Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

Az idő nem múlik, avagy a politikai okkultizmus térnyerése

Vendégblog. Szerző: Agyibagyi

2016. június 01. - agyibagyi

2016. május 24-én Pap Gábor, az alternatív Szent Korona-kutatás atyja MMA Életműdíjat kapott.

A Szent Koronával kapcsolatos, minimum formabontónak nevezhető tanításait böngészve találtam egy 2010-es hangfelvételt, melyben Pap Gábor arról beszél, hogy 1978 után „aranyműveseket végül is beengedtek a Szent Koronához”. Többek közt ezt mondja: „Ez volt az első eset, hogy nem egyházi személy és nem is a Szent Korona közvetlen őrzésére vagy felügyeletére rendelt személy hosszasan vizsgálhatta meg a Szent Koronát. Elvileg, amikor hazajött, miniszteri rendelet lehetővé tette, hogy szakember, kellő felügyelet mellett vizsgálhassa, de ezzel nem élt a szakma. Tudomásom szerint egyetlen szakember, az a bizonyos, említett Váci Péter volt, aki hát, nem túl hosszan, de azért legalább egy olyan pár órát mégis csak a közelében (tölthetett). Én ezt (hogy a szakma nem élt ezzel a lehetőséggel) az egyetemes szakmatörténet legnagyobb szégyenének értékelem.”

Csak halkan kérdem, hogy a múzeum szakemberei, akik addig vizsgálták, szerinte le vannak ejtve, valamilyen rejtélyes oknál fogva nem lehetnek hitelesek, mert nem fogadták el az általa terjesztett elméletet?

Mint kiderült, az aranyműves csoportot bizonyos Csomor Lajos vezette, akivel Pap pár évvel később összerúgta a port. Lovag Zsuzsa visszaemlékezése szerint, aki a múzeum képviselőjeként részt vett a vizsgálaton és tartotta az ötvösöknek a koronát, már a helyszínen nyilvánvaló volt, hogy az ötvösök határozott prekoncepciókkal érkeztek, és célzatosan a korona „kényes” pontjaira koncentráltak. Az ötvösök 1981 tavaszán részt vettek Pap Gábor művészettörténész előzetes szemináriumán, és a Pap Gábor sugallta kérdéseket „tették fel” a koronának, így a vizsgálat — mily meglepő — az egész alternatív koronakutatás szellemi atyjának, a korona közelébe hivatalosan nem engedett Pap Gábornak a feltételezéseit igazolta. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága már 1984-ben tudománytalannak minősítette az ötvösök eredményeit.

 

201605301411200_000001a_ballon_6.jpg

 

Pap szerint a korona ténylegesen működik, valamiféle készülék, amit az „átprogramozással” megkíséreltek tönkretenni. A koronázás során a királyt valós fizikai behatás érte. A „műszer” a használat előtt a közszemlére helyezés során feltöltődött fénnyel, akár egy napelem, a felkenés pedig egyfajta negatív előjelű elektroenkefalográf-vizsgálat. A kereszt a beérkező égi hullámok antennájaként szolgál, a drágaköveknek szűrő és sűrítő funkciójuk van, az aranylemezek pedig zárt pályát képeznek. Az eredeti saruk és kesztyűk alkották a védőöltözetet.

Az okkultizmus és a nacionalizmus ilyesfajta összeházasításának során érhető tetten leginkább Pap Gábor elrugaszkodása a tudományos kutatás talajától. A néprajzi, történeti és kulturális bizonyítékok már nem elegendők számára, hanem olyan rejtett összefüggéseket vél felfedezni, majd a munkássága tudományosságát meg sem kérdőjelező emberek elé tárni, melyek a magyar nemzet a többi nemzetet felülmúló minőségét „támasztják alá”. Hogy ez mennyire irracionális, mi sem mutatja jobban, mint hogy Pap Gábor feltétlen hívein kívül még soha senkit nem győztek meg az érvei, országunk, illetve nemzetünk kiválóságáról, kitüntetett voltáról a „felébredetteken” kívül az égvilágon senki nem tud semmit.

De ez bőségesen elég ahhoz, hogy ezek az emberek felsőbbrendűnek, többnek és jobbnak képzeljék magukat mindenki másnál, pusztán amiatt, hogy ebben az országban születtek és megtanultak magyarul.

Karizmatikus, meggyőző, jó beszédkészséggel megáldott egyéniségről lévén szó, mondandója, bármilyen valóságtól elrugaszkodott legyen is, erős csoportképző hatással bír. A jelenlegi magyarországi életkörülmények egyáltalán nem kedveznek a valóság elfogadásának, mivel a valóság, nos, finoman fogalmazva is elkeserítő. A hétköznapiságból és az egyre romló életkörülmények közül kitörni próbáló emberek Pap Gábor nemzeti-okkult tanaitól megkapják, amire vágynak, a különlegességük „bizonyítékát”, ennek alapján pedig egy nemzeti elithez tartozónak tekinthetik magukat, amiért nekik egyáltalán tudomásukra jutottak ezek az információk.

"A megerősítési torzítás az embereknek azon hajlandósága, hogy azokat az információkat részesítik előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciójukat (előfeltételezéseiket) vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára. Ennek eredményeképpen, az emberek szelektíven gyűjtenek bizonyítékokat és hívják elő emlékeiket a memóriából, nemkülönben torzított módon interpretálják az információkat. A torzítások különösen az emocionálisan jelentős kérdéseknél jelennek meg, és a már megerősödött, igaznak tartott kognitív tartalmak esetén." (Wikipédia)

 

194xpkry7xofhjpg.JPG

 

Kissé sajnálom azt a két napot, amit Pap Gábor előadásainak hallgatásával, illetve olvasásával töltöttem, de — bár nem azt mondom, hogy megérte — mindenképpen tisztább lett az összkép, de erről bővebben majd később.

Az immár MMA Életműdíjas Pap Gábor „életművéhez” nemcsak az alternatív korona-tanok és a köszönőbeszédében említett „hamis bálványok és igazi táltosok” tartoznak ám, hanem sok egyéb, végtelenül tudománytagadó és a természettudományos világképet teljesen semmibe vevő elmélet is, melyekből hosszú, de legalább felháborító hozzá nem értésről tanúskodó előadások is születtek. A teljesség igénye nélkül bemutatnék párat ezekből.

Pap Gábor a negacionizmus, azaz a történelmi revizionizmus áltudományos változatát is műveli, amely nem tényekből indul ki, hanem prekoncepcióihoz igazítja azokat.

Heribert Illig hamisított történelem teóriáját az elmúlt években Pap Gábor többször is előrángatta előadásaiban, ebből eredeztetvén a honfoglalásunk hamis datálásának saját elméletét. Német után először magyar nyelven volt olvasható Illig könyve, és a magyar kiadás előszavát — teljesen meglepő módon — Pap Gábor jegyezte, aki talán gesztáink hun történetének igazát vélte megszilárdulni a kiiktatott cca. 300 esztendővel. Pap értelmezése szerint, ha Attila hun vezér halála (453) és Álmos fellépése (800-as évek dereka) közül kiiktatjuk az „ide erőltetett” 240 évet (nem tévedés, Illig 297 évét Pap önkényesen 240-re redukálta), a fennmaradó időtáv (a kb. 160 év) éppen megfelel öt generációnak, vagyis a „magyar krónikás hagyomány” szerinti különbségnek a két vezér között. Pap e mondatával még a könyv szerzőjével is szembemegy, hiszen Álmos fellépése így a „kitalált időszakra” esik, sőt első uralkodócsaládunk őse ugyanolyan fikció e gondolatmenet szerint, mint Árpád, Kurszán és maga a honfoglalás.

A Rubicon magazin a 2003/5-ös számát teljes egészében ennek az elméletnek a bemutatásának, illetve alapos cáfolatának szenteli.

Falvay Dávid történész a Szoc.Reál című egyetemi lap 2005 októberi számában kifejti: figyelemre méltó, ahogy egy elmélet más miliőbe kerülve szinte az ellenkezőjébe fordul. „A kitalált középkor eredetileg részben a német nemzeti identitás, és főleg az európai identitás egy lényeges elemét, Nagy Károlyt igyekezett dekonstruálni, … míg a magyar interpretáció ugyanazt az elméletet az untig ismert gondolatok ’újramelegítésével’ a sértett nemzeti identitás konstruálására, illetve mesterséges megerősítésére használja fel”.

Persze lehet olyat csinálni, hogy az ember neki tetsző érveket gyűjt, de azok nem viszik közelebb az igazsághoz, hanem csak a saját véleményéhez. Gondolom, egyetértünk abban, hogy ha ezt egy „fotelkutató” teszi, a szakértők elintézik egy mosollyal, viszont Pap Gábor nemcsak elvárná, hogy téveszméit a téma szakértői is elfogadják, de előadásokat tart az előző részben említett, nemzeti tudatukat megerősíteni kívánó hallgatóság előtt.

És az eddig bemutatottak sajnos még a szalonképesebb elméletei közül valók. Most lássunk néhány hajmeresztőbbet, amit olvasva/hallgatva komolyan aggódni kezdtem Pap úr elméjének épsége miatt.

 

pap_gabor.jpg

 

Először is tisztázzunk valamit. Pap Gábor írásaiban és előadásaiban nagyon gyakran használja a tény, a bizonyíték és a tudomány szavakat, mégpedig általában azért, hogy mondandója hitelesnek tűnjön a hozzá nem értő közönség előtt. Sajnos, amiket annak állít be, egyáltalán nem tények és tudományos bizonyítékok. Munkásságában furcsa kettősséget alkot a hitelességének alátámasztása tudományosnak mondott bizonyítékokkal, valamint a tudomány hivatalos álláspontjának elutasítása és cáfolata.

Érintőlegesen megemlítem, hogy Pap Gábor négy különböző vallási ágazat szakrális központjait „azonosította” a Pilisben. Ezek az Attila-féle táltoshit, egy buddhista-manicheus konglomerátum, a hinduizmus és a szeredás vallás. E négy ősvallás állítólagos szent helyeit Pap azonosítja a „pulzáló energiagócként” jellemzett Pilis hegység konkrét hegyeivel, völgyeivel, szurdokaival. A Pilis misztikus csomópontjait, erővonalait szerinte látomásos úton, illetve ingával lehet megtalálni.

Úgy tűnik, konteós elméletei közül az asztrológiából levezetett nemzeti sorselemzés a kedvence, erről lehet a legtöbb anyagot találni. Erről szóló előadásaiban lelhetők fel a legvadabb kijelentései, mint például: „Montgomery azért győzte le Rommelt, mert mindketten Skorpió jegyben születtek.” vagy „A hétbolygó-rendszeren belül — amit szabad szemmel is látunk — nem lehet hazudni, de mióta a hazugság általánossá vált a politika szintjén, nem szeretik, ha mi asztrológiát tanulmányozunk, mert itt nem lehet mellébeszélni.

Aha, persze.

Képtelenségeit hallgatva, az agyam többször is eldobta az ékszíjat, de azt hiszem, a következő „tény” verte ki végleg a biztosítékot: „a Tejútrendszer közepéből érkező végtelen energia derékszögben, a Nyilas csillagképen keresztül érkezik a magyarokhoz. A csillagászat a Nyilas jegy lándzsájának irányába teszi a mindenség központját, ahonnan hihetetlen mértékű energiák áramlanak, és ha lehoznánk őket a Földre, megszűnne minden élet. Ahhoz, hogy ez az energia mégis bejöjjön, moderálni kell, és a Nyilason keresztül behozva már emberi szinten elviselhető, a Szűz részéről moderálva emberszabásúvá válik. A Tejút sokkal magasabb minőség, és ha onnan valami (energia) bejön, az sokkal magasabb rendű.

Nagyon sok mindent tudunk már a saját Tejútrendszerünk központjáról. Tudjuk, hogy ez tényleg egy pulzáló jellegű mozgást végez, és ennek már az időrendjét is ismerjük… most nem fogom felmondani, mert én is lexikonból tudom. Ezek már lexikoni adatok. De egy biztos, hogy ezeket már nagyságrendben is ismerjük — tehát hogy körülbelül hány naptömegnek felel meg az, amit egyszerre kiáraszt magából… tehát ezek már egészen jól feljegyzett dolgok. Szó sem lehet róla, hogy ezek képzelgések, vagy hogy, nem is biztos, hogy így vannak… De igen, biztos, hogy így van! Vannak dolgok, amik tényleg biztosak.

Azon túl, hogy egy amatőr csillagász is tányérnyi szemeket meresztene egy ilyen kijelentés hallatán, lássunk pár valóban tudományos tényt.

A Tejútrendszer „közepén” egy 4 millió naptömegű szupermasszív feketelyuk van. A feketelyukból pedig semmi sem jöhet ki, hanem éppen hogy a téridő omlik bele a fekete lyukba, mint egy lefolyóba. Ráadásul a galaxisunk központjában lévő feketelyuk nyugalmi állapotban van, ami azt jelenti, hogy onnan nemhogy végtelen energia nem érkezik, de még annyi sem, amennyit Pap Gábor roppant érzékeny idegrendszerével megérezhetne. Ennek ellenére Pap „hívei” közül sokan állítják, hogy márpedig érzik, mert az nem ám mérhető valami, hanem spirituális minőségű. Hacsak úgy nem...

