalán nem léteznek ilyesmik, alapvetően nem jelent gondot. Rengeteg klímakutatót, biológust, ökológust tudna összecsődíteni tanácsadónak. Az azonban, hogy Trump a Föld klímaváltozását hitbeli kérdésként kezeli, humbugnak tartja, több mint ijesztő. Ebből a szempontból Donald Trump tragikusan ostoba és emiatt rendkívül veszélyes biológiai fegyvernek minősül.

A klíma változása mérhető, vizsgálható, dokumentálható. A kutatók 97 százaléka szerint az átlaghőmérséklet növekedése – legalább részben – emberi tevékenységre vezethető vissza. Rengeteg tudományos értékű publikáció, ismeretterjesztő cikk jelent meg a témában, melyek konkrét adatokon és nem vallási kinyilatkozásokon, vagy politológusi elemzéseken alapulnak. A változás okai még nem világosak, a kutatók pont ennek kiderítése érdekében gyűjtenek minél több adatot. Nem csupán egy gigantikus termosztát ide-oda csavargatásáról van szó.

Valami biztos elkezdődött. Tavasszal és télen delfinek jelentek meg az északi-sarki vizeken, ami régebben csak nyáron volt rájuk jellemző. Ha már ott vannak, a jegesmedvék szívesen meg is eszik őket, ami viszont eddig nem volt szokásuk. Fő táplálékforrásukat a fókák jelentették.

A hím jegesmedvék általában a táplálékban gazdag, jeges területeken kóborolnak magányosan, de kiváló kondícióban. A nőstények ezzel szemben a bocsaikkal együtt a szárazföldön maradnak, ahol a jégtakaró visszahúzódása miatt egyre inkább beszűkül az élőhelyük. Szép lassan éhen pusztulnak, mivel nem rendelkeznek szavazati joggal és demonstrálni sem tudnak.

Az Alaszkában és Kanadában élő grizzlyk a környezet felmelegedése miatt egyre északabbra vándorolnak, ahol többször kereszteződnek a jegesmedve populációkkal. A két faj eddig földrajzilag elkülönült egymástól, ami mára megváltozott. A jelenleg nagyjából 20-25 ezer példányra fogyatkozott jegesmedvepopuláció kénytelen a genetikai állományát a grizzlykre bízni.

„Hosszú távon egy evolúciós változás tanúi lehetünk, ahol az átfedések száma egyre növekszik, mert a jegesmedvéknek nincs sok választásuk. De még generációk százai szükségesek ahhoz, hogy egy valóban új medvefaj jöjjön létre.” (Chris Servheen)

– Kit érdekelnek ezek a jegesmedvék? – merülhet fel sokakban a jogtalan kérdés. – Talán a fókákat vagy az inuitokat?

Ezt a problémát azonban nem szabadna félvállról venni. A jegesmedvék sorsán keresztül érzékelhető az, hogy milyen hatásai lehetnek a klíma globális megváltozásának. Az éghajlatot nem lehet elkülöníteni, részekre szabdalni. A változások az egész bolygóra kihatnak és nem foglalkoznak az országhatárokkal vagy a GDP növekedésével.

A tengerek vízszintjének és az áramlásoknak megváltozása, a csapadék eloszlásának idő- és térbeli anomáliái már ma is konkrétan és negatívan befolyásoljáka rengeteg ember életét. Az egyre gyakoribb és szélsőséges aszályos időszakok arra késztetik az ezzel sújtott területeken élőket, hogy elhagyják eddigi lakhelyüket. Nem fognak illedelmesen kopogtatni, hogy szabad-e bejönni egy kis vízért.

Jelenleg minden valamirevaló politikus fő célja a hazai gazdaság növekedésének emelése. Úgy tekintenek erre, mint valami  Szent Grálra, ami minden társadalmi problémát megold. Az, hogy ennek milyen káros hatásai vannak, nem sok embert érdekel. Senki sem kampányol azzal, hogy tessék csak nyugodtan élhetetlen nagyvárosokban fuldokolni, aztán minél előbb légzőszervi megbetegedésben, illetve rákban elpusztulni. Halálával Ön minden gondjától egy csapásra megszabadul.

Az egész tudományos társadalmat szélhámosnak nézni Trump részéről hatalmas magabiztosságra vall. Ez tudatlansággal párosulva veszélyes robbanóelegyet alkot.

Trump szerint a klímaegyezmény árt az amerikai vállalatoknak. Ez így is van, lényegében erről szól. Az aláírók azt erősítették meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Korlátozások nélkül ez nem megy. Nem arról szól, hogy minden évben jó legyen a hangulat a texasi olajvállalkozók bálján.

A 2016 novemberében hatályba lépett Párizsi Megállapodást, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátója (a másik Kína) az Amerikai Egyesült Államok is aláírta. Négy évig még Donald Trumpnak sincs joga felrúgni ezt a megállapodást, akármekkora amerikai elnök legyen is. Ha mégis megteszi, nyugodtan veszélyes terroristának lehet tekinteni.

A környezetvédelmet sokan tévesen érzelmi kérdésként kezelik, pedig teljesen racionális, valós problémákról szól. Nem lehet egyszerre a kizsákmányoló, globális háttérhatalmak ellen küzdeni, de közben Trump felelőtlen, ostoba kijelentéseit támogatni. Az energiaszektorban tevékenykedő vállalatok nem rejtőzködő világösszeesküvők, hanem konkrét cégek. A jegesmedvék sorsa persze egy fikarcnyit sem érdekli őket.

Még talán a fókáké vagy a rozmároké sem.

világösszeesküvők, hanem konkrét cégek. A jegesmedvék sorsa persze egy fikarcnyit sem érdekli őket.

Még a fókáké vagy a rozmároké sem.