Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

NemGogol

Az LMP korrupciót vizsgál Schmidt-Ungár cégekben

Eszes Beáta írása

2017. augusztus 27. - Jogálom 2.0

ungar_szel.jpg

Az Ungár Péter-ügy az ellenzéki pártok és szavazóik teljes csődjét jelenti.
(Kép: Ungár Péter és Szél Bernadett - Ungár Péter fb-oldala)

Az LMP elnökségi tagjának, Ungár Péternek a Momentum párt bodajki kampánytáborában tanúsított botrányos magatartását követően a zöld párt kivizsgálást ígért, ám ígéretük ellenére ennek eredményéről semmiféle hír sincs sem a közösségi-, sem a weboldalukon. Ismét egy be nem tartott ígéret. Az LMP mára, augusztus 27-ére hirdetett meg a Kossuth térre Putyin budapesti látogatásának és az orosz érdekeltségű Paks-II. beruházás kapcsán demonstrációt. A szlogen a „mindent behálózó állami korrupció és a csókosoknak juttatott közpénzmilliárdok” elleni kiállás, amire az orosz elnök látogatása nem csak az ő pártjuknak ad remek kampánylehetőséget.

Ungár Péter, az LMP elnökségi tagjának családi üzelmeiről és bodajki elhajlásáról írt augusztus 10-ei cikkem után parázs, de tanulságos vita alakult ki a közösségi hálón, amelynek során elém került a címben jelzett újabb Schmidt-korrupciós ügy, amit maga az LMP vizsgál. Olyasmi lehet ez, amikor Ungár Péter vizsgálatot kezdeményez maga ellen a jól sikerült partyt követő több napos hallgatása után, vagy amikor az LMP és Ungár Péter a sajtóból tudja meg, hogy Ungár Péter elnökségi tag egy új, konkurens pártnál ütötte ki magát piával, és zaklatott táborozókat mint magánember.

Az írásomban később rátérek az ellenzéki szavazók egészen elképesztő reakcióira, ami egyik oldalról egy pótanya buksi simogatásában merültek ki, annak ütemében, ki mikor tudta meg, hogy a hetedik feles kör után már áldozati tanúk által jelentett szexuális kényszerítés (felizgatás célú, a másik fél beleegyezése nélküli testkontaktus) bűntettének (Btk. 196. §) alapos gyanúja is felmerült Ungárral szemben.

Mit akar tudni az LMP Ungár Péterről, ha éppen nem egy táborban iszik?
A szövevényes, közpénznyelő Schmidt-Ungár Birodalom

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, a korrupciós ügyeket feltáró heti rendszerességű sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az ózdi acélművek területén létesülő Digitális Archívum körüli közbeszerzéses ügyekre számos esetben rávetül a korrupció árnyéka, ahol Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatónője a projektfelelős. A vizsgálat ideje 2016. november…Ennek eredményéről itt sincs azóta sem hír: a vizsgálódás itt is csak hangzatos kampányszlogennek és egy be nem váltott ígéretnek tűnik.

Schmidt Mária nagykorú gyermekeivel, Ungár Annával és Péterrel két többmilliárdos értékű cégben döntéshozó tulajdonostárs. A türelmesebb olvasók elmélyedhetnek, hogy a Schmidt-Ungár Birodalmon belül mely Schmidt-Ungár családi cégek és mely Schmidt-intézetek közt, milyen utat járhatnak be az Orbán- és azt megelőző kormányzatoktól szinte számolatlanul, több százmilliós csomagokban érkező éves büdzsék, avagy 2-3 milliárdos tételű épülethelyreállítási költségek.
Tekintettel, hogy a Schmidt Máriához tartozó állami intézmények működése erős szakmai és pénzügyi kételyeket vet fel egy közepesen tájékozott olvasó számára is, így semmiképp sem vethető el a korrupciós vizsgálatok során, hogy az állami milliárdok könnyedén és ellenőrizetlenül vándorolhatnak a család üzleti vállalkozásaiba is. A fent kiemelt szócikk alatt átlinkelt MaNcs feltáró cikk 2005-ös, azóta a család legnagyobb cégében, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt-ben a Schmmidt-Ungár család – közte Péter – részesedése 26 %-ról több, mint 75 %-ra nőtt. Ez volt az a bizonyos, a megelőző cikkemben is említett, a sajtó által csak „lófej az ágyban” Puzo-Coppola-metafórával illetett részvényes-kigolyózás. A BIF-, így Ungár Péter vagyonát is gyarapító portfólióban van a Rogán-féle, vagyonbevallásonként alapterületben táguló Pasa Park is. Schmidt Mária és a Rogán-házaspár lakóparki szomszédok illetve portfolió tulajdonos társak.