 

power_within320_0.jpg

 

Pap Gábor asztrológiai alapfogalmakból levezeti azt is, miért jó, hogy a magyarok szinte folyton szívtak a történelem során, meg hogy ennek tulajdonképpen örülnünk kellene:

Nekünk olyan valutánk van, ami mással összevethetetlen: meg tudtunk maradni a vesztes pozíciójában, erkölcsi engedményeket ugyanis nem tettünk. A kiugrási kísérletnél kiderült, hogy lehetetlen lett volna, mert egyrészt nem fogadtak volna el minket azok, akik felé a kiugrás történt volna, másrészt kiderült, hogy azok a rosszak. Miután az embertelen, embernek nem nevezhető oroszok elvonultak, jött a sokkal aljasabb nyugati világ. És ez van ma is. Az oroszokat túléltük, de ha a németek győztek volna, azt nem éltük volna túl. Hitler megmondta, hogy nekünk csak az a szerencsénk, hogy csupán 15 millióan vagyunk. Nem tűrtek volna meg a birodalmuk közepén minket. Honnan is jöttünk? Az Urálon túlról? Azonnal felraktak volna vagonokra, és már vittek is volna az Urálon túlra. És akkor lett volna elég vagon…

Sírnak, hogy a magyarság már nem tudom mióta csak egyfolytában veszít, veszít, veszít. Pedig emelkedik, emelkedik. Legalább 500 éve csak súlyos erkölcsi engedmények árán lehetett nyerni nemzet-nemzet közötti harcban, és mindig a rosszabb lett a győztes. Tehát örüljünk neki, hogy mi mindig a vesztes oldalán tudtunk megmaradni. Hogy lehet ilyet mondani, hogy Hitler volt a jobb? Bocsánat, de melyik ölt meg több ártatlan embert, Sztálin vagy Hitler? Párdon…

De bizonyos jelenkori események magyarázatát is tökéletes magabiztossággal taglalja:

Jelenleg mik a legveszélyesebb tendenciák? Amik valami nagyon fenyegetőnek tudják hazudni magukat, de ha az ember rájön a gyökerükre és azt megpiszkálja, abban a pillanatban összeomlanak. Most is csődítenek ide ilyet. Nem tudom, hallottak-e olyat, hogy migráns, vagy valami ilyesmi. Ezek nem maguktól jöttek ide. Csődítették őket. Most (ha) az ember megmondja nekik, hogy ki az, aki osztogatja nektek a pénzt? Bocsánat, véletlenül nem nevezhető ez meg? Hát akkor miért nem nevezitek meg? Hát rögtön világos lenne a képlet. Ezek egyáltalán nem rászorultak, az csak a pajzs, amit maguk előtt tartanak: ez a gyerek, meg a mit tudom én, ilyen meg olyan… Fenét! Ez szabályos offenzíva, és bármikor osztható fegyver nekik. Nagyrészük kiválóan forgatja a fegyvert, sőt, nagy valószínűséggel ki is képzett társaság. Egyelőre túlmennek rajtunk, de ez egyáltalán nem garantált, hogy ez így is lesz.

Pap jelenleg is aktív, előadásait sokkal többen hallgatják, írásait sokkal többen olvassák, mint régészeti szakmonográfiákat vagy természettudományos ismeretterjesztő cikkeket. Folyamatosan újabb és újabb Pap Gábor kinyilatkoztatás-tömeg lát napvilágot, és talál utat az olvasókhoz, akik sem a tudományos kritikát, sem a bizonyítási kényszert nem ismerik.

Szerencsére, a személyes jellegű interpretációit a tudomány nem fogadja el, de Pap Gábor most kapott hivatalos elismerést egy olyan szervezettől, amely többek közt a kormány által favorizált, művészetinek mondott irányzatokat, valamint az ideológiai utánpótlást hivatott felkutatni, felkarolni és szentesíteni. 

Félő, hogy ezentúl egyre gyakrabban találkozhatunk Pap Gábor „alternatív” elméleteivel, és mert ő maga is előszeretettel ajánl a tudománnyal szembemenő „szakirodalmat”, például bizonyos Murguly György Az idő nem múlik c., Albert Einstein speciális relativitáselméletének cáfolata alcímű „művét”, előbb-utóbb valószínűleg ezeknél sokkal vadabb konteók is szárba szökkennek majd, tovább rontva a helyzetet.

 

források: Pap Gábor előadások és hanganyagok, Wikipédia, Magyar Narancs, Rubicon, urbanlegends, Murguly György, Hajdú Online

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr278762652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koós István 2016.06.01. 16:36:16

Az ilyen embernek az elmegyógyintézetben lenne a helye.

Koós István 2016.06.01. 16:48:06

Jó írás egyébként.