Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

Lúgos ügy: miről szól az alkotmányjogi panasz? - dupla interjú

dr. Kadlót Erzsébet és dr. Gál András válaszol

2019. november 19. - Jogálom 2.0

ab_2017_balsailaw.jpg

Bene Krisztián alkotmányjogi panaszát megfogalmazó és benyújtó dr. Kadlót Erzsébet ügyvédnő válaszolt kérdéseimre. Majd dr. Gál András, az áldozat ügyvédjét kérdeztem meg a véleményéről. Az Alkotmánybíróság 2019. november 19-én, kedden tárgyalja az ügyet másodjára.

Bene Krisztiánt, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatóját 2018. júliusában ítélte jogerősen a Kúria 11 év börtönbüntetésre, orvosi hivatásától örökre eltiltotta, mert a vád és ítélet szerint a házasságán kívül létesített kapcsolatát, volt partnernőjét annak vele történt szakítása után otthonában megtámadta, elaltatta, majd hasára, nemi szervére és combjaira maró lúgott öntött, ezzel a testén tartós és brutális roncsolódást okozva.

(A lúgos orvos néven elhíresült esetről  - a bűntény krónikájáról és további ítélkezési folyamatokról  - a cikkem alján gyűjtöttem össze eddigi írásaimat, amelyeket a tárgyalások során hallottak, valamint egy részüket az áldozat ügyvédjével közreműködve, bizonyításra beterjesztett iratok ismeretében írtam meg.)

A dupla interjúnak nevezett forma nem egy jogászi vita: az általam megkérdezett ügyvédek nem egymással ültek le beszélgetni, külön kérdeztem meg őket a saját képviseleti szemszögükből lényeges pontokban.

Bene Krisztiánt képviselő dr. Kadlót Erzsébetet személyesen, élő interjúban kérdeztem az általa megírt alkotmányjogi beadványról abból a célból, hogy a közvélemény erről a kevésbé ismert, kizárólag a jogerős bírósági ítéletet követően beadható jogorvoslati lehetőségről többet tudjon meg.

A lúgos támadás áldozatát-sértettjét, Renner Erikát a büntetőeljárás másodfokától képviselő dr. Gál Andrásnak írában küldtem el kérdéseimet: a véleményéről kérdeztem annak tükrében, hogy megnyílt annak a lehetősége, hogy felülvizsgálnak már egy jogerőst döntést. Ő már ismerhette a válaszai során az Alkotmánybíróság weboldalán publikussá tett beadványt és Kadlót ügyvédnővel készült interjút is.

20191111_100634_2.jpg

Fotó: dr. Kadlót Erzsébet, az alkotmányjogi panasz benyújtója és Bene Krisztián jogi képviselője az AB előtt

Interjú dr. Kadlót Erzsébettel

Eszes Beáta:
- Hogyan foglalná össze röviden a laikus közvéleménynek, hogy az új Büntetőeljárásról szóló (2017. végén megalkotott, 2018. július 1-étől hatályba lépő) törvény mennyiben módosította az előzőt, különös tekintettel arra, amikor az eljárás a másodfokról lép a kúriai, harmadfokra? Mi az, amit megtehetett az eljárásban érdekelt fél az előző törvény esetén, és mi az, amit már nem? Különösen Bene Krisztián esetére szabva.

Kadlót Erzsébet:
- Az új törvény szűkítette a harmadfokú felülvizsgálat lehetőségét. A Kúria abba a helyzetbe jutott Bene Krisztián esetében, hogy a védelmi fellebbezésben említetteket semmilyen szinten nem vehette figyelembe a törvény szerint [szerk.: a Bene elleni büntetőeljárásban a megismételt másodfok után, a megismételt harmadfok előtt lépett hatályba a törvény], miközben az Ítélőtábla [szerk: másodfok] új bűncselekményi minőségben is megállapította a bűnösségét.

EB:
- Most az alapvádhoz – a megtámadáshoz és lelúgozáshoz – társított további bűncselekményi vádakra gondol.

KE:
- Igen, semmit, de semmit nem vizsgálhatták felül harmadfokon. Annyi jogköre maradt a harmadfoknak általában véve, hogy kizárólag akkor vizsgálhat felül bármilyen másodfokú határozatot, ha elsőfokon felmentik, másodfokon elítélik a vádlottat.

EB:
- Tehát, amikor ellentétes irányúak az ítéletek, és nem mutatnak egy irányba.

KE:
- Bene Krisztián ügyében az első harmadfok döntése a megelőző másodfokot hatályon kívül helyezte, és egy megismételt eljárásra kötelezte. A hatályon kívül helyezési eljárásban az akkor még a régi törvény szerint eljáró Kúria előírt egy csomó feladatot a megismételt másodfokú eljárás számára, amiben semmi rendhagyó momentum sincs, egyszerűen a hierarchikus bírói szervezetben ez így történik. A megismételt másodfok után, a megismételt kúriai eljárásban már az új törvény hatálya alatt azt sem volt módja ellenőrizni, hogy azoknak a követelményeknek, amit ő mint felsőbíróság előírt, egyáltalán eleget tett-e az Ítélőtábla. Emellett még az is probléma, hogy ugyanakkor az ügyész fellebbezését figyelembe vették. Nem hibáztak a törvény szövege szerint, de az ügyész súlyosításért való fellebbezését figyelembe vették, és az alapján súlyosították is a büntetését. Tehát féloldalas lett a dolog.

EB:
- Az interjúra felkérés során telefonon már előre jelezte nekem, hogy a bűncselekményt nem áll módjában minősíteni, de mivel a beadványában a bűncselekményről alkotott ítéleteket és körülményeit vitatja, a társított bűncselekmények megállapítását, legalább ennek tekintetében kell, hogy elemezze, mi történt. Van egy fő bűncselekményi vádpont, a lelúgozás, vannak társított bűncselekményi vádpontok: a kifosztás, fogvatartás, felfegyverkezve elkövetés. Ha jól értem a beadványát, Ön ezekben a társított bűncselekményi vádpontokban – amelyeket csak úgy tudott elkövetni az elítélt, ha igazoltan ő követte el az alapbűncselekményt – itt is hiányolja a felülvizsgálati lehetőséget. Viszont azt Ön sem cáfolhatja, hogy az alapbűncselekményi vádpontban végig egyirányba, a bűnösséget megállapító ítéletek voltak. Abban, hogy ő követte el a lelúgozást, ebben egyszer sem merült fel kétely.

KE:
De, ezt így határozottan tagadom. Az első ízben harmadfokon eljáró Kúria mind az első, mind a másodfokú döntést megalapozatlannak találta, különben megalapozatlanság miatt nem helyezhette volna hatályon kívül a megelőző döntéseket. Ebből számomra az következik, hogy semmit nem talált bizonyítottnak.

EB:
- Akkor ezek szerint Ön nem csak az eljárás során életbe lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény tekintetében vitatja az ítélkezést, mivel az elsőfok, az első és megismételt másodfok és az első harmadfok még az előző törvény hatálya alatt születtek, és ezek az ítéletek egyirányba, a bűnösséget kimondó irányba mutatnak.

KE:
- De ezek rossz ítéletek, tisztességtelen eljárásban született ítéletek. Az első kúriai döntés ezeket a megelőző ítéleteket olyannak minősítette, hogy érdemi felülbírálatra alkalmatlanok.

EB:
- Ez alatt mit ért?

KE:
- Annyira rossz és annyira hiányos, hogy még revideálni sem lehet. A perrendnek az alapvető szabályait sem tartotta be az első- és másodfokú bíróság. A bizonyítási eljárásban olyan hibákat követtek el, amit egyszerűen nem lehet.

EB:
- Egy példát mondana erre?

KE:
- Nem, nem lehet, mert akkor már a bizonyításba megyek bele.

EB:
- De Ön az ítéletet vitatja.

KE:
- Igen, a jogi értékelését.

EB:
- Azt sem adhatja meg, hogy tanúvallomások, laborvizsgálat, igazságügyi orvosi szakértői vélemények, vagy a bizonyítási eljárás milyen típusú elemét vitatja?

KE:
- De, azt nyugodtan leírhatja, hogy a felismerésre bemutatás szabályát például hogy szegték meg, ezt leírtam a beadványban.

EB:
- Értem, tehát Ön szerint az egyik sarkalatos pont a bizonyítási eljárásban a felismerő tanú és a vallomásának felvétele [szerk: szemtanú azonosította Bene Krisztiánt, akit látni vélt a szemtanú az arcát takaró, csak a szemét megmutató maszkban a sértett lakásának lépcsőházában az eset idején.]

K.E.:
- Nem ez az egyetlen elem. A tényfelderítési kötelezettségnek sem tettek eleget: pontosan ki volt ott, hol volt ott, mit csinált, és ennek ellenőrzése.

EB:
- Tehát Ön azt is vitatja, hogy maga a bűncselekmény pontosan hogy zajlott le?

KE:
- A bűncselekményről én nem szeretnék véleményt nyilvánítani, ezt a gondolatmenetet fejezzük is be azzal, hogy ezzel a sértettel történt valami borzalom.

EB:
- Azt Ön vitatja, hogy mi lett a bűncselekmény "eredménye" ? A bűntett eredménye a sértett lúgozásból eredő sérülései és annak mértéke.

KE:
- Nem, dehogy, hogy jönnék én ahhoz, hogy ezt vitassam alkotmánybírósági beadványban?

EB:
- Azt ugye tudja, hogy az ügyfele, Bene Krisztián visszatérően ezt a pontot vitatta?

KE:
- Ez engem nem köt. Engem csak az köt, hogy az ítéletekbe mi van leírva. Én nem vitatom, hogy történt valamilyen bűncselekmény, én nem vitatom, hogy ez a bűncselekmény ezzel a sértettel történt, nem vitatom, hogy ott történt, ahol történt. Nem tudom pontosan, hogy mi történt. Azt állítom, hogy a tett és a tettes közötti ok okozati összefüggés nincs bizonyítva. Ezért nem fogadom el a megelőző két ítéletet sem, illetve ez az alkotmánybírósági panasz tárgya. Ha egyszer mind az első-, mind a másodfokú ítéletről a Kúria azt mondta ki, hogy alkalmatlan arra is, hogy értékelje, annyira rossz, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy nincs is, mivel az hatályon kívül van helyezve.

EB:
- A Kúria csak a másodfokot helyezte hatályon kívül.

KE:
- Az a másodfok dolga, hogy eldöntse – és ez így volt a megelőző törvényben is – hogy ő maga folytatja-e le azt a bizonyítást, amit a Kúria előírt. A Kúria 31 pontban írt elő bizonyítási hibákat. Ez egy hatalmas terjedelmű bizonyítás. Ezt a másodfok joga eldönteni, hogy ezt ő folytatja le, és jogában állt volna olyan döntést is hozni, hogy hatályon kívül helyezi az elsőfokot is. Egy elsőfok önmagában nem él, egy elsőfokú ítélet a jogorvoslatok kimerítése után válik jogerőssé. Itt a másodfokkal [szerk.: a másodfok hatályon kívül helyezésével] kiöntötték az elsőfokot is. Az önmagában nem jogerős.

EB:
- Visszatérve a bizonyítási tételekre, én azt gondolom, sem az eljárás, sem a közvélemény nem a felismerő tanú vallomását tartotta a legerősebb bizonyító erejűnek. Inkább erősebb bizonyíték a bűncselekmény jellege – szexuális indíttatású bűncselekménynek ítélték meg – valamint az, hogy az elkövető minden bizonnyal ismerte áldozatát, tehát a tettes és áldozat közt vagy egy megvalósult, vagy egy vágyott szexuális kötődés lehetett. Olyasvalakit értünk a vágyott kapcsolat alatt, aki szexuális kapcsolatot akart létesíteni az áldozattal. A motiváció tekintetében pedig rettenetesen leszűkült a lehetséges elkövetők köre. Sőt, a végrehajtási eszköz tekintetében, amely eszköz orvosi ismereteket igényel [szerk: elaltatták az áldozatot], ráadásul ezeket az altatószereket még egy orvos sem tudja beszerezni könnyen. Valószínűleg ellenőrzési pontokat kellett kijátsszon a tettes valamely magas pozícióban. Mennyiben tartja úgy, hogy ezek a részek, a bűncselekmény szexuális jellegéhez kapcsolt motiváció és eszköz nem volt bizonyítva, úgy, hogy az elítélt maga is azt vallotta, hogy ezt egy férfipartner követte el?

KE:
- Én úgy ítélem meg, hogy nem volt megfelelően bizonyítva. Nincs ilyen, hogy részek bizonyítva vannak, úgy, hogy a Kúria is azzal zárja a hatályon kívül helyezés indoklását, hogy a bíróságok alapvető tényfelderítési kötelezettségeknek nem tettek eleget. Olyat ír, hogy a ténybeli következtetések sem feleltek meg a jogi követelményeknek. Számomra semmi nincs bizonyítva ebben az ügyben.

EB:
- Ha Ön védője lenne egy vádlottnak egy ilyen büntetőjogi esetben, amikor az derül ki, hogy a tettes nagyon jól ismerte áldozatát és napirendjét, feltehetően komoly orvosi szintű ismeretei vannak, milyen szintű vizsgálat lefolytatását hiányolta volna?

KE:
- Ebbe nem mennék bele, ez megint a bizonyításba történő beavatkozás, ami az ügytől függ. Ehhez kellene a teljes akta.

EB:
- Azt tudja, hogy a három bírósági fokozat során az akkor még vádlott Bene Krisztián névvel vádolta meg a sértett másik partnerét, és ezt ő folyamatosan fenntartotta védelme során, hogy ezt a bűntettet egy férfipartner követhette el? A védelmének az álláspontja az volt, hogy ez az a típusú tett, amit egy megsértett férfipartner az indulatában követ el.

KE:
- Ezt nem véleményezem, ez az ügyvédi titok része. Én magánemberként az életemben nem láttam Bene Krisztiánt. Mindent, amit tudok, azt az ügyirati aktákból tudom. Ezáltal mindenre kiterjed az ügyvédi titoktartási kötelezettségem.

EB:
- Azt megtudhatjuk, mikor bízták meg, hogy jutott el Önhöz Bene Krisztián ügye? Ezt annak kapcsolatában kérdezem, hogy a beadványa hangsúlyosan az új Büntetőeljárásról szóló törvény életbelépése hatásáról szól. Ezt a törvényt 2017. novembere körül terjesztették be?

KE:
- Igen. 2018. júliusában léptették hatályba. Kihirdetésére azonban jóval előbb került sor, tehát az alkalmazására fel lehetett volna készülni.

EB:
- A törvény előkészítési szakaszában az Ügyvédi Kamara mellett bírók, büntetőjogászok vesznek részt. Tekintettel arra, hogy Ön büntetőjog és alkotmányjog területén ír egyetemi tankönyveket, tudományos fórumokon előad, volt-e Önnek rálátása és véleményezési jogköre az új, létrehozni kívánt Büntetőeljárási törvény (Be.) kapcsán?

KE:
- Személy szerint nem nekem, hanem az Ügyvédi Kamarának, és voltak olyan részek, amelyeket személy szerint én kaptam, láttam a változó tervezeteket.

EB:
- És ott volt módja jelezni, úgy ítélte meg akkor, hogy ez egy aggályos törvény lesz?

KE:
- Én ezt úgy ítéltem meg.

EB:
- És jelezte is akkor?

KE:
- Én, ahol lehetett, elmondtam, tekintettel, hogy a felkészülési időszakban is elég sok előadást tartottam.

EB:
- A törvény célja a büntetőeljárások egyszerűsítése. Főleg azokat rövidíti le, ahol egyirányba mutató ítéletek vannak.

KE:
- Illetve ahol beismerő vallomások vannak és tettenérés esetében.

EB:
- Másrészt a büntetőeljárások észszerű időtartamon belüli lezajlása érdekében alkották meg. Meglátásom szerint nem csak a sértettek – vagy elhunyt sértettek esetén a családjuknak – de a mindenkori vádlottaknak sem használ egy rettentően elhúzódó eljárás. Az előzetes letartóztatások épp emiatt tolódnak ki, emiatt sorozatosan büntetik a magyar államot. Az előzetes letartóztatás célja épp az lenne, hogy a vádlott bizonyítékokat ne tudjon megsemmisíteni, lehetséges tanúkat ne tudjon befolyásolni vagy megfélemlíteni. Miközben épp Bene Krisztián esetében ez megtörtént, belenyúltak a tanúkihallgatási szakaszba, késztetések történtek a vádlott részéről ez ügyben [szerk. a kórház dolgozói kaptak vallomástételi utasítást, ahol megadták, mely időszakra kell vallaniuk. Két esetben hamis tanúzás váddal eljárás indult.]

KE:
- Pusztán az elhúzódó büntetőeljárások miatt is büntetik az államot, nem kell ehhez előzetesben ülnie a vádlottnak.

EB:
- Az idő elhúzódása, akár a rendőrségi nyomozati időszak elhúzódása a bizonyítékok minőségét rendkívül rontja. Nem mindegy az ügyben egy véletlen szemtanúvá váló személy számára, hogy az eset után 1-2 nappal, vagy több hónappal később hallgatják ki, képtelenség visszaemlékezni egy akkor számára érdektelen napra akár már a kérdéses napot követő harmadik napon is.

KE:
- Ez a vádlott számára is nehézséget okoz.

EB:
- Sőt, a lehetséges beismerési szándék esélyét is csökkenti az idő múlása, amely, azt gondolom, egy valódi elkövető számára előnyt jelenthet, lerövidül a büntetése, a beismeréssel járó pszichikai folyamat, a bűntettel szembesülése másképpen zajlik le, a büntetés letöltését követő, a társadalomba történő reintegrációja is másképp történne meg.

KE:
- Ebben egyetértünk, ebben semmi vita sincs köztünk.

EB:
- A bűntett [szerk: 2013. március] után öt és fél évvel [2018. júliusban] zárult le a büntetőeljárás, és ebben az időtartamban ez az ügy sajnos nem is tekinthető egyedinek. Amennyiben az Ön AB-indítványát elfogadják, és hatályon kívül helyezik az ítéleteket, mi az, amit elvárna egy megismételt eljárás során, hét évvel az eset után?

KE:
- Azonnali hozzáfogást a lehetséges bizonyításhoz, ugyanis senki nem szeretne ezzel újabb hét évet várni.

EB:
- Azt nyilván tudja, hogy nincs új bizonyíték, és valószínűleg nem is keletkezik új bizonyíték. Legalább is a tárgyi bizonyítékok nem, és szemtanúk tekintetében szinte biztos nem lesz olyan, aki hét év után szeretne jelentkezni, talán…

KE:
- Nem csak új bizonyítékról van szó, hanem a bizonyítás menetéről. Még az a bizonyítás sem hiteles, amit felvettek. Még egy tárgyi bizonyítási eszközt is – nem a Bene Krisztián ügyére mondva – de azt úgy kell lefoglalni, azt úgy kell tárolni, ahogy a felismerésre bemutatásról, azonosításról szóló szabályok előírják. Ha ezeket a szabályokat megszegjük, ezek a bizonyítékok eliminálódnak. A szakértői vélemények ellentmondásait fel kell oldani, de ha jogilag hibás a vizsgálható bizonyítás, akkor ez nagyon nehéz.

Természetesen az új Be. időszerűségre vonatkozó céljával egyetértek, ha ezt úgy képes támogatni, hogy az alapjogok, a bizonyítási jogok, a felülvizsgálhatósághoz és indokláshoz való jogok nem sérülnek.

Visszatérve a kérdésére, hogy mikor kerestek meg ezzel az üggyel: 2018. júliusában, amikor kijött a jogerős kúriai döntés, Bene Krisztián egy hozzátartozója keresett meg. Ilyen esetben az ügyvédnek az a dolga, hogy felkeresi az ügyfelet, hogy valós-e a szándéka, akkor is, ha büntetés-végrehajtási intézményben van. Természetesen azonnal bementem, és ezt ellenőriztem.

Most én kérdeznék, mit szólunk ahhoz, hogy féloldalas jogorvoslatot hoz létre a jogalkotó? Az ügyészét figyelembe lehet venni, a terheltét nem lehet figyelembe venni. Bene Krisztián harmadfokú fellebbezéséből semmit nem vettek figyelembe, az ügyészét viszont teljes terjedelmében. Ezt a Strasbourgi Bíróságon úgy hívják, hogy a fegyverek egyenlőségéhez való jog megsértése. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlen kell a vádnak és védelemnek mindenben feltétlen azonos eszközökkel rendelkezni, de jogosítványainak összemérhető súlyúnak kell lenni.

EB:
- Lát-e olyan esélyt az új Büntetőeljárási törvény kapcsán, hogy az idő lerövidülésével nem sérülnek ezek a jogok, hatékonyabban folyik le a nyomozati majd bizonyítási szakasz? Például Bene Krisztián esetén rettentő sok idő ment el azzal, hogy az akkor még vádlott és védelme folyamatosan és visszatérően a sérülés mértékét vitatta. Egy teljes elsőfok azzal ment el a védelem részéről, hogy azt elemezték, hogy egy lehetséges másik tettes hogy követte el az esetet. Ez szerintem nem lett volna feladata a védelemnek.

KE:
- Erről én sem a Bíróság iránti tiszteletből, sem az ügyvédi titoktartás okán nem tudok nyilatkozni. Kérdése első részére reagálva azonban én is úgy gondolom, hogy igen, összeegyeztethető a két cél, az idő lerövidülése és a minőségi tartalom fenntartása. De például említette korábban a nyomozati szakaszt. Mi történt Bene Krisztián esetében, a tett után, márciustól úgy körülbelül augusztusig? Szinte semmi. Az új Be. nem abba az irányba ment el, hogy például ne lehessen ráülni a nyomozási szakaszra.

EB:
- Tehát a Büntetőeljárási törvény nem csak a bírósági eljárásról, hanem a rendőrségi nyomozati szakaszról is szól. Például a tárgyi bizonyítékok kezelését említette, és ez nem titok, hogy az egyik lehetséges legfőbb bizonyíték, a [Bene Krisztián autójában talált, és a tett estéjén lefoglalt] fecskendő rendőrségi laboratóriumban történt elhúzódó tárolása egyáltalán nem szolgálta a sértett érdekét sem. Ön tehát úgy gondolja, hogy mind a rendőrség, mind az ügyészség büntetőeljárási kompetenciájában alapvető hiányosságok vannak?

KE:
- Igen, abszolút egyetértek. Az új Be. a nyomozati szakaszt két részre osztotta fel, az első hat hónap a felderítési időszak, amiről semmit nem lehet megtudni, még a terheltnek sem.

EB:
- Az új Büntetőeljársi törvény kapcsán képvisel-e vádlottakat vagy sértetteket is?

KE:
- Vádlottakat és sértetteket is, mindkét oldalnál látom a problémákat. Volt olyan eset, ahol a nyomozás 6. hónapjának utolsó napján hívtak be bennünket a sértettel, abból pedig a nyomozónak semmi problémája nem adódik, hogy addig mit csinált, azt mondták, most jutottak el idáig, hogy először meghallgassanak.

EB:
- Bene Krisztiánt már a tett estéjén letartóztatták, attól kezdve tudott arról, hogy őt mint gyanúsítottat kezelték, tehát a nyomozás erre irányul, majd végül elrendelték a nyomozás megszüntetését. Tud-e arról, hogy ügyfele tett-e arra panaszt, hogy lassú a nyomozás, nem hatékony a nyomozás?

KE:
- Diplomatikusan úgy fogalmazhatok, hogy amikor megszüntetnek egy nyomozást, a terhelt miért panaszkodjon. És ugye sajnos hat hónapig ez a helyzet állt be. Ez alatt én tényleg nem tudom, mi történt, mert ez az aktában sincsen. Egyébként én úgy láttam, hogy minden létező jogorvoslatot kimerített a teljes eljárás során a vádlott és a védője.

EB:
- Eddigi nyilatkozatai alapján valószínűleg erről sem nyilatkozhat, de tudhat arról, hogy a Bene elleni büntetőeljárás során három rendbeli hamis tanúzás ügyében vádemelés történt a jogerős büntetőeljárás lezárása után. A vádlott, illetve már elítélt valamilyen szintű kapcsolata kimutatható a hamis tanúzásokhoz. A kórházi munkahelyéről két munkatárs vallott hamisan, ezt bizonyítottan megelőzte egy családtag részéről kezdeményezett felhívás, hogy valljanak, magyarul belenyúltak a rendőrségi nyomozásba. A harmadik esetben egy börtönbüntetését töltő személytől hoztak egy elég meredeknek tűnő vallomást, amelyről kiderült, hogy hamis vallomás, ezt a vádlott védője, dr. Szekér Gyula terjesztette be, annak tudatában, hogy illető visszaeső hamis tanúzó, ezért ült akkor is. Ezt például nem tekinti a nyomozás vagy a bizonyítási eljárás lassításának?

KE:
- Erről nyilvánvalóan nem nyilatkozhatok, de ismerem az eljárás jegyzőkönyvezését, nem csak ítéleteket kapkodok elő. Jelzem, közvélemény azzal is érvelt – a törvény nem ismeretében, amiről nem tehet – hogy miért csak most jövök elő ezzel az indítvánnyal. Azért most jövök elő, mert alkotmányjogi panaszt kizárólag a jogerős döntést követően lehet benyújtani. A panaszt viszont meg kell alapozni, és ennek keretében jogom van hivatkozni mindazon körülményekre, amelyeket relevánsnak vélek.
Az alkotmánybírósági beadvány egyébként nem most, hanem 2018. novemberében, törvényes határidőn belül lett benyújtva. Ebben nem az eljárás teljes körű megismétlését kértem, ez teljes ostobaság lenne. A nyomozást nyilván nem lehet megismételni. Nincs rá törvényes lehetőség. Az is egy félreértés, hogy a nyomozási hibák azért vannak a beadványomban felróva, hogy most nyomozzanak újra.

EB:
- Véleménye szerint az elsőfokot meg kellene ismételni?

KE:
- Az Alkotmánybíróság hat-hétféle döntést hozhat. És utána, ha megsemmisítik akár csak a Kúria döntését, a harmadfokot, utána a rendes bíróság még legalább háromféle döntést hozhat, például, hogy visszamegy-e első fokig. A beadvány jogi képviselőjének az a feladata, hogy mindent kérjen. Ön utalt arra, hogy a beadvánnyal én húzom el az eljárást. Véleményét tiszteletben tartom, de én nem fogok utólag kitalálni "dolgokat", ezért tartalmaz minden lehetséges kifogást és lehetőséget a beadvány. Az alkotmányjogi panasz elbírálásakor az Alkotmánybíróság kérelemhez kötött, tehát amit nem kérünk, arról nem is dönthet. Jogi képviselőként ezért nekem ügyvéd-etikai okból is mindent kérnem kell.

EB:
- Ha helyt ad az AB az indítványának, és visszahelyeznék eljárási szakaszba az ügyet, Ön képviselné Bene Krisztián ügyét a megismétlésre kötelezett büntetőeljárás során?

KE:
- Nem kértek még fel erre. Ha megtörténne, ez egy új megbízás lenne, ezen még nem gondolkodtam.

Dr. Kadlót Erzsébet 1986-2000 között különböző területi bíróságon, közte fiatalkorúak ügyében bíróként dolgozott.  2001-2013 között az Alkotmánybíróság főtanácsadója. Szakterülete a büntetőeljárások mellett alkotmányjog, Európai Emberi Jogi Bíróság elé beterjesztett ügyek, adó- és közigazgatási jog. 2013-tól a Magyar Ügyvédi Kamara tagja. A Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense.

 
***

Interjú dr. Gál Andrással

screenshot_2019-11-18_229_elozetesben_a_lugos_orvos_interju_renner_erikaval_es_gal_andrassal_youtube.png
Fotó: dr. Gál András, a lúgos orvos ügyében a sértett képviseletét ellátó ügyvéd a Hír Tv-ben, 2017-ben

Eszes Beáta:
- Bene Krisztián ügyében dr. Kadlót Erzsébet képviseli az alkotmányjogi panaszbeadványt. Mennyiben ró ki Önre ez feladatokat, vagy mennyiben szeretné kommentálni a beadvány megtörténtét?

Gál András:
- Nincs ezzel nekem feladatom, mi több, ha lenne is hozzáfűznivalóm, ebben az alkotmánybírósági eljárásban én nem vagyok olyan fél, aki kifejtheti azt.
A fegyverek egyenlőtlenségével kapcsolatos álláspontjához csatlakozni tudok.

