Levél a Mi Vagyunk Párt elnökének

Tisztelt Elnök úr!

Az Itt A Piros Párt (későbbiekben csak IAPP) nevében bátran kijelenthetem, hatalmas megtiszteltetésnek vettük az Önök részéről, midőn  a későbbiekben megvalósítandó választási összefogás ügyében megkerestek minket. Kétségtelen, hogy mind az Önök nagyra becsült pártja, mind az IAPP vezetősége, valamint tagsága arra tette fel életét, hogy önzetlenül szolgálja hazánk becsületes polgárainak érdekeit.

Meggyőződésem, ebben semmiféle önző, hátsó szándék nem vezet sem bennünket, sem pedig Önöket. A győzelemhez mindkét párt erejére szükségünk lesz. Az egymás elleni nemtelen támadásokkal, valamint teljesen meddő vitákkal csak vészelyeztetjük rendkívül biztató esélyeinket. Összefogás vagy rút bukás! Önöknek is el kell ismerniük, ez az, ami szemünk előtt kell lebegjen. A siker érdekében mindenféle ellenségeskedést haladéktalanul félre kell tennünk.

Közös célunk, ennek a jelenleg kormánynak csúfolt rablóbandának végleges eltávolítása hazai közéletünkből. Ez természetesen csak közös összefogással lehetséges, mely elsősorban nem pártjaink, hanem mindenekelőtt az ország jövője szempontjából fontos. Elnök úr! Az utolsó percekben vagyunk ahhoz, hogy tehessünk valamit.

Itt ragadnám meg az alkalmat, miszerint kifejezzük mélységes aggodalmunkat és csalódottságunkat, mivel úgy érezzük Önök eddig ezt nem vették kellőképpen komolyan. Nevetséges és visszataszító tevékenységük a fenti cél elérésének szempontjából nézve teljesen feleslegesnek, sőt rendkívül károsnak bizonyult. Ha őszintén, józanul megvizsgálják saját eddigi próbálkozásaikat, azt Önöknek is be kell látniuk, jelenleg tévúton járnak. Döntsék el már végre, kinek az oldalán állnak és mit akarnak?

Megjegyzésünket természetesen semmiképpen se vegyék sértésnek. Baráti és egyenes kritikánkban kizárólag a jobbító szándék vezérel bennünket.

Mindenképpen el kell mondanunk azt is, pártjuk vezetőségének összetétele komoly aggodalomra ad okot számunkra. Mi a magunk részéről akár még az ördöggel és pokol egyéb fajzataival is hajlandók lennénk összefogni sokat szenvedett hazánk megmentése érdekében, de válogatott gazemberek gyülekezetével soha. Ha az elnök úr komolyan gondolja ezt az összefogást, akkor eme feslett erkölcsű, rovott múltú egyéneket haladéktalanul távolítsa el pártjából. Ki velük a közéletből! Higgye el, nagy veszteség nem fogja Önöket érni, mivel esetükben csupa korrupt, jellemtelen, naplopó fickókról van szó.

Pártjuk belső ügyeibe természetesen semmiképpen sem szeretnénk beavatkozni, de kissé alaposabban megvizsgálhatnák azt, miféle jellemtelen alakokat tisztelnek meg bizalmukkal. Az általuk elkövetett gaztettek kiderítésében természetesen számíthatnak pártunk önzetlen segítségére.

Tisztelt elnök úr! Érdeklődéssel áttanulmányoztuk pártjuk programját. Kezdeti lelkes érdeklődésünk később mélységes döbbenetbe, majd csalódottságba csapott át. Ezt a 352 oldalas dokumentumot még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük egy tisztességes párt programjának, csupán valamiféle otromba tréfának. Talán annak szánták?

Amit Önök innen-onnan szorgalmas munkával összeollóztak, mindössze egy szánalmas fércmunka. Meglehetősen hitvány alakok lehettek azok, akik ilyesmit egyáltalán kiadtak a kezük közül. Mindenféle teljesen felesleges dolgot belegyömöszöltek, de az ország gazdasági fejlődését szolgáló alapvető intézkedésekkel még érintőlegesen sem foglalkoztak.

Elnök úr! Őszintén kérdezzük Önöktől. Miként képzelik el hazánk útburkolati jeleinek elengedhetetlen reformját? Pártunk meg van róla győződve arról, ennek végrehajtása immár halaszthatatlanná vált. A mi, jeles szakértők bevonásával összeállított programunk 930 oldalas, amely, ezt Ön is beláthatja, jóval több, mint az Önök nyamvadt, 352 oldalas irománya. Alaposan kidolgozott programunkban 220 oldalon foglalkozunk az útburkolati jelek problémájának megoldásával. A kérdéssel kapcsolatosan többféle alternatív tervezetet dolgoztunk ki, melyben természetesen más országok tapasztalatait is figyelembe vettük. Komolyan gondolják Önök, hogy a vasúti átjárók átalakítása elegendő lenne az ország problémáinak kezelésére? Ez meglehetősen nevetséges és naiv feltételezés. Ezért teljesen felesleges volt az MVP-t megalapítaniuk, mely pártot természetesen mélységesen tiszteljük és őszinte jóindulattal viseltetünk iránta. Tevékenységük végzése szempontjából azonban bőségesen elegendő lett volna, ha valamiféle tornaegyletbe tömörülnek. Minek ehhez egy egész párt?

Remélem érveink meggyőzték Önöket arról, miszerint pártjuk tévúton jár. Csupán részletkérdésekről van csupán szó, de ezek elől nem térhetünk ki könnyelműen. Meggyőződésünk, ha az általunk felvázolt problémák korrekcióját hajlandóak végre elvégezni, semmi sem állhat két nemes szándékú párt összefogásának útjában. A programjukat hajítsák ki nyugodtan a szemétbe, a felelősöket példásan büntessék meg, és írjanak helyette inkább valami komolyan vehetőt. Ennek elkészítésében számíthatnak pártunk önzetlen segítségére. A pártjukban nyüzsgő hitvány gonosztevőket pedig haladéktalanul távolítsák el. (Az említett bűnözők listáját mellékeljük. Ne könyörüljenek a nyomorultakon!)

Őszinte tisztelettel:

T. E.
az Itt A Piros Párt
elnöke

Levél
az Itt A Piros Párt elnökének

Tisztelt Elnök úr!

Örömmel megkaptuk levelét. Pártom nevében bátran kijelenthetem, őszinte örömmel fogadtuk az IAPP kedvező válaszát pártjaink lehetséges választási összefogását illetően. Mélyen tisztelt elnök úrnak teljes mértékben igaza van. Az országot jelenleg cégéres gazemberek, gátlástalan haramiák vezetik. Átok hát reájuk! Hazánk megmentése érdekében mindenképpen fontos lenne, hogy félretegyük pártjaink között felmerülő jelentéktelen ellentéteket, viszályokat. Mi minden tőlünk telhetőt készek vagyunk megtenni a vitás kérdések tisztázása érdekében. Bízunk az elnök úr bölcs belátásában, valamint megkérdőjelezhetetlen tisztességében.

Nem értjük azonban a mélyen tisztelt elnök úr otromba kirohanását a kormány megfékezése érdekében végzett hatékony tevékenységünket illetően. Nem kevert össze véletlenül minket egy másik párttal? Mondja csak, mit csináltak Önök? Ne fáradjon ezzel. Majd mi válaszolunk erre. Nemtelen módon kiszolgálták a jelenlegi kormányt. Ezzel semmi probléma nem lenne, ha nem neveznék magukat minden egyes alkalommal, mániákus módon, úgymond ellenzéknek. Az elnök úr talán szíveskedjen utána nézni annak, vajon mit is jelent ez a szó valójában. Eddig valószínűleg összekeverte ezt a lakáj szóval, ami valami egészen mást jelent.

Sajnos szomorúan meg kell állapítanunk azt is, hogy amit a tisztelt elnök úr a pártunk vezetőségéről állít, csupa arcátlan hazugság, szemenszedett rágalom. Számunkra úgy tűnik, eme szemérmetlen hazudozás ügyében Önök gondosan egyeztettek a jelenlegi kormányzattal. Természetes, hogy megpróbálnak éket verni pártjaink közé. Legnagyobb megdöbbenésünkre ebben Önök ráadásul kiváló partnernek bizonyultak.

Beszéljünk akkor Önökről! Ha a saját vezetőségüket megvizsgálják, abban az elmúlt évek során valóban rengeteg potenciális bűnözőt sikerült felhalmozniuk. Ezek a jellemtelen fickók mind arra várnak, végre nekiláthassanak a gátlástalan fosztogatásnak, valamint ártatlan honleányaink megbecstelenítésének. Elnök úr! Valamilyen módon gátat kell vetniük garázdálkodásuknak. Börtönbe velük mind egy szálig! Nem ártana egy külső pénzügyi szakértőt megbízniuk azzal, hogy kiderítse, az illetők eddig mennyi kárt okoztak. Valószínűleg jelentős összegről van szó. Az IAPP nem ilyen vezetőséget érdemel. Egy tisztességes per pontot tehetne szégyenteljes tevékenységükre. Ez természetesen kizárólag Önökre tartozik. Mi semmiképpen sem szeretnénk az elnök urat döntéseiben befolyásolni. Őszintén reméljük, szavainkkal nem sértettük meg Önöket. Ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni. Mi valójában csak időben szóltunk.

Monumentális programjukat áttanulmányoztuk. Ennek legfőbb célja az volt, hogy legalább egyetlen értelmes mondatra bukkanjunk benne. Kitartó próbálkozásaink azonban rendre kudarcba fulladtak. Egyetlen valamirevaló gondolat sincs benne, ami rendkívül nagy teljesítmény. Ezzel a programmal Önök valószínűleg gátlástalan csalás áldozatai lettek. Akikkel ezt a förmedvényt megiratták, rútul rászedték Önöket. Próbálják meg jogi útra terelni az ügyet és szerezzék vissza a gazfickóktól a pénzüket. Ehhez sok szerencsét kívánunk Önöknek.

Mit foglalkoznak Önök annyit az útburkolati jelekkel? Ott vannak azok, ahol vannak, ha meg eltűnnek majd újra felfestik őket. Van esetleg valami forradalmi ötletük a felfestés helyett? Belevésnék ezeket talán az aszfaltba? Érdekeltségük van talán egy festékgyárban? Az Önök tisztelt programja nem más, mint 930 oldalnyi tömény ostobaság.

A vasúti átjárókkal ráadásul fikarcnyit sem törődnek. Rendkívül helytelen álláspont! Felhívjuk szíves figyelmüket a tényre, ezeken időnként vonatszerelvények haladnak át. Próbáljanak meg kivilágítatlan kerékpárral áthajtani egy mozgásban lévő, dugig megrakott tehervonaton. Érzékelni fogják a probléma jelentőségét. Ha Önök semmibe veszik a vasúti átjárók reformját, mély fájdalommal ugyan, de a magunk részéről ki kell jelentenünk, semmi tárgyalni valónk sincs Önökkel. A vasúti átjárók jelentős reformjához mindenképpen ragaszkodunk. Nem vagyunk hajlandóak ezen törekvéseinkkel felhagyni holmi útburkolati jelek miatt. Erre kötelez minket a választóink iránt érzett felelősségérzet, amely Önökből ezek szerint teljes mértékben hiányzik. Az útburkolati jelekért esetleg fizet valaki Önöknek? Milyen üzleti megfontolások állnak ennek hátterében?

Reméljük őszinte, jó szándékú kritikánkat nem veszik öncélú sértegetésnek. Mindössze baráti tanácsokról szó. A pártjaink között meglévő csekély nézeteltérések nem állhatják útját az elengedhetetlenül szükséges összefogásnak. Ha megfogadják levelünkben foglaltakat, ezzel Önök is jól járnak, hazánkra pedig immár fényes jövő vár.

Közös célunk, hogy megszabadítsuk országunkat egy mindenre elszánt, gátlástalan rablólovagokból álló bandától, ráadásul biztonságosabbá tegyük nemzeti  vasúti átjáróinkat.

Várható választási szövetségünk minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy győzelmet arathassunk országunk jelen kifosztói felett. Ehhez az elnök úrnak mindössze rendet kell raknia saját pártjában, amely jelenleg meglehetősen kétségbeejtő morális állapotban van.

Őszintén bízunk az elnök úr bölcs belátásában, valamint sikeres szövetségünkben. (A pártjukban tevékenykedő kétes elemek ellen már megtettük a megfelelő jogi lépéseket, ezzel Önöknek nem kell bajlódniuk!)

Tisztelettel:

T.ZS.
a Mi Vagyunk Párt elnöke

Mer' meg az mán úgy vót, hogy a Perevitzky plébános úr ministrálás közben jó alaposan felpofozta a Szűcs gyerököt, mivelhogy az mög rusnya pofákat vágott, ráadásul jó nagyokat szellentett is, amit persze nem nagyon illik tenni mise közben, főleg nem olyan hangosan, de mán pofozkodni sem nagyon, ha már békésebb népekről beszélünk, de ugye a plébános urat is elfoghatja a méreg, mivelhogy ő is csak egy gyarló embör, aki csak a szokásos munkáját végzi, no szóval, a Szűcs gyerök meg is kapta azt a pofont rendesen, úgy ahogy az mög van írva, olyan ívesen, ami miatt még a saját anyja is hálás lehet, mivel köztudottan égetnivaló egy gazfickóról volt szó a kiskorú személyében, akinek a jövője nem sok jóval kecsegtet, hacsak az akasztást nem nevezzük megtiszteltetésnek, de mán amikó a gyerök megkapta azt az irtózatos pofont, akkó' ugyan kissé visszatántorodott, de aztán nem kezdett el óbégatni, meg zokogni, mint más tisztösségös gyerök, hanem jó helyzetfelismerő képességrő téve tanúbizonyságot azon nyomban úgy vágta orrba a plébános urat, hogy annak mög menten eleredt az orra vére, amire aztán az öregasszonyok igencsak elkezdtek óbégatni, meg szaladgálni, aztán meg nagyjából szelíden, megpróbálták lerángatni a tisztelendő urat a Szűcs gyerökrő', mivelhogy a plébános úr első, de igencsak erős felindultságában meg akarta őtet fojtani, de ugye az meg erős gyerök vót, aztán nem nagyon hagyta magát csak úgy rútul elpusztítani, így szépen össze is gabalyodtak egymással, sőt a végén még néhány öregasszonyt is alaposan szájba kaptak, azt ugyan nem lehetett pontosan kisilabizálni, ki is lehetett a tettes, mivel igencsak nagy volt a kavarodás, miközben a küzdő felek buzgón csépelték egymást, meg a körülöttük serénykedőket, ettől amolyan csoportos zaklatás alakult ki a végére, amíg aztán a Balogh kocsmáros meg nem unta az egész hancúrozást, ezért szépen elkezdte szerteszét hajigálni a társaságot, arra azonban mindenképpen ügyelt, nehogy valakit véletlenül nekivágjon a Megváltó Krisztusnak, aki közben a keresztről szemlélte az eseményeket, merthogy a kocsmáros igencsak istenfélő ember volt, így nagyrészt a padok közé dobálta a résztvevőket, amitől néhány ripityára is tört, mivel az asszonyságok közül több is megütötte a mázsát, azok a padok meg nem arra löttek kitalálva, hogy öregasszonyok záporozzanak rájuk az égből, a végén aztán nagyjábó' mindenki elcsendesedett, de a Perevitzky plébános többé nem hívta mög a Szűcs gyerököt közreműködni semmiféle puccos ceremóniára, mivel nem nagyon akarta, hogy valamilyen formában zaklatással vádolják őtet, meg ugye jobb is a békesség.

(A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve. Ugyenez vonatkozik a helyesírási hibákra is.)

*

Akad-e vajon ezen széles – egyes vélemények szerint néha lapos – nagyvilágon, aki ne ismerné Mr. Dmitry von Skříň nevét? Valószínűleg igen. Rengeteg ilyen teremtmény létezhet mindenfelé, ami bizony néha elég nagy kalamajkát okozhat. Nos… A külső referenciális értelem sok mindenre magyarázatot adhat, ha hiszünk a létezésében.

*

A joviális testalkatú, diszkréten kopaszodó, javakorabeli férfi – a fent említett von Skříň – gesztenyebarna szemei élénken csillogtak, ha éppen nyitva tartotta azokat, valamint megfelelőek voltak ehhez a tevékenységhez az adott látási viszonyok.

A Světle Žluté Prase Ltd. (SŽP Ltd.) Vas- és Szerszám Nagykereskedés tulajdonosa, egyben derék igazgatója teljes joggal mondhatta magát szerencsés embernek. Ezt gyakran meg is tette, elsősorban nagy nyilvánosság elött. Von Skříň üveg dísztárgyak készítésről nyergelt át szerszámgépek forgalmazására még valamikor az 1800-as évek végén. Merész döntése kifizetődőnek bizonyult, mivel ebben az időben az Egyesült Államokban a dísztárgyak iránti kereslet meglehetősen lecsökkent. Az emberek szívesebben költötték a pénzüket megbízható szerszámgépekre, mint holmi muranói stílusú üvegbékákra. Daliás idők voltak! A nehézkes transzmissziós típusú meghajtást felváltotta az egyedi elektromotor. Ez a technológia végre lehetővé tette azt, hogy az amerikai háztartásokban is megjelenhessenek az olcsón előállítható, könnyedén kezelhető, közepes forgácsolási teljesítménnyel működő háztartási esztergagépek. Az amerikai háziasszonyok így megszabadultak a kézi fémmegmunkálás lélekromboló gyötrelmétől. Von Skříň vállalata virágzásnak indult, melynek következtében a vállalkozó mesés vagyonra tett szert.

*

1929. szeptember 4-én a cégtulajdonos épp a német filozófus, Friedrich Nietzsche azon felvetésén tűnődött, vajon van-e külső referenciális értelem abban, amit mi világnak nevezünk. A probléma napok óta nyugtalanította von Skříň-t, főként azért, mivel fogalma sem volt arról, miről is van szó, és vajon ez a bizonytalan létezésű külső referenciális értelem mennyiben járulhatott hozzá a filozófus 1889-es szellemi összeomlásához.

 Belső referenciális vívódásából hirtelen telefoncsörgés riasztotta fel.

 – Igen, miss Armariu? – szólt Skříň a telefonba.

 – Elnézést, Mr. Skříň. Egy úr keresi önt. Azt mondja, át kell adnia valamit önnek, de ezt kizárólag személyesen teheti meg. Nehezen értem mit is mond, mivel teljesen be van kötve a feje – felelte Pilar Armariu a cégtulajdonos titkárnője, aki kislány kora óta rajongott az egzisztencialistákért.

 – Értem. Küldje be kérem– sóhajtotta Skříň.

Két rövid, majd három hosszú koppintás után magas, jól megtermett férfi lépett be az igazgató 535 m²-es irodájába, melynek berendezése mindössze két székből, valamint egy íróasztalból állt. Skříň szerette a tágas tereket.

A férfi a cégtulajdonos felé biccentett. Mogyoróbarna szemei a pompás fényviszonyoknak köszönhetően élénken csillogtak.

– Üdvözlöm, uram! Mr. Dmitry von Skříň-hez van szerencsém? – hallatszott a kötések alól kissé tompán, de jól érthetően.

– Azt én nem tudhatom, kérem – felelte az igazgató. – Fogalmam sincs arról, mennyire szerencsés az ön számára, hogy engem valóban Dmitry von Skříň-nek hívnak. Erről önnek kell döntenie. Jómagam persze régóta megbarátkoztam ezzel a névvel. Kérem, foglaljon helyet. Miben segíthetek?

– Semmiben – válaszolta a férfi. – Engedje meg, hogy ne mutatkozzam be önnek. Ne vegye gorombaságnak részemről, de rendkívül kényes vagyok személyiségi jogaimra. Signor Salvatore Armadietto kért meg arra, személyesen adjak át valami fémtárgyat, melyet mély tisztelettel küld önnek.

 A névtelensége burkolódzó (pontosabban bugyolált) idegen hirtelen pisztolyt szegezett von Skříňre.

 Ez felkeltette Skříň érdeklődését.

 – Á, nocsak! 9 mm-es Luger P08-as – nézett elismerően von Skříň a fegyver csövébe. – Remek, megbízható modell. Mondja csak, miért küldte ezt nekem a mélyen tisztelt Signor Salvatore?

– Erről fogalmam sincs, de bocsásson meg nekem, von Skříň amiért csalódást kell önnek okoznom. A Luger tulajdonképpen az enyém. Valóban remek fegyver. Önnek azonban csupán egy 9×19 mm-es Parabellum lőszert kell személyesen átvennie – jelentette ki, majd precízen homlokon lőtte a mit sem sejtő igazgatót.

 A dörrenésre miss Pillar rémülten rohant be az irodába.

 – Úristen! Csak nem lett öngyilkos von Skříň? – majd látva a felismerhetetlenül bebugyolált fejű férfi kezében lévő pisztolyt, megkönnyebbülten sóhajtott fel. – Értem. Ön csupán egyszerűen meggyilkolta őt. Remek lövés! Uram, nem lenne gond, ha én most elmennék egy munkaközvetítőhöz? Úgy vélem, a néhai cégvezető úr ebben az állapotában már nem sok hasznomat veheti.

 – Ennek semmi akadálya, kisasszony. De amint végzett, kérem haladéktalanul értesítse az iménti esetről a rendőrséget. A gyilkosság rendkívül súlyos bűncselekménynek számít a szemükben. A hatóságok nagyon komolyan veszik az ilyesmit, s én igazat is adok nekik ebben. Ne feledje, ön értékes szemtanú, én pedig ugyebár tettes vagyok. Ismeretlen, ha szabadna ilyesmit kérnem öntől...

 – Természetesen, uram – felelte mosolyogva miss Pillar. – Úgy teszek, ahogy ön jónak látja. Egy kicsit azért megijedtem. Az a nagy durranás, itt meg ez a sok vér meg az a valami ami ott a falon csúszik lefelé… meglehetősen nyálkásan … Az ön magasságát közölhetem a rendőrséggel?

– Nyugodtan. 182 cm magas vagyok, a súlyomat azonban alaposan becsülje alá. Mostanában egy kicsit elengedtem magam… Tudja, ez amolyan hiúsági kérdés részemről.

Mindketten távoztak a tetthelyről. A férfi udvariasan felsegítette Pilar Armariu-ra a kabátját, majd zavartan elnézést kért, visszavette tőle, a titkárnőét pedig leakasztotta a fogasról.

Von Skříň sejtjei eközben egy ideig kétségbeesetten próbáltak tovább működni, de felsőbb utasítások hiányában a férfi szervezete teljesen összeomlott, majd lassan oszlásnak indult.

1929. szeptember-5-én, szombaton, signor Salvatore Armadietto (alias, Salvo, a Muranói Üvegbéka) egy Maiale Giallo Chiaro nevű itáliai étteremben üzleti megbeszélést folytatott leghűségesebb kapitányával, Grigorij Kabinyetszkijjel, valamint consigliere-ével, Seán Comh-Aireachtával.

 A castellammaresei háború, mely Joe Masseria és Salvatore Maranzano között tört ki ez idő tájt, rendkívül megnehezítette az illegális fémmegmunkálást, amely az Armadietto klán fő érdekeltségi körébe tartozott. Comh-Aireachta megemlítette Don Salvónak, miszerint Lucky Luciano és Meyer Lansky emiatt egy Bizottság felállításán gondolkoznak, amely lehetővé tenné a leszámolások és a mészárlások észszerű keretek közé szorítását, amely elősegítené, a nagy és tisztes családok számára azt, hogy egymás kiirtása helyett inkább az illegális üzleti tevékenységeikre összpontosítsanak. Don Salvo (a Muránói Üvegbéka) helyeselte az ötletet. Az elmúlt néhány hónapban huszonöt, jól képzett fémipari szakmunkását veszítette el, közülük többeket brutálisan leesztergáltak, majd kegyetlenül kipolíroztak. Három emberét a Metropolitan Művészeti Múzeum Amerikai iparművészeti gyűjteményében találták meg, ismeretlen eredetű háztartási eszköz formájában.

Tíz óra tájban Juan Pablo Armario állított be az étterembe, immár kötések nélkül. Odasietett Don Salvo asztalához.

 – Fogadja a legmélyebb tiszteletemet, Don Salvo – üdvözölte a férfi. – Elnézését kérem, hogy így munka közben zavarom önt, de teljesítettem legutóbbi megbízását. Dmitry von Skříň bártan viselt lövés következtében elhunyt.

 – Remek Juan Pablo, benned mindig megbíztam – válaszolta Armadietto. – Semmi kétségem sincs afelől, hogy ismét remek munkát végeztél. De mond csak, ki az a Dmitry von Skříň, aki hirtelen elhunyt? Seán – fordult tanácsadójához – Tudsz te valamit erről az áldozatról?

 – Elnézést, Don Salvo, az illető nevét most hallom életemben először. Fogalmam sincs vajon ki lehetett ő – jelentette ki csodálkozva Comh-Aireachta.

– Rendkívül kellemetlen ügy – mormogta Armadietto. – Mindig is azt mondtam, a kapkodás nem vezet semmi jóra. A szervezett bűnözés alapja a jól megválasztott külső referenciális értelem.

– Bocsásson meg, Don Salvo. Minden tiszteletem az öné és azoké az izé… muránói üvegbékáké – szólt közbe Armario. – Soha nem vitattam a külső referenciális értelem jelentőségét, de itt van nálam a megbízási szerződés, ami egyértelműen Dmitry von Skříň soron kívüli kivégzéséről szól. Nézze csak, megbízóként itt is van John Edgar Hoover aláírása. Úgy tudom, rajta kívül csak ön használja ezt a nevet. Amúgy remek ötlet öntől, hogy az FBI igazgatójának aláírását szerepelteti hivatalos iratain. Ezzel rendkívül megnehezíti a szövetségi ügynökök munkáját.

– Értem, Juan Pablo – Armadietto átvette a szerződést, majd átlapozta. – Az aláírás valóban Edgar Hooveré, pontosabban az enyém. Én három o-val írom őt. A kivégzésért természetesen megkapod a szerződésben szereplő összeg második felét is. Seán, állíts ki kérlek mr. Armario részére egy teljesítési igazolást. Hány megbízást is adtam neked az utóbb egy hónapban, Juan?

– Egy pillanat – válaszolta Armario, miközben a belső zsebéből elővett egy vérvörös noteszt. – Már nézem is! Skab, úgymint megfojtva, ledarálva, kipipálva…, meg itt vannak ezek itt hárman, akik szép lassan szénné égtek…, akkor volt még hozzá monsieur Cabinet és két fia, vasúti balesetben, meg még itt ezek, akik felrobbantak konzervnyitás közben…, aztán a Skápur fivérek, váratlan hódtámadás következtében, mínusz egy, aki valahogy felépült… Skříň-nel együtt ez összesen annyi lesz, mint tizennégy. Még valakit esetleg, uraim?

– Köszönöm, Pablo, nem. Egyelőre ennyi is bőven elég. Úgy vélem, egy kicsit túlhajszoltalak. Ez már nem a te gondod. Biztos valami adminisztrációs hiba történhetett. Rendkívül bosszantó! Nagyon elegem van már ebből a castellammaresei civakodásból… Nevetséges. Óvodások Thompson-géppisztollyal! Hagyjuk is! Mindenképpen beszélnem kell herr Schrankkal a könyvelőmmel. Ő talán ráakad erre a rejtélyes von Skříň-re a tételei között bogarászva. Menjünk is, Seán. Grigorij, te pedig vegyél magadhoz három embert, majd látogassátok meg signor Giorgio Kapp műhelyét. Magyarázzátok el neki világosan, micsoda tiszteletlenségnek számít részéről velem szemben az, ha a beleegyezésem nélkül vásárol gömbcsuklókat a kínaiaktól, ráadásul nagy tételben, rendszeresen. Csupán a lábait törjétek össze. Ügyes keze van, később még szükségünk lehet rá.

