Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

NemGogol

Adonis - "Az arab probléma az, hogy nem vált szét a vallás és a politika"

A párizsi száműzetésben élő szír költő, azt állítja, hogy "az ISIS ellen a kultúrával is küzdeni kell"

2015. november 19. - Toadwart66

1447689787_047850_1447691466_noticia_normal.jpgAdonis vasárnap este Párizsban (2015.11.15.) / BERNARDO PÉREZ

Amikor a szíriai elnök, Chukri al Kuwatli 1943-ban ellátogatott egy Al Qasabin nevű faluba, egy Alí Áhmed Said Ésber nevű, különleges irodalmi tehetséggel rendelkező kisfiú felolvasott neki egy verset. Az elnök elámulva megkérdezte tőle, tehet-e érte valamit. A kisfiú azt válaszolta: "Küldjön engem iskolába." Ez a gyerek, Adonis művésznéven, az arab történelem egyik legnagyobb költőjévé vált. 1956-ban száműzetésbe ment Libanonba. Ezt az országot 1986-ban a polgárháború elől menekülve hagyta ott. 85 éves, és nemcsak egy nagy költő, hanem az arab világ egyik legkritikusabb és legjózanabb hangja, amint azt a legutolsó könyvében bemutatta. Az esszét, "Erőszak és Iszlám" címmel, Spanyolországban áprilisban jelenteti meg az Ariel kiadó. 

Pénteken,  a legrosszabb terrortámadásokkal, amelyet Franciaország szenvedett el, a szíriai háború megérkezett az őt befogadó városba. Az interjúra vasárnap délután került sor, a "Flore" kávézóban, amely egyike az európai értelmiségiek mitikus helyeinek. Mint mindig, tele volt turistákkal és párizsiakkal. (Adonis) Egy próza versében ezt írta: "Bár természetesen keleti vagyok, ez azért van, mivel elkészítettem a saját Keletemet. Olyan mértékben tartozok hozzá, mint ő hozzám. Ez a Kelet az emlékezetemben él, a felejtésben, valamint jelenlétben és a távollétben." Egyedi hangjával, örökös jelöltje az irodalmi Nobel díjnak - habár, olyan jelentős elismeréseket kapott, mint a Geothe díj -, nem habozik, hogy a saját meglátásait elmondja a Közel-Keletről: "Nem lehet egy arab forradalmat véghezvinni a vallás, a kultúra, a társadalom és a politika teljes és radikális elválasztása nélkül".

Kérdés: Hogyan érezte magát amikor a szíriai háború megérkezett Párizs szívébe?

Válasz: Nem lepődtem meg. A Daesh (az Iszlám Állam arab rövidítése) szándéka a nemzetközi terrorizmus  során az, hogy megmutassa, itt vannak, és hogy erősek.

K: Mit gondol arról, hogy az Iszlám Állam nézetei ilyen mélyen hatottak néhány fiatalra?

V. Kétségtelenül befolyással vannak a gondolkodásmódra. Létezik egy történelmi emlékezet a Nyugat irányába és ezzel együtt létezik egy pszichés állapot, az arabok frusztrációja minden téren. Ezáltal  befolyásolhatja a  Daesh ennyire az embereket.  A Daesh-nek sikerült találnia egy helyet néhány arab mentalitásában, akik a nihilizmus légkörében élnek. Ennek a befolyásnak szükséges megtalálni a gyökereit. A Daesh ellen a kultúrával is küzdeni kell,  nem lehet mindent megoldani a hadsereggel.

K. Úgy gondolja, hogy a kultúra ezek szerint fontosabb, mint a katonai akciók? 

V. Mindig ez a legfontosabb. A hadsereg harcolhat, kiiktathat, de nem ér el sokat sokat. Nem lehet az erőszakot legyőzni egy nagyobb erőszakkal. Más utat kell keresni.

K. Az ön legutóbb publikált könyve, a "Talapzat", egy prekolumbiánus kultúráról szól Mexikóban. Leírja az erőszakot  és egy  nép kiirtását. Befolyásolta az, ami Szíriában történik amikor ezt írta?