Sőt annyit hozzá is teszek, hogy az új Büntetőeljárási törvény egy másik vonatkozásban nem csak a vádlottnak kedvezőtlen. Egyes pontokon sajnálatosan lenullázza az új eljárási törvény a sértettek jogait, így ki sem fejtheti a sértett és képviselője az álláspontját, indítványokat sem tehet stb. Ilyen például, ha az előkészítő ülésen a vádlott beismer, akkor a sértetti képviselőnek már felszólalási lehetősége sincs, az ügy lezárul anélkül, hogy előadhatta volna azokat a körülményeket, melyek az ítélkezés körében relevanciával bírtak volna. Gondoljunk csak bele, hogy ha ebben az ügyben az új Be. alapján folyt volna kezdettől az eljárás, és ha a vádlott beismert volna az előkészítő ülésen, akkor nem lett volna módom felhívni a bíróság figyelmét arra, hogy elmaradt a felelősségrevonás további 4 bűncselekményben! Ez esetben talán még az elsőfokon kiszabott 4 év börtönt se kapta volna meg a beismerésére figyelemmel, már réges-régen letöltötte volna a büntetését, hamarosan újra orvosként praktizálhatna, hiszen elsőre csak 5 évre tiltották el a foglalkozásától. Azt gondolom, nem lehetséges ennél ékesebb példáját felhozni annak, hogy micsoda hiba kirekeszteni a sértettet az eljárásból.

EB:
- Ön ismerheti az Alkotmánybíróság weboldalán nyilvánossá tett beadvány szövegezését és a most közlésre kerülő, Kadlót ügyvédnővel lefolytatott interjúban a kérdéseimre adott válaszait. A dupla interjú így nem szolgálhatja a nyílt vitát, de mennyiben kívánja kommentálni az új Büntetőeljárási törvényről elmondottakat? Az Ön meglátása szerint okozott-e váratlan fordulatot, felkészülési nehézséget, mennyiben érzi, hogy a sértetti oldal érdekei sérültek vagy javultak volna?

GA:
Az új Be. megalkotását számos pontján a jó szándék vezette, de helyenként rossz módszert választott a megoldásra. A legalapvetőbb gondolat az volt, hogy gyorsuljanak fel a büntetőeljárások, ami igencsak ráfér a büntető igazságszolgáltatásunkra. Azonban eddig sem a Kúrián húzódtak el az ügyek, ezért én feleslegesnek tartom pont az ország legképzettebb, legtapasztaltabb bíráit jogszabályi úton elvágni attól, hogy teljes terjedelmében felülvizsgálhassanak egy ügyet. Ebben egyetértek az indítványozóval.

Az átlagos büntetőügyek elenyésző százaléka ér el a Kúriáig. Én a magam részéről azt szeretném, hogy minden ügyben a lehető legfelkészültebb bírói tanács mondja ki az ítéletet, és ha egy-egy ügy nagyritkán a Kúriára jut, akkor az ottani bíráknak ne legyen megkötve a keze úgy, ahogy itt, a lúgos orvos ügyében volt. Igenis szükséges, hogy foglalkozhassanak az ügy addig minden fokon lényegesen eltérően megítélt főkérdésével, hogy az elkövető tette hogyan minősül. Engem eközben egyáltalán nem zavar, ha azt is újra megvizsgálják, amit az alkotmánybírósági beadványozó kér, azaz hogy igaz-e, hogy valóban az elkövető követte-e el ezt a példátlan bűncselekményt.

EB:
- Kadlót ügyvédnő egyik pontban a Kúria elé tárt bizonyítási lehetőségek csorbulását rótta fel. Önnek mi a véleménye, hogy a megismételt másodfok mennyiben javította ki az első kúriai döntésben felrótt hiányosságokat?

GA:
- Erről eltér az álláspontunk, talán mert én ott voltam. Nem hagyott ki semmilyen Kúria által előírt érdemi bizonyítást a megismételt másodfok, mi több, egyéb indítványozott bizonyításokat is lefolytatott. Mondom ezt annak említésével, hogy egyrészt az volt az álláspontom, amikor az ügy először a Kúriára került, hogy már akkor is rendelkezésre állt minden szükséges bizonyíték a befejezéshez, és mondom ezt annak említésével is, hogy nem bántam, amikor a Kúria mégis hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet, mert azzal viszont egyetértettem, hogy lehet megnyugtatóbban, megalapozottabban elkészíteni az ítéletet, márpedig az tudható volt, hogy ebben az ügyben amit meg lehet próbálni vitatni, azt vitatni fogják, érdemes ezért a lehető legprecízebben indokolni.

EB:
- Mennyiben gondolja úgy, hogy megismétlésre szorul az eljárás akár első foktól kezdve, van-e hiányérzete az eljárás lezárulta után, ha igen, miben?

GA:
- A sértettnek eddig is sokat ártott a büntetőeljárás, az már beláthatatlan lelki károkat okozhatna, ha egészen az elsőfokig visszakerülne az ügy. Nem is tartom egyébként szükségesnek, hiszen minden bizonyíték rendelkezésre áll, és azokat már többször megvizsgálták.

Hiányérzetem egyedül abban van, hogy vajon miért nem sikerült azt eddig megállapítani, hogy az elkövető pontosan tudta az elkövetés közben, sőt már előtte is, amikor azt eltervezte, hogy tette következményeibe az áldozata belehalhat. Azért is csodálkozom ezen, mert erre direkt rákérdeztem az eljáró igazságügyi orvosszakértőtől az Ítélőtáblán történt meghallgatásán, aki egyértelműen rögzítette, hogy természetesen azok az okok, melyek ebben az ügyben megalapozták azt, hogy a sértett közvetett életveszélyes állapotát meg kellett állapítani, azok az orvos végzettségű elkövető előtt is ismertek voltak. Annyit jelent ez egyszerű magyar nyelven, hogy az elkövető pontosan tudta, hogy amit tesz, abba bele lehet halni, mi több, ő nem hogy csökkentette volna ennek valószínűségét, hanem szándékosan megnövelte azt, hiszen rázárta a lakásajtót, elvitte a telefonjait, mellyel megnehezítette a segítségnyújtást.

EB:
- Önnek is megismétlem az ügyvédnőnek elmondott álláspontomat, hogy az elítélthez köthető hamis tanúzások, a sértett sérülései mértékének a vádlott védelmének oldaláról visszatérő vitatása szintén lassítja és mással tölti ki a bizonyítási eljárásra szánt időt. Ön lát-e a vádlott, illetve elítélt oldaláról olyan késztetést, akarja-e véleményezni, ahol kifejezte a bizonyításra és felülvizsgálatra irányuló ellenérveit, de ennek megvitatására nem volt kellő mód és idő? A sértettet képviselve Önnek van-e, lehet-e véleményezési joga a terheltnek és védelmének az eljáráson megismert céljairól?

GA:
- Az eljáró bíróságok, úgy gondolom, hogy eddig is helyt adtak minden oldal bizonyítási indítványainak. Mi több, az egyik ilyen bizonyítás, a vádlott által kért és videóra vett helyszínbejárása leplezte le legkézzelfoghatóbban az alibijének valótlanságát és számos hamis tartalmú tanúvallomás ellentmondását.

Abban a védelem elvi tévedésben van, hogy nem volt módjuk reagálni az ítélet indokolásában szereplő megállapításokra. A bíróság egyszer mond véleményt az elé kerülő bizonyítékokról, és ezt úgy hívják, hogy ítélet. Soha semelyik ügyben nincsen arra lehetőség, hogy a bíróság megossza a gondolatait, hogy mivel tervezi indokolni majd az ítéletét és ezekkel az előzetes gondolatokkal még vitázni lehetne.

EB:
- Ha eljárási hibákat kellene összefoglalni, Ön miket emelne ki, mely pontokat említene a büntetőeljárás során?

GA:
- Tanulság van rengeteg, melyeket nevezhetünk hibáknak is, és ezeket az eljárások -mert az ügyhöz kapcsolódóan még van néhány másik ügy is folyamatban- legeslegvégén közzé fogom tenni.

A védelem immár sokadszorra próbálja támadni például a rendőrségen lefolytatott felismerésre bemutatás törvényességét. Azt azonban rendre elfelejtik megemlíteni, hogy a felismerő tanú nemcsak a rendőrségen ismerte fel a maszkban elé állított 4 személy közül az elkövetőt, hanem azután még évekkel később a különböző bíróságokon is.

A védelem rendre támadta a kesztyűtartóban meglelt injekcióstű lefoglalásának törvényességét, illetve a főigazgatói irodában megtalált olyan dokumentum lefoglalásának törvényességét is, mely a sértett lakásából származott, és hónapokkal a szakítás után lehetett csak hozzájutni. Mindezek a törvényesség hiányát bizonygató védekezési módszerek egyfajta hatósági összeesküvést igyekeztek felrajzolni, melyeket egy másik védelmi állítás szerint már az elkövetés előtt!!! elkezdtek végrehajtani valakik.

EB:
- Mire számít, illetve van-e terv arra nézve, ha elfogadják az AB-indítványt, és valamely bírósági szakasz megismétlésre kerül?

GA:
- Nem töltöm azzal az időmet, hogy tervezgetem, hogy mi lesz, ha így lesz, vagy úgy lesz. Ha újra foglalkoznom kell ezzel az üggyel, akkor meg fogom ragadni az alkalmat, hogy újra rámutassak a minősítés tarthatatlanságára.

Dr. Gál András büntetőjogász, a lelúgozott áldozatot az első másodfoktól képviselő ügyvéd. Bene Krisztián elleni vád büntetési tételben megmutatkozó súlyosabb mértékű megítélése, a társított bűncselekmények kibővítése, a bűntett további minősítése az ő közreműködéséhez köthetőek.

Zárszó az interjúkat készítőtől:

Ez a típusú bűncselekmény közvádas, tehát sértetti feljelentés nélkül megindul a nyomozás, a sértettet illetve a vádat a büntetőeljárás során az ügyész képviseli. Ebben az esetben is kimondható, hogy a magyar büntetőeljárosok során - különösen a kapcsolaton belül, nőket ért erőszak esetén - a nyomozást elrendelő és azt felügyelő, majd a bíróságon a vádat képviselő ügyész mellett vagy vele szemben az áldozat arra kényszerül, hogy jogait külön ügyvéddel védje.

Az Alkotmánybíróság nem értesítette a sértettet az alkotmányjogi panasz beérkeztéről, arról Renner Erika külön úton szerzett tudomást hónapokkal a beadvány beérkeztét követően. Abban az ügyben, amelyről arról is dönthetnek kedden, hogy hatályon kívül helyezhetik az ellene történt támadás ügyében a jogerős döntést, nincs előre tudomása, mikor tárgyalja az Alkotmánybíróság.

Az áldozat az AB honlapját frissíti napi szinten, hogy erre előre felkészüljön lelkiekben. Renner Erika mai napig, a jogerős ítéletet követően is rendőri védelem alatt áll, miután Bene Krisztián a börtönben tett egy olyan kijelentést, hogy az áldozat újbóli megtámadása esetén - ahol egy másik elkövető lenne igazolható - ő egy perújítást követően szabadlábra helyezhető lenne.

 
Eszes Beáta

Címlapfotó: A jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság testületéből (felső sor, balról jobbra) dr. Szalay Péter, dr. Sulyok Tamás, a testület elnöke, dr. Czine Ágnes; (alsó sor balról jobbra) dr. Schanda Balázs és dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybírák láthatóak. Forrás: Balsai Ügyvédi Iroda, a szintén alkotmánybíró dr. Balsai István irodája

Kapcsolódó cikkek
A "lúgos orvos" ítélet előtt - egy bűntény krónikája
- 2017. február 21., az első másodfokú ítélet előtt közétett cikk

Bene Krisztián és ügyvédje rágalmaz - 2017. június 9., az első harmadfokú, kúriai tárgyalást követően, ítélet előtt, Bene ekkor rágalmazta meg az áldozat jelenlegi partnerét a tett elkövetésével, a rendőrséget pedig okirathamisíítással vádolta

 A lúgos orvos ügyében nem mernek ítéletet hozni - 2017. november 24., a megismételt másodfokú eljárásban 5 tárgyalás ment le, a cikk ezek közül az első tárgyalást követően iródott: a vádlott védelmét és a bíróság bizonyítási eljárását elemzi

Lúgos orvos - nem eléggé sérült meg az áldozat - 2019. november 4.  - Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának elemzése annak tekintetében, mire szánt ő és a büntetőeljárások során a védelme értékes bizonyítási időt, és mit ismert el magára nézve


 

Lúgos orvos: nem eléggé sérült meg az áldozat

bene_duna_tv_kekfeny_divany.jpg

Míg Bene Krisztián börtönben ülve az Alkotmánybíróságon támadja a két és fél évig tartó, 15 tárgyalási napon összesen 5 ítéletet hozó bírósági döntéseket, közte jogerős ítéletét, amely ítéletek mindegyike bűnösnek mondta ki, addig a bűntett előtt egy hónappal létesített új kapcsolata, a mai napig házas Bene új barátnője színésznőnek és kurvának nevezi a súlyosan roncsolódott áldozatot.

Mire vállalkozik egy áldozat, ha orvosilag igazolható, nagyon súlyos, visszafordíthatatlan testi roncsolódást okozó támadást követően az igazságszolgáltatásra bízza magát?

UPDATE: A cikket e-mailen elküldtem az AB-nek - a Bene oldaláról indikált, többrendbeli hamis tanúzást kiemelve, amelyekben most vádat is emeltek már - egyúttal az alkotmányos panaszt képviselő ügyvédnőnek, valamint szervezetének, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért (ÜDE) Egyesületnek.
Bene Krisztián panaszát november 5-én és legközelebb november 12-én tárgyalja az AB.


Bene Krisztiánt orvosi praxisától jogerősen és véglegesen megfosztotta a bíróság: a lúgos orvos néven elhíresült bűntette 2013. március 12-én volt − a bűntény részletes krónikájáról itt írtam korábban − majd a bűntett után három (!!) évvel, csak 2016. január 13-án indult meg a büntető eljárás, amely megismételt másodfokot követően, majd megismételt harmadfokon, a Kúrián zárult 2018. július 12-én jogerős ítélettel: 11 év börtönbüntetést kapott, az orvosi praxisától végleges eltiltással.

Bene AB-beadványában adatai védelmét kéri, mindezt nyilvános tárgyalás-sorozat és általa névvel és arccal vállalt tv-interjúját követően, így én a sajtónyilvánosságot már felvállalt elítélt álláspontjánál maradok, nem pontozom újra ki a nevét, ahogy ezt most a média teszi érthetetlen módon.

Lúgos orvos: mindent ítéletet eltörölni, mert időközben törvényeket alkotnak

A volt barátnőjét elaltató, majd testét és nemi szervét lelúgozó, jogerősen elítélt egykori orvos, kórházigazgató alkotmánybírósági panasza arra épül, hogy a két és fél évig tartó bírósági eljárás során módosult a Büntetőeljárásról szóló (Be.) törvény, az pedig részben módosítja a korábbi eljárási fokozatok felülvizsgálati jogköreit. A törvény külön rendelkezik a törvényváltozás során folyamatban lévő büntetőügyekről, ott miként kell eljárni. Panaszát egy közérthetőbb formában majd lejjebb magyarázom meg, de indítványa a jogerős kúriai ítéletének és azt megelőző másodfokú ítéletnek is visszamenőleg történő hatályon kívül helyezésére irányul.


Három év nyomozás, két és fél év bíróság, tizenöt bírósági tárgyalás, öt ítélet

Jogerős ítéletet a bűntett után öt év és négy hónappal mondtak ki.
Az áldozat ezen időszak alatt arra volt kényszerítve, hogy újra és újra beszámoljon, mi történt vele, és újra és újra igazolja, mi történt testével.

Mind az öt büntető ítélet Bene Krisztiánt mondta ki elkövetőnek.

A bűntett reggelén, amikor már nem érkezett meg munkahelyére az áldozat, az első perctől kezdve az áldozat családja és munkatársai is valami nagy bajra és volt partnerére, Benére gyanakodtak. Életét a gyanakvás mentette meg, ha késlekednek, szinte bizonyosan belehal sérüléseibe. A rendőrség az áldozat megtalálása után azonnal a volt partnerre, Benére adott ki körözést, egyből őt gyanúsították.

Az elkövető Bene mindent megtett, hogy a sérüléseit majd ne élje túl áldozata: Erikát elaltatta, a lakást rázárta, a segítségkérésre alkalmas telefonját és laptopját elvitte. Kora reggel követte el, Erika gyerekei az iskolába már elmentek, csak késő délután voltak várhatóak, hogy hazaérnek.

Tetten érhető-e a panasza tárgyára irányuló szándéka az eljárás során?

Annak érdekében, hogy megértsük, Bene Krisztiánnak mire és mennyi ideig volt alkalma és jogi lehetősége a rendőrség majd bíróság előtt bizonyítani az áldozat megtalálása percétől, érdemes áttekintenünk, hányféle bírósági procedúra végén hoztak döntéseket, mennyiben volt kétség a bírósági ítéletekben azt illetően, hogy a vádlott-e az elkövető, és mire épült öt és fél éven át a nyomzás és bírósági eljárások során a védekezési stratégiája a vádlottnak és ügyvédjének.

A védekezési stratégiáját azért fontos megvizsgálni, mert ebből láthatjuk, tett-e olyasmire valaha kísérletet az öt és fél évig tartó eljárás során Bene, amit most sérelmez az Alkotmánybíróság előtt,
és amire pusztán azért alapoz, mert a jogerős ítélete előtt egy évvel módosították  a Büntetőeljárási (Be.) törvényt, azzal érintve sokezer más vádlott esetét is. Az alkotmánybírósági panasza úgy néz ki, mint aki annak tudatában nem keresett magára nézve hathatós mentségeket évekig, mert az áldozata állapotát és annak állításait bármikor alapjaiban kérdőjelezheti meg.

Egy olyan elítéltről beszélünk, aki nem csupán a jogi eljárások egyes szakaszait vitatja, mint amiről a beadványa szól, hanem a kezdetektől valamennyi nyomozati, bírósági eljárást és valamennyi orvosszakértői véleményt támadja, egyben az összes tanút és magát az áldozatot is. Alkotmánybírósági beadványát talán nem véletlenül nem a tárgyalásai zömét végigvivő dr. Szekér Gyula adta be, aki készségesen vett részt az áldozat fizikai, pszichés és mentális állapotát egyaránt kétségbe vonó beadványok tolmácsolásában, hanem egy új ügyvédnő, dr. Kadlót Erzsébet. Nem tudom, ő végigolvasta-e azokat a tárgyalási jegyzőkönyveket, amelyekből megtudhatta, hogy ügyfele gyakorlatilag mindent elismert, ami megalapozza ennek a bűntettnek az elkövetését, kizár gyakorlatilag bármilyen más elkövetőt, és indirekte saját magát is alkalmasnak ítélte meg arra.

A 2017-ben hozott új Be. törvény radikálisan új elemet nem tartalmaz a korábbihoz képest. Első védője, az új törvényt más szakmai grémiumokkal kidolgozó Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bánáti János bizonyára felvilágosította, hogy a korábbi eljárási törvény is korlátozta a magasabb fokozatú bírósági eljárások jogköreit: azok nem úgy épülnek egymásra, hogy minden fokozaton mindent alapjaiban lehet újra vitatni, újra bizonyítani és tárgyalni. Ez a folyamatos és mindenre kiterjedő felülvizsgálati szándék, amit megcéloz beadványában Bene, egy végeláthatatlan bírósági eljárást eredményezne. Vessük ezt össze azzal, hogy a korlátozó rendelkezésekkel is mód van alacsonyabb bírósági fokozatra történő újbóli visszahelyezésre, és mindezekkel sem képes a hazai bíróság a bűntettek után 2-3 évnél korábban megkezdeni, illetve újabb 2-3 éven belül lezárni büntetőeljárást.

A Bene elleni büntetőeljárásában az első kúriai döntés visszahelyezte újból másodfokra az eljárást. Így összesen két másodfokú eljárás és két harmadfokú eljárás volt, egyenként számos tárgyalási nappal:

Elsőfok  - 4 tárgyalás
(Első) Másodfok - 3 tárgyalás
(Első) Harmadfok, azaz Kúria - 2 tárgyalás
(Második) Másodfok - 5 tárgyalás
(Második) Harmadfok - 1 tárgyalás

Számos tárgyalási nap reggel 9 órától akár délután 4 óráig is tartott, de a legrövidebbek sem zárultak fél napnál hamarabb. Ez egyébként a nyilvános tárgyaláshoz való jogot is nehezíti: ember legyen a talpán az a médiamunkás, aki ezeket végigüli, miközben végig szakértően tudósít. A nyilvános tárgyalás érdeklődőiről nem is beszélve. Hozzávehetjük ehhez az ügyvédi költségeket, az áldozat ápolása majd munkavégzése mellett rászánt napokat. Amennyiben egy sokhónapos  táppénz miatt az áldozatot állásából elbocsátották volna, a megtartott munkahellyel is komoly anyagi kiadásokkal járó eljárás során elérhetetlenné válna számára a jogi képviselet. Avagy a különleges esetekben képzett ügyvédek kénytelenek egy két és fél éves bírósági folyamatot grátisz képviselni, munkadíjukat prolongálni egy még nem ismert kártárítési ítéletig.
Büntetőeljárásokban az ügyész képviseli az áldozatot, ám ha Bene áldozata, Erika csak erre hagyatkozott volna, 2014-ben a nyomozást is lezárták volna.

Így nem példanélküli, hogy az áldozatnak az elvileg őt képviselő ügyésszel szemben is védenie kell jogait, sőt, az egész igazságszolgatással szemben.

Amire egy túlélő áldozat vagy egy megölt áldozat családja számíthat, hogy egy erőszakos bűntett után fél évtizeddel sem szolgáltatnak igazságot.

Jelen esetben viszont az áldozatnak már beleszólása sincs egy olyan Alkotmánybírósági eljárásba, ahol kizárólag az elítélt és az AB közt dől el, hogy az áldozatot ért támadásban megmarad-e tettesnek a tettes. Ha az AB elfogadja Bene indítványát, nyomozás sem indul új tettes irányában. Az áldozat újfent egy tárggyá minősül, a jogerős ítéletbe vetett bizalom, a jogbiztonság kérdőjeleződik meg.

Írásomban a bűntettet megelőző olyan mozzanatokra is kitérek, ahol az elítélt Bene olyasmiről vallott, ami a bűnössége motivációját, eszközét és lehetőségét igazolja, amelyek a legfontosabb bizonyítékok súlyos, ember testi épsége vagy élet elleni bűncselekmények esetén: ezek a közvetett bizonyítékok sokkal kevésbé vagy sehogysem hamisíthatóak, és ezek nélkül nem jön létre bűntett. A kriminalisztika és a nemzetközi joggyakorlat a szinte mindig tanúk nélkül, a szándékosság miatt minimális nyom nélkül véghezvitt, ember elleni bűntettek során ezt a hármas - eszköz, lehetőség, motiváció - elvet tartja legfontosabb igazoló tényezőnek, ezt a narancs színnel kiemelt szavak alatt átlinkelt korábbi cikkemben elemeztem.

Tehát míg Bene 5 és fél évig sosem vitatott, mi több, elismert magára nézve igen súlyos bizonyítékokat, a jogerős ítélete után felülvizsgálati jogát sérelmezi.

Bene Krisztián elismerte a motivációt: a zaklatást, a fenyegető fellépést

Bene élhetett volna azzal vallomásai során, hogy tagadja a tett motivációját igazoló cselekedeteit − az áldozat szakítását követő, a bűntett előtti, a nőt zaklatást, a fenyegető jellegű megfigyeléseket − de ezek megtörténtét nem tagadta, sőt bevallotta. Másképp ítélte meg, mit jelent sms-ek tucatjait küldözgetni, a szakítást újból és újból kitárgyalni, munkahelyen bevárni, esténként a nő háza körül körözni, rendszeres terepfutó útvonalát emiatt városi aszfaltra cserélni, este ácsorogni az ablaka előtt, de megtörténtüket nem tagadta. Nem is tehetett másként, mert szemtanúk, rögzített sms-ek, híváslista és okos telefonos futóútvonal programja is igazolta ezeket. Erika, az áldozat, senki mástól nem élt át a tett előtt ilyenfajta fenyegetést, senki nem lépett fel úgy, hogy magánéleti vagy akár hivatalos téren haragosa lenne.

Bene Krisztián elismerte a fegyvernek minősülő eszközt: ő tette be az altatófolyadékos fecskendőt a kocsijába

A kórházigazgatóért  − a zaklatási előzmények ismeretében, amelyről a munkatársak és a család is beszámolt − a bűntett estéjén azonnal kimentek házhoz, előtte hivatalosan körözték. Autója kesztyűtartójában egy használt, folyadékot tartalmazó fecskendőt találtak meg. Bene Krisztián ezt sem tagadta, hogy ő tette volna oda kocsijába. Erről a fecskendőről állapították meg, hogy annak a kétkomponensű altatószernek egyik elemét tartalmazza, amellyel az áldozatot elaltatták. A kórosan rendmániás Bene azt vallotta, rendszeresen visz haza injekciós tűket − ebben az esetben egy használt fecskendővel − hogy azzal tisztítsa ki 5 gyermeke mitesszereit. Gondolom, igyekezett ezt zömmel steril tűvel végezni. Gyermekei a tett idején vagy nagykorúak, vagy 12 éven felüliek voltak. Az apuka, aki nyíltan szeretőt tart, külön albérletet tart fent erre, napokig nem alszik otthon, a büntetőtárgyalásokra a család a megalázott feleséget hurcolja el − ahol a volt barátnő áldozat és új barátnő tanú is vall azt ecsetelve, mikor és hol éltek magánéletet − ez a férj és apuka maga nyomkodja gyermekei arcát...

A gyermekei testi integritásának is eléggé laza határokat szabott az apa. Elég perverz lehet a napokig máshol alvó apuci felhívása, hogy "gyere, lányom, kinyomogatom az arcodat." Gondolom, meg sem kérdezték tőle otthon, hol járt eddig, úgy járogatott haza kimaradásokkal, mint egy kamasz fiú...A család többi felnőtt tagja is eléggé egyedien értelmezi az emberi méltóságot, ha a nyíltan szeretőt tartó férj büntetőtárgyalására, ahol a vád a szeretője testi roncsolása, a vádlott szülei magukkal viszik a feleséget, aki az ura mellett kiálló asszonyt kell eljátssza. Ugyanez a család demonstratíve kereszténynek vallva magát, a facebookon nyilvános imát szervezett a vádlott Bene Krisztiánért, ebbe bevonva távolabbi ismerősöket, míg nem tudjuk, a gyermekek milyen jellegű kérdéseket tehettek fel a vádakat illetően otthon.


Bene Krisztián elismerte, hogy a tettes ismerte áldozatát, és hozzá magánéleti szálak kötik

A lelúgozó bűntett nem ismétlődött meg más áldozattal: a semmiből felbukkanó, az áldozat számára idegen tettes gyanúja egy sorozatelkövetőre utalna, de erről szó sem volt. A tett a lúgozással Magyarországon egyedi, az évszázad bűntettének nevezi azóta a szakma. A tett során az elkövető anyagilag semmilyen haszonhoz sem jutott, testileg aligha élhetett át egyszerűen szexuális kielégülést, de ahhoz ennyire bonyolult és kockázatos módot választani eléggé értelmetlen lett volna.

Az altatás módszere azt igazolta, hogy az elkövető komoly orvosi ismeretekkel és szakmai rutinnal rendelkezik, az igazolatlanul orvosok által sem (!) hozzáférhető altatószerekhez valamely magas pozícióban, az ellenőrzési pontokat kijátszva juthatott csak hozzá.

A tett körülményei számos aspektusban azt igazolták továbbá, hogy a tettes nagyon jól ismerte áldozatát: az áldozat napirendjének alapos ismerete nélkül nem lett volna mód kisebb - de még így is komoly - kockázattal megtámadni. Bene Krisztián maga is elimerte, védekezési stratégiája is arra épült, hogy ezt a tettet Erika egy férfipartnere követte el. A két és fél éves tárgyalási folyamatban az egyik leghangsúlyosabb védekezési elem ez volt, hogy Bene egy másik férfipartnert vádolt. Az ismeretlen tettes esetét sosem vetette fel.


Bene Krisztián szerint lelúgozni egy volt partnernőt magától értetődő

A vádlott vallomásai és védelmének indítványai szerint magától értetődő, hogy egy férfi lelúgozza a volt partnernőjét. Bene és védői sosem azt fejezték ki, hogy a tett brutalitása és módszere abszurd, ez a típusú módszer emberileg távol áll tőle. Sosem védekezett azzal, hogy erre nem lenne képes emberileg, hiszen ő orvos, gyógyít, nem lenne erre képes, hiszen ezt a nőt szerette. Mindvégig azzal érvelt, neki erre épp nem volt már oka, mert lett egy új barátnője, egyébként keresgéljenek az áldozat szerinte zűrös kapcsolatai közt. Sőt, Bene megvádolta névvel, hivatalosan is Erika új partnerét, aki a bűntett idején már mellette volt. Nem fogta fel, hogy azzal, hogy ezt az elkövetési módot magától értetődőnek tartja egy férfitól, ezzel elismerte, hogy a módszer nem áll tőle távol.

