Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

Nyúl Béla föltámasztása

2018. július 10. - Toadwart66

hani2.jpg 

„A konzervatív művészek háttérbe szorításában kulcsszerepe van a kormány által kinevezett, csigagerincű Prőhle-féléknek. A „Nyúl Béláknak”, akik összecsinálják magukat, ha a libsik és médiaterroristáik rosszat mondanak-írnak róluk – ezért inkább hajbókolnak előttük, s ballib kifizetőhellyé alakítják az adóforintokból működő közintézményeket. Hát mi folyik itt? És hogy került szar a palacsintába?” (Pilhál Tamás - Pesti Srácok)

A Pesti Srácokat mértékadó, jelenleg éppen kereszténydemokrata hagyományokat őrző portál címén pénzelik. Az újság jobbára függetlennek mondja magát, de ki az aki a G. Fodor által működtetett pornólapon kívül ne ezzel hencegne állandóan. A 888 legalább őszintén bevallja azt, hogy egy államilag finanszírozott szennylap. Magyarországon rég megszűnt a balliberális médiafölény, sőt mára már a konzervatív is. Van a kormánysajtó, van Mészáros Lőrinc és ott van még nekünk ez a Pilhál Tamás nevezetű csúfíró, aki busás haszon reményében támadó jellegű vezércikkeket fabrikál. Meglehetősen otromba módon.

Hagyjuk a teoretikus vitákat és térjünk át az általa említett, keresztény töltetű palacsintára.

Az említett illető, aki ugyan nem úr, ennek ellenére ír, a libsik és a médiaterroristák buzgó ostorozása helyett bölcsebben tenné, ha valamilyen módon pótolná műveltségbeli hiányosságait, hozzáfogna a magyar és a világirodalom tanulmányozásának, azaz a békés esti olvasgatásnak. Először talán kezdje Stefan Niemayerrel, Pjotr Sztyepanovics Alihanovval, Neil Omar Watsonnnal, azaz Nemere Istvánnal, mivel ez nem fogja túlterhelni a fejében található neuronhálózatot, anyagi ráfordítást pedig nem nagyon igényel.

Az a kijelentés, hogy a konzervatív művészeket háttérbe szorítják, szemenszedett hazugság, de az új idők, új Bencsik Andrásokat követelnek. Minden rendszer kitermeli a saját hulladékát, a mostani ebben a tevékenységben különösen hatékony. Soha ennyi vadbarom nem kószált még a kormányközeli sajtóban mint napjainkban. Eljön az idő, mikor még visszasírjuk Bayer Zsoltot, aki tisztában volt azzal, ki is volt az a Nyúl Béla, és Akakij Akakijevics, ráadásul nem keveri össze a kettő, egy vezércikkben.

(Elolvasta egyáltalán valaki, miket irkált össze ez a szerencsétlen P. T., vagy egyből kirakták szégyenszemre címlapra? Senki sem figyelmeztette jóindulatúan arra a jámbort, hogy nagyon hülye?)

Pilhál ifjútörökről annyi talán feltételezhető, ismeri Móra Ferenc nevét, bár a Kincskereső kisködmön címlapjának döbbent nézegetésén túl, nem nagyon juthatott tovább az említett író munkásságának megismerésében. A kisködmön szó valószínűleg hosszabb időre leblokkolta és csak a Sürgősségin tudták újraindítani. Nem liberális, baloldali, konzervatív, meg ilyen-olyan fölénnyel van gond, hanem az ostobaság, műveletlenség mindet elsöprő agresszivitásával.

Nyúl Béla nem a gyávaság és a megalkuvás szimbóluma. Móra Ferenc írásában a neve nem szerepel, Fábri Zoltán keresztelte el így, Hannibál tanár úr című, 1956-ban készült filmjében, amelyet jelenleg még nem tiltottak be a Pilhál-félék.

Nyúl Béla, gimnáziumi latintanár soha nem lehet Prőhle-féle alak, mivel képtelen hazudni, túlságosan művelt, valamint nem süllyed az alá a sokat átkozott szint alá, amely oly sok bosszúságot okoz az állampárt kitartottjai számára.

Ha egy lakatlan szigetre magammal vihetnék egyet nemzeti hőseink közül, akkor minden bizonnyal Nyúl Bélát választanám.

Pilhál, e hitvány elme alaposan melléfogott, amikor pont Nyúl Bélával kezdett el példálózni. A városi legendáknak néha nem árt utána járni, különben könnyen hülyét csinálhat magából az ember. Pilhál kadét szerencséje az, hogy olvasótáborának nagyrészt fogalma sincs arról, ki is volt ez a tragikus sorsú kisember, aki ide-oda sodródott, de végül erkölcsileg legyőzte Muray kegyelmes urat. Nyúl Béla, az antihős próbált ugyan megalkudni a hatalommal, de ez nem ment neki. A kisregényben végül felmond, a filmben meghal. Pilhál nemzettestvérnek, illetve elvtársnak (az aktuális rész aláhúzandó) a megalkuvás könnyedén menne, pontosabban megy.

A korlátoltság, ostobaság, műveletlenség dicsőséges napjainkban inkább előny, mint hátrány. Minarik Ede, Pelikán József ma is a vesztes oldalon állna. Pelikán gátőr valószínűleg ma is rettenetesen röstellné, hogy ideológiailag nem elég képzett ahhoz, hogy megértse a bonyolultabb összefüggéseket, a pompás makromutatókat és tévedésből lezavarná Mészáros Lőrincet egy luxusjachtról. Ő amolyan földhözragadt ember, akit valószínűleg könnyen rá lehetne beszélni arra, hogy a Fideszre szavazzon, bár fogalma se lenne arról miért.

Nyúl Béla jóval nehezebb eset, mivel bizonyos kérdésekben nem lehetne meggyőzni, ezért pusztulnia kell. Nem eléggé nemzeti, internacionalista stb.

Móra Ferenc könyvében a fő(anti)hős orosz fogságból hazatérő, félkezű hadirokkant. Valóban nem rettenthetetlen hős, inkább áldozat.

Az, hogy Pilhál műveletlen, ráadásul gyáva, ostoba fajankó, írásából világosan kitűnik. No meg az is, hogy mivel szereti ízesítni a palacsintáját, ami személyes magánügye.

Nyúl Béla nevét azonban ne nagyon merje a szájára venni! Őt soha nem fogja a NER felhasználni saját céljaira.

Más.

1982-ben mutatták be az éppen véres elnyomás alatt sínylődő Magyarországon Makk Károly, Egymásra nézve című filmjét. Átkozottul veszélyes, kimondottan erkölcstelen alkotás. Tisztességes ember ma már azt is letagadja, hogy valaha megnézte.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr7814104055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.07.10. 19:09:43

Az idősebb Pilhál is ilyen habzó szájú kutya volt a Magyar Nemzetnél...