Martin Heidegger (1889-1976) XX. századi német gondolkodó
1. Heidegger szerint, "az ember nem a létezők ura, hanem a lét pásztora." Egyesek megpróbálnak ezzel valahogy megbékélni. Önnek erről mi a véleménye?
A) Most akkor mi is van? Az ember ezek szerint a lét pásztora. Hasonlót eddig még csak Istennel kapcsolatban hallottam emlegetni. Persze lehet benne valami, ha az említett illető nem tud mit kezdeni a személyes ambícióival és emiatt mások kárára sikeres politikai karrierbe kezd.
B) Olvastam a "Lét és időt", de fogalmam sincs arról, hogy irkált-e ott valami hasonlót a szerző. Véleményem szerint egy sikeres politikus praktikus okokból az aktuálisan létezők ura, csak azt hazudja, hogy nem. Ne tessenek feleslegesen zavart okozni a fejekben és a hatalom ellen bujtogatni.
C) Én is olvastam ezt a "Lét és időt". Rendkívül felháborítónak tartom, hogy egyes pénzéhes kiadók a profit növelése érdekében képesek úgy ajánlani ezt a művet, mint könnyed, nyári olvasmányt. Ki fogja ezeket a gátlástalan haszonlesőket végre megállítani? Kérem szépen, itt a legjobb esetben is 524 oldalnyi, brutálisan tömény megfogalmazásról van szó.
2. Heidegger szerint "A lét értelmére irányuló kérdést fel kell tenni." Ugye Ön is egyetért ezzel?
A) Ha ő ettől valamelyest jobban érzi magát, tegye csak fel a lét értelmére vonatkozó kérdéseit, amire a válasz már régóta 42. Valaki esetleg megpróbálta ebben megakadályozni, hogy ennyire fontosnak tartja mindezt? Az illető amúgy már meghalt? Ebben az esetben számára már nincs aktuailása ennek a problémának, kivéve ha kísért.
B) Köszönöm a kérdésüket. Rendkívül gyakorlatias megközelítés egy mindent elsöprő csőtörés kellős közepén. A vén marha!
C) Ezt én is olvastam valahol. Mármint az élet értelmét. A válasz azt hiszem valami 42.
3. Heidegger megemlítette, hogy "Alapvető vitákban nem tarthatjuk magunkat csak doxografikusan megragadható tézisekhez, hanem tárgyszerűen kell kezelnünk a problémákat, még akkor is, ha a törekvésünk nem megy túl a vulgáris értelmezés szintjén." Jópofa megfogalmazás, mi?
A) Én már Kant doxografikus interpretációt is merő túlzásnak és magamutogatásnak tartottam. Most minek kell ilyesmiket emlegetni mások előtt? Tudja egyáltalán valaki azt, hogy mi is ez a doxografikus valami, vagy csak megszokásból mond rá valamit?
B) Rendkívül érdekes. Valahol véletlenül olvastam,hogy "Bár a koraromantikusok doxografikus szinten számos helyen eltértek elődjüktől, a szemléletmódjuk sok tekintetben a Shaftesbury-féle újítások következetes továbbgondolásának tűnik. Annak kimutatásához, hogy Shaftesbury hatása mennyire van jelen Novalis és Schlegel munkásságában, a koraromantikusok Lessing-, Goethe-vagy Schiller-értelmezésének vizsgálatára lenne szükség, lévén, hogy nézeteik tekintetében lényegében német elődeiktől és kortársaiktól." Bevallom a fenti mondatok gondos elolvasása óta képtelen vagyok bekötni a cipőfűzőmet, mivel eközben állandóan ellentmodásba kerülök önmagammal. Már a Shaftesbury-féle újítások is teljesen elkeserítettek.
C) A vulgáris értelmezéssel teljes mértékben egyetértek. Mindenképpen le kell számolni ezekkel a Shaftesbury-féle alakokkal.
4. Heidegger szerint "A művészet szűkebb értelemben az érzékekre és látszatokra vonatkozó együttes igent-mondás; igent-mondás arra, ami egyáltalán nem az „igazi világ, vagy ahogyan Nietzsche röviden megfogalmazza: nem az „igazság."
A) Ez az átkozott Heidegger itt kimondottan a hazugságra buzdít. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy Martin Heidegger próbált-e az életében lerajzolni legalább egy nyamvadt macskát úgy, hogy az valamelyest emlékeztessen is arra? Aljas dolog mindebbe ráadásul még a szerencsétlen sorsú Friedrich Nietzsche-t is jól belekeverni, aki gyakran rajzolt különféle macskákat. Meglehetősen jól.