A tárgyalás évei alatt folyamatosan érezhető volt az akkor még vádlott, később elítélt Bene Krisztián élő, akkor is fennálló sértettsége, érvelései mögött a megbántott, dühös, elhagyott szerető attitűdje volt kiérezhető, akinek a legfőbb gondja az volt, épp kivel él áldozata, és milyen módon élnek szexuális életet.


Bene Krisztián a hüvelybe felnyúlással is belúgozta áldozata nemi szervét

Az áldozat sérüléseiről igazságügyi orvosszakértői vélemények mondták ki, és ezt a korrekciós műtétek is igazolják, hogy az áldozat hüvelybemenete is súlyosan roncsolódott, gyakorlatilag a lúg okozta égési szöveti sérüléstől elzáródott. Folyadék hüvelybe kívülről, belefolyatással nem jut be még gyermeket már szült nő esetén sem, falai alapállapotban izmokkal zártak. Létezik hüvelyi irrigáció, mosakodás, de ezt is egy fecskendőszerű eszköz hüvelybe felhelyezésével tudják csak nők elvégezni. Valamilyen szintű hüvelyi kimosást guggoló és egyben terpeszelő pózban, alulról indított erős zuhanysugárral lehet végezni, pl menstruáció idején történő mosakodáskor. Csorgatott folyadék ezen a módon sem jut be a hüvelybe. Bene valamely módon kézzel vagy eszközzel a hüvelybe benyúlva is belúgozta akkor már elaltatott, magatehetetlen áldozatát, akinél stabil, guggoló pózt aligha érhetett el, hanyatt fektetett állapotban sem tudott volna csorgatva a hüvelybe bejuttatni folyadékot.

huvely_iririgator.jpg
Fotó: hüvelyirrigátor, a női hüvely kimosására, oda folyadék bejuttatására alkalmas higiéniai eszköz, a kép illusztráció

A bűntett szexuális indíttatású − a nemi szervet megcélzó − jellege miatt az áldozat kötelezően megkapta az esemény utáni tablettát is, ugyanis nemi erőszak is feltételezhető volt, azt megállapítani éppen a lúg roncsolta és elzárta hüvely miatt nem volt mód. Nemi erőszak esetén a teherbeesés kockázata fennállt, ahol egy nem létező hüvely állt volna rendelkezésre megszülni erőszakolója áldozatát.

Jogilag egy magatehetetlen nő nemi szervébe felnyúlni lúg nélkül is erőszakot jelent, a teste integritása elleni durva támadás.

Bene Krisztián és védelme szerint nem sérült meg annyira áldozata, mint amit az orvosszakértők állítanak

Bene Krisztián visszatérően azt indítványozta a védelme során, hogy valóban eléggé sérült-e az áldozat, és tud-e szexuális életet élni. Ezzel az érvével őt bűnösnek kimondott ítéletek után is élt, tehát elsősorban nem azzal volt gondja, hogy nem ő tette, hanem azzal, hogy a tettes nem roncsolta szét eléggé áldozatát. Ha tényleg tagadja tettét, inkább azzal kellett volna védekeznie, hogy mennyire brutális a tett, és mennyire nem képes ő erre. A sérülés mértékét csak az vonja kétségbe, aki azt akarja elérni, hogy az ítélet ne olyan súlyos sérülést okozó támadást mondjon ki.

Bene évekkel az eset után újra és újra orvosi vizsgálatot indítványozott, dacára az igazságügyi orvosi szakvéleményeknek. Ez két szempontból érdekes, túl azon, mennyire beteg elmére utal: egyrészt orvosként hazudtolta meg orvos hivatásbeli társait, másrészt, miután megint csak más, és nem ő vizsgálja meg az áldozatot, logikailag számára az sosem kielégítő vélemény lenne, azokat újból és újból megtámadná. Véleménye szerint egy derékig érő, egy sort hosszúságú, képzeletbeli fehérnemű nagyságú felületen roncsolt női testtel, elzáródott, gyakorlatilag megszűnt hüvellyel, az altatás miatt az áldozat számára részleteiben nem ismert lefolyású brutális támadás után egy nő egyetlen veszteségélménye, hogy képes-e teste szexuális aktusra. A nő testét a tárgyalások során mindvégig csak szextárgyként értelmezte Bene, a tettesi logikát fenntartva.

Erika számára mai napig az egyik legnagyobb traumát az okozza, hogy a lehetséges verziók közül, mi mindent tett még vele támadója, egyet kiválasszon reálisnak. A bűntett színhelyét, a fürdőszobát át kellett alakítani, végül a lakást is el kellett adja, képtelen volt ott élni.

A bíróság az ítéletei során többször kimondta, hogy a tettes motivációja: "ha velem nem, mással se szeretkezz" elve volt.

lugos_fehernemu_1.jpg

Fotó: a női alsóneműről készült illusztráció kép azt modellezi, hogy a lúgos orvos áldozata testének milyen kiterjedésén van brutálisan roncsolódott egybefüggő vagy nagyobb foltokban sérülése, emellett elzáródott a hüvelye

A tárgyalásokat személyesen nyomon követőnek olykor  már olyan érzése volt, hogy Bene maga szerette volna kipróbálni, képes-e szexuális aktust létesíteni megsérült áldozatával, vagy jelen lenni, hogy megnézze, miként élnek intim életet jelenlegi partnerével. Senki más orvosi szakvéleményében nem bízott, egyfajta kielégülést keresett abban, hogy újra és újra megnézhesse legalább papíron tette eredményét. Az ember már lassan azt képzelte, hogy a bíró és vádlotti védőügyvéd felteszik Erika testét a bírói pulpitusra meztelenül, és centiről centire, szemmel és kézzel átvizsgálják ők maguk.

Az igazságügyi orvosszakértői jelentések figyelmen kívül hagyását megcélzó védői indítványokra sosem érkezett határozott bírói rendreutasítás, ezzel az eszközzel az első védő, maga az ügyvédi kamara elnöke is élt.

A sorozatelkövetők azért követik el újra és újra a tettüket, hogy ismét átéljék a támadás során megélt szituációt. Az, hogy Bene visszatérően nem fogadta el a bírósági eljárásokon kizárólag igazságügyi orvosszakértői pozícióban beadható véleményeket, az arra utalt, Bene maga a bírósági eljárás kereteit sem tartja megfelelő fórumnak, hogy ügyében ítélkezzen.

A bírósági eljárás Bene számára az a fórum, ahol fenntarthatja kapcsolatát áldozatával, indítványai a traumát ismételtetik meg áldozatával, számára pedig az elkövetési élményt idézik fel újra és újra.


Bene Krisztián megkérdőjelezi valamennyi eljáró szerv létjogosultságát


Bene valójában nyíltan és dokumentáltan hazudik az alkotmánybírósági panaszát illetően, mert nem csupán az adott felülvizsgálati jogáért száll síkra. Apja az ő tudtával és apja állítása szerint fia belegyezésével, az ő instrukciói szerint blogot vezet a bírósági eljárások óta. Bene Krisztián nevét viseli a blog, ahol mindenféle jogi eljárást alapjaiban támad a felnőtt, 5 gyermekes, korábban kórházigazgató elítélt nevében és helyett az apja: a rendőrségi nyomozást, az orvos szakértőket, az áldozat védőjét, ügyészt és bírót, mindenkit teljesen hülyének és alkalmatlannak nevez. Az áldozat szerintük hazug és rosszindulatú, mentális és pszichés állapota kóros, erre sorozatosan tettek indítványt, hogy vizsgálják meg e tekintetben is Erikát. Nem fogják fel, hogy a vádat az ügyész képviseli, és ilyen esetben feljelentés nélkül is automatikusan megindul a nyomozás. Ezek a vádlotti vélemények dokumentáltan megjelentek a bírósági eljárások során is, ügyvédi beadványai erre épültek.
Bene minden egyes tárgyalásra egy IKEA-s szatyorban hatalmas iratpaksamétával érkezett, azokat kinyitva maga előtt beszélt, demonstrálva, hogy bár ügyvédje van, de valójában saját jogi védelmét is ő maga látja el.

Vallomásai közül érdemes arra is emlékezni, amikor szintén polihisztor, mindenható énjére utalt: megdőlt alibije arra volt alapozva, hogy a tett kora reggelén ő egyedül mérte volna fel orvosként a kórháza alagsorában annak épületgépészeti és statikai állapotát egy tervezett felújítás érdekében.
Apja külön utasította a kórházat (!) hogy sürgősen igazolják a dolgozók az igazgató úr fia alibijét, ki és hol látta azon a reggelen. Előre megadták, milyen ügyben kell tanúskodni, és pontosan mely időszakra kell vallomást tenni. Erre kísérletet is tett a Budai Irgalmasrendi Kórház több dolgozója, mindegyikük ellentmondásokkal, valójában hamis tanúzással bukott meg a tárgyalások során.

Bene Krisztián családja a kezdetektől belenyúlt a nyomozási folyamatba:
a gyanúsított által alibinek és vélhetően (altató) fegyverének beszerzésére használt kórház lehetséges tanúvallomásait tették tönkre. A kórházi dolgozó tanúk megfélemlítve érezhették magukat, igazgató munkaadójukkal szemben történő vallomással nem mertek élni, miközben épp arra utasították őket, hogy védelmében valljanak.

A bírósági eljárás során két, hamis tanúvallomást tartalmazó levél érkezett a bíróságra: egyiket álnéven írták, másikuk egy beazonosított, börtönbüntetését töltő személy írta, az abban leírtak váltak igazoltan hamis vallomásnak. Mindkét levél Bene ártatlanságát próbálta igazolni. Az álnéven írt levél dilettantizmusa és paranoid hangvétele erősen emlékeztetett az apja által vezetett blogra. A két levél külön-külön is arról árulkodott, szerzőik a bíróságot egy színházi közegnek ítélik meg, lenézik az eljárást, és azt képzelik, bármit elérhetnek egy ordítóan dilettáns levéllel. A legutolsó zugügyvéd is lebeszélte volna a szerzőket arról, ezzel éljenek, nem keveset ártottak Benének ezzel. Ezeknek a nyomozati szakaszban kellett volna eljutnia a rendőrségre, amelyre röpke három éve lett volna a levélíróknak. A hamis levelek az elsőfokú ítéletet követően, a másodfok szakaszában jutottak el a bíróságra, amikor Erika már ügyvédet váltott, és dr. Gál András által a Benére mutató bizonyítékegyüttesek alapján a vádpontok súlyosbítását igazolta.

UPDATE: Cikkem megjelenésekor megtörtént a vádemelés hamis tanúzás bűntettében Bene Krisztián két kórházi munkatársa ellen, valamint a börtönben már hamis tanúzásért ülő személy ellen, akit Bene ügyvédje látogatott meg többször, és ő nyújtotta be levél-vallomását hivatalosan a bíróságra. Az alkotmányjogi panaszt olyan személy kéri, aki eddig 3 rendbeli hamis tanúzásra felbujtásért vádolható, ezekből egy felbujtott személy visszaeső bűnöző hamis tanúzás vádban.


Bene Krisztián és családja érinthetetlennek képzeli magát

Bene nagybátyja, édesanyja testvére Mikola István, volt egészségügyi miniszter. Testvére Bene Dániel, a bűntett és a bírósági tárgyalások idején az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) Támogatáskezelő főigazgatója, akkor államtitkár volt. Apja, aki a vádlottat, majd elítéltet mentegető, az igazságszolgáltatást alpárian és dilettánsan pocskondiázó blogot vezeti, Bene Henrik Béla, aki az EMMI alá tartozó Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársaként fiai munkaadó minisztériumától és társszervezetektől nyert el állami támogatásokat magyarságkutatástól informatikai rendszerek kidolgozásáig, eléggé változatos szakmai területen. Mondhatjuk, a hatalom beágyazott embere a 60-as évektől folyamatosan, mindegyik rendszernek hű munkatársa.

bene_daniel.jpg
Fotó: Bene Dániel, EMMI-államtitkárságot betöltő pozíciója idején Orbán Viktorral készült selfije és nyilvános posztja a fb-oldalán. Bene Dániel a jogerősen elítélt Bene Krisztián testvére, a nyomozás és bírósági tárgyalások első szakaszában államtitkár volt.


A magyar rendőrség úgy döntött, egy nőt legális lelúgozni, nem kell nyomozni az ügyben

A 2013. márciusi tettet követően négy hónap múlva a gyanúsított Benét kiengedték az előzetesből, úgy, hogy a vádat még nem ejtették ellene. Eközben az áldozat szétroncsolt, eleven hússal, gyakorlatilag csak feküdni tudott, pokoli kínokat élt meg, egy esetleges megismélelt támadás esetén altatás nélkül sem bírt volna moccanni sem. A nyomozást egy év múlva, 2014. július 7-én lezárták azzal, hogy semmilyen egyéb elkövető után nem szeretnének nyomozni, és valamennyi bizonyítékot megsemmisítenének. Az áldozatnak a nyári intézményi szünetben 8 napja volt, hogy fellebbezzen ez ellen. Ha például a szakértők megállapította életveszélyes állapotában belehal Erika a sérüléseibe, mindez a fellebbezési teher kiskorú gyermekeire vagy volt férjére hárul. Az akkori partnere egy esélyes haláleset esetén jogilag nem is képviselhette volna partnerét, hacsak halála előtt erre nem ad felhatalmazást az áldozat.

Érezhető volt a rendőrség által egyből Benét gyanúsítás, majd az ügyészség irányította nyomozás kapcsolatában, hogy egymással ellentétes folyamatok zajlanak... Kétség sem merül fel, kit gyanúsítsanak, majd 2014-ben meg akarnak szüntetni nyomozást, megsemmisíteni minden bizonyítékot. Még nem indul meg büntetőeljárás vádemeléssel, csak 2016-ban, de a rendőrség 2015 januárjában mégis elrendeli az áldozat rendőri védelem alá helyezését, amelynek során Erikának a napi rutinjában folyamatosan kellett jelentenie az őt telefonon felhívó rendőröknek, megérkezett-e az adott helyre épségben. 2014 nyarán a gyanúsítás alól kiveszik Bene Krisztiánt, de az áldozatnál újabb támadástól tartanak...Más gyanúsított nincs, és nem is keresnek.
Még laikus is azt érzékeli, hogy a hatóságok a szükséges minimum fenntartásával minden esélyt megadnak arra, hogy vagy az áldozat adja fel, vagy a gyanúsított lépjen le külföldre.


Az elítélt szabadlábon, az áldozat van rendőri védelem alatt


Bene Krisztiánt 2016-ban, elsőfokon 4 évre ítélték el. Három évvel az eset után csak azért indulhatott meg a büntető eljárás, mert az áldozat nem hagyta annyiban, hogy semmilyen tettes után sem hajlandó nyomozni az ügyészség.
A nem jogerős ítéletet követő előzetes letartóztatás egyik alapja az lenne, ha az elítélt veszélyt jelent áldozatára. Benét nem tartóztatták még le ekkor. Az áldozat rendőri védelmét viszont fenntartották 2017. március 28-áig. Másodfokon már 9 évet kapott. A másodfokú íteletét követő 18. napon tartóztatták csak le, különben a tárgyalási teremből vitték volna el egyenesen, a média és a nyilvános tárgyalás nézői előtt. Addig szabadlábon védekezett, szabadon utazott külföldre is. Egyrészt elérték, hogy a szabadlábon védekezéssel a gyanú látványos árnyéka nélkül, az ártatlanság mítoszában éljen a tettet követő 4 évig, a róla szóló híradások moderált mértékűek voltak, kitakart arccal és névvel szerepelt. Az elsőfok idején gyermek háziorvosi szakrendelést is kapott Terézvárosban az elvesztett kórházigazgatói posztja helyett. Majd a másodfokon 9 éves börtönbüntetés fenyegetése elől kapott majd' 3 hét menekülési útvonalat a legfelsőbb kormányzati körökig becsatolt család tagja, de minimum a nyilvános letartóztatás médiaképétől mentesítették.


Ellentmondó védekezési stratégia: miként követte el valaki más ezt a tettet, egyúttal az elkövetőt mentegetik, hogy nem is annyira súlyos a támadás

A vádlotti védelemnek nem lett volna feladata, hogy keressen másik tettest, az különösen nem, hogy abban az esetben tippeket is adjon, hogy a másik tettes miként hajtotta végre tettét, mégis, a tárgyalások lényegi védekezési eleme a vádlott oldaláról erre is kiterjedt.

Bene első ügyvédje Bánáti János volt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, büntetőügyekben sztárjogász. Bánáti a védekezés során logikailag védence bűnössége mellett térvelt: az áldozat sérüléseinek mértékét vitatták főleg. Felváltva tettek arra kísérletet, hogy tagadják az elkövetést, meghazudtolják a bűnösséget igazoló bizonyítékokat és tanúkat, de ha úgy adódik, hogy elmarasztaló ítélet lesz, akkor legalább igazolják, mennyire empatikus és szerető fél volt az elkövető, mi mindent tett meg, hogy elviselhetőbb legyen az egyébként nem is olyan súlyos sérülés.

A sztárügyvéd nem látott abban védekezési rációt, hogy a lelúgozás brutalitását válassza el az ötgyermekes családapától, egy kórház felelős igazgatójától, akinek nem érdemes ilyen családi hátteret és szakmai karriert kockáztatni azért, csak mert elhagyja a szeretője.

A védelem nem gondolt arra, hogy egy teljesen idegen támadó vízióját vesse fel: miután az áldozat magánéletét percekre ismerő tettes kiléte bizonyítva volt, vélhetően Bánáti arra fókuszált, hogy a lehető legkisebb büntetéssel ússza meg védence. Az elsőfokon kihozott ítélet: 4 év börtön, foglalkozásától 5 évre eltiltás egy ügyvédi bravúr is lett volna. Bánáti vélhetően azért hagyhatta ott ügyfelét az elsőfok után, mert Bene (és családja) az ügyvédi bedvány szövegezésébe is beleszólhatott a későbbiekben, a blog is erre tett kísérleteket. Ezt már dr. Szekér Gyula alpári, a jogi hivatást megcsúfoló módszereivel készséggel vállalta.

A mai napig házas Bene Krisztián tudtával és jóváhagyásával mostani táv-barátnője az áldozatot sértegeti

A mai napig házas Bene Krisztián új barátnője a nyilvános tárgyalások során szervezett demonstrációk eseményoldalára járt be saját névvel és facebook-reggel szeretőjét utolsó vérig védelmezni még 2017-ben.
Gera Noémi − aki a nyilvános tárgyaláson tanúként is be volt idézve − teljes nevének médiában történő titkosításához főződő jogát addig voltam hajlandó védeni, amíg egy zavarodott és naív nő lépett csak fel, aki érthetően nehezen tudja felfogni, hogy a bűntett előtt egy hónappal alig megismert partnere mellőle ment el lelúgozni előző barátnőjét. Akkor még többen féltettük is, hogy egy esetleges szakítással ő válik majd újabb áldozattá.

Gera a jogerős kúriai ítélet óta már kurvázza is Erikát, az áldozatot, őt q-val jelölve, a rövidítés jelentésére kétséget sem hagyva. Iparművészként dolgozik, de 2016 óta inkább csak az áldozathibáztatás a fő területe. Ahogy Bene apja, ő sem tudja felfogni, hogy a vádat az ügyész képviselte, a gyanúsítás már akkor megtörtént, amikor Erika még életveszélyes állapotban volt, szinte magatehetetlen, és nem volt teljesen tudatánál sem. Noémi rendszeresen megosztja Bene apjának blogírásait, amelyik apa Bene feleségét hurcolja el a tárgyalásokra, ezzel levegőnek nézve az új szeretőt. Gera Noémi a tanúskodása során, a bírótól tudta meg, hogy utolsó véréig védett partnere házas, még nem vált el. Ezt Bene még akkor sem közölte vele, amikor már tudta, tanúként hívják be Noémit.

Cikkem megjelenése estéjén, 2019. november 4-én magánszemélyek és nőjogi csoportok tüntetést szerveztek az Alkotmánybíróság elé, tiltakozva az ellen, hogy egy nőt brutálisan megcsonkoló férfi jogerős ítéletét hatályon kívül helyezzék.

A tüntetés sárga rózsás szlogenjére utalva Gera Noémi, Bene börtönbüntetése mellett mára csak virtuális szeretője az alábbi nyilvános posztot tette közzé a facebookon:

received_454647751827799_1.jpeg

Kép: Képernyőkép Gera Noémi facebook-oldalán megosztott nyilvános posztjáról, letöltés ideje: 2019. november 4., délután, a posztolás ideje így 2019. november 3.


A lúgos támadó határidőn túl, ráérősen él csak panaszával

Bene Krisztián indítványa ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult jogerős ítéletét követő negyedik hónapban, 2018. novemberében. A három hónapos határidő betartására azzal hivatkozott, hogy az írásos ítéletet csak a júliusi kihirdetés után két hónappal, szeptemberben kapta meg. Természetesen jelen volt a kihirdetett és felolvasott ítéleten is. A beadványában hivatkozott Be. törvény egy évvel korábban változott. Az a szándéka, hogy erre a törvényváltozásra hivatkozva ad be panaszt, az írásos ítélet postázása előtt is felmerülhetett benne, módja volt előzetesen felkészülni rá, különösen, hogy semmi mással nem indokolja beadványát, pusztán azzal, hogy szerinte csorbultak az új Be. törvényben megadott felülvizsgálati jogai. A számára olyannyira fontos beadványra mégis várt az írásos ítéletet követően újabb két hónapot, miközben egy hónapos felkészülési idővel betarthatta volna az eredeti határidőt is.

Az alaptörvényességi felülvizsgálati kérelem kritériumai kikötik, hogy "visszautasítást eredményez, ha az indítvány nem vet fel bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést."

Ahogy írásomban kifejtettem, mind az öt bírósági ítélet bűnösnek mondta ki Bene Krisztiánt, tehát az ítéletek lényegi eleme egyirányba mutatott végig. Tettének szándékára és elkövetési eszköztárára nézve, a társult bűncselekmények tekintetében súlyosbodott egyre az ítélet.

Az égési sérülésekben szakképzett orvos és kórházigazgató magát elmaszkírozva az otthonából kilépő áldozatot megtámadja, visszalöki, megkötözi volt barátnőjét, elaltatja, majd ráöntött lúggal égési sérüléseket okozva szétroncsolja a cikkben modellezett felületen testét és hüvelyét. A lakást rázárja, miután magára hagyta. Felfegyverkezésnek minősülő fecskendőt és altatószert az általa vezetett kórházból szerezte be, alibijét a kórházzal próbálta igazolni.

Bene Krisztiánt első fokon testi sértés és kifosztás bűntettében, 4 évre ítélték, hivatásától 5 évre tiltották el. (Bene elvitte az áldozat telefonját, laptopját, okmányait, bankkártyáját és lakáskulcsát.)

Másodfokon életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, magánlaksértés vétségében, egy rendbeli okirattal való visszaélés vétségében és egy rendbeli készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel való visszaélés vétségében 9 évre ítélték, foglalkozásától örökre eltiltották.

A megismételt másodfokon életveszélyt okozó testi sértés bűntette, személyi szabadság megsértésének bűntette, magánlaksértés bűntette, okirattal való visszaélés vétsége, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz visszaélése vétsége vádpontokban ítélték el, szintén 9 évre.

A jogerős kúriai döntés a megismételt másodfokú ítélet vádpontjait tartotta fenn, a fogvatartásnak minősített esetét állapította meg, 11 évre szigorodott a büntetési tétel.

Megelőző bírósági ítélettel tartalmilag lényegesen ellentétes bírói döntés sosem született, az AB-panaszlehetőség zömmel ezekre irányulhatna, ha valaki a felülvizsgálati lehetőségeit vitatja.

Bene Krisztián sosem vitatta, hogy az áldozatot fogvatartották, kifosztották vagy elaltatták. Bene Krisztián sosem vitatta, hogy lúg okozta égési sérüléseket szevedett el az áldozat.

Bene Krisztián sosem vitatta, hogy az áldozatot alaposan ismerő férfipartner tette ezt, sőt, ezzel érvelt és vádaskodott másra mutogatva.

Bene Krisztián elismerte, hogy zaklatta és fenyegette áldozatát, és elismerte, használt fecskendőt hurcol a kocsijában. Bene Krisztián egyetlen altatáshoz értő orvos férfipartnert sem tudott megvádolni Erika körül.

Bene Krisztián az öt és fél év során mindvégig azt vitatta leginkább, valóban annyira sérült-e meg Erika, ahogy azt a szakvélemények állítják.

Bene jogerős bírósági ítéletére irányuló felülvizsgálati panaszát 2019. november 5-én vizsgálja az Alkotmánybíróság. UPDATE: November 12. a következő AB-tárgyalás az ügyében, nem dönttek 5-én.


Eszes Beáta

Címlap fotó: Duna TV, Tetthely című műsor, ahol Bene Krisztián arccal és névvel adott interjút folyamatban lévő büntetőeljárása során, ezzel a nyilvánosan blogoló apja, Bene Henrik Béla és az elítélt bátyja, az eljárás során EMMI-államtitkár, Bene Dániel hallgatólagos hozzájárulásával felfedte a teljes családi kört.

 

Autókeréklazítástól a darabolásig

A darnózseli hentes másodfok előtt

darnozseli_nagy_janos_eles_kep_ripost_2.jpg

Lehet-e bűncselekményt kimondani, ha valaki feldarabolja a feleségét? Kedden kiderül, hogy a bántalmazott nők eltüntetésének mintája legálissá válik-e Magyarországon.

UPDATE: a 2019. október 15-ei másodfokú tárgyalás ügyészi, sértetti képviseleti és gyanúsított képviseleti büntetési indítványait, valamint a másodfokú ítélethirdetés idejét ld. a cikk alján frissítve!

Írásomban az érvényes kegyeleti jogok rendelkezései alapján a 2014. májusában Darnózselin feldarabolt feleség és anya hivatalos, férjezett nevét teljes formában írom ki, azt nem torzítva és csonkolva. A gyanúsított hentes férjet eddig kétszer - egy első és egy újra visszahelyezett elsőfokú tágyaláson - mentették fel.
2019. október 15-én, kedden 9 órakor kezdődik a másodfokú tárgyalása Győrött. Az áldozat családja érdekeinek védelmét a másodfoktól a lúgos orvos áldozatának korábbi védőügyvédje, dr. Gál András vállalta el.

A kipontozott családnevű, felesége megölésével gyanúsított férjnek a feldarabolt feleség kegyeleti joga nem teszi lehetővé, hogy elrejtse a házassággal a nőnek is átadott férjes családnevét. Az áldozat teljes neve hivatalos rendőrségi közleményben mai napig sajtónyilvános. Egy kétgyermekes anya, akinek holtteste nem, csak feldarabolt testének kis maradványai kerültek elő, az áldozat szülő oldali családja ennek tudatában tudott csak gyászbúcsúztatót tartani. A hivatalos holttá nyilvánítás után, a temetői búcsúztató napján, az akkor már emberöléssel gyanúsított, előzetesben ülő férj, N. János, a bűntett idején 43 éves darnózseli hentes családja: a szomszéd telken lakó apja, a nővére és annak családja kerti partyt tartott a darnózseli családi házuk udvarán.

A helyszíneket bejáró, helyiektől és megyei sajtótól információkat gyűjtő, a darnózseli darabolós bűnügy családi előzményeit feltáró riportcikkem Nagyné Kovács Judit emlékének szól.

Öt éve, 2014. októberében búcsúztatta családja Juditot május végi halálát követően: holttestének egésze nem került elő azóta sem.

screenshot_2019-10-14_170_eltunt_not_keres_a_rendorseg_youtube.png
Kép: Mosonmagyaróvári Városi TV-n leadott rendőrségi felhívás Nagyné Kovács Judit 2014. május 27-ei eltűnéséről

Eltűnik egy kétgyermekes anya

Darnózseli és Mosonmagyaróvár, az észak-nyugati határszél Hegyeshalom felé. A Kisalföld megyei lapban megjelenik, majd a Mosonmagyaróvári Városi Televízió (MMTV) 2014. június 2-án bemondja, illetve online oldalára felteszi, hogy a Mosonmagyaróvári Rendőrségkapitányság eltűnés miatt keresi Nagyné Kovács Judit 41 éves gyógytornászt, kétgyermekes anyát. 2014. május 27-én este látta utoljára az eredetileg darnózseli lakos Juditot a közeli mosonmagyaróvári gyógytornász-rendelőjében az utolsó ügyfele.

Eltűnését a nő bátyja, az azóta médiának többször nyilatkozó Kovács Szilárd jelenti be. A Darnózselin élő férjet a rendőrség értesíti, hogy eltűnés miatt keresik a feleségét: neki nem hiányzott, miközben akkor már az apával élő két gyermek láthatása miatt akár napi szintű kapcsolatot feltételezne az ember a különélő házastársak közt. Gyermekláthatás, ugyanis egy eldurvult válóper zajlott Nagyné Kovács Judit és férje között már három éve.

