Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

Regisztrációs központok Honshu szigetén

2015. szeptember 04. - Toadwart66

 004_1.JPG

Animae scrinium est servitus. A szolgaság a lélek börtöne.

Csupán az egyszerűség kedvéért, de tegyük fel azt a kissé túlzó általánosítást, hogy a Fidesz-KDNP konglomerátum (lásd. Convention nationale) minden uniós jogszabályt betű szerint, kínos pontossággal betart. Nem keresnek kibúvókat, nem ügyeskednek, nem ravaszkodnak, nem trükköznek. Ráadásul nem is szemtelenkednek és nem fellengzősködnek. Rendesen, kulturáltan viselkednek. Szépen, illedelmesen, késsel-villával megkóstolnak mindent, amit elébük tesznek. Ami nem ízlik nekik, azt udvariasan visszautasítják és nem köpik ki az egészet a földre.

A Magyarországra érkező menekültek számára a határon, rögtön, igényes kivitelű, arab nyelvű tájékoztatókat osztanak szét az Európai Unió felépítéséről és a számukra fontos jogszabályokról, majd mosolyogva meginvitálják az egybegyűlt társaságot egy szerény ebédre. Ezután megkérik őket, hogy mossák le magukról az út porát és szusszanjanak egy jót. A gyerekeknek a határ közelében ideiglenesen játszótereket építenek fel, ahol kedves, mosolygós óvónők várják az izgatott csöppségeket.

A szülőknek megígérik, hogy gyorsan átesnek azon a fránya uniós regisztráción, aztán javaslatot tesznek arra, hogy kinek merrefelé van az optimális „ki merre lát”, valamint, hogy azt milyen úton-módon közelíthetik meg a legegyszerűbben. Ehhez, uniós támogatásból, korszerű, modern informatikai eszközökkel felszerelt regisztrációs központok állnak a rendelkezésükre. Mindenkit megnyugtatnak, ezekben a klíma természetesen működik és akad ott tolmács dögivel. Kicsi és nagy, kövér és sovány. Kinek melyik szimpatikusabb. Vannak ott jogászok is, akik segítenek nekik elkerülni a bürokratikus kellemetlenségeket.

Minden a legnagyobb rendben megy, amikor megdöbbenve veszik észre azt, hogy a határon felállított regisztrációs központok eltűntek. Egyszerűen felszívódtak az Univerzum végtelenségében. Az ügy rendkívül kínos a magyar hatóságok számára. Az történt ugyanis, hogy valakik egyszerűen ellopták azokat.

***

Mészáros Lőrinc, a nemzetközileg elismert klasszika filológia professzor a reggeli kávéját kavargatta, és nagy gyönyörűséggel olvasta Publius Vergilius Maro – Aeneis-ánek Harmadik Énekét. Teljesen belemerült a mű élvezetébe. Az Aeneis-t természetesen számtalanszor elolvasta már, de egyszerűen soha nem tudott betelni vele.

Hirtelen a felesége rontott be hozzá, és feldúltan közölte:

Lőrinc barát! Nem tudod, hogy ki volt az az átkozott idióta, aki a csapóhíd elé parkolt le? Nem tudok kihajtani tőle a várkapun.

A szerény életvitelű professzor ugyanis egy minden kényelemmel felszerelt, nagyszerűen felújított, átlagos várkastélyban éldegélt.

A szelíd természetű Mészáros Lőrinc lemondóan felnézett imádott könyvéből, sóhajtott egy nagyot, és a következő szavakat intézte a feleségéhez:

Én voltam az, drágám. Bocsáss meg, édesem. Hányszor, de hányszor elmondtam már, hogy ne zavarj meg versolvasás közben. Tudod, hogy ez az egyetlen szenvedélyem van. Egy Mészáros Lőrinc nem engedheti meg magának azt, hogy háborítatlanul élvezze az alábbi örök érvényű sorokat? Gradivumque patrem, Geticis qui praesidet arvis, rite secundarent visus omenque levarent.” (Forrás: Bácsi, Böhm) Téged nem tölt el gyönyörűséggel mindez?

