Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

Óraátállítás

2015. október 24. - Toadwart66

p1020448.jpg

Interjú egy férfivel, aki évek óta együtt jár az órájával

  • Hogy ismerkedett meg ön az órájával?

  • Kapcsolatunk teljesen véletlenül kezdődött. Pontban 12 óra 43 perckor kaptam meg őt 11 éves koromban a születésnapomra. Amint megpillantottam őt, azonnal elvarázsolt a csillogásával és a precizitásával. Le sem tudtam venni a kezem róla, illetve a kezemről. Vagy az órám engem magáról. Mindegy. Meglehetősen bonyolult a viszonyunk egymással. Azóta is elválaszthatatlanok vagyunk. 22 éves koromban egyszer váratlanul leállt és 4 napig tartott, amíg újra el tudták indítani.

  • És addig ön addig mit csinált? Gondolom nagyon aggódott a szeretett órájáért.

  • Nem volt rá módom. Teljesen lebénultam, majd mély kómába estem. 4 napig feküdtem élet és halál között. Akkor tértem csak magamhoz, amikor újra meghallottam a ketyegését. Egy óráscsapat napokig küzdött az életem megmentése érdekében. Ha akkor nem javítják meg őt, most nem beszélgethetnék magával.

  • Különös. Tényleg borzasztó szoros kötelék alakult ki önök között.

  • Igen, hajszálpontosan így van. Azóta teljesen együtt járunk. Ha elfáradok, késik, ha jó a kedvem, siet. A csoda akkor történt meg velem, amikor egyszer túl sokat ittam, és emiatt elkezdett össze-vissza járni. Ekkor hirtelen velem is nagyon különös dolgok történtek, de akkor még nem nagyon sejtettem ennek az okát. A kocsma egész váratlan helyein tűntem fel, különböző időkben, teljesen véletlenszerűen. Halálra is rémültem.

  • Valóban rejtélyes. És hogy jött rá arra, hogy ön együtt jár egy órával?

  • Meglehetősen érdekes körülmények között történt. Éppen a főpályaudvarra siettem, hogy elutazzak egy vidéki konferenciára. Erős késésben voltam, és a legnagyobb bosszúságomra a vonat nélkülem indult el. Idegességemben babrálni kezdtem a karórámat. 24 óra 10 perccel állítottam vissza, aminek a hatására a legnagyobb megdöbbenésemre kényelmesen elértem vonatot. Gyorsan felszálltam, így pontosan meg is érkeztem. Illetve nem egészen pontosan. Kiderült, hogy az előző napi vonatot értem el, és a konferencia majd csak holnap lesz. Először azt hittem csak összekevertem a napokat. Nem akartam elhinni, hogy tényleg együtt járok egy karórával.

  • Hallatlanul izgalmas. Mi történt ezután?

  • Gondolkodóba estem. Éppen ebéd volt és én rettenetesen megéheztem. A marhahúst azonban ki nem állhatom, főleg vadasan. Rá sem bírok nézni. Elolvastam az étlapot és láttam, hogy vacsorára csirkét adnak. Nem volt sok vesztenivalóm. Egyszerűen előreállítottam magamat a vacsoraidőre. Sikerült. Nos így jöttem rá.

  • Érdekfeszítő. Semmi pszichés probléma nem jelentkezett önnél?

  • De. Sajnos teljesen elveszítettem a nap- és időérzékemet. A napokkal nagyon nagy bajban vagyok, mivel úgy állítom át őket, ahogy csak akarom. Ha hétfő után például áttekerem a keddet, akkor hétfő után már szerda következik. Elég könnyen bele lehet zavarodni. Ma ugye csütörtök van?

  • Igen. Délután 16 óra 32 perc.

  • Rendben, ez mindenképpen megnyugtató. Valójában élvezem a dolgot. Ha pihenni szeretnék, egyszerűen kitekertem a munkaidőt. Ha egy nap valami miatt nagyon megtetszik, akkor többször is visszatekertem magamat rá.

  • Nagyon irigylem önt. Így egy két hetes nyaraláshoz elég csupán egy éjszakát lefoglalnia. Fantasztikus. És mondja, kérem. Mi volt a legérdekesebb visszaállítása?