A holttest nélkül, a feldarabolt test apró maradványai megtalálása mellett, emberölés váddal jelenleg büntetőbíróság előtt álló N. János és ügyvédje taktikája az, hogy a férjnek − a vallomás megtagadásának jogával élve − egyetlen szava sincs a hivatalosan még felesége, gyermekeinek anyja megölésének büntetőügyében. A férj rezzenéstelen robot arccal ülte végig az elsőfokot és feljebbviteli tárgyalásokat. Egymásnak ellentmondó zavaros vallomásokat utoljára a rendőrségi nyomozás során tett. A tárgyaláson az anyjuk halálát vallomással, véleménnyel, netán érzelemmel sem illető magatartását az ott tanúskodó két gyermeknek kell még tudomásul vennie.


A férjet bántalmazásért már elítélték

Judit eltűnése és Darnózseli határában, a réten szétszórt, teste apró darabjainak, főleg belső szervmaradványainak megtalálása előtt két évvel a férjét, Jánost 2012-ben már jogerősen elítélték felesége bántalmazása vádpontban. Az ítéletet két év próbára bocsátással felfüggesztették, ami azt jelentette, hogyha az elítélt férj folytatná agresszív viselkedését, és ez ügyben felesége feljelentené 2 éven belül, halmazati büntetéssel börtönbe kéne vonulnia.


A konfliktus forrása: kisebbségi komplexus, anyagi gondok, kóros féltékenység

A gyógytornásznő egy orvosi szolgáltatásoknak helyet adó, több szintes mosonmagyaróvári épületben bérelt magának egy földszint-alagsori helyiséget. Több éve sikeres volt a szakmájában, saját tulajdonú, szintén több szintes rendelőintézettel a birtokában, mégis, másik üzlethelyiség bérlésére szorult saját védelme érdekében.
A házaspár viszonya bizalmas információk alapján a férj anyjának halála és a férfi hentes vállalkozásának meggyengülése után romlott meg végérvényesen. N. János agresszívvé vált: a nála képzettebb, hivatalosan többet kereső, halk szavú Judit pszichés terror alatt élt. Férje szidalmazta, kóros, indokolatlan féltékenységgel üldözte.

2011. tavaszán Nagyné Kovács Judit beadta a válópert. A házaspár lánya - O. ekkor 15 éves, fiuk – B. 9 éves volt.

A korábban egy sikeres hédervári húsforgalmazó cégnél dolgozó hentes férj a házuk pincéjében kialakított, ipari húsdarálóval, profi késekkel, rozsdamentes bontópulttal, ipari mosogatómedencével felszerelt hentesműhelyben valamint az udvaron épített húsfőző és füstölőben sajátkezű állatvágásokkal és húsfeldolgozással foglalkozott. Disznót és marhát is vágott, majd feldolgozta a háznál azokat. A kolbász- és húsárunak a környéken történő értékesítésével valamint alkalmi sofőrködéssel egészítette ki jövedelmét.

Hentes létére elvégzett egy OKJ-s masszőr tanfolyamot is, ezzel igyekezett felsőfokú végzettségű gyógytornász felesége mellett részt venni annak fehér köpenyes munkájában. A TB-támogatottságú gyógyászati tevékenységekről szóló törvény megváltozásával a csak OKJ-s masszőr szolgáltatásra később nem lett érvényes a támogatás, a férj vendégköre megcsappant. A feleség gyógytornász tevékenyége vitte a családi üzletet tovább.

img_20190507_175527_li_2.jpg
Fotó: Nagyné Kovács Judit mosonmagyaróvári gyógytornász cégtáblája

Úgy érezhette a férj, hogy a felesége szakmai sikere, az ő hivatásbeli mellőzöttsége párosul azzal, hogy többé nem ő gyakorol hatalmat a nő felett, tehát szerinte felesége nyilván más férfival is kezd.

A kapcsolatuk eldurvulásakor N. János attól sem riadt vissza, hogy a hivatásában sikeres Juditot az akkor még saját tulajdonú rendelőintézetükben zaklassa, és féltékenységi jelenet rendezzen a kezelésen jelenlévő betegek előtt megalázva őt.

img_20190507_175626.jpg
Fotó: Judit és férje, János közös egészségügyi cégének mosonmagyaróvári telephelye

A gyermekek előtt is zajló rendszeres lelki és testi atrocitások 2011. szeptemberére már odáig fajultak, hogy egy testi bántalmazás során N. János a látleletek alapján egy 50 forintos nagyságú területen csomóban tépte ki Nagyné Kovács Judit haját. A feleség ekkor már feljelentést tett. A rendőrség elrendelt távolságtartó végzést is, de ezt a saját tulajdonú rendelőben lerendezett cirkusz miatt: N. János nem közelíthette meg a rendelőt.

A rendőrség ezzel a gyógytornász rendelésre érkező betegeket védte, egy bántalmazó kapcsolat kívülálló szemlélőit, azzal nem törődött, hogy az együttélés során mi történik az áldozat nővel a közös otthonukban.


Az áldozat menekül el, az áldozat fizeti az ezzel járó plusz költségeket

Judit korábbi lakóhelyére, a Darnózselitől 27 kilométerre fekvő Győrbe költözött a 2012-es bántalmazási ítélet után. Ott lakást bérelt magának, dacára, hogy darnózseli kertes családi házuk közös tulajdonban volt férjével. Otthagyta saját tulajdonú rendelőjét is, és inkább helyiséget bérelt egy olyan mosonmagyaróvári épületben, ahol úgy érezhette, hogy orvos és pszichológus bérlőtársai mellett biztonságban lehet. Édesapja autót vett neki, hogy a Győr-Mosonmagyaróvár-Darnózseli, lakás-munkahely-gyermekei közti útvonalat képes legyen könnyebben bejárni. Lánya ekkor 16 éves, egy győri középiskolában kollégista, kisfia még mindig csak 10 éves. Az anya a saját védelme érdekében, gyermekei iskolai kötöttségei miatt önként a gyermekek elhagyására kényszerült. Az az apa, aki a gyermekei előtt bántalmazta az anyjukat, ott maradt a közös tulajdonú családi házban, az ő mindennapos nevelésére volt bízva a két gyermek. Egy nőverő férfi, aki mintát mutat kisfiának agresszióból és kamasz lányának a házastársi terrorban élő nő sorsából.

A 2011-ben beadott válóper során János kifejezte, hogy lemond a gyerekei felügyeleti jogáról, ha Judit lemond és ráairat a közös ingatlanaikból kettőt.

A gyámügy és bíróság a bántalmazó férjnek ítéli a gyerekeket

Judit és János közt a válóper részét képező ideiglenes gyermekelhelyezési per első, még nem jogerős ítélete az anyának ítélte 2012. július 12-én az elsődleges felügyeleti jogot. A válóper lezárulta előtt, a különéléssel ekkor döntenek arról, hogy ki gyakorol elsődlegesen felügyeleti jogot a még kiskorú gyerekek felett. A válóper része volt az egy évvel korábbi, még nem jogerős bántalmazási per. N. János megtámadta az elsőfokú gyermekelhelyezési ítéletet. Nem tudni, milyen érveket hozhatott fel indoknak a bíróság előtt, miután gyermekei előtt rendszeresen terrorizálta és verte a feleségét.

Az ideiglenes gyermekelhelyezési perben a bíróság érvként hozta fel, hogy a bántalmazások sosem irányultak a gyermekek ellen, így az anyjukat verő apa még alkalmas a gyerekek felügyeletére.

Majd a nyári bírósági szünet végén, augusztus 29-én, egy tárgyalás nélküli ítélettel három női bírói tanácstag: dr. Stániczné dr. Imre Csilla tanácselnök, dr. Bertha Andrea és dr. Mosonyi Eleonóra bírók a bántalmazó férjnek és apának ítélték a gyerekeket. A darnózseli falubeli szóbeszéd azt tartja, hogy N. János ügyvédnője baráti kapcsolatban áll az ítéletet meghozó egyik bírónővel.

Bár a bántalmazási per iratanyaga része volt az ideiglenes gyermekelhelyezési pernek, a bántalmazásban meghozott büntetőítélet egy nappal a gyermekelhelyezés még mindig nem jogerős ítélete után jött ki, augusztus 30-án. A gyermekelhelyezést elrendelő bíróság szemérmetlenül hagyhatta figyelmen kívül a már asztalon lévő, egy nappal később postára adott, a férjet bántalmazásban elítélő végzést. N. János már 5 nappal korábban, augusztus 25-én önérzetesen mesélte a faluban, hogy az övé a két gyerek.


Miért hagyja az áldozat, miért nem kér segítséget?

Magyarországon mintegy 223.000 nő él bántalmazó kapcsolatban, ebből mindössze 2-3000 nő tud elérni távolságtartó végzést, amelyet 72 órára vagy maximum 60 napra rendelnek el. Judit férje általi terrorizálással zajló válási időszaka 2011-ben indult, a bántalmazásban 2012-ben ítélték el férjét, 2014-ben a nőt már megölték és feldarabolták. Ez ellen a több éves folyamat ellen védene a ritkán alkalmazott, nem felügyelt, 72 órás, 3 napos távolságtartási végzés. Az évi 52 magyar nő, bántalmazás során heti egy megölt áldozat hírére állandó megjegyzés a közösségi oldalakon: „Miért viseli el? Miért nem hagyja el a férfit?”

Judit elhagyta férjét, igaz, így már egy fizetésből kellett lakást bérelnie egy megyeszékhelyen, egyetemi városban, ez a paraméter sokszorosára növeli a lakásbérleti díjakat. Elhagyta vállalkozása saját tulajdonú telephelyét is, annak is bérelt egy helyiséget: mindezt csak azért, mert a férje zaklatta, bántalmazta otthon és munkahelyén is. Két gyermekének iskoláztatását és nevelési költségét is részben fedeznie kellett. A bántalmazott nők jó része egy éjszaka elmenekülve 2-3 szatyorral lakóhelyet sem tud keresni, nemhogy lakást bérelni. Ideiglenes szállásokról kellene ellátniuk felelős munkát, több esetben velük menekülő gyermekeik nevelését. Judit otthonról elköltözésekor úgy ítélte meg, hogy 16 és 10 éves gyerekét egyelőre hátrahagyja bántalmazó férjénél, hogy ők helyben maradhassanak az iskolában. János esetében is a gyerekek zsaroló eszközzé váltak: a bántalmazó férfipartnerek a közös gyerekek láthatásai vagy annak szervezése során tarják fenn áldozat partnerük függőségi helyzetét, és képesek a nő elköltözése után is uralkodni felettük.

A gyerekek mindenképp sérülnek, akik sokszor csak azt képesek megérteni szüleik kapcsolatában, hogy a szeretett apa és anya veszekszik egymással. Felnőtt kapcsolati motivációkat még nem ismerve az épp pillanatnyi nyugalmat ígérő helyzet mellett is kiállhatnak: ez lehet a status quot-t fenntartó, a családi otthonban maradt János is, aki úgy intézi, hogy Judit feltűnése mindig konfliktussal járjon, ám azt nehezen tudják kiértékelni a gyerekek még, mitől okoz konfliktust Jánosnak átengedni a még kiskorú fiát láthatásra.

Nagyné Kovács Judit három éve folyó válási harc közben döntött úgy 2014-ben, hogy a férje által akadályozott gyerekláthatások miatt visszaköltözik a bántalmazó férjéhez, csakhogy kisfiát többet láthassa.

Két nap múlva a feleség már halott volt.

Judit végigjárta az összes fórumot és lehetőséget, amelyet egy bántalmazott nő megkereshet ilyen esetben: ügyvéd, válás, rendőrségi feljelentés, költözés. Úgy gondolta, ügye több nőnek tanulságul szolgálhat, maga kereste fel a médiát, hogy megossza történetét. Semmire nem volt elég, a válást és gyermekelhelyezést elrendelő hatóságok kiszolgáltatták az anyát a bántalmazó férjnek, a gyermekek lelki fejlődését a bántalmazó férjre és apára bízták, a láthatási jogoknak az apa általi sorozatos megtagadásával nem törődtek, dacára a gyámhatósági beadványoknak. Egyúttal a hatóság a bántalmazás pszichológiáját sem érti: a láthatás egy eszköz az agresszor kezében.

Bántalmazás során gyermekeikkel elmenekülő anyák esetén, többük titkos anyaszállásra költözve, a nők a bántalmazó férfitól rettegve képtelenek a láthatást békés formában önerőből megszervezni. Ilyen esetben a gyámhatóság Magyarországon az áldozat anyát bünteti: a védett és felügyelt gyermekláthatást nem segíti, sem jogsegélyt, sem pszichológiai segítséget nem nyújt, a bántalmazó férfi jogait csorbítatlanul kényszeríti ki az áldozattól. Ha azt az áldozat nem biztosítja, beperelhetőek.

Judit eleve önként lemondásra kényszerült gyerekei felügyeletéről, majd a bíróság is ellene ítélt az ideiglenes gyermekelhelyezési perben, végül a bántalmazásban jogerősen elítélt apa a neki ítélt gyerekekkel ott akadályozta a láthatást, ahol tudta.
Sokszor hetek és hónapok teltek el, miközben Judit a kiskorú fiával csak telefonon tudott kapcsolatot tartani. Máskor megbeszélt anyai láthatásról rendelte hamarabb haza már kiskamasz fiát az apja.


A tétlen hatóságok felhatalmazást adnak az agresszornak

N. Jánosnak azt üzente kizárólag a gyógykezelésre érkező ügyfeleket védő távolságtartás, az üzletét mégis elhagyni kényszerülő Judit lépése, a gyerekelhelyezést a bántalmazónak ítélő bíróság, a kerékkilazítás ügyében a nyomozást megszüntető rendőrség, hogy feleségével bármit megtehet, következmények nélkül.


Leemelt fürdőszobaajtó

Judit családi ismeretsége révén megismerkedett egy újságíróval, majd a családon belüli bántalmazásáról névtelenül egy cikk jelent meg róla 2012. októberében a Kisalföld megyei lapban nem sokkal a gyerekelhelyezési ítélet után. A történetet Darnózseliben többen be tudták azonosítani, dacára az álnévnek és az illusztráció képeknek.

Judit azt vallja a róla szóló álneves cikkben, hogy sokkal inkább a lelki terror volt megterhelő számára, és nem a fizikai bántalmazás miatt válik. Értelmetlen szabályokra, kóros féltékenységre, megalázásra panaszkodik.

János a válóper beadása után egy napirendszerű agresszió – lökdösés, karcsavarás, hajtépés – során az előle a mosdóba menekülő Juditra rátörve a mosdóajtót, azt leemelte. Judit számára megszűnt az utolsó védett hely, az intimitás tere, nyitott ajtó előtt kellett eljárjon mosdóra. Mindennek tanúja volt a velük együtt élő kisiskolás fiuk. Kamasz lányuk Győrben volt kollégista, hétvégente járt csak haza.

A bántalmazó a pszichés bántalmazással építi le áldozata ellenállóképességét, az önbecsülését szétrombolja. Több nő akár állását is elveszti, depressziós lesz, és úgy érzi, valójában az ő viselkedése váltja ki férje vagy partnere indulatát. Egyúttal elnyomott félként bántalmazójától függő helyzetbe kerül, egy állásvesztéssel vagy egészségi állapot romlással nem csak lelkileg, de akár anyagilag is. Ugyanakkor a bántalmazó a nő feletti uralkodást akarja fenntartani. Ebből adódik, hogy a bántalmazások akkor durvulnak el, netán akkor ölik meg a nőt, amikor az már szakítást tervez, így a bántalmazó hatalma megszűnhet felette. A válással járó vagyonmegosztás a bántalmazó veszteségélményét tovább fokozza, elszánttá teszi.

János a megölésével fenyegette meg feleségét, Nagyné Kovács Juditot. Azt állította, „úgyis megteszi, mert neki nincs már vesztenivalója.” Agresszív támadásairól Judit titokban felvett hangfelvételt is készített telefonnal, ez része volt a válóperüknek, ami nem zárult le a nő halála előtt. Amennyiben valamely jogsértés csak titokban felvett felvétellel igazolható, a titkos felvétel bírósági eljárás során jogszerűen felhasználható. A hangfelvételt lejátszották az emberölés vádpontban indított büntetőtárgyaláson is: a hangfelvételen az azóta feldarabolt Juditot szidalmazza durván János, a férj, a tettleg fellépés zaja is kivehető a felvételeken. János kevés bírósági megszólalásainak egyike az volt, amikor azt kérte, ne játsszák le végig a hangfelvételt a bíróságon.

János azt fejezte ki Judit ismerősével is közölt életveszélyes fenyegetésében a „nincs vesztenivalója” indulati szlogennel - azt a pszichológia és jog nyelvére lefordítva - hogy számára nem jelentene veszteséget, ha egy tervezett gyilkosságot követően elítélik, így az anyjuk után félárvává váló, apjuk bebörtönzésével szülő nélkül maradó gyermekei, O. és B. magára marad azzal a teherrel, hogy az apjuk megölte az anyjukat. Egyetlen veszteségélmény lebegett a szeme előtt: kikerül fennhatósága alól a nő, aki boldogul érzelmileg és anyagilag is nélküle, ráadásul a Judit nevén lévő ingatlanok felett nem tud rendelkezni, közös vagyonukat pedig felezni kell.

Judit autókerekeit kilazítják

A 2011-es bántalmazást követő feljelentés, majd egy évvel később hozott ítéletet követően, Judit furcsa zajra lett figyelmes a kerekek irányából vezetés közben. Autószerelőhöz ment, majd kiderült, a kerekeket tartó 4 csavarból 3-at leszereltek a kerekeken.

kereklazitas.jpg

A kép illusztráció

A csavarok nem voltak a dísztárcsa mögött. Ha azok kiesnének, és mind a három, a tárcsa meg kellett volna tartsa azokat. Judit feljelentést tett a rendőrségen, az ügyben még a megyei rendőrkapitánysággal is kapcsolatba került. A szándékosságot megállapították a nyomozás során: kerékcsavar így nem lazulhat ki magától, különösen, hogy a tárcsa mögött sem találták meg azokat. Judit látta, hogy a mosonmagyaróvári rendelő belső udvarán N. János nővérének a férje, Judit sógora a kocsiját fotózza. F.V. a büntetőtárgyaláson is elismerte, hogy fotózta az áldozat kocsiját. Elmondása alapján sógora - Judit férje válóperében abban segédkezett, hogy dokumentálják, milyen autóval jár Judit munkába, mennyi jövedelemből él.

Juditnak nincsenek haragosai, nem tölt be hatalmi pozíciót, akire gyanakodhatna, hogy a keréklazítással emberölési kísérletet hajt végre ellene. Ezzel szemben van egy jogerősen elítélt bántalmazó férje, aki többször kijelentette, hogy akár meg is öli.


A hamis tanú nagynéni lesz a gyám

A keréklazításos feljelentés során gyanús viselkedése miatt megnevezett sógor, F.V. és felesége, F. Cs., a gyanúsított nővére lesznek azok, akikhez az anya, sógornőjük halála és János előzetesbe vonulása után az akkor még kiskorú fiúgyerek gyámságba kerül. Szintén a gyanúsított férj nővére az, aki később bizonyítékokkal megcáfolhatóan, tehát hamisan tanúzik öccse mellett, neki alibit igazolva a haláleset behatárolt idejére. F.Cs. az a nővér és nagynéni, aki Nagyné Kovács Judit holttá nyilvánítása után, a rendőrségi helyszínelés során a test darabjainak megtalálása, azok DNS-azonosítása után azt terjesztette a faluban, hogy Judit "külföldre utazott, hiszen sokszor tervezte azt." Ekkor öccsét már emberölés vádpontban hallgatták ki. Megismétlem: Judit beadványokkal kereste a gyámügyet, hogy panaszt tegyen férjére, aki akadályozza a fiával a kapcsolattartást, és visszaköltözni készült a férjéhez kisfia miatt. A sógornő ennek és az azonosított testmaradványok tudatában terjesztette, hogy az anya nyomtalanul képes eltűnni, gyerekeit értesítés nélkül hátrahagyva.

Judit bátyja, Kovács Szilárd kegyeletsértés miatt feljelentést tett ekkor sógornője ellen, de a vádat a bíróság visszautasította azzal, hogy "a nő értelme nem tudta átfogni a halálesetet.” F.Cs. az a nővér és nagynéni, aki az emberölés vádban előzetesbe helyezett öccse helyett a gyermekeik gyámjaként kerti partyn tartotta őket, míg Győrben anyjuk gyászbúcsúsztatóját tartotta Judit vérszerinti családja.

Öccse előzetesbe vonulása óta ő és a szándékosnak ítélt autókeréklazítás – emberölési kísérlet – gyanújában tanúnak megnevezett férjével nevelik Judit fiát, és pótszülei az iskolából egyre ritkábban hazajáró már nagykorú lányának.


Akit nem ítélnek el, az nem gyilkos. „Ha nincs holttest, nincs gyilkosság”

Az 1500-nyi lélekszámú Győr-Moson-Sopron megyei faluban, Darnózselin élő hentes, N. János ügyvédje, Dr. Jován László repertoárjában igazi nehézbűnözők szerepelnek, tapasztalt büntetőügyvéd. Sztárügyvédként, minden hájjal megkent bulldognak aposztrolfálják. Mások mellett Magda Marinko, a hírhedt szerb sorozatgyilkos büntetőperének harmadrendű vádlottját, Csapó József, Farkas Helga elrablóját és a kecskeméti maffiper vádlottjait védte. Hitvallása szerint „akit nem ítélnek el, az nem gyilkos.” Legnevesebb védenceit azért elítélték.

Jován álláspontja az, hogy minden eszköz megengedett a védelem során, hiszen a bíróságnak és rendőrségnek egy teljes apparátusa van, és ezzel szemben áll ő egy személyben. Védencével, N. Jánossal a taktikájuk a hallgatás. Védelmének fő eleme maga a tettes módszere: a gyilkos eltüntette a holttestet, tehát nincs holttest. Ha nincs holttest, nincs gyilkosság.

János és családja értékesítette azóta a mosonmagyaróvári több szintes üzleti ingatlanjukat - ahol Judit rendelt, és ahonnan vállalkozását kiköltöztetni kényszerült - amikor a család a sztárügyvédet felfogadta. Vélhetően a díjazására kellett a pénz. Ugyanakkor az áldozat Judit családja vagyonzárolást rendelt volna el János nevén lévő tulajdonokra, amely vagyon egy elítélést követően a kártárítésre lenne alkalmas. A vagyonzárolást a bíróság nem rendelte el, arra hivatkozva, hogy a tett előtt hónapokkal munkanélkülivé vált férj gyilkossági perében a pénz nem játszik szerepet.

N. János védőügyvédjének álláspontját tartottam szem előtt cikkem eszközeit tekintve. Az áldozat kegyeleti jogát a holttestét feldarabolással – anélkül, hogy még a gyilkosságot igazolnánk – már megsértette az elkövető. Nagyné Kovács Judit, darnózseli, majd győri lakos, eltűnése idején 41 éves gyógytornász teljes neve, adatai és képmása a rendőrségi körözés útján mai napig elérhetőek, sajtónyilvánosak. Máig hivatalos férjezett neve csorbítatlanságát a kegyeleti jog védi, a felek nem váltak el. A monogrammal jelzett rokonok a nyilvánosan zajló tágyalássorozat tanúi: sajtónyilvános ügyvédi nyilatkozatokban szerepel N. János több családtagjának a történetben játszott szerepe. N. János felesége, Nagyné Kovács Judit meggyilkolásával gyanúsított férj a nyilvános tárgyaláson fotózott arcképe – cikkem felső borítóképe – kitakarás nélkül is megjelent a hazai országos médiában egy éve. A gyanúsított már szabadlábon sem emelt ellene panaszt, ez a magatartás a fotó közlésének elfogadását jelenti.

Az eltűnés napja: N. János egész éjjel és még 3 napig járatta a húsfüstölőjét

Nagyné Kovács Judit gyógytornász a mosonmagyaróvári rendelőben zárt 2014. május 27-én, kedden, 20.04-kor. Utolsó ügyfele látta őt utoljára élve. Eltűnése miatti rendőri kereséskor megtalálják Judit autóját a mosonmagyaróvári rendelő belső udvarán, a parkolóban. Az épület üres, neki kellett volna zárni, a behajtón a kerítést bezárni. A kerítés nyitva volt, a kocsija bent állt a zárást követően órákkal is. Judit eltűnt.

img_20190507_180737.jpg
Fotó: A mosonmagyaróvári bérelt rendelő udvara. Itt látták utoljára élve Nagyné Kovács Judit gyógytornászt

A büntetőtárgyaláson két védett szemtanú van, akiknek vallomása döntő fontosságú a vádlottra nézve, így a tanúk személyét, adatait zártan kezelik, a vádlott és ügyvédje sem ismerheti, kik ők. Ezzel a bíróság mondta ki, hogy az általuk közölt információ olyan súlyú, amelynek tudatában a lehetséges tettessel szemben személyük védelmére szorulnak. A védett tanúk mindegyike N. Jánosra vallott.

A 2. számú védett szemtanú látta, hogy N. János a felesége eltűnésének éjjelén, május 27-éről 28-ára virradó éjjel egy zsákban nehéz tárgyat emelt ki egyedül a kocsijából.

János egyedül volt, vallomásban azt mondta, disznót hozott feldolgozásra. Ennek ellenére segítség nélkül, késő éjjel hozta és cipelte be az udvarra. Nem tudni, a disznót a májusi melegben kikkel vágta le ilyen későn, vagy milyen messziről fuvarozta, hűtés nélkül, hogy csak késő éjjel parkolt le vele a háznál, amikor azt feltételezhette, hogy már alszanak a környékbeliek. Fia, az akkor 12 éves B. az apa telefon-híváslistája alapján 5-ször hívta aznap este apját, de nem érte el, János pedig nem hívta vissza fiát. Hétköznap, kedd volt, lánya Győrben kollégista, kisiskolás fia keresi, nem veszi fel, majd késő este ér haza az apa. Anyjuk külön él.

A bűntény idején 12 éves fia a rendőrségi meghallgatáson és évekkel később a megismételt elsőfokú tárgyaláson még mindig kiskorúként azt mondta, apja korábban ért haza. Ennek a vallomásnak mondott ellent János nővére, F.Cs. vallomása, aki azt vallotta, náluk volt az este öccse. N. János telefonjának a mozgását modellező cellinformációi mindkét vallomást megcáfolták. Nővére később, a megismételt eljárás elején már nem tett vallomást. Rokonok nem kötelesek vádlott hozzátartozójuk ellen vallani, de a hamis tanúzás bűntette rájuk is érvényes.

A 2. számú védett szemtanú elmondása alapján János ilyen későn sosem dolgozott a házi hentesüzemben. Darnózselit úgy kell elképzelni, ahol a kerítéseken át az utca embere mindent lát, Jánosék házát és kertjét párhuzamos utcák és velük érintkező kertek határolják, több utcáról látni, ha füstöl, a kertjükbe az utcáról belátni. Falun a füstnek jelentése van: a szomszéd otthon van és fűt. Judit eltűnésének éjjele május 27-e volt, egy igen meleg nyárelő este. N. János esetén a húsfeldolgozó kéményéből szálló füst az jelentette, hogy húst füstöl és éget.

n_janos_a_hazuk_kertjenel_isza_ferenc.jpg
Kép: N. János a darnózseli családi házuk kerítésén belül áll 4 évvel a bűntett után, 2018. május 25-én, a megismételt elsőfok "kihelyezett ülésének" nevezett terepszemléjén: a fehér inges Jován védőügyvéd is jelen volt a bíró és ügyész vezette helyszíni bejáráson. Fotó: Isza Ferenc

Szintén a 2. számú védett tanú hallotta, ahogy 28-án, éjjel fél 1-kor N. János kertszomszéd apja, N. M. azt kérdezi fiától a füstölőnél, hogy „Minden rendben? Sikerült?”

Darnózseli határában elterülő réten később szétszórva megtalált, Judit apró testrész darabjai égettek voltak.

Hivatásos hentesek mondták el, hogy a disznóvágás és füstölés ideje azért tél vagy a hideg időszak, mert a melegben a hús nem tud kihűlni füstölés után, nem tud kiszáradni. „Beköpik a legyek”, ahogy ők mondják.

János, amikor füstölésre készült, előtte mindig szólt a szomszédoknak, hogy a környékbeli kertekben teregetéssel, szellőztetéssel tudjanak készülni. Ahogy kertes övezetben szokás: lombégetést sem akármikor lehet végezni.
N. János május 28-ára virradó késő éjjel megkezdett, három napig tartó füstölése többeket meglepett a faluban: a meleg miatt, és amiatt is, hogy többen nem tudtak róla, hogy bekapcsolja a füstölőt. A falubeliek égett műanyagszagot is éreztek, ilyen sosincs húsfüstölés során: akár nejlon zsák, szintetikus textília, műanyag tárgyak és gumi is éghetett, miközben N. János szerint disznóhúst füstölt. Juditnak sem a holtteste, sem ruhája, cipője, táskája, sem iratai és telefonja nem kerültek elő. A védett tanú egy nejlonzsákba csomagolt nehéz valamit cipelő Jánost látta késő éjjel.