*

Ernst Theodor Amadeus Schrank Brooklynban, a Fulton Ferry környékén lakott egy 64 lakásos bérházban. Mivel szerette a nyugalmat, ráadásul nem nagyon szívlelte, ha munkavégzés közben a szomszédok zavarják, az összes lakást felvásárolta, melyekből természetesen csak egyet használt. A többit, mint oly sokan mások akkoriban, gabonaraktárnak adta ki.

Don Salvo és Comh-Aireachta átküzdötték magukat néhány gabonás-zsákon, majd a consigliere becsengetett Schrankhoz. Bentről vidám kalapácsszó hallatszott, amely hirtelen abba maradt.

Óvatosan kinyílt az ajtó. Középkorú, bivalyerős asszony fogadta őket csinos bőrkötényben, overálban az egyik végén vörösen izzó fémdarabot szorongatott tűzifogóval.

– Don Salvo, személyesen – kiáltott fel meglepetten. – Micsoda megtiszteltetés! Elnézést, hogy csak így fogadom. Délután mindig kovácsolgatok egy kicsit. 

– Semmi gond, Frau Schrank. Folytassa csak, aminek úgy nekiveselkedett. Csupán Ernsttel szeretnék beszélni üzleti ügyben. Bátran szorgoskodjon tovább.

– Köszönöm, Don Salvo. Nem zavarja önöket megbeszélés közben az üllő ütemes csengése?

– Semmiképpen sem, asszonyom. Engem kimondottan megnyugtat, amint meghallom az üllő hangját, amint a kalapács rácsap az izzó vasra. Tudja, Frau Schrank, ez olyan meghitt, családias… Ahogy megfeszülnek az izmok… Hiába, a mechanikus meghajtás elembreteleníti a világot.

Sóhajtott, majd megkérte Comh-Aireachtát, szíveskedjen bekopogtatni a szemközi ajtón.

– Szabad – hallatszott bentről, majd macskanyávogás hallatszott.

Benyitottak. E. T. A. Schrank az íróasztalánál üldögélt. Amint megpillantotta látogatóit, felpattant, majd eléjük sietett.

– Isten hozta önöket, Don Salvo – üdvözölte őket. – Biztos nagyon fontos ügyről lehet szó, ha személyesen kerestek fel. Remélem nem követtem el valami végzetes hibát. Lieber Otto! Add át szépen a helyed Armadietto úrnak.

Otto, a vörös prérikandúr méltóságteljesen feltápászkodott, közönyös arccal ránézett a látogatókra, nyújtózkodott egyet, amúgy macska módra, majd leugrott egy fotelból.

Don Salvo helyet foglalt. Comh-Aireachta, herr Schrank állva maradtak. Otto, a macska nem. Ő leheveredett és rögtön el is aludt.

– Talán a galvanizálás miatt jöttek, uraim? – kérdezte Schrank. – Biztosíthatom önöket, a galvanizáló üzemeinkkel minden a legnagyobb rendben van. Teljesen törvényesen működnek, a megrendelők tökéletesen elégedettek. Galvanizáló szenvedélyüktől kevesen tudnak megszabadulni. Tömve vagyunk vendégekkel.

Salvatore Armadietto illegális fémmegmunkálásból és tiltott fémhulladékok gyűjtéséből származó mesés jövedelmét szabályosan működő, legális galvanizálóüzemekben mosták tisztára. 

– Nem, kedves contabilém. Nem erről van szó. A galvanizálással minden rendben van. Csupán egy megbízás aggaszt. Úgy néz ki, merő véletlenségből megölettem Dmitry von Skříň-t. Sajnos fogalmam sincs ki ő és miért kellett meghalnia. Nem tud erről valamit?

– Von Skříň? … Von Skříň? … Azzal a furcsa kis fülecskés n-betűvel a neve végén? Magánhangzó meg csak mutatóban. Az a kalapos r betű is rendkívül szokatlan számomra. Ki használ manapság ilyesmit? Olyan, mint egy jól sikerült nyomdahiba. Nagyon ismerős. Egy pillanat… Bocsásson meg, Don Salvo. Már nézem is.

Herr Schrank odaballagott egy Franz Jäger (Berlin, 1924, Sic!) típusú páncélszekrényhez, kinyitotta, egy kis ideig keresgélt az irattartók között, majd kivett egyet közülük. 

– Itt is van. S, s, s, mint Skříň. Hát persze! A híres Světle Žluté Prase Ltd. tulajdonosa. Rendkívül megbízható partnerünk. Hozzá kell tennem, csak volt, ugyebár… Remek ügyfél. Mindig pontosan fizette a szolidaritási illetéket önnek. Soha nem volt vele problémánk talán ezért nem ismerős önnek a Skříň név. Béke poraira. Ez érdekes… Az áldozat éppen két hónapja ajándékozott az ön bájos leánykája számára, Don Salvo, egy iLathe 23.2 típusú csúcskategóriás esztergapadot cserélhető késtartószánnal, pótkésekkel.

– Igen. Persze. Yvonne nagyon örült neki, amikor megkapta. Én már kevésbé. Néha egészen hajnalig esztergálnak a barátaival, ráadásul pokoli hangerővel. Azóta tele van a házam fémforgáccsal, meg mindenféle furcsa félnótással. De, tudja, ő az egyetlen leányom. Nem tudok haragudni rá. De vajon mi okozhatta a derék Skříň váratlan, golyó általi halálát?

– Nem tudom, Don Salvo… Illetve… Ez nagyon furcsa… Valahová elkeveredett a személyi kartonja. Ha kivégeztettük, annak minden bizonnyal lesz valami nyoma ebben…

Egy fekete, halálfejes dossziét vett elő. Kinyitotta, majd elsápadt.

– Mein Gott, herr Salvo!… Itt van Skříň kartonja a sürgősen kivégzendők mappájában. Otto! Otto! Du bist ein Schweinhund! Ez fránya a macska! Nézze csak, Don Salvo ezeket a lyukakat itt, meg itt. Micsoda macskakaparás! Sturm und Drang, Otto! (Sic!) Egy pillanatra valahogy nem figyeltem oda, és ez a mihaszna Otto átrakta ennek a szegény Skříň-nek a kartonját a kivégzendők közé. Ejnye-bejnye, herr Otto! Ez egy nagyon buta vicc volt! („Es war ein sehr dummer Witz!“; Otto kandúr megjegyzése.) A macskák nem szoktak iratokat rendezgetni!

– Ne keseredjen el, herr Schrank – jelentette ki Salvatore Armario. – Megesik az ilyesmi. A külső referenciális értelem ellen nem sok mindent tehetünk, jelenjen meg az akár egy pajkos prérimacska képében. Előre megfontolt ételmérgezésben manapság jóval többen halnak meg New Yorkban, mint véletlen leszámolás során. Szegény, tévedésből elhunyt barátunk nagykereskedését kegyeleti okokból természetesen átvesszük, ne menjen veszendőbe mindaz, amin ő oly sokat fáradozott. Ezzel pontot is tehetünk ennek a szerencsétlen ügynek a végére.

– Nem egészen, Don Salvo! Nem egészen – szólt közbe hirtelen Comh-Aireachta, miközben a New York Times legfrissebb számát lapozgatta. – Úgy vélem megnyomtuk azt a bizonyos piros gombot, amelyre nagy betűkkel rá volt írva: „INKÁBB NE!”.

– Miféle piros gombra gondolsz, Séan? Beszélj érthetően.

– Bocsánat, Don Salvo. A felirat a mi esetünkben Juan Pablo Armario fegyverének ravaszán volt. Sajnos csak képletesen. Dmitry von Skříň halálának hírére a New York-i részvénytőzsde indexe hirtelen csökkenni kezdett. A szakértők szerint ez akár gazdasági válsághoz is vezethet.

– Kérem, mr. Comh-Aireachta, adja csak ide nekem, magam is megnézném azokat az adatokat – mondta herr Schrank. Átvette az újságot. – Ja, ja! Ez bizony nagyon aggasztó. Úgy látom a DJIA[1] értéke igencsak furcsán ficánkol. Jobb lesz, ha a mi szerepünkről ebben helyzetben nem szólunk senkinek. Remélem csak átmeneti, múló rosszullétről van szó. Ezek a vidám fickók ott a tőzsdén majd csak kitalálnak valami okosat. Otto! Otto! Csúnya, rossz cica!

Herr Schrank jóslata sajnos túlzottan optimistának bizonyult. 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” Juan Pablo Armario pompás lövésének következtében kirobbant a nagy gazdasági világválság.

Ennyivel azonban a külső referenciális értelem korántsem érte be.

*

John Edgar Hoover, az FBI igazgatója rendkívül utálta a Kennedy fiúkat, bár a papát, Josephet tisztelte. Különösen Bobby Kennedy iránt érzett engesztelhetetlen gyűlöletet. Ez a heves érzelem nem maradt viszonzatlan Bobby részéről. Ez önmagában nem okozott volna túl sok gondot. E. T. A. Schrank páncélszekrénye azonban valamikor az 50-es években a Kennedy-ekhez került. Valami ócskapiacon szedték össze, ahol gyerekkoruk óta szívesen kutattak kompromittáló iratok után. Hoover őrjöngött, amikor megtudta, hogy a fivérek elorozták előle az értékes zsákmányt. Néhai herr Schrank nagy névnek számított a szervezett bűnözés legfelsőbb adminisztrációjában. Az FBI igazgatója ráadásul tudta, hogy Salvatore Armadietto az ő nevét használta, mármint Hooverét. Hoover pedig néhányszor Meyer Lansky-ét, de ez nem lényeges.

A páncélszekrényben talált iratokban a fentiek miatt többször előkerült J. E. Hoover aláírása, ráadásul három o-val. Robert Kennedy úgy vélte, az FBI igazgatója csupán trükközött a saját nevével. „Hooover, az akkor is Hoover. Egy o betűvel nem tud megtéveszteni ez a felkapaszkodott csinovnyik.” jelentette ki egy zártkörű megbeszélésen Atlantában, amelyről természetesen az FBI szokás szerint hangfelvételeket készített. 1963 nyarán – J. F. Kennedy elnökségének idején – Robert Kennedy igazságügy-miniszterként nagyon közel járt ahhoz, hogy Dmitry von Skříň erőszakos halála és az 1929-es nagy gazdasági világválság közötti kapcsolatot egyértelműen bizonyítani tudja. Hoover pánikba esett, emiatt több esetben is három, illetve néha már négy o-val írta alá saját nevét.

Ez végzetesnek bizonyult. A Skříň-ügy romba dönthette volna azt a mítoszt, melyet Hoover hosszú évek során, fáradtságos munkával épített ki maga köré. Az FBI igazgatója felvette a kapcsolatot az idős Juan Pablo Armarióval, aki akkoriban a Georg Luger biztonsági és temetkezési vállalkozást vezette. Ők biztosították 1963. november 22-én Kennedy dallasi látogatását, melynek során az elnök hirtelen életét vesztette. A széleskörű érdeklődés következtében a merénylet pontos részletei később több változatban is elterjedtek, majd gyors szaporodásnak indultak. Egyes vélemények szerint csupán jól megrendezett öngyilkosságról volt szó. Az ohiói Parabellum játékgyár még egy ötletes társasjátékot is piacra dobott az összeesküvéselméletek lelkes rajongói számára.

Lyndon B. Johnsont, a következő elnököt teljesen lefoglalta a vietnámi háború, így Hoover joggal gondolhatta azt, a von Skříň-ügy végleg süllyesztőbe kerül. Robert Kennedy azonban továbbra is többször megfenyegette őt a Schrank-féle iratokkal. Hoover idegességében néha már öt o betűvel írta le a nevét, az e-t meg néha kihagyta. Az ügy végül Bobby Kennedy halálával ért véget. Robert Kennedy 1968. június 5-én a San Francisco-i Ambassador Hotelben a kaliforniai előválasztáson elért jelentős győzelme alkalmából ünnepséget tartott. A rendezvényt a már jól ismert Georg Luger biztonsági és temetkezési vállalkozás szervezte, melynek következtében Sirhan Bishara Sirhannak sikerült könnyedén rálőnie az étterem konyháján át távozó Kennedyre, aki 26 órával később belehalt sérüléseibe.

*

Sem az 1929-es világválság okaira, sem a Kennedy-ek ellen elkövetett merényletek körülményeire nem adott senki egyértelmű magyarázatot. Ha meg adott, az nem igaz. A Schrank-féle iratok mára már széles körben hozzáférhetők, kutathatók. A történészek és gazdaságkutatók azonban mereven elzárkóznak az ezzel kapcsolatos publikációktól, ehelyett inkább kiagyalnak mindenféle körmönfont teóriákat. Likviditációs elméletre, monetarista hipotézisre hivatkoznak, bizonyos mértékig joggal, mivel ezeket elég nehéz kimondani, ezért inkább elhiszik nekik. A legfőbb kiváltó okot azonban nem merik megemlíteni. Ennek magyarázata az, hogy fogalmuk sincs a jól megválasztott külső referenciális értelem jelentőségéről, sőt legtöbben közülük tagadják annak létezését, miközben Istenre mutogatnak. Arra hivatkoznak, a prérimacska teóriával saját tudományos hitelességüket ásnák alá.

Szakmai körökben nevetségessé válnának, ha kijelentenék, a nagy gazdasági világválságot és a Kennedy fivérek halálát, ugyan közvetetten, de mégiscsak egy unatkozó prérikandúr, Otto Krach okozta.

[1] DJIA: Dow Jones Industrial Average, a New York-i részvénytőzsde részvényindexe.

Cikkemben valamennyi információ és kép nyilvános felületen elérhető. A háziorvos közfeladatot lát el, az Ügyészség által nyilvánosságra hozott bűncselekményi vád és a betegjog kapcsolatát a cikkem fejti ki, amely jogilag megalapozza a háziorvos nyilvános képi és személyes adatainak közzétételét.

Dr. Spruch Rezső 76 éves balassagyarmati háziorvos ellen emelt vádat a Balassagyarmati Járási Ügyészség 2022. november 7-ei közleménye alapján gyermekpornográf képek birtoklásáért.

Az eset már 2021 óta sajtónyilvános az akkor indult nyomozás miatt, azóta nem érdekli az ügy az Orvosi Kamarát sem, hogy megszólaljon:

Kép: a HVG 2021-es cikke, amikor a nyomozás megindult, most, 2022.11.07-én emeltek vádat

A háziorvosról szóló ügyészségi közlemény külön vádpontokban sorolja a "18 év alatti" valamint a "14 és 18 év közötti" kiskorúakat ábrázoló gyermekpornográf képek tartását: nem kizárható az ügyészségi közlemény elírása, ugyanis a "csak 18 év alatti" jogilag egy jóval tágabb kategória a 14 és 18 év közzé sorolt korcsoportnál, előbbi magában foglalja az utóbbit. A külön kategória említésének a "14 év alatti"  gyermekeket ábrázoló gyermekpornográf felvétel birtoklása esetén lenne értelme, ugyanis a kiskorúak sérelmére elkövetett bűntett a 14 éves kor alattiak esetén súlyosabb. A közlemény erre a korosztályra nem tér ki.

A pedofilia kifejezés orvosi és nem jogi fogalom: az a pubertás kor alatti, tehát jellemzően a 14 év alatti, illetve a másodlagos nemi jellegek – tehát a nőies és nagyfiús – testalkat kifejlődése előtti gyermekkorosztály iránti beteg vonzalmat jelenti. Tehát az ügyészségi közlemény nem utalt 14 év alatti kiskorút ábrázoló pornográf képek birtoklására.

Ami biztosan tudható, az USA-ból és Mexikóból új vadászterületre menekült 76 éves háziorvos ellen 13 rendbeli szexuális zaklatás vádpontban hoztak az USA-ban próbára bocsátott ítéletet, itt, Magyarországon pedig 18 év alatti kiskorúakról készült pornográf felvétel birtoklása biztosan a vád tárgyát képezi.

A recepteken látható bélyegzőjén is látható orvosi nyilvántartási száma: 67612, születési helye Győr, orvosi diplomáját a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte 1976.09.12-én.

Az ún. OKFŐ – Országos Kórházi Főigazgatóság – nyilvános adatbázisában más Spruch vezetéknevű orvos nem található, a balassagyarmati háziorvosokra rákeresve ő az egyetlen, a hírekben jelölt S. Rezső. A diplomaszerzés ideje, így életkora is egyezik a sajtóban és az ügyészségi közleményben közzétett információkkal.

A Balassagyarmati Járási Főügyészség a pornográf fotók birtoklása alapján már végleges eltiltást javasol Spruch Rezső ellen nem csupán az orvosi hivatástól, de minden olyan tevékenységtől, ahol kiskorúakhoz lehet köze.

Képernyőkép: OKFŐ  – Országos Kórházi Főigazgatóság – nyilvános adatbázisa – Spruch Rezső adatlapja


A törvénysértéssel, bűncselekménnyel akárcsak megvádolt orvosok személye nem titkolható, annak közzététele a Magyar Orvosi Kamara feladata lenne

Sokadik, a társadalomra, közte pácienseire is veszélyes orvos elleni büntetőeljárás kerül be a hírekbe, az orvos megnevezése nélkül: ez sérti a betegjogot. A betegjog része a páciensek gyógyulásához szükséges valamennyi információ beszerzése, az ellátóhelyről, a gyógyítást végző orvosokról, a gyógyellátás menetéről és a gyógyszerekről adott tájékoztatásról.

A betegjog a testi épségünkről, önrendelkezésünkről, gyógyulásunkról és személyes biztonságunkról szóló jogok összegzése, efelett semmilyen egyéb jog, valaki másnak a személyes érdeke nem állhat.

Nagyon rémisztő, hogy a Magyar Orvosi Kamara nem érti ezt a betegjogot, de nem is tartanak a páciensi oldallal kapcsolatot: annak joga, hogy valaki beleavatkozzon a testünk működésébe, akár csak köze legyen ahhoz, mi történik a testünkkkel, az nem alanyi jog orvosok számára sem. Ehhez igen felkészült szakmaiságú orvos szükséges, az emberi testtel és személlyel szembeni feddhetetlen etikai magatartás, és legfőképp a beteg hozzájárulása.

Bármilyen, a páciens számára akár csak zavaró tényező, ami rombolja a páciens-orvos bizalmi kapcsolatot, már elegendő betegjogi indok arra, hogy az orvosnak megtilthasson bármit a beteg, és azokat az információkat a beteg nyilvánossá tegye az orvosról más páciensek érdekében.
Bármilyen, az orvosválasztást és kezelésünkről szóló döntésünket segítő információ a betegjog része, akár csak az, hogy goromba az az orvos, akár az, hogy mosdatlan, vagy hogy a gyógyítás menetét nem orvosi, hanem anyagi alapon határozza meg.

A test elleni bármilyen természetű és mértékű erőszak orvosnál észlelhető gyakorlata különösen olyan információ, ami nem csupán közérdekű információ, de mérlegelés nélkül végleges eltiltást kellene, hogy vonjon maga után. A kivizsgálás idejére páciensek közelébe ilyen orvos nem engedhető. Az orvosi hivatás gyakorlása nem alkotmányos jog, nem alanyi jogosultság, a legerősebb feltételek teljesülésével gyakorlható csak, és a legcsekélyebb mértékű kifogás és panasz esetén a legszigorúbb eljárást kell lefolytatni.

Az ügyészségi vádemelés már túlment a nyomozati szakaszon, Spruch Rezső ellen 2021. februárja óta nyomoznak: megalapozottak a vádak a balassagyarmati háziorvos ellen, már vádat emeltek ellene, tehát a büntetőbírósági eljárásra vár. A betegjog alapján a páciensnek joga van az ő személyére pusztán megalapozottan veszélyt jelentő orvos személyét is elkerülni, nem köteles egy sokéves büntetőeljárást kivárni.

A Magyar Orvosi Kamarának az adott orvos betegkezelési módjára, a viselkedésére adható páciensi visszajelzésekre nyilvános véleményező felületet kellene nyitniuk, ilyen weboldal egyetemi oktatókról már létezik, orvosoknál is ez egy nemzetközi gyakorlat.

Spruch érvényes háziorvosi szakvizsgával rendelkezik, tehát úgy érkezett 10 éve Magyarországra, és szakvizsgázik 5 évente orvosi plénum előtt, hogy a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) megelőző információi sincsenek orvosokról, mi a szakmai és büntetőjogi előéletük, de ezekre semilyen erőfeszítéseket sem tett eddig, hogy nyilvántartsa és bekérje. Amit bizonyosan tudhatott a MOK, hogy Spruch évtizedekig – 1975 és 2012 közt – nem praktizált itthon, és nyilvánvalóan büszkélkedett USA praxisával. Amelyet a MOK nem is akart konrollálni, referenciát bekérni. Egyáltalán nem kizárt, hogy annak idején is már valamilyen bűncselekmény miatt menekült külföldre.

Előfordult már olyan hazai orvos által elkövetett bűntett is, amelyben a MOK azt állította – hamisan – hogy nem tudtak egy budapesti nemi erőszakoló orvosról. Azt az állításukat a Budapesti Rendőrfőkapitányság cáfolta, ugyanis már a nyomozás idején azonnal tájékoztatja orvos elkövető esetén a rendőrség az Orvosi Kamarát. Az a budapesti háziorvos nyomkövetővel a lábán vegzálta a betegeit, Budapest Főváros Önkormányzati fenntartású rendelőben.  Abban a 2021-es esetben a Főváros is a tikolódzást választotta, dacára, hogy súlyosan hibáztak a MOK-kal karöltve: az akkor már bűnügyi felügyelet alatt álló orvos bűnismétlését a cinkos Önkormányzat és Kamara hallgatása tette lehetővé:

Kép: A 2021-es cikkem fejléce egy másik, egy jemeni származású budapesti nemi erőszakoló háziorvosról, a BRFK-nél, Kamaránél és a Fővárosnál bekért információkkal


Jogerős ítélet az USA-ban, menekülés Mexikóba

Vissszatérve a balassagyarmati 76 éves háziorvos esetére, aholy egyébként a nyomozás már 2021-ben folyt, gyakorlatilag egyidőben a fent említett másik, fővárosi esettel: Spruch Rezső ellen az USA-ban már jogerős büntetőítéletet hoztak. Először három-, majd tízrendbeli szexuális zaklatással vádolták meg és ítélték el. Spruch orvosi engedélyét 2003-ban visszavonták az USA-ban, és két év felfüggesztett börtönre ítélték, egyúttal az USA-ban törvényi előírás alapján a szexuális bűnelkövetők nyilvános listájára is regisztrálnia kellett. Bűncselekményének elévülési idejét Mexikóba menekülve várta ki.

Abba is gondoljunk bele, hogy egy ilyen súlyos ügyben megbukott orvos miért jött haza 2012-ben Magyarországra: akkor 66 éves volt, közeledett a nyugdíjas kor felé, a magyar orvosi pálya aligha vonzó anyagilag, különösen egy USA praxis után.
Spruch annak tudatában, hogy bűnügyi előéletét Magyarországon nem ismerik, a szexuális indíttatású bűntetteinek szabadon gyakorlása miatt folytatta az orvosi praxisát: ez az a terep, ahol könnyedén hozzáférhet áldozataihoz, akik gyanútlanul vetkőznek le neki.

A szexuális ragadozó orvosnak 6 facebook-oldala van

Képernyőkép: Azonosíthatóan egyazon személyről 6 különböző facebook-oldala is van az ügyészség által megvádolt Spruch Rezső balassagyarmati háziorvosnak

Spruch több facebook-regjén jelöli az USA egyetemi kapcsolatát, több regen hivatkozik orvosi hátterére, családtagokra, és oszt is meg azokon tartalmat. Van olyan regje, ahol láthatóan csak pár tucat, elsősorban fiatal ismerősökkel rendelkezik.

Kép: Spruch Rezső balassagyarmati háziorvos egyik facebook-oldala - nyilvános kép (2014) - a vád és betegjog alapján közérdekű információ. A háttérben magyar feliratú és rendszámú betegszállító autó.

Úgy tűnik, a 76 éves háziorvos háborítatlanul és nyilvánosan halászgat kapcsolatok után a világhálón is, az sem izgatja, hogy egyedi neve van. Egy regjén még idén, 2022. nyarán is módosított tartalmat, dacára, hogy akkor már javában folyt ellene a rendőrségi nyomozás.

Az is igen megdöbbentő, hogy a gyermekpornográf képek birtoklásáról szóló bűntett fő terepe az internet, és egy ezzel gyanúsítottnak vagy megvádoltnak szabad internet hozzáférése van, nem beszélve arról, az Orvosi Kamarától akár vígan praktizál is.

Amikor ezeket a sorokat olvassuk, gondoljunk bele az előzetesben töltött éveket és kedvezményeket beleszámolva már másfél év múlva, 2024. tavaszán (!) szabaduló lúgos elkövető ügyébe: bár őt Magyarországon 2018-ban jogerősen elítélték 11 évre, 2017 óta börtönben ül, és véglegesen megfosztották az orvosi hivatás gyakorlásától, a lúgos támadást elkövető Bene Krisztián, egykori kórházigazgató, egykori orvos előtt ezek szerint a nemzetközi orvostársadalom rossz információs rendszere alapján még lesznek lehetőségek az orvosi pályán szabadulása után: akár egy ázsiai országban, amennyiben a MOK nem érzi úgy, hogy maga ad ki nemzetközi közleményt a világ orvosszakmai fórumain Benéről, a szabadulása idején.

Sokadik cikkem a büntetőeljárás alatt álló orvosok nevének közzétételével ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a hazai orvosi társadalom és a Magyar Orvosi Kamara nőjön fel a tőlük elvárt szakmaisághoz, és vegyék komolyan a betegjogokat. Ez a cikk sem orvosgyűlölő cikk, hanem a kamarai feladatok alapjait sem ellátó szervezet bírálata.

Büntetőeljárás alatt álló orvos neve ítélet nélkül is közreadható a betegjog alapján. Európai joggyakorlat a vádlottak teljes nevének ügyészségi közlése jogerős ítélet előtt is.

Orvos személye a jogerős ítéletig az orvosi hivatásból a kamarai felfüggesztéssel védhető: ez is ösztönözheti az orvos együttműködő magatartását, ha nem kíván 3-5 évig tartó büntetőeljárás idejére orvosi hivatás nélkül maradni. Beismerhet, segítheti a nyomozást, felgyorsíthatja a bírósági eljárást.

A Magyar Orvosi Kamarának ilyen esetekben írt levelemre adott sokadik, hárító, gyakorlatilag érdemben semmit nem lépő gyakorlata miatt ezt már nem küldöm el nekik. Egyszer valakinak csak fontos lesz a tisztességes orvosok közt, hogy ne csak a sajtó közölje le bűnöző társuk nevét, és hogy ne kelljen összemosni őket a vétkesekkel.

Minden bűnöző orvos esetén mindaddig felelős az összes hazai orvos, amíg az Orvosi Kamarától hathatós és transzparens lépéseket nem követelnek ki.

A szexuális indíttatású bűntettekben a törvényhozó politikusoknak egyetlen célja lehetne: debil szobortologatások és utcaátnevezések helyett szexuális bűnözői nyilvános regiszter bevezetésének kezdeményezése, ami működik az USA-ban: akár felnőtt, akár gyermek ellen követett el valaki szexuális erőszakot, a neve megismerhető legyen, a lehetséges áldozatok védelme érdekében. Akár egyetemi diák erőszakol, akár orvos: mentalitása legyen nyilvános a társadalom előtt, és fogadja az annak megfelelő reakciókat akár munkahelyen, akár randik során.

