Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

NemGogol

Autókeréklazítástól a darabolásig

A darnózseli hentes másodfok előtt

2019. október 15. - Jogálom 2.0

darnozseli_nagy_janos_eles_kep_ripost_2.jpg

Lehet-e bűncselekményt kimondani, ha valaki feldarabolja a feleségét? Kedden kiderül, hogy a bántalmazott nők eltüntetésének mintája legálissá válik-e Magyarországon.

UPDATE: a 2019. október 15-ei másodfokú tárgyalás ügyészi, sértetti képviseleti és gyanúsított képviseleti büntetési indítványait, valamint a másodfokú ítélethirdetés idejét ld. a cikk alján frissítve!

Írásomban az érvényes kegyeleti jogok rendelkezései alapján a 2014. májusában Darnózselin feldarabolt feleség és anya hivatalos, férjezett nevét teljes formában írom ki, azt nem torzítva és csonkolva. A gyanúsított hentes férjet eddig kétszer - egy első és egy újra visszahelyezett elsőfokú tágyaláson - mentették fel.
2019. október 15-én, kedden 9 órakor kezdődik a másodfokú tárgyalása Győrött. Az áldozat családja érdekeinek védelmét a másodfoktól a lúgos orvos áldozatának korábbi védőügyvédje, dr. Gál András vállalta el.

A kipontozott családnevű, felesége megölésével gyanúsított férjnek a feldarabolt feleség kegyeleti joga nem teszi lehetővé, hogy elrejtse a házassággal a nőnek is átadott férjes családnevét. Az áldozat teljes neve hivatalos rendőrségi közleményben mai napig sajtónyilvános. Egy kétgyermekes anya, akinek holtteste nem, csak feldarabolt testének kis maradványai kerültek elő, az áldozat szülő oldali családja ennek tudatában tudott csak gyászbúcsúztatót tartani. A hivatalos holttá nyilvánítás után, a temetői búcsúztató napján, az akkor már emberöléssel gyanúsított, előzetesben ülő férj, N. János, a bűntett idején 43 éves darnózseli hentes családja: a szomszéd telken lakó apja, a nővére és annak családja kerti partyt tartott a darnózseli családi házuk udvarán.

A helyszíneket bejáró, helyiektől és megyei sajtótól információkat gyűjtő, a darnózseli darabolós bűnügy családi előzményeit feltáró riportcikkem Nagyné Kovács Judit emlékének szól.

Öt éve, 2014. októberében búcsúztatta családja Juditot május végi halálát követően: holttestének egésze nem került elő azóta sem.

screenshot_2019-10-14_170_eltunt_not_keres_a_rendorseg_youtube.png
Kép: Mosonmagyaróvári Városi TV-n leadott rendőrségi felhívás Nagyné Kovács Judit 2014. május 27-ei eltűnéséről

Eltűnik egy kétgyermekes anya

Darnózseli és Mosonmagyaróvár, az észak-nyugati határszél Hegyeshalom felé. A Kisalföld megyei lapban megjelenik, majd a Mosonmagyaróvári Városi Televízió (MMTV) 2014. június 2-án bemondja, illetve online oldalára felteszi, hogy a Mosonmagyaróvári Rendőrségkapitányság eltűnés miatt keresi Nagyné Kovács Judit 41 éves gyógytornászt, kétgyermekes anyát. 2014. május 27-én este látta utoljára az eredetileg darnózseli lakos Juditot a közeli mosonmagyaróvári gyógytornász-rendelőjében az utolsó ügyfele.

Eltűnését a nő bátyja, az azóta médiának többször nyilatkozó Kovács Szilárd jelenti be. A Darnózselin élő férjet a rendőrség értesíti, hogy eltűnés miatt keresik a feleségét: neki nem hiányzott, miközben akkor már az apával élő két gyermek láthatása miatt akár napi szintű kapcsolatot feltételezne az ember a különélő házastársak közt. Gyermekláthatás, ugyanis egy eldurvult válóper zajlott Nagyné Kovács Judit és férje között már három éve.

A holttest nélkül, a feldarabolt test apró maradványai megtalálása mellett, emberölés váddal jelenleg büntetőbíróság előtt álló N. János és ügyvédje taktikája az, hogy a férjnek − a vallomás megtagadásának jogával élve − egyetlen szava sincs a hivatalosan még felesége, gyermekeinek anyja megölésének büntetőügyében. A férj rezzenéstelen robot arccal ülte végig az elsőfokot és feljebbviteli tárgyalásokat. Egymásnak ellentmondó zavaros vallomásokat utoljára a rendőrségi nyomozás során tett. A tárgyaláson az anyjuk halálát vallomással, véleménnyel, netán érzelemmel sem illető magatartását az ott tanúskodó két gyermeknek kell még tudomásul vennie.


A férjet bántalmazásért már elítélték

Judit eltűnése és Darnózseli határában, a réten szétszórt, teste apró darabjainak, főleg belső szervmaradványainak megtalálása előtt két évvel a férjét, Jánost 2012-ben már jogerősen elítélték felesége bántalmazása vádpontban. Az ítéletet két év próbára bocsátással felfüggesztették, ami azt jelentette, hogyha az elítélt férj folytatná agresszív viselkedését, és ez ügyben felesége feljelentené 2 éven belül, halmazati büntetéssel börtönbe kéne vonulnia.


A konfliktus forrása: kisebbségi komplexus, anyagi gondok, kóros féltékenység

A gyógytornásznő egy orvosi szolgáltatásoknak helyet adó, több szintes mosonmagyaróvári épületben bérelt földszint-alagsori helyiséget praxisának. Több éve sikeres volt a szakmájában, saját tulajdonú, szintén több szintes rendelőintézettel a birtokában, mégis, másik üzlethelyiség bérlésére szorult saját védelme érdekében.
A házaspár viszonya bizalmas információk alapján a férj anyjának halála és a férfi hentes vállalkozásának meggyengülése után romlott meg végérvényesen. N. János agresszívvé vált: a nála képzettebb, hivatalosan többet kereső, halk szavú Judit pszichés terror alatt élt. Férje szidalmazta, kóros, indokolatlan féltékenységgel üldözte.

2011. tavaszán Nagyné Kovács Judit beadta a válópert. A házaspár lánya - O. ekkor 15 éves, fiuk – B. 9 éves volt.

A korábban egy sikeres hédervári húsforgalmazó cégnél dolgozó hentes férj a házuk pincéjében kialakított, ipari húsdarálóval, profi késekkel, rozsdamentes bontópulttal, ipari mosogatómedencével felszerelt hentesműhelyben valamint az udvaron épített húsfőző és füstölőben sajátkezű állatvágásokkal és húsfeldolgozással foglalkozott. Disznót és marhát is vágott, majd feldolgozta a háznál azokat. A kolbász- és húsárunak a környéken történő értékesítésével valamint alkalmi sofőrködéssel egészítette ki jövedelmét.

Hentes létére elvégzett egy OKJ-s masszőr tanfolyamot is, ezzel igyekezett felsőfokú végzettségű gyógytornász felesége mellett részt venni annak fehér köpenyes munkájában. A TB-támogatottságú gyógyászati tevékenységekről szóló törvény megváltozásával a csak OKJ-s masszőr szolgáltatásra később nem lett érvényes a támogatás, a férj vendégköre megcsappant. A feleség gyógytornász tevékenyége vitte a családi üzletet tovább.

img_20190507_175527_li_2.jpg
Kép: Nagyné Kovács Judit mosonmagyaróvári gyógytornász cégtáblája (Eszes Beáta, a cikkíró fotója)

Úgy érezhette a férj, hogy a felesége szakmai sikere, az ő hivatásbeli mellőzöttsége párosul azzal, hogy többé nem ő gyakorol hatalmat a nő felett, tehát szerinte felesége nyilván más férfival is kezd.

