Attól még, hogy nálunk a gender-szakokat államilag betiltják, máshol nem fognak máglyákat rakni, könyveket égetni, illetve bezúzni, majd teli szájjal röhögni ostoba, de boldog keretlegények. A NER eddig is felmérhetetlen károkat okozott a magyar kultúrában, társadalomban, és még csak most jön a java. Orbán szabad kezet kapott, amit láthatóan nagyon élvez. Az országban azt csinál, amit csak akar. És ő nagyon sokat akar.

Komolyan vehető ellenfele már nincs. Úgy kell szerencsétlennek innen-onnan mindenféle fura fantomokat összekaparnia, hogy legyen kik ellen küzdenie.

Egy, a totális világuralom szolgálatába szegődött társadalomtudós tönkre tudná tenni Magyarországot? Ha rendelkezne megfelelő mennyiségű atomtöltettel és célba is tudná juttatni őket, elképzelhető lenne a dolog, bár ennek valószínűsége elhanyagolható. Képzeljük csak magunk elé Radnóti Sándor filozófus-zsoldosvezért nehézfegyverzetben, kezében egy M60-as géppuskával, amint éppen gyanútlan prédákra vadászik a kihalt pesti utcákon. Átkozottul félelmetes látvány.

Orbán és a NER tönkre tudja tenni Magyarországot? Őfelsége éppen azt teszi. Nagy hatékonysággal, ellenállás nélkül, kitartóan, kíméletlenül. Rendkívül ügyesen. A demokrácia szíves segedelmével a miniszterelnök szétdúlta azt, majd éppen csak annyit hagyott meg belőle mutatóba, ami arra jó, hogy rá lehessen fogni azt, ami nem az.

Van-e mifelénk ellenzék? Van. Működőképes? Nem. Semmi eszköz sem maradt a kezükben.

Választásokon le lehet-e váltani az Orbán-kormányt? Váratlanul bekövetkező, tragikus haláleset esetén, majd az ezt követő nemzeti gyász letelte után esetleg igen, máshogy nem.

Van-e olyan intézmény Magyarországon, amelyik a NER működését befolyásolja? Igen. Úgy hívják, Orbán Viktor. Mások csupán könnyedén cserélhető, drága, illetve olcsó, gyatra minőségű alkatrészek.

Ki lehet-e cselezni a NER-t? Nem nagyon. Ha valaki ma Magyarországon dolgozik, adózik, vásárol, rezsit fizet, azonnal részévé válik ennek a romlott rendszernek. Egyedül az emigráció jelenthet kitörést ebből a körből, Orbán igyekszik is elszigetelni saját gyártású „migránsait”. Egyre több joguktól fosztja meg őket, de ők legalább szabadok.

Minden más próbálkozás csak áltatás, pótcselekvés. Aki nem Magyarországon él, az nem is tudja elképzelni, milyen könnyedén emészt fel mindent ez az agresszív, telhetetlen, mindenhová befurakodó rendszer. Nem rendelkezünk megfelelő immunitással, hogy kilökjük magunkból.

Lehet ugyan saját szórakozásból írogatni gyújtó hatású irományokat, beszédeket, de ezek annyit érnek, mint a szalmaláng. Hányan olvassák el, hallgatják meg ezeket? Százan, tízezren, százezren? Ez nem jelent semmit, sőt azt a hamis illúziót kelti, hogy Magyarországon sajtószabadság van. Próbáljon meg valaki állami hirdetések nélkül független lapot indítani. Ha valahogy nem jut kegyelemkenyérhez (nem fog), sok sikerélményben nem lesz része.

A médiafölényben lévő, „külföldről pénzelt”, „nemzetellenes” portálok döglődnek, bármelyik pillanatban megszüntethetik, felvásárolhatják őket. Elég odavágni hozzájuk egy brutális, kimondottan rájuk szabott adót, büntetést, előírást, aztán mindent sajnálkozva rá lehet fogni a kíméletlen piaci körülményekre. Az közpénzekből alaposan kitömött állami propagandalapoknak nincsenek anyagi nehézségeik. Önfeledten fetrengenek a mocsokban. Romlottak, ocsmányak, kártékonyak, de szinte az egész magyar lakosságot képesek valamilyen formában elérni, befolyásolni, mérgezni.