Az egyik legmagasabb arányú a szexuális bűnözők visszaesése: egyálalán nincsenek arra késztetve, hogy tegyenek orvosilag, pszichológiailag a torz és beteges jellemük ellen.

A mainstream média monogrammozó gyakorlata szintén a szakmaiatlanságuk és teljes impotenciájuk jele: helyette nevesincs celebek érdektelen életéről olvashatunk, miközben az országos sajtó rendőrségi és bírósági kapcsolataival olyan információkhoz jut, amivel megvédhetné a társadalom jogait.

A cikkemet megosztom balassagyarmati facebook-csoportokban is.


Eszes Beáta

Mai nap a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságnak és az egészségügyet felügyelő Belügyminisztériumnak írásos bejelentést tettem a Btk. 165. § b) pontjában foglalt bűncselekmény gyanújában, a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórházzal és az érintett orvosokkal szemben.
(2022. október 15-én, délelőtt.)

UPDATE 2022. október 15. 22.33h : a cikk alján, a máris "befejezett" kórházi vizsgálat hírére megtettem a bejelentést a Magyar Orvosi Kamarának is, független, valódi, traszparens vizsgálat kezdeményezésére.

A borítóképen a kórház igazgatója, dr. Hegyi Henrik Dénes látható, aki a sajtónak mint egyúttal állampolgárok betegjogát súlyosan sértve, mindennemű információt megtagadott. Továbbá az ügyben mint összeférhetlenséggel vádolható intézmény belső vizsgálat útján – független vizsgálati szerv nélkül – kívánják letudni egy 12 éves gyermek halálát, amely annak másnapján következett be, hogy a gyermeket akut állapotában, a kórházba beutalóval megjelenését követően, vizsgálat nélkül hazaküldték.

Képernyőkép: Index.hu, 2022. október 15.

Orvosi nem kezelés: orvosi eskü megtagadása, ellátás megtagadása, a haláleset miatt bűncselekmény alapos gyanúja

A Btk. 165. §-nak b) pontja értelében megalapozottan fennáll a halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette, amely Kisvárdán, a Szent Damján Görög Katolikus Kórház (4600 Kisvárda, Árpád út 26.) területén és orvosaik foglalkozása körében elkövetett kezelési (pontosabban a kezelést megtagadó) esetből fakadóan bekövetkezett a 12 éves, kiskorú gyermek halála.

Az eset közvádas, nem szükséges a szülők feljelentése, az esetről értesülve automatikusan el kellene járnia a rendőrségnek, kivizsgálni az esetet.

Ezt pótoltam én, rákérdezve egyúttal, indult-e eljárás, ha nem, megtettem én a bejelentést.

A rendőrségi feljelentésem képernyőképe:

Dátum: 2022. október 15.

Az egészségügyet és rendőrséget felügyelő Belügyminisztériumnak tett bejelentésem képernyőképe:

Dátum: 2022. október 15.

A Belügyminisztérium automata válasza:

Dátum: 2022. október 15.

A válaszok tükrében, az érintettektől beszerezhető információkkal a továbbiakban a Magyar Orvosi Kamarához kívánok fordulni.

Orvosi kezelést megtagadó, annak következtében betegei halálához hozzájáruló veszprémi onkológus orvos nevét és arcát 2016-ban ebben a cikkben közöltem le, a betegjogra hivatkozva.

UPDATE 2022. október 15. 22:33h

Úgy tűnik, a vizsgálat során nem, de a haláleset után egy héttel, boncolás nélkül már diagnózist állított fel a kisvárdai kórház, a hírközléstől számítva 12 órán belül lezárta a vizsgálatot, temészetesen az áldozat családját megkerülve, a betegjogot súlyosan megsértve. Erre az ambuláns vizsgálat napján, a gyermek életében kísérletet sem tettek, sem gyógyszeres ellátást nem javasoltak neki, sem gyógykezelést.

Kép: HVG, 2022. október 15., 20:42-kor közzétett cikke

Frissítésem idején, 2022. október 15-én, szombat (rendkívüli munkanap), 22:39 órakor a kórházi közeménnyel ellentétben semmiféle hírt nem közöl a kórház a honlapján, holott a transzparens vizsgálat a betegjog része, nem csak az elhunyt család számára, de más páciensek is mennek erre a sürgősségi vagy belgyógyászati osztályra. Joguk van tudni, mi folyik ebben a kórházban szakmailag.

Fenti hírre reagálva megtettem panaszomat a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének, Etikai Kollégiumának, hivatkozva a MOK küldetésre:

Az orvosi kamarai bejelentésem, panasztételem és független kivizsgálást kérő levelem képernyőképe:

Dátum: 2022. október 15.

Az ügy további fejleményeiről itt, ezen a blogon - nemgogol.hu - fogok beszámolni.

Eszes Beáta

Borítókép forrás:
https://frissmedia.hu/hir/bekoszontott-a-21-szazad-a-kisvardai-korhazban-fotok-video/12246

A hazai és erdélyi médiában okkal forrt fel a hangulat a korábban egyszeri nőverésért elítélt kolozsvári volt egyetemi tanársegéd gyilkossági ügye miatt: elsősorban hatósági mulasztást, a jelzőrendszerek hiányát kérik számon az írások.

Amit eddig bizonyosan tudunk: Boné Ferenc esetében hatóság nem, kizárólag az áldozatai mulasztottak. Mindegyikük különköltözést ért el, és kikerült Boné hatása alól. Az okait elemezhetjük, az eredményét tudjuk: gyilkosság, az áldozat nem a mulasztók közül került ki.

Ezek akkor is tények, ha szeretnénk megérteni az áldozatokat, ugyanis Boné esetében nem lehet se hatóságra, se törvényekre, se ellátórendszerre mutogatni. És ez a variáció legalább olyan gyakori, mint a hibás eljárás.

Boné 2020. nyarán, akkori barátnőjét, S.M-et bántalmazáskor – akkor bizonyosan elsőként – az elkövető teljes nevét és kitakaratalan arcát leközölve itt írtam az esetéről. A nevének két országban is nyilvánossá tételével külön levélben ösztönözve az őt alkalmazó kolozsvári Sapientia Egyetemet, hogy ez az eset puszta megrovással nem végződhet, csak kirúgással. Két évvel később, a 2020-as bántalmazására kiszabott büntetésének próbaideje alatt, 2022 májusában Boné már gyilkolt: az addig a romániai mainstream sajtóból megismerhető körülményekből feltételezhető előre eltervezett gyilkosságról szól a második írásom.

Időközben a romániai sajtóba – elsősorban, ahogy eddig is, a Maszol.ro oldalán – bekerültek az elfogásának, az eddigi nyomozati anyagnak és Boné beismerő vallomásának részletei. Olyan információkat tudhattunk meg, amelyek komoly szembenézésre kell, hogy ösztönözzék Boné erdélyi környezetét: a családját, munkaadóit, korábbi áldozatait, és nem utolsósorban a 2020-as bántalmazásban megindult kolozsvári büntetőeljáráshoz helyben hozzáférő, arról alaposan tudósítani köteles romániai magyar sajtót.

Számos hazai kiemelt súlyú bűntettet a nyomozástól a tárgyalásokon át személyes követés tapasztalatából kiemelem, hogy Magyarországon a bűnelkövetőt elfogásokat követő napokban ilyen korrekt és a nyomozást ezek szerint egyáltalán nem akadályozó alapos tájékoztatás egyáltalán nem jellemző a magyar rendőrségre. A magyar hatóság arra hivatkozva hallgat el már bizonyított részleteket a hírekben, hogy a már elfogott elkövető felhasználhatná azt, holott ezeken a bizonyított, közölt tényeken már a gyanúsított nem változtathat.

Ahogy nálunk az Igazságügyi Minisztérium soha, de a magyar bírósági tárgyalási heti jegyzék sem teszi közzé később is elérhető formában büntetőügyek részleteit, ítéleteket, megismerhető nevű elkövetőkkel, áldozatokkal, miközben a román hatóság így kezeli. Ez a Romániában publikusan megismerhető büntetőügyi előzmény a korábbi áldozatok és környezetük cselekvési lehetőségét is segíti, de nem éltek ezzel. A tárgyalások idejéről sincs mód előre tájékozódni idehaza, hacsak nem állít rá a média egy külön stábot, hogy péntekenként végignézze a teljes országos tárgyalási jegyzéket. Ez biztosítaná a tárgyalások törvényben előírt nyilvánosságát.

A román hatóság már a nyomozás első napjaitól elejét veszi, hogy spekulatív, vagy a bűnmegelőzést is gátoló, a területen képzetlen újságírók tabusító nézete miatt fontos bizonyítékokat elmismákoló csonka hírek kerüljenek be a sajtóba.


Boné Ferenc, a kolozsvári barátnőjét meggyilkoló kirúgott egyetemi tanársegéd egy sorozatelkövető

A magyar(ul olvasó) köztudatba az, hogy Boné Ferenc több évtizede, zsinórban az összes mellette élő nőt bántalmazta, talán egyetlen korabeli cikk által kerülhetett be, már amennyire eljutott ez az olvasókhoz: a 2020-as tárgyaláson az Átlátszó Erdély vett részt. A 2020-as cikkükben egy nyilvános tárgyalásról részletes és egzakt tudósítás helyett az írást egyfajta kutatásnak, feltárásnak minősítettek, az ott hallottakat a saját meglátásuk alapján helyezték fókuszba, vagy tettek bizonyos információkat jóval kevésbé hangsúlyos kontextusba. A cikkük egy szabadlábon maradt elkövető esetén, tárgyalási tudósítás helyett egy olyan komplexnek szánt elemzéssé vált, ahol hol azt próbálták igazolni, mennyire ne tudná egy áldozat vallomásában közölni az ellene elkövetett bűntett súlyát, hol azt, hogy megfelelő vallomás nélkül bizonyítási anyag sérül.

A témában laikus olvasó úgy zárhatja az Átlátszó cikkét, hogy egy pszichológiai útvesztőnek értékeli azt, amikor egy áldozat számára az a tét, hogy az őt életveszélyesen bántalmazó félről ki kell derüljön agressziójának súlya a hatóság előtt. Igazat adok az Átlátszónak, hogy a pszichikai nyomásgyakorlás lépcsőfokait nehezebb előadni, de Boné öt megelőző áldozata, ha lefejti magáról a "miért nem tudtam kilépni" magyarázatok sorozatát – mindegyikük kilépett a kapcsolatból, tehát ötből öt az arány – többségük az emberölési szándéknak minősülő fojtogatsról számolt be, benne elliluló arcról, habzó szájról.

Egyikük sem számolt be a már tényleges szakítást követő zaklatásról: Boné módszere a továbblépés, újabb és újabb áldozat bekerítése. Elszakadási nehézség volt, de szakítás utáni zaklatás nem a korábbi öt vallomás alapján.

Az Átlátszó Erdély számára fontosabb volt az általuk sem igazolt "Bonét ért online lincselést" kritikusan elítélni – gazembernek, aljasnak nevezték, vajon mi történhetett? – mint azzal indítani a cikket, hogy a feljelentő S.M. kapcsolatba tudott lépni Boné korábbi áldozataival.

Mégis hogyan?! A kipontozott nevő valakiben felismerték többen korábbi barátjukat? Netán eddig is tudtak egymásról páran? Az utóbbi.

A tényfeltáró lap meg sem említi, hogy a csupán felfüggesztett büntetéssel zárult ítélet legfőbb oka, hogy S.M. által megtalált négy korábbi barátnő pusztán nyilatkozatot adtak, és ők nem jelentettek fel annak idején. Az általuk elszenvedett bántalmazás mértékét a 2022-es gyilkosságról tudósító Maszol.ro adta meg, azt lejjebb idézem összevetésnek az Átlátszó információihoz képest.

A [2020.] július 29-i erőszak elszenvedője mellett a további három, írásos nyilatkozatot benyújtó korábbi partner közül ketten vállalták a nyilvánosság előtt is a történetüket - idézi az Átlátszó Erdély a 2020-as eljárást.

Azt is elég nehéz értelmezni az Átlátszó cikkéből, hogy egy nyilvános büntetőeljárás elé került elkövetővel szemben, ahol szembesítik őt az áldozataival, mennyiben védi a személyüket az anonimizálás, a fel nem jelentés. A korábbi áldozatokon nem az olvasó, hanem az elkövető állhat majd bosszút. Márpedig Boné pontosan tudta, kiket vert meg, és kik vallottak ellene akár anonim jelleggel.

A megszólalók védelmében nem teszünk különbséget a korábbi kapcsolatok és a feljelentést tevő nő visszaemlékezései között.

Az Átlátszó azt sem érti, hogy ez nem oral history, hanem áldozati vallomás. Elsősorban nem az olvasó érzékenyítése a cél, hanem az agresszor megállítása. Vallomásnak nevezzük, ez egy büntetőjogi definició. Különbség pedig óriási, bármit is állít az Átlátszó arról, bár a megszólaltatott pszichológusnő kifejti a cikkben: aki hivatalosan vall, annak vallomása felhaszálható az ügyben, aki nem, annak csak a személye derül ki az elkövető számára anonimizálva is, de feljelentés híján nem tudja súlyosítani a büntetést. Annak külön bizonyítási eljárást kell indítani.

Az áldozati tanúkat felkészületlen rejtegetés épp oda vezetett, hogy az elkövető szabadlábon távozott.

A cikk egyértelműen úgy elemzi a 2020-as tárgyalást, mintha a volt tanársegéd áldozatai eddig megismert öt áldozata közül az akkor utolsó S.M. az elkövető számára első feljelentésével lezárult volna valami, és a háttérből, hivatalos vallomással az ügyet nem segítve, az anonim áldozatok megtették volna a lehetséges, tőlük elvárható maximumot. Innentől kizárólag az áldozatok és az elkövető kvázi közös terápiája lenne a cél. Epilógussal zárnak egy szabad lábon távozó agresszorról írt cikket.

Pártolom az igazságszolgáltatás helyreállító, kirekesztés helyett empátián és szereteten alapuló megközelítését - fogalmazott az Átlátszónak az egyik áldozat.

Ő egyike azoknak, aki az általa pártolt igazságszolgáltatásból kivonta magát, egy újságnak tett nyilatkozattal kívánta azt pótolni, és minden bizonnyal nincsenek jogi ismeretei. Ugyanis ilyen módozat nincs büntetőeljárásban.
A bűncselekmény nem szeretet, és nem empátián alapszik, ezt csak ő gondolta úgy, abban élve.


A vallomás az áldozat sérthetetlenségét segítheti, az elhallgatás viszont minden körülmények közt veszélybe sodorja őt és másokat

Kép: Orosz Bernadett saját magáról készített, a fb-oldalán annak idején közzétett fotója, miután egy panzióban katonatiszt barátja összeverte, szemtanúk szedték le róla

Orosz Bernadett nem véletlen tette közzé azonnal az őt pépesre verő barátja, a sárospataki Kiss István, katonatiszt nevét: pontosan felmérte a nő, hogy akkor nincs már veszteni valója, ha közzéteszi, ugyanis akkor már a lebukástól való félelemből nem tud fenyegetni az elkövető. Kiss István beperelte Orosz Bernadettet ezért, személyisgi jogaira hivatkozva. Én azóta második cikkemben teszem közzé az agresszor arcát és nevét, csak hogy érezze a törődést. Kiss István tettére szemtanúk vannak nyilvános helyen, megindult a büntetőeljárás ellene, így semmiféle személyiségi jogai nincsenek, ahogy Boné is közterületen vállalta tettét. Kiss fotója sajtóban is elérhető, láthatóan nem szedette le jogi úton, hozzájárult.

Kép: Orosz Bernadettet szemtanúk előtt, nyilvános helyen pépesre verő közveszélyes elkövető


Boné Ferenc 2022. május 21-én elkövette gyilkosságot követően a rendőrségi nyomozást idéző Maszol.ro az Átlátszóval szemben ezt állítja:

Az ügy iratai tartalmazzák az alperes volt barátnőinek egy polgári perben tett négy korábbi vallomását, amelyekben az alperes velük szemben tanúsított fizikai, szellemi és érzelmi bántalmazó magatartását írják le. Mind a négyüket fizikailag bántalmazta, kettejüket pedig addig fojtogatta, amíg el nem vesztették az eszméletüket. Egyikük azt is megemlíti, hogy a vádlott ötödik volt barátnőjét, gyermekének anyját is állítólag szintén a nyakánál fogva szorongatta, amiről a vádlott beszámolt neki.

Nem tudni, hibás fordítás-e, avagy a román jogrendben a bántalmazási ügy polgári peres eljárásban zajlott, de az nyilvánvaló, hogy emberölési szándékról tudósítanak a korábbi áldozatok, és minimum egyikük pontosan ismerte Boné egyik első áldozatát, erdélyi háttérinformációk alapján Boné által teljesen elhanyagolt fiának az anyját. Az ellene elkövetett emberölési szándékkal a rendőrségi jelentés alapján maga a tanársegéd hencegett el a sorban következő áldozatnak.

Boné Ferencet a gyermekének anyja akár 10 évre börtönbe küldhette volna. A bántalmazások idején egészen kisgyermeket is veszélyeztetett már a tétlenségével. Az Átlátszó cikkében megszólaló László Éva pszichológus ki is mondja, hogy a felmérések alapján sokan akkor szakítanak meg egy bántalmazó kapcsolatot, és mennek hatósághoz, amikor a nem cselekvéssel már gyerekük életét veszélyeztetnék.

Az Átlátszó tehát kimondta, hogy Boné gyerekének anyja az átlagos áldozati viselkedést sem volt képes hozni, gyereke érdekében sem, holott az átlag áldozat épp az ő paramétereivel cselekszik a pszichológus szerint. Kell és lehet erre okokat keresni, de erre építeni áldozatok többségének segítését és megértését nem lehet.

Boné áldozatai 80 %-ának leblokkoltsága, tétlensége arra utal, hogy esetükben a környezetük, de még a bíróságig eljutó egyikük sajtó általi kezelése is a nem cselekvésben erősítette meg őket. Ráadásul többen ismerték egymást, így nem kizárt, a blokkolási hatás köztük is működött, például így: "menekülj, és hagyd hátra az egészet"

Bonét egyfajta fertőző betegként kezelhették, akit, aki tudott, elkerült, aki meg kapcsolatba került vele, azért távolodtak el tőle, nehogy rájuk is átragassza a kórt, amitől ők már megmenekültek. A vallomások és háttérinformációk azt erősítik, hogy Boné tettei egyáltalán nem voltak ismeretlenek a környezetében.


Az áldozati elemzések köldöknézőek, megoldásra nem törekednek

A bántalmazási eseteket elemző írások és nőjogi képviselők többsége egyik – hadd nevezzem jóindulatúan – öntudatlan, ösztönös  módszere, hogy olyan arányban és összefüggésben emlegetik az áldozatra ható tényezőket, hogy abból folyton a cselekvést megtagadó habitus megértése jöjjön ki, egészen addig, amíg egy Boné sorozatelkövetővel nyilvánvalóvá nem válik, hogy a tétlenek biztatják az elkövetőt, és másokat veszélyeztetnek, anélkül, hogy a hatóság hibázott volna.

A másik állandó módszer, hogy a cselekedni készek táborát bagatellizálják, sőt, egyenesen elhallgatják az elemzők, mennyire kevés erőforrással, kevés segítséggel, micsoda veszteségek árán lép ki áldozatok sokasága a kapcsolatból, ami önmagában cáfolja a fentebbi levezetésük kizárólagosságát, a tétlenségben élőkre ható erők súlyát. Az anyaotthonok zsúfolásig vannak, nincs elég ellátóhely. Ezek mindegyike képes volt szakítani.

Háttérinformációkból tudható, hogy Boné fiának anyját, a bántalmazását ismerte a környezete, tehát támogató közeg lett volna, tudott volna segítséget kérni. Ha Boné a fiának anyját megöli – ahogy ettől pár másodpercre volt esetében is – a gyerek intézetbe kerül.

Szó nincs arról, ne tudott volna bármelyikük különválni, ugyanis az öt áldozat mindegyike különvált, miközben ezt nevezik a legnehezebb tényezőnek elemzések. Tehát meglépték a szakértők szerint a legnehezebbet, szakítottak, és nem tettek semmit a hatóság irányába. Azt is látjuk, hogy a román hatóság léptékekkel gyorsabb ítéletet hoz, háromnegyed éven belül ítélet is volt 2021-ben.

Az a barátnő, akinek az akkor már apává vált Boné hencegett el gyermeke anyjának fojtogatásával, akár meg is kereshette volna a nőt, és ketten csuklóból hidegre küldik Bonét.

Jól ismert a magyar nőjogi civilek közt az a pszichológiai hatás, hogy egy korábban ismerten traumatizált, később segítővé válni akaró nő saját korabeli tétlenségét azzal képes feldolgozni, hogy bármi áron védelmébe veszi az áldozatok hatósági eljárást szabotálását, a tétlenséget, szemben azzal, hogy az agresszortól elválást és a hatósági eljárást segítené.

Az agresszortól elválást támogatás nem áldozathibáztatás

A tétlenség esztétikájának bűvkörében élők egyetlen fegyvere, hogy azt sugallják, hogy aki az elszakadásban ad támogatást, és csak azt helyesli, az hibáztatja, megbélyegzi azt, aki ezt nem képes még megtenni. Nem igaz.
Olyan országokban, ahol profi ellátók vannak, elengedik a visszaköltözőt, és azt, aki képtelen elválni az agresszortól, mert energiákat visz el, addig az az erőforrás két-három másik áldozatra fordítható. Másrészt kényszert nem alkalmazhatnak. Közölhetjük vele: meg fogsz halni. Senki nem bántja, nem nézi le, tudják, hogy nehéz, el is mondják neki. De meg fog halni, és megöleti a gyerekét. Ez egy tény. Ez olyan, mint a betegséget a páciens előtt lehazudó orvos, az nem orvos.

A legismertebb hazai nőjogi aktivisták súlyosabb bűncselekmény áldozatai mellett láthatóak csak zömmel, demó jelleggel, megmentett áldozatokkal kampányolás elenyésző. Zömük menekülési mentorálásban részt sem vesz. Ennek egyik oka, hogy magukért küzdő áldozatok gyakorlati támogatása aprólékos és hosszú távú erőfeszítést igényel, szemben azzal, hogy egy bekövetkezett, súlyos eseménnyel hathatósan tudnak figyelmet felhívni a szervezetükre.

Rövid ismeretség, különélés, esti autókázás vízeséshez

A Maszol.ro rendőrségi beszámolójából kiderül, hogy a barátaik szerint Boné Ferenc és Molnár Beáta a gyilkosság előtt körülbelül fél éve voltak szorosabb kapcsolatban, de nem éltek együtt. Valószínűsíthető, hogy akár korábban összejöttek, de Beáta tudva, kiről van szó, nem merte esetleg korábban elárulni barátainak, hogy tesz egy próbát azzal a Bonéval, akinek megelőző öt áldozatából kettő a feljelentés előtt is ismerte egymást, de 2020 óta ezek a nők úgy érezték, történeteikkel össze kell fogjanak, és az öt nő esete az erdélyi köztudatba biztosan bekerült.

A mainstream eközben nem sorozatelkövetőtől beszélt.

Ebből az áldozati összefogásból, úgy tűnik, a velük átfedéses közösségben mozgó Beátát kihagyták.

Boné és új barátnője 2022. május 21., szombat, 18.30 körül autózott Gyalu és Jósikafalva környékén, Kolozsvártól kb. 56 km autóútra, sokadrendű, alsóbb úton haladva. Nehéz elképzelni, hogy az alkonyati órákban, aznap éjjeli hazaérkezéssel mit szeretett volna itt csinálni Molnár Beáta Bonéval.


A nyomozás és a Maszol.ro szerint egyik barátja szombat este 20:27 körül beszélt vele utoljára telefonon, akkor azt mondta Beáta, hogy még mindig úton van, és majd küld neki képeket, ha hazaér – ekkor már naplemente volt a zónában aznap, fenyves közegben már órákkal előtte csak sötét kép készíthető – másnap reggel pedig beszélnek. 

Beáta egy másik közeli barátja elmondta, hogy szombaton délelőtt 10 óra körül beszélt vele telefonon, majd 22:44-kor kapott három fotót a tájról, 22:45-kor pedig chaten beszélt vele, és Beáta arról tájékoztatta, hogy hazafelé tartanak.

Akár a hívások, akár a válaszok teljesen életszerűtlenek. Egy elvileg környezete által elfogadott pár nekiindul késő délután, estébe hajlóan a vad természetbe. Az egyik barát délelőtt, a másik este hívja... Mit akarhat két barát is szombat délelőtt és este egy párkapcsolatban élő felnőtt nőtől? Jobb esetben arra kéne gondolniuk, zavarják őket. Esetleg egy buliba hívták őket? Majd a barátok előtt biztosan nem ismeretlen, viszonylag közeli, tehát sokak által már meglátogatott túristalátványosságról képek küldését ígéri a lány éjjel, amit el is küld...

Vagy ő, de inkább Boné a halott lány telefonjáról, alibinek. Chatelni lehet halott helyett is.

Sokkal hihetőbb verzió, hogy a lány előre megbeszélten kért hívásokat, amivel vagy kivágja magát, miért kell hazamennie, vagy ő is rizikósnak érezte az eleve estébe hajló, kirándulásra teljességgel értelmetlen utat, avagy eleve kényszerítés hatása alatt állt már aznap végig, és még volt módja arra, jelezze, csörögjenek rá délelőtt és este, hogy minden OK-e. Ezt a verziót az valószínűsíti, hogy a barátai közül többen pusztán az alapján, hétvégén nem érik el, aggódtak, és egy kiskorú gyerekhez hasonlóan kontrollálták.


Boné Ferenc tanult a VV Fanni vagy a darnózseli hentes ügyek holttest fuvarozási eseteiből

A rendőrségi nyomozás közölte, hogy az útfigyelő kamerák, de valószínűleg az ekkor még a lánynál lévő mobil cellainformációi alapján a lányt a kocsiban megfojtás után Boné visszatért Kolozsvárra hajnal 3 órát követően. Ha jól értelmezhetőek a telefont lakásban hagyó információk, ekkor rakta le Beáta telefonját a lány lakása közelében, a sajátját pedig az ő lakásában, ezek szerint Kolozsváron élt Boné is. A hajnali élve hazatérést imitálta, majd innentől a holttest bezsákolásába majd fuvarozásába kezdett, a barátoknak a halott lány mobiljáról küldött vízeséses képekkel elaltatva a gyanút. Inkább hazafurikázta a holttestet annak érdekében, hogy a telefont letehesse Kolozsváron, és egy hazatérést rekonstruáljon.

Ahogy írtam a második Boné-cikkemben, ennyit tanult a közelmúlt holttest eltüntetési eseteiből: VV Fanni és a Darnózselin feldarabolt Nagyné Kovács Judit meggyilkolása után a holttesteket mozgatást a mobilcella infók jelezték, alapvető bizonyíték volt mindkét esetben. Ezeknek az eseteknek a részleteit csak az ügyben tájékozott tudhatta, egy hajnali gyilkolást és sok órás autózgatást követően rutinszerűen alkalmazta Boné.
Egy "hirtelen felindulás" és gyilkolás okozta stresszben ennyi mindenre tudott ügyelni.

Túl sok közúti kamera ezeken a sokadrendű alsóbb utakon nem lehetett:

A holttestet a szomszédos megyében egy olyan területen tüntette volna el, ahol rendkívül kicsi az esélye annak, hogy megtalálják. Csak a közúti térfigyelő kamerák rendkívül aprólékos elemzése és az ügyészség szakmai tapasztalata tette lehetővé, hogy időben megtalálják a holttestet.

Boné Ferenc sorozatelkövető

A két éve az egyetemről kirúgott, de próbaidőn, priuszos erkölcsi bizonyítvánnyal is csont nélkül állást talált Boné elkövetői profilja egy sorozatgyilkossal vethető össze. Amikor a sajtó egyfajta áldozati magánügyként elemezte, a korábbi áldozatok anonimitására helyezve a hangsúlyt, sikeresen fedték el, hogy Boné mellől kilépnek egy idő után az áldozatok, és ő ment tovább, újabb és újabb, karakterre hasonló nőket kiszemelve.

Amennyiben Boné mindet megölte volna – többüknél másodpercekre volt ettől a habzó szájig fojtogatással – a nyomozás azzal indult volna, hogy az áldozatokat összevetik: hasonló korúak, hasonló hivatás területén mozognak, van, akik megjelenésre is közel állnak egymáshoz.

Összevették volna az ismerkedési idő és a bűntettek között eltelt időt, és összevetették volna a két bűntett közt eltelt időt. Boné korai áldozatai több éves ismeretségek, tizenévekkel ezelőtt, Beátát már fél éven belül bántalmazta, és mindössze 2 éven belül az előző ismert esethez képest. Tegyük hozzá, egyáltalán nem biztos, csak ez az öt nő van, lehetnek akár Bonét egyetlen nap vagy pár hét után faképnél hagyók, akik jobban ráreznek, hogy egy beteg emberrel van dolguk.

A nyomozást illetve a Maszol.ro-t idézem:

A volt barátnők elleni támadások az idő és a kapcsolat előrehaladtával egyre súlyosabakká váltak, mind egy-egy esetet vizsgálva, mind pedig az összes kapcsolatot időrendi sorrendbe állítva. Mindez az utolsó társ állítólagos meggyilkolásában csúcsosodott ki – tették hozzá a kolozsvári bírák.

Az Átlátszó Erdélyt nem démonizálni akarom, de a kapcsolati erőszakból egy büntetőeljárási megfigyelés helyett egy nőjogi szakdolgozat irányába mutató elemzést írtak, önhatalmúlag az ádozatok elfedésével, az események össze-vissza kevergetésével, szemben azzal, hogy a támadások egymás mellé tett lineáris kronológiáját kiértékeljék.

Az áldozatok tétlenkedésének empatikus elemzése helyett – mellett – az egyre durvuló, de már a legelején is aggasztó szintű, emberölés határán mozgó magatartásmintára kellett volna felfigyelniük. A cikkük elúszott a Boné-infók közt, úgy, hogy egy-egy ilyen írást én átlag 20-25 háttércikkel írok meg, és így se akadt fenn az övék, hogy ők öt, egymást ismerő áldozatot kezeltek két éven át, a legkisebb gyanú nélkül.

Nincs Epilógus, ahogy lezártnak vélte az ügyet az Átlátszó 2020-ban.

Boné Ferenc 30 napos előzetesbe került, apránként majd hosszabbítgatják. Beismeréssel az ügyvédje kimosdatja szabadlábon védekezésre. A két éve, az eddigi ötből végre magát feljelentésre szánó legutóbbi áldozat mellett a nevük leírásával, társ-feljelentéssel semmi bajuk nem lett volna a többi áldoztanak. Boné pszichopata, és semmi veszteni valója nincs már.

Életfogytiglani a tét, de az eddig megismert hirtelen felindulás védekezésével tízzel kezdődő év is várható, jó magaviselettel, amiben ő kiváló, harmadolással. Ilyen várható büntetési tétellel komoly elkövetők védekeztek éveken át szabadlábon Magyarországon.



Talán lesz majd az évekig tartó büntetőeljárásban olyan, mint a magyar jogendben az Alkotmánybíróságot mára kizárólag jogerős ítéletek megnyitására használó több éves kör is, csak azért, hogy az eljárásokban Boné ismét jól, az áldozatok pedig kiszolgáltatva érezzék magukat. Lesz majd alkotmányjogász, aki megteszi neki is ezt a szívességet. Lesz jogvédő is, aki kitalpalt úton járja ki a sosem gondozott fiának a kellő gyakoriságú börtönláthatást, mégha nem is kíváncsi rá, és tönkretette az ő életét is. Kap majd börtönkörülmények miatti EU-kárpótlást, amivel beadhatja a jogerős ítéleten túl a számtalan jogsérelmére az újabb és újabb keresetét.

Bár Románia hozzánk képest kultúr- és jogállamnak tűnik, talán a bűnözők körül asszisztálók terén is morálisabbak.

Sajnos Molnár Beáta nem fért bele az áldozati összefogásba, kilógott közülük hatodikként.

Nem volt kapacitás, erő, akarat elérni őt, meggyőzni őt. Az öt áldozat valószínűleg Beátától nem félt, talán lesznek elemzők erre is, hogy kimutassák, itt mi blokkolta a két éve már közösségbe szerveződött áldozatokat.

 Kép: Boné Ferenc legalább öt, akár a habzószájig fojtogatott barátnője után meggyilkolt áldozatának, Beátának máig elérhető fb-oldala, az ismerősei közt rekedt gyilkosával.


Eszes Beáta

Borítókép fent: Boné Ferencet elfogja a román rendőrség 2022. május 26-án, éjjel – ziarulclujean.ro videója

 A cikk a bűntett valószínűsíthető előzményeit, a felhetetően hidegvérrel, előre eltervezett elkövetési módot és a kapcsolaton belüli erőszak esetek kezelését elemzi az állam, a munkahelyi, baráti környezet és az áldozatok szemszögéből.



Montázs: Jobb oldalt Boné Ferenc, bal felül a 2020. júliusi, túlélő áldozata, S. M., bal alul a 2022. májusban megalapozottan Boné által meggyilkolt áldozata, Molnár Beáta. Az áldozatok karaktereinek (kitakarás előtti) hasonlósága szembetűnő.


Adatvédelem kontra tanulságok

Cikkemet egy hosszasabb, az arcok és nevek kitakarásáról és részleges megnevezések magyarázatával kell kezdenem, de ez nagyban összefügg a bántalmazási esetek értelmezésével.

Az erdélyi értelmiségi, minden bizonnyal az "első", már a sajtóban is megismert áldozatot és Bonét is ismerő közösségből az eddig egyetlen, egyúttal leghevesebb reakciót az váltotta ki az írásomban, hogy a két éve sajtónyilvános, a román igazságügyi minisztériumi honlapján az elkövető és áldozata teljes nevével, nyilvános felületen tárgyalt ügyében miért neveztem meg én is eredetileg csupán keresztnevén S.M-et, a 2020-ban Boné által nyílt utcán agyba-főbe vert akkori barátnőjét.

Magyarországon egyszerre erős elvárás, hogy egy áldozat feltétlen beszéljen nyilvánosan az általa megélt bántalmazásról – más ismertté vált esetekben akár a leghalványabb bizonyítékok nélkül, évekkel később – és egyszerre fogalmazza meg a közvélemény, hogy egy áldozatra nézve degradáló jelentéssel bír, ha ismertté válik, hogy ő bántalmazás áldozata lett.

S.M-et egyébként környezetében ismerték, mert épp az én Bonéról írt előző cikkem nevezte meg az elkövetőt elsőként teljes nevén, a 2020-as tette idején, így mindenki számára, aki tudta, ki Boné akkori barátnője, számukra egy bennfentes budoár jelleggel nyilvánvalóvá vált, kiről szólnak a hírek. A kolozsvári közösséget, így S.M-et nem ismerő olvasók számára az előző áldozat keresztneve elúszott volna a mostani cikkemben, az arca és a fiatal nő megszólíthatóvá váló személye csupán az azonosulási esélyt vette el az olvasóktól. Az égvilágon semmi nem változott a kitakarással: Kolozsvár a bezárkózást választotta, és hátradőlve nézi, hogy az immár meggyilkolt újabb áldozatról valamennyi sajtó arccal és névvel publikáljon.

Az anonimitási igénynek a Boné-ügyben azért van óriási jelentősége, mert egy egyetemi város, Kolozsvár és egy egyetemi közösség szeme előtt zajlottak az események.

Háttérinformációk alapján Boné Ferenc életében az erőszak észlelése nem 2020-ban kezdődött.

Boné Ferenc 2022. évi legutóbbi áldozata, Molnár Beáta mindenkinél jobban ismerhette leendő gyilkosa természetét: a város, Kolozsvár, a Bonét személyesen évek óta ismerők, a Bonét egyetemi állásában megbüntetők, onnan kirúgók akkor sem ébreszették fel a később meggyilkolt fiatal nő önvédelmi ösztöneit, amikor a 2020-ban onnan kizárt Boné Ferenc Beáta oldalán visszatért ebbe a közösségbe.

Nem írhatunk elő kötelező cselekvési módot a környezetnek, különösen nem kérhetünk számon áldozatokat.
Ezek szerint olyanokat sem, akik nem belülről megélve, fokozatosan szembesülnek és taglózódnak le az erőszakos társ hatása alatt, hanem előre ismerik az ő természetét.

Írásom abban fog támpontot adni, hogy valóban hátradőlhetünk-e a székben, és mégis, milyen előzményekkel mit várunk el a hatóságtól egy első körben közepes fizikai sérülést okozó elítélttel szemben? A távoltartást és védelmet attól a hatóságtól várjuk el, akiknek első körben ilyen körülményekben – büntetőjogilag közepes mértékű sérüléseket okozó, egyetlen feljelentés alapján az elkövető életében első és addig egyetlen büntetőügyi esetben – nincs eszköze rá, mert nem csupán az első áldozat adatait védi a jog, de az elkövetőét is: amíg nem számít visszaesőnek, csak egy áldozata megy el hatósághoz, esetleg ő se tárja fel, hogy évek óta agresszív az elkövető, és még nem gyilkol, azt a bizonyos korlátot hosszú évekre a társadalomnak kellene felhúznia.

A túlélő áldozat arcának kitakarását a cikkem megjelenéséig az arcát és nevét a bűntett kontextusában és üzleti felületen nyilvánosan, a romániai sajtóban évek óta vállaló S.M. kérésére tettem rá most. Két évig, Boné gyilkolásáig könnyűszerrel arcra és névre azonosítható volt az előző áldozat.

S.M. neve Románia Igazságügyi Minisztériumának honlapján 2021. márciusa óta, a Boné Ferenc elleni büntetőeljárásról szóló, a támadást és sérüléseket részletesen ecsetelő cikkelyben törvényileg ma is nyilvános:

https://portal.just.ro/211/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=21100000000432979&id_inst=211#citare%20prin%20publicitate

A büntetőítélet minisztériumi linkjét a Főtér 2021.03.10-ei cikkében már leközölte, azóta S.M. láttamozó hozzájárulásával.

S.M. arcképe és teljes neve a magát idegennyelvi tanárnőként hirdető kolozsvári üzleti honlapon évek óta elérhető volt, cikkem közzétételekor is (képernyőképen igazoltan), azt a cikk közlésének másnapján, 2022.05.27. délben vette le.

Molnár Beáta, a most meggyilkolt áldozat teljes neve és arcképe a korábbi eltűnése és kerestetése, majd holttestének megtalálásáról szóló cikkekben közzé lettek téve, ahogy munkahelyei is az arcképével, teljes nevével búcsúznak tőle. A közvélemény a halottnál elfogadhatónak tartja a bűntettel kapcsolást, túlélőnél nem.

A sajtónyivánossá tett nevű és arcú Beáta áldozatként viselt jogai a kegyeleti jogba foglalva pedig azonosak S.M. jogaival.

Az áldozati prűdség Boné elleni hosszú büntetőeljárás során valószínűsíthető szabadlábra helyezésekor újabb nőket és az első áldozatot is veszélyezteti.

2022. május

Boné Ferenc, 43 éves aradi illetőségű elkövetőt köröz a romániai Kolozs Megyei Rendőrfőkapitányság:

a körözött férfi megalapozottan gyanúsítható, hogy 2022. május – feltehetően 21-én, szombaton – megölte  barátnőjét, a 30 éves Molnár Beátát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Kar Filmművészet, Fotóművészet, Média szakának doktoranduszát, társult előadóját.

A korábban bántalmazásért jogerősen elítélt barátjával hétvégi kirándulásra indult kolozsvári lakos Beátát előbb szülei kerestették, majd holttestét a romániai Bihar és Kolozs megye határán fekvő, Nagybáród (Borod) községhez tartozó Báródsomos (Cornițel) településen találták meg.
Kép: https://kv.sapientia.ro/hu/a-karrol/munkatarsak/oktatok/media-tanszek_ (Letöltés ideje: 2022.05.26.)


2020. július

Boné Ferenc, akkor még a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Kar Filmművészet, Fotóművészet, Média szakának tanársegédje 2020. július 29-éről 30-ára virradó éjjelen nyolc percen át bántalmazta, ütlegelte akkor 30 éves barátnőjét, S.M-et Kolozsvár belvárosában.

Boné a földre került fiatal nőt tovább rugdosta a nyílt utcán. Összevetésnek: egy box round 3 perces, földre került sportoló esetén rászámolnak, addig a box bíró az ellenfelet távoltartja.

Térfigyelő kamerák rögzítették, amint Boné Ferenc előbb ököllel ütlegelte, majd rugdosta – a hasán, fején, hátán – a földre került fiatal nőt, akinek a fejét többször beleverte a macskakövekbe is. Az áldozatnak többek között betört a feje, a sérülések nyomán fél évig nem hordhatott szemüveget. 

Boné Ferenc a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen honlapján a 2020-as BA (bachelor, alapszakos) évfolyam végzőseként is szerepelt, bár a 2020. nyarán, Kolozsváron elkövetett bűncselekmény idején már nem volt hallgatója a budapesti egyetemnek. A MOME akkor határozottan elhatárolódott a többi alapszakos diákhoz mérten túlkoros, a neves erdélyi Sapientia Egyetem média szakos egyetemi oktatójaként náluk tanult, frissen végzett Bonétól. Két éve, a bántalmazásról írott cikkem után telefonon is megkerestek a MOME-tól, hogy pontosítsam írásomban, hogy nekik semmi közük az elkövetőhöz.

Boné a MOME honlapján, a designkultúra szak 2020. év végzősei közt egy rövid, GIF-jellegű bemutatkozó videóban egy derékszögű vonalzóval fegyvert imitálva, a kamerába célozva fordul be. Boné úgy gondolta, ez a pár másodperc mond el legtöbbet alkotói személyiségéről. A mostani cikkem fő, fenti borítóképe is ebből a mára nem elérhető videóból származik. Még a kolozsvári rendőrség valamint a mainstream erdélyi és magyarországi sajtó is egy sokéves fiatalkori képével kerestette és írt róla. A mozgóképsor célzást imitáló képkockái - a mozgás és a szerző szándékolt, design terve miatt, pixelesen - így néznek ki:

     
Képek: https://diploma.mome.hu/2020/ba/theory/culture – 2020-ban a honlapon még elérhető videókból ollózva.
A MOME-honlapja a designkultúra szak 2020-as végzőseinek nevét őrzi már csak, a videókat nem.

A két évvel ezelőtti cikkem közölte le elsőként a sajtóban addig csak "kolozsvári egyetemi tanársegédként" aposztrofált Boné Ferencet teljes nevén, és tettem közzé kitakaratlan fotóját azzal a céllal, hogy:

Diákjainak és nőknek kell tudni arról, hogy kivel állnak szemben, saját biztonságuk érdekében, ebben csak a nyilvánosság ereje segít.

Cikkemmel 2020 nyarán levelet is írtam a Sapientia Egyetem nem csupán a Bonét alkalmazó Média Tanszékének, de az erdélyi egyetem mindhárom – csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári – kar dékánjának, a Hallgatói Önkormányzatának és a rektornak is, azzal, hogy a vizsgálatuk nem zárulhat mással, mint kirúgással. Olyan esetekben, ahol sikerrel tartják titokban az elkövető személyét, megvan annak az esélye, hogy a munkahelyi eljárást eltussolják, avagy úgy gondolják, a bűncselekmény intézményi belügy maradhat.

A nőverő tanársegéd elébe ment az eseményeknek, ő maga mondott fel, igaz, csak az ügyében indult egyetemi belső eljárás során, majd a rektor szüntette meg a munkaviszonyát. Az eset után kettő, az egyetemi eljárás után pedig egy hónappal később, 2020. szeptemberében állítólag a közösségi oldalán Boné bocsánatot kért:

Azért írt a közel két hónappal korábbi incidensről, mert tartozik vele. „Annak, akinek szenvednie kellett miattam, és azoknak, akiknek, közvetett módon, de nehezebbé tettem az életét. Bocsánatot szeretnék kérni a fájdalomért. Ha enyhíteni tudnék rajta, megtenném” – ez volt olvasható a két évvel ezelőtti bejegyzésében, amelyben egyébként nem történt semmilyen utalás a konkrét esetre, mégis, mivel okozott fájdalmat.

Ennek a posztnak azóta sincs nyoma Boné facebook-oldalán.


60 napos távoltartás, próbára bocsátás, kötelező pszichológiai foglalkozás

S.M., a 2020-ban bántalmazott barátnője feljelentést tett a rendőrségen. Az első intézkedések közt szerepelt a 60 napos távoltartási intézkedés: barátnőjét két hónapig nem közelíthette meg a tanársegéd. Bonét pedig 2021. márciusában elítélték: a kolozsvári bíróság egy év és három hónap börtönbüntetésre ítélte három éves felfüggesztéssel. A román hatóság háromnegyed éven belül hozott ítéletet, nálunk, Magyarországon több esetben 2 évig tárgyalási szakaszba se jut el egy erőszakos bűntett.

A három év próbára bocsátás arra vonatkozik, hogyha azon belül akár hasonló, akár más bűncselekményt követ el az elítélt, már letöltendő börtönbüntetésre ítélik. A felfüggesztett ítéletet erőszakos elkövetők esetén pedagógai céllal szabják ki, ám az ismert esetek azt mutatják, hogy akár egy kocsmai garázdaság esetén is a fejük felett  Damoklész kardjaként lebegő, próbára bocsátott börtönbüntetés esélye radikalizálja, elszántabbá teszi az elkövetőt, hiszen mindegy, mit és mekkorát vét, ugyanaz lesz a kimenetel. A megelőző esetet pedig meg sem érezte, hiszen csak egy papírja van róla.

2014-ben – a nejét addig évekig bántalmazó – darnózseli hentes szintén próbára bocsátott ítéletet követően legközelebb már megölte, majd feldarabolta a feleségét.

Boné kevesebb, mint két éven belül már gyilkosságig vitte el az újabb barátnő elleni bántalmazást.

A kolozsvári bántalmazásra kiszabott ítélet része volt a kötelező pszichológiai foglalkozás. Boné az állítólagos 2020. szeptemberi bocsánatkérő posztjában így fogalmazott:

"Be kellett volna látni, hogy megfelelő segítség nélkül „nem szabad továbbmenni”, megérteni, hogy a hiba forrása benne van, és nem a körülményekben, még akkor sem, ha ezek hosszú évek óta rosszul alakultak"

Az elsőfokú ítéletet 2021. márciusában hozták meg, így úgy tűnik, ez a posztja csak a bírósági eljárásnak szóló színjáték volt, különösen, hogy ezzel gesztussal a bűntettet követően két hónapot, az őt elítélő egyetemi eljárást követően egy teljes hónapot várt.


Mi lehet egy már ismertté vált agresszorhoz vonzódás oka?
"Majd én megjavítom, velem nem ilyen"

Nem az egyetlen eset, ahol egy korábban büntetőeljáráson is elítélt,  avagy egy, még javában folyó rendőrségi vagy bírósági eljárás alatt álló, nőket bántalmazó agresszorral fenntartások nélkül létesít kapcsolatot újabb és újabb nő, avagy ennek hírére nem szakít vele.

Damu Roland áldozati listája jóval bővebb, mint ami a köztudatba került Palácsik (az ítéletet követően Vajna) Tímea rendszeres bántalmazása és megerőszakolása kapcsán: Damu az anyját, több barátnőjét, TV2-s kolléganőjét és a Palácsik indította eljárásban kiszabott ítélet után, a börtönben megismert, majd feleségül vett nőt terhesen verte meg. A TV2-höz már eleve priusszal, egy felfüggesztett ítélettel érkezett. Damu már attól agresszív lett a TV2-nél, ha a próbára bocsátott ítéletét valaki büntetőügyi előéletnek nevezte. Három kapcsolatból négy gyereket és temérdek adósságot hagyott hátra halálával a sorozatszínészként milliókat kereső Damu.


Az áldozatok hasonlítanak egymásra, akár ismeri is az új barátnő az elődjével történteket

Az áldozatok – korra, arcvonásokra, hivatásra nézve – hasonló karaktere más ismert bűnelkövető esetén is előfordult. Az agresszor kudarcnak éli meg, ha megszűnik egy korábbi álozata feletti hatalma, a vele való napi kapcsolata. Sőt, alapvetően az agressziót a szakítási szándék váltja ki náluk. A bűnismétlés számára "élményében" igyekszik keresni az ismétlődő jegyeket, egyben a magabiztos hatalmát biztosító, számára már jól ismert jellemzőket.

Bene Krisztián, a lúgos támadó Renner Erikával történt szakítását követően, abba bele nem törődve, a nőt még hónapokig tartó zaklatás folyamán ismerte meg az ékszerkészítő G. Noémit. A lúgos támadást követően, amikor a ráutaló nyomok és motiváció – orvosi tudást igénylő altatás, zaklatásokkal kísért szakítás – ismeretében azonnal az orvosigazgató szeretőt tartóztatták le, a Bene Krisztián környezetét és kapcsolatait kihallgató rendőrség majdnem hanyattesett, amikor meglátták a tanúként berendelt új barátnőt, Noémit: a lelúgozott Erika hasonmása volt arcra, hajszínre és testalkatra is.

Bene Krisztián hónapokig zaklatta, megfigyelte Erikát a lúgos támadás előtt, de ekkor már az új barátnővel, Noémivel volt kapcsolata, eközben öt gyermekes családapaként otthon egy feleség várta, nem vált el tőle.

Noémi nem csupán hasonlít Renner Erikára, de az új barátnő aktívan követte az orvosigazgató ellen megindult  büntetőeljárást: a közösségi felületeken nyilvános vitafolyamban kommentelt az eljárás alatt, saját oldalán pedig mai napig elszántan posztol róla, ahol a legdurvább módon címkézi Bene korábbi, házasságán kívüli kapcsolatát, és kurvázza a lelúgozott áldozatatot. Az azóta 11 éves börtönbüntetését töltő egykori orvos mindent tagadó igazában pedig szentül hisz az új – már csak virtuálisan – barátnő, Noémi, Bene családjához hasonlóan áldozatnak tekinti őt. Mindezzel szemben Noémi a büntetőeljáráson tudta meg, hogy a hőn szeretett Krisztián el sem vált a feleségétől.

Boné Ferenc, az aradi illetőségű, kolozsvári volt egyetemi tanársegéd gyengéje a művelt, de korábbi egyetemi oktatói énjéhez és 40 feletti életkorához mérten minimum egy évtizeddel fiatalabb, a tudományos vagy értelmiségi pálya kezdetén álló fiatal nők, akik vélhetően felnéznek a "művész úrra". A korkülönbség nem determináló tényező, természetesen egymással kortárs párkapcsolatban is vannak agresszorok, ebben az esetben egy elkövető által kedvelt kapcsolati rendszer ismétlődését elemzem csak.

A 2020-as esetről írt cikkemben mutattam be, hogy Boné a nőket leuralása miben nyilvánul meg. A Designisso 2018-as cikkében A hatalom és design című rendezvényen Boné Ferenc a MOME másik hallgatója, Antal Éva kutatását prezentálta. Visszautalnék a MOME honlapján közzétett hallgatói bemutatkozó videókra, ahol jeleztem, Boné volt az egyetlen 40-es korosztály az alapszakos, huszonéves hallgatók közt. Az előadás szerzőnőjének intézményi háttere sincs megadva a prezentáción, szemben az azt nagy okosan csak felolvasó Bonéval. A sajtóbeszámoló szerzőjének fenn se akadt a szeme, miért nem Antal Éva adja elő saját kutatását a börtönök építészeti és antropológiai jellemzőiről...

Kép: Boné Ferenc előad - Designisso.com

A most meggyilkolt Molnár Beáta a Sapientia Egyetem kolozsvári tanszékén, egyazon média szakon, ahol Boné volt tanársegéd, minden bizonnyal tudott barátja két évvel korábbi fegyelmi eljárás keretében történt, Romániában és Magyarországon egyaránt médianyilvános kirúgásáról és  jogerős büntetőítéletéről. Az is feltételezhető, hogy a tanszéki eseményeken olykor az oktatók párral együtt vettek részt, ahogy a megismerkedésük sem lehet véletlen a közös munkahelyi kapcsolattal.

Anélkül, hogy az áldozathibáztatás címkéjét magamra venném, a kérdés jogosan merülhet fel többekben: tartott-e Beáta a barátja agresszív énjétől, annak büntetőítéleti próbaideje közepén?

Molnár Beát gyászolja az egyetem mellett másik munkahelye, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1996-ban alapította Iskola Alapítvány. Alapvető tevékenységi területei a romániai magyar oktatás, kultúra és közösségfejlesztés támogatása.

Képernyőkép: Iskola Alapítvány, facebook, 2022. május 25-ei posztja.


A halál okát tekintve még a fentinél is szűkszavúbb a 2010-ben alakult, sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér emlékező posztja:

Képernyőkép: MAGMA Contemporary Medium facebook-posztja, 2022. május 25.

A kortárs művészeti kiállítótér eszköztárában a kapcsolaton belüli erőszak épp úgy tabutéma, mint az oktatást támogató szervezetnél. Nagy kérdés, akkor kik és hogyan tudják szembesíteni a társadalmat korunk leggyakoribb bűncselekményével? Az emlékező posztok az elhunyt fiatal nőt látva úgy néznek ki, mintha egy hasonlóan tabusított rákbetegség vagy öngyilkosság áldozata lett volna. Az erdélyi egyetemi körben és designkultúra területén mozgó Boné Ferenc aligha lehetett ismeretlen akár az Iskola Alapítvány, akár a művészeti kiállítótér munkatársai előtt.

Ezek szerint egy átadás-átvételre a Sapientia Egyetem visszafogadta Bonét az előző áldozatával az elkövetés idején azonos korú és megjelenésre hasonló női utódja tréningezésére? Avagy a posztjára belépő Beáta megkérdezte, miért ment el Boné, majd elmondták neki, hogy másfél éves börtönbüntetésre ítélték, mert agyba-főbe verte nyílt utcán a barátnőjét? Esetleg maga Boné figyelte akár kapcsolatai útján, ki vette át az ő helyét, és kereste az ismeretségét? A lány esetleg azt érezte, tartozik neki mint "állásbitorló"?

Ami bizonyos, míg egy feleségét korábban megcsaló férj és feleség közt akár egy fogkrém tubus feletti vita is folyton a régi sérelemre fog visszavezetni, úgy Bóné Ferenc és Molnár Beáta közt a legkisebb civakodás is abba futhatott bele, hogy a nő abban az egyetemi székben ül, és keres pénzt hivatásával, amit a nála 13 évvel idősebb Boné elvesztett, mert feljelentette a Beátához hasonló, megelőző barátnője.

Volt-e fenyegető előzménye az esetnek?

A romániai magyar nyelvű sajtó viszonylag részletesen ír arról, hogyan történhetett a bűncselekmény. A megismerhető tények sorolása közben érdemes kicsit elidőznünk, mit jelentenek az első olvasatra puszta körülményeknek tűnő adatok.

