Jacques Eliacin François Marie Paganel (Édouard Riou;1868)

A nép ellenségei

A Magyar Tudományos Akadémia elleni nyílt, otromba támadás, azaz az „Ütök, borulsz!” tárgyalási stratégia, megspékelve a szokásos hazugságszósszal nem nagyon érdekli az embereket.

Mi lehet ennek az oka? Miért kell a tudományt napi politikai érdekeknek alárendelni? Mi abban a kéjes élvezet, hogy a kormánysajtó acsarkodó Parson Russel terrierjeit nekiuszítják az alapkutatásoknak, illetve a társadalomtudományoknak?

Egyes populista nézetek szerint a magyarázat nagyon egyszerű. Orbán Viktor sokkal butább, mint az akadémikusok. Gyanakodva néz azokra az emberekre, akik olyan képletekkel dolgoznak, amelyeknek végeredményeit nem ő határozhatja meg. Jobban kedveli Kövér László társaságát, mivel mellette még őfelsége is géniusznak érezheti magát. Ezért veszi körül magát hülyékkel és hitvány ítéletvégrehajtókkal.

Lehet ebben a teóriában valami, mivel az emberi hiúság, ha szabadjára engedik, hatalmas pusztításra képes. Sok lelki nyavalyája van Orbánnak, amiről sokat nem lehet tudni, csak a következményeit kell a társadalomnak elviselnie. Az pedig köszöni szépen, elviseli.

A tudósokkal, kutatókkal mi lehet a baj? Mi okból lehet oly könnyedén megutáltatni őket a széles publikummal? Valószínűleg azért, mivel olyan dolgokat ismernek, olyan problémákat próbálnak megérteni, melyekről az emberek többségének fogalma sincs, sőt nem is érdekli őket.

Az még belefér az irányított nemzettudatba, mikor egy hóbortos tudós – hülye szegény, de legalább mulatságos – lepkehálóval rohangál a kietlen magyar pusztaságban, de miféle értelmetlen dolog az, hogy dologidőben molekulakönyvtárakkal, meg farmakológia célfehérjékkel piszmog, miközben önfeledten kacarászik, valamint drága vegyszerekkel és műszerekkel szórakozik.

Vessük össze a „Bionanotechnológiai kutatások betegségek hatékony kimutatása, újfajta hatóanyagok kifejlesztése és bioinspirált intelligens nanoanyagok előállítása” című alkimista fekete mágiát, aranyszájú Németh Szilárd, tiszta, világos és érthető önálló indítványával, a „Hogyan kell a magyar diplomatáknak megvédeni Magyarországot?” című szónoklattal. Na, elvtársak, melyik a nemzetiebb’? Ezek a gyanús, bioinspirált intelligens nanoanyagok? Nehogymá’! Nekünk pont elég egy orbáninspirált kevésbé intelligens, de nagydarab szilárdanyag.

A tudomány régóta vesztésre áll az áltudományokkal és a politikával szemben. Észre se vettük és egy misztikus, érthetetlen világba keveredtünk. Mobiltelefon, n+1-szer HDMI felbontás, hálózati protokollok, számítógépek. Úgy vagyunk ezekkel az eszközökkel, mint az ősember a villámcsapás okozta tűzzel. Képes volt felhasználni, de közben a szellemekhez imádkozott, nehogy baj legyen belőle.

Jobban megbízunk egy alaposan aluliskolázott, nagyképű képviselőben, mint egy mogorva, több nyelven beszélő kutatóban, akinek ráadásul még egy rendes stylistja sincs, a bulvárlapok pedig meg sem említik a nevét. Az emberi genom kutatása nem veheti fel a versenyt Rogán propaganda-minisztériumával és az általa terjesztett álhírekkel.

Felháborodunk a gyógyszergyárak gátlástalan pénzéhségén, akik titokban, sötét pincéikben halálos, de szabadkőműveses’ betegségeket gyártanak, majd repülőgépekkel permetezik ezekkel a mit sem sejtő lakosságot. Azt már jóval kevesebben tudják, milyen szigorú és drága protokollokon kell átjutnia egy gyógyszernek ahhoz, hogy engedélyeztessék. Sötét volt a középkor? És most mi van? Bekapunk egy fájdalomcsillapítót, aztán irány boszorkányokat égetni.

Orbán Viktor, a nemzet atyuskája a közhiedelemmel ellentétben egyetlen fillért sem ad senkinek. Ő az ország pénzét költi el saját és baráti köre szórakoztatására. Hogy jön ő ahhoz, hogy belepofázzon az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia működésébe? Egy jobb sorsra érdemes köztestületébe. Sehogy.

Hogy ezt a köznép nem így látja? ¡Lo siento mucho amigos! Pont azért építhet magának a Caudillo kisvasutat, mivel ahhoz nem szükségesek bioinspirált intelligens nanoanyagok, csupán hülyék.