Nem igazán, Lócikám. Engem inkább az töltene el nagy-nagy gyönyörűséggel, ha elállnál azzal a rohadt Jaguar F-TYPE 3.0 S C ST2-essel. Azt hiszem valami olyasmi lehet. Mi a fenének kellett egyáltalán hazahozni?

Nem volt szívem otthagyni, csillagom. Csak 112.878 Euró volt. Szerény, aszkéta életmódom mellett ezt azért még megengedhetem magamnak. Puritán, egyszerű kivitelű jármű. Nem mehetek mindenhová Rolls-Royce-al. Megszólnának érte az emberek, hogy nagyon felvágós vagyok.

Az inkább a baj, Lőrinc, hogy te teljesen hülye vagy. Ez már a hatodik regisztrációs központ, amit hazahurcolsz. Nem fog valamikor feltűnni valakinek ezeknek a hiánya?

Drágám, ne legyél már ennyire közönséges. Természetesen minden tökéletesen szabályos. Nagyon jól tudod te is, hogy mindig is fontosnak tartottam, hogy felelős állampolgárként, pontosan betartsam a hatályos jogszabályokat. Ha mindenki hozzám hasonlóan gyarapítaná önmagát, „a haza fényre derülne!” (Forrás: Bácsi, Böhm)

Menj te a fenébe, a tudálékos Böhm bácsiddal együtt. Az sem tűnt fel senkinek, hogy hagyományos busójárást tartottunk a Seychelle-szigeteken? Ott volt a falu apraja-nagyja. Most meg ez a Szüreti mulatságok Honshu szigetén, taiko dobosokkal”. Mond csak, mi a fene ez?

A nemzeti hagyományainkat mindenképpen ápolnunk kell. Ebből semmilyen körülmények között nem engedhetek. Ettől vagyunk magyarok. Mit tartsak szerinted? Vudu szertartásokat, vagy varietéműsorokat? Bezzeg, amikor elintéztem neked, hogy a gyerekek esküvője a Westminster-székesegyházban legyen, akkor nem szóltál egy szót sem. „Ajándék lónak ne nézd a fogát!” (Forrás: Néni, Lenke)

Az más. Az egészen más, Lócikám, drága. Csak azt szerettem volna, ha mindenkinek emlékezetes marad ez az esküvő. Azt azért neked is el kell ismerned, hogy igazán gyönyörű szertartás volt. Én is teljesen meghatódtam tőle. Annyira szépen beszélt a canterburyi érsek. Aranyos volt az angolos akcentusa. Ennyit igazán mindenki megtehet a gyermekéért. Talán irigyled tőlük?

Dehogy, drágám. Hogy gondolhatsz rólam ilyet? Istvánka is megkapja karácsonyra a keskeny nyomtávú vasutat. Majd szépen telepítünk mellé egy, pár hektáros karácsonyfa erdőt. Biztos nagyon tetszeni fog neki.

Igen. Ez tényleg így van. Igaz, hogy csak egy közönséges klasszika filológia professzor vagy, de amit tudsz, azt tényleg megteszel a családodért. A koronázási ékszereket is köszönöm. Persze, az angol királynőé jóval szebb, de jól ismersz engem, soha nem voltam telhetetlen.

Persze, aranyom. Nem szeretem, ha valaki talmi módon kérkedik. Szerény jövedelmünkből csak ennyire futotta. Ügyelni kell a méltóságunkra. A vadászkastélyunkat is ezért vettem a Bayerischer Wald-ban (Forrás: Unió, Európai) „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.” (Forrás: Oszkár, Sümegi) Hidd el drágám, én nagyon is a szívemen viselem a menekültek sorsát. Mit gondolsz, kiknek építtettem én az Aqua-parkunkat? De, látod, mindhiába. Láttál már egyetlenegy szíriait is a vízicsúszdán? Az ember kiteszi a lelkét értük és ez a hála. Ha tényleg annyira elesettek, mint ahogy azt állítják magukról, vajon miért nem csónakáznak egy jót? Faber est suae quisque fortunae, azaz mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Hahaha! (Forrás: Bácsi, Béla)

Na jó, rendben. Hagyjuk is. Én is tisztában vagyok azzal, hogy mennyire nehéz az életed. Nem tudod mit adnak ma este az Operaházunkban?