Ennek a hangulatát úgy képzeljük el, hogy amikor az Együtt-től Juhász Péter bűnözőnek nevezi Rogánt, az Ungár Péter LMP-s vezetőségi tag kasszájában csilingelő összeget is jelentheti.

Schmidt Mária üzletvezetési energiáit lekötni nem tudó két giga családi cége mellett további öt tudományosnak szánt intézetben örökösnek kinevezett főigazgató még. A történelem új és legújabb korát száz évenként felosztva a történészasszony külön-külön alapított illetve felügyelete alá vont egy-egy önálló büdzsés intézetet: van a Habsburg kornak, a XX. századnak és a XXI. századnak is intézete. Van a két önkényuralmi rendszert egymással konkurálva és relativizálva taglaló Terror Háza, de van már külön Kommunizmus Kutató Intézet is. Óriási szerencse, hogy Schmidt Mária nem középkorász.
A holokausztot tovább taglalná az el nem készült Sorsok Háza, ehhez most tervezik annak a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont felszámolását, amely hol kiegészíti, hol tudományosan cáfolja Schmidt Máriának a Terror Házában prezentált sajátos holokauszt-felfogását. A Páva utcai állandó kiállítást a történész, muzeológus, szociológus és kiállítási szakma által nyilvánosan megvitatva, több, mint 4 év előkészület után 2006-ban nyitották meg, szemben Schmidt a szakma által sosem elismert intézeteivel.

A Schmidt-féle intézeti állami büdzsék azért érdekesek, mert összevetve az éves beszámolókban is ordítóan üres, zéróértékű tudományos munkával, rendezvényekkel, az intézetekhez pályáztatás nélkül felvett, nemzetközileg is mérhető tudományos eredményt egyáltalán nem, vagy alig felmutató munkatársakkal – akik egyébként átfedésben szinte az összes Schmidt-intézetben jelen vannak – még csak rágalmazni sem kell ahhoz, hogy felmerüljön az alapos gyanú, ugyan milyen Schmidt-Ungár családi cégek profitálhatnak még a vödörszámra öntött közpénzből.

A tudományszerű Schmidt-birodalom pókhálószerű további cégeiben Ungár Péter nővére, Anna neve is többször felbukkant olyanokkal közös cégben, akik átfedéssel több Schmidt-intézetben ma is tologatják az aktákat. A cégprofilok széles skálát fedtek le, ezek kifejezetten olyan területekre szakosodtak, amelyekből önkormányzati projektek, kiállítások, állami ünnepségek, történelmi megemlékezések lebonyolíthatóak, és hát mi másból, mint közpénzből.

Schmidt intézetei közt a Terror Háza (TH) a vezérhajó. A TH-t működtető alapítvány számára az állam megvette az Andrássy út 60. szám alatti teljes épülettömböt, felújította, berendezte, ennek összes költsége 3,5 milliárd forint volt 2002-ben. Ehhez „az is kellett”, hogy az első Orbán-kormány utolsó éveiben kivégzett két kiemelkedő tudományos munkát végző, nemzetközi szaktekintélyekkel dolgozó intézetet, a Politikatörténeti Intézetet és az 1956-os Intézetet. Az intézetek által addig kezelt kutatási anyagok sorsáról sajtócikkek születtek. A Széchényi Könyvtárhoz került 56-os intézet kutatói voltak azok, akiket fegyelmivel sújtottak, mert nyilatkoztak a Schmidt-Pruck 56-os fotófelismerő gate-ben.

