Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

A növények jogai

2017. május 06. - Toadwart66

 

tornai-verto.jpg

Tornai vértő (Onosma tornensis Jáv.)

„Nem a szabadsággal van a baj, hanem hogyha már az emberek jogait már a homoszexuális kisebbségnek meg mindenkinek a jogait kit... akkor jöhetnek az állatok. Vagy a növények. Azoknak is adjunk jogokat.” (Kiszelly Zoltán, magyar politológus egészen eredeti megfogalmazása)

Milyen világot szeretne látni maga körül Kiszelly polgártárs? Olvas-e a Magyar Időkön kívül más sajtóterméket? Látott-e már tavasszal virágzó lejtősztyepprétet? Nincsenek ennek az embernek olyan kollégái, akik időnként rászólnának, vagy legalább jó alaposan felpofoznák? Ki finanszírozza az illető polgári jólétében eltöltött éveit? És vajon mi akadályozta meg őt abban, hogy felnőtt korára megtanuljon magyarul beszélni?

Valóban nem a szabadsággal van a baj, hanem azzal, hogy azt Magyarországon a Fidesz-KDNP porciózza ki, gondosan mérlegelve, kit, mikor, mennyi illet meg belőle. A gazdasági hedonista, Mészáros Lőrinc például a jelenlegi rendszerben kiemelt jogokat élvez.

A parázna homoszexuálisok mellett Kiszelly politológus nyugodtan megemlíthette volna a nőket is. Néha egészen furcsán viselkednek, biológia felépítésük eltér az etalontól, azaz a fehér bőrű férfiakétól, saját véleményük van és egészen felháborító módon még szavazhatnak is. Minden jel arra mutat, hogy világuralomra törnek, és egész nap a férfiak leigázásán jár az eszük. Ez utóbbiban lehet némi igazság.

A Kiszelly-féle elmés gondolatok közhírré tétele után normális társadalmi környezetben a derék politológus másnap már szabadon keresgélhetne a munkaerőpiacon, vajon akad-e ott számára valami érdekes. Ez a dörzsölt szélhámos ebben a keresztény-konzervatívnak hazudott országban azonban rengeteg pénzt kap szimpla uszításért. Polgári társadalmakban főműsoridőben fasiszta eszméket még rossz magyarsággal sem illik terjeszteni.

Egy politológustól joggal lenne elvárható az, hogy zsebeinek alapos teletömésén kívül, néha ökológiai problémák és azoknak társadalmi kihatásai is foglalkoztassák az elméjét. Régóta túlhaladott már az az eszme, miszerint mi, az emberek, jobban mondva a fehér bőrű, heteroszexuális férfiak lennénk a Föld urai. Az, hogy bátran kizsákmányoljuk a bolygó erőforrásait, káros tevékenységünkkel fajok tömeges pusztulását okozzuk, valamint bátran nekiesünk az ökoszisztéma egyensúlyának felborításának, nem jelenti azt, hogy az emberiség pályafutása ne lenne csupán múló kellemetlenség a sejtéseink szerint 4 milliárd éves földi élet történetében.

Kiszelly politológus gondolkodása pár évtizeddel el van maradva. Az állatoknak és a növényeknek ugyanis vannak jogaik. Más kérdés az, hogy az emberek ezt milyen mértékben veszik figyelembe. Jelenlegi hozzáállásunk a különböző természetvédelmi egyezményekhez meglehetősen siralmas.

A Természetvédelmi Világszövetség 1948-ban összeállította a kihalással fenyegetett fajok vörös listáját (Red List of Threatened Species). A lista azóta folyamatosan és megállíthatatlanul bővül. A XXI. században több tízezer faj kihalására lehet számítani, aminek következményeit nem lehet megjósolni. A táplálékláncok felborulása akár világméretű járványok kitöréséhez is vezethet. Természetes ellenségeik kipusztulása miatt egyes fajok tömegesen elterjedhetnek, amelyek lehetnek akár mikroorganizmusok is. A pestis baktérium bebizonyította, hogy ezek a parányi élőlények pillanatok alatt átrendezhetik a társadalmi viszonyokat.

Civilizációnk fejlettsége elérte az a szintet, hogy Isten közvetlen segítsége nélkül is könnyedén összehozhatjuk a bibliai tíz csapást, sőt még növelhetjük is ezeknek számát.

Nem csupán a nagyjából 5.000 példányból álló keskenyszájú orrszarvú populáció sorsáról van szó, melyeknek egy alfaját már sikeresen kiirtottuk. A probléma jóval összetettebb, ráadásul fogalmunk sincs arról, hogy mit is művelünk. Az biztos, hogy valami elképesztő mértékű mészárlást.

Mindezekből logikusan következik az, hogy jóval nagyobb tiszteletet érdemelnek a növény- és állatfajok, mint mondjuk a politológusok. Az ő végleges eltűnésük a Föld felszínéről egyáltalán nem rázná meg az ökoszisztémát. A politológusok ugyanis nem alkotnak különálló fajt. Ökológiai értelemben tökéletesen helyettesíthetőek közepes tehetségű táncdalénekesekkel, vagy mozambiki pizzafutárokkal.

Környezetvédelmi témákkal nem lehet választásokat nyerni, az ökológia katasztrófák kihasználásával azonban igen. Ha Afrikában nem sikerül megoldani azt, hogy az ott élő lakosság elegendő mennyiségű, egészséges ivóvízhez juthasson, akkor hatalmas néptömegek fognak megindulni olyan területek irányába, ahol ehhez hozzájuthatnak. Észak-Afrikában természetesen fel lehet húzni erődítményeket, vagy hatalomra lehet juttatni olyan diktátorokat, akik aztán halomra lövik ezeket a szerencsétlen sorsú menekülteket.

A diktátorok azért hasznosak, mivel könnyedén orvosolják az emberi szabadságjogok érvényesítésével járó kellemetlen mellékhatásokat. Évezredes európai kultúra ide vagy oda, valójában bérgyilkosként használjuk ezeket a gonosztevőket. Ezt azonban egyetlen politikus sem meri kimondani.

Kiszelly fajtársunk tehát téved, esetleg hazudik. Az állatoknak és növényeknek is vannak jogaik. Arra például, hogy ne haljanak ki.

Egy magyarországi, veszélyeztettet (EN) tornai vértő (Onosma tornensis) eszmei értéke 250 ezer forint. Kiszelly Zoltáné ezzel szemben nagyjából nulla.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr712484771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.