Egy pillanat. Máris megnézem. Meg is van. Bartók Béla – A csodálatos narancs. Ja, nem! Ez itt úgy nézem, inkább egy mandarin.

Szóval már megint egy ismétlés. Nem nagyon szeretem ezeket a modern darabokat. Ebben a mandarinosban is olyan idétlenül táncolnak. Én ezért nem fogok nagyestélyibe öltözni. Azt hiszem, inkább átugrok a szomszédasszonyokkal Párizsba, a Folies Bergère-be. A konyhába már amúgy is régóta szeretnék egy impresszionista festményt. A régi képet mindig is utáltam. Ki nem állhatom azt a Picassot. Egy festő nekem ne szaladgáljon klottgatyában. Öltözzön fel rendesen, még ha Pablonak is hívták szegényt.

Igazad van drágám. Remélem, jól fogtok szórakozni. Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus, azaz addig örüljünk, amíg fiatalok vagyunk, mert utána porrá leszünk. (Forrás: Ballagás, Iskolai)

Azt meghiszem. Na harchoz, Lócikám. Gyerünk, Okoska Törp! Gyorsan kapd össze magad, aztán vidd el a szemem elől azt a Jaguárt. El kell mennem a piacunkra tojásért.

Ahogy parancsolod, drágám. „Animae scrinium est servitus.” (Forrás: Bácsi, Böhm)

Na, ez meg már megint, itt van. Megkérhetném, Böhm úr, hogy ne kotyogjon folyamatosan bele mindenbe! Te meg lódulj már, Lőrinc! Ars longa, vita brevis. A művészet hosszú, az élet rövid. (Forrás: Etus, Szikszay)

***

Vergilius – Átok (részlet)

Fordította: Szabó Kálmán

 

„ Battarusom, hattyúszót ismételjen a versünk,

újból pár házat s földet foglalva a dalba,

melyeket átokkal, rossz kívánsággal igéztünk!

Kecske ragadjon előbb el farkast, borju oroszlánt,

delfin fusson a haltól, sas meg előbb a galambtól,

zűrzavaros fordított rend harapódzzon el, inkább

bármi legyen, mintsem pásztorsípom szava néma!

 

"Hegylánc, s erdő hallja, Lycurgus, majd a te ocsmány

tetteidet. Ne legyen foganatja Szicília földjén,

bármire vágysz, ne vajudjon e vén termő televénye,

szárba ne szökjön a mag, dombon legelő ne viruljon,

új termést sose lásson a kert, szőlőt se a tőke,

s lombkoszorút se az erdő, s gyors patakot se a hegylánc!"



Újból, Battarusom, még ismételjük e versünk!

"Pár szem gyenge zabot takaríts be Ceres mezejéről,

sárguljon meg a fű, perzselje aszály el a rétet,

éretlen hulljon le az ágról csüggve az alma,

szűnjön az erdő lombkoszorút, s vizet adni a forrás!

Nem szünik átokverset mondani pásztori sípom.



Arra Venus sokszínű éke, virágkoszorúja,

bíborszínnel amely tarkítja meződ, ha tavasz jön,

arra az enyhe fuvallat, lágy szellőcske a tájon:

váljék undok aszállyá, váljék ronda ragállyá,

már sose hallatsszék, sose látsszék arra, mi kedves!"

Így kivánom, s átkaimat majd őrzik e versek.”

Forrás: Appendix Vergiliana



A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr807761066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2015.09.06. 09:16:12

Már az alapfelvetés bukó, mert nemcsak a regisztrációt kell biztosítani, ( de már ebben sem működtek együtt a menekültek), hanem az egész menekültügyi eljárást itt kell lefolytatni.

Rafael Balázs 2015.09.08. 08:06:31

„Mészáros Lőrinc, a nemzetközileg elismert klasszika filológia professzor a reggeli kávéját kavargatta, és nagy gyönyörűséggel olvasta Publius Vergilius Maro – Aeneis-ánek Harmadik Énekét. Teljesen belemerült a mű élvezetébe. Az Aeneis-t természetesen számtalanszor elolvasta már, de egyszerűen soha nem tudott betelni vele.” Óriási.