Papp Dániel, a hírhamisító néven elhíresült, mára a kö(ps)ztévé alapítvány megbízott vezérigazgatójává avanzsált fideszes médiafőtiszt felháborodottan nyilatkozott az ellenzéki országgyűlési képviselők „gerilla” akciójáról. Szerinte „visszaéltek hatalmukkal és zaklatták a kollégáit”.
Jellemző az egész rohadt, velejéig romlott rendszerre és gerinctelen kiszolgálóira még a megfogalmazás is: „visszaéltek a hatalmukkal”. Mint ahogy az is jellemző rá, hogy a szolgaian bólogató mikrofonállványok reneszánsza miatt senki nem kérdez vissza rá: ugyan, nevesítené már, miben nyilvánult meg ez a hatalommal történő visszaélés?!
Egyáltalán, van valaki, aki példákkal alátámasztva szemléltetni tudná, hogy ma az ellenzéki képviselőknek bármiféle hatalom van a kezükben? Azt leszámítva, hogy az országgyűlés elnökének terrorja közepette joguk van elmondani a meghallgatásra garantáltan nem találó véleményüket, továbbá hogy részt vehetnek a minimális eséllyel sem kecsegtető szavazási paródiában, semmilyen lehetőséget nem kapnak arra, hogy legkevesebb két és fél millió konkrét választójuk érdekeit bármilyen formában eredményesen képviseljék. Mindeközben „jogukban áll” – ha már nem hallgatnak… - kitenniük magukat a szóbeli megaláztatáson túl a véleményük elfojtását célzó, pocsék falusi tanító módjára alkalmazott gyerekes, mégis oly bosszantó pénzbüntetéseknek és egyéb szankcióknak, a kormánymédia mindennapos gyalázkodásának, a Gyurcsányra kihegyezett (nem kevesük által változó mértékben, de máig támogatott) karaktergyilkosság enyhébb megjelenési formáinak és annak a működő demokráciában nem érzékelhető tömeggyűlöletnek, amelyik a kormánypártiak táborából csak úgy árad ebben a szegény-szerencsétlen országban.
Mindeközben Papp Dániel elhallgatja, hogy noha feljelentést tett birtokháborítás miatt, előtte másfél napon át nem válaszolt, nem reagált a képviselők telefonhívásaira és üzeneteire, és hogy az eszébe sem jut: ha egy normális országban bármilyen okból több, mint tíz országgyűlési képviselő érkezik egy közintézménybe, a vezetőnek kutya kötelessége fogadnia őket. Hogy személyesen tudja meg, miért jöttek, miben és hogyan segítheti őket közfeladatuk ellátásában. No persze, tudhattuk volna, hogy a keresztény erkölcsről és az illemről előszeretettel pap/p/oló rendszerben ilyesmi ellenzékieknek nem jár ki, miközben a hatalomközeliek köreiben javában dívik a dzsentrikort idéző urambátyámozás és a velejáró urizálás, akárcsak a körhöz nem tartozók lenézése, semmibe vétele
Adódik a kérdés: ki is élt vissza a hatalmával? Ki bánt úgy az ellenzéki képviselőkkel, mintha bűnözők lennének? Ki különíttette el őket – eleve megakadályozva, hogy a vezérigazgató bármely kollégájával akár csak a folyosón összefuthassanak -, ki gátolta meg őket a munkavégzésükben? Ki nem tanúsított törvénykövető magatartást?
Hallom a választ: Papp Dániel. Pedig ez csak részigazság. Papp Dániel egy nagy nulla. Orbán Viktor mocskos rendszere csupa ilyen nagy nullából áll. Nulla erkölcs, nulla emberség, nulla becsület. A sor élén a maga 1-es sorszámával természetesen a kedves vezető „magasodik” - és persze 2-es nincs az egész világon... Valójában az ő egész rendszere az, amelyik évek óta visszaél a hatalmával, sőt, törvények sorát felülírva szinte korlátlanná tette a választók, a közérdek szolgálatához rá bízott „közhatalmat”.
Kizárólag önös érdekeket célzó önkénnyé silányítva azt.
Még valami. Remélem, a szerfölött sok kisebb-nagyobb nulla tisztában van azzal, hogy amikor majd az igazságszolgáltatás előtt kell felelnie mindazon bűntettekért, amelyet személyében vagy a rendszer aktív részeként elkövetett, nem hivatkozhat arra, hogy: parancsra tette. Mert az 1-es a nullák nélkül semmire sem ment volna. És fordítva.