Képernyőkép: Főtér.ro cikke, 2022.05.24., hétfő


Havasrekettye és az erdélyi települést híressé tett vízesés mintegy 60 km autóútra fekszik Kolozsvártól, ahonnan elindult Beáta a barátjával, Ferenccel 2022. május 21-én, szombat dél körül.


Beáta 30 éves, dolgozó nő, a barátja, Ferenc, 43 éves. A Főtér cikke azt írja, egy szombat délutáni közeli kirándulásról életjelet kell adnia egy független 30 éves nőnek, és ha nem ér haza aznap estére, már aggódnak. Ezek szerint minden hétvégi programjukkal, egy lehetséges vidéki szállásfoglalással is tisztában vannak a barátok, és a pár beszámolóköteles nekik. Nem voltak a pár életében hétvégi lustálkodással eltűnések.

A mobiltelefon korszak előtti 90-es években, egy más városban tanuló egyetemistáról akár egy hétig nem hallottak a szülők, ha ő nem vette a fáradtságot, hogy telefonáljon a szülőknek egy nyilvános fülkéből.

Összevetésnek adom meg, hogy a lúgos támadás áldozatát a haláltól az mentette meg, hogy munkatársnői tudtak a szakításról és Erikát azt követően is zaklató, betegesen viselkedő orvosigazgatóról. Elég volt meg nem jelennie reggel a munkában – amely esetben egy munkáltató például vár délig, mire egy lebetegedő alkalmazott telefonálni tud – ezzel szemben Erika munkatársai egyből a legrosszabbra gondoltak, és baljós előérzetük sajnos beigazolódott. Amennyiben Erika gyerekei csak késő délután hazaérve találják meg édesanyjukat, a reggel elkövetett bűncselekmény után, a lúg okozta égési sérülések fiziológiai sokkhatásába az áldozat belehalt volna.

Hirtelen felindulás vagy hidegvérrel elkövetett gyilkosság?

Az erre a kérdésre adott válaszok közti eltérés súlyos börtönévekben mérhető egy büntetőeljárás során.

A maszol.ro rendőrségi forrásból arról tudósít, hogy a nyomozók szerint Molnár Beátát barátja, Boné Ferenc gyilkolta meg egy dühroham közepette, majd a holttestét több szemeteszsákba csavarva egy félreeső helyen hagyta, mintegy 200 méterre az országúttól.

Amikor ilyen sorokat olvasunk, a rendőrségi hírek megszokott adataiként nyugtázzuk ezeket. Érdemes ilyenkor egy alapfokú kriminalisztikai, vagy akár egy hétköznapi logikai érzékkel belegondolni:


Ki visz magával egy vízeséses félnapos túrára több, óriás méretű szemeteszsákot?

Tisztaságmániás anyukák esetleg, hogy az úton a kocsiban uzsonnázó gyerekek kulturáltan tudják eldobni a szemetet, de erre elég a kis vékony háztartási szemetes zsák.

Egy kb 55 kilós, átlagos magasságú testet csak kifezetten erős és nem átlátszó, úgynevezett sittes zsákba lehet csak rejteni, de az az építési törmelék fajsúlya miatt mindössze 90 cm magas, 55 cm széles, ezzel kolrátozva, hogy mennyi törmelék rakható bele. Átlagosan 20, maximum 30 kilónyi törmeléket helyeznek el benne, zömmel csak félig megtöltve.

Kép: illusztráció / OBI.hu

Boné minimum 3, de inkább 4 zsákot kellett használjon, de azokat kézzel nem tudta szétszakítani, hiszen arra tervezettek ezek a zsákok, hogy amikor a sittet megemeljük, bírja. Tehát valamely vágó vagy szúró eszközzel ki kellett hasítsa, hogy a kb. 160 cm-es testet végig be tudja borítani.

Másik megoldás, ha felületi borításnak használja, méterre letekerve, úgy belecsavarva a testet, de akkor akár több tekercset is elhasznált erre.

Szombat délután vagy este, Boné Ferenc "hirtelen felindulásban bántalmazott, véletlenül megölt" barátnőjének nem kórházba szállítását intézi, nem mentőt hív, hanem erős vagy gyenge, de lehetőleg nem áttetsző szemetes zsákokat indul el venni, Kolozsvár és Nagyvárad közt, félúton, az ott sorjázó kereskedelmi egységekben dúskálva:

Kép: Báródsomos, Bihar megye, Románia

Összevetésnek adom meg, hogy a darnózseli hentes ügyében holttestet ugyan nem, de testmaradványokat találtak, és igazolták szemtanúkkal, hogy a férj szórt arra a mezőn, ahol később megtalálták felesége testmaradványait. Mégis, elsőfokon 2-szer mentették fel, másodfokon pedig az előre eltervezett emberölést még nem akarták kimondani, azzal, hogy nem tudják, hogy ölte meg, lehetett egy "hirtelen felindulás és bántalmazás során, például egy szerencsétlen eséssel bekövetkezett halál." A darnózseli "hirtelen felindulásnak" a sok közül az egyik szépséghibája az volt, hogy Nagy János egy nagy zsákban cipelte be a testet a házuk udvarára.

Átlagember egy pánikhelyzetben sokkot kap, telefonálgat ismerősnek, a legritkább esetben cselekszik higgadtan. Bóné békésen nekiindult vagy zsákot venni, vagy elővette a kocsiba gondosan bekészített adagot, majd több kilóméterre a kiránduló helyszíntől, gondosan az úttól távol eltüntette a testet.

A holttest eltüntetés iskolapéldái, a mobilcella infó mint bizonyíték


Térkép: Kolozsvár – Havasrekettye – Báródsomos háromszög, ahol Boné mozgott vagy az út elején még élő, vagy már az induláskor meggyilkolt barátnőjével, Beátával


Két, közelmúltbeli, holttesteltüntetési esetet ismerhetünk sajtóból:

VV (a ValóVilág-ban szerepelt), polgári nevén Novozánszki Fanni és a fentebb már ecsetelt, a mosonmagyaróvári munkahelyén megtámadott, vélhetően a férje által már ott megölt, és a Mosonmagyaróvárhoz közeli darnózseli házukban feldarabolt Nagyné Kovács Judit esete. Fanni holtteste azóta sincs meg, de vannak vérnyomok a vádlott kocsijában, továbbá videofelvétel és szemtanú, ahogy a vádlott viszi a magatehetetlen testet. Judit esetében testének maradványai kerültek elő, dns-nyomok voltak a nőtől régóta különélő férj autójában, szemtanú, hogy a férje cipel egy zsákban egy testnek kinéző tömeget.

Fanni esetében az ítéletéhez közeledő vádlott elkövető, Judit esetében a már 21 évre elítélt elkövetője mobilmozgását a cellainformációi adták meg, mindkét esetben az egyik – de korántsem az egyetlen – komoly bizonyíték volt ellenük. Mindkét esetben igazolt volt, hogy a gyanúba fogott partnerrel illetve férjjel voltak utoljára élve láthatóak.

Boné már eleve otthon hagyta a mobilját a rendőrségi közlés alapján, hétfőn a lakásukba behatolva megtalálták. Közterületi kamerákon a havasrekettyei vízesés közelében a kocsijában már csak Boné volt látható, tehát aligha egy autóba zárt úton támadt hirtelen konfliktusról van szó.

Egyébként ezt a kocsit körözi a rendőrség Boné Ferenc mellett, aki 2022. május 21-e, szombat óta eltűnt, azt sem tudják, átlépte-e a magyar-román határt:

(UPDATE: Bonét a román rendőrség 2022. május 26-án, csütörtök este, egy nagyváradi, vélhetően általa bérelt lakásban fogta el.)

Kép: maszol.ru

A román rendőrség Boné kocsijaként aposztrofálja a Daciát: felfüggesztett büntetését tölti, próbaidőn van, erkölcsi bizonyítványa tehát terhelt.

Boné valóságérzékelését leginkább az jellemzi, hogy egy próbaidőn belül elkövetett bűntettet követően, egy hozzá köthető nő holttestének megtalálása után menekül. Pénztartalékai aligha lehetnek, a kamerák előli rejtőzésre sem 2020-ban, sem most nem ügyelt.

Annyit tudunk mind az ő, mind más bántalmazó elkövetőkről, hogy a pusztán lebegtetett, de rájuk ki nem rótt súlyosabb büntetés jövőbeni esélye radikalizálja az elkövetőt.

A román hatóság helyében rendőri védelem alá helyezném korábbi áldozatát, S.M-et, aki büntetőbíróságra juttatta őt. Nem kizárt, hogy egy többéves büntetőeljárás során Boné szabadlábon is fog védekezni, tehát az elfogása még nem jelent semmit korábbi áldozatára nézve sem.

Nagy esély van arra is, hogy Boné Ferenc öngyilkos lesz, elmenekülve a felelősség elől, ahogy akár az is borítékolható, hogy a halálával megdicsőül a közvélemény előtt, mint a nőverő Damu Roland, vagy ahogy a közelmúlt magyarországi maffiózó életvitelű halottai.


A kapcsolati erőszak bűntettek kezelése állami cselekvési tervet kívánna meg a hatóságtól, az integrálni kívánt elkövetőtől és potenciális áldozatoktól is

A kapcsolaton belüli erőszak fokozódó dinamikája pszichológiai törvényszerűség: az hogy egy médiába kerülő bűntett során annak egy "gyengébb", avagy a média által mélységében nem megismerhető, korábbi fázisával szembesülünk – fizikai bántalmazás – az nem jelenti azt, hogy az elkövető nem képes többre, és hogy nem is tervez további bűntettet.

Molnár Beáta esetén egyetlen sajtó sem feszegeti, bántalmazta-e már a lányt Boné, a környezete mit tudott a kapcsolatról. A rendőrség a megtalált holttest sérüléseit látva "hirtelen indulatot" diagnosztizál, holott a hirtelenséget nem a sérülések minősége adja meg, hanem az elkövetési körülmény, helyszín, időpont, eszközök megléte, hiánya, azok beszerzése. A bekészített zsák, a gyermektelen, felnőtt nő magánszférájába zárt – családtól, ismerősöktől távol megélt  – hétvégi napja, az elkövető otthon hagyott mobilja hidegvérűen eltervezett, de minimum utólag hidegvérrel leplezett esetre utal.

Az elkövetőt a társadalmi kapcsolataitól ténylegesen kiszakító börtönbüntetés, rá büntetőítélettel kirótt, a szabadulását követően, már polgári közegben zajló, igazságügyi szinten kontrollált és riportolt indulatkezelési kötelező pszichológiai konzultációk, valamint szabadulását követően az új környezetét a korábbi elítélt jelenlétében az előéletéről közös, face to face tájékoztatás, a békés együttélés módozatairól a korábbi elkövetőt beszámoltatás nélkül a területen érdemi előrelépés nem lesz. Csak ilyen eszközökkel lenne egy jóval komolyabb megfelelési kényszernek alávetve egy agresszor.

Sugdosni sem kell róla: nyíltan közölni kell vele a priuszát megismerő főbérlő, munkáltató, baráti kör által: tudjuk, mi a múltad, vagy minden másodpercedben összekapod magad, vagy az első gyanús jelre repülsz. A sorozatban elbukott lakásbérleteknek, munkahelyeknek, magánkapcsolatoknak lenne integrációs ösztönző ereje, de visszatartó ereje főleg.

A kapcsolaton belüli agresszor magányos elkövető, nem az alvilág segíti, tehát a kitaszítottság őt nem tolja az alvilág soraiba.

Amikor a Helsinki Bizottság jogvédői válogatás nélkül elítéltek családi kapcsolatait segítené a börtönökben, a látogatások során – egy próbaidőn lévő elítélt jogilag hasonló státuszú egy börtönben ülővel  –  akkor a leggyakoribb hazai bűncselekménytípus elkövetőit etetik munícióval, és kötik őket múltbeli és jövőbeni áldozataikhoz, szemben azzal, hogy végre megszabdítanák az addig tőle szenvedő környezetét.

Képernyőkép: a Magyar Helsinki Bizottság facebook-on közzétett jogvédő munkáinak 70 %-át kitevő, az elítéltek családi kapcsolatait építésről szóló egyik poszt. 2022. május 25.

Míg egy betörőnek, egy bankrablónak komolyan fel kell készülnie a számára megfelelő alkalomra, eszközök szükségesek a bűntetthez, addig a kapcsolati erőszak tetteseit maga az elkövetni szándékozott bűntett minősége és az áldozat puszta léte segíti: magánemberi életben, a falak közt, avagy privát események alkalmával, egy neki érzelmileg alávetett, benne megbízó féllel szemben "kell" elkövetnie tettét.

Ez mindaddig így lesz, amíg egy bántalmazót a törvény jóval magasabb szinten véd, mint az áldozatokat. Számos ponton képes az állam valamely közjó érdekében vétlen alanyok jogait korlátozni. A kapcsolati erőszak bűnelkövetőinek jogkorlátozása valami miatt a jogvédők számára is fájóbb, mint az állam és egyébként jogvédők által is magára hagyott áldozatok sorsa.
Ahhoz, hogy az állami jogkorlátozás ne terjedjen túl a lehetséges kereteken, a túlélő és potenciális áldozatoknak kellene meghúzni a további korlátokat, és ezt tanítani, segíteni, akár törvényi eszközökkel ösztönözni kellene:

Médiában őket hőssé avanzsálni nem az integrációjuk része, mert a törvénytisztelő magatartáshoz vezető belső utat nem járják végig, továbbá leendő áldozatokat tesz óvatlanabbá, a javulás – kizárólag pszichológiai kezelés útján elérhető, anélkül annak – hamis mítoszát keltve bennük.

A kapcsolati erőszak elkövetőitől a börtönökből is ki kell tiltani a családtagokat, élettársakat: egy bántalmazott nő saját gyerekét is áldozattá teszi az agresszorral való börtön-kapcsolattartás során, ez történt a győri esetben, ahol feltételesen szabaduló ölte meg gyerekeit a láthatáson.

A kapcsolati agresszorok betegek, többük pszichopata, és nem megtévedt báránykák.

Az agresszor társas életének hiányát, a társadalmi kirekesztettség hatását jó lenne egyszer kipróbálni: az elítéltekkel szembeni eddigi integrációs törekvések – az agresszor családi vagy társas kapcsolatainak hatósági és jogvédők általi támogatása a börtönben, az elkövető saját bizonyítása nélkül, puszira adott tiszta lap szabaduláskor mint módszer – megbuktak.

Emberek százezrei élnek éveken át társas kapcsolatok nélkül: egy arra képtelen kapcsolati agresszor sem fog belehalni, ha a büntetőítéletét követően minden jogi és társadalmi norma ezt rója ki rá még évekig a szabadulását vagy próbaidejét követően, szigorú beszámolókötelezettségek mellett.


Eszes Beáta

Borítókép: Boné Ferenc 2020-as arca a MOME honlapjáról

A visszaeső, már egy 2014-ben elkövetett esetért büntetőeljáráson tettlegességért elítélt álorvosról törvényszéki megerősítéssel a Bors, a lejárt működési engedélyéről a cikkem tudósít először.

UPDATE: A 2014-ben Lestár által megtámadott doktornő a cikkem közlését követő megkeresésemre felhívott, az általa közölt, Lestárról tudható, további megdöbbentő információkról, sorozatos feljelentésekről, amit évtizedek óta tétlenül szemlél az orvosi szakma, cikkem tudósít egyedül.

Lestár 2 ismert támadásakor akkor lett agresszív, amikor gyógyszert kellett volna felírnia, bélyegzővel, és amikor nem kapott egy orvostól bianco bélyegzős receptet. Mivel ő nem jogosult receptet felírni.

UPDATE (2022.01.13.) : A 13 éve lejárt engedélyű, a működéséhez szükséges orvosi szakvizsgát sosem letett álorvos Lestár Ferenc főnöke, aki a fóti orvosi ügyeleti céget vezeti, és kiállt az agresszor mellett, a középfokú szakiskolát végzett, mentőápoló végzettségű, dr. (?) Grécs László. Tehát nem orvos.
Az ő nyilvántartási adatlapját Lestár adatlapja alatt tettem közzé.

Zacher Gábor, Lestár fóti foglalkoztatója – pontosabban a Fóton ügyeletre szerződött kft anyacégének szakértője – azt állítja, Lestár előéletéről nem tudtak, ami akkor ismét a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) róható fel, hogy sem a szakmát, sem a pácienseket nem tájékoztatta, de cáfolja ezt a 2014-ben megtámadott kolléganője is, ugyanis Lestárt sorozatban rúgták ki több egészségügyi munkahelyről, az őt körülvevő szakmában ismertek az ügyei, a jogerős ítélet ügyében pedig eljárni volt köteles a MOK.

Viszont Lestár 2009 óta érvénytelen orvosi működési engedélyéről kellett tudjon Zacher és  Grécs cége, aki alkalmazza, és most sem rúgta ki.

Cikkem megjelenése előtti napon a Telex alatti mérsékelt kommentszekció esett nekem, ahol azt mertem leírni, hogy egy orvos egy többhelyiséges, általa számos pontján zárható ügyeleti épületben egy esetleges támadás során lökje ki a támadót a rendelőből, és zárja magára a helyiséget. Amennyiben a parkolóig követi az állítólag neki támadó pácienst, és ott az orvos a páciens fejét a kocsiba veri, és a páciens szenved el koponyasérülést, ő egy könyökhorzsolással megússza a bunyót, ott erősen sántít a sztorija, de semmiképp sem tekinthető önvédelemnek a tette.


Kép: Lestár Ferenc, a fóti ügyeletes "orvos" az őt ért, állítólagos páciensi támadás utáni sérülése, míg betege koponyasérülést szenvedett / Metropol

Tegnap kommentelőként felvetettem, mit tesz egy ilyen indulatkezelésben defektes ember, ha valaki csak verbálisan mond neki ellent.

Ma hajnali infó a Borstól, hogy Lestár a saját orvos kolléganőjét is bántalmazta, fojtogatta, amikor a doktornő ellentmondott neki. Az eset 2014-ben, Dunakeszin történt, a kolléganő feljelentését követően a büntetőbíróság 4 évvel később, 2018-ban jogerősen elítélte Lestárt. Több munkahelyéről is kirúgták már a bunyós "orvost".

Nyilvános adatbázisban ellenőrizhető a hazai egészségügyi szakma, közte orvosok működési engedélye, hogy érvényesek-e a praktizáláshoz törvényi alapfeltétel szakvizsgáik. Ezt tettem meg elsőként a tettleg fellépő Lestárt első körben ünneplő sajtó helyett.

Lestár, a fóti agresszor nem praktizálhatna, ugyanis nincs érvényes orvosi működési engedélye

Lestár Ferencnek az orvosi egyetem elvégzése után volt utoljára érvényes, 5 évig tartó általános orvosi működési engedélye, de már az ügyeletes orvosi praxishoz is szükséges háziorvostan szakvizsgája sem volt meg sosem. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság (EFF) Alap- és Működési keresője tanúsága szerint Lestár pusztán egy orvosi egyetemet 2004-ben elvégzett ember, orvosnak nem tekinthető a 2009-ben lejárt, 5 évente megújítani köteles szakvizsgák hiányában. A lejárt működési státusza 13 éve áll fenn, ennyi kihagyást az orvosokra érvényes működési szabályzat nem tesz lehetővé, nem pótolhatja be utólag, a szakma elfutott mellette.

Lejárt működési státusszal nem szerződtethették volna ügyeletes orvosnak, ez a nyilvántartás az alkalmazó intézményeknek és a pácienseknek is információt ad. A szakvizsgákat az orvostudomány aktuális állására felkészítő elméleti és gyakorlati vizsgák során szerzik meg 5 évente az orvosok, ez kötelező számukra. Ezeket nem tette le soha Lestár Ferenc.

Kép: Lestár Ferenc orvosi nyilvántartási adatlapja az EFF Alap- és Működési keresőjében

Összevetésnek, hogy néz ki egy aktív státuszú orvos adatlapja a szakvizsgánként megadott "Érvényes" státusszal, és az 5 évente, több éves lyukak nélkül megújított szakvizsgákkal:

Kép: egy aktív orvos nyilvántartási adatlapja az EFF Alap- és Működési keresőjében

Azt csak külön teszem hozzá, hogy egy általános panaszokkal érkező beteghez egy házi- és ügyeleti orvosnak az alap háziorvosi szakvizsga mellé a belgyógyászati szakvizsga is elvárható szakismeret, ahogy ez látható a fenti, anonimizált adatlapon. Az általános orvosi végzettséggel csak a diplomázás követő évben kapnak 5 éves jogosultságot, azt követően kizárólag érvényes szakvizsgával praktizálhat orvos.


UPDATE
Cikkem elején jeleztem, hogy a médianyilatkozata alapján Lestár tettleg fellépésével sajtónyilatkozatában is kifejezve nem törődő, annak ellenére őt "ügyeleti orvosi" állásban tartó főnöke, a fóti ügyeletre az önkormányzattal 2020-ban szerződött Emergency Service Kft. egyik ügyvezetője, a sajtóban nyilatkozó dr. Grécs László egy egészségügyi szakközépiskolát végzett, mentőápolói szakvizsgát tett egészségügyi szakdolgozó. Hogy miként doktorál egy szakközepet végzett egyén, és miből, rejtély.

Kép: Grécs László, a fóti ügyeletet ellátó Emergency Service Kft. ügyvezetőjének EFF nyilvántartási lapja, az egészségügyi szakdolgozók menüpont alatt, tehát nem orvos. Doktori végzettségét biztosan nem orvosin szerezte, de egy szakközepet követően is aligha. A következő képen az adatlap középfokú végzettségét bemutató része látható.

Kép: Grécs László, a fóti ügyeletet ellátó cég ügyvezetőjének EFF-adatlapján a diploma és szakképesítési adatok

Grécs cége, az Emergency Service Kft. eddig 40 közbeszerzést nyert el.

Tehát amikor Fóton valaki sürgős, ügyeleti ellátásra szorul, egy pár éve szakközépiskolát végzett személy által vezetett ügyeleten, az ő beosztottjaként működő, a pályáról 13 éve kibukott álorvos szolgálja ki a pácienseket, csak akkor, ha nem haragítják fel, mert akkor el is veri a pácienst.

Zacher Gábor annak az Inter-Ambulance Zrt-nek a szakmai vezetője, amely cégnek országos lefedettségű ügyeleti hálózata van, alájuk tartozó cégekkel, közte egy Emergency Kft-nek nevezett céggel is, ami a hanyag weboldal közlés alapján azonosnak kell lennie a hivatalos rövid nevén Emergency Service Kft-vel, Zacher és a fóti agresszor főnöke, Grécs közlése alapján. Úgy tűnik, jó biznisz az ügyeleti szolgáltatás.

Az Inter-Ambulance Zrt országosan 90, abból az egyik leánycégük, az Emergency Service Kft. 28 településen működtet ügyeleti ellátást, utóbbi kft 1 fő dunántúli orvossal, 1 fő középfokú végzettségű, Pest megyei mentőorvossal, az egyik ügyeleti városban már biztosan egy orvosi pályáról 13 éve kihullott agresszorral.

Kérdés, a többi ügyeleti helyet kikkel töltötték fel, és Zacher mennyiben képes az anyacég zrt. nevében szakértője lenni 90 ügyeleti helyszínnek. A vesztes ismét a magyar páciens társadalom.


Milyen szakmai felügyelet lát el a Magyar Orvosi Kamara?

A Magyar Orvosi Kamara honlapján szerepel egy nyilvános kamarai tagsági kereső, az EFF működési keresőt nem ők kezelik. Ez azért érdekes, mert az orvosok büntetőeljárás során kirótt, hivatásgyakorlásának ideiglenes vagy végleges megszüntetését a kamarai tagság megvonásával lehet végérvényesen elérni. Érvényes szakvizsga is kell a működéshez, de a hivatástól eltiltást a kamarai tagság felfüggesztése vagy a kamarából végleges kizárás éri el.

Lestár Ferenc orvosi kamarai tagsága aktív. Kérdés, azzal mit kezd egy 13 éve lejárt működési engedéllyel, és valójában szakmailag mit mutat egy kamarai tagság

Kép: a MOK tagsági keresőjében Lestár Ferenc alapnyilvántartási száma alapján aktív státuszú, de működési engedélye nincs

A lúgos támadó esetén a jogerős büntetőítélet része volt a hivatásától végleges eltiltás, így Bene Krisztián EFF-adatlapja a működési engedélyt tekintve "törölt" státuszú, az orvosi kamarai tagságra rákérdező adatlapon pedig a "NEM" válasz látható. Ami nem ellenőrizhető páciensek és orvos kollégák számára sem, de egy brit orvosi rendszerben már működik az, hogy kereshető, ha egy orvos ellen szakmai vagy etikai kifogások merültek már fel korábban, netán folyamatban lévő eljárás alatt áll. Magyarországon az egyetemi tanárokat értékelő honlapok már vannak, a felsőfokú intézmények rendszeres diákértékelést kérnek be tanáraikról a nemzetközi egyetemi gyakorlathoz igazodva, egyedül az emberi test olyan olcsó idehaza, hogy kontrollálatlan módon bárkire rábízható.

A Lestár által korábbi munkahelyén, Dunakeszin fojtogatott doktornő 2014-ben feljelentést tett, büntetőperben jogerősen elítélték támadó kollégáját, Lestárt. Ezt igazolta vissza a Borsnak a Budapest Környéki Törvényszék. Kérdés, kapott-e hivatásától eltiltást az ítéletben. Ezt én kérdeztem meg a Törvényszéktől, a válaszukat várom. Nem tudjuk, hogy a MOK Etikai Bizottsága intézkedett-e a büntetőítéletet követően. Most talán fog, hogy kiderült, egy működési engedély nélküli, a megújításhoz szükséges szakmai vizsgáktól mintegy másfél évtizede távolmaradt felcser praktizálhat Fóton, de már a 2014-es dunakeszi támadásnál sem volt orvosi működési jogosultsága, ráadásul hivatása gyakorlása körében visszaeső agresszor.

Amennyiben egy büntetőeljárás csak korlátozott hivatásbeli felfüggesztést ró ki az orvos vádlottra, a MOK-nak joga van akkor is az orvosi esküre, a belső etikai és szakmai szabályzatukra alapozva annál szigorúbb intézkedést is kirónia, de semmiképp sem hagyhatták volna figyelmen kívül a jogerős büntetőítéletet Lestár ellen. A bíróság eldöntheti, és az kötelező érvényű, hogy minimálisan meddig nem praktizálhat egy elítélt orvos, de orvosi képességeket csak az Orvosi Kamara ítélhet meg, és meg is kellene ítélnie emberekre támadó, nekik ártó, a gyógyító hivatásra alkalmatlan emberek esetén.

A MOK azzal, hogy pusztán egy egyetemi diplomával megszerezhető kamarai tagságot tart nyilván, egy öregdiák-találkozókat szervező egyesülettel egyenértékű a szakmai felügyeleti tevékenysége. Amennyiben csak jogerős ítéletkor foglalkoznak praktizáló, perbe fogott vagy hivatásában orvosok és páciensek által bepanaszolt orvosokkal, a MOK honlapja helyett elegendő újságot olvasni vagy ügyészségi híreket bújni. Érdemi, az orvosi szakmára és a páciensekre nézve létfontosságú, nyilvánosan elérhető szakmai tevékenységet nem végeznek saját bevallásuk szerint. Egy szakmailag vagy etikailag vétkező orvos esetén rendre csak a sajtóhírekbe került rendőri intézkedés után, vagy akkor sem tesznek semmit, lásd legutóbb, amikor kiderült, az Orvosi Kamara hazudott a sajtónak, amikor a BRFK megírta nekem, a Kamara tudott a nőkkel erőszakos, budapesti, jemeni származású háziorvosról is.