A gyanúsított sósavat vesz

Névvel valló tanú N. János volt tanára, aki a boltban mögötte állt a sorban a bűntett körüli napokban. Látta és hallotta őt, ahogy kérdezi János, hogy hol van sósav a boltban.

Amikor Judit eltűnése mögött bűnügyet gyanítottak, a rendőrség sok nappal az eltűnését követően vizsgálta meg a hentes műhelyt, úgy, hogy tudtak róla, bántalmazta már feleségét, hivatalból tudniuk kellett a keréklazításos esetről, és tudták, van egy hentesüzeme a feleségét halálosan megfenyegető férjnek.

A lúgos orvos vagy a meggyilkolt soroksári futónő esetének nyomozását sajtóból megismerve, a hazai bűnügyeket figyelmesebben követő ember számára kiderül, hogy a hazai rendőrség a különösen erőszakos, különleges bűntettek során feltehetően nem végez nyomrögzítés során alapos munkát. Gyaníthatóan nincs egy víziójuk a gyanúsítás során, milyen lefolyású bűntett nyomait kellene feltárni.

A lúgos orvosnál megtalált fecskendőben lévő altatót egyszerű kémiai vizsgálatnak vetették csak alá a benne található altató folyadék azonosítására, ám az áldozat szervezetéből esetlegesen visszaáramló, vagy az elkövető dns-nyomai után nem kutattak. A fecskendő hónapokig állt egy bűnügyi laborban.

A soroksári futónő holttestéhez hozzáért a kórbonctani intézetben egy másik holttest, rajta DNS-nyomokat hagyva, majd hónapokig ezt a szálat nyomozta a rendőrség, mire kiderült, illető már halott volt, amikor a futónőt meggyilkolták.

N. János esetén egy gyilkosságban sosem elítélt, mondhatni bűnügyben laikus vidéki hentes volt gyanúsítva, és a feltételezett holttest-darabolás során akár a helyiség legeldugottabb zugaiban is fellelhető vér- és egyéb dns-nyomot sem találtak a nyomrögzítők, dacára, hogy ilyesféle nyomok eltüntetését aligha gyakorolhatta be, mégha a húsfeldolgozást követően János híresen tisztán és pedánsan is tartotta üzemét. A később valóban beigazolódott darabolás tudatában a húsfeldolgozó pult lefolyójában, a szifonban sem találtak ezek szerint semmit. Napokat, akár heteket vártak helyszíneléssel úgy, hogy különösen erőszakos, kegyetlen módszerrel, hideg fejjel végrehajtott bűntett gyanúja merült fel. A gyanúsítottnak a bűncselekmény nyomait eltüntetéséhez hosszú napok álltak rendelkezésére.

N. János házi hentesüzeméből az ipari húsdaráló eltűnt még a rendőri helyszínelés megkezdése előtt.

A három fent nevezett,  hanyagul végzett nyomrögzítésben és nyomozásban az a közös, hogy egy kapcsolati erőszak áldozata lett egy nő.


A gyanúsított keze és teste sérült a bűntett idején

Judit bátyja a húga eltűnése idején jelezte a rendőröknek, hogy gyanúsnak tartják a korábban tettleg fellépett férjet. N. János keze eltört az eltűnés idején, 28-án látták, hogy orvoshoz megy. A nyomozás során testének  oldalán és lábszárán zúzódásos sérüléseket rögzítettek.

János jobb kézfejének V. kézközépcsontja tört el, ez tipikusan ököllel ütéskor törhet el, de szakértők nem zárták ki, hogy esés során szerezte.

János testének bal oldalán voltak zúzódások és bal lábszárán hámsérülések. Állítása szerint kézsérülését csirkevágás közben szerezte, csirkével a kezében esett el. A hentes, aki disznókat és marhákat vág le, elesik egy csirkével. Bár állítása szerint disznóhúst füstölt egész éjjel, és a falu szerint még 3 napig, de egyedül cipelte ki a kocsiból. Egyik vallomása szerint már a bűntettet megelőző nap elesett a csirkével, és akkor tört el a keze.

János állítása szerint a testén lévő sérüléseket fiával gyakorolt karateedzések közben szerezte.

A logikus feltételezések szerint ezek a nyomok dulakodás során is keletkezhettek rajta, sérülései okára és keletkezési idejére a nyomozás során ellentmondásos vallomásokat tett. A tárgyalás nem kezeli kiemelten a sérüléseit, sőt, a sérülések helyét és jellegét sem értékeli egymáshoz képest.

img_20190507_180904.jpg
Fotó: A mosonmagyaróvári szolgáltatóház földszint-alagsorába vezető lejáró, ahol Judit rendelt. Az épület mögött, a belső udvarra nyíló helyiség, az emeletre vezető lépcső alatt vezető, árkádokkal határolt járda kellő védelmet nyújt az utca felől, ha Juditot itt támadta meg férje. A belső udvarban már nem volt senki, Judit rendelése volt az utolsó aznap.


Darnózseli határában látják N. Jánost a réten szórni valamit

2014. május 29-én a rendőrség felhívta a férjet - akinek kézsérüléséről tudtak, és tudták, hogy két éve bántalmazás miatt jogerősen elítélték - hogy ki fogják hallgatni felesége eltűnése ügyében. Az esetet ilyen előzményekkel is közigazgatási ügy keretében vizsgálták hetekig, ami azt jelenti, normál eltűnésként kezelték, lehallgatás, házkutatás nem volt folytatható. A jó előre figyelmeztetett N. János a rendőrök telefonhívását követően közvetlenül, fényes nappal, délben, egy három napos füstölést követően kiment Darnózseli határába, és a réten egy zsákból szétszórt valamit.

img_20190507_172201.jpg
Kép: Darnózseli határában, itt, a réten találták meg Judit apróra darabolt testmaradványait, hetekkel a kiszórást követően.

A nyomozás során képbe került az 1. számú védett tanú, aki látta N. János autóját a réten átvezető földúton, felismerte N. Jánost, és látta, hogy szór valamit egy zsákból.

Sok nappal később, többszöri helyszíni kutatást követően, a helyszínelők ezen a réten találtak meg 33 darab kisméretű emberi szerv- és szövetmaradványt, amelyek a hetekkel később beérkező DNS-azonosítás eredménye alapján Nagyné Kovács Judit testének darabjai voltak. A szövet- és belső szerv apró darabok napok óta voltak a réten, ahol az állat- és madárvilág szerzi be táplálékát.

N. Jánost, az azonosított áldozat férjét emberölés vádjával 2014. július 2-án előzetesbe helyezik.

Mobiltelefonja cellainformációi alapján N. János a felesége, Judit mobiltelefonjával a mosonmagyaróvári rendelőből Darnózseliig együtt mozgott, egészen, amíg Judit telefoninformációi már nem adtak jelet. A férj kocsijában megtalálták Judit DNS-nyomait. Judit volt, hogy a saját fiával is hetekig nem találkozhatott, férjével viszonya kifejezetten rideg volt, alig beszéltek. Hogy egy kocsiban ültek volna, nehezen feltételezhető, épp János viselkedése miatt.

A férj számítógépén egy információkat törlő szoftvert telepítettek nem sokkal a bűntett után.


„A darabolás nem feltételez bűntettet”

N. Jánost elsőfokú büntetőperén a Tatabányai Törvényszéken dr. Élő András bíró vezetésével 2016. december 2-án felmentik az emberölés vád alól. N. Jánost kiengedik az előzetesből, azóta szabadlábon védekezik. Az elsőfokú ítélet még azt sem mondta ki bizonyosan, hogy Nagyné Kovács Judit meghalt. A darabolással és szórással - dacára a szemtanúknak - nem kötik össze a férjet. Judit ekkor már 2 éve halottnak van nyilvánítva, testrészdarabjai DNS-ét vele 100 %-ban azonosították, életfontosságú belső szerv maradványokat is azonosítva.

Egy kétgyermekes anyát és feleséget feldarabolnak az igazságügyi szakértők szerint is, majd úgy ítélik meg, egy holttest eltüntetése nem feltételezi, hogy azzal egy bűntettet fednek el. Egyúttal a holttest darabolását és eltüntetését egy normatív cselekedetnek ítélik meg, amellyel az elkövető folytathatja életét a társadalomban.

2017. október 24-én, a Győri Ítélőtábla másodfokú tágyalása visszahelyezei elsőfokra a büntetőügyet, a kellő bizonyítottság és logikai láncolat fel nem tárása okán.

2019.
március 1-én, a bűntett után 5 évvel a megismételt elsőfok ismét kimondja N. János ártatlanságát emberölés bűntettében, annak ellenére, hogy ekkor már hozzákötik a darabolás és szétszórás tényét.

A bűntényt követő 5 év múlva (!) megrendezett, Darnózselire és Mosonmagyaróvárra kihelyezett megismételt elsőfokú bírósági tárgyalás terepszemléje kicsit hasonlított a lúgos orvos ügyében a bűntett után, a megismételt másodfokon, 4 évvel az eset után a szemtanúk újbóli kihallgatásához. Darnózselin, a bűntett idején, 2014-ben már a sok napos csúszás is akadályozta a testi maradványok megtalálását: a szemtanú nehezebben tudta a rét megfelelő pontját beazonosítani, mert időközben kaszáltak. A réten gázló madarak és egyéb állatok élnek, júniusi melegek voltak. Így 5 évvel később a helyszíni szemlére helyezett hangsúly meglepő a bíró részéről, szemben azzal, hogy a tett távolabbi és közvetlen, jól dokumentált előzményeire, a gyanúsított motivációjára, a tettes eszközeire, valamint a gyanúsított a tettet megelőző, az áldozattal szembeni fenyegető magatartására, a tett idején tanúsított, a falu több lakója és szemtanúk is jelezte rendkívül különös magatartására helyezte volna a hangsúlyt.

Darnózseli lakossága nyíltan kimondta, hogy jobb szeretnék, ha N. János elköltözne a faluból.

A darabolás és holttest eltüntetés trenddé vált Darnózseli óta

Győr-Moson-Sopron megye déli túloldalán, Nemesgörzsönyben, Veszprém megyében, szintén egy hentes megölte, majd feldarabolta feleségét féltékenység és vagyoni okok miatt, majd a nő testét a ház kazánházában szerette volna elégetni. Az eset Darnózseli után 3 évvel történt, az első felmentő ítélet után. A nemesgörzsönyi hentes ügyében a gyors és vélhetően őt nyomás alá helyező kihallgatás során a tettes megtört, és beismerő vallomást tett. Őt már jogerősen emberölés bűntettében elítélték.

Novozánszki – VV – Fanni
eltűnését a rendőrség és ügyészség emberöléskét kezeli. Esetében semmilyen maradványok nem kerültek elő, holttest sincs. Feltételezett elkövetőjét szintén látták testet cipelni, esetében a magatehetetlen, de még élő lányt. Ott is voltak nyomok az autóban.

A 2018-ban zajló, a visszahelyezett elsőfokú büntetőtárgyalás során Juditék fia, B. 16 éves volt. Meghallgatása során nem tudta anyját halottnak tekinteni, „hiszen azok a megtalált darabok olyan kicsik.” A fiú állandó szemtanúja volt, hogy apja terrorizálja anyját.
A lányuk, O. 20 éves volt a bírósági tárgyalások 2016-os kezdetekor. Falubeli szóbeszéd szerint egy diákkori szerelme szakított vele, amikor a környéken mindenki által ismert apjának gyilkossági pere megindult.

Ami külső szemlélő számára is egyértelmű, hogy a büntetőperen szótlan, védőügyvédje taktikája alapján magát ártatlannak valló apa mellett, egy feldarabolt anya tudatában a mégoly felelősebb korba lépett gyerekek lelkileg súlyosan megsérültek: gyászolni akár nekik, akár Judit szüleinek és testvérének, falubeli családjának sem volt módja. Ennek nem megkerülhető egyik oka, hogy maga az ítélkező bíróság is lebegteti az igazságügyi szakértők kimondta tényeket. A tettes a holttestet tüntette el, míg a bíróság az igazságügyi szakértői jelentés és a halotti anyakönyvben rögzített halott állapota felett huny szemet, miközben a bűntett után 4 évvel parkolót és sokadjára kinőtt füvet vizsgál.

Egy bántalmazott nő két esetben érdektelen a hatóság számára: amíg él, és amikor már meghalt. Mindkét esetben testét érdektelen tárgyként kezelik.

A felesége megölésével ganúsított N. János apja, N.M. faluszerte közismerten rendszeresen verte feleségét, János anyját. János és nővére, F.Cs. ebben nőttek fel: János a nő, az anyja elleni agressziót, nővére a szeretett apának és férfinek megtűrt verést tanulta el. Felnőttként egy másik szeretett férfinél, a bántalmazásban elítélt és emberölésben megvádolt öccsénél érezte úgy, hogy falaznia kell neki. A nővér férje, F.V. feltűnik a kilazított kerekű kocsi körül, az apa ott van a késő éjjel füstölő fiával. Egy bántalmazó család egy bűntett gyanújában összezáró tagjai. János apja a 2. védett tanú vallomása alapján legkésőbb a daraboláskor tudott fia tettéről, az esetben a szerepe felettébb különös.

János pedig korábban olyannyira elítélte agresszív apját, hogy évekig nem állt vele szóba, dacára, hogy kertjeik egymás végében szomszédosak, átjáróval kerítéseik közt. Apát és fiát Judit békítette ki. Mikor János sokat bántalmazott anyja meghalt, megmaradt neki apja erőszakos mintája és immár saját felesége, akinél alkalmazhatta a lemásolt mintát. Falubeli szóbeszéd szerint János fokozott agressziója erre az időre datálható. 


A bíróság felelőssége a bűntettet másolók körében

Nagy felelőssége van a bíróságnak a holttest eltűnésével járó bűnügyek esetén, ahol erős gyanú, gyanúsítotti motiváció, rendelkezésre álló speciális eszközök, szemtanúk, azonosított maradványok is vannak, hogy mit kezd azzal a helyzettel, hogy egy embert igazoltan feldaraboltak. Akarja-e azt feltételezni a bíróság, hogy a tett estéjén a feleség munkahelyén igazoltan járt férj „megtalálja egy rosszullét során meghalt nejét”, majd úgy gondolja, mentő vagy rendőrség értesítése helyett hazaviszi, és miután kisfia már biztosan alszik, éjjel feldarabolja, elégeti, majd szétszórja a lágyrész maradványokat, a test többi részét pedig eltünteti. Nem tudni, ebben az egyetlen variációban, amikor nem gyilkos a daraboló, mi a hihető.

Amennyiben egy darabolás vagy holttest eltüntetés nem jár egy bűntett igazoló tényezőjévé, azzal azt mondja ki a bíróság, hogy darabolni ér, a holttest eltüntetése nem számít. Az eltüntetés egyértelműen egy, a darabolásnál súlyosabb bűntett elfedésére szolgál. Aki nem gyilkos, annak nincs semmilyen oka, hogy az egyébként nem csak elrettentő, de jogellenes holttest-eltüntetés módszerét válassza.

A menekülés, a segítség elmulasztása, a nyomok eltüntetése mindig a tettes beismerő vallomását jelenti.

Nem tudni, hogy az igazolt darabolással mit szeretne üzenni az apát felmentő bíróság az anyjukat elvesztő gyermekeknek, a nő szüleinek és családjának.

Családon belül egy nővel bármi megtehető?

A tettes és bírái üzenete egy és ugyanaz? Miközben a gyanúsított védőügyvédje szintén a tettesi logika mentén - a holttest eltűnésére hivatkozva - védi ügyfelét?

Azt már tudjuk, 60 kilométeres körzetben, N. Jánost akár hentes szakmai körökben is ismerő másik hentes kollégája már lemásolta a tettet: nem csupán a módszer lehetett kézenfekvő, de a bírósági ítélet megúszása is.


Eszes Beáta

Címlap legfelső fotó: N. János - felesége, Nagyné Kovács Judit megölésével és feldarabolásával, testének többi maradványai eltüntetésével vádolt darnózseli hentes az elsőfokú tárgyaláson. Forrás: Ripost, 2018. 10.30.

UPDATE: Cikkem október 15-e kora hajnali megjelenését követően, aznap, 2019. október 15-én, délelőtt lezajlott Győrben a másodfokú tárgyalás, amelyen részt vettem.

Az ügyész, dr. Mászáros Tamás, a terhelt (gyanúsított) védője, dr. Jován László valamint a sértett (áldozat) családjának védője, dr. Gál András írásos beadványai mellett mind az ügyész, mind a két védő egy rövidebb perbeszédet tartott.

Az ügyész és a család érdekvédelmét ellátó ügyvéd egyaránt igazoltnak véli - ahogy eddig már a megismételt elsőfok is - hogy N. János darabolta fel az előzőleg megölt feleségét, majd égette el, szórta szét maradványainak egy részét, holttestének nagyobb részét pedig eltüntette. A darabolás és füstölés előkészületeire, a szétszórásra szemtanúk vannak, valamint a megtalált testmaradványok igazolják. Mindketten kizárták, hogy egy darabolás előzménye lehetne baleset, öngyilkosság, az áldozat halállal végződő betegsége, de kizárták egy másik elkövető személyét is.

Minden olyan esetben, ahol nem N. János okozná felesége, Judit halálát, nem érdeke eltüntetni a holttestet, mert nem saját bűncselekménye nyomait kell eltüntetnie, és épp az eltüntetés tenné tettessé és gyanússá. N. Jánosnak ezekben a fent felsorolt, feltételezett esetekben nem lenne érdeke feldarabolni a testet, miután az ő célja annyi volt, hogy meghaljon Judit. Az eltüntetés egyértelműen a saját, a darabolást megelőző erőszakos tettét fedi el.

Az ügyész esélyt adott annak is, hogy "csak" halállal végződő testi sértés volt. Az emberölést sem zárta ki, de véleménye szerint kétesélyes helyzetben a gyanúsítottra kedvezőbb változatot kell alkalmazni.
Ez 2-10 évig terjedő börtönbüntetést jelent, ennek tetejét javasolta az ügyész a különös kegyetlenséggel elkövetett eltüntetés miatt.

Gál András, a család érdekvédelmét képviselő ügyvéd állítja, a bűntettre N. János előre felkészült, másfél órával a zárás előtt ott volt már Judit rendelőjénél a mobil cellainformciók alapján, és eltervezte azt is, hogy miként tünteti el a holttestet. Előre kitervelt emberölés ítéletet indítványoz emiatt. Tettleg fellépésének nem lett volna értelme N. János szemszögéből, mert az az életben maradó Judit miatt feljelentéssel zárulna, és a 2 éven belüli bántalmazási ítéletének próbaideje miatt egy halmazati büntetéssel börtönbe vonulna a férj. N. Jánosnak egyetlen megoldás volt alkalmas: ha Judit szándékát, a gyerekek feletti felügyeleti jog visszaszerzését, a cél érdekében a hazaköltözését, a tulajdonviszonyokban a részének visszavételét végérvényesen megakadályozza, megöli őt, és a hozzá, a tetteshez elvezető nyomokat eltakarítja. Ez életfogytiglannal sújtható.

Jován László, a vádlott ügyvédje kitartott a tettesi logika mentén magyarázott álláspontnál: ha már valaki eltüntette a holttestet, akkor nem igazolható a halálának körülménye, tehát az sem, azt elkövette-e védence.

Jovánt két dolog nem érdekelte rövid, lufi-jellegű védőbeszédében: hogy megtalálták Judit testdarabjait, és akkor azzal kellene valamit kezdjen:
1. hogy ki darabolta fel,
2.  a másik, hogy bárki milyen célból darabol fel valakit.

Egy értő fül számára olybá tűnt Jován védőbeszéde, mint aki feladta a képviseletet, és ügyfelének akar bizonyítani, hogy még tesz érte valamit. Egy olyan tárgyalássorozatban, ahol a megelőző elsőfokú ítélet már bizonyítottnak vélte, hogy N. János darabolt és szórta szét a test maradványait, Jován e kettő aspektussal nem kezdett semmit.

Jován felmentést kér ügyfelére most is.

ÍTÉLETHIRDETÉS: 2019. OKTÓBER 29. KEDD, 9H, GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA


Cikkemben, amikor először említem Jovánt, a kivastagított neve alatt egy vele készült HírTv riport van átlinkelve, meglepő a riporternő őt celebként, harcosként kezelése, ez az ügyvédszakma leginkább médiaceleb szereplőire sem jellemző ilyen szinten. Egy olyan ember benyomását kelti abban a tv-riportban Jován, aki magát inkább zsoldosnak, mintsem jogásznak tekinti. Akinek nem érvei, csak kardcsapásai vannak.

Állításával ellentétben nehézbűnöző ügyfeleit vagy elítélik, vagy lecserélik őt, ld Teréz körúti robbantó.

Jován egyetlen kijelentését sem próbálta érvekkel alátámasztani szóban a másodfokú tárgyaláson, írásos beadványa állítólag 3 oldal. Összevetésként, Gál András egy 38 oldalas beadvánnyal igazolta az előre kitervelt emberölés vádat.

Az én írásom nem jogászként, de jogot hallgatottként, önkéntes bloggerként wordben 12 oldal felett van, úgy, hogy a cikk hangsúlyos része nem a bűntett részletezése. A riport céljának egy bántalmazó kapcsolat történetének dokumentálását szántam, ami tudhatóan nem lehet egy büntetőper hangsúlyos része, sajnos.
Judit családjának is ez volt az érdeke, hogy azt mutassam be, amiben valójában élt a lányuk és Szilárd húga N. János mellett. A bűntett nem a semmiből következett be, és nem egyik napról a másikra.
A per tárgyát képező halála Judit számára egy feltehetően rövid mozzanat volt.

img_20190507_165458.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 




 

 

 




 



 

 

Civilek a pályán kívül

1_6.jpg

Civil a pályán - 2. rész 2019. 10. 05.  Video file not found

Ritka dolog esett meg tegnap este a sajnos egyre inkább NER-esedő hangvételű ATV-n: Fiala János, esti műsora második felében, azzal a felvezetővel indított, hogy “Ha kirúgnak ezért, hát kirúgnak”. Miközben csak Mága Zoltánt és a hozzá hasonlóan a Fidesz által folyósított közpénzből áljótékonykodó ócska kóklereket leplezte le. Hogy aztán valóban kirúgják-e érte, azt nem tudom, de az biztos, hogy a Civil a pályán videofelvételének második része már szombat este nem volt elérhető a csatorna honlapján. Érteni vélem a történteket - nehogy már a történelmi egyházakhoz hasonlóan támogatott (...) Hit Gyülekezete által tulajdonolt csatorna rántsa le a leplet a mocskos rezsim oly sok disznósága közül az egyik leggusztustalanabbról: népszerű emberek titkos állami dotációból jótékonykodnak, hogy ennek is köszönhető népszerűségüket aztán a kormány melletti nyílt agitálásra használják.Az igazi baj mégsem az, ami az ATV-vel történt, hanem önmagában a szemlélet, amit Fiala (egykoron Havas) műsora a címében is megtestesít. Lehet, hogy valamikor jól fejezte ki, kiket kíván megszólaltatni közügyekről, de az eredeti gondolat mára enyhén archívvá és idejétmúlttá vált. Azt állítom, hogy azok a közszereplő, közismert emberek, akiket az asztal köré ültetnek, nem érezhetnék magukat civileknek többé.

Vegyük végre észre: egy gusztustalan maffia semmire és senkire tekintettel nem lévő szélsőséges hatalmi eszközeivé válunk, ha azt hisszük, nekünk nincs dolgunk azon kívül, hogy akár a nyilvánosság előtt is elmorogjuk, mennyire elégedetlenek vagyunk: mindenkivel, aki a politikát “csinálja”. Legyen az a diktátor és az őt kiszolgáló rablócsapat vagy éppen az ellenzék, ők egyenlőségjelet tesznek közéjük, egyetlen nagy és visszatérő általánosítással összemosva a bűnösöket azokkal, akik - jól-rosszul, de - megpróbálnak szembeszállni a hatalommal. Kukorelli Endre például gunyoros mosoly kíséretében húzza le a keresztvizet azokról, akik az első fokú bírói ítélet nyomán megkíséreltek annak érvényt szerezni - noha tudták, aligha járhatnak sikerrel - és kicsikarni a köztévé vezetőjéből, hogy ellenzéki képviselők is megszólalhassanak az élő adásokban. Nem átallja a méltóság hiányát számon kérni a hatalom által megveretettektől és kimondani azt a hashajtó értékű bölcsességet, hogy “olyan politikai teret kell kialakítaniuk, hogy ne legyen elképzelhető, hogy az ő álláspontjuk ne jelenjen meg a tévében”. Püff neki, vajúdtak a hegyek és tényleg ennyire korcs egeret szültek.

Szerintem a legnagyobb bajunk éppen ez a szemlélet. Hogy a civil(ek) a pályán (also known as "magyar értelmiség", tisztelet a nem kevés kivételnek) úgy gondolják, nekik jogukban áll kívülállóknak érezniük magukat - átlőcsölve minden felelősséget a "nem-civilekre", vagyis az általuk semmibe vett, kigúnyolt ellenzéki pártokra. Pedig ha eddig nem is tették meg, az önkormányzati választás küszöbén, a közös jelöltállítás, az egy az egy ellen érvényesítésének hatására el kellene végre dönteniük, hogy akkor a pályán vannak és úgy kritizálnak, természetesen jobbító javaslataik bemutatásával együtt, vagy pedig a pályán kívül (meghazudtolva a műsor címét is).

Ha kibicek, akkor viszont kuss a nevük! Nincs harmadik lehetőség. Lépjenek ki a nyilvánosságból, álljanak félre, valahogy úgy, ahogy - bölcsnek gondolva magát - Kukorelly Endre azt tartotta innovációnak, hogy ők 1984-ben (!) elvonultak egy társasággal és úgy viselkedtek, mintha normális lenne körülöttük a közeg. Mi tagadás, ezzel a mentalitással talán "túl lehet élni" a NER-t - hacsak nem jönnek értünk (ahogy Martin Niemöller írta) -, de nem lehet tenni ellene és a dolgok megváltoztatásáért. Kinek-kinek persze ez a mentalitás is a jogában áll, de akkor ne próbálja meg a nyilvánosság előtt leszólni azok tevékenységét, akik nem érik be a passzivitással.

Aki közszereplő, közismert emberként továbbra is civilnek véli magát - tehát nem érzi át a társadalom iránti kötelezettségeit és saját nyűgjén túl szemlátomást nem veszi magára az ország és a normálisan gondolkodó állampolgárok gondját-baját -, az ne kritizáljon, hanem vonuljon félre és érezze csak úgy ezt a borzalmat, mintha normális lenne körülöttünk a közeg. De ne csodálkozzék azon (az idézetet a szereplőkre igazítva), hogy

Amikorra őt vitték el,
nem maradt senki,
aki tiltakozhatott volna.

Vári és Marton: belterjes susmus vagy kibeszélés?

vari_marton_kollazs.png

Az Üvegplafon nőjogi portál az elhallgattatás híve, ezt üzeni a nőknek. Marton Lászlóval eltemette a közvélemény és média azt, amit Vári György most felszínre hozott: a beismerést és kibeszélést. 

Vári György, idén 41 éves irodalomtörténész, újságíró, 2010-ben az LMP angyalföldi képviselőjelöltje facebook-oldalán állt elő vallomásával, miszerint húszas évei közepén két volt gimnáziumi tanítványát, velük kapcsolatot létesítve szexuálisan zaklatta és kihasználta.

A hazai közvélemény egymással szembemenő igényekkel áll ki az elkövetőkkel szemben: hol az elkövetői vallomás hiányát sérelmezi, hol azt rója fel, mire fel merte saját nevén elmesélni az elkövető a történetét. Marton László 2017-ben történt lebuktatásában és Vári György 2019-es, a napokban történt beismerő vallomásában vannak párhuzamok a szexuális kényszerítés bűntettét tekintve, de tettükben, áldozataikkal szembeni helyzetükben, különösen az elkövetési gyakoriságban sok különbség is van.

Elítélni igen, de kibeszélni nem

Ami mellbevágó, hogy bár teljesen eltérően reagált a hazai média és közvélemény Marton halálával újra napirendre került zaklatási és a mostani Vári-vallomás ügyében, mégis, mindkét elkövető esetében a közvélemény a kibeszélés és felvállalás ellensége.

Vári György 2015-ben egyszer már névvel szeretett volna jelentkezni történetével, érthetetlen módon épp az Üvegplafon nőjogi online portál Vári kérését nem teljesítette. A hajdani 26 éves gimnáziumi irodalomtanár és diákjai történetét anonim módon leíró cikkből sem derül ki, hogy az áldozatok vallomásával árnyalt és pontosított vádakkal mi akadálya lett volna Vári György nevének leközlése, amennyiben ő ezt kifejezetten kérte, és nem egy leleplezést követően jelentkezett. Réz Anna és Gát Anna szerkesztette lap egy férfi névvel és arccal vállalt vallomásához vezető útját zárta el a közvélemény elől. A kibeszélés lehetőségét és jogát tagadta meg mind Váritól, mind a közvéleménytől.