A TH 3,5 milliárdos induló költségéhez összevetésként megadva a köztársasági elnöki rezidenciát biztosító Sándor Palota rekonstrukciója 2,1 milliárd forint volt. Mellékes összevetés, csak hogy mennyire szaladnak az árak: ez a 3,5 milliárd, a Terror Háza teljes vételi és felújítási-berendezési költség most, 2017-ben egy vizes vb megnyitó ünnepségére durrant el. Nem egy értékes épülettömb, nem állandó kiállítás, csak egy rendezvény. Hajrá Katinka, köszönjük! A záróünnepség 4,3 milliárd forint volt. Maga a vb büdzsé 130 milliárd körül volt a záróünnepség táján, azóta naponta milliárdokkal nő utólagos szerződésmódosításokkal, amelyekben kishazánk magyaros tempóra süllyedt menedzsmenttel vezette multik is vannak. Hajrá Magyarok!

Schmidt Mária hajdanán épp csak megkezdett, de a nemzetközileg jegyzett tudományos porondon nagyon rég abbahagyott, inkább intézetbirodalmat halmozó pályafutása mind módszerben, mind pénzügyileg erősen hasonlít a közgazdász-szociológusból ingatlanmogullá lett néhai férjre, Ungár András munkásságához. Ungár András javára szóljon, ő már nem is erőltette a tudományos pályát, megmaradt a nehézbűnöző üzlettársánál. Ha viccelni akarnék, azt mondanám, Schmidt helyében ennyi céggel én se tudnám, hogy mikor gyűjtök ingatlanokat, mikor tudományos tapasztalatokat, a kettő mintha egy és ugyanaz lenne.

Olyan ez, mint a makettel és terepfákkal bemutatott józsefvárosi Sorsok Háza-projekt, amelynek kiállítási leírása elbírálhatatlanul tartalomnélküli volt, azóta is ott áll egy látványos, üresen kongó épület, Schmidt Mária tudományos értékének tökéletes tükre: kívülről gazdagon stafírozott, belül impozánsan nagy és minimalista stílusú tér.

Anyja mellett lánya, Ungár Anna is elég sokoldalú és fáradhatatlan, korábbi kommunikációs cége mellett a legnagyobb családi ingatlanvállalatnál papíron zömmel ráhárul a cégvezetés. Ez például arra jó, ha a lófejes vagy a manyup-pakettes akcióra rákérdez a tényfeltáró sajtó, ne megint Schmidt Mária nevét kelljen olvasni.

Hogyan kezeli Péter az anyjával és nővérével közösen jegyzett céges ügyleteket?

Ungár Péter ilyenkor azt szokta nyilatkozni az őt kíméletlenül faggató, válaszaira soha vissza nem kérdező újságírónak, hogy:

– "Én őszintén nem tudom elmondani, hogy pontosan mi történt."

Üzleti téren is volt olyan, hogy Ungár Péter maga kezdeményezett vizsgálatot saját cégük döntésével szemben. Gondolom, elfogyott az egysége a feltöltőkártyás telefonján, hogy felhívja nővérét és anyját, mi a f*sz volt ez. A dolog szépséghibája, hogy a lófejes akciót ő maga is részvényeladással segítette. Erre Péter válasza:

"Az igazgatótanács által kezdeményezett egyik tranzakció után engem a törvény kötelezett, adjak el részvényeket."

A milliárdos tétellel kicsinált egyik részvényes társhoz, Spéder Zoltánhoz megfogalmazott viszonya a következő:

– "Nem szoros, de személyes kapcsolat van közöttünk."

A Magyar Nemzet (MN) Ungár Péter-interjúja 2016. októberi. Hadházy kijelentése, ahol észleli, hogy a megdöbbentő viccnek is rossz „ózdi patyomkin falu”, a józsefvárosihoz hasonló, legújabb Schmidt-makett-projekt körül erősen bűzlik valami, körülbelül szintén ekkora tehető, az írásom elején átlinkelt Átlátszó-cikk 2016. novemberre göngyölítette fel részben az ügyet, a tragikomikus kiállításról a 444.hu helyi riportja számolt be.

Az interjúban Ungár Pétert (UP) a Magyar Nemzet újságírója (MN) tovább faggatja, mit gondol a család sajtóvisszhangjáról:

MN: – "Az édesanyjához fűződik az ’56-os emlékdal esete is, amelyet az ellenzék egy emberként kritizált, az LMP hangját viszont nem igazán lehetett hallani."

 UP: – "Az Átlátszó derítette ki a dal hátterét, itt már egy politikai pártnak nem volt több szerepe."