A Magyar Orvosi Kamara minden esetben mossa kezeit, ha nyomozatilag megvádolt vagy elítélt orvosuk praktizál, és ebben a minőségében érkeznek be ellene páciens panaszok

A Kamara a visszaesőnek számító, többrendbeli szexuális visszaéléssel megvádolt – nyomkövetővel a lábán dolgozó – tehát már bűnügyi felügyelet alatt álló fővárosi jemeni háziorvos ügyében a kamarai elnökség azzal hárította az írásos megkeresésemet, hogy "az elnökség és a területi – a szexuális erőszakoló orvosuk esetében a budapesti – szervezet közt nincs kötelező információátadás", valamint álláspontjuk szerint egy betegek közelében hagyott, a büntetőeljárás alatt is erőszakoló orvos ügyében "nincs szándékuk és hatáskörük sem intézkedni a magyar bírósági gyakorlat alapján több évig tartó büntetőeljárás végéig."

A MOK ráadásul csak akkor nyilvánul meg, ha valaki kérdezi őket, maguktól nem érzik feladatuknak sem eljárni, sem megszólalni, ha orvos ellen szakmai és etikai vádak kerülnek a nyilvánosságba.

Azt biztosan állíthatom válaszleveleik hangvételéből, hogy ilyen ügyekben a mainstream sajtó hébe-hóba nekik feltett kérdései mellett az én rendszeresen megírt számonkéréseimet külön a zárt szférájukat sértésként kezelik. Szomorú érzékelni, hogy a Kamara inkább a bűnelkövetőkkel azonosul, mintsem a tőlük a szakmát megtisztítani szándékozó páciens kérdésekkel, és a transzparencia iránti igény rettentően zavarja őket.

A MOK budapesti területi szervezeti vezetője, aki azzal sem mosakodhatott kérdésemre, hogy a BRFK-tól befutó budapesti illetőségű orvos adatait nem tudja – hozzáteszem, a rendőrség nem orvosi nyilvántartási számot közöl nyomozás és vád esetén, hanem pontos nevet és az elkövetés, a kerületi rendelő helyét, és abban sem vagyok biztos, hogy a területileg illetékes kamarai címre küld infót, és nem központilag – a MOK-elnökhöz hasonlóan a jogerős ítéletre illetve annak hiányára hivatkozott egy jelenleg is páciens által bepanaszolt, praktizáló orvos ellen. A Kamara tétlenségét végül a visszaeső jemeni orvos ellen elrendelt – a korábbi mozgást és munkavégzést lehetővé tevő bűnügyi felügyeleteti szintet szigorító – háziőrizet elrendelése oldotta meg, ami szintén nem lesz fenntartható még a tárgyalás megkezdéséig sem, nemhogy a jogerős ítéletig, tehát újra praktizálni fog.


Kérdés a Törvényszéknek és az Orvosi Kamarának címezve

Jelen cikkem után arra kérdeztem rá a Budapest Környéki Törvényszék Sajtóosztályán, hogy a Bors kérdésére megerősített, a fóti agresszor álorvos, Lestár elleni korábbi büntetőítéletnek része volt-e az orvosi hivatásától valamilyen szintű eltiltás, a MOK-tól pedig arra fogok rékérdezni, hogyan praktizálhat 13 éve lejárt működési engedéllyel egy orvos, és mit tettek egy jogerős büntetőítéletet követően a kollégáival és betegeivel is agresszív, több munkahelyéről emiatt kirúgott orvos ellen. (A Kamarát az eddigi rendszeresen tétlen és cinikus hozzáállása miatt már csak a rendőrségi és az őket felügyelő NVSZ intézkedését követően értesítem, érdemi cselekvést tőlük a páciensi társadalomból nem várhatunk, ezt ők fejezték ki nem egyszer világosan. Kiderül, milyen lesz rendre az eseményeket alibiszervezetként csak lekövetni, a sokadik bűnöző orvos kollégájuk által a teljes orvosi társadalom reputációját sértő eseményt a hivatali fotelból végignézni, mintsem szakmailag a kezükbe venni a dolgokat.)

A most feltárt  – működési engedély nélküli praktizálás – törvénysértésről a fóti ügyben eljárást indító Pest Megyei Rendőrkapitányságot, az ORFK Sajtóosztályát valamint az egészségügyet törvényileg felügyelő Nemzeti Védelmi Szolgálatot is értesítem. Csalás, megtévesztés, kuruzslás vádban Lestár és ismeretlen munkáltatója ellen feljelentést tettem, mindketten a pácienseket tévesztették meg, Lestárt orvosnak beállítva egy orvosi szolgáltatásban.


Lestár az orvos kolléganője magánemberi, női énjét támadva védekezett az ellene folyt büntetőeljárás során
Az orvos ellen számos más eljárás indult, több helyről rúgták már ki, a szűk szakma ismeri múltját

UPDATE:
Lestár Ferenc 2014-ben Dunakeszin orvos kolléganőjét, dr. Elor Juditot cikkem közlése után megkerestem, a doktornő szinte azonnal visszahívott. A 2014-ben őt megtámadó és fojtogató Lestár ügyéről a Bors írt elsőként ma hajnalban, én az ítélet részleteiről kérdeztem őt. A doktornő több, megdöbbentő infót árult el.

A Budapest Környéki Törvényszék – több más büntetőeljárásból ismerve ezt az áldozatokat lenéző hazai bírósági gyakorlatot – a rendőrségnél feljelentést kezdeményező áldozati tanút a jogerős ítéletről nem tájékoztatta. Őt egy átlagosan több évig tartó büntetőeljárásra tanúként hívta be. Az áldozat doktornőnek, ha kíváncsi az eljárás végére, munkanapokon több óráig tartó számos tárgyalási napot kellett volna eltöltenie a bíróságon éveken át – ahogy tette ezt a lúgos orvos áldozata is –  hogy nyomon kövesse és megtudja, támadóját elítélték-e. Az ügyében látlelettel, szemtanúval 4 évig tartott az ítélet meghozatala.

A tanúként neki kiadható bírósági anyagok másolati díját az áldozat köteles kifizetni. Egy olyan horderejű és bizonyítéki anyagot felvonultató büntetőügyben, mint pl. a lúgos támadóé volt, ahol az ügyészi eljárással szemben is védekezni kénytelen az áldozat, holott az ügyész képviselné őt, egy ilyen anyag sokszáz oldalra rúg, annak térítési díja százezer forint nagyságrendű.

A mostani, fóti álorvos támadóról szakmai körökből úgy tudja a dunakeszi korábbi áldozata, hogy Lestár felfüggesztettet kapott. (A sajtó napjainkban közölt törvényszéki infója ezt igazolja.)

A Törvényszék válaszát még várom arra nézve is, kapott-e akár ideiglenesen orvosi hivatásától eltiltást, miután 2014-ben is hivatása körében követte el tettét, ráadásul akkor doktornő, tehát közfeladatot ellátó kolléganője ellen. Nagyon nem mellesleg, hogy az orvosnő orvosi eljárásban tagadott meg tőle szakmaiatlan kérést, erre kezdte fojtogatni őt Lestár.

Itt jelzem, hogy a próbára bocsátott ítélet is ítélet, a letöltendő börtönbüntetés alól mentesítik csak, de priusznak számít. A doktornő elmondása szerint Lestár azzal védekezett az eljárás során, hogy a doktornő nyakán látható fojtogatási valamint a dulakodással szerzett sérülési nyomok a doktornő magánéleti életviteléhez és női identitásához köthető. (Lestár által védekezésnek felhozott, a doktornőt méltóságában inszinuáló definiciót az ő kérésére nem nevesítem.) A doktornő elmondta, hogyha a támadás idején nem lett volna még bent egy korábbi rendőr, akkor műszaki feladatokat ellátó kolléga a rendelőben, további szemtanú nélkül akár megússza Lestár az ügyet. Az eljárás alatt áldozatként azt érezte, igen nehezen neki kell bizonygatnia igazát, külsérelmi nyomokkal is.

Lestár a mostani, 2022. januári fóti támadáskor egyenesen már kérkedett tettével, azt bunyónak nevezte, külön ecsetelte, hogy verte bele a páciens fejét az autójába, aki koponyasérülést szenvedett.

Orvosi körből származó informátorok elmondták továbbá, hogy Lestárról köztudott környezetében, hogy érvénytelen az orvosi működési engedélye. Kirúgta már viselkedése miatt a Váci Kórház is. Igazságügyi orvos szakértőnek készült, de sem az ahhoz szükséges vizsgáit nem tette le sosem, de a róla kiállított pszichológiai szakvélemény alkalmatlannak ítélte meg.

Állítólag dolgozott a rendőrségnek is, de kirúgták onnan is, utóbbi információra a folyamatban lévő ügye kapcsán szintén rákérdezek a rendőrségnél.


Szakmai informátorok szerint számos engedély nélküli orvos dolgozik az egészségügyben

Bár az orvoshiányra hivatkozva, de mégis, a működéshez szükséges szakvizsgákat nem egy folyamatban lévő, éppen azt végző orvosok, de a kötelezően megújítandó szakvizsgákba az 5 év lejárati időt meghaladóan bele sem fogó, valójában a pályáról évek óta kiesett alkalmatlan, orvosnak jogilag nem nevezhető, pusztán valaha orvosi diplomát szerzett egyéneket is alkalmaznak orvosként. A doktornő elmondása alapján volt olyan eset, hogy súlyos, a beteg életét veszélyeztető döntés miatt értesítették a szakmát, és hívtak vissza beteget, amikor egy lejárt jogosultságú "orvos" kezelt félre valakit.

Lestár esetében az is látható, hogy évekkel korábban az orvosi szakmából kiesett réteg nem véletlen hullott ki, szakmailag és emberileg alkalmatlan felcserek tömegei kérkednek az orvosi hivatással járó, emberek feletti hatalommal. Ennek viszont semmi köze ahhoz, ki ment ki külföldre, sokkal inkább az a döntő, hogy az az orvos, aki külföldre kimegy, egy magára hagyott, a szakmai elvárások nélküli felhígult orvosi társadalmat hagy hátra. Az orvosi egyetemeken az orvosi etika, a betegkezelés nem ismert, mennyire tananyag, és mennyire van pszichológiai alkalmassági vizsga, akár a szakvizsgákkal együtt azt is 5 évente megújítandó.

Az Orvosi Kamaránál és az őket felügyelő NVSZ-nél az engedély nélküli "orvosok" alkalmazására külön rá fogok kérdezni. Lestár esete igazolja, hogy jelenleg a Kamara által sem ellenőrzött módon agresszív felcsereket engedtek rá a magyar társadalmra.

A büntetőeljárás alá vont orvosokról a jogerős ítélet kivárására mutogató Kamara hozzáállása nem csupán felháborító, de az Egészségügyi törvényben hivatkozott betegjogot is sérti. Azt semmiképp nem teheti meg a Kamara, hogy praktizáló orvosról a beteget megtévesztő információt közöl, azaz semmit nem közöl folyamatban lévő büntetőügyekről, magyarul makulátlannak állítja be a vád alá helyezett orvosokat.


Egy korábbi kérdésemre adott kamarai válasz

A jemeni származású, budapesti erőszakoló háziorvos ügyében az arról írott cikkemet és nekik e-mailben feltett kérdéseimet követően a Magyar Orvosi Kamara elnökségi és területi elnöki – fent említett – írásos válaszok előtt telefonon beszéltem a MOK Etikai Bizottság elnökével. Álláspontommal egyedül ő egyetértve – azt csak telefonon, de már írásban nem közölve velem – egy olyan törekvéséről számolt be, ahol a brit minta alapján külön orvosi bíróság lenne felállítható nem csak az orvosok által elkövetett bűntettek, de műhiba esetekre is. Jelenleg az orvosok elleni szankciókkal szembeni erős orvoslobbiról tudott csak beszámolni és a MOK hatáskörét kibővíthető magyar törvényi háttér hiányáról. Ahogy ő is, én is megerősítettem, jogalkotói javaslathoz minden szakmai szervezetnek joga van, már pedig az egészségügyben észlelhető visszaélésekről az orvosok leginkább érintettek törvénymódosítási javaslatot kezdeményezni az Igazságügyi Minisztériumnál.


A Főváros válasza a jemeni erőszakoló orvos ügyében

A Főváros gyakorlatilag a MOK budapesti szervezetét követve a kerületre hárította a felügyeleti jogot a fent említett, és másik cikkemben részletesen elemzett jemeni háziorvos ügyében. Ám a hírekből épp azt nem tudjuk, melyik fővárosi kerületben követett el szexuális kényszerítést évekig női páciensekkel szemben egy jemeni háziorvos. Marad az, hogy péntekenként a bírósági híreket figyelve kell a tárgyalását kiszúrni, és marad az infó, hogy a XXIII. kerületben található egyedül arab identitású orvos a Fővárosban. A Főváros az ő személyét sem volt hajlandó tisztázni, inkább kitették őt is akár jogtalan gyanúsításnak.

A jemeni háziorvos ügye még a Tarlós-érában indult, a kerületre hárító választ már a Karácsony-kabinet tagadta meg.


Egy orvosi rezidens csoport védelmébe vette az engedély nélkül praktizáló agresszor fóti orvost

Magukat "egy weboldalból kinőtt orvostanhallgató és rezidens közösségnek" nevező Facebook-csoport ünnepelte a tettleg fellépő fóti álorvost, majd amikor egy hír alá kommentként betettem a folyamatosan frissülő, a jogosulatlan státuszáról szóló cikkemet, engem is gúnyolva megszólítottak:

Kép: A MedIQs - Az orvostanhallgató és rezidensközösség fb-oldalának 2022. 01.10-ei posztja
Cikkem megjelenése óta ezt törölte az oldalán, a lenti kommentje még látható.

A Lestárról szóló hírek egyike alatt a rezidens joghallgató így szólított meg engem, a fóti álorvosnak a sosem letett szakvizsgáját, működési jogosultságát meg nem újítását szakmai nyilvántartással igazoló cikkemre reagálva:

Kép: A MedIQ-s fb-oldal kommentje a 168 óra 2022.01.11. délelőtti fb-posztja alatt, a komment letöltési ideje: 2022.01.11, 15.58 h

A megosztásai alapján a SOTE-hoz köthető orvostanhallgatói és rezidens "közösség" fb-oldala azt reprezentálja, hol tart a magyar orvosi szakma jövője: önbíráskodást és jogosulatlan működést üdvözölnek, nem értik a kötelező szakvizsgák nyilvános adatbázisát. Nyilvános, az orvosi szakma és az orvosi egyetemek hitelét aláásó orvostanhallgatói hozzáállásukra az ő és az általuk megosztott, egyfajta hallgatói szervezetnek tűnő, Semmelwis 250 BC fb-oldalra is rákérdezek a Kamaránál. Utóbbi fb-oldal esetén további érdekes posztokat lehet olvasni arról, hogyan szórakozik az orvostanhallgatói ifjúság a magyar orvosi jövőben elsősorban személyes szórakozást látó rétege.

Visszatérve az Orvosi Kamara Etikai Bizottság elnökének velem egyetértő nézetére, mi az ára a kamarai tétlenségnek.
Jelenleg egy rendőrtábornok által vezetett rendvédelmi szervezet felügyeli az egészségügyben tapasztalható törvénysértéseket.


Az NVSZ alakulásáról és hatásköréről a korábbi, a jemeni háziorvosról szóló, fentebb átlinkelt cikkemben írtam először.

Amiben egyetértettünk a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottság elnökével, hogy hosszú távon az orvosi reputációt nem az arra alkalmatlanok érdekében, az orvosi esküt sértve, a pácienspanaszokat félrelökve van mód megvédeni. Most teszem hozzá, talán az is emelhetné az orvosok a fenti esetek miatt romokban heverő reputációját, ha a szakmai felügyeletet nem engednék át a rendvédelem kezébe, de minimum markáns szakmai részt vállalnának belőle.

A bíróságra mutogatás a gyógyítás kiemelt, más által nem megítélhető szakmai területén édeskevés.

Cikkemet folyamatosan frissítem a fentebb hivatkozott szervezetek válaszaival, avagy a választ megtagadásokról is tudósítok.

Eszes Beáta

Az Európa-bajnoki ezüstérmes úszónő több televízióban illetve online videóban vallott a 25 éve kezdődött és megtűrt, édesanyja és ő ellene folyó családon belüli erőszakról. A megvádolt elkövető: Liliána apja, édesanyjának, Gyarmati Eszternek a – 2021-re már csak volt – férje, Szilágyi Zoltán úszóedző és ügyvéd.

Fotó: Szilágyi Zoltán – jochapress.hu, 2014 

A vallomástétel után újabb nyilvánosságra került információk ismeretében ideje Liliánához hasonlóan őszintén beszélni az érem másik oldaláról.

UPDATE (2022.04.20.) : Az ügyről kizárólag Liliána 2021. december 29-ei, D. Tóth Krisztával készült vallomása ismeretében a megelőző cikkemben írtam, amelyet azóta a Klubrádión leadott, 2022. április 17-én közzétett Kadarkai-interjúban elhangzó, jogilag nonszensz, "kérdezve" vádolás és Liliána korábbi állításaival súlyosan ellentmondás okán inaktiváltam azt. (Jogilag elérhető, de nem kívánok Liliána vállahatatlan jogi lépéseihez asszisztálni.) .

A jelen - eredetileg 2022. január 8-án megjelent - tehát jóval az áprilisi Kadarkai-interjú előtt megírt - cikkemben írtak többszörösen érvényessé váltak azóta, kihangsúlyozva, hogy a médiafellépése jogilag rágalmazás, amelyet szándékoltan nem óhajt bírósági úton igazolni.

A médiának kedves áldozatok és a névtelen áldozatok merőben eltérő sorsa

Egy otthon ülő, a bántalmazást és annak kimenetelét a bántalmazóval vagy megvívott hétköznapi és jogi harcát, vagy az agresszorral szemben kapituláló útját csak hírekből ismerők számára nyújthat egyedül inspirációt a Liliána-történet, egy átlag ádozatot csak lebeszélni tudok, bármiben is kövesse az úszónő és édesanyja példáját.

A cikkem keretei közt a nyilvános vallomásokat kétkedve fogadók számára már unalmas is lenne újból bántalmazási pszichológiára, szakirodalomra hivatkozni, amely alapján a hozzáértők hitelesnek minősíthetik mindazt, amit Liliána arról állít, vele és anyjával mi történt. Ám nagyon sok lényeges ponton nem tárták fel a valóságot, de árulkodóak a részletek.

Amiben a kétkedőknek igaza van, és amit egy felelős, a bántalmazási ügyeket jogi úton is végigkísérőnek tudnia kell, hogy az úszónő médiavallomásaiból megismert, 25 évig folytatott reakcióik egy katasztrófa, és a lehető legrosszabb példa egy magánember bántalmazott számára. Megérteni meglehet, de példává emelni nem, amelyet pedig a médiakampánya szolgálni hivatott. Nem elfelejtve, hogy a fő áldozat az édesanyja, aki az események sorában végig nagykorú volt.

Többen esetleg párhuzamot látnak Liliána és például Sárosdi Lilla "me too" (én is, velem is megtörtént) média leleplezése közt: tévednek. Sárosdi betartott minden jogi követelményt Marton Lászlóval szemben – a leleplezés tekintetében nincs jelentősége, hogy bántalmazási erőszakról vagy hangsúlyosan szexuális erőszak vádról beszélünk – és amit áldozattársaival és ügyvédekkel végigvitt a színésznő, az profi eljárásról tanúskodik. A jogi és magánemberi hibák sorozatát lejjebb összegzem, miben elrettentő példa Gyarmati Eszter és lánya, Szilágyi Liliána módszere egy magánember áldozat számára.


A látletet hiánya, a rendőrségi eljárás hiánya, a múltról szóló vádak esetén egybehangzó és több áldozati tanúvallomás hiánya óriási hiba

Sárosdi Lilla vallomásához azt is tegyük hozzá, hogy tucatnyi, bíróságon megjelenni kész társáldozatok mellett esetükben külső, munkahelyi szemtanúk is nyilatkoztak Marton ellen.

Téved az is, aki azt hiszi, nem tud egy akár nincstelen, magánember áldozat orvoshoz menni látleletért, rendőrséghez menni, bizonyítékot felmutatni. Téved az is, aki azt hiszi, ezekre nagyon nehéz rávenni magukat áldozatoknak, avagy ez annyira ritka lépés lenne. Olyanok hívnak rendőrt, akiknek esélyük sincs hova elmennni. A mobilon is kimutatható fenyegetéseket, akár tettlegességet videóra felvett felvételeket mutatnak be önerőből magánemberek. Téved az is, aki azt hiszi, csak az agresszor kényszerében nem mennek rendőrhöz áldozatok. Az a különbség, ők nem sorolják a családi reputációt emberéletek elé.

A bántalmazottak sorsában egyértelműen megmutatkozik az, hogy a változástól illetve a jogi eljárástól azok félnek jobban, akik egyúttal egy kényelmes egzisztenciát is féltenek. Ez pszichológiailag tudományosan megérthető reakció, mert miért hagyjunk hátra sokmilliós ingatlant, biztonságos életet egy agresszornak. Ez csak az áldozatról adhat megértő képet, a többi áldozatnak és a segítőknek nem válasz a cselekvésre illetve annak hiányára nézve.

Az áldozatok sorsa és segítése nem lexikális ismeretek útján oldódik meg, az csak a segítőknek támasz, hogy értsék, mi történik, de aki a lexikális ismeret szajkózásánál leáll, az nem segítő. Ezekben az esetekben a képzetlen, ám annál lelkesebb áldozatvédők nagyokat szeretnek hallgatni arról, hogy a kényelem érdekében meghozott áldozati döntéssel kiskorúakat is veszélyeztet sok esetben az áldozat, avagy épp a tettest bátorítja és radikalizálja.

Kiskorú áldozatok vallanak felnőve, hogy őket az agresszorral hagyva cinkosként tekintenek szüleikre, akkor is, ha ők is bántalmazottak voltak. Nem igazságos, tudom, de a felnőtt áldozat cselekvőképes, a gyermek még szemtanúként sem az.

Vádolhatom a végletekig a hatóságot és az agresszort, de az áldozat által vállalt jogi lépések nélkül a hatóság nem léphet, egy agresszort meg puszta tárgyként, egy veszélyobjektumként kell kezelni. Ha egy segítő, akire nem hatnak pszichológiai tényezők, nem úgy támogat egy áldozatot, nem abban erősíti őt, hogy aki vízbe esett, azt ki kell menteni, és a partról integetés a megfulladásra jó, másra nem, az sosem kísért végig áldozatot az elszakadás folyamatában.

Az áldozatok markáns többsége semmit nem nyer azzal egzisztenciálisan, ha sem nem menekül, sem nem megy el orvoshoz és rendőrhöz. Bár közülük is többen visszatérnek többször az agresszorhoz, akihez békés érzelmek is kötik a múltból, de nem együttműködőek jókedvűen az agresszorral, például nem mennek  vele el nyaralni, általában az agresszor nem is invesztál áldozatába, inkább kizsigereli őt. Egyáltalán nem akar a külvilágnak sem megfelelni az agresszor az esetek markáns többségében, mert nem a nyilvánosság erejével védett celebritásokat bántanak csak. Az áldozatok nem tudnak elindulni olimpián, de egy edzésre vagy kozmetikushoz sem igen jutnak el. Általában állást vesztenek a bántalmazás évei alatt, és képtelenek felelős társadalmi feladatot ellátni, begubózva ellehetetlenül az egész életük, elszigetelődnek a családjuktól is. Egyébként sanszosan hasonlóan élt Gyarmati Eszter is, és küzdött, egyúttal megalkudott elsősorban az idősebb lánya karrierje érdekében.

A Gyarmati család szeme láttára és tudtával zajlottak az események – a bántalmazott Gyarmati Eszter apja Gyarmati Dezső vízilabdás olimpikon, Szilágyi Liliána nagynénje Gyarmati Andrea úszónő olimpikon, unokatestvére Hesz Máté vízilabdás olimpikon – ugyanis a 25 év alatt Liliána áltan bevallottan többször menekültek el. A család szinte minden tagjának erős befolyása van és volt az úszóedző bántalmazóra és magára az úszószövetségre. Az elköltözés előtti többszöri menekülés miatt pedig a tényleges okoról is tudott a család, bármenyire szeretné ezt tagadni Liliána a vallomásában. A menekülést finaszírozni kell, egy új otthont nem lehet ingyen leakasztani, a befogadó családnak vagy barátnak magyarázatot kell adni, miért jöttek el otthonról.

Megtudtuk a sajtóból, hogy Liliána lakott Gyarmati Andreánál is a menekülést követően, és azt is, hogy minimum durva konfliktusokról – a lánya okmányait visszatartva, őt versenyre utazástól ellehetetleníteni szándékozó apja lépéseiről – hosszú évek óta tudott az úszószövetség is. A személyes okmánnyal visszaélés bűncselekmény, kiskorú ellen elkövetve is. A sajtó viszont összemossa a fizikai bántalmazást a szinte minden edző és tanítványa közti, nem egyszer durva hierarchia harccal: amikor az okmányvisszatartásról már tudott Hargitay András, akkori szövetségi elnök, a bántalmazásról még nem tudott, mert akkor sem állt elő vele Hargitay erről beszámoló könyvének megjelenésekor 22 éves Liliána. Egyetlen panasz az volt, hogy apja őt leuralásáról beszélt. Ennyit még Hosszú Katinka férj-edzőjéről is tudtunk. Ez nem bűncselekmény, csak etikátlan. Ám a család sem kért segítséget, tudva, hogy az úszószövetség az apa-lánya rivalizáló harcában is segített.

Ismét azt sejthetjük, hogy az anyjának és húgának is toxikus, anyjára nézve anyagilag is óriási veszteséggel járó köteléket mindig Liliána úszókarrierje érdekében tartották fent, a bőven nagykorú lány esetén is.

A média és bármilyen önjelölt áldozatvédő minduntalan abba a hibába esik, hogy egy bántalmazott sorsát a médiaközvéleménnyel folytatott harcban lehet megvívni. Azt gondolják, ha erkölcsi és verbális győzelmet aratnak a kétkedők felett, rendbejön a bántalmazott sorsa. Sajnos nem így van. A lenti, akármilyen hangvételű kommentelők az egyedül elvárható cselekvési módot kérik számon, többször vitatható hangnemben, de alapjaiban joggal. Nem azért, hogy én vagy bárki higgyen Lilianának, mert lényegtelen, én vagy más mit hisz el, hanem azért, hogy érdemi lépést érhessenek el, és ne csodálkozzanak, ha a 17 éves Gerda 5 évre magára hagyva anyja és nagykorú nővére által nem óhajt velük menni, és nem áll szóba a nővérével.

Az orvosi látlelet és rendőrségi feljelentés helyett stockfotókkal dolgozó kampányra a reakciók:

Attól, mert valami nehéz, nem állíthatja azt a média sem, hogy megkerülhető lépés, és a jogi követelmények nélkül egy puszta médiakiállás megoldás lehet. Ezt a hibát Sárosdiék sem követték el. Bírósági eljárást vállaltak ő és a társáldozatok. Erre azért nem került sor, mert a jogilag felvállalt és nyilvánosságba is kivitt – tucatnyi, bíróság elé állni kész társáldozat – vallomásaira beismerte tetteit Marton.