Üvegplafonnak nevezi a szakma azt a láthatatlan akadályt, ami lezárja a nők és kisebbségek társadalmi ranglétrán felfelé vezető útját. Átlátszó üveg, mintha nyitott lenne a plafon, nem létező lenne, azért, mert nem nyílt és írásos tilalmak állnak a felfelé jutás útjában, hanem szituációk sorozata, amelyek során a nő vagy adott kisebbségi akár önként félreáll a karrier felé vezető út egy pontján, vagy a valódi indokot elhallgatva nem adnak neki teret, nem veszik fel egy adott pozícióra.

Visszatetsző módon most épp nők akadályozzák meg, hogy további áldozatok bármikor bátorságot és rációt lássanak a kiállásban.

Tény az is, hogy Vári egyetlen, ráadásul rétegmédia ellenállása után megkereshetett volna bármely más sajtót, bárki azonnal közölte volna a történetét névvel. Nem tudjuk, mely érvekkel győzték meg az Üvegplafonnál Várit, hogy az anonim és belterjes susmus hasznosabb lesz neki. Az is sejthető, hogy a nőjogi portált egy értő és biztonságosabb közegnek ítélhette meg Vári, ahol egy intimebb közegben teheti meg nehéz vallomását.

Az az érv, hogy a vádlók vádolni szeretnének, de anonimitást kérnek mindketten, jogilag, pszichológiailag és morálisan is tarthatatlan, ráadásul számukra ártalmas zsarolás. Még áldozatoktól sem fogadható el.

Mi több, különösen veszélyes lenne, ha a tettes nem ismerné el a vádat. Ennyire hiányos tudással beleállni egy szexuális kényszerítésről szóló vádba óriási tudatlanságra vall a portál részéről, de arról is árulkodik, áldozati pszichológiához sem értenek, és egyetlen áldozat körüli jogi eljárást sem ismernek. Nem tudom, hogy egy mostani áldozat mire támaszkodjon, miben szeretnének utat mutatni neki, ha súlyosan félrevezetik őt minden lehetséges területen, és jogilag veszélybe sodorják.


Az Üvegplafon szerkesztői:

Réz Anna a CEU-n az erkölcsi felelősség és a szabad akarat viszonyát kutatta, az ELTE Filozófiai Intézetének adjunktusa.
Gát Anna irodalmi és színházi területen dolgozik, ír, színházi drámát rendez, dramaturg.

Vári György irodalomtörténész és Marton László színházi rendező cikkemben párhuzamba állított ügyében külön érdekes, hogy Vári névvel felvállalását egy nőjogi portálnak az a két szerkesztőnője akadályozta meg, akiktől a művészi szakma családilag sem áll távol: egyikük Réz András filmkritkus, esztéta lánya, másikuk Gát György rendező és Görbe Nóra színésznő gyermeke. 2015-ben az akkor egy éve kirobbant, szintén hajdani gimnáziumi tanár, később tv-rendező-szerkesztő, Sipos Pál ügyének hatására ment el Vári az Üvegplafonhoz, Martont csak 3 évvel később buktatták le, viszont több évtizedes, színházi körökben nyílt titok eredményeképp. Réz és Gát a színházi- és televíziós világban nőttek fel szüleik által, egy újgenerációs kibeszélés igényével közölhették a történetet, így ebben az aspektusban is érthetetlen Vári nevének anonimizálása, aki vállalta volna magát.


Az elhallgattatás ára - fantáziálás, felmentés, virtuális lincselés

A 2015-ös végül is eltussolás eredménye az lett, hogy Vári neve nem a szándékolt felvállalással, hanem a szakmában bennfentes és belterjes susmogással masszívan terjedt. Én például 2018 októberében hallottam róla: aki a cikket elküldte nekem e-mailen, megadta hozzá Vári nevét is. A szóbeszéd 3-4 éven keresztül is folyamatosan terjedt, bármit is akartak ezzel elérni az anonim vádlók, szemben egy kibeszélést követő lezárással. Természetesen hazudozunk a Radnóti Gimnáziumról vagy a Lauderről is, ahol Vári tanított, mert őket sem érheti semmi önreflexió. Ugyan minek is?

Az egyik megnevezett indok az anonimitásra, hogy az áldozatok Vári személyén keresztül azonosíthatóak lennének, már innen nézve is álindok, hiszen a kéretlen azonosítás megtörtént mind Sipos, mind Vári anonim cikke esetében. Másrészt nem értem, hogy egy nőjogi portál miért gondolja úgy, hogy az áldozatnak bármi titkolni, tehát szégyellni valója lenne, túl azon, hogy anonim vádló nem vádló...Különösen, hogy Vári esetében ezek felvállalt párkapcsolatok voltak, családjuk előtt sem lehetett ismeretlen, ha egyikük külföldre is elutazott hozzá.

Akit egyszer felvállalt valaki kapcsolatban, azt legalább már ne tagadja le. Ez bántalmazás nélkül is pszichológiai alapszabály.

Nem igazán értem, Vári nevének anonimizálásával hogy mesél a kapcsolatát ismerő környezetének a ma már 30-as két nő? Járt Várival, akivel "semmi gond nem volt", vagy mire kell neki a "makulátlanak hazudott Vári" a sztorijában?

Miért az a megdöbbentő, ha vall a tettes, és miért nem az, aki Várit még mindig potens és tiszta partnerként akarja mutogatni a múltjában? Nem épp ezzel ismétli tizenéves naivitását egy most 30-as nő?

Mit szeretne megőrizni ebből a történetből magának a két áldozat? Most 8-10 ismerős hülyítése a fő cél, akik tudják, hogy Várival jártak, vagy egy 15 éves hazudozás után ezzel akarják ezek a már érett nők "segíteni" a most tinédzser lányokat? Ők sem tudják megfogalmazni, ebben mi a segítség: "Ne állj ki, hazudj a környezetednek továbbra is!"

Pont ezen kvalitásokkal mentél vissza téged a gimnáziumban kihasználóhoz még egy egyetemi szakdolgozatot is véleményeztetni, mert az jól jött. Ezek szerint 4-5 évvel az eset után. Ez lenne a segítség egy mai tinédzsernek, ez az üzenet? Vagy az, ülj rajta 15 évet, és most se valld be magadnak és környezetednek?

Egy bujkáló sok minden, de nem segítség egy áldozatnak. Gyakori jelenség, de nem segítség. Bármilyen későn, de megtett kiállás, az útmutató értékkel bír.

Ahogy a történéseket elemezte az Üvegplafon, meg kellett volna beszéljék az áldozatokkal, hogy az elkövető anonimizálása mivel jár, és mi értelme van. Különösen, hogy a cikk csak azért születhetett meg, mert Vári jelentkezett. Az Üvegplafon olvasottságot generált, de cikkének alanyaival, akik a történetet adták ahhoz, nem törődött.

Akár Sipos, akár Vári esetén a személyt érintő sejtetés taktikája gerjeszti az indulatokat, mivel a téma nem kibeszélhető, nem szólalnak meg nevükkel a felek. A Siposról szóló cikk lehengerlő, áldozati oldalról profin megírt, a végére odabiggyesztett rövidke elkövetői reflexióval. Akkor S. rezignáltan vette tudmásul, hogy lebukott, ennek ellenére a cink.hu (ma az azt átvevő 444.hu) cikk szerzője ott sem ajánlotta fel neki a névvel közlést.

A sejtetés egy lenyomozási szándékot indikál, ahol lihegve kell kitalálnunk a tettes személyét. A történet misztifikálódik, minden olvasója egyéni megélt traumákkal olvassa azt el, a történet valamely ismerős aspektusa alapján akár radikálisan súlyosabbá, de akár bagatellé is teheti az esetet, ki-ki vérmérséklete, erkölcsi érzéke, pszichológiai vagy jogi tudása alapján.


A tett jogi besorolása

A szexuális kényszerítés bűncselekmény, de sajnos a mindennapok része. Gyakori, de nem hétköznapi jellegű eset: bűncselekmény, a test integritása felett vett erőszak. Nők esetén 85-90 % feletti lehet az az arány, aki valamelyik formáját már elszenvedte. A közvéleménynek, de akár az ezt elszenvedő áldozatoknak zavaros információi vannak erről. Jogi besorolását tekintve elég tág intervallumot fed le a tettben: a leghétköznapibb  - nem kevésbé elítélendő és irritáló  - fogdosástól egészen egy kényszerített szexuális aktus megkezdéséig terjed. A jog egy nem konszenzusos helyzetben, a nemi szervek érintésétől tekinti a tettet nemi erőszaknak. Minden, ami előtte történik, avagy nem megy el eddig, és a kényszerítő fél egyoldalú felizgulását vagy kielégülését célozza meg, a másik fél beleegyezése nélkül, a szexuális kényszerítés kategóriába soroljuk, tehát az orális aktusra kényszerítést is.


A felek kora, társadalmi helyzete, beleegyezési korhatár - pedofília vádaskodások

Kibeszélés nélkül nincs mód szexuálpszichológusok, jogászok bevonására sem. Ha valaki, egy jogász semmiképp nem nyilatkozik egy szóbeszédre, egy anonim cikkre, mert az is állít és vádol egy létező személyt illetően. A felvállalás abban is segítené akár az áldozatokat, akár az elkövetőket, hogy a tett jogilag és pszichológiailag a helyes besorolás alá essen szakember által.

Sipost rendre pedofilként definiálták a szélsőségesebb portálok és a kommentelők, dacára, hogy a róla szóló cikk rendkívül részletes áldozati vallomásokat tartalmazott. Áldozatai mindegyike gimnazisták, 14 éven felüli volt, zömmel inkább 15-18 év közöttiek, tehát pubertás kor felettiek. Az áldozatok kora tekintetében Vári és Sipos közt nincs nagy különbség, jogilag pedig semmi különbség sincs. Viszonyukban mind Sipos, mind Vári rajongott és ünnepelt tanár volt: Sipos 31 évesen távozott kényszerűen a gimnáziumból, vélhetően huszonéves korától kezdődtek ezek az esetek, Vári esetei 26 éves korában történtek. Az esetek számáról annyit tudunk, amennyit a cikkek állítanak és ahány vádló megszólalt. Vári esetében két lány vallott, de a gimnázium egyik volt diákja, szintén anonim, de nem áldozat megszólalója több, más tanárokat is érintő esetről tud.

A jog nem ismeri a pedofilia kategóriát, mert az betegség és nem bűncselekményi kategória. A pedofilia pubertás kor alatti, a másodlagos nemi jellegek - mell, szőrzet, mutálás, stb - kialakulása előtti, kifejezetten gyermeki megjelenésű kiskorú iránti vonzalmat jelenti.

A jog beleegyezési korhatár párokat ad meg, annak függvényében, hogy az egyik fél kiskorú vagy nagykorú.

14 - 18+
Amennyiben az egyik fél már nagykorú, 18 év feletti, a partnerének 14 év felettinek kell lennie, hogy a fiatalabb fél beleegyezését teljes értékűnek tekintsük jogilag. 18 év feletti fiatal vagy bármennyi idős felnőtt 14 év alattival létesített szexuális kapcsolata bűncselekmény, akkor is, ha a 14 év alatti igent mondott. Amennyiben a fiatalabb partner 14 évnél idősebb, és konszenzuális a kapcsolat, nem bűncselekmény.

12 - 17
Amennyiben egyik fél sem nagykorú, az idősebbik fél is 18 év alatti, a fiatalabb partnerének 12 év felettinek kell lennie, hogy szexuális kapcsolat esetén a beleegyezését a jog elismerje. Ezt azért vitték le 14-ről 12 évre, mert a 12 és kb 15 év közöttiek közt már gyakorivá váló minimum petting kapcsolatok így kriminalizálva lettek volna.

A beleegyezési korhatárt tekintve mind Sipos, mind Vári ellen nehezen lehetne eljárást indítani, amennyiben az áldozatok nem vallanak arról, hogy ezek kényszerítések voltak, akaratuk ellenére történtek. Ezt megtették mindkét esetben, vallottak ellenük, igaz, sok évvel az eset után, elévülési időn túl.


Az anonimitás a legbiztosabb jogi eszközt semmisíti meg

Fontos szempont még, hogy mindkét, a diákjaival visszaélő tanár hatalmi pozíciójában a diákok irántuk érzett odaadását és rajongását építette bele ezekbe a kapcsolatokba, ezt a jog is befolyásoló tényezőként kezeli, a beleegyezés elfogadhatósága méginkább kétséges. Amikor az ELTE Trefort Gimnázium Sipos esetén, illetve az ELTE Radnóti Gimnáziuma és/vagy a Lauder Javne Vári esetén tud róla és láttamozza, hogy fiatal tanáraik túlmennek a tanári szerepeiken - Várit például a lányok szobájából kellett kitessékelni osztálykiránduláson - akkor azt a jogi eszközt teszik lehetetlenné, hogy a tiltott tanár-diák viszony elvét írásba adva, a beleegyezési korhatár jogi keretei közt véget vessenek ennek az egyenlőtlen helyzetnek.

A két anonim cikk azt eredményezi, hogy sem a Trefort, sem a Radnóti Gimnázium, sem a Lauder - három elit fővárosi középiskola - feltételezhetően nem illesztette be a cikkek megjelenése - 2014 és 2015 - óta sem a munkaszerződésekbe, hogy amennyiben bármelyik tanár magánkapcsolatot létesít bármelyik diákkal, azonnali felmondással jár, mindezt nyilvános keretek közt kihirdetve.

Ez nem olyan misztikus, az USA-ban alapszabály.

A 2015-ös cikk azt állítja, a Trefort kidolgozott erre vonatkozó protokollt, ám Vári korábbi munkaadója, a Radnóti és a Lauder aligha tud szembesülni az esettel, ha volt diákként, nem áldozatként sem meri senki megnevezni még az iskolát sem. Én megtettem, a cikket elküldöm az iskolaigazgatóknak. A lányok majd jelzik, melyik iskolába jártak, ez nem az én dolgom, ők adták le a történetet, én a cikk valódi célját követve azonosítottam a szereplőket.

Amit biztosan tudhatunk egyre több médiába kerülő eset kapcsán, hogy iskolákban, sportkörökben, művészi közegben az ilyen jellegű visszaélések nagyon gyakoriak. Ezeknek a sejtető, álleleplező cikkeknek semmiféle hatása nincs az aktuális megbotránkoztatáson túl, ha anonim az adott elkövető és a vádlók mindegyike. Mind Sipos, mind Vári elismerte, így esetükben semmi nem indokolta a sejtetést, nem szándékoztak perelni.

Mind a 444 (akkor még cink.hu), mind az Üvegplafon az elhallgatás és susmogás gyakorlatát erősítette a félig feltáró cikkel is, épp azt az elhallgatást, amely közegben a zaklatás létrejöhetett.


Mi történt, hogy a titkolódzás lett az elvárható moralitás?

Marton Lászlót vagy akár az úszóedző Kiss Lászlót leleplező esetek óta évek teltek el, és azt érzem, az általam több esetben is ismert, művelt, köztük nem egy felvállaltan feminista kommentelők közt valami félelmetesen súlyos tudatlanság dúl. Mintha nem zengene a nemzetközi sajtó a metoo-mozgalomról, annak lényegéről, mintha nem közösen követtük volna végig Marton leleplezését.

"A felvállalás a lányok újbóli meggyalázása"

Vári elleni kommentelő indulatok azóta folyamatosan akörül habosodnak fel, hogy azzal, hogy Vári a nevét adta hozzá, 4 évvel első szándékát követően, ezzel "még egyszer meg lettek alázva a lányok". A két megszólaló, az eset idején 17 illetve 19 éves diáklányok - akik egyébként a kapcsolatot tekintve önkéntesen voltak Vári mellett, ám a kapcsolaton belüli tettek mindegyike nem tekinthető konszenzusosnak. Nem értem, hogyha a történteket az általuk szándékolt részletességgel közreadták a lányok 2015-ben, ezen túl mi más lenne rájuk nézve negatív? Kommentelők százai érvelnek azzal, hogy Várit megkérték az áldozatok, ne beszéljen róla névvel.

Anonim módon jogilag nincs vád. Nehéz dolog, de akkor tessék felállni évek múltán. Ha valaki nem vállalja névvel a vádat, az a minimum, hogy az anonim kimondott vádra a beismerést nem hallgattatja el.

Egyébként Vári György könnyűszerrel beperelhetné még most is az Üvegplafont, ameddig a két vádló nem áll elő névvel. Nem biztatom erre Várit, csak jelzem a szituáció ártalmasságát, a kiállást névvel felvállaló áldozatok érdekét két lábbal tiprást.

Bárki, aki a névvel kiállást nem teszi meg a vádjával, csak azt a nézetet erősíti, hogy jogtalanul vádolható egy férfi. Rettentő sokat ártanak Vári áldozatait kéretlenül védők, és érthetetlen, mitől olyan különleges az ő személyük, mennyivel inkább kell őket védeni, mint Sárosdi Lillát. Sárosdi a karrierjét is beáldozta, jelenleg már külföldön élnek férjével. Vári jelenlegi hatalma szinte semmi, tehát egy most 30-as nő semmit nem veszít, ha névvel jelentkezik.

Egy zaklatási vád nem kívánságműsor, vannak szabályai

Nagyon sok áldozat küzd a beismertetésért, bántalmazások áldozatai nem érik ezt el orvosi leletekkel sem. A két anonim nőnek üzenem, üljenek be egy ilyen büntetőperre, ami az eset után nyolc évvel is folyik, és be fogják látni, a tett beismerésének milyen ereje van. Viszont joguk még elkövetőt sincs elhallgattatni. Egy szexuálpszichológus ezt az első foglalkozáson mondaná el, mennyiben segítené a feldolgozást a tettes beismerése. Ezek szerint szakembernél sem jártak, de tanácsot ők adnának.

Ami bizonyos, az Üvegplafon szerkesztői pontosan tudják, hogy alternatív csatornákon folyamatosan, évek óta terjed Vári neve, így az ál-anonimizálási gyakorlatuk különösen visszataszító és álságos.


"Vári kussoljon, Martonról kussoljunk"

Marton László színházrendezőnek, a Vígszínház volt igazgatójának, a Színművészeti Egyetem tanárának 2019. szeptember 12-én, 76 éves korában bekövetkezett halálakor többen döbbenten konstatáltuk, hogy a média teljes spektruma, közte a szakma portálja, a Színház.hu is egy hazug és kegyes mondatba tömörítette mindazt a 40 évnyi, a színházi szakma és a Vígszínház teljes társulata által zavartalanul hagyott szexuális visszaélés-sorozatát, ami végigkísérte színházi pályáját.

A média még két éve, 2017 októberében, amikor a Weinstein-ügy után nem sokkal a Marton-botrány kirobbant, reklámforint százezreket tett zsebre azokkal a cikkekkel, amelyekben közvetítette a leleplezés folyamatát, további áldozati tanúk jelentkezését. Sárosdi Lilla, a Krétakör színésznője facebook-oldalán előállt a történettel, miszerint 1994-ben, amikor Sárosdi még csak egy 18 éves színházrajongó diáklány volt, az akkor 51 éves Marton László rendező és egy színházi barátja egy kocsiban orális szexre kényszerítették. Kiállásához további tíz áldozati tanú csatlakozott saját történeteikkel Marton ellen vallva. Többüket nyilvános, vígszínházi közegben kényszerítette pénisze megfogására vagy szorította be falhoz a testét taperolva Marton: vagy nézőtéren, vagy színházi irodában, nem egy esetben az ott dolgozók szeme láttára.

Marton a vígszínházi dolgozók által bevallottan rendszeres rutinban elkövetett szexuális kényszerítéseket rendezői instrukciónak, egyfajta különképzésnek nevezte. Áldozatai vagy elhagyták a szakmát növendékként, vagy a Vígszínházat miatta. Ennek súlyát még ki sem értékeltük, hogy Marton egész pályája során egy kontraszelekciót végzett: olyanok maradtak meg, akik megtűrték és láttamozták a szexuális erőszakot. Ennek a rendezőnek a tolmácsolásában kellene párkapcsolati drámákból tanulnunk. A Gellérthegyen lakók már dühösen kocsitípusra és -színre azonosították az oda felcibált lányokkal erőszakoskodó vígszínházi tandemet, Martont és színházi barátját. Amit sajnálok, hogy Sárosdi nem nevezte meg Marton tettestársát is, erre egyetlen jó indoka lehetett csak, ha a megszólalásakor ő már halott volt.
Marton hatalma a fiatal tanárokkal szemben sokszoros és kizárólagos volt, színházigazgatóként megkerülhetetlen volt a személye. Akcióiban nem a partneri megnyerés, hanem a durva lerohanás dominált. Míg Várihoz évek múltán is visszament áldozata, Marton kiirtotta maga körül áldozatait, így a szakmán kívül esélyük sem lett volna a zárt színházi világot vádolni. Legutolsó vádlója 2015-ös eset volt, Marton akkor 72 éves volt. Ugyanekkor rúgták ki azonnali hatállyal szexuális zaklatás váddal a  torontoi Soulpepper Theater-ből, ahol belső vizsgálat is történt.


Csak a nyílt felvállalás segít az áldozatoknak és az elkövetőknek is

Sárosdi állítása szerint mind a saját nevét és története részleteit áldozatként felvállalása, mind Martont tettesként névvel megnevezése bástyaként segített további áldozatoknak, akik a megnevezés hitele mögé már fel mertek sorakozni: bár a nyilvánosság számára anonim módon, de jogilag értékelhető szinten, egy ügyvédnél személyesen.

Mind a magyar áldozatok, mind a kanadai színház Sárosdi Lilla névvel vállalt kiállása miatt tudott felsorakozni és nyilvánosságra hozni a korábbi eseteket, addig Toronto is belső vizsgálati ügyként kezelte. Az Üvegplafon stábja ezt nem érti Vári esetén, és ez súlyos gond, mert magukat nőjogi portálnak nevezik.

A minimum egy fő névvel kiálló vádló elengedhetetlen, a többiek csak ügyvéd által őrizhetik meg anonimitásukat, egyéb esetben rágalmazók.

Marton László a megnevezéskor rágalmazási perrel fenyegetőzött, de ahogy szembesült azzal, hogy 24 és 2 évvel korábbi esetek több évtizedes intervallumából tíz áldozati tanú várja őt egy ügyvédnél, a 2 éves eset elévülési időn belül is volt, és a belengetett rágalmazási per esetén ők készek kiállni bíróság előtt is, Marton elállt a pertől. A vallomásokból kiderült, hogy Marton László zaklatási szokása közismert, nyílt titok volt a teljes színház előtt. Lemondott a Vígszínházban rendezői pozíciójáról és a Színművészetin tanári beosztásáról. Ezzel indirekt módon, de jogilag már ekkor beismerte tettét. Lemondását a Vígszínház és a Színművészeti is elfogadta, ezzel mindkét intézmény elismerte saját felelősségét is, előtte a Színművészetin a diákok a felfüggesztését kérték.

Marton László végül bocsánatot kért, ezzel ő maga explicit is elismerte tettét, de annak súlyát, jogi besorolását az áldozatok érzésétől tette függővé:

"Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Leleplezés után kegyes hazugságok, saját ügyvédje hazudja le a beismerését

Martonnal interjút a zaklatásairól soha sem készített senki, bővebben nem nyilatkozott, de nem tudunk róla, bárki megpróbálta volna, netán a Vígszínház vezetésével közösen leültek volna.

Marton László beismerő bocsánatkérése után ügyvédje, Dr. Magyar György nyilatkozott úgy, hogy Marton felesége végig kiállt férje ártatlansága mellett. Azt nem tudom megítélni, hogy az Ügyvédi Kamara miként minősíti Dr. Magyar György azon nyilvános, megbízott ügyvédként tett kijelentését, amikor ügyfele bűncselekmények beismerése és ügyvédnél jelentkező áldozati tanúk mellett Marton ártatlanságáról beszél. Természetesen ezt az irreleváns - Kiss László nemierőszakoló úszóedző felesége óta "kötelező" - házastársi véleményt csak Marton és ügyvédje közléséből tudjuk a feleségről. Azt nem tudjuk, Marton felesége ott volt-e Torontóban, a Gellérthegyen és a vígszínházi próbákon, de amit biztosan tudhat a férjétől közvetlenül, hogy zsinórban máshol keresett kielégülést 70 felett is több évtizeddel fiatalabb felesége mellett.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) Marton leleplezését követően 2017. októberében nyílt fórumot hirdett meg a szakmát csatlakozásra szólítva fel, hogy megelőzhetővé váljanak a szexuális zaklatással kapcsolatos esetek, illetve a résztvevők az áldozatok segítésének protokollját kidolgozzák.
Cikkem írásakor a szövetségnek levelet írtam, hogy megkérdezzem, mire jutottak 2017 óta, létezik-e ez a fórum, miből áll ez a protokoll, részt vettek-e a Színművészeti belső vizsgálatában, amelyet 2018. augusztusában azzal zárt le az egyetem, hogy senki nem jelentkezett, aki vádolná még Martont, így a továbbiakban nincs is semmi teendőjük. Nem tudom, a további lehetséges áldozatoknak, színi növendékeknek, leendő alkalmazásra várva ki előtt és milyen feltételekkel kellett volna vallomást tennie. Amit biztosan tudunk, Sárosdi Lillától sorra fordultak el a szakmabeliek a leleplezést követően.

A szakmai túlkapásáról hírhedett Oberfrank meghívja rendezni a megbukott Martont

oberfrank_pal.jpg
                                                    
fotó: Népszava.hu

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, aki a Pál utcai fiúk rendezésére hívta meg Martont, a botrány és Marton beismerése után 4 hónappal egyenesen igazságtalan hadjáratnak nevezte a rendezőről írtakat. Miután Marton saját ügyvédje sem vette ügyfele beismerését komolyan, miért kéne csodálkoznunk azon az Oberfrank Pálon, aki ellen a színház társulat tagjai nyílt levélben léptek fel, majd azt követően vélhetően vezetőségi nyomására gyorsan el is határolódtak a levéltől. Ezt követően azt tudtuk meg Oberfrankról, hogy hétvégi magánutazásokra is csak igazgatói engedéllyel távozhatnak színészek, egyikük egyenesen személyi szabadság megsértésével jelentette fel.. A diktatórikus veszprémi színházi vezetés a megfélelmlítés levegőjébe meghívja a Kanadától Magyarországig szexuális zaklatással megbukott Martont, mert egy 75 éves rendező nélkül nem élet az élet, és legalább nyugdíjazására hivatkozva sem voltak képesek hanyagolni élete hátralévő részére, nehogy a szakma ifjabb, faszlengetésben kevéssé elhíresült tagjai kipróbálhassák magukat.


Két év alatt a leleplezésben közreműködő média is az eltussolás hívévé vált

Marton 2019. szeptemberi halálhírét közlő média szemérmesen hallgatott a hazai lebuktatási folyamatról, az ügyvédnél jelentkező áldozati csoportról, arról, hogy elévülési időn belül is akadt vádló. De hallgatott a gyászhírt közlő sajtó arról is, hogy Marton végül egy felelmás bocsánatkéréssel, de elismerte a vádakat.

Mindezek mellett a gyászhírekben egy formamondattal relativizálta a média a fent levezetett jogi bizonyosságot, pusztán vádaknak nevezve azokat, és nem felejtette el közölni, hogy lemondása után visszatért a szakmába. Ezzel az egész, Marton pályáját végigkísérő zaklatási sorozat, a színházi működésének állandósult eleme nem csak a munkába őt visszafogadó színházi szakma miatt vált semmissé, de a média is egy súlytalan intermezzónak tekintette.

A jelenségre a Hírcsárda facebook-oldalának szokatlanul bátor, Charlie Hebdo-szintű provokatív posztja emlékezteti a médiát, azt hirdetve, hogy sem betegség, sem halál nem anulál bűnöket, ha érdemi számonkérésben egyáltalán nem részesült az elkövető:

screenshot_2019-09-25_24_hircsarda_kezdolap.png



Nemzetközi gyakorlat a "metoo" leleplezési hullámban

Placido Domingo a New York-i Metropolitan operaházból (Met) távozott az ellene napvilágott látott szexuális zaklatás vádakat követően. Weinsteintől Kevin Spacey-ig az Index készített egy aktasorozatot. Egyik esetben sincs arra kilátás, hogy a szakmába visszakerüljenek, Weinstein nemi erőszak váddal bíróság elé fog kerülni.

Vári György mindeközben a Rabbiképző Egyetemen készül avatott hitéleti vezetővé és tanítóvá válni.

Nem mellesleg a névvel vállalt vallomása nélkül ennek semmilyen elvi akadálya sem lenne. Így a barátnők előtt az egykori Vári partnert makulátlannak mutogatni akaró áldozatoknál kevésbé már csak azokat értem, akik egyszerre vetik Vári szemére, mire fel szeretne rabbi lenni, és ostorozzák az ezt a célt könnyedén megakadályozó, névvel tett vallomását.

