A hatóságok évekkel kullognak az események után a bántalmazók elleni fellépésben, védtelen nőket és gyerekeket szolgáltatnak ki agresszoroknak. Legutóbb 14 év után vette észre a győri gyámügy, iskola, és háziorvos, hogy egy magát apának nevező rendszeresen fizikaialag és szexuálisan bántalmazza lányait. A felsorolt intézmények képviselői közül senki ellen nem emeltek vádat.

Azt gondolom, ideje felvenni a kesztyűt a bántalmazókkal szemben, amennyiben a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás magára hagyja az áldozatokat.


A nyilvánosság ereje lehet csak visszatartó erő

Korábbi, kapcsolaton belüli illetve nők elleni erőszak esetekről írott − a lúgos orvos, a tatabányai gyermekgyilkos apa, a feleségét feldaraboló darnózseli hentes, a csíkszeredai nőverő fotós − bűneseteit elemző cikkeim gyakorlata alapján a nyilvánosság erejét használom az elkövetők teljes neve és arca leközlésével, ehhez minden esetben a törvényes jogalapot valamiképp megtalálva. Mindig van rá mód, mert az elkövetők arrogánsak, kérkedőek, óvatlanok, hatalmukat fitogtatják, vagy valamely társadalmi hatalmat birtokolnak. Míg ők ösztönlényként viselkednek, van idő az őket helyretevőknek az eszüket használni.

Azt szeretnénk nagyon sokan, hogy tétje legyen valakire kezet emelni, különösen, ha ezt az elkövető a legvédtelenebbekkel teszi, akik az agresszor érzelmi hatása alatt állnak. Vesse ki a társadalom a tagjai közül, az agresszor társadalmi hálója essen szét. Nagyon sokat veszítsen az, aki képtelen uralkodni magán akár saját sikertelensége, frusztrációja vagy egyéb, kezeletlen problémája esetén.

Írásom sajtónyilvánosan közzétett munkahely, sajtónyilvános munkahelyi elhatárolódás, egyetemi szak, beosztás és utónév sajtóközzétételén alapszik, tehát bárki számára minden kétséget kizáróan azonosíthatóvá vált az elkövető. A kipontozott vezetéknév ilyen esetben pusztán társadalmi önbecsapás, cinkosság.

Cikkem nyilvánosan elérhető fotót és adatokat tartalmaz. Cikkem rendőrségi visszaigazolt feljelentésre és a bűncselekményt videofelvétellel igazolt cselekményre alapszik.

Az elkövető egyetemi oktató, a társadalom számára irányt mutató erkölcsi szerepben tetszeleg.

A társadalom sérthetetlenségéhez fűződő joga alapján jogunk van tudni, kik járnak közöttünk, akik veszélyt jelentenek számunkra. Kapcsolaton belüli erőszak esetén az áldozatról le kell azt a terhet venni, hogy egyedül ő vádolja az elkövetőt, ezzel magát fokozott veszélyek, megtorlásnak kitéve, a teljes társadalomnak ki kell állni, és a vádat megfogalmazni.

Összevetésnek: egy box round 3 perces, azonos súlycsoportban, azonos nemek közt.

Kép: Boné Ferenc, a MOME végzős hallgatói közt - 2020 - helyreigazítást ld fenti keretes írásban
Letöltés ideje: 2020.08.07.

A nő feljentést tett, a kolozsvári rendőrség pedig letartóztatta, majd 5 napos távolságtartó intézkedést kezdeményezett Boné Ferenc ellen. Ez alapján a hatodik napon hatósági tiltás nélkül már újra felkeresheti a barátnőjét, megtorolni a feljelentést. A hatósági távolságtartás intézménye nálunk is igen nehezen történik meg, és igen rövid idejű. Ez különösen egy háztartásban élők esetén veszélyes, ahol valójában a hatóság magára hagyja az áldozatot a támadóval.