Gyarmati Eszter, az első számú áldozat hallgatása, a gyámügyi és válási procedúra büntetőjogilag nem értékelhető emlegetése, Szilágyi Gerda 4-5 éves korától, tehát 2008-tól már akár hitelesnek elfogadható ellenvallomása, mindez orvosi látletelet nélkül nagyon nem ugyanaz, mint amit Sárosdiék végigvittek. Ha valóban lenne szakértő jogász körülöttük, ezt tudnák.

Amikor Liliána arról beszél óvatosan, "folynak eljárások", egyértelművé vált a későbbi hírek alapján, hogy nincs rendőrségi feljelentés most sem, tehát büntetőeljárás sincs, ugyanis ahhoz látlelet kéne. A gyámügyi eljárás nem bűncselekményt ítél meg. Figyelembe vesz jellemzést, de nem büntetőeljárás. Az úszónő őszintétlen megnyilvánulása nagy hiba egy ilyen horderejű kampányban, és ez alapján az a tippem, valójában ügyvéd a büntetőügyre nincs mellettük, maximum egy családjogásszal sakkoznak, miközben a stockfotókra óriási energiát vetettek be.

Liliána a saját jótéteményének tudja be, hogy feljelentésre nem készül, mert az bosszú lenne. Ez nem jótétemény, hanem a sokadik káros döntése. Ehhez várná el, hogy Gerda húga csatlakozzon, és meglepődik, hogy húga ugyanazt teszi, amit ők csináltak 25 évet át, azzal a difivel, Gerdát nem bántalmazzák, és apja már saját sportcsapattal szponzorálja a kisebbik lányt. A másik nagyon fontos különbség: Gerda nem egy nála kisebb, kiskorú testvér kárára szeretne nyugalomban élni, és a karrierjére koncentrálni, ahogy tette ezt anyja és nővére. Nyilvánvalóan a korábbi agresszor apa a kisebb lánynál kompenzál, de ezek akkor is tények.


Gerdát az anyja és nővére cserbenhagyta, Liliána karrierje volt egyedül fontos

Óriási hibát követett el sokadjára és legutóbb, 2016-ban Liliána, már nagykorúan, hogy lebeszélte anyját a rendőrségi intézkedésről, és 5 év után is hiszi, hogy mindig jól látja a dolgokat, neki kell a cselekvést diktálnia akár gyerekként. Szerinte az ő bátor, de mégis, évekkel korábban a gyermeki megítélése a helyes, közte az agresszorral izraeli nyaralásra utazva önként az anyjával, nem először, és nem is ötödjére. Amit okkal feltételezhet bárki épp az ő vallomása alapján, hogy a környezet tétlensége mellett a menekülni kész anyját többször megfékező erő maga Liliána volt. Ez is megérthető pszichológiailag, de ebben őszintének kéne lennie, ugyanis a 12 éves korában állítólag meghozott elhatározás, hogy beszél majd erről, majd a 20 évesen megtagadott rendőrségi eljárás köszönő viszonyban sincs egymással. 2016-ban az anyjának is ártott ezzel a döntéssel: a válást, a vagyonmegosztást és gyermekelhelyezést nehezítette meg ezzel Liliána, akkor már 20 évesen. A gyámügyre ne, inkább az ő 2016-os döntésére lehet csak mutogatni.


A gyermekelhelyezési perben adott jellemzés, ott is látletek nélkül nem egyenlő értékű a rendőrségi feljelentéssel

Hasonló történt Juhász Péter, az Együtt párt volt politikusa esetében: három gyermekének anyja, élettársa a továbbélési lehetőségek, a gyermekekkel külföldre utazás érdekében – amihez még egy bántalmazó apa hozzájárulása is kell a törvények szerint – egyértelműen egy alkut kötött a gyámügyön: nincs feljelentés, nincs médiakampány, cserébe az agresszor Juhász is együttműködő. Bár hivatalosan is megerősítette Juhász élettársa sajtóban illetve a facebook-on, hogy a bántalmazási vád része a gyermekelhelyezési pernek, és az Indexnek elismerte Juhász, hogy 80-90 kilósan egy órán át dulakodott 45 kilós élettársával -– tehát nem kilépve egy konfliktusból egy órán át verte a nőt – büntetőeljárás nem indult. Józsa, az élettársa úgy döntött, szintén gyermekei érdekében, hogy nem ment médiába vádolni, ő viszont jogilag is rendezve túl akart lenni az egészen, a számára és gyermekei számára a legmegnyugtatóbb módon. Ugyanez a közvélemény és média piedesztálra emelte Juhászt, de az ő esete azonos a Szilágyi családdal a gyermekelhelyezést és médiába került bántalmazási infót illetően.

Palácsik Tímea profi módon végigcsinálta az orvosi látlelet felvételét, feljelentést, bírósági eljárást, ennek töredékére nem volt képes 25 évig Gyarmati Eszter és Szilágyi Liliána. Annyi volt Tímeáról a média hír, amennyire hírérték az elkövető sorozatszínész Damu Roland személye. Majd később, de a bűntettől már függetlenül, Tímeának az Andrew Vajnával kötött kapcsolata lett médiahír, de a bántalmazások sorozata jóval azt megelőzően történt. Palácsik egy főzőműsor videóját is be tudta mutatni, mennnyire kontrollálatlan agresszor Damu, de akkor már a sorozatszínésznek volt egy priusza megelőző kapcsolatából, Tímeának pedig komoly látlelete. Sokadik és nem utolsó áldozata volt Damunak Tímea, mégis, ő küldte börtönbe, holott Damu TV2-ben dolgozó munkatársa is megtehette volna, Tímea előtti áldozataként, egy akkor már visszaeső Damu ellen. A média és közvélemény támadja Palácsikot, és szentté avatta halálában a számos partnernőjét, a börtönben elvett terhes feleléségét és anyját is verő Damut, aki 3 nőtől 4 általa sosem gondozott, gyerektartással sosem ellátott gyereket hagyott hátra.

A média számtalanszor elköveti azt a hibát, hogy köldöknéző módon azt képzeli, hogy egy közszereplő személye minden esetben követendő és járható út magánember számára, hogy inspirálólag hat rájuk. Azt gondolják, ha áldozattá válik egy ismert ember, már a közemberrel lesz hasonló sorsa.

Egy magánembernek másnap munkába kell mennie, ha addig nem vesztette már el az őt minden téren megfojtó agresszorral szemben, egy médiaszerepléssel még igazolt áldozati státuszában is könnyedén búcsút inthet egy versenyképes állásnak.


Semmilyen párhuzamot nem mutat Liliána szereplése magánember áldozatok médiaközlésével sem

Fotó: Renner Erika, expartnerének, a budapesti  lúgos támadó, Bene Krisztián egykori orvos és volt kórházigazgató áldozata a bíróságon / smagpictures.com

Fotó: Orosz Bernadett, a sárospataki volt katonatiszt, Kiss István partnerének bántalmazott áldozata / Ripost.hu

Renner Erika ágyékán és nemi szervén lúggal megcsonkított és Orosz Bernadett fizikai bántalmazással szétvert arcú áldozatok magánemberek. A Szilágyi családhoz hasonlóan esetük kapcsolati erőszak, mindketten volt illetve jelenlegi társuk által lettek áldozatok.

Erika és Bernadett magánemberként is a médiakiállásban a jogi úton igazságot követelés példaképei, ezért küzdenek. A jogi eljárás egzisztenciálisan is ellehetetleníti őket, segítségre szorultak/szorulnak/szorulnának e téren, munkahely és család támogatja őket, de nem kerülték meg a jogi eljárást, sőt, ezt tekintik a legfőbb kiállásnak és a siker eszközének.

Renner Erika esetében mint mások által otthonában megtalált, eszméletlen áldozat esetén az ügye közvádassá vált, ha nem tesz feljelentést, akkor is eljárás indul. Ám egy Gerdáénál jóval kisebb súlyú hamis vallomással leállították a nyomozást a kezdeti hónapokban, csak az áldozat küzdésén múlott, hogy újraindítsák. Előző cikkemben erre intettem Gerdát, mélyedjen el tette súlyában.

Erika egy sok éves bírósági harccal mutat utat. Most ugyanez a média a rendőrségi eljárásba bele sem fogó, a fel nem jelentéssel kérkedő Liliánával kampányol.

Bernadett is olyan súlyos sérüléseket szenvedett el, hogy a számára megkerülhetetlen orvosi kezelés során hivatalból kell tegyen egy orvos is feljelentést, mert még sportsérülések esetén is megkérdezik annak keletkezési okát, erre már a társát védve sem állíthatta volna Bernadett, hogy leesett a lépcsőn. Bernadett is feljelentést tett, bírósági eljárásra készül. A kiállásának központi eleme, hogy megnevezte támadóját, egyébként szemtanúk szedték le róla nyilvános helyen, egy panzióban.

Mindkét áldozatnak gyerekei vannak, tehát azt sem állíthatjuk, kevesebbet kockáztattak a Szilágyi család áldozatainál. Kimutatható már Erika és Barbara esetében is, mennyit sérültek a gyerekei az eljárás alatt, anyagi veszteségeik pedig tetemesek. A Gyarmati család erőforrásainak töredékével rendelkeznek, az agresszorra hatni képes környezet nincs mellettük.

Elhallgatott események a Szilágyi családban

A médiában kiállás egyik feltétele a teljes őszinteség. Renner Erika magánéletének számos, mások által vitatható aspektusait tárta fel annak érdekében, hogy hiteles és teljes legyen az a kép, ahol megértjük, mi történt esetében. Egy házas emberrel állt kapcsolatban, vallott a felvezető figyelmeztető jelekről is. Barbara az őt bántalmazó társhoz többször visszatérésről is őszinte volt.

Liliána médiakampányának számára is ártó mozzanatai, hogy áldozati lépéseiben mai napig mindenkit szeretne felmenteni, úgy, hogy végül nem tudjuk meg, mégis, kinek és hogyan kellett volna esetükben segíteni, ha ők megtagadtak rendőri intézkedést?

A szemtanú család nem felelős Liliána szerint, anyja 25 éves késlekedése nem felelős, az anyját 20 évesen lebeszéli még a látleletről is, rendőrt nem hívtak az agresszor távollétében sem, egy sportkarrier miatt, de a gyámügyre mutogatnak. Ez így nem megy.

2016-ban azt állítja Liliána, 24 órára el is tűnt az agresszor apa a fojtogatás után. Azt is állítják, Gerda nem tudott az esetről...Ez a kettő együtt aligha lehet igaz.
Hogyan költöztek el, mit mondtak a kislánynak? Ne haragudj, Gerda, mi most elköltözünk, képzeld, ma fojtogatta Liliánát apád, de neked itt jó lesz, bár apád nincs itthon, és van egy teljes napunk, hogy csomagoljunk, jöhetnél velünk, de te maradjál csak.

Életszerűtlen, lássuk be. Egy stockfotókkal tűzdelt me too kampányban, egyedüli áldozati tanúként a teljes őszinteség alapkövetelmény.

Liliána vallomásában is tetten érhető, hogy a legnagyobb hibákat épp az úszókarrierjének érthető és becsülendő fenntartása érdekében követte el mind édesanyja, mind ő már nagykorúként, mind az őt körülvevő család. Tippelhetően az anyja és Gerda kárára.

Amit elfednek a Liliánát kérdező riporterek, az az, hogy a közszereplői reputációnak az elkövetőre gyakorolt fékező hatása – annyit érezhetett Szilágyi Zoltán, hogy egy ponton meg kell álljon, mert el kell számoljon a külvilágnak, mi történik két közismert áldozatával – a Gyarmati és Szilágyi család kiemelkedő erőforrása nélkül ilyen bántalmazási dinamikájú agresszorral szemben, amiről Liliána beszámolt, egy átlagáldozat nem él túl 25 év tétlenséget, átlag a 3-5-dik évben már belehal – rendőrségi intézkedéssel is – és jóval korábban állást és lakhatást veszít el akár kiskorú gyermekekkel az oldalán.

A Liliánát kérdezők azt a hamis illúziót nyújtják a mai áldozatoknak, hogy ez követendő és leutánozható cselekvési  példa, és hogy ez kiállásnak minősül. A Liliánát kérdezők azt gondolják, hogy a bántalmazási pszichológia igazolta félelmeket és késedelmeket reflexió nélkül hagyhatják, és azok öncélú bemutatása elegendő, hogy a vallomás mintává váljon mások számára: Gyarmati Eszter és Szilágyi Liliána 25 éves csiki-csuki élete, a vallomások alapján tucatnyi elköltözése, de mindannyiszor végül a bántalmazóhoz visszatérése, az agresszorral a kényelem érdekében is együttműködése, a költséges együttnyaralások tettes és áldozatok közt, a két lány közül az idősebb úszókarrierje érdekében fenntartott gyötrelmes közös élete szerintük bárkinek megoldóképlet lehet, és nem egy öngyilkosságra biztatásnak minősül.

Ha egy átlagember áldozat Somogyban vagy Nógrádban megnézi ezt a Liliána-kampányt, ezeket szűri le:
- ha még egy ilyen híres ember is visszamehetett az agresszorhoz, nem lesz gond, ha én is megteszem
- ha egy ilyen gazdag és híres család sem tudott semmit elérni, én meg sem próbálom
- te jó ég, ha ott Budapesten sem számíthat senkire az ember, mit akarjak én itt egyedül, dehogy megyek rendőrségre
- lám, ő is kibírta 25 évig, velem sem fog történni semmi baj, ha mégis egyben tartom a családot

A Netflix The Maid (a filmben bejárónő) című sorozatát ajánlom: a hazai átlag áldozatok sorsát mutatja be, ahogy egy éjszaka alatt kb 2 szatyorral és kisgyerekével menekül el egy anyaszállásra a fiatal bántalmazott nő. Az anyaotthon vezetőjével lemondóan konstatálják áldozattársának a többedik visszatérését az agresszor párjához. A filmben a visszatérő áldozat mellékszereplő, valójában elrettentő példa, de a hitelesség kedvéért benne van, mennyire gyakori ez. A film emellett abban nyújt inspirációt, hogy egy olyan áldozatot állít be követendő példának, aki az egzisztenciális ellehetetlenüléssel együtt is kitart az elszakadás mellett, és úgy áll talpra, lassan és nehezen.

Liliána és anyja története csak egy filmben működik, ahol a forgatókönyvben lemondóan láttamozzák, hogy a menekülő áldozatok átlag 7-szer térnek vissza, míg végleg el bírnak szakadni. Ezt a témát értőknek lehet együttérezve megérteni, de még szakemberek sem emelik követendő példává.

Liliána kérdezői azt a hibát követték el, hogy követendő példává emelték a puszta médiakiállást 25 év tétlenség, két gyermeket veszélyeztető megalkuvással, látleleteket és akár mobiltelefonnal felvehető bizonyítékok sorát tagadták meg – amit egy átlag, nincstelen áldozat is megtesz, ezek gyakori lépések körükben is – és egyetlen olyan kérdésre sem futotta, hogy mit csináltak volna másképp.


A gyámügy 14 éves kor felett a gyermek döntését is figyelembe kell vegye, nem lehet a feje felett rendelkezni

Bármilyen sorsot, Liliánáét is együttérzéssel követném, ha saját mulasztásukat nem csak máson kérnék számon. A Gerda ügyében közzétett információk tekintében már nem lehet azokról együttérzően hallgatni. Gerda húga lehet manipulált, de nem pelenkás csecsemő. Hogy ő miért maradt az apjával, a menekülés előtt anyjához és hozzá hasonlóan, és hogy Liliána mivel magyarázza azt, hogy két nagykorú nő a lakásban hagy egy 12 évest a fojtogató agresszor 24 órás távollétében, majd a menekülést követő 5 évig nem képes vele akár Gerda iskolájába bemenve kapcsolatot felvenni, az sajnos hiteltelen részéről, és valamit elhallgat, másképp mesél el. Naiv az az ember, aki azt képzeli, egy tizenéves, iskolába járó kamaszt minden percében őrizhet a szülő, és ne lennének önálló döntései egy versenyeken induló lánynak. Akár hibás, akár manipulált, de Gerda szemszögéből nézve a neki kényelmes döntései vannak.

Kevesen tudják, de bántalmazó felek közt is biztosítani kell a bántalmazónak is a gyermekek láthatását jogilag. Ezt nagyon rosszul kezeli a hazai gyámügy, mert a korai menekülési hetekben is kényszeríti erre az áldozatot, de bántalmazó kapcsolatokban hosszú távon az a cél, hogy a toxikus kapcsolat felbomoljon, váljanak el a felek, a bántalmazó viselkedése normalizálódjon, jó esetben legyen is elítélve, de akármennyire nehéz, a gyerek ragaszkodni fog mindkét szülőhöz, és egy normalizált viszony segítheti a bántalmazót az önreflexióra és változásra.

Gyarmati Eszter 25 év után eljutott erre a szintre, hogy különválik, de a média tudatlanul állítja be egyedül hatósági hibának azt, ma hol él a kisebbik lány, Gerda. A 25 éves megalkuvás, a bántalmazóval a gyermekei kárára is együttműködés, durva támadások után a közös nyaralásokat választás, és főleg, a Gerdát 2016-ban magára hagyás egyik eredménye ebben mind benne van. Gerda valószínűleg a különköltözést követően lecsillapodott kedélyállapotokban egy számára anyagilag is biztonságos és nyugalmas életet választott. Pont ugyanazt, amit tett az anyja és 2016-ban már két éve nagykorú Liliána 25 éven át. Ez ügyben nem mutogathatnak hatóságra, amit fel sem kerestek, és legfőképp kár csodálkozniuk Gerda lépésén. Gerda ezzel a lépésével a saját egzisztenciáját a személyes biztonságuk elé helyező két nőre is kimondta az ítéletet, hallgatólagosan.

A fenti 2014-es fotó egyszerre fájdalmas, mert ez egy akkor már 18 éve folyó, durva atrocitásoktól sem mentes kapcsolatban készült, de egyszerre tükör lehet Liliána és édesanyja számára, hogy mennyiben kívánt ő maga is egyben tartani akár saját karrierje és a menekülés nélkülözésével szembeni kényelmük érdekében egy toxikus kapcsolatot.

Amikor 2016-ban rendőrségi eljárást és orvosi látleletet tagadott meg a 20 éves Liliána, azzal a 12 éves húgát és a döntést végre – nem először –  meghozni képes anyját fékezte meg. Mindezt egy sportkarrier érdekében. Ebből a pozícióból hivatal nem vádolható, Liliána karjára tetovált Gerda név már csak egy kompenzálás. Ez pszichológialag megérthető, de elrettentő példa áldozatok számára.


Amikor potenciális és nagyhatalmú támogatók sorát érzékeli az áldozat, de mégsem lép

A média nem szeretné megkérdezni, pontosan milyen támaszra lett volna még szüksége a családnak egy anyagilag és az úszóedző agresszort hatalmával bármikor ellehetetleníteni képes családdal, hogy ne tegyenek ki kiskorúakat veszélynek. Az úszószövetség egyértelmű támaszuk lett volna, már évekkel korábban kompenzálták a Szilágyi apuka húzásait, Hargitay a könyvében is írt erről. Ezt nem csak munkahelyi mulasztásnak kell megítélni, hanem az áldozaténak is, ugyanis ezzel azt érzékelhette, potenciális segítői vannak.

Számos áldozat ügyét közelről is ismerve – közte médiában sosem megjelent magánemberekét – csak azt javaslom más áldozatoknak, hogy Gyarmati Eszter és Szilágyi Liliána egyetlen lépéséből se merítsenek erőt. Ennél sokkal kisebb erőforrás és bátorság kell egy orvoshoz és rendőrségre elmenni. Az sem garancia semmire, de anélkül végképp eszköztelenek. Az agresszorhoz visszatérés viszont kevésbé tehetősek számára csak anyagi nélkülözéssel és ellehetetlenüléssel jár, ugyanis esetükben a bántalmazó anyagilag is kizsigereli áldozatát.

Szilágyi Liliána médiakampánya fontos és megindító, engem is felháborított, de kizárólag egy jól futó családban élő celebritás számára megoldóképlet, márha a Gerdát 2016-ban magárahagyó variációt Liliána és édesanyja megoldásnak látja. Az ilyen típusú testvéri kapcsolatokat némiképp ismerve borítékolom, hogy hosszú évekig nem fog még rendeződni a kapcsolatuk, és nem az apjuk miatt már.

Szilágyi Liliánának Palácsik Tímea, Renner Erika és Orosz Barbara példáját javaslom a médiából, sokat tanulhat tőlük a bántalmazás kezelése terén. Emellett egy anyaotthonban is fontos beszélgetéseket tehetne Liliána, mielőtt segítővé válna hivatásosan is, ahogy ezt ő tervezi. Fontos lenne, hogy saját és édesanyja mulasztásaival nézzen szembe, nyilvánosan ezekre is reflektáljon a kampányban, és megismerje, hogyan él egy átlagember egy agresszorral, és mi a sorsa egy átlagember áldozatnak. Amíg ezt nem teszi meg, semmiképp se akarjon utat mutatni példájukkal, mert az ő esetükkel csak öngyilkos tétlenségre tudnak biztatni más áldozatokat.

Első cikkemben ígéretet tettem, hogy Szilágyi Zoltán úszóedző és ügyvéd ellen minimum rákérdező levelet írok az Ügyvédi Kamarának, a privát sportszervezetét tagjává emelt Vízilabda Szövetségnek, az apát oktatóként foglalkoztató Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának, hogy az ellene felhozott súlyos áldozati vallomás tekintetében az eljárás végéig legalább azt felgyorsító állásfoglalást, akár tagsági felfüggesztést kezdeményezzenek. Az újabb hírek ismeretében – Gerdát a tettes távollétében hagyták magára 12 évesen, valamint, hogy rendőrségi eljárást megtagadtak, de egy lassan nagykorú gyermekre gyámügyet hívtak ki – ezzel megvárom, amíg Gyarmati Eszter is csatlakozik a vallomáshoz, és/vagy Szilágyi Liliána a többi áldozat érdekében önreflexiót gyakorol arról, miben ne kövessék a 25 év tétlenségüket mások, és valóban őszinte lesz arról, miért nem éri el húgát 5 éve, miért a médiában üzenget neki.

Az én személyemnek nulla ráhatása van Liliánára, nem iskoláztathatom – bár egyetemnél és kamaránál is már értem el szankciót bántalmazó ellen – viszont többen másokkal magánember áldozatokat segítettünk eljárásban, minket nem lehet becsapni a megléphető jogi eszközök és a Szilágyi családnál durvább hatások tekintetében. Az ő érdekükben írtam meg ezt a második cikket a témában. 


Eszes Beáta

Cikkemmel a Magyar Orvosi Kamarát a mai napon nekik küldött levelemben kérem, hivatalból kérjen adatközlést az Ügyészségtől a 2016-os és 2020-as esetről is. A 2016-os nemi erőszak esetben a MOK által felügyelt igazságügyi orvosszakértőknek kellett vizsgálatot elvégezniük az azóta öngyilkossá vált áldozat kislányon.

Cikkemmel Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalát a mai napon nekik küldött levelemben kérem, hivatalból kérjen adatközést az Ügyészségtől a feltehetően kerületi önkormányzati háziorvosi praxist és a páciensek múltbeli, majd a novembertől érvényes fogvatartás miatt jelenlegi és jövőbeni ellátását érintő 2020-as és két 2021-es büntetőeljárás ügyében, hogy érintik-e őket az eljárás önkormányzatként, és ha igen, hol.

A lent elemzett, a Blikk információi szerint egy jemeni, az ügyészségi közlemény alapján külföldi állampolgárságú, budapesti háziorvos által elkövetett sorozatos szexuális kényszerítés bűntett ügyében én nem a Magyar Orvosi Kamarától (MOK) kértem közleményt, mit tud erről, ahogy tette a mainstream média, hanem a kamarát kontrollálva a BRFK-tól és az ügyben feljelentést tett rendészeti szervtől. A kérdésemre adott – a MOK elzárkózó közleményét cáfoló – a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) 2021. november 25-ei, nekem írt hivatalos írásos válaszát cikkemben lentebb képernyőképen bemutatom.

Beérkezett hozzám a feljelentést eszközlő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hivatalos válasza is 2021. november 26-án, amelyik további két esetet igazolt vissza, tehát nem három – ahogy a Blikk írta – hanem négy büntetőeljárásról tud a háziorvos ügyében a nyomozóhatóság az elmúlt 5 évben.

Nők és kislányok ellen hivatásszerűen erőszakoskodó, szabadon mozgó orvos ügye 5 évvel, 20 hónappal, 8 hónappal illetve 4  hónappal az esetek után kerül sajtóba.

Az Ügyészség, a sajtó és a Magyar Orvosi Kamara cinkos tétlensége

A Blikk tudósított elsőként egy, a cikke előtt két héttel, 2021. november 10-én kiadott ügyészségi közleményről, amely ezek szerint egyetlen más sajtóorgánumhoz sem jutott el aznap, vagy nem érdekelte őket, a közérdekű tartalmának dacára, a Blikk is csak 14 nap múlva reagált rá. Az ügyészségi közlemény egy 2021. márciusi és egy 2021. júliusi szexuális kényszerítés bűntettben tett feljelentésről és a háziorvos gyanúsított elleni kényszerintézkedésről szól, aki 8 hónapja szabadon követheti el tettét, a bűnismétlésre nézve korlátlanul.

Egyetlen más médium sem érezte szükségét, utánajárjon az ügy hátterének, szóról szóra átvették a Blikknek az ügyészségi közleményt követően, 14 nappal később írt cikkét. Nem volt fontos a szenzáción túl a médiának, hogy közszolgálatot lásson el, a páciensek érdekét védve, ami szintúgy olvasottságot hozna, sokkal többet, mint a heti kettő, nő ellen elkövetett erőszak híre.

Úgy tűnik, a sajtó már tavalyi, 20 hónappal ezelőtti esetről is tudott, nyilvánvalóan ügyészségi forrásból, és azóta is alszik az ügyön ugynazokkal a forrásokkal.

Az Origo 2020. március 6-án lehozott pont egy ugyanilyen ügyet. A Nemzeti Védelmi Szolgálat válaszában ezt igazolta vissza úgy, hogy levelemben még erre nem kérdezhettem rá, az Origo-hírt a levelem után találtam meg, csak a Blikk említette 2016-os és a két 2021-es eset után érdeklődtem.

Akkor sem érdekelt senkit, a cél a migránsozás volt, de a düh a női páciensek védelméig nem tartott ki, hogy utánajárjanak.

Képernyőkép: Az Origo 2020.03.06-ai cikke

A Blikk kérdésére a Magyar Orvosi Kamara 2021. november 24-én, hajnalban megjelent cikk előtt – vélhetően egy nappal korábban – azt állította, nem tudott az Ügyészség közleményében szereplő 2021. márciusi és júliusi, egy orvos által páciensek ellen elkövetett bűncselekményekről és rendőrségi intézkedésről.

A közlemény már a november 10-én elrendelt háziőrizetről is szól, tehát az orvos helyettesítését is meg kellett oldja a rendelő két hete, amiről a MOK ezek szerint nem tud...

Mi történik, ha műtétre várt orvos nem megy be a munkahelyre fogvatartás miatt? Állnak széttárt kézzel, hol a doktor úr?

Szó nincs erről, a Magyar Orvosi Kamara – nincs erre finomabb szó – hazudik a sajtónak, és legfőképp hazudik a pácienseknek, a BRFK világosan cáfolja őket:

Képernyőkép: a BRFK nekem írt hivatalos e-mail válasza arra a kérdésemre, tudott-e a MOK az Ügyészségi közleményben hivatkozott két, 2021. márciusi és júliusi büntetőeljárásról.