A kapcsolatuk eldurvulásakor N. János attól sem riadt vissza, hogy a hivatásában sikeres Juditot az akkor még saját tulajdonú rendelőintézetükben zaklassa, és féltékenységi jelenet rendezzen a kezelésen jelenlévő betegek előtt megalázva őt.

img_20190507_175626.jpg
Kép: Judit és férje, János közös egészségügyi cégének mosonmagyaróvári telephelye (Eszes Beáta, a cikkíró fotója)

A gyermekek előtt is zajló rendszeres lelki és testi atrocitások 2011. szeptemberére már odáig fajultak, hogy egy testi bántalmazás során N. János a látleletek alapján egy 50 forintos nagyságú területen csomóban tépte ki Nagyné Kovács Judit haját. A feleség ekkor már feljelentést tett. A rendőrség elrendelt távolságtartó végzést is, de ezt a saját tulajdonú rendelőben lerendezett cirkusz miatt: N. János nem közelíthette meg a rendelőt.

A rendőrség ezzel a gyógytornász rendelésre érkező betegeket védte, egy bántalmazó kapcsolat kívülálló szemlélőit, azzal nem törődött, hogy az együttélés során mi történik az áldozat nővel a közös otthonukban.


Az áldozat menekül el, az áldozat fizeti az ezzel járó plusz költségeket

Judit korábbi lakóhelyére, a Darnózselitől 27 kilométerre fekvő Győrbe költözött a 2012-es bántalmazási ítélet után. Ott lakást bérelt magának, dacára, hogy darnózseli kertes családi házuk közös tulajdonban volt férjével. Otthagyta saját tulajdonú rendelőjét is, és inkább helyiséget bérelt egy olyan mosonmagyaróvári épületben, ahol úgy érezhette, hogy orvos és pszichológus bérlőtársai mellett biztonságban lehet. Édesapja autót vett neki, hogy a Győr-Mosonmagyaróvár-Darnózseli, lakás-munkahely-gyermekei közti útvonalat képes legyen könnyebben bejárni. Lánya ekkor 16 éves, egy győri középiskolában kollégista, kisfia még mindig csak 10 éves. Az anya a saját védelme érdekében, gyermekei iskolai kötöttségei miatt önként a gyermekek elhagyására kényszerült. Az az apa, aki a gyermekei előtt bántalmazta az anyjukat, ott maradt a közös tulajdonú családi házban, az ő mindennapos nevelésére volt bízva a két gyermek. Egy nőverő férfi, aki mintát mutat kisfiának agresszióból és kamasz lányának a házastársi terrorban élő nő sorsából.

A 2011-ben beadott válóper során János kifejezte, hogy lemond a gyerekei felügyeleti jogáról, ha Judit lemond és ráairat a közös ingatlanaikból kettőt.

A gyámügy és bíróság a bántalmazó férjnek ítéli a gyerekeket

Judit és János közt a válóper részét képező ideiglenes gyermekelhelyezési per első, még nem jogerős ítélete az anyának ítélte 2012. július 12-én az elsődleges felügyeleti jogot. A válóper lezárulta előtt, a különéléssel ekkor döntenek arról, hogy ki gyakorol elsődlegesen felügyeleti jogot a még kiskorú gyerekek felett. A válóper része volt az egy évvel korábbi, még nem jogerős bántalmazási per. N. János megtámadta az elsőfokú gyermekelhelyezési ítéletet. Nem tudni, milyen érveket hozhatott fel indoknak a bíróság előtt, miután gyermekei előtt rendszeresen terrorizálta és verte a feleségét.

Az ideiglenes gyermekelhelyezési perben a bíróság érvként hozta fel, hogy a bántalmazások sosem irányultak a gyermekek ellen, így az anyjukat verő apa még alkalmas a gyerekek felügyeletére.

Majd a nyári bírósági szünet végén, augusztus 29-én, egy tárgyalás nélküli ítélettel három női bírói tanácstag: dr. Stániczné dr. Imre Csilla tanácselnök, dr. Bertha Andrea és dr. Mosonyi Eleonóra bírók a bántalmazó férjnek és apának ítélték a gyerekeket. A darnózseli falubeli szóbeszéd azt tartja, hogy N. János ügyvédnője baráti kapcsolatban áll az ítéletet meghozó egyik bírónővel.

Bár a bántalmazási per iratanyaga része volt az ideiglenes gyermekelhelyezési pernek, a bántalmazásban meghozott büntetőítélet egy nappal a gyermekelhelyezés még mindig nem jogerős ítélete után jött ki, augusztus 30-án. A gyermekelhelyezést elrendelő bíróság szemérmetlenül hagyhatta figyelmen kívül a már asztalon lévő, egy nappal később postára adott, a férjet bántalmazásban elítélő végzést. N. János már 5 nappal korábban, augusztus 25-én önérzetesen mesélte a faluban, hogy az övé a két gyerek.


Miért hagyja az áldozat, miért nem kér segítséget?

Magyarországon mintegy 223.000 nő él bántalmazó kapcsolatban, ebből mindössze 2-3000 nő tud elérni távolságtartó végzést, amelyet 72 órára vagy maximum 60 napra rendelnek el. Judit férje általi terrorizálással zajló válási időszaka 2011-ben indult, a bántalmazásban 2012-ben ítélték el férjét, 2014-ben a nőt már megölték és feldarabolták. Ez ellen a több éves folyamat ellen védene a ritkán alkalmazott, nem felügyelt, 72 órás, 3 napos távolságtartási végzés. Az évi 52 magyar nő, bántalmazás során heti egy megölt áldozat hírére állandó megjegyzés a közösségi oldalakon: „Miért viseli el? Miért nem hagyja el a férfit?”

Judit elhagyta férjét, igaz, így már egy fizetésből kellett lakást bérelnie egy megyeszékhelyen, egyetemi városban, ez a paraméter sokszorosára növeli a lakásbérleti díjakat. Elhagyta vállalkozása saját tulajdonú telephelyét is, annak is bérelt egy helyiséget: mindezt csak azért, mert a férje zaklatta, bántalmazta otthon és munkahelyén is. Két gyermekének iskoláztatását és nevelési költségét is részben fedeznie kellett. A bántalmazott nők jó része egy éjszaka elmenekülve 2-3 szatyorral lakóhelyet sem tud keresni, nemhogy lakást bérelni. Ideiglenes szállásokról kellene ellátniuk felelős munkát, több esetben velük menekülő gyermekeik nevelését. Judit otthonról elköltözésekor úgy ítélte meg, hogy 16 és 10 éves gyerekét egyelőre hátrahagyja bántalmazó férjénél, hogy ők helyben maradhassanak az iskolában. János esetében is a gyerekek zsaroló eszközzé váltak: a bántalmazó férfipartnerek a közös gyerekek láthatásai vagy annak szervezése során tarják fenn áldozat partnerük függőségi helyzetét, és képesek a nő elköltözése után is uralkodni felettük.

A gyerekek mindenképp sérülnek, akik sokszor csak azt képesek megérteni szüleik kapcsolatában, hogy a szeretett apa és anya veszekszik egymással. Felnőtt kapcsolati motivációkat még nem ismerve az épp pillanatnyi nyugalmat ígérő helyzet mellett is kiállhatnak: ez lehet a status quot-t fenntartó, a családi otthonban maradt János is, aki úgy intézi, hogy Judit feltűnése mindig konfliktussal járjon, ám azt nehezen tudják kiértékelni a gyerekek még, mitől okoz konfliktust Jánosnak átengedni a még kiskorú fiát láthatásra.

Nagyné Kovács Judit három éve folyó válási harc közben döntött úgy 2014-ben, hogy a férje által akadályozott gyerekláthatások miatt visszaköltözik a bántalmazó férjéhez, csakhogy kisfiát többet láthassa.

