„megnéztem a videókat, egyszer csak feltünt egy migráns féri angolul beszélt, és micsoda hófehér fogsora van, ez igen, nekem pedig nem jut fogorvosra pénz, fogatlan magyarok leszünk saját országunkban és mi is épp hogy megélünk a keresetünkből.” (Mici Mári Szolyákné)

A menekülteknek ezt, a számunkra első ránézésre teljes mértékben elfogadhatatlan, esztétikai jellegzetességét meg tudom magyarázni. Szó sincs semmiféle mágiáról, varázslatról, hatalmas vagyonokról, drága fogorvosi rendelőkről. Ez csupán egy általánosan elterjedt szokásra vezethető vissza. A térségben ugyanis rengetegen használják a perzsa fogkefefát vagy mustárfát (Salvadora persica L.).

***

Valószínűleg mindenki látott már dokumentumfilmekben vagy az utazásai során hód módjára fapálcikákat rágcsáló embereket. Ők erre a célra egy Afrika és Közép-Ázsia nagy részén megtalálható növény, a perzsa fogkefefa, vagy mustárfa, tudományos nevén a Salvadora persica L. ágait, hajtásait, illetve gyökereit használják. A rágás hatására a hajtások, ágak kirojtosodnak, és kiválóan alkalmassá válnak a fogak tisztítására. A nyál ebből baktériumölő hatású tannint (csersavat) szabadít fel. Ez okozza a fanyar ízét és szájnyálkahártyát összehúzó, nyugtató hatását. Nemcsak a fogakat, hanem a fogínyt és a nyelvet is ápolja.

A fogak tisztítására az is kiválóan alkalmassá teszi, hogy nagy mennyiségben (8-22 ppm) tartalmaz fluor vegyületeket, valamint egy bassanit nevű kalcium-foszfát kristályt.

A feldarabolt növényi részeket kötegelve a helyi piacokon árusítják, de különböző kiszerelésekben kereskedelmi forgalomba is kerül. Miswak, Siwak vagy arak néven lehet vele találkozni a boltokban. A növény kivonatát tartalmazza az Ayurveda nevű fogkrém is.

Magyarországon afrikai fogkefe néven találkozhatunk vele. Előnye, hogy olcsó, környezetbarát és nem kell hozzá külön fogkrém, mivel az ínyt és fogakat védő anyagok magában a “fogkefében” találhatók meg.

C-vitamint és szaponinokat is tartalmaz. Flavonoid tartalma stabilizálja a vérnyomást, az antiszeptikus hatása miatt pedig elősegíti a szájüregi gyulladások megelőzését.

Felhasználását és így az elterjedését az is elősegítette, hogy az iszlám szunnita ágához tartozó négy jogtudományi iskola közül a legnagyobb, a Hanafi, vagy hanafita tanítása szerint a napi Allahhoz történő imádságok előtt a rituális használata kötelező. A muzulmán vallásúak körülbelül 45 %-a követi ennek az iskolának a tanításait.

A hanafita iskolát  Abu Hanifa Al-Nu'mān ibn Thābit (699-767) alapította. Úgy ismerik, mint az iszlám egyik legnyitottabb és legbefogadóbb irányzatát. Ez az irányzat legfőképpen Közép-Ázsiában és a volt Oszmán Birodalom területén vált egyeduralkodóvá.

A Közel-Keleten nagy elterjedt, mivel egészséges és praktikus. Ily módon, természetes, hogy a szírek is használják, vallási felekezetüktől teljesen függetlenül.

Maga a faj rendszertanilag a káposztafélék (Brassicales) rendjébe tartozó, Salvadoraceae családba sorolható. A családba még 3 nemzettség 12 faja tartozik.

A növény igénytelen, jó szárazságtűrő. Száraz, szikes talajokon él. Nagyon elterjedt Indiában is, itt 500 méter tengerszint feletti magasságig hatol fel, míg Tanzániában egészen 1.800 méterig.

Kis fa, vagy cserje, melynek ágai csüngő habitusúak. 4-5 centiméter hosszú, vastag levelei elliptikus alakúak. A húsos levelek víz tárolására módosultak. A növény szárazságtűréshez az is hozzájárul, hogy a levelek bőrszövete megvastagodott. A levél színe és fonáka között nem található szövettani különbség, azaz izolaterális.

Jelentéktelen, apró zöldes virágai fürtös virágzatban nyílnak. Egy magvat tartalmazó termései gömbölyűek.