A kép forrása
Dr. Thury Attila PhD Sztatinok a kardiovaszkuláris prevencióban

A hit, mint menekülés

Vajon mi elől menekülünk?

Az unalomtól, saját gyengeségeinktől, félelemtől, szorongástól? A fene se tudja ki mi elől és miért. Erre a kérdésre mindenkinek magának kell megadnia a választ. Mindannyian más formában vagyunk korlátoltak, azonban mindannyian kellő mértékben azok vagyunk.

Mostanság leginkább a valóságban rendült meg a bizalmunk. Igen, ebben lehet valami. Túlságosan sok van belőle. Iszonyú mennyiségű információ zúdul ránk megállíthatatlanul, gátlástalanul. Nemrég, úgy 400.000 ezer éve kialakult agyunk számára ez mindenképpen meghökkentő, szokatlan változást jelent. Ki vagyunk szolgáltatva.

A tudomány mára lehagyott minket, ezért mágikus, lila köd veszi körül. Közönséges földi halandók számára, akik az emberiség többségét alkotják, a megértés szerepét a hit vette át. Hol van már a XIX. századi, viktoriánus, optimista jövőbe vetett bizalom.

– Hisz ön a sztatinokban, például a rosuvastatinban? – teszi fel a kérdést a média.

Majd rögtön meg is adja rá a választ:

– A tudománynak hála, ezek a pompás kis fickók rengeteg ember életét hosszabbították már meg. Ha azonban, kedves barátom, nem így gondolja, akkor inkább ezt a remek cikket ajánlanám önnek. Pontosan ez az, amire ön gondol. A gyógyszerlobbi aljas ármánykodása. Fenemód izgalmas értekezés! Nagyon titkos, de mi megszereztük. Örülünk, hogy megtaláltuk ön számára azt, amivel egyetért. Ezért vagyunk. Nézzen be hozzánk bármikor!

A tudomány válasza ezzel szemben meglehetősen puritán:

„A Xeter koleszterin bioszintézist gátló gyógyszer, mely a „sztatin”-ok csoportjába tartozik, hatóanyag a rosuvastatin. Hatására csökken a vérben az érfalat károsító ún. LDL-koleszterinszint (alacsony sűrűségű lipoprotein) és emelkedik az érfalat védő ún. HDL-koleszterinszint (nagy sűrűségű lipoprotein). Ráadásul a Xeter csökkenti a vér ún. trigliceridszintjét is, mely nagy mennyiségben szintén károsíthatja az érfalat.”

A koleszterincsökkentőknek van egy olyan mellékhatása is, amely az érfalakon megtapadt plakkokat „stabilizálja”, így csökkenti annak kockázatát, hogy az ezek felületéről leváló rögök miatt megüssön minket a guta. Ez klinikailag bizonyított. Elhinni persze nem kötelező.

A sztatinok pontos élettani hatásairól, kémiai szerkezetéről, kifejlesztésük körüli hercehurcákról csak a kiválasztottak rendelkeznek megfelelően alapos ismeretekkel. Elenyésző kisebbség.

A koleszterincsökkentők iszonyatos mellékhatásairól jóval izgalmasabb, érdekesebb írásokat lehet találni szerte a világhálón. Azért, hogy ne legyen ennyire egyszerű a probléma, orvosok is beszálltak az elrettentésbe.

Elő tehát a félelemmel. Csak bátran! Mitől félünk jobban? A sztatinoktól, azaz a tudománytól, avagy attól, hogy elpusztulunk valamiféle érrendszerünket károsító kórságtól?

Egy mindenre elszánt laikus előtt két eshetőség áll. Rábízza magát az orvostudományra, azaz hisz abban, a gyógyszerek valóban hatnak arra, ami ellen bevetik őket. Elutasítja azt a népszerű teóriát, miszerint a nagy gyógyszercégek célja emberek megmérgezése, kifosztása, heves gúnykacaj kíséretében.

A másik – egyre népszerűbb – menekülési stratégia a tudomány elutasítása, ellenségesség, esetleg egy ősidőktől létező, titkolt, sötét Univerzum létezésébe vetett hit, mely a gyógyszeriparon keresztül manipulálja az emberiséget.

Az áltudományok napjainkban úgy virágoznak, mint a rendkívül szerencsétlen XIV. században, ami nem meglepő. Jóval kevesebb „dolgok vannak földön és egen”, amelyekről egy jámbor lélek kellő ismerettel rendelkezhet, mint amelyekről nem. Az emberi agy evolúciója képtelen követni a felgyorsult tudományos fejlődést, közben ráadásul rengeteg mással is kénytelenek vagyunk foglalkozni. Tudományos publikációk olvasgatásából nagyon kevesen tudnak megélni.

Globalizáció, nagyhatalmak, nemzetközi kereskedelem, gyakran ellentétes érdekekkel természetesen léteznek, erre konkrét bizonyítékok vannak. Ezeknek a rendszereknek a működését megérteni azonban gyakorlatilag lehetetlen, mivel ez rengeteg tudást, információt igényelne.

Egy egész világra kiterjedő nemzetközi világösszeesküvés elfogadásához nem tudás kell, hanem hit. Ráadásul jóval egyszerűbb világképet kínál a valóságnál.

Egy népszerű konteót bármely átlagos elme képes pillanatok alatt összeütni, majd érthető formában tálalni. A valóságnak, a maga bonyolultságával esélye sincs arra, hogy ezt megcáfolja.

A katasztrófák, bűntények, halottak tömkelege, kínok, keservek, szörnyűségek a hírek nagy parádéjában kiemelt elsőbbséget élveznek a nem történt semmi különössel szemben. Egy C kategóriás háttérhatalom létezésének önfeledt boncolgatása jóval könnyedebb társalgási téma, mint globalizáció, vagy a klímakutatás elemzése.

Egy kellő mértékben adagolt áltudományos elmélet csökkenti a szorongást, a tudomány fokozza azt.

Agyunkra alaposan ráférne egy jól irányzott evolúciós ugrás. Mondjuk lehetnénk végre százszor okosabbak, mint most vagyunk. A mosással nem sokra megyünk.

Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem, bölcselmetek
Álmodni képes.

William Shakespeare
Hamlet, dán királyfi
Fordította: Arany János