Két nap múlva a feleség már halott volt.

Judit végigjárta az összes fórumot és lehetőséget, amelyet egy bántalmazott nő megkereshet ilyen esetben: ügyvéd, válás, rendőrségi feljelentés, költözés. Úgy gondolta, ügye több nőnek tanulságul szolgálhat, maga kereste fel a médiát, hogy megossza történetét. Semmire nem volt elég, a válást és gyermekelhelyezést elrendelő hatóságok kiszolgáltatták az anyát a bántalmazó férjnek, a gyermekek lelki fejlődését a bántalmazó férjre és apára bízták, a láthatási jogoknak az apa általi sorozatos megtagadásával nem törődtek, dacára a gyámhatósági beadványoknak. Egyúttal a hatóság a bántalmazás pszichológiáját sem érti: a láthatás egy eszköz az agresszor kezében.

Bántalmazás során gyermekeikkel elmenekülő anyák esetén, többük titkos anyaszállásra költözve, a nők a bántalmazó férfitól rettegve képtelenek a láthatást békés formában önerőből megszervezni. Ilyen esetben a gyámhatóság Magyarországon az áldozat anyát bünteti: a védett és felügyelt gyermekláthatást nem segíti, sem jogsegélyt, sem pszichológiai segítséget nem nyújt, a bántalmazó férfi jogait csorbítatlanul kényszeríti ki az áldozattól. Ha azt az áldozat nem biztosítja, beperelhetőek.

Judit eleve önként lemondásra kényszerült gyerekei felügyeletéről, majd a bíróság is ellene ítélt az ideiglenes gyermekelhelyezési perben, végül a bántalmazásban jogerősen elítélt apa a neki ítélt gyerekekkel ott akadályozta a láthatást, ahol tudta.
Sokszor hetek és hónapok teltek el, miközben Judit a kiskorú fiával csak telefonon tudott kapcsolatot tartani. Máskor megbeszélt anyai láthatásról rendelte hamarabb haza már kiskamasz fiát az apja.


A tétlen hatóságok felhatalmazást adnak az agresszornak

N. Jánosnak azt üzente kizárólag a gyógykezelésre érkező ügyfeleket védő távolságtartás, az üzletét mégis elhagyni kényszerülő Judit lépése, a gyerekelhelyezést a bántalmazónak ítélő bíróság, a kerékkilazítás ügyében a nyomozást megszüntető rendőrség, hogy feleségével bármit megtehet, következmények nélkül.


Leemelt fürdőszobaajtó

Judit családi ismeretsége révén megismerkedett egy újságíróval, majd a családon belüli bántalmazásáról névtelenül egy cikk jelent meg róla 2012. októberében a Kisalföld megyei lapban nem sokkal a gyerekelhelyezési ítélet után. A történetet Darnózseliben többen be tudták azonosítani, dacára az álnévnek és az illusztráció képeknek.

Judit azt vallja a róla szóló álneves cikkben, hogy sokkal inkább a lelki terror volt megterhelő számára, és nem a fizikai bántalmazás miatt válik. Értelmetlen szabályokra, kóros féltékenységre, megalázásra panaszkodik.

János a válóper beadása után egy napirendszerű agresszió – lökdösés, karcsavarás, hajtépés – során az előle a mosdóba menekülő Juditra rátörve a mosdóajtót, azt leemelte. Judit számára megszűnt az utolsó védett hely, az intimitás tere, nyitott ajtó előtt kellett eljárjon mosdóra. Mindennek tanúja volt a velük együtt élő kisiskolás fiuk. Kamasz lányuk Győrben volt kollégista, hétvégente járt csak haza.

A bántalmazó a pszichés bántalmazással építi le áldozata ellenállóképességét, az önbecsülését szétrombolja. Több nő akár állását is elveszti, depressziós lesz, és úgy érzi, valójában az ő viselkedése váltja ki férje vagy partnere indulatát. Egyúttal elnyomott félként bántalmazójától függő helyzetbe kerül, egy állásvesztéssel vagy egészségi állapot romlással nem csak lelkileg, de akár anyagilag is. Ugyanakkor a bántalmazó a nő feletti uralkodást akarja fenntartani. Ebből adódik, hogy a bántalmazások akkor durvulnak el, netán akkor ölik meg a nőt, amikor az már szakítást tervez, így a bántalmazó hatalma megszűnhet felette. A válással járó vagyonmegosztás a bántalmazó veszteségélményét tovább fokozza, elszánttá teszi.

János a megölésével fenyegette meg feleségét, Nagyné Kovács Juditot. Azt állította, „úgyis megteszi, mert neki nincs már vesztenivalója.” Agresszív támadásairól Judit titokban felvett hangfelvételt is készített telefonnal, ez része volt a válóperüknek, ami nem zárult le a nő halála előtt. Amennyiben valamely jogsértés csak titokban felvett felvétellel igazolható, a titkos felvétel bírósági eljárás során jogszerűen felhasználható. A hangfelvételt lejátszották az emberölés vádpontban indított büntetőtárgyaláson is: a hangfelvételen az azóta feldarabolt Juditot szidalmazza durván János, a férj, a tettleg fellépés zaja is kivehető a felvételeken. János kevés bírósági megszólalásainak egyike az volt, amikor azt kérte, ne játsszák le végig a hangfelvételt a bíróságon.

János azt fejezte ki Judit ismerősével is közölt életveszélyes fenyegetésében a „nincs vesztenivalója” indulati szlogennel - azt a pszichológia és jog nyelvére lefordítva - hogy számára nem jelentene veszteséget, ha egy tervezett gyilkosságot követően elítélik, így az anyjuk után félárvává váló, apjuk bebörtönzésével szülő nélkül maradó gyermekei, O. és B. magára marad azzal a teherrel, hogy az apjuk megölte az anyjukat. Egyetlen veszteségélmény lebegett a szeme előtt: kikerül fennhatósága alól a nő, aki boldogul érzelmileg és anyagilag is nélküle, ráadásul a Judit nevén lévő ingatlanok felett nem tud rendelkezni, közös vagyonukat pedig felezni kell.

Judit autókerekeit kilazítják

A 2011-es bántalmazást követő feljelentés, majd egy évvel később hozott ítéletet követően, Judit furcsa zajra lett figyelmes a kerekek irányából vezetés közben. Autószerelőhöz ment, majd kiderült, a kerekeket tartó 4 csavarból 3-at leszereltek a kerekeken.

kereklazitas.jpg

A kép illusztráció

A csavarok nem voltak a dísztárcsa mögött. Ha azok kiesnének, és mind a három, a tárcsa meg kellett volna tartsa azokat. Judit feljelentést tett a rendőrségen, az ügyben még a megyei rendőrkapitánysággal is kapcsolatba került. A szándékosságot megállapították a nyomozás során: kerékcsavar így nem lazulhat ki magától, különösen, hogy a tárcsa mögött sem találták meg azokat. Judit látta, hogy a mosonmagyaróvári rendelő belső udvarán N. János nővérének a férje, Judit sógora a kocsiját fotózza. F.V. a büntetőtárgyaláson is elismerte, hogy fotózta az áldozat kocsiját. Elmondása alapján sógora - Judit férje válóperében abban segédkezett, hogy dokumentálják, milyen autóval jár Judit munkába, mennyi jövedelemből él.

Juditnak nincsenek haragosai, nem tölt be hatalmi pozíciót, akire gyanakodhatna, hogy a keréklazítással emberölési kísérletet hajt végre ellene. Ezzel szemben van egy jogerősen elítélt bántalmazó férje, aki többször kijelentette, hogy akár meg is öli.


