Hiába támogatja az MSZP elnöksége, a többi baloldali párt nem kér Botka László miniszterelnök-jelöltségéből és terveiből. (Máris bukni látszik Botka László terve?)
Megöregedni többféleképpen is lehet, ha valaki nem unja el idő előtt az árnyékvilágban való ácsorgást. Van akinek sikerül ép ésszel átvészelnie a saját egyedfejlődését, de akadnak olyanok is, akik szép lassan elbutulnak.
Talán politikai pártoknál is megfigyelhető valami ilyesmi. Az MSZP-nél látványosan ment végbe ez a folyamat. Kényelmesen beletörődtek a saját múltjukba, nosztalgiázgattak egy kicsit, egymás között marakodtak, közben jól érezték magukat. Nem nagyon foglalkoztak a körülöttük nyüzsgő kellemetlen tényekkel, emiatt aztán idővel tömegpártból összeaszalódtak egy közepes méretűvé, amely ráadásul már többször nekiállt haldokolni. Ezt eddig megúszták, de nincs rá semmi garancia, hogy a következő választást túlélik.
Ha túlságosan nyer, 2018 után a FIDESZ bármikor dönthet úgy, hogy takarékossági okokból megszünteti a pártok állami finanszírozását. Ezután aztán már csak az udvar által folyósított évjáradékon tengődhetnek azok, akik rendesen viselkednek és szófogadóan ellenkeznek.
Soha ilyen nagy szüksége nem volt még az országnak egy működőképes baloldali, igazi szociáldemokrata pártra. Számszerűen akad ugyan belőlük elég, akik valami ilyesmit állítanak magukról, de évek óta szanaszét szaladgálnak, ami eléggé kilátástalanná teszi elszánt küzdelmüket egy olyan monstrummal szemben mint a mai kormánypárt. A tömegek valami miatt nem akarnak felsorakozni ezen pártok mögé.
Ugyan a FIDESZ mögött sem állnak már annyian, mint a dicsőséges Rákay-korszakban, de ők könnyedén megtartják a győzelemhez szükséges, mindenre elszánt, vegetatív idegrendszerű szavazótáborukat. Szellemi hátországuk látványos leépülése azonban azt mutatja, őket is elérte az időskori demencia. Nagyon régen voltak már fiatalok és demokraták, ezért alaposan meg is rémültek a Momentum sikeresnek tűnő "hazaárulásától".
A hülyeség és a hatalom azonban nagyon szépen megfér egymás mellett, főleg ilyen, Orbán számára ideális nemzetközi környezetben. Ha ebben az ütemben folytatódik Európa sikeres felbomlasztása, nagy az esély arra, hogy pár esztendő múlva Orbán Viktort - a köztiszteletnek örvendő miniszterelnököt - ugyanúgy fogják ide-oda tologatni, mint annak idején Leonyid Iljics Brezsnyevet. Legfeljebb beleprogramoznak egy a „miniszterelnök mosolyogva integet a tömegnek és további elszánt harcra buzdít” applikációt. A győzelem valószínűleg akkor is ugyanolyan közel lesz, mint napjainkban.
Botka László 1973-ban született, emiatt nagyjából 44 éves. Mondhatni, közepesen fiatal. Miniszterelnöki ambíciói mind a hatalom, mind az ellenzék tagjaiban heves megütközést keltett. A kormánypárt részéről ez teljesen érthető, mivel Botka nem tagja sem a FIDESZ-nek, sem a KDNP-nek, ami eleve kizárja őt a rendes, magyar emberek soraiból.
Botka megnyilatkozási alapján racionálisan gondolkodik, ami ellentétes a napjainkban oly népszerű, érzelmi alapú politizálással. Rengetegen lennének képesek rögvest önként feláldozni életüket a haza megmentése érdekében. Elszánt döntésükben nem befolyásolja őket az a tény, hogy a hazának semmi szüksége sincs büszke hullákra. Elsősorban az igazságos bánásmódot kellene visszaállítani, vagy valamilyen módon megközelíteni ezt az állapotot. Célszerű lenne végre megszabadítani szegény
Botka három feltételhez kötötte jelöltsége elfogadását, amelynek lényege az, hogy idiótákkal nem nem tud mit kezdeni.
Közös baloldali jelölt állítása logikus felvetés. A jelenlegi választási rendszerben csak így akadályozható meg az, hogy a FIDESZ-KDNP ismét brutálisan letarolja az országot, főként a vidéki településeket.
Az sem az ördögtől való feltétel, hogy az alkalmasság, illetve az esélyesség számítson egy jelölt kiválasztásánál, és ne hűsége egy adott párthoz. Ez utóbbi Orbán megalázó
Botka harmadik feltétele az, ha valaki komolyan gondolja a balodaliságot és nem csak a politikai túlélésre játszik, az hagyjon fel a handabandázással. Egységes, pragmatikus baloldali politikai program nélkül nem lehet győzködni az embereket, mert azt szélhámosságnak tekintik. Legfontosabb az álszent és igazságtalan „aki nem dolgozik, ne is egyék” elv felszámolása, valamint a szolidaritás és méltányosság visszaállítása, amit a jelenlegi kormánypárt gátlástalanul felszámolt.
Nem országmegváltó, „ez itt asztán' mindenre jó, kedveskéim” csodaelixírrel kell házalni. Elszánt masírozással, rendszeres világmegváltással nem sok mindent lehet kezdeni. Még a tömegtüntetéseknek sem volt jelentős hatásuk a kormánypárt támogatottságára. A NER simán apró darabokra szedte a résztvevőket, majd unottan felzabálta az egész társaságot. Ezek után legfeljebb megvetően böffentett egyet.
Az eredményes választáshoz szavazók és nem utcai harcosok szükségesek. A FIDESZ számára a legnagyobb csapást 2018-ban egy ütőképes ellenzék megjelenése jelentené. Véget vetne a 2010 óta tartó vidám, politikailag inkorrekt napoknak. A lopás végre lopás lenne, nem nemzeti vállalkozás vagy országmentés.
Botka László talán nem várja el, hogy megváltóként tekintsenek rá. A tapasztaltok alapján azoktól nem nagyon érdemes semmit sem megvenni.
Ha nem jön össze a baloldali összefogás, akkor pedig marad a mozgalmas, magyarországi változatlanság, amely sok ember számára a nyomort jelenti.