Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

A lóvátett ország

2015. szeptember 13. - Toadwart66

minimalist_monty_python_gumby_by_bel17b-d7d2wmq.jpg

Mr. Gumby

Orbán Viktor mindenkit teljes mértékben hülyének néz, és ennek, a jelenlegi magyarországi állapotokat tekintve van is némi alapja. Nincs tekintettel se korra, se vallásra, se etnikumra, sem az iskolai végzettségre, de a közkeletű vélekedéssel ellentétben még a politikai meggyőződésre sem. Néhány kósza megnyilvánulása alapján a nőket valamivel ostobábbnak tartja a férfiaknál, de lehetséges, hogy ez csak egy szimpla párthatározat.

Az általa idiótának tartott magyarországi népességen belül, kétféle típust különböztet meg. Az egyik lelkes és derék társaságot azok alkotják, akik mindenben hisznek neki. Őket kinevezte magyarnak, nemzetinek, becsületesnek, jobboldalinak, konzervatívnak, kereszténynek. Ez csupán attól függ, hogy mikor melyik mutat  jobban a beszédeiben és a nyilatkozataiban. Ők azok, akik minden körülmények között rá szavaznak, révült állapotban megtapsolják, és akikre bátran hivatkozhat, mint emberekre. Az sem lenne nagyon meglepő, ha kiderülne róluk az, hogy ők még a nemzeti konzultációknak nevezett, felelősség elhárítási mechanizmust is komolyan veszik.

A közeljövőben valószínűleg mindenféle politikai választást ezek a jámbor polgárok fognak eldönteni. A Fidesz-KDNP konzorcium, furmányos módon, a választókörzetek átszabásával, az erdélyi magyarok kézfeltartásos szavazásával, a nyugaton élő magyar állampolgárok szavazati jogának gyakorlati megvonásával – enyhébben fogalmazva megnehezítésével – elérte azt, hogy a meggyőzködéses hülyék szavazatai jóval többet érjenek, mint a másik csapat idiótáinak voksai.

Hogy mit kapnak a jó hülyék ezért cserébe? A szép nemzeti jelzőkön kívül sok mindent nem. Annyi örömük azonban lehet, hogy a miniszterelnökkel teljes egyetértésben, ők is ostobának tekinthetik és mélységesen lenézhetik a társadalom többi részét. Ezt a tényezőt természetesen nem szabad lebecsülni. Győztesnek, okosnak, feddhetetlen jelleműnek lenni pompás dolog. Sekély e kéj, de mégicsak kéj. Senki sem ellensége önmagának, hacsak nem szenved mély, vagy cirkulatív lefolyású mániákus depresszióban.

A másik társaság – ők vannak többségben, de ennek gyakorlati jelentősége nincs – azok a hülyék, akik semmit sem hisznek el a miniszterelnöknek, és erre meg is van minden okuk. Ők lettek a nemzetárulók, a cigányok, a zsidók, a liberálisok, a nemzetre rárontók, a szegények, a munkanélküliek, a genetikailag kódolt ármánykodók, liberálbolsevikok, meg mindenféle más szedett-vedett népségek. Egységes fellépésre nem nagyon képesek, nagy részük a politikát megpróbálja kizárni az életéből, és inaktívként hibernálja magát. Nagyon sok beleszólásuk a dolgok menetébe nincsen, ugyanis jelenleg nem képviseli őket senki. A miniszterelnök úr szemében az ő alantas szerepük mindössze annyiból áll, hogy a rendes polgárok, azaz a jó hülyék, lenézhessék őket, valamint az, hogy defetistaként, áruló gyaurként, a kormányzat sorozatos kudarcainak magyarázataként szolgáljanak.

A kormánypárti hülyék úton-útfélen büszkén hangoztatják, hogy a "ballibsi" hordák az Utolsó Ítélet napjáig nem fognak hatalomra kerülni. Ez láthatóan a legnagyobb örömforrásuk, ráadásul Orbán Viktornak ezek a jutalomfalatok nem is kerülnek pénzbe. Legyen meg hát az ő akaratuk, nem akarok én semmi jónak az elrontója lenni. A szélhámosság ettől azonban még nem alakul át hőstetté. A munkanélkülieket a miniszterelnök úr és hű fegyverhordozói arcátlan módon közmunkásokká alakították át. Ez is egy kiváló példa arra, hogy nem sokra tartja Magyarország lakosságának szellemi színvonalát. Mivel ezért a vásári mutatványáért senki sem kergette őt végig a Kossuth téren, valószínűleg jól is kalkulált.

Orbán Viktor legügyesebb húzása az volt, hogy a hülyék és idióták országát több fronton is megosztotta. Ha a két oldal mélységes, stabil megvetéssel viszonyul egymáshoz, és ezzel pompásan el is szórakoztatják egymást, akkor neki nem kell foglalkoznia a kormányzás unalmas, fáradtságos és kudarcokkal teli megpróbáltatásaival. Minek is piszmogna a jóléttel, a szegényekkel, meg a semmirekellő szociális biztonsággal? Odalök mindenkinek néhány csodálatos makromutatót és azt mondja: – Vitatkozzatok csak nyugodtan ezekről hülyegyerekek, és gurigázzatok egymással kedvetekre. Nekem most mennem kell a Pásztorokkal einstandolni.

