Az orosz parlament két háza (az Orosz Föderáció Szövetségi Gyűlése és annak alsóháza, az Állami Duma) november 20-án, pénteken azért ülésezett, hogy, ismét támogassák Vlagyimir Putyin elnök politikai törekvéseit.

Ez most egy nemzetközi koalíció létrehozásáról és arról szólt, hogy új intézkedéseket vezessenek be a terrorizmus ellen. A két házat akkor hívták utoljára össze így együttesen, amikor azért üléseztek, hogy jóváhagyják a Krím-félsziget bekebelezést, azaz a küzdelmet a fasizmus ellen. Ezt a durva katonai beavatkozást a Duma természetesen nem tekintette agressziónak, de az 1994-es Budapesti Memorandum és az ENSZ 1974. december 14. Közgyűlésének határozata értelmében annak fogalomkörébe tartozik. Aki azonban Oroszországban nyilvánosságra hozza azt, hogy a Kelet Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusokban közvetlenül részt vettek orosz katonák is, az kemény retorziókra számíthat az állam részéről.

Az Arseny Borisovich Roginsky által vezetett, Memorial nevű civil szervezetet fel is jelentette az Igazságügyi Minisztérium, azzal vádolva meg őket, hogy „aláássák az alkotmányos államrendet”. Az ismert klasszikus szovjet terminológiával élve, „aláássák a szocialista rendszert alapjait". A civil szervezetek úgy látszik mindenhol mérhetetlen nagy pusztítást végeznek (exepción el CÖF), mivel akadékoskodásukkal, okoskodásukkal megakadályozzák a diktatúrák kialakulását, amire a keleti régiókban jelenleg nagyban megnövekedett a lakossági igény.

A törvényhozás szónokai bátor, lelkesítő és harcias felszólalásokban dicsérték meg Putyin elnököt. Kifejtették, hogy Oroszország, a terrorizmus elleni küzdelem „élharcosa” (сделано в СССР, Путиловский завод) és nem hajolhat meg. Biztosították Putyin elnököt arról, hogy a terroristákat mindenhol üldözni fogják. Utóbbit minden olyan ország elmondta mostanában, amelyik valamennyire látszódik a világtérképen. Ezzel természetesen nincs is semmi baj, ha nem kezdenek ennek a címén ellenzéki személyeket és privát ellenségeket is hajkurászni.

Az Állami Duma elnöke, Szergej Nariskin, „új mesterséges konfliktusokra” hivatkozott, melyek az utóbbi két évben gyöngíthették a terrorizmus ellen küzdelmet és „ezrek halálát vagy nyomorát okozhatták Ukrajnában”, valamint megerősítette, hogy a jelenlegi körülmények között, az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása „durvának és ostobaságnak” tűnik. (Lásd Bенгерские Bремя)

Az Egyesült Államok vezette koalíció hatása a krízissel sújtott térségben szerintük a „nullával egyenlő”. Arról nem ejtettek szót a harcias legátusok, hogy a kurd szárazföldi erők már elég régóta és hatékonyan együttműködnek az amerikai légierővel. A szindzsári offenzívában (2015. november 12-13.) az amerikai légierő mellett részt vett még a Királyi Légierő, a Kanadai Királyi Légierő és az Iraki Légierő is. Stratégiai szempontból Szindzsár bevétele elég jelentős sikernek számít. Mellékesen Dzsihád Johnt (Mohammed Emwazi) is egy amerikai drón bontotta atomjaira 2015. november 12-én egy Hellfire típusú rakétával.

A bősz sztaroszták azt is kijelentették, hogy a Nyugat a „fő oka” a terrorizmusnak, mivel „kiterjesztette a káoszt és vérontást”, amikor beavatkozott Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Moammer Kadhafit jelenleg, mint Európa elhunyt védelmezőjét tartják számon. A furfangos líbiai vezető kalandokban bővelkedő életének bemutatásával ezt a heroizálást lehetne ugyan árnyalni, de erre most egyáltalán nincs igény.

Néhány hónapja az orosz televíziókban a híradások nagyrészt arról szóltak, hogy dicsőítették Moszkva „humanitiárius akcióit” a donyecki lakosok védelme érdekében, valamint bírálták a kijevi „fasiszta juntát”.