A román hatóság annyival előrébb jár, hogy egyrészt megindította a bűnvádi eljárást Boné ellen, ez Magyarországon egyáltalán nem automatikus. Különösen brutális, kapcsolaton belüli bántalmazási esetekben is az ügy hónapokig áll, a feljelentett elkövető kihallgatása sem történik meg, és akár egy évet követően sem indul eljárás ellene. Továbbá a román hatóság első körben 24 órára őrizetbe, majd 60 napra hatósági őrizet alá vette Bonét, amely utóbbi alatt feltehetően a román jogrend egy ellenőrzött mozgást − pl lakhelyelhagyási tilalmat − érthet, az EU-s kényszerítő intézkedési alapelvekből kiindulva, de a román jogrendet nem ismerve. Egy romániai jogász korrekciójára nyitott lennék.

A hírekből nem derül ki, Boné együtt él-e a barátnőjével, és ha igen, mi történik velük az 5 nap távolságtartást követően, milyen kontroll alatt van a 60 napos hatósági őrizetben. Együttélés esetén még a hatósági felügyelet sem nyújt biztonságot az áldozat számára, ugyanis ez a hatósági őrizet vélhetően csak városon belüli mozgást rögzít, és utólag. Ahogy Bonét a belváros nyári forgataga és a köztéri kamera sem zavarta, hogy boxmeccseket megszégyenítő módon ütlegelje és rugdossa földön fekvő barátnőjét, úgy a hatósági őrizet sem lesz visszatartó erő, ha szeretné megtorolni a feljelentést.

Kiss István, sárospataki katonatiszt például, akit azóta a munkahelye, a Magyar Honvédség és civil munkáltatója is kirúgott, beperelte az általa pépessé vert barátnőjét, mert a nő beszélni mert az esetről. Kiss arca, az eset idején és előtte nyilvánosan elérhető facebook regje:

Kép: Facebook - nyilvános profil / Letöltés ideje: 2019. 11.12.
Kiss István nyilvános helyen, egy panzióban névvel és arccal vállalta bűntettét, őt többen rajtakapták bántalmazás közben. Azzal, hogy két munkahely is kirúgta az elkövetett bűntettre hivatkozva, és arra nem tett jogi lépéséket, bűntettét jogilag is elismerte. Kiss István nőkre különösen közveszélyes, ennek ellenére szabadlábon védekezik, tette sajtónyilvános eset. Tette idején betöltött hivatásos honvédségi tiszti, kötzfeladatot ellátó pozíciójában fokozott kritikát köteles megtűrni, személyének megítélése széles társadalmi érdeklődésre okot adó hivatásából fakadóan.

Kiss Istvánnak üzenem, nyilvános térben osztották meg többen a képét, ő ott sosem tilatkozott, ezzel jóváhagyta a közzétételt. Tetten érték bántalmazás közben, tehát semmiféle becsülete sincs, szívesen kifejtem ezt bármilyen bíróságon, addig is rengeteg médiában fogok nyilatkozni, ki és miért perelt be, márha megpróbálkozik ezzel. Nem egy elmebeteg fegyverfetisiszta fog dönteni nők jogáról és sérthetetlenségéről. Majd elmesélem, szeretem Sárospatakot, és ha arra járok én vagy más nő, a sérthetetlenségünkhöz főződő alapjogunk szupremációt élvez az ő nem létező becsületének általa történt levizelésével szemben. Mindkét munkahelye elismerte bűnösségét. Nyilvános tárgyalása lesz, ott akkor és úgy hallgatom meg az összes személyes adatát, ahogy tetszik. A folyosón, a tárgyalóteremre kiírják a teljes nevét, a bíróság területe nyilvános. Körülbelül ennyit ér egy agresszor reputációja.

Visszatérve a kolozsvári nőverő filmes tanárhoz, Boné Ferenchez.

A Sapientia Egyetem elítélte tanársegédje magatartását, tehát megtörtént nem csak az utcai videós leleplezés, de elismerés is, intézeti fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellene. Ez szintén újszerű Magyarországgal összevetve, nálunk ilyen esetben a szakma némán összezár, az agresszor igazgatója meg van sértve, hogy egyáltalán írnak a köreikben ünnepelt sztárként dolgozó, beteglelkű egyénekről, majd hosszabb sumákolás után 1-2 év múlva mintha mi sem történt volna, akár ki is tüntetik az agresszort.

