“A forradalom és szabadságharc tanulsága napjainkban pedig arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának, önrendelkezésének és önbecsülésének fenntartása és védelme nélkül egész Európa, az egész Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének.” (Kövér László)
Ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak, gátlástalan érdekérvényesítése miatt nem kell a szomszédba mennünk, mivel elegendő mennyiség van belőlük házon belül is.
Itt van mindjárt a Mészáros és Mészáros Kft. Érdekérvényesítésben világszínvonalon működnek, esetükben ellenőrzésről még elméleti szinten sincs szó. Ha valakinek ez a példa csupán extrém kivételnek tűnne, annak ott vannak Rogán Antal, Habony Árpád, Andy Vajna, Matolcsy György és egyre kiterjedő rokonságának szemfüles ügyeskedései. „Demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmakból” rengeteg hazai gyártású áll a rendelkezésünkre. Minek nekünk ilyesmikből idegen portéka? Azok ráadásul amerikaiul beszélnek.
A házelnök úr megrögzött szokása szerint ismét túlságosan elragadtatta magát. Egyre kevésbé képes fékezni elszánt, misszionáriusi, jobban mondva agitációs tevékenységét. Mindenki számára hasznosabb lenne, ha elnökösködés helyett elmenne műsorvezetőnek az Echo tévébe és ott terjesztené vallási tanait. Értő közönség, meghitt nyugalom venné körül, amely jótékonyan hatna kegyetlenül megtépázott idegrendszerére.
Kövér mindenkit gyűlöl, ami valaha ő is volt. MSZMP-és, Soros ösztöndíjas, liberális, parkettáncos, kisiskolás. Előbb-utóbb a Fidesz is sorra kerül majd, csak ki kell várni a végét. Egyetlen dolog van, amiben feltétel nélkül megbízik az ősz házelnök, mégpedig a saját bajuszában, amit fiatal kora óta, büszkén hordoz arca eülső fertályán. Jelentős teherről van szó, aminek jelentőségét nem szabad lebecsülni. Fontos titkok őrzője lehet ez a félelmetes hámképlet, amely irdatlan súlyánál fogva még a gazdáját is motyogásra készteti. Hogy ételt miként lehet e roppant szilák mögé bejuttatni, olyan rejtély, amely minden bizonnyal jelentős állambiztonsági kockázatokat hordoz magában. Talán planktont szürcsöl egy étvágygerjesztő akváriumból.
Kövér házelnök úr nagyjából olyan szinten értelmezi a körülötte lévő világot, mint a méltatlanul népszerű chemtrail elmélet lelkes hívei. Összeesküvéselméleteit ő valamiféle pikáns, nemzeti kirekesztéssel vegyíti, amelyből egy egészen sajátságos világképet alakított ki önmaga és jámbor hívei számára. Ezt a tábort nem szabad lebecsülni, mivel sokan vannak, és jóval nagyobb a befolyásuk az ország sorsának alakulására, mint a Magyar Tudományos Akadémiának.
Ennek a bizarr teóriának lényege az emberek cselekedeteinek nemzethez és idősíkokhoz történő relatív viszonyítása. A „ki, mikor csinált valamit” ebben az elméletben lényegtelenné teszi a "mi okból cselekedett így" taglalását. „Ki tartozik ma a jókhoz?” Csupán erre az egyszerű kérdésre kell megtalálni a választ.
Ez elsőre kissé zavarosnak tűnhet, mivel az is. Az alaptétel bővebb kifejtése azonban magyarázattal szolgálhat az imént felvetett, izgalmas kérdésre.
Ha valaki ma azt állítja magáról, hogy ő erősen nemzeti elkötelezettségű és feltétel nélkül hisz a nemzeti önrendelkezés jótékony hatásában az influenza-járvány megelőzésében, az biztos derék hazafi. Ezzel szemben azok a gyalázatos némberek, illetve gazfickók, akik azt mondogatják, hogy ezzel az önrendelkezéses pirulával minden bajunkra nem lelhetünk gyógyírt, sőt néha, adott körülmények között, egyes közösségekben kompromisszumokra is szükség lehet a haza fejlődése érdekében, azok bitang hazaárulók.
A „hazaáruló” szó Magyarországon lassan elveszti eredeti jelentését és átalakul bevett üdvözlési formává. Így köszöntjük azokat, akikkel valamiben nem értünk egyet. „Jó hazaárulást kívánok, kedves Höger úr! Ezer éve nem láttam azt a rusnya pofáját. Szebb mondjuk nem lett közben. Hogy van a kedves neje?"
Az idősíkok szerepe az egyén relatív megítélésében könnyedén értelmezhető. Mindössze azt kell eldönteni, hogy az illető már 1989 előtt is mélységesen tisztelte-e a hatalmat és most is hasonlóan cselekszik-e. Lehet, hogy csak úgy tesz, de ez lényegtelen, sőt hasznos a számára. Így ugyanis sokkal könnyebben tud világnézetet váltani, ha a szeszélyes sors valami miatt rákényszeríti erre.
Ha az elnyomás sötét óráiban lelkes MSZMP tag volt, de azóta szerencsére elkötelezetten nemzeti érzelművé vált, akkor ő jóbarát. Ha ezzel szemben azelőtt akármi is volt, akár még az akkori rendszer üldözött ellensége, de ma nem hajlandó elismerni a Fidesz-KDNP jobbító szándékú, gátlástalan hatalomszerzését, az uniós pénzek gondoskodó lenyúlását, a sajtószabadság sajátos értelmezését, állandóan nyafog a demokrácia megsértése miatt, legfőképpen pedig nem tekinti az Európai Uniót imperialista gyarmatosítónak, az gaz ellenség.
Kövér László hisztérikus tanaival egy meghitt, családias környezetben nem lenne semmi gond. A repülőgépmodellezők és az asszonykórusok sem bántanak senkit, ráadásul nem szórnak szét maguk körül zavaros ostobaságokat. Ezek a kövéri tanok azonban rendkívül veszélyesek, ugyanis pestisszerűen megfertőzik az amúgy is frusztrált magyar társadalmat. Ezzel pedig a tudomány, az innováció és a gazdasági fejlődés útjába állnak. A szabadrablásénak nem.
Egyfajta szellemi inkvizícióról van szó, amely egyre inkább intézményesedik. Szépen látszik ez az MMA alaptörvénybe emelésével, a média megszállásával, a kritikus újságok megszüntetésével, az archívumok megszüntetésével, kitiltásokkal, tabukkal, fétisekkel. Mind kKözépkori módszerek, de hatékonyak.
Kövér Lászlókkal sajnos tele van már az ország. Ilyen szép bajuszból azonban szerencsére csak egy akad a széles hazában. Ez is valami.