Így tehette meg mindenféle negatív következmények nélkül azt, hogy minden, amihez csak hozzányúlt, az kizárólag a hatalmának konzerválását, és azt a célt szolgálta, hogy az innen-onnan befolyó pénzeket szabad akarata szerint, mindenféle komolyan vehető kontroll nélkül felhasználhassa. Ezek a cselekedetei egyáltalán nem borzolták fel a bennszülött lakosság kedélyeit. A korrupció köszöni szépen kiválóan érzi magát, és a gondos, lelkiismeretlen törődésnek köszönhetően gyönyörű, látványos virágzásnak indult.

Teljesen mindegy, hogy az ostobák melyik oldalhoz sorolják magukat, mert mindenhol úgyis azon szorgoskodnak, hogy egy szűk elit rohamosan növekvő és egyre kifinomultabb igényeit kiszolgálhassák. Az, hogy ezt valaki lelkesen és kipirult arccal, tapsikolva, avagy undok, mogorva képet vágva, csapkodva teszi, teljesen lényegtelen.

Orbán szavazóinak az ország állapotával kapcsolatosan nincsenek túlzott elvárásaik. Ők is ugyanazt a lepusztított egészségügyi ellátást és oktatási rendszert kapják, az ő gyerekeiknek is tandíjat kell fizetniük, ők is ugyanazon a rossz utakon zötykölődnek. Ha sikerül megfelelő pozíciót kivívniuk, akkor persze több pénzt kapnak, de ha nem, akkor ők is ugyanazokkal az anyagi problémákkal küszködnek. A mindenre elszánt, önkéntes szavazótáborának csupán az a szerepe, hogy fenntartsák ezt a velejéig romlott rezsimet.

Ez is az egyik magyarázata annak, hogy közel 500.000 honfitársunknak nem nagyon nyerte meg a tetszését ez a lehetőség, ezért inkább elmentek megélhetési kivándorlóknak. A jó képességű gyerekek nagy része külföldön folytatja a tanulmányait és szép lassan megszűnik magyarnak lenni. A külföldi taníttatás jelenleg kevésbé terheli meg egy család pénztárcáját és az ott végzettek nem kényszerülnek közmunka végzésére. Magyarországra azért nem jönnek vissza, mivel nem akarnak hülyék lenni egy olyan országban, ahol ez az egyik legfontosabb erénynek számít.

Mi már megszoktuk, és világnézettől függően, büszkén, lelkesen, vidáman, vagy zsörtölődve, bosszankodva, bánatosan elnézegetjük, hogy néhány a közpénzek felett őrködő és diszponáló személy, mágikus és rejtélyes gazdagodási spirálba keveredett. Pályázati pénzek, koncessziók, állami hirdetések, meg ki tudja miféle értékes portékák kerültek mindenféle különösebb felhajtás nélkül a megfelelően tartott kezekbe.

A minden bajt elfedő menekült krízis univerzális hasznosítása kiváló példája ennek stabil, megbízható hülyeségre épülő rendszer működésének. A problémákat nem megoldani, hanem a környezeti hatásoktól függően, elfedni, felhasználni, egyes esetekben pedig növelni szükséges. Az eredmény? Megalázott szegények, megfélemlített menekültek, politikai blöffök garmadája, a hatalom totalitárius jellegének gátlások nélküli megerősítése. Mindez természetesen az állampolgároknak nevezett idióták érdekében történt. Mi másért? A legfontosabb cél itt is az volt, hogy a társadalmat ennek a tragikus ügynek a mentén szépen egymásnak lehetett ugrasztani.

A miniszterelnöknek úrnak sikerült ezt a nagyon is összetett problémát, magát a menekült krízist, leegyszerűsítenie az alábbi séma szerint:

"Katalinka, szállj el!
Jönnek a törökök,
Sós kútba tesznek,
Onnan is kivesznek,
Kerék alá tesznek,
Onnan is kivesznek,
Kemencébe tesznek,
Onnan is kivesznek.
Mikor jönnek a törökök,
Mindjárt agyonlőnek!"

De természetesen utalhatnánk a "Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel." című toposzra is.

A határzárról kiderült, hogy nem ér egy fabatkát sem, amit nagyjából már az illetékesek is pedzegettek. Az erre adott orbáni feltétlen reflex, miszerint: „Akkor most aztán jó alaposan húzzunk bele polgártársak, mivel nincs több vesztegetni való időnk! ”, amolyan „A rátóti legények” jelleget kölcsönöz az egész monumentális beruházásnak. Haszna ugyan nincs, de elkészül. Egy objektum, ami önmagáért van.