Marton megdicsőült halálában, Gothár sunnyog, soha nem kapott érdemi büntetést, egyikük sem került hatóság elé. Most a Balett Intézet, azaz a Táncművészeti Egyetem több, köztük ünnepelt oktatójáról derült ki, hogy évtizedek óta abberrált betegek. Ott annyi a fejlődés, hogy intézeti eljárást kezdeményez a rektor, az SZFE és színházi direktorok sértett magyarázkodásaival szemben.

Ami bizonyos, teljesen hiteltelen az az oktató, akinek az eszköztára az erőszak, akit egyetemi állásának reputációja és a nyilvános tér leleplező ereje sem tart vissza.

Nyilvánvalóan nem kell emberölést elkövetőkkel azonos módon elítélni Bonét, ez majd a bíróság dolga. Hozzátéve, hogy Magyarországon heti egy nő belehal abba, hogy egy bántalmazó kapcsolatban él, az ő haláluk előtt akár számos 8 napon belüli eset történik meg. Az egyik leggyakoribb bűncselekmény típus, a kapcsolaton belüli vagy nők elleni erőszak csak akkor szorítható vissza, ha illető elveszti korábbi társadalmi elfogadottságát, és haladéktalan munkahelyi kirúgás követ ilyen súlyos bűncselekményt.

Nagyon sokan váltanak szakmát bűncselekmény nélkül is. Bárki, bármilyen pozícióban pótolható. Nincs szükség társadalmi elfogadásra, különösen nem fiatalok előtt mintát nyújtó oktatásban ilyen emberre.

Abban csak reménykedem, hogy magyar oktatási intézmény sem tűr meg falai közt egy agresszort, és nem veszik át oktatónak, épp az a magyarországi filmes, színházi és balett terület, ahol csontvázak dőlnek ki, és rejtőzködnek mai napig.

Bármikor talál a Sapientia másik oktatót, nagyon sok fiatal és tehetséges ember szeretne egyetemi álláshoz jutni.

Óriási lépést tennének egyetemként a jövő elkövetői ellen, ha a kolozsvári Sapientia kirúgja, másrészt a romániai, de részben magyar kulturális közeg erkölcsi iránymutató lehetne a magyarországi társadalom számára. Egy egyetemnek értelmiségi felelőssége is van a jog és igazságosság betartásában. Nem csupán politikai képviselők hatnak a demokratikus értékrendre, de magánszemélyek is. A demokráciát nem a parlamentek éltetik, hanem a társadalom, a kultúra és a tudomány. Ezt pontosan látjuk idehaza, hogy ahol elvérzik a jogvédelemben a társadalom, ott halottá válik a parlament.

A kapcsolaton belüli agresszor sosem egyszer üt, az agresszor a kapcsolat magánjogi természete okán nem érzi, hogy belátási felelősséggel tartozik bárkinek is

A munkahelyi kirúgásról szóló döntés a mindenkori elkövetők hasznára is válik: bántalmazás esetén kirótt, általánosnak mondható felfüggesztett börtönbüntetés sosem késztet elkövetőket belátásra, a bűnügyi gyakorlat azt mutatja: tagadnak, körülményeket és áldozatokat hibáztatnak, majd újra és újra bántalmazzák áldozatukat, akik az esetek többségében mellettük maradnak.

A bántalmazás dinamikáját a magánéleti kapcsolat fennállása és az agresszornak az abban betöltött torz hatalmi szerepe táplálja. Ezért van az, hogy szakításkor vagy az áldozat érdekérvényesítő fellépésekor történik meg legtöbbször a fizikai bántalmazás. Előtte huzamos ideig pszichikai terror alatt él az áldozat, amely a magyar parlament hathatós közbelépése alapján kikerült a korábbi büntetőjogi kategóriából, noha az minden esetben az erőszak előszobája és egyben a védekezés vagy elmenekülés blokkolását idézi elő.