A hamis tanú nagynéni lesz a gyám

A keréklazításos feljelentés során gyanús viselkedése miatt megnevezett sógor, F.V. és felesége, F. Cs., a gyanúsított nővére lesznek azok, akikhez az anya, sógornőjük halála és János előzetesbe vonulása után az akkor még kiskorú fiúgyerek gyámságba kerül. Szintén a gyanúsított férj nővére az, aki később bizonyítékokkal megcáfolhatóan, tehát hamisan tanúzik öccse mellett, neki alibit igazolva a haláleset behatárolt idejére. F.Cs. az a nővér és nagynéni, aki Nagyné Kovács Judit holttá nyilvánítása után, a rendőrségi helyszínelés során a test darabjainak megtalálása, azok DNS-azonosítása után azt terjesztette a faluban, hogy Judit "külföldre utazott, hiszen sokszor tervezte azt." Ekkor öccsét már emberölés vádpontban hallgatták ki. Megismétlem: Judit beadványokkal kereste a gyámügyet, hogy panaszt tegyen férjére, aki akadályozza a fiával a kapcsolattartást, és visszaköltözni készült a férjéhez kisfia miatt. A sógornő ennek és az azonosított testmaradványok tudatában terjesztette, hogy az anya nyomtalanul képes eltűnni, gyerekeit értesítés nélkül hátrahagyva.

Judit bátyja, Kovács Szilárd kegyeletsértés miatt feljelentést tett ekkor sógornője ellen, de a vádat a bíróság visszautasította azzal, hogy "a nő értelme nem tudta átfogni a halálesetet.” F.Cs. az a nővér és nagynéni, aki az emberölés vádban előzetesbe helyezett öccse helyett a gyermekeik gyámjaként kerti partyn tartotta őket, míg Győrben anyjuk gyászbúcsúsztatóját tartotta Judit vérszerinti családja.

Öccse előzetesbe vonulása óta ő és a szándékosnak ítélt autókeréklazítás – emberölési kísérlet – gyanújában tanúnak megnevezett férjével nevelik Judit fiát, és pótszülei az iskolából egyre ritkábban hazajáró már nagykorú lányának.


Akit nem ítélnek el, az nem gyilkos. „Ha nincs holttest, nincs gyilkosság”

Az 1500-nyi lélekszámú Győr-Moson-Sopron megyei faluban, Darnózselin élő hentes, N. János ügyvédje, Dr. Jován László repertoárjában igazi nehézbűnözők szerepelnek, tapasztalt büntetőügyvéd. Sztárügyvédként, minden hájjal megkent bulldognak aposztrolfálják. Mások mellett Magda Marinko, a hírhedt szerb sorozatgyilkos büntetőperének harmadrendű vádlottját, Csapó József, Farkas Helga elrablóját és a kecskeméti maffiper vádlottjait védte. Hitvallása szerint „akit nem ítélnek el, az nem gyilkos.” Legnevesebb védenceit azért elítélték.

Jován álláspontja az, hogy minden eszköz megengedett a védelem során, hiszen a bíróságnak és rendőrségnek egy teljes apparátusa van, és ezzel szemben áll ő egy személyben. Védencével, N. Jánossal a taktikájuk a hallgatás. Védelmének fő eleme maga a tettes módszere: a gyilkos eltüntette a holttestet, tehát nincs holttest. Ha nincs holttest, nincs gyilkosság.

János és családja értékesítette azóta a mosonmagyaróvári több szintes üzleti ingatlanjukat - ahol Judit rendelt, és ahonnan vállalkozását kiköltöztetni kényszerült - amikor a család a sztárügyvédet felfogadta. Vélhetően a díjazására kellett a pénz. Ugyanakkor az áldozat Judit családja vagyonzárolást rendelt volna el János nevén lévő tulajdonokra, amely vagyon egy elítélést követően a kártárítésre lenne alkalmas. A vagyonzárolást a bíróság nem rendelte el, arra hivatkozva, hogy a tett előtt hónapokkal munkanélkülivé vált férj gyilkossági perében a pénz nem játszik szerepet.

N. János védőügyvédjének álláspontját tartottam szem előtt cikkem eszközeit tekintve. Az áldozat kegyeleti jogát a holttestét feldarabolással – anélkül, hogy még a gyilkosságot igazolnánk – már megsértette az elkövető. Nagyné Kovács Judit, darnózseli, majd győri lakos, eltűnése idején 41 éves gyógytornász teljes neve, adatai és képmása a rendőrségi körözés útján mai napig elérhetőek, sajtónyilvánosak. Máig hivatalos férjezett neve csorbítatlanságát a kegyeleti jog védi, a felek nem váltak el. A monogrammal jelzett rokonok a nyilvánosan zajló tágyalássorozat tanúi: sajtónyilvános ügyvédi nyilatkozatokban szerepel N. János több családtagjának a történetben játszott szerepe. N. János felesége, Nagyné Kovács Judit meggyilkolásával gyanúsított férj a nyilvános tárgyaláson fotózott arcképe – cikkem felső borítóképe – kitakarás nélkül is megjelent a hazai országos médiában egy éve. A gyanúsított már szabadlábon sem emelt ellene panaszt, ez a magatartás a fotó közlésének elfogadását jelenti.

Az eltűnés napja: N. János egész éjjel és még 3 napig járatta a húsfüstölőjét

Nagyné Kovács Judit gyógytornász a mosonmagyaróvári rendelőben zárt 2014. május 27-én, kedden, 20.04-kor. Utolsó ügyfele látta őt utoljára élve. Eltűnése miatti rendőri kereséskor megtalálják Judit autóját a mosonmagyaróvári rendelő belső udvarán, a parkolóban. Az épület üres, neki kellett volna zárni, a behajtón a kerítést bezárni. A kerítés nyitva volt, a kocsija bent állt a zárást követően órákkal is. Judit eltűnt.

img_20190507_180737.jpg
Kép: A mosonmagyaróvári bérelt rendelő udvara. Itt látták utoljára élve Nagyné Kovács Judit gyógytornászt (Eszes Beáta, a cikkíró fotója)

A büntetőtárgyaláson két védett szemtanú van, akiknek vallomása döntő fontosságú a vádlottra nézve, így a tanúk személyét, adatait zártan kezelik, a vádlott és ügyvédje sem ismerheti, kik ők. Ezzel a bíróság mondta ki, hogy az általuk közölt információ olyan súlyú, amelynek tudatában a lehetséges tettessel szemben személyük védelmére szorulnak. A védett tanúk mindegyike N. Jánosra vallott.

A 2. számú védett szemtanú látta, hogy N. János a felesége eltűnésének éjjelén, május 27-éről 28-ára virradó éjjel egy zsákban nehéz tárgyat emelt ki egyedül a kocsijából.

János egyedül volt, vallomásban azt mondta, disznót hozott feldolgozásra. Ennek ellenére segítség nélkül, késő éjjel hozta és cipelte be az udvarra. Nem tudni, a disznót a májusi melegben kikkel vágta le ilyen későn, vagy milyen messziről fuvarozta, hűtés nélkül, hogy csak késő éjjel parkolt le vele a háznál, amikor azt feltételezhette, hogy már alszanak a környékbeliek. Fia, az akkor 12 éves B. az apa telefon-híváslistája alapján 5-ször hívta aznap este apját, de nem érte el, János pedig nem hívta vissza fiát. Hétköznap, kedd volt, lánya Győrben kollégista, kisiskolás fia keresi, nem veszi fel, majd késő este ér haza az apa. Anyjuk külön él.

A bűntény idején 12 éves fia a rendőrségi meghallgatáson és évekkel később a megismételt elsőfokú tárgyaláson még mindig kiskorúként azt mondta, apja korábban ért haza. Ennek a vallomásnak mondott ellent János nővére, F.Cs. vallomása, aki azt vallotta, náluk volt az este öccse. N. János telefonjának a mozgását modellező cellinformációi mindkét vallomást megcáfolták. Nővére később, a megismételt eljárás elején már nem tett vallomást. Rokonok nem kötelesek vádlott hozzátartozójuk ellen vallani, de a hamis tanúzás bűntette rájuk is érvényes.