Minden áldozattá váló lánynak vagy fiúnak azt javaslom, hogy bátorságot merítsen, és laikus álnőjogi portálok helyett, akik egyedül azt szeretnék elérni, hogy tartós és általuk menedzselt, benfenteseknek információkat szivárogtató alattomos susmogás legyen, inkább képzett jogászt és értő pszichológust keressenek fel, ezzel fölösleges rágalmazási pert is elkerülve. És aki azt javasolja nekik, hallgassanak, vagy takargassák nevüket, de azért a lesből vádoljanak, azt a tanácsadót nagy ívben kerüljék el, ez már csak lelkileg is sokat fog segíteni a gyógyulásban, akkor is, ha nem vallanak.

Semmi takargatni valója sincs az áldozatnak, ez a gyógyulás első lépcsője. Aki ezt nem érti, az pont olyan, mint akik asszisztáltak Martonnak 40 éven át.

Aki pedig Vári Györgyöt elhallgattatná, az áldozathibáztató és mindent lerombol, amit valaha elért Sárosdi Lilla és sok ismeretlen, de nevét vállaló áldozat. Végtelenül buta és kártékony az a kommentáradat, ami ott folyik, és szégyenletes, hogy abban feministák is Vári névvel megtett vallomását támadják. Amikor majd 8 éves  bírósági eljárás után az őket bántalmazó még mindig tagadja tettét, akkor majd lesz arról fogalmuk, miért fontos a beismerés.

A beismerés minőségét egyedül a névvel vállalt áldozati tanú(k) teheti(k) teljessé.


Eszes Beáta


Címlap montázs fotó:

Vári György - litera.hu
Marton László - Kötöttségeknélkül.blog

Ide nekünk a levegőutalványt is!

rezsiutalvany.jpg

Gondolom, többen is vagyunk, akiknek ma… levelet hozott a posta. Nem is akármilyent, úgyhogy én például most jajjj, de nagyon boldog vagyok. Elvégre annak kell lennem, mi másért írta volna nekem, a használatosnál jóval durvább és kisebb méretű, kékre színezett, díszített vécépapír kíséretében s.k. a mini…, a Mini…, szóval a MINISZTERELNÖK, hogy „a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a magyar kormányra”. Továbbra is, vagyis pontosan úgy számíthatunk a - deklaráltan magyar - kormányra, mint eddig. 

Azt javaslom, Orbán egy korábbi aranyköpésének megfelelően ne azzal törődjünk, amit mond, hanem azzal, amit tesz (a fejünkre). Adott esetben eléggé átlátszó: azért kaptuk tőle (TŐLE!) a rezsiutalványt, hogy a kísérőlevélben is nyomatékosíthassa: a sikeres gazdaság eredményeiből részesít bennünket nagylelkűen a mi megmentőnk azzal, hogy (áldott legyen az emléke is) nagylelkű ajándékkal kedveskedik nekünk, mikor, ha nem a választás küszöbén. Kilencezer forintot érő gáz- és áramszámla kompenzáció ez, és tényleg kompenzáció, mert azt hivatott kitörölni az agyunkból – már, akinek van -: évente 70-90 ezer forintot lopnak ki a zsebünkből azzal, hogy a svájci indexálás helyett (mit nekünk a rohadó Nyugat bevált módszerei) a Matolcsy-biluxot használják a nyugdíjemelés törvényben előírt mértékének megállapításához.

Azt is úgy, hogy a pénzromlás alábecslésével megállapítják a következő év nyugdíjemelésének mértékét, majd augusztus végén, szeptemberben kiszámolják, mennyit érjen nekik, hogy egy újabb évig használták a sokkal magasabb infláció révén (és a nyugdíjas kosár negligálása miatt) nekünk járó pénzt. Azért teszik ezt augusztus végén, szeptember elején, mert a pénzromlás mértéke köztudottan az utolsó három hónapban ugrik meg igazán. Ez történt 2018-ban is, a 2.7 százalékos nyugdíjemelés után elmaradt a kompenzáció, mert november-decemberben nőtt meg az éves infláció 4 százalék fölé, azóta meg nagyvonalúan „elfeledkeztek” arról az egy évre visszamenőleg járó, saccperkábé havi 1.700 forintról, amelynek be kellett volna épülnie a nyugdíjba is, és ezáltal az emelt összegre járt volna az idei emelés.

Phű, de randa vagyok, gonosz liberális, idegenszívű, hogy ez jut eszembe a kegyes ajándékról, ahelyett, hogy azon törném a fejem, mit csináljak vele. Pedig nekem még könnyű a dolgom a nyugdíjasotthonok lakóihoz vagy a kistelepüléseken élőkhöz képest. Elvégre a készpénzhasználat kormány által is szorgalmazott csökkentése érdekében bankszámlára kapom a nyugdíjat és normális esetben onnan utalom el a szolgáltatóknak a rezsidíjakat. Most legfeljebb majd kevesebbet utalok és elsétálok a postára vagy a Főtávhoz és az Elmű-Émászhoz, hogy készpénzzel kipótolva ott fizessem a különbözetet. Nagyobb a fejtörés azoknak, akiknek a szolgáltatók beszedésivel veszik le a számlájukról az aktuális összeget, na de állítólag jót tesz, ha az idős emberek dolgoztatják az agyukat, majd csak kitalálják valahogy, hogyan kombinálják össze az eddigi pofon egyszerűt a ajándékba kapott mostani egyszerű pofonnal. Akik olyan kis településen élnek, ahol már posta sincs, azok vagy megvárják a mobil postát és ott állnak majd sorba, vagy felkeresik a szolgáltató legközelebbi irodáját, elvégre nyolcvan fölött is jót tesz egy kis egészségügyi mozgás. A nyugdíjasotthonok lakói kapták a legnehezebb rejtvényt, tekintve, hogy ők nem fizetnek külön rezsit, gondolom, majd megpróbálják eladni a rezsiutalványt vagy elajándékozzák valakinek, elvégre megtehetik: van annak, aki el nem issza.

Ajándékot hozott a postás, én meg egyre azon gondolkodom, mi lesz a következő meglepi. Ez a kötött felhasználású pénzhelyettesítő kísértetiesen emlékeztet a Szovjetunió NEP-korszakának (az megvan, hogy a cirill írás p-ként jeleníti meg az r-t, vagyis a NER-rel helyben vagyunk?!) 1920-as évekbeli megoldására, amikor az étkezési fejadagokat ételjegy formájában szabályozták. Tényleg, mennyivel egyszerűbb lenne, ha a gondoskodó kormány eldöntené helyettünk azt is, miből és mennyit ehetünk - legalább nem híznánk el. És tovább bővítve, pénz helyett specifikus utalványokat kapnánk, magunkat ismerve, nagy hálásan. Minek a nyugdíj nekünk, minek a fizetés a dolgozóknak, majd a Karmelita-kolostor lakója megmondja, hányszor vehetünk levegőt, és persze azt is utalványon teszi elérhetővé a számunkra.

De ne feledjük, csak akkor, ha tudjuk a kötelességünket és hálásan rájuk szavazunk.

 

 

 

 

Szabad keresztények

francois_dubois_001_1.jpg

A Szent Bertalan-éj ábrázolása François Dubois festményén

„Az illiberális politika értelme a keresztény szabadság.” A liberalizmus antitéziseként létrejött illiberalizmus szerint „az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit.” (Nemzedéki küldetés, keresztény szabadság, harminc év és ami ezután következik)

Az 1 óra 39 percig tartó gyűlölet óráiban, Orbán Viktor alaposan kifejtette az élet értelmét tusványosi rajongótáborának. Nekik bizony nem nagyon kell azon törniük a fejüket, vajon mi is az a 42. Az élet, a Világmindenség, meg minden ott kering valahol a fejükben, ha még akadt azokban elegendő mennyiségű üres hely. Vélhetően akadt.

Orbánnak, mint a magyarok „15, esetleg 30, meg ami ezután következik”-re tervező Messiásának mindenre megvan a frappáns válasza, legfőképpen azokra a kellemetlen kérdésekre, amelyeket saját maga tesz fel, saját magának. A többi meg nem érdekli, mivel az csupa „féknyúz”, meg libsi hiszti.

Tusványoson Orbán Viktor előállt a szocialista embertípus eszményével, és ezen az arcátlan lenyúláson senki sem akadt ki különösebben, pedig ez a furcsa szerzet régebben már megvolt nekünk, de nem nagyon tudtuk mire használni. Erre megint megpróbálja valaki ránk erőltetni.

A kommunisták és játszópajtásaik, a fasiszták kedvenc szórakozása valamilyen általuk preferált közösségre hivatkozva molesztálni az embereket, majd tetszés szerint átnevelni, illetve likvidálni őket. A francia forradalom idején sokan megtapasztalhatták milyen érzés a közösség oldaláról hirtelen átkerülni az egyénére, majd türelmesen sorba állni a közösségépítés elősegítése, azaz lenyakazás céljából. Mindig valami hasonló történik, ha a hatalom elkezdi magyarázgatni, hogy ő tulajdonképpen egy magasztos cél érdekében cselekszik, internacionalista, keresztény, nemzeti, esetleg csupán esztétikai megfontolásból.

A módszerek mára már több esetben finomodtak, bár sokan akadnak, akik hiányolják a tradíciót, a kiömlő vér látványát, a nemzetárulók Dunába lövetését. Elég néhány túlbuzgó fidesz-keresztény példamutató kommentjeit elolvasni. Természetesen az ellentábor is gyakran hasonló módon válaszol, midőn látni szeretné napjaink hatalmasságait, amint éppen a Tibocz-féle lámpaoszlopokon lengedeznek, statikai terhelésvizsgálat céljából.

Hatalmaskodni, másokat büntetni, „nemes célból” ölni jó érzés. Eleinte talán nem annyira, de a példák azt mutatják, gyorsan bele lehet szerelmesedni az ilyesmibe. Nem bízhatunk meg saját magunkban, bölcsebb, ha ezt elfogadjuk. Ilyen az emberi természet, különben ki lenne olyan hülye, hogy lelkesen nekiállna háborúzni. (A csimpánzok természete sokkal kegyetlenebb a miénknél, de ők nem használnak automata fegyvereket.)

Egy valamilyen pofás kis közösségbe besorolt egyén rögtön biztonságban érzi magát, az igazság nevében bármikor képes a jó modort félretenni, majd másokat nekifutásból felrugdosni. Ha erre valamilyen okból – ezek általában kimondottan aljas, hátsó szándékok – engedélyt és biztatást kap, az egyént senki sem állíthatja meg buzgó közösségi tevékenységében. Így működnek az ilyen-olyan terroristák, fanatikusok, szurkolók, meg azok is, akik eltérő bőrszínük miatt pofozzák fel gyanútlan embertársaikat, mondjuk a Balaton partján békésen korzózva.

Vörös khmerek, hutuk, Szent Inkvizíció, Convention nationale, Tonton Macoute, Schutzstaffel, ÁVÓ, Departamentul Securității statului, Ministerium für Staatssicherheit stb.

Hány embernek kell még feleslegesen, nyomorultul elpusztulnia ahhoz, hogy a politikusok, messiások, hatalommániások és isten más jámbor teremtményei számára húzzunk egy határozott, jól látható vörös vonalat, amelyen ha átlépnek, rögtön más munka után kellene nézniük. Az ő esetükben valóban néhány kivételezett egyén áll szemben az általuk társadalomból, nemzetből – tudja a fene minek lehet még hívni az ilyesmit – kitaszítottak tömegeivel. 

Nem kell azonnal a legrosszabbra, azaz deportálásra, kivégzésre, elevenen megnyúzásra, belek kiontására gondolni. Manapság bőven elegendő egzisztenciálisan ellehetetleníteni valakit, aztán az illető elgondolkodhat azon, vajon most miért lett hirtelen önző disznó, ráadásul kimondottan keresztény-, esetleg muszlim-ellenes.

Pár ezer éve nem sikerült ezeken a dolgokon felülkerekednünk, a közösségi média, a hírgyárak termékei ráadásul alaposan elősegítik azt, hogy bármikor hülyét csináljanak belőlünk. Megfelelő könyvek elolvasásával valamennyi védettséget szerezhetünk szervezetünk számára, de így is rendkívül könnyen irányíthatóak vagyunk. Ha valaki úgy kívánja, akár teljesen meg is vadulhatunk a szeretet nevében. Megy ez kereszténység nélkül, vagy annak a nevében is. A gyűlöletet legfőképpen politikusok használják céljaik elérése érdekében, mint például Orbán, aki most a liberálisok és a zöldek ellen uszítja híveit. 

Visszatérve Viktornak, a 8. vezérnek bölcsességeire, valamint a keresztény szabadságra.

Nos, atyámfiai, lelkes keresztény szabadságharcosok! Mi legyen ezek után a 7., a 8. és a 10. parancsolattal?

Azzal ugyebár, miszerint:

  1. Ne lopj!
  2. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!
  3. Mások tulajdonát ne kívánd!

Ezen parancsolatok elvszerű betartása pillanatok kinyitná a NER-t. Jönne rá a System Error, de piszkosul.

Ezeket a rendelkezéseket átírni nem nagyon lehet, még „kétharmados” felhatalmazás esetében sem, mivel erős védelem alatt állnak.

Persze mindenre felmentést adhat, ha ezen gyalázatos bűnök elkövetése közben a tettesek szigorú arccal a közösség érdekeire hivatkoznak. Ez eddig legtöbbször pompásan bevált.

Ha ehhez még hozzáadjuk a „keresztény szabadság” (lásd „Mert Miénk az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mindörökké. Ámen!”) nevezetű fidesz-kompatibilis szörnyszülött világra jövetelét, ráadásul egy olyan vallás örve alatt, amely egy csomó mindent szigorúan előír, jelenlegi nagyjainkat nem érheti különösebb baj.

Ha meg mégis, akkor valamilyen okból pechükre átkerültek az egyén oldalára, ahol már szabadon lehet rendelkezni felettük. Erről Simicska Lajos sok érdekes történetet tudna mesélni, de nem fog.

Lovasi és tizenkét erdélyi könnyűzenei fesztivál

Tusványos háttérzenekarai

screenshot_2019-07-26_tusvanyos_on_instagram_zuzzzzott_a_beatrice_-_-_tusvanyos_tusvanyos30_tusnadfurdo_2019.png

Romániában huszonkettő könnyűzenei fesztivál közül válogathat egy fiatal, ebből tizenkettőt Erdélyben rendeznek. Magyarországon kilencet.

Lovasi András fellép Tusványoson

A Quimby után idén Lovasi András coming outolt tusványosi fellépéséről, közvetlenül azután, hogy megjelent a beharangozó a 168 óra online hasábjain. Ezt követően Lovasi az őszinteségi rohamában rögtön interjút adott a helyszínről tudósító Origonak és Ripostnak, majd a 444.hu-nak vallotta be, hogy 2001 óta legalább 6-7-szer fellépett már Tusványoson, de valami miatt a széles közönség számára ez 18 évig nem vált köztudottá. A Quimby-bomba is 2-3 tusványosi fellépésük után robbant csak. Lovasi és a Kiscsillag akkor nem állt elő a védelmükben, hogy ugyan már, fiúk, mi már 16 éve járunk oda, nem olyan nagy ügy.

"Tusványos a legnagyobb erdélyi könnyűzenei fesztivál"

Nagy visszhangot azért kelthetett Lovasi idei fellépése, mert nemigen tudtunk róla: ezek szerint Magyarországról csak egy szűk kisebbség jár a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre és Diáktáborba, azaz  Tusványosra. Bár a sajtó évről-évre a helyszínről tudósítva szemlézi a politikai résztvevők előadásait, ezek szerint a szavaikat könnyed programokkal ehetőbbé, kúllá varázsoló zenész fellépők csak az utóbbi években szúrtak szemet az újságíróknak. A szűk egyhetes rendezvényre évente július végén kerül sor, eredeti szándéka szerint a határon átnyúló együttműködést, a román–magyar párbeszédet és a kulturált magyar–magyar politikai eszmecserét tűzte ki célul. Eleinte Bálványosfürdőn, majd azóta Tusnádfürdőn rendezik, a két helyszín nevének összevonásából keletkezett, majd hivatalossá is vált a Tusványos. A közéleti, napközbeni programokat kísérik le a zenei, filmes és egyéb kulturális programok.

Ahogy két éve a Quimby, most Lovasi magyarázata is az, hogy az évek óta a Fidesz-kormány és holdudvarának nagygyűlésévé váló eseményre azért mennek el, mert szerintük "Tusványos a legnagyobb könnyűzenei rendezvény Erdélyben évek óta. Nem így indult, de mostanra ez mozgósítja a székely fiatalokat."

Beszédes, hogy Lovasi elszólásában is szerepel a trianoni veszteséget jelölő székely márkanév, amivel 1920-tól a kárpátaljaiak, felvidékiek vagy délvidékiek érzéseit ignorálva fémjelzik, minek kell inkább fájnia: orvostanhallgatók fabrikálta székelyhimnusszal, unióban anatómiáért lihegő székely zászlóval kellene vonulni beregszászinak, zentainak és kassainak egyaránt. Így annak ellenére, hogy Lovasi Erdély legnagyobb könnyűzenei fesztiváljának tartja Tusványost, bevallja, hogy ez egy régiós, származási alapon látogatott esemény.

Utoljára Papp-Váryné Sziklay Szeréna, a Hiszekegy szerzője gondolhatta úgy, hogy a 19,5 millió lakosú, Magyarország területénél két és félszer nagyobb Románia, benne a mai Magyarország területét is meghaladó Erdély olyan elhagyott és veszendő lenne, hogy minőségi zenei fesztiválok tekintetében csak Tusványosra lennének szorulva.

Fotó: 444.hu - Lovasi András a tusványosi autentikus pezsgésben

Kolozsvár (3), Bonchida, Jászvásár, Nagyszeben, Gernyeszeg, Barcarozsnyó, Segesvár, Máramaros, Bákó:

Erdélyi és/vagy romániai, magyarlakta, magyarnevű városok, települések, régiók, ahol évente rendeznek nemzetközi szereplőkkel, profi hangosítással, fényekkel, nagyszínpaddal színvonalas pop, rock, house, metál, trance és számos más műfaj kedvelőinek fesztivált.

Lovasival és a Quimbyvel szemben nem nézek anyaországi, lenéző gyarmatosítói attitűddel Erdélyre, és nem is gondolom úgy, hogy az a magyar irredenta víziók skanzenje lenne, ahol Trianon óta népviseletben várják az emberek az Erdélybe belovagoló budapesti zenei megváltást.

anthropologists.jpg

Kép: Gary Larson karikatúrája - pinterest.com - "Antropológusok! Antropológusok!"

Így utánajártam nemzetközi fesztivál-oldalakon itt és itt, merre mehet egy romániai, erdélyi, urambocsá, a világon bárhol élő, de fesztiváligényét Romániában kiélni akaró fiatal. Huszonkét nemzetközi könnyűzenei fesztivált számoltam össze, amit Romániában tartanak, ezek közül tizenkettőt erdélyi vagy történelmileg magyar(ok is)lakta területen. Összevetésnek: ugyanezen fesztiváloldalak kilenc magyarországi könnyűzenei fesztivált tartanak számon. Az különösen nem világos számomra, hogy Lovasi miért gondolja úgy, hogy EU-s útlevéllel, az Orbán-kormányok óta a gazdasági fejlődésben Magyarországot állva hagyó Romániában élő fiatalok utazási és szórakozási lehetőségei az orbáni kegyre lennének utalva: miért ne jöhetne át valaki Erdélyből a VOLT-ra, vagy akár egy szlovén fesztiválra. Ha valaki Lovasi-rajongó, nem olyan nagy kihívás bárhonnan elmenni a koncertjükre.

Kolozsvár a fent felsorolt kilenc erdélyi / magyarlakta helyszín közül három zenei fesztiválnak is helyszínt ad, de a gernyeszegi Teleki-kastély, a "Maros ékköve" sem a Trianon-könnyektől terhes már: a Teleki családtól 1949-ben a román állam elvette a kastélyt, gyermekotthon és TBC-szanatórium működött benne 2009-ig, majd az örökösök visszaperelték az államtól, azóta rendezvényeket szerveznek a birtokon, többek között az AWEKE Fesztivált:

screenshot_2019-07-26_awake_fesztival_a_gernyszegi_teleki-birtokon_castle_in_transylvania_coalition_kastely_erdelyben_k.png

Kép: Részlet gernyeszegi AWEKE fesztivál 2018. évi programjából, http://koalicio.kastelyerdelyben.ro
Mint főelőadót nagybetűvel jelzett brit Morcheeba, a középméretű betűvel rangsorolt dél-afrikai Culoe De Song mellett az ott fellépő Ákos csak kisbetűs lehet. Tusványoson csak magyar vagy erdélyi magyar fellépők vannak.

A világ zenei fesztiváljai többtucatnyi díjért versenghetnek, ezek közül az egyik legrangosabb, a napi 40.000 fő kapacitást elérő, egyben legmagasabb minőségű nagyfesztiválokat rangsoroló Best Mayor Festival díj. A kolozsvári UNTOLD Fesztivál 2015-ben nyerte el a Best European Mayor Festival díjat.

Mondhatják többen azt, hogy rendben, de Tusványos a naponta 16 óra előtt érkezők számára ingyenes, mi több, az ingyenességet a teljes hétre el lehet nyerni. A kolozsvári UNTOLD Fesztivál a Transsylvania, Dracula mítoszra építve egy zseniális megoldással él: véradással meg lehet váltani a belépő jegyet.

Fesztivál árakról még egy összevetés: a gernyeszegi AWEKE jegyárai a soproni VOLT Telekom Fesztiválnak kb 70 %-a.

Tusványos idei programjában a kisebb színpadokon erdélyi dj-k vagy együttesek alkotják a bázist: visszatérő vendég például  DJ Raymi alias Molnár Rajmund, civilben a Csíki Hírlap újságírója. A zenei sátrak szervezését  erdélyi egyetemistákra bízzák, nem meglepő módon egy szabadegyetem esetén. Korosztályosan kilóg a sorból a nagyszínpadon fellépő nagyváradi Metropol Group, akik 1968-ban alakultak, 1995-ig zenéltek, azóta az Illés-Omega-LGT vonalhoz hasonlóan évente összeállnak egy utolsó előtti koncertre, bár nehezíti a tervet, hogy ketten már meghaltak a nyitó formációból. Idén az anyaországi bázist többek között Lovasi Andrással a Kiscsillag, Quimby, Anna and the Barbies, Magashegyi Underground, Intim Torna Illegal, Magna Cum Laude, Ákos, Nagy Feró és a Beatrice képviseli.

Orbán tört be az erdélyi fesztiválpiacra

Lovasi Andrásnak és társaiknak egyetlen okuk lehet Tusványoson fellépni, ha indokaik valóban kizárólag zeneszakmaiak: egy szűkebb spektrumú, kizárólag magyar konkurencia mellett válogatják be őket, szemben akár egy bonchidai vagy segesvári nemzetközi fesztivállal.

Az sejthető, hogy az 1989 nyarán indult Tusványoson, a magyar köztársaság októberi kikiáltása és a decemberi romániai forradalom előtt pár hónappal, kezdetben még okozott izgalmat kizárólag közéleti beszélgetésekre alapozni, ám Orbán abbéli törekvését, hogy a lassan nyugdíjba vonuló, a pártállami tempót divatossá tett fiatal demokratáknak friss utánpótlást szerezzen, a Romániában is megsokasodott zenei fesztiválpiachoz kellett látszólag hasonuljon. Orbán és sleppje nem mellesleg van ott - ahogy ezt szeretné elhitetni velünk a Quimby után Lovasi is - hanem egy magyar politikai nagygyűlést csapattak fel magyar anyaországi és erdélyi háttérzenészekkel. Lovasit talán meggyőzi, hogy a 22 romániai fesztivál egyikén sem hemzsegnek beszédeket tartó sem határontúli magyar, sem román politikusok, közéleti szereplők, csak Tusványoson. És egyik sem hívja magát szabadegyetemnek, csak Tusványos.

"Egy vérből valók vagyunk"

Írásom címlapképén egy tusványosi Nagy Feró-koncerten egy Ismerős Arcok dalszöveget feje fölé tartó rajongó látható. A FIDESZ által Erdélyben kizárólag irrendenta és nacionalista szemlélettel képviselt határontúli politika eredménye lehet az, hogy Tusványossal szemben egy igazi nemzetközi fesztiválról, a bonchidai Bánffy-kastélyban évente megtartott Electric Castle fesztiválról örökre kitiltottak egy észt dj-t, mert átdolgozott egy romániai partikon elképesztően népszerű turbó-elektro-orientál-mulatós műfajt is. Dacára, hogy az észtek biztosan kimaradtak a román-magyar történelmi izmozásból - bár kisebbségi élményeik nekik is vannak - a Szamos-parti elektro-partyn többen befeszültek, a magyar szervezők kitiltották a dj-t, míg ugyanez a román sláger csont nélkül lement Constanța "Balaton Sound"-ján, a Neversea fesztiválon.

Mielőtt bárki azzal ütné el, hogy minőségi ok miatt tiltották ki - nem mintha lenne hagyománya egy meghívott zenész előadása után azonnal és tiltással reagálni szervezői oldalról - a magyar-román ellentétre a facebook-on egy kulturális témájú csoportban osztotta meg a bonchidaihoz hasonló erdélyi fesztivál tapasztalatát a Népzenei Műsor a Tilos Rádióban fb-oldal kezelője:

"Egy nagykárolyi fesztiválon, az esti koncertek után "world music dj"-ként képviseltük (volna) a Tilos Rádiót. Kb. a 3. szám Balogh Kálmán és Lukács Miklós lemezéről egy geampara volt (ez egy dobrudzsai román tánc). Azonnal kikapcsolták az áramot, és másnap reggel megkértek minket, hogy hagyjuk el a fesztivált."

A román slágert külföldi előadók által átírt sztori kb a Queen Tavaszi szél gesztusához hasonlítható, csak nem sejtették, hogy a magyaroknál megállt az idő 1918-1920-ban. Az, hogy egy etno- és világzenei fesztiválon az erdélyi népzenében alapvetés magyar-román átjárás miatt Balogh Kálmánékat keverik le, az az agyrémen túl azt jelenti, alapvetően válik felejtőssé az Erdélyhez eddig kapcsolt folklorisztikus nosztalgiánk.

 
"Szélsőliberális hörgések"

Lovasi András a 444-interjúban olyan "szélsőliberálisokra" hivatkozik, bármit is fedjen ez a kategória, akik meg akarják neki mondani, mit mondjon, hogy viselkedjen: bár nem tudom, Lovasi bármit is mondott volna valaha közéletünkről, ahol el lehetett volna őt látni instrukciókkal. Lovasi zenéjét és személyét nem ezért kedveljük. Most először látom őt bővebben társadalmunkról megnyilvánulni, zavarba is hozott. Szerinte nyilvánvaló, hogy kerülné, hogy "politikai és üzleti szándékok illusztrációja legyen az, amit csinál", de emellett szerinte "a VOLT-fesztiválon nyomott Orbán-videó egy kötelező kör, amit be kell vállalni." Az Orbán-érában letérkövezve megszépült parkok, kutak és ide-oda pakolt szobrok giccse iránti fogékonyságát betudom az 52 évének, én pedig nagy hangsúlyt fogok helyezni a megelőzésre, ha ez az engem is nem sokára elérő Rubicon-életkor ezzel járna.

Zárásként az erdélyi szabadegyetemen Orbán Viktor, Tőkés László mellett rendszeresen előadó Bayer Zsolt idei tusványosi zsengéjét idézném Lovasinak:

Bayer reméli, hogy 10-20-30 év alatt leáldozik ezeknek „a küldetéstudatos, idióta elmebetegeknek, és a keresztény európai fehér ember újra hajlandó lesz szaporodni”.

Lovasinak nem szeretném diktálni, hogy miről mit gondoljon, de a keresztény felsőbbrendűség mint nemzeti értéket képviselő eszme legmarkánsabb magyar jelenlétét 1920 és 1945 között keresse. Annak tekintetében, hogy a szaporodásban a jövőre nézve mi kívánatos, és mi nem keresztényi szemszögből, azt pedig 1941. augusztus 8-án a magyar parlamentben megszavazott 1941/XV. törvénycikkben, különösen annak IV. pontjában.

A kulturált eszmecserét meghirdető Tusványos szabályzatban kéri, hogy rendbontással ne zavarják meg a rendezvényeket. Két éve a zavargásmentes politikai előadást a Dakota Service Security mellett egy önjelölt segéderő garantálta azzal, hogy Orbánt a nézőközönségből kifütyülő nőt Borbáth Áron, fotós, a csíkszeredai magyar konzulátus sajtósának a férje a hajánál fogva egyetlen mozdulattal a földre rántotta, majd egy másik, a rendezvényt biztosító férfi a kezeit hátracsavarva kivezette a tömegből. Borbáth a konzulátusnak is fotózott.