Most, ugyanolyan hazafias szenvedéllyel mutatják be a napi híradók a precíziós légi csapásokat Szíriában. A rakéták füstcsíkokat húznak a Földközi-tenger egén, majd egyenruhás tisztek az ő csinos tányérsapkájukban, férfias hangon jelentést tesznek Vlagyimir Putyinnak „főparancsnoki minőségében”.

Pénteken (2015. november 20.), maga a katonás védelmi miniszter, Szergej Kuzsugetovics Sojgu nagyvezír tájékoztatta a szigorú elnököt a szíriai „büntető akció” menetéről az Iszlám Állam ellen. A miniszter büszkén elmondta, hogy megsemmisítették a Daesh infrastrukturális olaj-létesítményeit, megakadályozták a napi 60.000 tonna olaj szállítását, így megfosztották Daesh-t az ezért járó 1,5 millió dollártól.

Vlagyimir Putyin a háttérben egy védelmi miniszterrel

Az akcióban, részt vett a Szíriában állomásozó légierő 69 repülőgépe, melyek napi 143 bevetést hajtottak végre. A támadásokból derekasan kivette a részét az orosz hadiflotta, amely több tucat hadihajóból állt, ezek közül hat a Földközi-tengeren hajózott. A kaszpi flotta, november 20-án 18 cirkálórakétát lőtt ki 7 objektumra, Rakka, Idlib és Aleppó kormányzóságokban. A Tu160-as (Blackjack) szuperszonikus stratégiai nehézbombázók a küldetésük során az Oroszországban lévő bázisaikról 9.500 kilométert repültek retúr. A bombázók mintegy 16 órán keresztül voltak a levegőben.

Miután tájékoztatták az elért sikerekről, a főparancsnok elmondta, hogy az elvégzett munka nem elegendő, és sok még a tennivaló, hogy semlegesítsék a felkelőket (Bassár el-Aszad ellen) és a terroristákat, valamint megvédjék Oroszországot.

A valóságban Putyin a háborút nem kizárólag humanitárius okokból folytatja. Ezzel mellesleg grandiózus katonai erőt tud demonstrálni, mellyel talán azt is elérheti, hogy az ukrajnai választások után lazíthatnak az országra kimért szankciókon és nem utolsó sorban, el tudja terelni a figyelmet az oroszországi gazdasági krízisről.

Az orosz haderőreform tényleg nagyon sikeres, hatékony és meglepően gyors volt. Az elektronikus hadviselésben megdöbbentő eredményeket értek el. A Krasukha-4 jelenleg a világon a legfejlettebb EW-eszköz. 300 kilométeres körzetben képes blokkolni még a PSP4-eket is. Megakadályozza az elektronikus kommunikációt, de alacsonyan keringő műholdakat és földi radarállomásokat is lehet vele zavarni. Radarvezérlésű rakétákat is képesek vele eltéríteni. Ukrajnában ennek az eszköznek a segítségével az ukrán hadsereg kommunikációját teljesen megbénították. Szíriában a Krasukha-4 bevetése miatt a NATO csak azt láthatta, amit az oroszok meg akartak nekik mutatni.

Ezen dicső haditettek mögött azonban az orosz lakosság mérhetetlenül nagy nyomorúsága áll. Aki ma Putyin elnök ellen valamiféle kifogást emel, az rendszerellenesnek számít, illetve azzal vádolják meg, hogy a terroristákat – ezeknek meghatározásában Putyin elnök véleménye a mérvadó – támogatja. A helyzet azonban csak a propaganda szerint ilyen egyértelmű. Kétségtelen, hogy a látványos katonai akciók nagymértékben növelték az orosz elnök eddig sem kis népszerűségét a lakosság körében. Az orosz gazdaság gondjai azonban ezzel nem szűntek meg. A háború, mint mindig, hatalmas terheket ró az orosz társadalomra és az amúgy is gyengélkedő gazdaságra.

A 2016-os orosz költségvetésben a védelem és a biztonság kiemelt prioritást élvez, ami az összes kiadások 32,11 %-át jelenti. Ezzel szemben az oktatás mindössze 3,59 %-al, az egészségügy 3,5 %-al részesül a kiadásokból. Az előbbi, a 2015-ös költségvetésében 3,43%-al, az utóbbi 4,08-al szerepelt. A 2016-os költségvetés különlegessége az, hogy pénzügyi tartalékokat nem képeztek.

