Jacques de Molay, a Templomosok 23. nagymesterének kivégzése
„A magyar letelepedési államkötvény (hivatalos magyar nevén Letelepedési Magyar Államkötvény) olyan értékpapír, amit az Európai Unión kívüli befektetők vásárolhatnak a magyar kormány által kijelölt közvetítőkön keresztül és ezért cserébe magyarországi letelepedési engedélyhez (ennek a hivatalos neve: nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedély) juthatnak, ezzel pedig az egész Európai Unióban szabadon utazhatnak.” (Forrás: Wikipédia)
A „Ne lopj!” parancsolat régóta értelmezhetetlen a gyakorlatban. Egyszerűen túl rövid és merev. Egyáltalán nem igazodik az aktuális elvárásokhoz, társadalmi környezethez. Pontosan még az sincs meghatározva mit ne lopjon a jámbor hívő. Bárányt? Tevét? Aranyat? Halastavat? Székházat? Médiabirodalmat? