Jarosław Kaczyński és Beata Szydło a Parlamentben / ALIK KEPLICZ (AP)
Az ultrakonzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) hatalomba való visszatérésével, a 2005 és 2007 közötti tornádó után, amely előrevetítette a kormány lépéseit, Lengyelország átalakulásba kezdett, amely aggasztja az Európai Uniót. A Bizottság elemezni fogja az Alkotmánybíróság január tizenharmadikai átalakítását, amelyet a PiS mindenekelőtt azért hagyott jóvá, hogy ellenállás nélkül lebonyolíthassa a tervezeteit. Ezek közül a törvények közül kiemelkednek azok, amelyekkel kontrollálják a közszolgálati médiákat, betiltják az abortuszt és több hatalmat adnak a rendőrségnek. Hivatalának első hónapjában, Jarosław Kaczyński teljesíti azt az ígéretét, hogy forradalmasítja az országot.
"A lengyel színházakban nem lesznek pornográf darabok". Piotr Glińskit, a lengyel kulturális minisztert annyira megbotránkoztatta a Nobel-díjas feminista, Elfriede Jelinek darabjának (megjegyzés: A halál és lányka) előadása, hogy néhány hete megpróbálta elérni, hogy vegyék le azt a műsorról. A megbízhatóság alapozta meg azt a nézetet, hogy Varsóban más szelek fújnak. Októberig az ország az egyike volt a legígéretesebb az EU tagoknak, valamint büszke védelmezője a modernizációnak a kommunizmus bukása után. A Jarosław Kaczyński által vezetett párt igyekszik teljesíteni a programját, hogy visszaállítsa az ország keresztény szellemét és hagyománytiszteletét, melyről úgy tartja, igazából őt illeti meg. Úgy használja a parlamenti többségét, mint egy úthengert, amivel törvényeket préselnek át a legkisebb vita nélkül.
Attól fogva, hogy a párt jelöltje, Beata Szydło miniszterelnökként novemberben elfoglalta a hivatalát, a PiS öt alkotmánybírót cserélt le, és megváltoztatta a döntéshozatal rendszerét, ezzel elkerülve azt, hogy az alkotmánybírák akadályozzák a kormány reformjait. Már jóváhagyták a bankok adóit, amivel a szociális programjukat finanszírozzák (születések számának javítása, nyugdíjazások előrehozatala). Egy másik adót az üzletláncok számára irányoztak elő. Ezenkívül megerősítik a rendőrség hatáskörét, hogy ellenőrizhessék az internetes aktivitásokat, valamint arra kényszerítik a közszolgálati médiákat, hogy magasztalják Lengyelország történelmet és az orszáról kialakított képet.
Boszorkányüldözések
December 23-án az Európai Bizottság levélben kérte a kormányt, hogy fagyassza be a törvénykezési reformokat, hogy ne csorbítsák a „függetlenséget és működést”. A bizalmatlanság nő, sőt még a konzervatív exelnök Lech Walesa (hozzá köthető a történelmi szövetség, a Szolidaritás, és támogatta a PiS-t a választásokon) népszavazást kezdeményezett, hogy visszahívja az „antidemokratikus kormányt”, miközben a Lengyel Újságíró Szövetség azzal vádolta a PiS-t, hogy „boszorkányüldözést” indított a független újságírók ellen. Ilyen történt Karolina Lewicka műsorvezető esetében, akit felfüggesztettek Gliński miniszterrel történt interjúja után, amelyben megemlítette a sikertelen próbálkozását, hogy töröljék Jelinek műveit.
A hatalom átvette az irányítást a nagy állami vállalatoknál és hatalmas tisztogatásba kezdett az adminisztrációban. Ezeket gyakran kísérték botrányos beavatkozások, mint amikor a hazafiasság hiányára hivatkozva kirúgták a kémelhárítás fejét, és az éjszaka közepén egy NATO hírszerzőirodában dokumentumokat töröltek, hogy a régi beosztottak közül senki ne vihessen el semmit.
Nő az aggodalom, hogy újraéled az előző PiS kormány tisztogatása, amikor Jarosław Kaczyński volt a miniszterelnök és az ikertestvére, Lech a köztársasági elnök. Lech 2010-ben halt meg repülőgép-szerencsétlenségben és Jarosław nem volt hajlandó elfogadni a hivatalos álláspontot. Ugyan a miniszterelnök, Beata Szydło, egy asszony békülékenyebb habitusával elcsábította a választókat, de Kaczyński, a támogatója uralja a pártot és nem késlekedett, hogy elővegye a rögeszméit, mint amivel Donald Tuskot, a volt liberális miniszterelnököt üldözi, aki jelenleg az Európa Tanács elnöke. Őt azzal vádolja, hogy nem vizsgálta ki a fivére balesetét.
Ez közül a rögeszmék közül sok forog a katolikus erkölcs körül. A PiS bejelentette, hogy száműzik a szexuális nevelést az iskolákból és megvonják a támogatást a homoszexualitással foglalkozó kiadványoktól. „Egyes kormányzati intézkedések valószínűleg kockázatot jelentenek a nők jogaira", mondta Małgorzata Druciarek, a Public Affairs (ISP) „think tank” intézettől. „Az egészségügyi miniszter kijelentette, hogy 2016-ban visszavágják a mesterséges megtermékenyítések állami támogatását. és egy „nemzeti szaporodási programot” ösztönöznek, amely a NaPro Technológián alapul (ez egy alternatív terápia, tudományos ajánlások nélkül). Druciarek emlékeztetett arra, hogy egyike a PiS „csatalovainak” az abortusz tiltása, annak ellenére, hogy a lengyel szabályozás már így is a legszigorúbb az EU-ban: „A PiS-nek már egy előkészített törvénytervezete van a teljes tiltásra, amit megpróbált az előző kormánnyal elfogadtatni, így csak idő kérdése, hogy most elfogadtassák.”
Az alkotmányos reform lehetővé teszi, hogy ezek a törvények vita nélkül átmenjenek. A PiS nem felejtette el, hogy 2005 és 2007 között a bíróság megakasztotta a tervezeteiket. Ezért, amikor az ország köztársasági elnöke, Andrzej Duda (szintén a PiS tagja) hétfőn aláírta a reformot, kiemelte, erre azért volt szükség, hogy ne nehezítse a döntéseket „a nagy többség”.
Mindezek ellenére, Varsó nem tesz le arról, hogy megnyugtassa európai partnereit. Megbízta az Európa Tanács tanácsadó bizottságát, hogy értékelje a jogi reformjaikat. Duda a múlt héten a német Der Spiegel hetilapban kijelentette, hogy az országa továbbra is europárti és jók a kapcsolatai Németországgal.
Az EU azonban úgy tűnik nem hajlandó szemet hunyni. 2015 folyamán, amikor Görögország szanálása és a menekülteket befogadó program miatt a viták a keleti országokkal sűrűsödtek, Brüsszel vonakodott elveszíteni az egyetlen fogódzkodóját, melyet Lengyelország biztosított a számára. Egészen addig Orbán Viktor képviselte a fekete bárányt a régióban, és úgy tűnik, hogy Kaczyński megjegyezte a magyar miniszterelnök stratégiáját (például, ő szintén megváltoztatta az Alkotmányt). „De amire Magyarországon évekre volt szükség, ahhoz Lengyelországban csak 12 napra”, panaszkodott a lengyel rádióban Grzegorz Schetyna, volt külügyminiszter. Persze nagy különbség van a két ország között. Magyarországon nincs ellenzék, miközben Lengyelországban, egy Demokráciavédelmi Bizottság több tízezer tüntetőt mozgósított a törvénykezési reformok ellen.
JERÓNIMO ANDREU Madrid 4 ENE 2016 - 00:30 CET
Forrás: El País El polaco Kaczynski golpea de nuevo con sus reformas ultraconservadoras