A híres Mona Lisát is csak nézegetni lehet, mégis milyen sokat ér. Az egész hadigazdaság groteszk jellegét még fokozza, hogy a Csizmadia László által vezetett, jól szituált forradalmárokból álló, hangzatos CÖF nevű, szeparatista szervezet is beszállt, az „Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd!” harci indulóval. A frissen kinevezett nagyvezír valószínűleg irgalmatlan vérfürdőt fog rendezni a végvárakon, ha erre parancsot kap.

Egyes teoretikusok szerint Orbán Viktor tündöklése nem ok, csak okozat. Véleményük szerint a magyarországi népesség szellemi degradációja a kiáramló szürkeállomány miatt egyre vészesebb mértékben növekszik. Ez a folyamat a jelek szerint irreverzibilis, és egyre kisebb erőfeszítést igényel a mindinkább zártabban működő rendszer részéről ahhoz, hogy stabilizálja az állapotát.

***

Mark Twain 

A lóvétett város

fordította: Szász Endre


1


"Sok-sok évvel ezelőtt történt. Hadleyburg volt a környék legbecsületesebb és legtisztességesebb városa. Hírnevét három nemzedéken át megóvta minden szennytől, s büszkébb volt rá, mint bármelyik tulajdonára. Olyan büszke volt rá, s annyira biztosítani akarta fennmaradását, hogy már a bölcsőben tanítani kezdte csecsemőit a becsületes magatartásra, s e pillanattól fogva ezt a tanítást tette kultúrájuk alapjává, mindaddig, míg neveltetési idejük tartott. Kamaszkorukban pedig távoltartotta az ifjú embereket a kísértésektől, s így tisztességüknek megadatott a lehetőség, hogy megkeményedjék, és megszilárduljon, és szinte már vérükké váljon. A szomszédos városok féltékenykedtek e nemes tekintélyre, s úgy tettek, mintha kinevetnék Hadleyburg büszkélkedését, és hiúságnak nevezték; ugyanakkor azonban kénytelenek voltak elismerni, hogy Hadleyburg valóban megvesztegethetetlen város; s ha kényszerítik őket, azt is elismerik, hogy egy ifjú embernek, amikor elhagyta szülővárosát, s tisztességes megélhetés után nézett, elegendő ajánlás volt, ha Hadleyburg eresztette szárnyra.

De végül is, az idők folyamán Hadleyburg szerencsétlenségére megsértett egy átutazó idegent; alkalmasint nem is tudott róla, s bizonyára nem sok gondot okozott neki, mert Hadleyburg megelégedett önmagával, s egy fikarcnyit sem törődött idegen emberek véleményével. Mégis hasznos lett volna, ha ezesetben kivételt tesz, mert az idegen keserű, és bosszúálló ember volt. Egy álló esztendeig vándorolt, s szívét mindig bántotta a sérelem, és minden üres percét arra szentelte, hogy megfelelő elégtételt agyaljon ki. Többféle tervet állított fel, s mindegyik jó volt, de egyik sem elég elsöprő erejű; a legvérszegényebb is sok embert megsebzett volna, de ő olyan tervet akart, amely az egész várost átfogja, és senkit sem enged ép bőrrel menekülni. Végezetül szerencsés ötlete támadt, s amikor felvillant agyában, egész lelkét gonosz öröm világította be. Egyszeriben tervezgetni kezdett, s közben így mormogott magában: "Ez már igen, meg fogom rontani a várost."

Hat hónappal később Hadleyburgbe ment, s este tíz felé érkezett bricskáján a bank öreg pénztárosának házához. Egy zsákot vett ki a bricskából, vállára emelte, végigtámolygott vele az udvaron és kopogtatott az ajtón."

Folytatás...

¡Atención queridos compañeros! Felhívom a tisztelt polgártársak figyelmét arra, hogy azokat, akik  a hozzászólásaikban ordenáré kifejezéseket használnak, diktatórikusan kimoderálom. Tisztelettel kérek mindenkit arra, hogy ügyeljen mások lelki épségére. A félreértések elkerülése végett, nem én nézek mindenkit hülyének. Magamat annak tartom (lásd. Mr. Gumby), aki erre külön fel akarja hívni a figyelmemet, kérem, ne bíbelődjön ezzel.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr97783516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kalbász 2015.09.13. 11:41:57

Bár másokat tartasz egyszerűnek, magad is úgy viselkedsz.
Orbánt egyszerűsíted és démonizálod, mert úgy könnyebb elhinned saját vélt igazad.

Toadwart66 2015.09.13. 11:54:41

@kalbász: Nem mondom, hogy igazam van. Elfogult vagyok, ezt nem is tagadom. De bizonyos tapasztalatokból én ezeket a következtetéseket vontam le. Orbán nem démoni, olyasmikben nem nagyon hiszek, egyszerűen gátlástalanul kihasználja a lehetőségeit. Ha megteheti, miért ne tenné meg? Az Andy Vajnás, Mészáros Lőrinces dolgai, a borítékos szavazás szerintem igazságtalanok, de minden joga megvan hozzá. Nekem meg az, hogy brekegjek. Ennyi azért mindenkinek jár.