A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) Sajtóosztályának válasza

A BRFK mellett az NVSZ-nek is elküldtem kérdésemet, tudhatott-e a levelemben jelzett 2016-os és a két 2021-es esetről a MOK.

Képernyőkép: az NVSZ Sajtóosztályának 2021. november 26-ai, csatolt pdf-ben küldött válaszküldeménye

Az NVSZ a hazai szinte összes vezető online médiában megjelent, egy jemeni háziorvos ellen folyó, 2021. márciusi és júliusi, valamint egy lezárt, 2016-os nemierőszak ügyekről szóló sajtóhírre és erről a három esetről szóló kérdéseimre úgy reagált, hogy ők ebben az ügyben egy 2021-es esetben tettek feljelentést, a hozzájuk beérkezett jelentést követően, ahogy ezt a Blikk tudósítása jelezte is.

"a 2016-ban és 2020-ban indult eljárások idején a Nemzeti Védelmi Szolgálat az egészségügy szolgálatában hatáskörrel nem rendelkezett"

Fentieknek megfelelően tájékoztatási esélyük csak 2021-es esetekben volt lehetséges, de erre nekik nincs hatáskörük, ez a bíróság, ügyészség és nyomozóhatóság jogkörébe tartozik – írta levelében az NVSZ.

A BRFK ennek megfelelően jelezte kérdésemre, ezt ők tették meg az Orvosi Kamara felé.

Az NVSZ visszaigazolt két másik, a háziorvos ellen indult büntetőeljárást, tartalmilag nem, de a nekik átküldött Blikk-cikkre reagálva tette azt.

A Blikk forrásai szerint 2016-ban ugyanez a háziorvos az aznap megismert, számára idegen kislányt lakására felcsalva – a történést tekintve valószínűleg fogvatartással, akarata ellenére ott tartva – a 14 év alatti, mentálisan korlátozott gyermek ellen követett el háromszori nemi erőszakot.  A gyermek esetleges itallal vagy egyéb módon történő elbódítása egy zárt helyen is fogvatartásnak minősül.

A gyermek korlátozott mentális képességét – pl. autizmust vagy hasonló, a szociális képességek korlátozottságát – jó eséllyel az utcán ismerkedés során felmérte a háziorvos. Áldozatának kiválasztásában két, a gyermek cselekvőképességét – tehát vészhelyzetben felelősebb védelmi reakcióit – alapjaiban korlátozó körülmény, a gyermek kora és képességei szerepet játszhattak.


Az orvosi hivatás a bűntett eszköze

A háziorvos páciensei körében hivatásával járó bizalmi viszonyt, a betegellátás érdekében levetkőző nők helyzetét használta ki, a gyógyítás rovására, de inkább ahelyett. A gyermekáldozata esetén az állapotát felnőttként és orvosként is felmérő ismeretével élt vissza. Ezek a tényezők a büntetőeljárás során súlyosító erővel kell bírjanak, évekkel tolja ki a lehetséges büntetési határt.

Az eljárást segítené, ha a kamara orvosszakmai oldalról adna ki ez ügyben közleményt, mivel a jelenlegi páciensek vonatkozásában is intézkednie kell. Le fog járni még a sok évig tartó büntetőeljárás vége előtt a kényszerítő intézkedés hatálya, a törvények alapján nem lesz lehetősége a jogerős ítéletig fogvatartani az orvost, különösen, ha lezárva marad a 2016-os nemi erőszak ügy, és nem egyesítik a mostaniakkal, így "csak" szexuális kényszerítés miatt járnak el.

A továbbaikban a MOK hatásköre és lehetősége lesz, hogy orvosi hivatásából akkor ideiglenesen, a jogerős ítéletig felfüggessze a háziorvost, a mostani páciensek védelmében.

A pácienseinek háziorvost kell váltaniuk hivatalosan, munkáltató felé igazolást sem fognak kapni választott orvos nélkül. A helyettesítő orvos dupla praxist a többi beteg rovására fog ellátni. Ezeket rendezni, és erről nyilatkozni mind a büntetőeljáráson túlmutató hatásköre a MOK-nak.

Sürgősen keresendő a praxist felügyelő vagy önkormányzat, vagy magánegészségügyi szervezet nyilatkozata, mi lesz a háziorvos betegeivel. A Fővárost megkeresem én a cikkemmel.


Milyen szervezet az NVSZ?

A háziorvos ügyében feljelentést eszközlő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a rendőrségről szóló törvény értelmében önálló rendészeti hatáskörrel bíró, rendőraltábornagy igazgatásával felügyel több stratégiainak tartott állami hivatalt, intézetet, közte a NAV-ot, TEK-et, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és idén már a hazai állami egészségügyi intézeteket is.


Kép: nvsz.hu / Szervezet menü / főigazgató

A szervezet honlapján a Védett szervek menüpont alá még nem került be, de sajtóközleményekből tudjuk, hogy az NVSZ végzi az állami egészségügy felügyeletét ott elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében is. Tevékenységük nem csak hálapénz, de egyéb, az egészségügy hatáskörében elkövetett bűncselekmény feltárására és megelőzésére kiterjed, ezt igazolja a jelen ügyben tett feljelentésük. Az együttműködésről az NVSZ stratégiai megbeszélést is folytatott a MOK-kal a kamara 2021. február 6-ai közleménye alapján

Képernyőkép: mok.hu


Kell-e a pácienseknek vagy sajtónak arab identitású orvosokat kutatnia?

Akit valóban érdekel, hol van kitéve veszélynek egy nő páciens, a sajtó által végig nem vitt ügy miatt hozzám hasonlóan rá fog jönni, hogy Budapest 23 kerületének online elérhető – több helyen valószínűleg nem teljes – felnőtt háziorvosi jegyzékében 1 fő közel-keleti arab identiású háziorvos praktizál. Egy budapesti magánpraxis honlapján, ahol szintén rendel ez a háziorvos, az általa nyilvánossá tett bemutatkozás alapján garantáltan közel-keleti származású, arab és nem perzsa identitású. Ám nem igazolt, de nem is cáfolható a jemeni állampolgársága, amire egyedül a Blikk és Origo hivatkozik, továbbá egyedül az Origo által tavaly közölt 71 éves életkor – ami idén 72 lenne – erősen kétséges az általam fellelt háziorvos fotója alapján.

A laikus és botrányos (nem) intézkedést tekintve inkább valószínűsítem, hogy önkormányzati alapellátásban követte el ezeket, és nem szakmailag monitorozott magánrendelőben, komoly bevételkiesést kockáztatva a fizető ügyfelek távozásával orvostársai esetében is. Ám a magánellátás minőségi követelménye sem bizonyít semmit:

a lúgos támadót mind egy önkormányzati gyermek háziorvosi praxis, mind egy Budapesten több rendelőt működtető magánszakorvosi hálózat is bátran foglalkoztatta a büntetőeljárás idején, jóval a bűntettről és orvosigazgató vádlottról szóló első sajtóhírek és a kórházból kirúgása után.

A lúgos ügyében a másodfokú büntetőeljárás idején írt első cikkemhez képernyőképeztem ki a magánrendelő honlapján Bene Krisztián nevét, amikor már elsőfokon elítélték és orvosi hivatásától korlátos évekre eltiltották. Nem jogerősen, de bíróságon az orvosi alkalmatlanságát már akkor kimondták, ami csak a vádlotti magatartás függvényében nem lett jogerős, az eljárás addig igazolta. Benét végül véglegesen kizárták a kamarából.

A mostani, jemeni háziorvos ügyében, a háziőrizetbe vétele előtt, két héttel ezelőttig még rendelnie kellett, akkor nyilván kell tartsák az önkormányzatok a helyettesítést is.

A kerületi felnőtt háziorvosi rendelők általam két napja ellenőrzött online adatai alapján a helyettesítések vagy huzamos ideje betöltetlen praxisok miatt vannak, vagy a megelőző orvos nevét is feltüntetik: ezek között nincs arab identitású, csak az az 1 fő praktizáló. Ha már két hete intézkedtek a helyettesítéséről a háziőrizet miatt, ezen a felületen a helyettesítéseket is jelezni kellene névvel, melyik orvos, kit helyettesít, ugyanis a sajtónak és a MOK-nak hála, a betegei nem tudják, kiről van szó, és joggal ragaszkodnának a régi orvosukhoz, már akit nem abuzál.


Az Orvosi Kamarát hidegen hagyja, ha egy orvos egy másik emberen fizikai erőszakot követ el

Nagy kérdés, hogy a Magyar Orvosi Kamara mire hivatkozva nem kérte már évtizedekkel ezelőtt hivatalból a rendőrséget, hogy orvos gyanúsított esetén, különösen, ha az orvos testi épség elleni, életellenes vagy szexuális indíttatású bűntettek megalapozott gyanúsítottja, akkor a rendőrség automatikusan értesítse a kamarát az orvosokat kötő szakmai esküre hivatkozva? Szerintem így működik, csak tagadják. Ha nem kérték, kétszeresen hibáztak: nem látják el az orvosszakmai felügyeletet, és nem is tudják, ezt hogyan kéne hatékonyan ellátni.

Gondolom, a Magyarországon szinte ismeretlen fogalom műhibaperekre, az arról szóló bírósági jelentésekre is épp ilyen magasan fütyül a kamara, hátradőlve, hogy ki lesz a nyerő sok éves eljárásban, mint egy focimeccsen. Mind a büntetőeljárások, mind a polgári peres eljárások nyilvánosak, bárki számára.

Ha kamara az orvos gyanúsítottat nem függeszti fel, akadályozza az ellene folyó nyomozást

A lúgos támadó, Bene Krisztián idején arra hivatkozott a kamara, hogy "nem tudták, hogy a sajtóban megjelenő B. Krisztián, kórházigazgató kicsoda..." Mindeközben kivonult a bizonyítékok beszerzésére a rendőrség a kórházba, és a liftkezelőtől az orvos kollégákon át az igazgatói titkárságig mindenkit kihallgattak. Megint csak a MOK-nak hála, ezt maga Bene Krisztián és családja személyesen instruálta, kinek, milyen napra, hány órától kell alibit adnia. Meg is született két hamis tanúvallomás, eljárás indult két igazgatói titkárnő ellen. Persze a hamis tanúzási per az eredeti bűntett után 5 évvel megszületett jogerős ítélet után indulhatott meg.

A lúgos ügyben a hamis tanúvallomást a MOK a gyanúsított orvost felfüggesztéssel járó közbelépése megakadályozhatta volna, ugyanis a szakmai reakció helyretette volna a kórházat, mi a dolga: nem egy gyanúsított igazgató előtti kapitulálás. Erre a hamis tanúvallomásra alapozva szüntették meg a lúgos orvos elleni nyomozást, valamennyi bizonyíték megsemmisítését rendelték el, új eljárást ismeretlen tettes ellen sem indítva, közben ott feküdt egy lúggal szétroncsolt testű nő. Az áldozat fellebbezésére indult újra az ügy, és maradtak meg a bizonyítékok. Ha nincs erre ereje az áldozatnak, egy hórházi dolgozó sima titkárnő kimosdat egy orvosigazgató elkövetőt, és nincs ítélet.

Kultúrállamban ilyenkor lemond az egészségügyért felelős miniszter az Orvosi Kamara teljes vezetőségével egyetemben, ez világbotrány azóta is. Az Orvosi  Kamara végig úgy tett az eljárás alatt, mintha egy altatószert kórházból ellopó, lúgot a kórházi raktárból beszerző, szabálytalan altatást bűntett érdekében végző orvos, szétroncsolva egy emberi testet, az égési sérülésekről másik kórházi munkahelyén ötletet szerezve, az alibijét a kórházi irodájában illetve alagsorában előkészítve, és hivatkozva arra bírósági szakaszban is, az a magánügye lenne, és ebben az orvosi hivatás egy véletlen egybeesés lenne. Két kórház – Budai Irgalmasrendi és a Bethesda – és egy kerületi önkormányzati – Terézvárosi – gyermek háziorvosi praxis Bene Krisztián nevével lett örökre besározva. Ami nem orvoslással és kórházzal függ össze a lúgos tettében, az a símaszkja, minden más orvosi ügy a tettében.

Most képzeljük el, mi történt a jemeni háziorvos ügyében lezárt 2016-os nemi erőszak ügyben, hogy látta el orvos a lányt, hogy adtak ki az eljáráshoz igazságügyi orvosszakértői véleményt. Nem tudjuk, hol tart a 2020-as eset, ott kiket mozgósított a jemeni háziorvos. Mivel külföldi állampolgár, belefolyt-e egy követség...

Az ártatlanság vélelmére nem hivatkozhat a kamara a tétlenségét magyarázva, mert ezek súlyos, a vádak idején áldozati tanúkkal és orvosi vizsgálat alapján igazoltak, az orvosi tevékenységet alapjaiban érintik, ilyen esetben a többi páciens védelme fontosabb, az orvos meg viselje el az ideiglenes szankciót, segítse a nyomozást.

A jemeni háziorvos ellen a 2021-es vádiratokat benyújtó, két különböző kerületi – eséllyel a feljelentő áldozatok lakóhelye szerinti – ügyészség letartóztatást indítványoztak, majd mindkét – a 2021. márciusi és júliusi esetben is –  a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozati bírája felülbírálta azt, és az annál enyhébb, nyomkövetős bűnügyi felügyeletet rendelte el.

Az elkövető orvosnak nyolc hónapig mind a könnyítést elrendelő Bíróság, mind a Magyar Orvosi Kamara engedte, hogy bűnt ismételjen, gyógyítás címén abuzáljon.

Meg is tette a háziorvos. Az NVSZ válaszában visszaigazolt büntetőeljárások alapján ezt valójában 5 éve és a másik ügyben 20 hónapja teheti meg.

A lelkesen fellebbező Ügyészség 2021. novemberben már el is érte a sajtót, a sajtó most tudta mozgósítani forrásait, 2021. márciusban nem. Ahogy a tavalyi, a 2020. márciusi eset óta sem mozdultak meg a sajtóinformátorok.

Egy háziorvosi praxis nőbetegei talán azért nem jártak el hónapok óta, már 20 hónapja is beérkező panaszok esetén sem kezelésre, kontrollra egy világjárvány idején, mert féltek az orvostól. Pontosan tudható, hogy nem csak 3 páciens ellen követte el ezeket, csak ennyi mert és akart feljelenteni, a többi otthagyta az orvost.

Továbbá 5 éve úgy szavaznak neki bizalmat, hogy gyermek elleni nemi erőszak ügyéről nem tudnak. Az Ügyészség és a sajtó miatt.

Az ügyészségi közlemény és a Blikk cikke közt 14 nap telt el, tehát minimum két hete nem jár már be nevezett orvos, mert nem hagyhatja el lakóhelyét, amiről "most sem tud" a kamara...

Képernyőkép: részlet Magyarország Ügyészsége 2021. november 10-ei közleményéből

A szigorított, lakóhelyhez kötött kitétel az ügyben megvádolt budapesti jemeni háziorvosra kirótt nyomkövetős bűnügyi felügyeletre a 2021. márciusi tettét követően nem volt igaz, szabadon járhatott bármerre. Mivel helytálló az Origo tavalyi cikke, amit az NVSZ visszaigazolt, a 2020-as esete miatt 2021. márciusban sem történt szigorítás, ezek szerint bírósági szakaszba sem ért még el a tavalyi ügy, erre számítsanak az idei feljelentők is.

Épp azért volt lehetősége bűnismétlésre orvosi rendelőjében, foglalkozása gyakorlása közben, mert a bokáján elhelyezett nyomkövetős kényszerintézkedés a hazai törvények alapján csak arra ad lehetőséget a rendőrség számára, hogy a vádlott előállítása ne legyen akadályozva, magyarul ne szökjön meg.

A nyomkövetős kényszerintézkedés törvényileg nem terjed ki a vádlott által elkövethető cselekmények kontrolljára

Ezt munkahelyi zaklatás esetén a munkáltatónak kellene megoldania, felfüggeszteni állásából, orvos esetén az Orvosi Kamara dolga, ideiglenes jelleggel is megteheti.

Amennyiben maga a cégvezető, színházigazgató, vezető edző követi el, a munkahelyi közösség sajtónyilvánossághoz fordulva, testületileg kezdeményezhetik főnökük ellen, a munkaszerződés minden esetben erre fogodzót ad, mert ezt munkakörileg nem kell megtűrjék.

Különféle zónát rendelhet el a bíróság a kényszerintézkedésre: van lakóhelyhez kötött, amit csak létfenntartási – közeli boltban vásárlás, betegség esetén orvosi kezelés – céllal hagyhat el a vádlott. Van ennél könnyítettebb megfigyelés is, ahol a vádlott a város vagy az ország egész területén szabadon mozoghat.

A kényszerintézkedés – letartóztatás, bűnügyi felügyelet, háziőrizet – elrendelésének alapja, hogy a vádlott az eljárás során ne ismételjen bűnt, tanúit ne befolyásolja, ne fenyegesse, bizonyítékokat ne tüntessen el, és ne szökjön meg a büntetőeljárás alatt.

A nők ellen sorozatosan szexuális erőszakot elkövető háziorvosnak ezek szerint háromszor is könnyítést elrendelő Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Klára, alelnöke dr. Bárány Mária.


Foglalkozás körében elkövetett bűntett esetén a büntetőeljárásról szóló törvény bűnügyi őrizete csak a munkahelyre irányuló korlátozásra nem ad lehetőséget

Érdekes megoldás volt a darnózseli hentes, Nagy János esete: ő a gyilkosság előtt évekkel már bejárt fenyegetőleg felesége mosonmagyaróvári munkahelyére, de verte otthon is. A rendőrség vagy bíróság a munkahely földrajzilag meghatározott helyére rendelt el ideiglenes távolságtartást, ami nem bűnügyi felügyelet, de az nem érdekelte a hatóságot, otthon ugyanezzel a nővel mit tesz. Az eset előzményeit, sorozatos bírósági és gyámügyi mulasztásait, az eljáró hivatalok és a tettes közti igazolt összejátszást feltáró riportcikkem itt érhető el.

Ugyanez a hatósági és törvényi impotencia érvényes a kapcsolaton és családon belüli erőszakra. A gyanúsítottnak a munkavégzéséhez vagy a kényelmesebb lakhatásához fűződő jogát előrébb helyezi a magyar törvényhozás, mint áldozatai sérthetetlenségéhez fűződő jogát. A távolságtartás intézménye korlátos, számos esetben nem rendelik el, vagy csak nagyon rövid időre. Az áldozatnak épp a lakhatáshoz vagy munkához való joga is sérül, az agresszor közelében maradva, ugyanis jobb híján ő menekül el otthonról, és veszti el munkáját is, mert hajléktalan lesz, vagy csak eredeti munkahelyétől távol tud albérletet megfizetni, az őt bántalmazó társától minél messzebb költözve, avagy a munkahelyi agresszortól menekül el felmondással.

Ennek ma legfőbb felelőse a törvényhozásért és igazságügyi, közte büntetőeljárásokért felelős igazságügyminiszter, Varga Judit. Látványos ígéretei ellenére sem történt erre irányuló törvénymódosítás. A genderlobbit nem, de szexuális célú bűntettekben a hatósági protokollt szabályozná az Isztambuli Egyezmény. Varga Judit jogászként nem szeretné érteni, és inkább felvállalja minisztériumának, így az államnak már perelhető szintű, az áldozatok elszenvedte károkozást.

Hiába követelnek sokan azonnali letartóztatást kapcsolati vagy hivatás körében elkövetett erőszakos ügyekben, annak időbeni hatálya korlátos, a hazai büntetőeljárás pedig sok esetben a nyomozástól kezdve 2-3 évig tart a bírósági szakaszig, a bírósági szakasz újabb 2-3 év, de ennél jóval hosszabb eljárásról is tudunk.

A betegellátás nem valósul meg abuzáló orvossal, súlyos kezelési anomáliákat okoz az asszissztensnél is

A háziorvos nyomkövetővel a bokáján járt be a rendelőbe, ami pácienseinek is feltűnt, tehát a vele sokkal több időt eltöltő munkatársai is bizonyosan észlelték. A Blikk elérte a rendelő munkatársait – nem érezték fontosnak, hogy szűkítsék az infókat a betegek érdekében – akik úgy fogalmaztak, vigyázniuk kellett az orvosra, ne maradjon egyedül.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az orvos és asszisztens munkatársak önként vállalt "feladata" az volt receptfelírás, diagnosztizálás, adatrögzítés mellett, annak rovására, hogy felügyeljék az orvost, ne hagyják egyedül a pácienssel. A tett észlelése, a pácienssel együttérezve zaklatottságot okoz a munkatársakban is, épp elegendő lehetőség, hogy téves adagot vagy rossz gyógyszert írjon fel az asszisztens, az orvos szinte bizonyosan nem figyel a páciens panaszaira, sem szóban, sem a kitapintásai nem arra irányulnak.

Egy észre nem vett vakbélgyulladásba bele lehet halni, de egy rosszul felmért tüdőzörej a covid-járvány idején szintén halálos következménnyel járhat, napok alatt omlik össze egy 30-as fiatal szervezete is.

Tudok olyan, a rendelési idő végére háziorvos által magára hagyott asszisztensről környezetemből, aki nem tudta, melyik covid-oltást adja be, mert épp egy másikról beszélt a páciensnek. Az általa közölt covid-oltás és a bizonyítványba beírt nem egyezett.


A betegellátás szakmai felügyelete nem létezik Magyarországon

A MOK távolmaradása orvos-páciens kapcsolatában történő bűncselekmények vagy akár etikai kihágások esetén azt eredményezi, hogy magára hagyja az azt észlelő pácienseket és munkatársakat, rájuk hárítva a fellépést, ami az orvoslás rovására megy.

A MOK nem csak az abuzált pácienseket, de az orvos munkatársait is magára hagyta, mert nem alakított ki ilyen esetekre egy belső monitoring rendszert, egy bejelentési felületet, és nem is tette kötelezővé a munkatársak számára ilyen esetben, hogy annak elbírálása ne egy munkatárs feladata legyen.

Az orvosi szakma nem kezelhető ugyanúgy, mint egy pék vagy egy könyvelő, mert az orvosoknak épp az emberek testéhez van közük, az emberek testi épsége múlik rajtuk. Egy másik embert fizikailag vagy testi integritásában sértő orvos nem orvos, mert hivatása célját rombolja.

A MOK fizetésemelésért évtizedek óta lobbizó szakszervezetet játszik, miközben az orvosi hivatás jogosultságát felügyeli, passzívan.


Lezárt nyomozás gyermekáldozat esetén? A legfőbb bizonyítékot orvosnak kellett volna kiadnia

A kislány a nemi erőszak után két évvel öngyilkos lett a Blikk szerint. Az áldozat halálával sem lett volna szabad megszüntetni az eljárást. Amennyiben a nyomozati szakasz igazolja a nemi erőszakot, nagykorú esetén sem lenne lezárható egy nemi erőszak ügy az áldozat halálával. A büntetőügy az elkövetőről szól, a tettét elkövette, bármi is lesz az áldozattal.

Arra hivatkozott vagy a rendőrség, vagy az ügyészség a Blikk állítása szerint, hogy más bizonyíték nem volt a lány vallomásán túl egy háromszori, fogvatartás során elkövetett nemi erőszak után, mégis, az eljárás folyt 2016 és 2018 közt, a lány haláláig.

Nemi erőszakban a legfőbb bizonyítékot, az igazságügyi orvosszakértői jelentést a MOK által felügyelt orvostársadalomnak kellett volna szolgáltatnia egy orvos ellen.

Annak tükrében, hogy járnak el jóval kisebb súlyú, szexuális kényszerítés ügyében, nem meglepő, ha az olvasóimban kételyek merülnek fel, mennyire sérültek a kiskorú áldozat betegellátáshoz és az igazságos eljáráshoz szükséges orvosszakértői igazolás beszerzéséhez fűződő jogai.

Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat a kislány számára "nem csupán" bizonyítási eljárás, de a betegkezelés része is. Az esemény utáni tabletta nemi erőszak ügyében orvosi protokoll. Egy eltussolt igaszságügyi vizsgálat esetén is egy sima kezelőorvos sem kockáztatja, hogy teherbe essen egy áldozat lány, tehát egy felírt, csak receptre kiadható tabletta már azt igazolja, az orvos nemi erőszak tényét igazolva látta.

Tekintettel egy blogcikk mainstream médiával szemben korlátos elérésére, az ügyben írásomat a megjelenést követően elküldöm a Magyar Orvosi Kamarának, akik cikkem megjelenésekor, 2021. november 27-én tartják Kincses Gyula MOK-elnök által évente maga kezdeményezte, őt és vezetőségi testületét elbíráló bizalmi szavazásukat.

Az írást megkapja tájékoztatásul az engem informáló, az ügyben előrelépést hozó BRFK és NVSZ, az orvos szabad mozgását legalább háromszor elrendelő Budai Központi Kerületi Bíróság, az ügyben elég sok információt, de további részletet, az eljáró és nem eljáró hatóságok kontrollját, az ügyészségtől állásfoglalást nem követelő Blikk és az esetet csendben kopizó mainstream sajtó több tagja.

A cikket megkapja Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, aki önkormányzati háziorvosi praxis esetén – hogy ott dolgozik-e a vádlott, azt is ki kell derítse – majd hivatalos vizsgálatot kell indítson, és arról a lakosságnak be kell számoljon.

A cikket megkapja, és állásfoglalást valamint hivatali intézkedést kérek az Integrált Jogvédelmi Szolgálattól.
Az IJSZ az Emberi Erőforrások Minisztériuma önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. Ezek sorozatosan és súlyosan sérültek az elmúlt 5 évben a háziorvos ügyében.

Az Ügyészségtől közérdekű adatközlés címén, az egészségügyi törvényben rögzített betegjogra hivatkozva, valamint a gyermekkorúak ellen elkövetett szexuális bűntettről szóló eljárásokról szóló törvényre hivatkozva, ahol a gyanúsított személyiségi jogai korlátozottabbakká váltak, az ügy további részletét közlő iratbetekintést illetve adatközlést kérek.

A MOK-nak az a tévképzete van évek óta, hogy bűncselekménnyel megvádolt orvosok cinkos védelme a tisztességes orvosok érdekeit szolgálja. Nem így van. Épp fordítva. Jelen esetben gyanússá válik minden arab vagy külföldi identitású orvos, és mindaddig, amíg nem határolják el maguktól illető személyt, nem közlik a páciensekkel, az ő érdekükben, ki ő, nem függesztik fel kamarai tagságát, minden háziorvosban potenciális erőszakolóra nézhet egy nőpáciens. Egy tettes helyett céltáblává tesz a MOK bárkit.

A MOK sajtó irányába adott hárítása, hazugsága a páciensek lenézéséről szól: "Semmi közötök hozzá, ki erőszakol titeket zárt orvosi rendelőben, tűrjétek."

INFORMÁCIÓKAT VÁROK BÁRKITŐL AZ ORVOSRÓL VAGY AZ ERŐSZAK ÜGYEKRŐL
Amennyiben cikkemet a két feljelentő vagy az orvos korábbi áldozatai, vagy őt ismerők olvasnák, továbbá aki a sajtóban említett 2016-os nemi erőszak esetről bármit tud, biztatom arra, hogyha a rendőrséget nem kereste, keressen fel engem. Ha névtelenül akarja megtenni, a blogot kezelő user e-mail címemre írhat. Az információk hitelességét ellenőrizni fogom, jogvégzettként azok felhasználását szakszerűen oldom meg a nyomozóhatóságok irányába, forrásközlés nélkül.

A közérdekű információ közzététele betegjog alapján és közveszély esetén kikényszeríthető, törekedni kell erre.


Eszes Beáta

Címlamkép: Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara cikkem közlése idején még elnöke