A 2. számú védett szemtanú elmondása alapján János ilyen későn sosem dolgozott a házi hentesüzemben. Darnózselit úgy kell elképzelni, ahol a kerítéseken át az utca embere mindent lát, Jánosék házát és kertjét párhuzamos utcák és velük érintkező kertek határolják, több utcáról látni, ha füstöl, a kertjükbe az utcáról belátni. Falun a füstnek jelentése van: a szomszéd otthon van és fűt. Judit eltűnésének éjjele május 27-e volt, egy igen meleg nyárelő este. N. János esetén a húsfeldolgozó kéményéből szálló füst az jelentette, hogy húst füstöl és éget.

n_janos_a_hazuk_kertjenel_isza_ferenc.jpg
Kép: N. János a darnózseli családi házuk kerítésén belül áll 4 évvel a bűntett után, 2018. május 25-én, a megismételt elsőfok "kihelyezett ülésének" nevezett terepszemléjén: a fehér inges Jován védőügyvéd is jelen volt a bíró és ügyész vezette helyszíni bejáráson. Fotó: Isza Ferenc

Szintén a 2. számú védett tanú hallotta, ahogy 28-án, éjjel fél 1-kor N. János kertszomszéd apja, N. M. azt kérdezi fiától a füstölőnél, hogy „Minden rendben? Sikerült?”

Darnózseli határában elterülő réten később szétszórva megtalált, Judit apró testrész darabjai égettek voltak.

Hivatásos hentesek mondták el, hogy a disznóvágás és füstölés ideje azért tél vagy a hideg időszak, mert a melegben a hús nem tud kihűlni füstölés után, nem tud kiszáradni. „Beköpik a legyek”, ahogy ők mondják.

János, amikor füstölésre készült, előtte mindig szólt a szomszédoknak, hogy a környékbeli kertekben teregetéssel, szellőztetéssel tudjanak készülni. Ahogy kertes övezetben szokás: lombégetést sem akármikor lehet végezni.
N. János május 28-ára virradó késő éjjel megkezdett, három napig tartó füstölése többeket meglepett a faluban: a meleg miatt, és amiatt is, hogy többen nem tudtak róla, hogy bekapcsolja a füstölőt. A falubeliek égett műanyagszagot is éreztek, ilyen sosincs húsfüstölés során: akár nejlon zsák, szintetikus textília, műanyag tárgyak és gumi is éghetett, miközben N. János szerint disznóhúst füstölt. Juditnak sem a holtteste, sem ruhája, cipője, táskája, sem iratai és telefonja nem kerültek elő. A védett tanú egy nejlonzsákba csomagolt nehéz valamit cipelő Jánost látta késő éjjel.

A gyanúsított sósavat vesz

Névvel valló tanú N. János volt tanára, aki a boltban mögötte állt a sorban a bűntett körüli napokban. Látta és hallotta őt, ahogy kérdezi János, hogy hol van sósav a boltban.

Amikor Judit eltűnése mögött bűnügyet gyanítottak, a rendőrség sok nappal az eltűnését követően vizsgálta meg a hentes műhelyt, úgy, hogy tudtak róla, bántalmazta már feleségét, hivatalból tudniuk kellett a keréklazításos esetről, és tudták, van egy hentesüzeme a feleségét halálosan megfenyegető férjnek.

A lúgos orvos vagy a meggyilkolt soroksári futónő esetének nyomozását sajtóból megismerve, a hazai bűnügyeket figyelmesebben követő ember számára kiderül, hogy a hazai rendőrség a különösen erőszakos, különleges bűntettek során feltehetően nem végez nyomrögzítés során alapos munkát. Gyaníthatóan nincs egy víziójuk a gyanúsítás során, milyen lefolyású bűntett nyomait kellene feltárni.

A lúgos orvosnál megtalált fecskendőben lévő altatót egyszerű kémiai vizsgálatnak vetették csak alá a benne található altató folyadék azonosítására, ám az áldozat szervezetéből esetlegesen visszaáramló, vagy az elkövető dns-nyomai után nem kutattak. A fecskendő hónapokig állt egy bűnügyi laborban.

A soroksári futónő holttestéhez hozzáért a kórbonctani intézetben egy másik holttest, rajta DNS-nyomokat hagyva, majd hónapokig ezt a szálat nyomozta a rendőrség, mire kiderült, illető már halott volt, amikor a futónőt meggyilkolták.

N. János esetén egy gyilkosságban sosem elítélt, mondhatni bűnügyben laikus vidéki hentes volt gyanúsítva, és a feltételezett holttest-darabolás során akár a helyiség legeldugottabb zugaiban is fellelhető vér- és egyéb dns-nyomot sem találtak a nyomrögzítők, dacára, hogy ilyesféle nyomok eltüntetését aligha gyakorolhatta be, mégha a húsfeldolgozást követően János híresen tisztán és pedánsan is tartotta üzemét. A később valóban beigazolódott darabolás tudatában a húsfeldolgozó pult lefolyójában, a szifonban sem találtak ezek szerint semmit. Napokat, akár heteket vártak helyszíneléssel úgy, hogy különösen erőszakos, kegyetlen módszerrel, hideg fejjel végrehajtott bűntett gyanúja merült fel. A gyanúsítottnak a bűncselekmény nyomait eltüntetéséhez hosszú napok álltak rendelkezésére.

N. János házi hentesüzeméből az ipari húsdaráló eltűnt még a rendőri helyszínelés megkezdése előtt.

A három fent nevezett,  hanyagul végzett nyomrögzítésben és nyomozásban az a közös, hogy egy kapcsolati erőszak áldozata lett egy nő.


A gyanúsított keze és teste sérült a bűntett idején

Judit bátyja a húga eltűnése idején jelezte a rendőröknek, hogy gyanúsnak tartják a korábban tettleg fellépett férjet. N. János keze eltört az eltűnés idején, 28-án látták, hogy orvoshoz megy. A nyomozás során testének  oldalán és lábszárán zúzódásos sérüléseket rögzítettek.

János jobb kézfejének V. kézközépcsontja tört el, ez tipikusan ököllel ütéskor törhet el, de szakértők nem zárták ki, hogy esés során szerezte.

János testének bal oldalán voltak zúzódások és bal lábszárán hámsérülések. Állítása szerint kézsérülését csirkevágás közben szerezte, csirkével a kezében esett el. A hentes, aki disznókat és marhákat vág le, elesik egy csirkével. Bár állítása szerint disznóhúst füstölt egész éjjel, és a falu szerint még 3 napig, de egyedül cipelte ki a kocsiból. Egyik vallomása szerint már a bűntettet megelőző nap elesett a csirkével, és akkor tört el a keze.

János állítása szerint a testén lévő sérüléseket fiával gyakorolt karateedzések közben szerezte.