V. Nem. Ez egy könyv Mexikó meghódításáról, melynek során megsemmisítettek egy civilizációt. De az kétségtelen, hogy minden monoteista vallás az erőszakon alapul. Azon, hogy egyik testvér megöli a másikat. Káin megölte Ábelt. Az erőszak ott van. Ez az egyik alapja.

"A Francia Köztársaság úgy érzi, nincs semmi köze a arabokhoz és nekik a Köztársasághoz"

K. Létezik megoldás a szíriai konfliktusra?

V. Mindig reménykedni kell abban, hogy van egy megoldás. Egy nép mindig találhat kiutat. Nem eshetünk kétségbe. A remény minden nép személyiségének részét alkotja.

K. De a sérülések a szíriai polgárháborúban nagyon mélynek tűnnek, mivel ez egy különösen kegyetlen a konfliktus.

V. A sérülések egy polgárháborúban mindig mélyek, és ezt Spanyolországban nagyon jól ismerik. Egy polgárháború egy seb saját magában. De továbbra is optimista vagyok az emberek miatt, ellenben pesszimista a rendszereket illetően. Azok nem tudnak csinálni semmit. Nincs semmi különbség az arab rendszerek között, mind zsarnokiak. Csak kis eltérésekről, fokozatnyi különbségekről van szó, nem a természetükről. Az egyik arab rendszer sem demokratikus. A történelmünk során nem ismertük  a demokráciát. Nincsenek emberi jogok. A nőket a Korán törvényei,  a Sharia, börtönbe zárja.  Az persze igaz, hogy Tunéziában történt néhány előrelépés,  de a nők nem vehetik a  saját kezükbe a sorsukat. Minden arab rendszer ugyanaz a dolog: zsarnokság. És ami még meglepőbb, az az, hogy az ellenzéket is ugyanabból a fából faragták.  Ugyanannak az éremnek egy másik oldalát képviselik. Mivel az ellenzék nagy részének nincs semmi hajlandósága arra, hogy szakítson a vallással, a hagyományokkal és a konfesszionalizmussal. Csak a hatalomra koncentrálnak.  Egy személyen keresztül megbuktatják az általa megtestesített rendszert. Lecserélnek egy személyt, és a helyébe ültetnek egy másikat, ami miatt nem változik semmi. 1950 óta, rengeteg rendszerváltás történt, de alapvetően minden ugyanaz maradt. A politika számomra a kultúra része. Nem lehet egy arab forradalmat véghezvinni a vallás, a kultúra, a társadalom és a politika teljes és radikális szétválasztása nélkül

K. Úgy véli, hogy ez a itt a kulcskérdés?

V. Kétségtelenül. Enélkül nem is beszélhetünk forradalomról. Ami  az arab világban történik az egy konfliktus körforgása a hatalomért. Mivel a muzulmánok gondolkodásában  a társadalomban nincs probléma, a probléma a hatalommal van. Olvasott ön valamilyen petíciót arról, hogy a váljon el az egyház az államtól, vagy arról, hogy felszabadítsák a nőket? Soha. A harc a hatalomért megy. De ami a lényeg, az nem a hatalom megváltoztatása, hanem a társadalomé.

K: Akkor úgy véli, hogy az arab tavasz egy elszalasztott lehetőség volt?

V. Sajnos, igen. Sokat írtam erről. Vége lett és egy nemzetközi konfliktussá változott. Az erőszak kiszélesedett Szíriában.

K. Mint szíriai és egyben, mint párizsi, hogyan érezte magát péntek éjszaka?

V: Szörnyű volt. Nem szírek voltak, zsoldosok. A Daesh oldalán 80 országból származó emberek harcolnak. Embereket fejeztek le,  asszonyokat zártak ketrecbe és úgy árulták őket, mintha áruk lennének. Hatalmas építészeti és művészeti alkotásokat romboltak le. Feldúlták és kifosztották a múzeumokat. Ez nem egy forradalom. Egy forradalomnak meg kell védenie a történelmet, a művészetet ... Milyen forradalom pusztítja el Aleppó bazárját, egy csodálatos alkotást? Lehet egy valódi forradalom az, amelyik elpusztítja Aleppót vagy Palmürát?