A további, számunkra ismertté vált témákban a menetrend hasonló: kiderül egy közpénzből létrejött szakmaiatlanság, botrányos hazugság, korrupciós ügy, vagy jelentős társadalmi közvagyont érintő, alaptörvényt és uniós jogot sértő, bűncselekmény gyanúját felvető üzlet, amit a Schmidt-Ungár családi cégeken keresztül futtattak át, vagy az kebelezett be:

 Schmidt Mária mint tudományos igazgatónő a végletekig kitart a szakmaiatlanság mellett,

 Ungár Anna mint cégvezető tagadja a bennfentes és jogsértő kereskedést,

 Ungár Péter döntéshozó részvényesre és az LMP-re már nem tartozik semmi, mert a sajtó kiderítette.

 Családi munkamegosztás egy kellően hülyének nézett, és ezt a feladatot készséggel betöltő ellenzéknek.

Nem tudom megérteni, hogy az LMP-nek, az ellenzéknek mi szüksége van egy kormányzat-közeli milliárdos Ungár Péterre. Milyen alapon nem veszik fel az elnökségbe Matolcsy Ádámot vagy Orbán Ráchelt? Megkockáztatom, ha csak a nevükre írt, gyanúsan kormányzati húzásokból is származó összegeket nézem, messze Ungár Péter mögött kullognak.

Nem tudom megérteni, hogy a patinás skóciai Edinburgh-i Egyetemen, majd a CEU-n (!) végző milliárdos oligarcha (= a piacon egy adott profilban kis számú versenytárssal, túlnyomó gazdasági fölénnyel rendelkező) Ungár Péternek mi szüksége van egy olyan országban egy baloldali-zöld, oligarcházó és spekulánsozó, közpénzmilliárdokkal zsonglőrködő csókosok szlogennel kampányoló, ingatlan üzelmekben feljelentő párt képviselőjének lenni, ahol a CEU kivégzését, a Paks-II. Projekt erőltetését, Soros spekuláns zsidózását kormányzati megbízott pozíciójával és érvelésével igazoló Schmidt Mária közfelháborodást kiváltó politikai és gazdasági ügyeitől hangos a sajtó? Ahol Ungár Pétert lájkolgató, biztató, őt támogató politikai családban is vaskosan benne vannak azok, akik a kormányzati történész igazgatóasszonyt szexista, külsőségekben megítélő jelzőkkel illetik, ezzel kifejezve, mennyire nem tetszik nekik az állami vagyon elsíbolása.

Anyja politikai szerepéhez megfogalmazott viszonyáról így vall Péter az interjúban:

UP: – "Nagyon kemény politikai vitáink vannak. Kiemelkedik ezek közül, hogy szerinte jó, ha Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, szerintem pedig ez nem szolgálja az ország érdekét."

 MN: "Eddig nem volt gond, ha a sajtó valamit korábban kiderített. Ezek után is úgy érzi, hogy nem gátolja a pártját?"

 UP: – "Nem gátolom."

Az Ungár Péter-ügy az ellenzéki pártok és szavazóik teljes csődjét jelenti

A bodajki elhajlásról és a szülők üzleti módszereiről írt megelőző cikkem kapcsán az Ungár Péter-jelenségről vitatkoztunk a közösségi médiában. Akár új Alaptörvényt is kéne azzal az ellenzékkel és szavazóival kodifikálni egy kormányváltás esetén, akik közül aggasztóan sokan nem akarják érteni az üzleti részesedés és irányítás gazdaságjogi fogalmát. Egy ellenzéki vitatársnak átlag négyszer kell leírnom, mire elhallgat az apák/anyák és fiúk szlogennel, hogy megértse: Ungár Péter részvényes, üzlettárs, bevétele van mindebből, dönt és érdekelt mindabban, ami a kormányzathoz és anyjához kötődik. Nem győztem meg többüket.

Egy ellenzéki vitatársnak átlag négyszer kell leírnom másokkal együtt, hogy a politikusi pálya nem egy alanyi jog, nem egy szociális juttatás, egy létminimumot adó közmunkaprogram, amit feltétlen biztosítani kell annak, aki egyszer megszerezte. Én például hajdani LMP-szavazóként el is vesztettem a fonalat, hogy Ungár Péter hol, mikor, kinek a döntésével, melyik médiában beharangozva, kiknek a szavazatain lett LMP-képviselő. Gondolom, a süllyedő hajót menetrendszerűen elhagyók után érkezett alanyi jogon a fedélzetre az új, pénzzel is kitömött homokzsák.