A logikus feltételezések szerint ezek a nyomok dulakodás során is keletkezhettek rajta, sérülései okára és keletkezési idejére a nyomozás során ellentmondásos vallomásokat tett. A tárgyalás nem kezeli kiemelten a sérüléseit, sőt, a sérülések helyét és jellegét sem értékeli egymáshoz képest.

img_20190507_180904.jpg
Kép: A mosonmagyaróvári szolgáltatóház földszint-alagsorába vezető lejáró, ahol Judit rendelt. Az épület mögött, a belső udvarra nyíló helyiség, az emeletre vezető lépcső alatt vezető, árkádokkal határolt járda kellő védelmet nyújt az utca felől, ha Juditot itt támadta meg férje. A belső udvarban már nem volt senki, Judit rendelése volt az utolsó aznap. (Eszes Beáta, a cikkíró fotója)


Darnózseli határában látják N. Jánost a réten szórni valamit

2014. május 29-én a rendőrség felhívta a férjet - akinek kézsérüléséről tudtak, és tudták, hogy két éve bántalmazás miatt jogerősen elítélték - hogy ki fogják hallgatni felesége eltűnése ügyében. Az esetet ilyen előzményekkel is közigazgatási ügy keretében vizsgálták hetekig, ami azt jelenti, normál eltűnésként kezelték, lehallgatás, házkutatás nem volt folytatható. A jó előre figyelmeztetett N. János a rendőrök telefonhívását követően közvetlenül, fényes nappal, délben, egy három napos füstölést követően kiment Darnózseli határába, és a réten egy zsákból szétszórt valamit.

img_20190507_172201.jpg
Kép: Darnózseli határában, itt, a réten találták meg Judit apróra darabolt testmaradványait, hetekkel a kiszórást követően. (Eszes Beáta, a cikkíró fotója)

A nyomozás során képbe került az 1. számú védett tanú, aki látta N. János autóját a réten átvezető földúton, felismerte N. Jánost, és látta, hogy szór valamit egy zsákból.

Sok nappal később, többszöri helyszíni kutatást követően, a helyszínelők ezen a réten találtak meg 33 darab kisméretű emberi szerv- és szövetmaradványt, amelyek a hetekkel később beérkező DNS-azonosítás eredménye alapján Nagyné Kovács Judit testének darabjai voltak. A szövet- és belső szerv apró darabok napok óta voltak a réten, ahol az állat- és madárvilág szerzi be táplálékát.

N. Jánost, az azonosított áldozat férjét emberölés vádjával 2014. július 2-án előzetesbe helyezik.

Mobiltelefonja cellainformációi alapján N. János a felesége, Judit mobiltelefonjával a mosonmagyaróvári rendelőből Darnózseliig együtt mozgott, egészen, amíg Judit telefoninformációi már nem adtak jelet. A férj kocsijában megtalálták Judit DNS-nyomait. Judit volt, hogy a saját fiával is hetekig nem találkozhatott, férjével viszonya kifejezetten rideg volt, alig beszéltek. Hogy egy kocsiban ültek volna, nehezen feltételezhető, épp János viselkedése miatt.

A férj számítógépén egy információkat törlő szoftvert telepítettek nem sokkal a bűntett után.


„A darabolás nem feltételez bűntettet”

N. Jánost elsőfokú büntetőperén a Tatabányai Törvényszéken dr. Élő András bíró vezetésével 2016. december 2-án felmentik az emberölés vád alól. N. Jánost kiengedik az előzetesből, azóta szabadlábon védekezik. Az elsőfokú ítélet még azt sem mondta ki bizonyosan, hogy Nagyné Kovács Judit meghalt. A darabolással és szórással - dacára a szemtanúknak - nem kötik össze a férjet. Judit ekkor már 2 éve halottnak van nyilvánítva, testrészdarabjai DNS-ét vele 100 %-ban azonosították, életfontosságú belső szerv maradványokat is azonosítva.

Egy kétgyermekes anyát és feleséget feldarabolnak az igazságügyi szakértők szerint is, majd úgy ítélik meg, egy holttest eltüntetése nem feltételezi, hogy azzal egy bűntettet fednek el. Egyúttal a holttest darabolását és eltüntetését egy normatív cselekedetnek ítélik meg, amellyel az elkövető folytathatja életét a társadalomban.

2017. október 24-én, a Győri Ítélőtábla másodfokú tágyalása visszahelyezei elsőfokra a büntetőügyet, a kellő bizonyítottság és logikai láncolat fel nem tárása okán.

2019.
március 1-én, a bűntett után 5 évvel a megismételt elsőfok ismét kimondja N. János ártatlanságát emberölés bűntettében, annak ellenére, hogy ekkor már hozzákötik a darabolás és szétszórás tényét.

A bűntényt követő 5 év múlva (!) megrendezett, Darnózselire és Mosonmagyaróvárra kihelyezett megismételt elsőfokú bírósági tárgyalás terepszemléje kicsit hasonlított a lúgos orvos ügyében a bűntett után, a megismételt másodfokon, 4 évvel az eset után a szemtanúk újbóli kihallgatásához. Darnózselin, a bűntett idején, 2014-ben már a sok napos csúszás is akadályozta a testi maradványok megtalálását: a szemtanú nehezebben tudta a rét megfelelő pontját beazonosítani, mert időközben kaszáltak. A réten gázló madarak és egyéb állatok élnek, júniusi melegek voltak. Így 5 évvel később a helyszíni szemlére helyezett hangsúly meglepő a bíró részéről, szemben azzal, hogy a tett távolabbi és közvetlen, jól dokumentált előzményeire, a gyanúsított motivációjára, a tettes eszközeire, valamint a gyanúsított a tettet megelőző, az áldozattal szembeni fenyegető magatartására, a tett idején tanúsított, a falu több lakója és szemtanúk is jelezte rendkívül különös magatartására helyezte volna a hangsúlyt.

Darnózseli lakossága nyíltan kimondta, hogy jobb szeretnék, ha N. János elköltözne a faluból.

A darabolás és holttest eltüntetés trenddé vált Darnózseli óta

Győr-Moson-Sopron megye déli túloldalán, Nemesgörzsönyben, Veszprém megyében, szintén egy hentes megölte, majd feldarabolta feleségét féltékenység és vagyoni okok miatt, majd a nő testét a ház kazánházában szerette volna elégetni. Az eset Darnózseli után 3 évvel történt, az első felmentő ítélet után. A nemesgörzsönyi hentes ügyében a gyors és vélhetően őt nyomás alá helyező kihallgatás során a tettes megtört, és beismerő vallomást tett. Őt már jogerősen emberölés bűntettében elítélték.

Novozánszki – VV – Fanni
eltűnését a rendőrség és ügyészség emberöléskét kezeli. Esetében semmilyen maradványok nem kerültek elő, holttest sincs. Feltételezett elkövetőjét szintén látták testet cipelni, esetében a magatehetetlen, de még élő lányt. Ott is voltak nyomok az autóban.

A 2018-ban zajló, a visszahelyezett elsőfokú büntetőtárgyalás során Juditék fia, B. 16 éves volt. Meghallgatása során nem tudta anyját halottnak tekinteni, „hiszen azok a megtalált darabok olyan kicsik.” A fiú állandó szemtanúja volt, hogy apja terrorizálja anyját.
A lányuk, O. 20 éves volt a bírósági tárgyalások 2016-os kezdetekor. Falubeli szóbeszéd szerint egy diákkori szerelme szakított vele, amikor a környéken mindenki által ismert apjának gyilkossági pere megindult.

Ami külső szemlélő számára is egyértelmű, hogy a büntetőperen szótlan, védőügyvédje taktikája alapján magát ártatlannak valló apa mellett, egy feldarabolt anya tudatában a mégoly felelősebb korba lépett gyerekek lelkileg súlyosan megsérültek: gyászolni akár nekik, akár Judit szüleinek és testvérének, falubeli családjának sem volt módja. Ennek nem megkerülhető egyik oka, hogy maga az ítélkező bíróság is lebegteti az igazságügyi szakértők kimondta tényeket. A tettes a holttestet tüntette el, míg a bíróság az igazságügyi szakértői jelentés és a halotti anyakönyvben rögzített halott állapota felett huny szemet, miközben a bűntett után 4 évvel parkolót és sokadjára kinőtt füvet vizsgál.

Egy bántalmazott nő két esetben érdektelen a hatóság számára: amíg él, és amikor már meghalt. Mindkét esetben testét érdektelen tárgyként kezelik.