2016-ban 224.214 millió euró kiadással és 3 %-os hiánnyal számoltak. A kalkulációban feltételezték a nyugati szankció fenntartását, melyek korlátozzák a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférést. Ez persze változhat, de a G20-as csoport törökországi csúcstalálkozóján arról született döntés, hogy az ukrajnai választások miatt mindenképpen fent kell tartani a szankciókat Oroszországgal szemben.

A költségvetésben figyelembe vették a rubel értékének és a kőolaj világpiaci árának csökkenését is, ami Oroszország fő kiviteli árucikke. A bevételei oldalon 50 dolláros hordónkénti árral számoltak. Jelenleg az urali kőolaj ára 41 dollár hordónként. A kevéssé modernizált orosz gazdaság rendkívüli módon függ az energiahordozók világpiaci árától.

2016-ban a nyugdíjak 4 %-al fognak növekedni. Ez mélyen az inflációs ráta alatt van, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint 12,8 % lesz.

Nagy gondot okoz az is, hogy a finanszírozás elégtelensége és létszámhiány következtében a kórházak nem képesek ellátni a betegeiket. Ehhez járul még hozzá a rossz szervezés és szerkezeti felépítés, ami 2014-től a halálesetek számának emelkedéséhez vezetett. A növekedés legfőképpen az aktív korú népesség körében figyelhető meg.

A katonai sorozásokon a fiatalok fele katonai szolgálatra alkalmatlannak bizonyult. Az alkoholizmust, ami már a népesség csökkenéséhez vezetett, valamennyire sikerült visszaszorítani, de a férfiak várható élettartama így is csak 63 év. Összehasonlításképpen Magyarországon ez 71,6, Ausztriában 78,4 év. Az oroszok gyakorlatilag halálra isszák magukat, legfőképpen vodkával.

A közúti árufuvarozók az útdíj mértéke miatt általános sztrájkba kezdtek, ami hatással lesz a közellátásra. A tanárok fizetését több régióban 30 %-al csökkentették. A gyárak jó része kénytelen volt munkásokat elbocsájtani. Az AutoVaz autógyár pl. 10 %-os létszámcsökkentést hajtott végre az év eleje óta. A növekvő munkanélküliség az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás, valamint a bűnözés növekedéséhez vezet.

A válság természetesen nincs hatással a hadiüzemekre. A Taktikai Rakéták Fegyverzetének gyárában az alkalmazottak három műszakban dolgoznak, hogy ki tudják elégíteni azt az igényt, amit a szíriai katonai akció igényel. Az ország lassan a „hadikommunizmus” bevezetése felé tart.

Az orosz hadigépezet tényleg megállíthatatlanul dübörög. Látványos akcióik egy ideig biztosan elterelik a figyelmet a lakosságot sújtó problémákról, de természetesen nem szüntetik meg, sőt a szociális kiadások megnyirbálása miatt súlyosbítják azokat. Az orosz nép tűrőképessége legendásan nagy, de nem végtelen.

Oroszországban még soha nem volt olyan rendszer, amely a polgárai számára az európait legalább megközelítő életkörülményeket és szabadságjogokat biztosított volna. A vezetők mindig nagy, erős nemzetben gondolkodtak, de közben soha nem törődtek az emberekkel.

Az Oroszországban kialakult gazdasági válság természetesen egyáltalán nem örömteli dolog. Nem jó az országban élő embereknek, de nem jó Európának sem, mivel teljesen kiszámíthatatlanná teszi az Unió és Oroszország amúgy is feszült viszonyát. A belső krízist a szankciók megszüntetése valamelyest csökkentené – hacsak nem forgatnák be az eredményeket azonnal a jelenlegi sikerágazatba, a hadiiparba –, de a kilábaláshoz a gazdaság és a társadalom modernizálása elkerülhetetlenné vált.

Az orosz medve a jobb kezével félelmetesen hatalmasakat csap, de a bal mancsán, egy csúnyán elfertőződött veszélyes seb tátong. Ezt nem hajlandó tudomásul venni, sőt agyoncsapja azokat, akik emiatt megpróbálnak szólni neki.

Az adatok forrásai:

La crisis económica y las guerras asfixian el gasto social en Rusia (Pilar Bonet)

Rusia exhibe músculo en Siria (Pilar Bonet)