Egyébként nagyon macerás a politikusi pálya, bárki szinte bármit mondhat rólad, cserébe neked mindent el kell árulni magadról. Nehezen is viselik, perelni kell közérdekű adatokat, elküldenek a sunyiba újságírókat, letiltanak az öntömjénező közösségi oldalukról kritikus hangokat. Ma a mini pártok – LMP, Párbeszéd, Együtt, Momentum – mindegyikének a közösségi oldala felvehetné a versenyt egy Rákosi-dicsőítő propagandagyárral. Ennyi minden lépésükkel elégedett fényes lelkű szavazót Orbán oldalán sem látni. Ne legyünk igazságtalanok, ilyet biztosan látunk az MSZP és DK oldalán is, és hát a neonácik sem mennek a szomszédba egy kiadós orális élményért.
Ám ez a magát romlatlannak nevező új és legújabb politikai generáció szlogenje épp az, hogy ők rendszer-kritikusak, nem tűrnek meg semmiféle törvénytelenséget, szakítanak a múlt hibáival. Egyelőre a türelmetlenségüket a kritikákkal és elvárásokkal szemben fejezik csak ki.

Ungár Péter lerészegedési, szexuális kényszerítési ügye „csupán” egy utolsó csepp a kiboruló ellenzéki biliben. Sem ennek az ügynek, sem a családjában észlelt korrupciós gyanúnak sincs lekövetése a pártban.

Az ungárpéterségben a mit sem változó magyar ellenzéki és választói attitűd dühíti fel az embert.

A nem érdekes, de aranyos, nem tehet róla, adjunk esélyt neki, csak ő takaríthatja el szűnni nem akaró, újra és újra, bárkinél fellángoló lelkesedések.
Marad a sokadik nagyon is közérdekű, de mennyire gátlástalan, de mennyire érintett, de piszkosul elveszítette minden bizalmamat már megint, és megint feltörő frusztrált életérzés.
És még mindig nem takarítottuk el.

A politikai elit megtűri az érdekszféra üzelmeit

A Schmidt-Ungár Birodalom alapjait Ungár András tette le a kora 90-es évek szabadrabló éveiben. Az Ungár Pétert is fémjelző vagyon ahhoz az irányító üzlettárshoz, Lupis József brókerhez kötődik, akit 1998-ban sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt elítéltek, és csak 5 év után, 2003-ban szabadult, kedvezménnyel. Ungár András és Lupis József a megelőző írásomban korabeli sajtócikkben taglalt megfélemlített emberektől és büntetőeljárás során elítélt Lupis által meghamisított magánokiratok által kotorta össze a vagyont. Ungár András üzlettársa, Lupis József több költségvetési intézmény, a Belügyminisztérium és a MÁV pénzeinek befektetési célú kezelésére kapott állami megbízást. Lupis brókercége az üzletfeleit félrevezette, olyan állampapírokat adott el, amelyek soha nem is voltak a tulajdonában, ennek leplezése érdekében letéti igazolásokat hamisított. Fedezetnek azokat az ingatlanokat gondolta Lupis, amelyeknek megszerzésében Ungár András vállalt tevékeny részt. Lupis volt az a „cápa” néven emlegetett megbízó, akiről Ungár lehengerlő tárgyalási technikája során azt állította, hogy nem éri meg ellenállni neki.

Ungár Andrásról a feltáró cikkek is kimondják, hogy mindig élvezte a mindenkori politikai elit bal- és jobboldalának jótékony támogatását, minimum ügyei feletti eltekintést. Péter ezt a kivételezett tabu-státuszt is örökölte elhunyt apjától.