Ez a bivalyerős rendszer most a halott Esterházy Péterrel riogat? Őt próbálja jelképesen kiásni sírjából, majd felekasztani? Ennyire félnek tőle? Ez nevetséges. Gajdics Ottónak jelenleg jóval nagyobb hatása van a Magyarországon történtekre, amiről egyszer remélhetőleg számot kell majd adnia. Őkelme jó szokása szerint hazudni, tagadni fog, meg a fene tudja mit fog még kitalálni, hogy tisztázza magát.

Ezeknek az erősen korlátolt képességű agytrösztöknek éppen az az előnyük, hogy bármikor helyettesíthetők, lecserélhetők. Emiatt aztán buzgón teszik a dolgukat, azaz megrendelésre, pénzért hazudoznak, ostobaságokat terjesztenek, bömbölnek. Ez viszonylag kényelmes, bohókás időtöltésnek tűnik, bár mivel haszontalan, önálló gondolkodásra képtelen, illetve attól megfosztott humanoid életformákról van szó, ezért nagyrészt gyáva, megalkuvó, gerinctelen fickók. Jóval könnyebben irányíthatók, mint egy Zelmer ZVC427HT, Jupiter típusú, porzsák nélküli porszívó, amely időnként legalább megmakacsolja magát. Az előbb említett szakik ráadásul drágábbak, valamint jóval többet fogyasztanak.

Ma Magyarország legnagyobb problémája tényleg Simone de Beauvoir és a gender-elmélet elleni kereszteshadjárat? Annak tagadása, hogy saját lelkében, küllemében mindenki hordoz valamennyi nőies és férfias tulajdonságokat? A normál eloszlás ebben a jelenségben is érvényesül, ami azt jelenti valószínűleg evolúciós előnnyel, társadalmi következményekkel jár, amit érdemes kutatni és nem az inkvizícióra bízni.

A XIX. századi, „ideális” férfi és női szerepek ma már nem működnek, csak a romantikus leányregényekben, kalandregényekben. Különbözőképpen, de mindannyian érintettek vagyunk a társadalmi nemekkel kapcsolatos kérdésekben. Ennek hatásaival foglalkoznak a gendert kutatók, és nem a Pilis szakrális erőterével, valamint a Szent-Korona-tannal. Ez talán legnagyobb bűnük.

Mit állít ezzel szemben az állami propaganda? Gender, mint olyan, nincs! Erős, tekintélyes papa, gyenge, engedelmes mama, nemzeti öntudattal teletömött agyú gyerekek. Ez lenne az ideális családmodell. A valóság egy kicsit más, de a NER legnagyobb erőssége pont az, hogy képes totálisan elfedni az igazságot és behelyettesíteni azt mindenféle csábító hazugsággal. A NER még a csonka családokkal sem képes mit kezdeni, pedig elég nagy számban fordulnak elő. Akkor mit várunk tőle? Tulajdonképpen semmi jót.

A gender-kutatások rugdosása nem magyar találmány. Jarosław Kaczyński, a bigott lengyel Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) pártjának joviális elnöke 2015-ben kampánynak egyik fő célkitűzésének választotta a gender-elmélet elleni küzdelmet, amely valamilyen mértékben hozzá is járult pompás győzelméhez. Érdemes tehát a hazai harctéren is bevetni ezt a csodafegyvert. Ha másra nem is, figyelemelterelésre, ellenségképzésre kiválóan alkalmas, valamint a mélabús MTA-t is lehet vele ütni.

Sokan nem tudnak a genderről semmit, csupán annyit, hogy valami olyan gyanús, „homokos” dolog, amelynek legfőbb célja mindenkit homoszexuálissá átalakítani. Hogy ez hazugság, megavalósíthatatlan, valamint teljesen értelmetlen lenne, az a NER hívőit nem foglalkoztatja különösképpen.

Legyen hát!

 „Ideje, hogy visszatérjünk a viktoriánus erkölcsökhöz!” (Lord Meldrum)

És a végre állami irányítás alá került színházak minél előbb tüntessék el repertoárjukból Molière, Tartuffe című darabját, mivel ez azt az álszentséget figurázza ki, amely a NER egyik leghasznosabb tartópillére.

Semjén Zsolt félelmetes erejű alakítása