K. Ön 1956-ban elhagyta a hazáját, majd a nyolcvanas években Bejrútból megint el kellett menekülnie polgárháború miatt. Mit érez, amikor emberek ezreit látja Európa útjain, menedéket keresve?

V. Ez számomra egy tragédia. Nézni ezeket az embereket, akikkel az európaiak rosszul bánnak. Tisztelni kell Németországot, mert ez volt  a legkönyörületesebb ország, annak ellenére, hogy nem tartozott azok közé az országok közé, amelyek gyarmatosították az arabokat. Az arabokat gyarmatosító országok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium és Olaszország kevésbé voltak nagyvonalúak, mint Németország. Ez felveti a kérdést: - Érezniük kellene, hogy erkölcsi adósságuk van az arabok irányába?

K. Úgy véli, mint a híres anekdotában, melyben főszereplő volt, hogy az arab gyerekeknek mindenekelőtt arra van szükségük, hogy iskolába járjanak? Hogy a kultúra képes megoldani ezeket a problémákat?

V. Ez a negyvenes években történt, ez más dolog volt. Kétségtelen, a kultúra, ami hiányzik az araboknak, de ezzel együtt a munka is. A munkanélküliség hatalmas probléma. Az alapvető problémák, a törzsiség, a hit, családi kötelékek, az etnikum, megmaradtak. Nem oldottunk meg semmilyen problémát, mivel nem választottuk szét a vallást az államtól. Még mindig a középkorban élünk. Csak a homlokzat változott meg. Autóink, repülőink vannak, de a kultúra törzsi, ősi és vallásos.

K. És ez is kényszerítette a fiatal arabokat, hogy a francia külvárosokban maradjanak?

V. Ugyanez. A Francia Köztársaság úgy véli, hogy semmi közük hozzájuk, és nekik a Köztársasághoz. Létezik egy hatalmas fal ami elválasztja őket. Miként lehetne lerombolni ezt a falat? Nem tudom a választ, nem vagyok politikus.

Forrás: Adonis: “El problema árabe es no haber separado la religión y la política” (El País)

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr678087392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jágör68 2015.11.20. 11:02:33

A sok rizsa blabla helyett:

Ahogy Dr. Paul Craig Roberts (Ronald Reagen pénzügyminiszter- helyettese) honlapján írja:

"A nyugati médiának mindössze két eszköze van.
Az egyik a nyilvánvaló hazugság. Ez az agyonhasznált eszköz már nemigazán működik- kivéve a s*gghülye amerikaiakat.
A másik: egy probléma hosszas megvitatása, anélkül, hogy a kiváltó okokról beszélnének."

magyaridok.hu/kulfold/valaki-tudja-mely-orszagok-penzelik-a-muszlim-terroristakat-156301/

Van pár probléma a hivatalos sztorival

1) Miért visz magával útlevelet a tenorista?
2) Az útlevél sértetlenül ússza meg a lövöldözést/ robbantást
3) Ugyanez az útlevél felbukkant Szerbiában másnap
4) halott szír katonáé a hamis útlevél

444.hu/2015/11/17/honapok-ota-halott-szir-katona-nevere-kiallitott-utlevel-volt-az-ami-a-merenyletek-utan-kerult-elo

5) Brüsszel- a NATO- főhadiszállása!!!- tele van iszlámista terroristával… Ezt hogy?

index.hu/kulfold/2015/11/16/parizsi_meszarlas_belgium_brusszel_terrorizmus_iszlam_allam_molenbeek/

Kulcsszavak: NATO, Gladio- hadművelet

www.amazon.com/Gladio-Natos-Dagger-Heart-Europe/dp/1615776885
A
wideshut.co.uk/gladio-b-the-origins-of-natos-secret-islamic-terrorist-proxies/
süti beállítások módosítása