Az Ungár-Schmidt cégbirodalom további üzlettársai ma is felhőtlenül lájkolgatják Péterük kedvenc fotóit, a közjóról és társadalmi igazságosságról elejtett gondolatait. Napjainkban olyan kormányzati döntésből származó pénzzel gyarapítják ezt a vagyont tovább Ungárék, ami Paks-II-nél jóval nagyobb, a jövő időseit és fiataljait egyaránt fenyegető veszélyt jelent: több generáció haláláig megélhetést biztosítani hivatott megtakarításától az Orbán-kormány kényszerítéssel megfosztotta a manyup-tagságot élvezők zömét, a kitartó kisebbség pénzintézeteit pedig az ellehetetlenülés szélére sodorta. Egy teljes társadalom épp hogy kialakuló megtakarító magatartását rombolták le.
Újfent az a Kádár népe mentalitás uralkodik a jövőnk tervezésében, hogy az állam bácsi, legfőképp egy gátlástalan miniszterelnök vagy miniszterelnök-jelöltek majd megoldják.

Az új és legújabb politikai üdvöskék mindeközben azon gondolkoznak, miről akarnak tudni, mit akarnak kivizsgálni, és milyen ügyben akarnak döntést hozni, miben érzik úgy, hogy közük van hozzá.

Az ellenzéki média felelőssége

Az Ungár-cégbirodalomról szóló tényfeltárást többek között az a Magyar Narancs végezte el évekkel ezelőtt, amelyiknek alig volt olyan száma a 2010-es években, ahol ne egy címlapos LMP-riport lett volna, indult LMP-képviselőségért ismert MaNcs-publicista is. Az ember azt gondolná, hogy egy világnézetileg őket támogató lap üzenetét csak fogják, de nem, ezek szerint maga Ungár Péter sem olvassa magát. Sebaj, azóta a MaNcs címlap-interjúkkal számonkérések és elvárások helyett végigrajongta a színpadra felkúszott összes egyszámjegyű százalék-hőst: a bázisdemokrata, pfújpártok, pfújparlament, millás Juhásztól a társadalmi konzultációs weboldalt készíteni ideiglenesen távozó iwiwesig. Napjainkban pedig egy közröhejbe fulladó Momentum-plakátkampányra hasonlít a jobb időket megélt hetilap. Ehhez képest a Heti Válasz Természetes Orbánizmusa egy következetesen hűséges orális szex volt.

A mai ellenzéki pártok felelőssége

Ungár András börtönre ítélt cégtársával, Lupis Józseffel folytatott ingatlanüzelmeit és módszereit békén hagyta a rendszerváltozást követő összes kormány, voltak üzlettársak, érdekeltségek bal- és jobboldalon egyaránt. Ungár András halálakor a régi jó barát, Bayer Zsolt irodalmár búcsúzott a xenofób és rasszista közös pajtás, Tiffán borával virtuálisan koccintva. Ungár András talán nem olvasta, később már nem olvashatta Bayer durván antiszemita kirohanásait, Bayer pedig a régi barátját talán az ún. „jó zsidók” körébe sorolta.

A Schmidt-intézetbirodalmat akár egy dühös, követelőző telefonra folyamatosan közpénz százmilliókkal, újabb és újabb lufi-intézetekkel pumpálta kormányfőként akár Medgyessy Péter, Bajnai Gordon, vagy az akkor még Bajnai államtitkára, a Párbeszéd-Együtt koalíciót megjárt, ma az Együtt vezetője, Szigetvári Viktor, 2010 óta pedig az Orbán-rezsim.

Ez a mai ellenzék a legkevésbé hiteles az ingatlan-panamák elleni performanszokkal, az üvegzseb programmal, elszámoltatásról, a megélhetési minimumról, a tudományos értékű munkáról, az oktatásról szóló ígéretekkel.

A feddhetetlenebbnél feddhetetlenebb leendő partnerek közt bolyongó kis pártokat így nem is csodálom, hogy a mai napig második helyen álló neonáci, orosz és közel-keleti kapcsolatokban utazó, az utóbbi hetekben képviselőjük korrupciójával megbukott Jobbik iránt érzett meleg érzelmüket eddig az összes mini párt vezető arcai sorra megvallották.

Schmidt Mária a tudományos kutatói elit szükségességébe vetett egyébként is elég gyenge társadalmi hitet rombolja tovább. Az, ahogy az igazgatóasszony közpénz-milliókért degradálja a történész, vagy egyáltalán, a tudományos szakmát, az erősen kihat arra, hogy képtelenség egy érett viszonyt kifejezni múltunkhoz, abból egy haladó jelenkori identitásképet meghirdetni. Amelynek hiányával egyébként rendre az új üdvöskék vádolják a régieket.