A pszichikai bántalmazás bűncselekményi kategóriáját eltörlő törvényjavaslat egyik beterjesztője az ismert büntetőjogi ügyvéd-dinasztia harmadik generációs képviselője, Bárándy Gergely volt. Ez olyan lépés volt, mintha egy fegyveres bankrablás esetén a fegyvervásárlást, a bűnszervezetté tömörülő csoportnak a bankot feltérképező előkészületét, majd a fegyvert pszichikai fenyegetésként a banktisztviselő fejéhez tartást nem büntetné a jog.

A pszichikai terror nem csak előkészület fizikai fellépésre, nem "csupán" az áldozat magatehetetlenné tételére irányul, de ez már a kényszerítés eszköze, egyben bántalmazás is. Igen súlyos sérüléseket okoz a pszichés támadás, jóval hosszabb távúakat, mint a fizikai bántalmazás. A kapcsolaton belüli fizikai bántalmazást minden esetben a pszichés terror teszi lehetővé, a valódi kényszerítő eszköz ez.

Boné alaposan feltételezhetően nem először veri meg a barátnőjét, és nem először ver nőt, ha egy egyetemi belvárosban, köztéri kamerák előtt, városában minden bizonnyal ismert személyként sem rettent ettől vissza. Hirtelen felindulásnak sem nevezhető: hosszasan, módszeresen rugdosta a nőt a földön. Nem tudni, hányan avatkoztak közbe a nyári éjszakában, a nyolc perc arról árulkodik, hogy senki, avagy nem tudták megfékezni. Boné minden bizonnyal a filmes sztár szerepében tetszelgett Kolozsváron, míg barátnője élete a négy fal között elég régóta pszichikai és fizikai agresszióval lehetett terhes. Ezek az elkövetők azt érzik, jogosultságuk van egy nő felett, ők bármit megtehetnek.

Boné korábbi kapcsolatainak vallomásai is nagyon érdekesek lennének, csak arra biztatom őket, adják közzé, jövőbeni partnerek sorsát könnyítenék meg, egyúttal Boné teljes énje kerülhetne bíróság elé.

A hathatós bűnmegelőzés éppen ezért a jogosultságérzet leépítése lehet csak, amikor az elkövető számára is nyilvánvalóvá válik, hogy ő is sebezhető, és minden lépésével felelősséggel tartozik.

Ha az elkövető saját társadalmi elfogadottsága megszűnik, ha az agresszort egy beteg lúzernek tekinti a közvélemény, azzal már csak magának tud elszámolni. Az erőszak egy hatalmi visszaélés, tehát az agresszor hatalmát kell elvenni.

Egy egyetem az ész és jog uralma, ebbe pedig erőszak nem fér bele. Egy egyetem jó esetben a szabadság fellegvára, ahol a nők is egyenlő polgárok.

Lehet egy ország bármilyen diszkriminatív, szexista nőkkel szemben, de egy nő életében a feltétel nélküli egyenlő esélyek egy egyetemen biztosítottak utoljára, amikor kizárólag a szellemi teljesítményük dönt az érvényesülésükről. Ezeket a nőket árulná el a Sapientia, ha egy nőverő oktatót a falai közt tartana.

Egy egyetem nem alanyi jogon ad állásokat, hanem csak a legkiválóbbaknak. Egy egyetemnek nem kell mérlegelnie, terveznie, ki és mikor bán meg valamit, és nem szükséges párhuzamos döntést hoznia bírósággal. Joga van csak a legkiválóbbakat megtartani falai közt.

Sapientia (-ae, f) = bölcsesség, belátás (latin)

Hiteltelenné válik az az egyetem jogi kara, amely egyetem falai közt bűnözők oktatnak.

Kép: A hatalom és design című rendezvényen Boné Ferenc egy másik hallgató kutatását prezentálja 2018-ban. A sajtóbeszámolóból nem derül ki, miért nem Antal Éva adja elő saját kutatását, de a börtönök építészeti és antropológiai jellemzőiben a nőverő Boné végre saját maga is elmélyülhetne. / Designisso.com



Eszes Beáta


Címlap fotó, ahol a nőverő elkövető imidzse 4 évvel ezelőtti kép (2016): Boné Ferenc facebook-oldala