  • Az eddigi legérdekesebb visszaállításom az volt, hogy többször is visszatekertem, illetve tekerem magamat 12 éves koromba.

  • Érdekes lehetett. Egy kis kiruccanás a múltba. Mit szóltak az ismerősei?

  • Semmit. Nem is azért mentem. Határozott célom volt.

  • Megkérdezhetem, hogy mi?

  • Természetesen. A főnököm 3 évvel fiatalabb nálam és régebben egy meglehetősen arrogáns és nagyképű alak volt. Egyik nap elhatároztam, hogy elkapom. Ezért tekertem vissza magamat a gyermekkoromba. Egy tizenkét éves gyerek simán pépesre ver egy kilenc évest. Nem nagy ügy. Többször is megtettem már. Érdekes hatása lett, illetve... azaz van. Megfigyeltem, hogy azóta sokkal szerényebb, jóval visszafogottabb és minden kis mozdulatra összerezzen. Ma már néha csendesen sírdogálni is szokott. Addig folytatom ezt, amíg főnökké nem verem magam. Már nem sok hiányzik hozzá.

  • Sajátságos. Nem veszélyes ez az állítgatás?

  • Hátrafelé nem annyira. Arra kell csak vigyáznom, nehogy túltekerjem magamat. Tévedésből tavaly tíz évesre állítottam az életkoromat. Képzelheti mit éreztem. Kerek egy évet kellett várnom arra, hogy visszakapjam az órámat. Rendkívül kellemetlen élmény.

  • És előre? Előre miért veszélyesebb magát állítania?

  • Tudja elgondolkodtam ezen, és szerencsére idejében rájöttem. Azt ugyebár nem nagyon tudom, hogy mikor fogok meghalni. Ha véletlenül a halálom utánra állítom be az órámat, akkor nem nagyon lesz lehetőségem arra, hogy újnól visszatekerjem magamat. A hullák nem állítgatják az órájukat. Szóval ezért. Jobb ez így, inkább nem kockáztatok. Az életem amúgy sem a szokványos mederben folyik. Ha túl öregnek érzem magamat, pillanatok alatt visszafiatalodok 2-3 évet.

  • És a környezete? Ők nem vettek észre semmiféle változást?

  • Nem. Az óra csak csak velem jár. A családom még sem veszi észre, hogy egyre gazdagabbak leszünk.

  • Ez meg hogy lehetséges?

  • Nagyon egyszerű. Visszatekerem magamat lottó tippeket és üzleti tanácsokat adok a szüleimnek. Lóversennyel is kerestem egy kis vagyont magamnak. Az első olajválság ideje alatt nagyon megszedtük magunkat. Apám rendkívül jóban van egy amerikai nevű kamasszal. Steve Jobbs pedig 1965 óta rendszeresen nálunk vakációzik. Dolgozni is csak azért járok, hogy befejezzem a karrieremet.

images_9.jpg

Az idő soha - soha meg nem áll

Az idő soha soha meg nem áll,
az órák róják szüntelen az útjukat,
a pillanat úgy illan, tovaszáll,
mint gyors folyón suhanó hab, épp annyi csak...
...a pillanat

Csak fut velünk az idő, mely irigy
és holt-volt napokat örökre eltemet,
de nyomukat, majd továbbőrzi a szív
és újra kél a múlt, ha emlékét pergeted.

Sorsodat, mit elfed vad homály,
a játszmát, hol szabály, hogy: Csak az nyer, ki mer,
Amelyben Rád bukás, vagy győzelem vár,
az életed a tét - röpke perc dönti el.

Az idő soha soha meg nem áll,
az órák róják szüntelen az útjukat,
a pillanat úgy illan, tovaszáll,
mint gyors folyón suhanó hab, épp annyi csak...
...a pillanat.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr288018423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.10.25. 07:00:49

A óraátállítás a modern liberalizmus egyik emberellenes fegyvere. Minél előbb abba kell hagyni.

Toadwart66 2015.10.25. 12:00:08

@maxval bircaman főszerkesztőhelyettes: Igazad van, bár szerintem emberiség ellene merénylet. Még a macskáim is összezavarodtak.