Hogy mennyiben válnak a tusványosi zenész fellépők ilyen előadások és intermezzok illusztrációjává, döntsék el ők. Ami biztos, hogy az este kezdődő koncertekre úgy lehet bejutni ingyen, ha valaki a nappali előadások idején már megérkezik.

 

Eszes Beáta

Címlap kép: Nagy Feró-koncert - Tusványos.ro - a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb és hivatalossá vált nevén Tusványos weboldala

Pesti Srácok nem, a holokamuzó, cigányverő Jobbik igen

Az "ellenzéki" Jobbik mítosza

koszeghy_agoston_jobbik.jpg

A Momentum Mozgalom és az LMP egy holokamuzó debreceni Jobbik-testületben találta meg ideális jelöltjét Magyarország második legnépesebb, egyben egyetemi városa élére, ugyanakkor feljelentést tesz gyűlöletbeszéd vádban a Pesti Srácok írása miatt.

A Momentum több, mint kétszer annyi szavazatot ért el Debrecenben a 2019. májusi EP-választáson, mint a Jobbik, akik a küszöbértéket is alig súrolták, mégsincs saját jelöltje a lila pártnak, és önként engedik át a Fidesz-bázis Debrecent.

Kácsor Zsolt 2014-ben, az akkor még létező Népszabadság hasábjain nem tudta bocsánatkérésre bírni a Jobbik debreceni elnökét, Kőszeghy Csanád Ábelt a párttársa, Ágoston Tibor holokamuzásáért . A szervezeti elnök stílusa népirtás témakörben a keretes headline-ban átlinkelt cikkben csodálható meg. A Momentum őt indítja 2019 őszén Debrecen polgármesteri székéért. Süt ebből a budapesti párttagok lenézése: nesztek, nektek jó lesz ez is.
Kőszeghy jobbikos pályafutását a holokamuzó Ágoston polgármesterjelöltsége alatt kezdte Debrecenben 2010-ben. (Ld. címlapképet, a párt 2010-es debreceni önkormányzati választási plakátját.)

A Jobbik a Fidesszel együtt végigszavazta az első ciklust, a parlamentáris demokrácia lebontásában segédkezet nyújtva, a Fidesz bebetonozását elősegítve, nem mellesleg Paks2 orosz bővítésére is igent mondtak. Talán ekkor szeretett bele a "zöldpárt" LMP végérvényesen, őket elsőként szövetségesüknek javasolva... Egyúttal a Jobbik sokéves uszító retorikája ágyazott meg a Fidesz  Soros- és menekültellenes-kampányának, amellyel szemben immár 9 éve képtelen alternatívát felmutatni az ellenzék azon túl, hogy hol a második legnagyobb, hol az immár haldokló Jobbikot teszik meg szövetségesükké.

A gyűlöletbeszédet kampány- és törvényhozási szintre a Jobbik emelte

A Momentum úgy ítéli meg, a Pesti Srácok szoknyakukkoló szerzője, Pilhál Tamás túlment egy határon, amikor azt írta a Fidesz bizottsági jelöléseit nem megszavazó pártokról, hogy ők nem magyarok, ezért gyűlöletbeszédért feljelentik a szerzőt:

"Kezeljük őket úgy, ahogyan ők minket: ellenségként. S ennek megfelelően viszonyuljunk hozzájuk. Bármilyen eszköz megengedett a védekezéshez."

A Jobbik uszító retorikája, ha nem is mindenkinek már a pártelnök, Vona Gábor által alapította Magyar Gárda 2007-es alakulása idejéből, de legkésőbb a Jobbik - a Momentumhoz hasonlóan a berobbanásukat jelentő - 2009-es EP-kampányuk óta ismert. A 10 évvel ezelőtti EP-választás idején Fekete-Győr András 19, Cseh Katalin 21, Donáth Anna 22 éves volt, valószínűleg egyetemi vizsgáikkal törődtek a haza megmentése helyett. Kerpel-Fronius Gábor viszont akkor már a 43. évében volt, aki személyes tetemrehívásnak éli meg  - a gimnazista Nagy Blanka tüntetési szónok által könnyedén leszerelt - prostisrác Pilhált és írását. KFG állítása szerint mindig is a polgári értékrend híve, a közéletet aggódva figyelő polgár volt. Memóriája ezek szerint akadozik.

A Pesti Srácok szerzőjének, Pilhál véleményét már 2009-ben hasonlóan, de 2012-ben pontosan ugyanúgy fogalmazta meg a Jobbik:

"Pofozózsáknak tekinti az Európai Unió hazánkat. A múlt héten az Európai Parlament elmarasztaló határozatot fogadott el Magyarországgal szemben.(...) Nem leszünk gyarmat! A magyar miniszterelnök azonban hívei kérésével szemben meghajol Brüsszel akarata előtt, hogy a gyarmat helytartója maradhasson." - szól a Barikád, a Jobbik pártlapja.

A Barikád akkori címoldalán a Jobbik debreceni pártszervezetéhez hasonlóan holokausztot tagadnak: a lenti címmel harangoznak be egy könyvet, amelyben a szerző mítosznak nevezi a holokausztot:

torkig_vagyok_barikad.jpg

KÉP: A Barikád egy holokausztot mítosznak nevező könyvet reklámoz a pártlap 2012. februári számában

A Brüsszellel szembeni harcot jóval a Fidesz és holdudvar sajtója előtt Vona Gábor és a Jobbik nyitotta meg, amikor az EU-ból kilépéssel kampányolt, Brüsszellel szemben megfogalmazott magyarsággal érvelve. Perverz szokás: Morvai Krisztina EP-képviselői fizetéssel, EU-ellenes sikoltozásaira még sokan emlékszünk.

A Jobbik hivatalos, 2009-es nyitókampánya volt
- és azóta politikájuknak lényegi eleme is maradt - hogy kijelölték, ki nem magyar, és ki lehet az. Pilhálhoz képest kevésbé szőröztek. Anélkül, hogy még bárki bejutott volna az EP-be velük, netán megvárták volna, ott ki, mit tesz, már eleve körberajzolzák, ki az ellenség. Az akkor még létező Alkotmánybíróság alkotményellenesnek minősítette a Jobbik szlogenjét:

„Magyarország a magyaroké!”

Ugyanez két évvel később, 2011-ben, a párt budapesti kampányában már így nézett ki, utalva arra, hogy a zsidókat nem tekintik a nemzet részének:

Pofozózsáknak tekinti az Európai Unió hazánkat. A múlt héten az Európai Parlament elmarasztaló határozatot fogadott el Magyarországgal szemben
Forrás: https://kuruc.info/r/50/92478/
Pofozózsáknak tekinti az Európai Unió hazánkat. A múlt héten az Európai Parlament elmarasztaló határozatot fogadott el Magyarországgal szemben
Forrás: https://kuruc.info/r/50/92478/A Jobbik 2009-es indító szlogenjét az akkor még érdemben létező Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, így hangzott: „Magyarország a magyaroké!”
Kerpel-Fronius Gábor kedvéért lefordítom: itt a Jobbik az elzsidósodó országra utalt, a budapesti kampányban két évvel később ez így hangzott:

szentgellert_jobbik.jpg

KÉP: A Jobbik hivatalos, Pörzse Sándor parlamenti képviselő által főszerkeszett lapjának, a Barikád 2011. március 11-ei címlapja

Nem mellesleg a most Momentum-szövetségesnek kinevezett debreceni Jobbik hasonló retorikával kampányolt a debreceni menekülttábor zárt táborrá nyilvánítása érdekében, megadva, kiktől kell megvédeni a magyar érdekeket, Szálasi nyilas pártjának jelszavával jegyzett Szebb Jövő nevű portál szerint, amelyik rendszeresen tudósít a debreceni Jobbikról is.

Gyöngyösi Márton, a párt bevallottan legműveltebb tagjának számító zsidószámláló parlamenti törvényjavaslata  - nem piha Pilhál-cikk, hanem törvényjavaslat! - ugyanezt a nézetet erősítette meg, gyakorlatilag Pilhál nézetét mondta ki: aki idegen érdekeket szolgál - akkor kettős állampolgárság kapcsán - azokat nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a párt. Nemzetközi visszhangot aratott, de a Momentumot Pilhál retorikája lepi meg először. Úgy látszik, egy 52 éves csecsemőnek minden rosszvicc új. Ugyanez a Gyöngyösi természetesen holokauszttagadóként is elhíresült: általában a "ki a magyar, ki nem" szemlélet, a körberajzolt nemzetvízió mindig felidézi a Magyarország által a magyar zsidók ellen végrehajtott népirtás "nem keresztény, tehát nem magyar" nemzetkoncepcióját, érdekes módon egyidejűleg az eszme nevében végrehajtott eseménysor tagadását is.

Az EU-t Pilhálhoz hasonlóan ellenségének tekintő Jobbik EP-képviselője, Morvai Krisztina romák elleni fegyveres fellépést üdvözölt, beszédét "vegyük vissza hazánkat" szlogennel jelezve, hogy a romák nem tartoznak a magyarok közé.

A 2008-2009-es romák elleni rasszista gyilkosságsorozat elítéltjei a büntetőbíróságon vallották, hogy a Jobbik nézetét szerették volna valóságra váltani.

Jobbikos rendezvényen bevagonírozással fenyegettek meg civileket, korbáccsal fenyegettek újságírókat, és bár a Momentum a Pride-on való részvétellel is kampányolt, de a nekik "fájóan hiányzó" Jobbikhoz köthető a melegek bebörtönzésére tett törvényjavaslat is.

Alföldi Róbertet, akkor még a Nemzeti Színház rendező-igazgatóját ért életveszélyes fenyegetés az "Addig jár a kútra a köcsög, amíg el nem törik" szlogennel, a gyöngyöspatai, hajdúhadházi, romák elleni gárdista, tettlegességgel járó vonulásról és más, a Jobbik által Pilhál előtt évekkel meghonosított gyűlöletkampányról részletesebben itt.

A Jobbik csak retorikát váltott, soha senki nem határolódott el korábbi nézetétől.
A Jobbikból kiváló Mi Hazánk ugyanott folytatta, ahol abbahagyták a zsíros parlamenti állásokban. Az elvizslásodással közpénzes állásban maradásért küzdő Jobbik elnöke pedig az a Sneider Tamás lett, aki tartós egészségkárosodást okozó súlyos testi sértést követett el csoportosan egy roma férfi ellen.

A pártelnök áldozata a sérülései következtében végleges intézeti ellátásba került, ott is halt meg, ezzel jó eséllyel összefüggésbe is hozható a veréssel a tartós egészségkárosodást követő halála, így Sneider ellen emberölési vád is megállna. A Roy néven futó nácivezért jogerősen börtönbüntetésre ítélték, a 90-es évek bírósági színvonalára jellemzően a roma férfi egészsége és élete felfüggesztett ítélet ért csak.

A Momentum nem bízik a saját eredményében, az összezuhanó konkurenciája felfuttatását tervezi

A meglátásaimat, ha a párt stratégiai tanácsadója lennék, pláne leírnám, mert számomra érthetetlen, miért akar más kis pártokkal ellentétben egy országos bázisépítéssel dolgozni is képes csapat a bázisában épp elporladó - Jobbik - vagy adott esetben a  szavazatgyűjtés perverziójával sosem törődő - LMP - ellenfeleit megerősíteni, és miért kíván színtelen-szagtalan, a hangoztatott elveikért kiállni is képtelen, pusztán sokadlagos közpénzes állásokért küzdő, a különutasság hazugságát hintő kispárt lenni, amely szerepet oly jól ismerünk 2010 óta. Mintha nem lenne többféle bukástörténet számukra intő jel: Milla, Együtt, LMP, Párbeszéd.

A Momentum Debrecenben kétszerannyit hozott, mint a Jobbik, és nem indít saját jelöltet

Ahogy a főpolgármesteri előválasztáshoz mércének vette alapul a Momentum az EP-választáson elért eredményét, úgy meg kellett volna tegye az országos jelölések kapcsán is. A Jobbik Debrecenben negyedik helyen végzett a Fidesz, a DK és a Momentum mögött: a Momentum 11, 33 %-ot hozott, a Jobbik kevesebb, mint felét, 5, 47 %-ot. Ezt a Jobbikot jelöli az a debreceni LMP is, akit a cívisvárosban megelőzött a Kétfarkú, a Mi Hazánk és a nagyítóval sem látható Párbeszéd is. Esetükben érthető, az életbenmaradásért és debreceni állásokáért küzdenek.

Vajon, ha Budapesten a Párbeszéd elnöke, az MSZP jelöltje, Karácsony mögé be tud állni Kerpel-Fronius, ugyan mitől viszket nekik pl a debreceni Párbeszéd, hogy inkább az ő eredményeik felét sem hozó LMP-vel szervezkednek egy összezuhant Jobbik mögött felállva?

Budapestnek 23 nap befektetés dukál, Debrecennek egy neonáci

Míg Budapesten 17 napos előkampánnyal és 6 napos, az előválaszás alatt folytatódó agitációval egy teljesen ismeretlen jelölttel is el mert indulni a Momentum - a budapesti kampányuk dinamikájáról és kudarcáról majd lejjebb - addig egy 280.000 lakosú, az ország második legnagyobb városában, a párt szavazóbázisát adó egyetemistákat és szüleit sem meri megszólítani Debrecenben. Abban a városban, ahol a szagtalan Tarlóshoz képest egy hardcore Fidesz-potentát, Kósa 30 % Luigi hátrahagyott birodalmát nyerhetné meg, tehát a lehetséges diadal Budapest megnyeréséhez mérhető. A Momentum ezt a történelmi szerepet a Jobbiknak adja át. Az LMP-nek a debreceni Jobbikot társjelölését azért nem elemzem külön, mert hamarosan megszűnnek, másrészt egy Ungár Péter, a NER-ből és manyup-pakettből élő ember pénzelte pártot nagyon rég nem tekintek ellenzéknek, ahogy 9 év vajúdás után végre valahára az eddig még lézengő szavazóik is így döntöttek: messze küszöb alatti értéket hoztak az EP-választáson, míg a párt prostituálódott, kimenekített arcaival vannak tele a szomszádos pártok és "független" frakciók, amikor épp nem egymást ütik.

A Jobbikkal összeállás lábszagú kényszere megszűnt

A Jobbik történelmi bukást szenvedett, elérte a parlamenti küszöb körüli értéket, miközben 3 ciklus óta a Fideszt váltó erőként pozicionálták magukat, és kegyeiket kereső ellenzék is ekként tekintett rájuk. A Jobbiknak nem csupán a kiesési küszöb körüli értéke, de a bukásuk mértéke is jelzi, hogy nincs többé érdekérvényesítő ereje, örüljön, ha valahol kap egy kis koncot, ha már valakinek feltétlen hiányzik egy felelős munkahelyről a gárdamellényét kínosan eltakaró, közpénzéhes fotelnáci. A párt mind a radikális szavazói előtt hiteltelenné vált, de nem tudott elfogadást nyerni a vizslás parasztvakítás során sem. A radikális vonalat megújítani tervezett Mi Hazánk egy rosszvicc pártnak is gyenge, a Kétfarkúak szintjét sem hozta Dúró Dóra és Háztartásbelije, míg a cigányverő, elítélt, náci karlendítő Sneider pártelnökkel fazonírozó Jobbik pedig már csak árnyéka önmagának.


A Momentum feladta a harmadikutas ellenzéki szerepet, a megalkuvó és túlélő szerepre készül

Az egyetemista vizsgaidőszak megúszós munkamorálja térhetett vissza a sikeresnek és alaposnak látott EP-kampányt követően, Fekete-Győr újraaktivizálása során: a Momentum 23 napos főpolgármesteri kampánnyal tervezett a pártelnök elszólása szerint is inkább második lenni. A Budapestre szánt kampányból az utolsó 2 napot már az MSZP és Párbeszéd melletti agitációra fordították, ugyanis akkor jött ki egy felmérés, hogy a küzdelem, az akkor fej-fej mellett álló Karácsony és Kálmán közt fog eldőlni.

Kerpel-Fronius a parkolómaffia felszámolását ígérte, majd a párt az EP-választáson elért fővárosi értékeit erősen alulmúlva, beállt a zuglói parkolómaffiát simogató Karácsony mögé. A június 3-án elindult Kerpel-Fronius  június 24-én már feladta a versenyt, és már a finis előtt két nappal jelezte, hogy a régmúlt rendszert nem a Fidesz-szel és MSZP-vel boltoló Karácsony jelentené, hanem a vele egyidőben induló Kálmán Olga, ezzel gyakorlatilag Kerpel-Fronius már az MSZP jelöltjének kezdett el kampányolni.

Annak a Karácsonynak kampányolt a "parkolómaffia ellen küzdő" Kerpel-Fronius, akinek kerületét, Zuglót a Közbeszerzési Döntőbizottság törvényellenes parkolási tenderkiírás miatt egymillió forint bírságra büntette. Két évig veszteséges (!) parkolást nézett végig Karácsony, a kerület pénzügyi mérlegében nem hiányolva a bevételt, elkönyvelve a milliárdos veszteséget, dacára, hogy az Átlátszó és a teljes ellenzéki média írt róla. A jól bevált Karácsony-módszer alapján a kerületi polgármester lerázta magáról a témát, mint kutya a vizet, lelakájmédiázva azokat, akik emlegetni merték a tendert. Hasonló taktikát folytatott akkor is Karácsony, amikor végigpatkányozta az ep-kampányt - ennek Jávor Benedek is megitta a levét, mert Karácsony pártját és az MSZP-t Zuglóban a DK és Momentum is megverte -  dacára, hogy ő is leszavazta a Bábolna céget a közgyűlésben. Amikor szembesítették facebook-oldalán a szavazatával, végigolvasta a felháborodott kommenteket, majd másnap ugyanott folytatta a patkányozást, mintha mi sem történt volna, és a szavazói lelkesen beszopták ezt is.

Karácsony Gergely a saját parkolótender előterjesztésének szavazásakor végül tartózkodott

A tendert ő terjesztette be, majd Karácsony az előválasztás utolsó napján, az Azonnali kérdésére azt merte nyilatkozni, hogy azért tartózkodott a saját előterjesztésén, mert nem tudott róla rendesen tájékozódni. (a videó 1:36. percénél). Azt nehéz megérteni, hogyha egy média már rékérdez a tenderre, miért hagy ennyiben egy ennyire arcátlan választ. Mivel telnek egy polgármester napjai, ha képtelen tenderekről tájékozódni, azokról is, amiket ő terjeszt be? És ha tájékozatlan, minek szavaz? Ugyanezt képzeljük el metróvásárlás esetén.

Egy hatalmi haszonleső érdekszervezet leosztása zajlik valós erőviszonyok és népképviselet helyett

A Momentum egyébként
jobbikost indít a XX. kerületben is, ahol háromszorannyi szavazatot ért el, mint a Jobbik, de egy, az ingatlanüzelmek feltárását folyton blokkoló ex-lmp-s Jancsó Andrea jelölt mögé állt be a független Baranyi Krisztina támogatá
sa helyett Ferencvárosban. A Momentumot a ferencvárosi fafejséggel a szavazatvesztés sem tántorítja el döntésétől.

Az gyanítható a Momentum teljesen ésszerűtlen és hangoztatott elveivel szembemenő lépései mögött, hogy egy, a Fidesszel, DK-val és az MSZP régi stábjával szembeni érdekszervezet felépítése a cél a köz képviselete és valós erőviszonyok kockázatot is igénylő érvényesítése helyett. Túlélésre játszanak, mert messze van 2022.

A két EP-képviselőnő értékrendje a Jobbikhoz képest

A Momentum eddig összesen két képviselethez jutott tagja, Donáth Anna, akinek evangélikus lelkész édesapja, Donáth László - akivel a kampányban televízióban is szerepelt együtt, tehát családi hátterét a hozzájárulásával emelték kampányeszközzé - a zsidó-keresztény párbeszédről tanított az ELTE-n és az Iványi Gábor-féle Wesley János Lelkészképző Főiskolán, mindezzel meredeken megy szembe lánya politikai szövetségeseinek nézete.
Cseh Katalin, eredetileg szülész-nőgyógyászt pedig talán érzékenyen érintik a Jobbik "indokolatlan cigány túlszaporodással"
szembeni javaslataik, vajon miből állhatnak.

A hímsovinizmus szokásjogát látom abban, hogy a Fegyőr becenevet a médiába berontó izmozásakor elnyerő pártelnök a nácikkal megalkuvó hatalomszerzési terveit két nő sikerével próbálja legitimálni. Amennyiben ezt ők is hagyják.

Eszes Beáta
egy volt debreceni, akit az is zavar, hogy a híres Református Kollégiumban, Arany János táblája mellé tettek ki Horthy-táblát a Magyar Gárda és Bölcskey püspök jelentlétében

Kukkoló neve: Szieszta Apartmanház, Balatonboglár

screenshot_2019-07-05_szieszta_apartman_dozsa_gyorgy_u_balatonboglar_google-kereses.jpg

Tíz perc kellett megtudni a balatonboglári kukkolással vádolt szálláshely nevét: a konkurensek közlékenyek voltak, saját érdekükben. A polgármester levágta a telefont.

A lényeg, amit kerüljetek el, ahova a lányaitokat ne (se) engedjétek, mert a lefoglalt médiaeszközök ismeretében online közvetíti az intimszféra bérbeadásával, haszonszerző céllal, a zugfolyosón matyizó lelkisérült tulajdonos (UPDATE, 07.05.: az apartman közlése alapján nem a tulaj, hanem egy alkalmazott, a rendőrség közlése szerint a tulajdonost vitték be), mi történik az apartman mosdójában vagy hálószobában akár:

Szieszta Apartmanház (katt a narancs névre, facebook-oldala is van)
Balatonboglár, Dózsa György u. 108.
Telefon: (20) 424-6190 és (20) 935-1010

Keressétek bátran fogyasztói véleményeitekkel telefonon és személyesen.
(UPDATE: a megadott számon bejelentkező kontakt elismerte, róluk szólnak a sajtóban a hírek, náluk járt a rendőrség.)

Az adatok nyilvánosan meghirdetett szolgáltatóhelyhez köthetőek, az adatvédelem rá kizárólag közlési kötelezettségeket ró, védelmet semmit. Tehát mind a szálláshely neve, címe, telefonelérhetősége kötelezően publikus.

Teljesen jogos fogasztói igény, hogy az apartmanházat a fogyasztó számára világos okokra hivatkozva olvashatóan megjelölik, például egy hatósági közleménnyel mindaddig, amíg maga a szolgáltató nem nyilatkozik és igazolja minden kétséget kizáróan, hogy a jogsértő állapot technikai háttere maradéktalanul megszűnt, annak visszaépíthetősége is, pl a zugfolyosó kényszerbontásával, és a jogsértő magatartástól garantáltan elállt.

Biztos, hogy nem elegáns megoldás információközléssel lefújni az ingatlant, amellyel részben teljesülnek a fogyasztói jogok egy esetleges hatósági mulasztás esetén, amely mulasztással újabb fogyasztóvédelmi és személyiségi jogok sérülnének.

Erre lenne hivatott egy hatósági büntetőzár, továbbá a cég alapítószerződésében és működési engedélyében nem szabályozott törvényellenes működése okán a cég felszámolásának megindítása.

Nőként és jogképzettként azt javaslom Mr Matyizó nejének, partnerének, gondolkozzon el azon, hogy a közös együttélés lakóterében, idegen nők részvételével, haszonszerzés és szexuális kielégülés céljából - közelíti a kerítés büntetővádját - végzett szokás megfelelő válási indok. Öt év közös háztartásban együttélés után házasság nélkül is jogosult a partner a teljes vagyonmegosztásra. Amennyiben jogilag az elkövető férfi(szerű lény) nem tulaj, a közös bevételt hozó cégben okozott visszafordíthatatlan üzlethiteli károk megtérítésére is kötelezhető.

Kedves Feleség/Partner, hajrá!

A honi média gyáva és kontraproduktív szokása, hogy közérdekű információkat valamiféle rosszul értelmezett jogviszonyra hivatkozva, attól félve visszatart. Akár a rákos betegeinek pénzfizetés hiányában a gyógyítás protokollját megtagadó orvos, akár a szervezett bűnözésben jogerősen elítélt Molnár Richárd Dózsa György úti gázoló, nyilvánosan zajló tárgyalásai mellett nevét kipontozza, holott Udvarynál a betegjog, Molnárnál az ellene meghozott korábbi jogerős ítélete sajtónyilvános, így a társadalmi nyugalom mint közérdek miatt nevéneki kitakarása szükségtelen: Molnár Richárd szabadlábon különösen nagy veszélyt jelent a társadalomra nézve, állampolgári jog köztünk élő, gyilkosságra készülő maffiózóról informálni a társadalmat, merre mozognak, milyen néven és arccal. Egyébként Molnár teljes nevét már leközölte a média korábban, amely ellen nem emelt kifogást, ez az egyetértésének könyvelhető el, arcmása közléséhez önként járult hozzá személyes nyilatkozatokkal.

Molnár Richárd és társai ellen egy korábbi ítéletet 2006. április 13-án hirdették ki Kecskeméten: bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölés előkészülete és folytatólagos fegyvercsempészet bűntettéért 8 év kedvezmények nélküli fegyházra ítélték. A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet 2006. október 6-án helybenhagyta.

Molnár most aktuális Dózsa György úti gázolása, az aktuálisan kitartott barátnője által elkövetett súlyos testi sértési ügye valójában egy döglégy a Ricsi nevű szarkupacon. Tehát nem kell kérdezni, kedves  kommentelők, ki ő, miért van szabadlábon szándékosságát igazolható gázolása esetén - tisztában volt vele, hogy felfújt testét alkohollal és kábítószerrel építve nincs a vezetésre alkalmas tudatánál, tehát a nagy eséllyel okozható halálos gázolás ismeretében ült autóba - mert a válasz adott: Molnár Richárd egy jogerősen elítélt nehézbűnöző maffiózó.

Ahogy a fogyasztóvédelmi törvény alapján nagy multicégek megnevezett márkái is visszahívásra kerülnek, akkor is, ha nem mindegyik érintett biztosan, így érthetetlen, hogy egy médiaszerkesztőségben ülve miért nincs idő és akarat telefonálni, ha valamelyik étterem például 100.000 ft-ért akar egy limonádét eladni, vagy megint más online közvetített kukkoldát üzemeltet Zimmer Feri leplével. Tíz percig kellett volna telefnálni.

Betartottam a korrekt utat, a balatonboglári polgármestert hívtam elsőnek: Mészáros Miklós még a beszélgetés közepén levágta a kagylót. A város honlapján a képe mellett ez az idézet áll:

"Ha nem becsülöd meg az embereket,
ők sem becsülnek meg téged;
de a jó vezetőnek, a kevés beszédűnek,
munkája végeztével, ha célját elérte, így szólnak majd:
Ez közös munka volt."
(Lao Csu Tao)

Ezt körülbelül nyolc másik önkormányzat idézi az országban, népszerű versike, de fenn áll annak a veszélye, hogy a coelho.hu típusú oldalról szedett idézetet Lao Csu Tao (?) helyett Lao ce-nek (Lao zi) akarták betudni az ókori kínai filozófus legnépszerűbb Ta te king (Dao De Jing), Út és Erény Könyve címét belekutyulva, csak hiba csúszott a forrást keresésébe. De mindegy is.

Mészáros Miklós közfeladatot ellátva, adóinkból élő polgármester a hívásomat beszédem közepén elegánsan kinyomta, ezt követően írtam a város jegyzőjének, majd kinézve egy balatonboglári szálláshelyet, további 3 perc alatt bekértem az ő hitelüket is rontó konkurencia nevét, címét.

Külön jelezte a tisztességes vállalkozásból megélni kívánó helyi szállásadó kontakt, hogy jó lenne ilyen esetben közzétenni a tisztességtelen módszerekkel kereskedő vállakozók adatait.

Most megtettem.

Bízom benne, sem gyermekeket abuzáló nevelők, orvosi hivatással visszaélők, de egy szakadt zuhanykabinnal az egri belvárosban piaci árat elkérő szállás neve sem lesz elhallgatva a jövőben.

Sok sikert, balatonboglári Szieszta Apartmanház. Jön a szieszta.

Eszes Beáta
E. Beáta, nagykorú, felelős állampolgár

UPDATE információk 2019. július 5. pénteken:

- a telefonon maga a Szieszta Apartman erősítette meg, róluk szólnak a hírek, hozzájuk mentek ki a rendőrök
- csütörtökön mentek ki a rendőrök, de ők már ma, pénteken tudtak ügyvédet fogadni és eljárásjogi hibát kimondatni
-
a Somogy Megyei Rendőrkapitányság a tettet elismerő tulajról adtak infót, akit bevittek egy szervízfolyosóról, a Szieszta telefonszámán azt közölték, ez egy alkalmazott
- a Szieszta szerint nincsenek lyukak, de szerintük mégis kárt okozott az alkalmazott nekik