B) A művészet számomra az, amiért mások rengeteg pénzt hajlandóak kifizetni. Miért tennék mindezt csupán a "érzékekre és látszatokra vonatkozó együttes igent-mondás" miatt? Amúgy minden rendben volt ennek a Heideggernek az egészségével kapcsolatban?
C) Az igaz világot számomra a hétvégi bevásárlások testesítik meg, ahol rengeteg mindent meg tudok venni magamnak. Különösen a különféle kedvező akciók bizonyítják számomra szűkebb értelemben az érzékekre és látszatokra vonatkozó együttes igent-mondást. Felteszem ennek a a Heidegger-nek házvezetőnője volt. Mondhatom, jellemző.
5. Heidegger "Lét és idő" című művében az alábbiakat írta: "A lét magától értetődő fogalom. Használatos minden megismerésben,minden kijelentésben, a létezőhöz való minden viszonyulásban és minden magunkhoz-viszonyulásban,és ilyenkor a kifejezés "minden további nélkül" érthető. Mindenki megérti: "az égnek kék színe van", "vidám vagyok" és az efféléket. Csakhogy épp ez az átlagos érthetőség bizonyítja az érthetetlenséget. Világosan megmutatja, hogy a létezőhöz, mint létezőhöz való minden viszonyulásban és minden hozzá viszonyuló létben a priori egy talány lappang. Az, hogy eleve létmegértésben élünk, és hogy ugyanakkor a lét értelme homályba burkolózik, igazolja a "lét" értelmére irányuló kérdés megismétlésének elvi szükségességét." Ön szerint is nagyon izgalmas, amit itt Heidegger kifejtett?
A) Kétségtelenül. Nem kéne a fentiekből valami értelmesen összefüggő, emberi kommunikációra nagyjából alkalmas mondatokat fabrikálni? Ebben a formájában rendkívül elkeserítő látványt nyújt. Ha az említett illetőt egy klasszikus (talán Firma Krupp) szeneslapáttal jó alaposan fejbeverték volna, abban az esetben mondjuk a lét nem lett volna számára annyira magától értetődő fogalom. Elég sokat kellett volna küszködnie azért, hogy ismét képes legyen a létezőhöz való minden viszonyuláshoz. Az égnek néha tényleg kék színe van, kivéve borult idő estén. Ezt a véleményünket éjszaka érdemes alaposan átértékelnünk magunkban.
B) Tessék mondani, az a priori egy talány, az meg ugyan mi? Olyan szőrös, kis ízé? És mit eszik, ha megéhezik?
C) Erről a létmegértésről talán célszerű lenne megkérdezi a nőket. Ők sokkal jobban értenek az ilyesmikhez és rendkívül fontosnak tartják, a "lét" értelmére irányuló kérdés megismétlésének elvi szükségességét. Képtelenség erről bármivel is elterelni a figyelmüket.
6. Heidegger "Bevezetés a metafizikába"című művében felteszi a rendkívül izgalmas kérdést, miszerint "Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?" Önnek mi erről a véleménye?
A) Komolyan kérdezi ezt ez a Heidegger nevű fickó? A válasz rendkívül egyszerű. Mivel eddig még nem lopták el. Próbálta volna meg a lét szakavatott kutatója, amúgy jó szubjektív idealistaként letenni a pénzzel dugig tömött tárcáját valahol Freiburg im Breisgau forgalmas részén. Pillanatok alatt szembesülhetett volna a nemlétező anyagi megtestesüléséve és az ismeretlen tettesek elvont fogalmával.
B) Természetesen rendkívül nagy mennyiségben van semmi, csak sajnos pont arról lehet megismerni, hogy nincs. Heidegger rendkívül nagy gondolkodó lehetett, de nem túlságosan gyakorlatias.
C) Heidegger 1889-ben született, majd ezt követően 1975-ben halt meg. A nácizmis ideje alatt a koncentrációs táborokban alaposan tanulmányozhatta volna a "miért nincs inkább semmi" problematikáját, mivel ott hatalmas méretekben foglalkoztak a lét és nem lét kérdésével. Akkoriban leginkább az utóbbit preferálták. A "miért van egyáltalán létező" izgalmas kérdésre egy egész ideológiát építettek fel és rengetek embert lemészároltak.