A felesége megölésével ganúsított N. János apja, N.M. faluszerte közismerten rendszeresen verte feleségét, János anyját. János és nővére, F.Cs. ebben nőttek fel: János a nő, az anyja elleni agressziót, nővére a szeretett apának és férfinek megtűrt verést tanulta el. Felnőttként egy másik szeretett férfinél, a bántalmazásban elítélt és emberölésben megvádolt öccsénél érezte úgy, hogy falaznia kell neki. A nővér férje, F.V. feltűnik a kilazított kerekű kocsi körül, az apa ott van a késő éjjel füstölő fiával. Egy bántalmazó család egy bűntett gyanújában összezáró tagjai. János apja a 2. védett tanú vallomása alapján legkésőbb a daraboláskor tudott fia tettéről, az esetben a szerepe felettébb különös.

János pedig korábban olyannyira elítélte agresszív apját, hogy évekig nem állt vele szóba, dacára, hogy kertjeik egymás végében szomszédosak, átjáróval kerítéseik közt. Apát és fiát Judit békítette ki. Mikor János sokat bántalmazott anyja meghalt, megmaradt neki apja erőszakos mintája és immár saját felesége, akinél alkalmazhatta a lemásolt mintát. Falubeli szóbeszéd szerint János fokozott agressziója erre az időre datálható. 


A bíróság felelőssége a bűntettet másolók körében

Nagy felelőssége van a bíróságnak a holttest eltűnésével járó bűnügyek esetén, ahol erős gyanú, gyanúsítotti motiváció, rendelkezésre álló speciális eszközök, szemtanúk, azonosított maradványok is vannak, hogy mit kezd azzal a helyzettel, hogy egy embert igazoltan feldaraboltak. Akarja-e azt feltételezni a bíróság, hogy a tett estéjén a feleség munkahelyén igazoltan járt férj „megtalálja egy rosszullét során meghalt nejét”, majd úgy gondolja, mentő vagy rendőrség értesítése helyett hazaviszi, és miután kisfia már biztosan alszik, éjjel feldarabolja, elégeti, majd szétszórja a lágyrész maradványokat, a test többi részét pedig eltünteti. Nem tudni, ebben az egyetlen variációban, amikor nem gyilkos a daraboló, mi a hihető.

Amennyiben egy darabolás vagy holttest eltüntetés nem jár egy bűntett igazoló tényezőjévé, azzal azt mondja ki a bíróság, hogy darabolni ér, a holttest eltüntetése nem számít. Az eltüntetés egyértelműen egy, a darabolásnál súlyosabb bűntett elfedésére szolgál. Aki nem gyilkos, annak nincs semmilyen oka, hogy az egyébként nem csak elrettentő, de jogellenes holttest-eltüntetés módszerét válassza.

A menekülés, a segítség elmulasztása, a nyomok eltüntetése mindig a tettes beismerő vallomását jelenti.

Nem tudni, hogy az igazolt darabolással mit szeretne üzenni az apát felmentő bíróság az anyjukat elvesztő gyermekeknek, a nő szüleinek és családjának.

Családon belül egy nővel bármi megtehető?

A tettes és bírái üzenete egy és ugyanaz? Miközben a gyanúsított védőügyvédje szintén a tettesi logika mentén - a holttest eltűnésére hivatkozva - védi ügyfelét?

Azt már tudjuk, 60 kilométeres körzetben, N. Jánost akár hentes szakmai körökben is ismerő másik hentes kollégája már lemásolta a tettet: nem csupán a módszer lehetett kézenfekvő, de a bírósági ítélet megúszása is.


Eszes Beáta

Címlap legfelső fotó: N. János - felesége, Nagyné Kovács Judit megölésével és feldarabolásával, testének többi maradványai eltüntetésével vádolt darnózseli hentes az elsőfokú tárgyaláson. Forrás: Ripost, 2018. 10.30.

UPDATE: Cikkem október 15-e kora hajnali megjelenését követően, aznap, 2019. október 15-én, délelőtt lezajlott Győrben a másodfokú tárgyalás, amelyen részt vettem.

Az ügyész, dr. Mászáros Tamás, a terhelt (gyanúsított) védője, dr. Jován László valamint a sértett (áldozat) családjának védője, dr. Gál András írásos beadványai mellett mind az ügyész, mind a két védő egy rövidebb perbeszédet tartott.

Az ügyész és a család érdekvédelmét ellátó ügyvéd egyaránt igazoltnak véli - ahogy eddig már a megismételt elsőfok is - hogy N. János darabolta fel az előzőleg megölt feleségét, majd égette el, szórta szét maradványainak egy részét, holttestének nagyobb részét pedig eltüntette. A darabolás és füstölés előkészületeire, a szétszórásra szemtanúk vannak, valamint a megtalált testmaradványok igazolják. Mindketten kizárták, hogy egy darabolás előzménye lehetne baleset, öngyilkosság, az áldozat halállal végződő betegsége, de kizárták egy másik elkövető személyét is.

Minden olyan esetben, ahol nem N. János okozná felesége, Judit halálát, nem érdeke eltüntetni a holttestet, mert nem saját bűncselekménye nyomait kell eltüntetnie, és épp az eltüntetés tenné tettessé és gyanússá. N. Jánosnak ezekben a fent felsorolt, feltételezett esetekben nem lenne érdeke feldarabolni a testet, miután az ő célja annyi volt, hogy meghaljon Judit. Az eltüntetés egyértelműen a saját, a darabolást megelőző erőszakos tettét fedi el.

Az ügyész esélyt adott annak is, hogy "csak" halállal végződő testi sértés volt. Az emberölést sem zárta ki, de véleménye szerint kétesélyes helyzetben a gyanúsítottra kedvezőbb változatot kell alkalmazni.
Ez 2-10 évig terjedő börtönbüntetést jelent, ennek tetejét javasolta az ügyész a különös kegyetlenséggel elkövetett eltüntetés miatt.

Gál András, a család érdekvédelmét képviselő ügyvéd állítja, a bűntettre N. János előre felkészült, másfél órával a zárás előtt ott volt már Judit rendelőjénél a mobil cellainformciók alapján, és eltervezte azt is, hogy miként tünteti el a holttestet. Előre kitervelt emberölés ítéletet indítványoz emiatt. Tettleg fellépésének nem lett volna értelme N. János szemszögéből, mert az az életben maradó Judit miatt feljelentéssel zárulna, és a 2 éven belüli bántalmazási ítéletének próbaideje miatt egy halmazati büntetéssel börtönbe vonulna a férj. N. Jánosnak egyetlen megoldás volt alkalmas: ha Judit szándékát, a gyerekek feletti felügyeleti jog visszaszerzését, a cél érdekében a hazaköltözését, a tulajdonviszonyokban a részének visszavételét végérvényesen megakadályozza, megöli őt, és a hozzá, a tetteshez elvezető nyomokat eltakarítja. Ez életfogytiglannal sújtható.

Jován László, a vádlott ügyvédje kitartott a tettesi logika mentén magyarázott álláspontnál: ha már valaki eltüntette a holttestet, akkor nem igazolható a halálának körülménye, tehát az sem, azt elkövette-e védence.

Jovánt két dolog nem érdekelte rövid, lufi-jellegű védőbeszédében: hogy megtalálták Judit testdarabjait, és akkor azzal kellene valamit kezdjen:
1. hogy ki darabolta fel,
2.  a másik, hogy bárki milyen célból darabol fel valakit.

Egy értő fül számára olybá tűnt Jován védőbeszéde, mint aki feladta a képviseletet, és ügyfelének akar bizonyítani, hogy még tesz érte valamit. Egy olyan tárgyalássorozatban, ahol a megelőző elsőfokú ítélet már bizonyítottnak vélte, hogy N. János darabolt és szórta szét a test maradványait, Jován e kettő aspektussal nem kezdett semmit.

Jován felmentést kér ügyfelére most is.