Kik a kormányzatban még nem járt pártok ma ismert nagy támogatói? Mire költenek, és mit várnak el?

A Momentum nagy nehezen bevallott egyik nagy támogatója, a korrupciót monitorozók listájára is felkerült, EU-s támogatásokkal agrárnagybirtokossá lett Raskó György, az Antall-kormány MDF-es államtitkára egyenesen előírja, mennyire legyen nacionalista a legújabb hazai párt, ahol fia is tag. Őt nem igazán zavarja, hogy ez a 120 éve lejárt eszme tetszésindextől függetlenül is megvalósíthatatlan terhet ró egy pártra, túl azon, hogy a kirekesztés legfőbb mozgatója.

Az Együtt párt akkor épp válni készülő vezetőjét, a megvesztegetések és korrupciós ügyek ellen küzdő Juhász Pétert a képviselő személyes anyagi helyzetére (!) hivatkozva Bojár Gábor Graphisoft-vezér utaztatta Nizzába. Bojár ma a Momentum egyk nagy támogatója. A Graphisoft-vezér annak idején még nem kampánykörutat fizetett, hanem Juhász házasságáért és közpénzből megélni képtelenségéért aggódott, ennek legjobb orvoslása szerinte Európa egyik legdrágább városában pihenni. Ezt a magyarázatot az ellenzék soha nem látott szájhabzással védte be, míg Európában egy bonbon vagy golyóstoll ajándékért mondanak le képviselők. A magánember-ütőkártya elnyűhetetlen Horthy újratemetésétől, VIP-páholyon át egészen a kampánytáborig. Rogánhoz képest csak Juhász vagyonbevallásai változatosabbak, ha nem is léptékben, de a misztikumot és módosítgatási sebességet illetően mindenképp.

Bojár és Raskó ma a Momentum két legnagyobb eddig bevallott támogatója, ebből futotta a 23 milliós büdzséjű, 11 milliós veszteséget termelő fesztivál-táborra, ebből a 23 millió forintból egyetlen településre sem utaztak el kampányolni, nagyszínpados zenekarokra ment el a pénz. Én bevallom, nem tudom, hogy egy közpénzhez még nem jutott párt nemhogy 11 millió, de akár 100 ezer forint vesztességgel mit kezd. Ez hogy működik? Ciki lett volna 15 helyett 6 zenekart meghívni? Nem jött ki a hatástanulmány? Ha valóban keményen kampányolnak országosan, állandó állást sincs mód fenntartani. A vezetők zöme HÖK-ön kívül fizetős állást még alig látott, amiből megtakarításaik lennének, amíg bele nem ülnek a négy évig Kánaánba.

Ugyan mi alapján keresnek így képviselőket országosan? Arra gondolni sem merek, hogy a köpködött régiek így-úgy, de mégis kiépített hálózatában visszalépést követelnek, hogy beüljenek egy elfekvő állást biztosító önkormányzati székbe, egy kétfős parlamenti álfrakcióba, majd a Fideszt kinevezzék legelső szövetségesüknek.

Miért kéne elhinni, hogy a korrupció elleni harc bajnoka egy párt, hogy ha saját párttagjuk családi üzlete kerül célkeresztbe, semmi nem tesznek?

Sokkal nagyobb a tét annál, mint hogy az aktuális hitelvesztett üdvöske családi örökséggel és abból aktívan fialó érintettséggel szembeni kompenzációját ő helyette egy társadalom akarja orvosolni: hét év ellenzéki munka és választói bizalom megy a kukába választások előtt bő fél évvel.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr512783656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egészség világ 2017.08.27. 21:11:07

Érdekelnek otthoni munkák, pénzkeresési lehetőség? (Nincs MLM, piramis, egyéb visszataszító dolog :) ) Amivel találkozhatsz: YouTube partner program és nézettség növelés, Instagram Marketing, Fordítási Munkák, Freelancer munkák (bármi, programozástól kezdve, videó vágás, amit el tudsz képzelni), Ingyenes Domain szerzés, Ingyenes VPS :)..
Csekkold: valodi-otthoni-penzkereses.blogspot.com/
süti beállítások módosítása