ÍTÉLETHIRDETÉS: 2019. OKTÓBER 29. KEDD, 9H, GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA


Cikkemben, amikor először említem Jovánt, a kivastagított neve alatt egy vele készült HírTv riport van átlinkelve, meglepő a riporternő őt celebként, harcosként kezelése, ez az ügyvédszakma leginkább médiaceleb szereplőire sem jellemző ilyen szinten. Egy olyan ember benyomását kelti abban a tv-riportban Jován, aki magát inkább zsoldosnak, mintsem jogásznak tekinti. Akinek nem érvei, csak kardcsapásai vannak.

Állításával ellentétben nehézbűnöző ügyfeleit vagy elítélik, vagy lecserélik őt, ld Teréz körúti robbantó.

Jován egyetlen kijelentését sem próbálta érvekkel alátámasztani szóban a másodfokú tárgyaláson, írásos beadványa állítólag 3 oldal. Összevetésként, Gál András egy 38 oldalas beadvánnyal igazolta az előre kitervelt emberölés vádat.

Az én írásom nem jogászként, de jogot hallgatottként, önkéntes bloggerként wordben 12 oldal felett van, úgy, hogy a cikk hangsúlyos része nem a bűntett részletezése. A riport céljának egy bántalmazó kapcsolat történetének dokumentálását szántam, ami tudhatóan nem lehet egy büntetőper hangsúlyos része, sajnos.
Judit családjának is ez volt az érdeke, hogy azt mutassam be, amiben valójában élt a lányuk és Szilárd húga N. János mellett. A bűntett nem a semmiből következett be, és nem egyik napról a másikra.
A per tárgyát képező halála Judit számára egy feltehetően rövid mozzanat volt.

img_20190507_165458.jpg

 (Eszes Beáta, a cikkíró fotója)

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 




 

 

 




 



 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr8915223100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mirtabel 2019.10.20. 22:33:47

Nem akarok álnaivnak tünni és azzal is tisztában vagyok, hogy Judit esete sajnos nem egyedi és nem rendkivüli.Mégsem értem, hogy amit a cikk is szigoruan a tényekre alapozva kiválóan áttekint, elemez és amelyből kristálytisztán kirajzolódik minden, nos, az a hatóságoknak , az igazságszolgáltatásnak miért közömbös, lényegtelen ? Külön pikantériája az ügynek, hogy a bántalmazott, megalázott sértettet három birónő akadályozta abban, hogy nevelhesse gyermekeit, ezzel szabad kezet és bátoritást adva a gátlástalan agresszornak, aki leginkább kizárólag saját magát szerette, hiszen gyermekeit is csak eszköznek tekintette bosszuhadjáratában.Védőjét inkább nem is minősitem, mert nehéz szalonképes szavakat találni az ilyen tipusu ügyvédi ars poeticara.Miattuk gondolhatja sok bántalmazó agresszor, hogy nekik bármit szabad, következmények nélkül.

Sailor70 2019.10.30. 12:07:47

Kíváncsi lennék egy gyermekvédelmi szakember véleményére is, a gyerekkel kapcsolatosan.

2019.10.31. 07:44:01

Ezt a faszit egyszerűen ki kéne végezni, el kéne altatni, mint egy menthetetlen kutyát, mert az, egy megvadult állat, aminek nincs helye a normális emberek között. Erre kap hét évet. Remélem a bíró családtagját is egyszer kezelésbe veszi egy ilyen állat, másképp nem fogja érteni, hol hibázott.

kutyababa 2019.10.31. 14:12:41

Az, hogy a rendorok egy nyolcadikos gyerek logikajaval es eszevel rendelkeznek nem meglepo de felhaborito! Az, hogy a biroi dontesek sokszor logikatlanok , rengetegszer szakmaiatlanok ( sajat tapasztalat) nem annyira ismeretesek az atlagember elott amig nincs birosagi ugye. Majd ha lesz, ezeket mindenki megismeri... Mint ahogy azt is, hogy itt is minden a haversagrol szol! Lattam mikor egy birono es kedves ugyeszno baratnoje rohogcselve jottek be a targyaloba majd termeszetesen ott is ,, haverkodva,, majd ugyanigy vicceskedve legjobb baratnokkent hagytak el a termet az ugyvedno barminemu szakmai erveit egy fejrazassal lesoporve. Nincs igazsag csak gazsag! Es azok akik ebben a buntetougyben a gazsag oldalon alltak ( tudatlansaguk vagy szakmaiatlansaguk miatt) valoszinu sosem fognak rajonni hogy hol hibaztak. Csak a nagy elmek ismerik el tevedesuket a kisstiluek sosem. A vedougyvedet szandekosan nem emlitem o termeszetesen tudja hogy a vedence mit tett , a munkaja hogy vedi. A szive joga hogy ilyen ugyved lett. A ferjet nem tudom miert nem vizsgalta pszihiater mert ha egy ugyeset talalnak o egyertelmuen kiszurja hogy a ferfi pszihopata. Sem semmi erzelem sem buntudat, a tettet egyertelmuen jogosnak tartja es onmagat okosabbnak masoknal. Tessek utana olvasni hogy ,,mit tud,, egy pszihopata... A ferfi gyerekeit viszont nem ertettem sosem, de valoszinu hogy az agyi kepessegeik nem segitik elo a kritikus gondolkodasukat. Apjuk vere mindegyikuk, a fiu egyertelmuen az. Egyik helyszini szemlen a zseli reten valo bejarason egyutt cigiztek apjaval mig a birosag az esetet konstrualta ahol az edesanya darabjai voltak. Egy 16 eves gyerektol eleg nyomorult egy mondat volt hogy olyan picik azok a darabok az anyja attol meg nem lehet halott. Szoval az ertelmi kepessegei itt ki is derultek. Azon kivul sem sajnalat sem gyasz nem latszott soha rajtuk. Es senki ne mondja hogy mert ,, fel sem fogtak azok a szegeny gyerekek,,! De felfogtak , es az apjuk mellett alnak...Lesz ido mikor hallani fogunk meg roluk is! A fiu nagy valoszinuseggel szinten bunelkoveto lesz, a lany pedig talal maganak egy bantalmazo elettarsat. A het ev keves, sot valoszinu hogy peldas magatartasa miatt 5 ev mulva szabadul is. Ez a fajta hidegveru ember a bortonben nem konfrontalodik senkivel pedans es szabalybetarto lesz, soha meg nem torik es be nem vallja amit tett.

Gamma Leonis · http://gombamania.blogspot.com 2019.10.31. 21:21:55

Ebből az esetből az a tanulság számomra, hogy nem éri meg családot alapítani. A férj pszichopata, a gyerekek meggárgyultak a történtek hatására. Most komolyan, megérte ezért élni és halni? Nem.

Koshinae 2019.11.09. 14:12:58

Nem értitek... Viktor megmondta: nőügyekkel nem foglalkozunk.
SZÓ SZERINT EZ TÖRTÉNIK.

Mirtabel 2019.11.09. 23:09:32

@Koshinae-Az elünt villanyszerelők például nem nők voltak és bár közvetett bizonyitékok sora mutat egy bizonyos személyre, de holttest(ek) hiányában szabadon engedték a gyanusitottat és azóta sincs áttörés . Nagyon rossz üzenete van minden ilyen ügynek: csak szervezés és körültekintés kérdése a tökéletes büncselekmény.
Szomoru...

Józsi, a migráns köcsög 2020.10.21. 08:57:51

ez a mondat kire/mire vonatkozik? : "Azt már tudjuk, 60 kilométeres körzetben, N. Jánost akár hentes szakmai körökben is ismerő másik hentes kollégája már lemásolta a tettet: nem csupán a módszer lehetett kézenfekvő, de a bírósági ítélet megúszása is."
süti beállítások módosítása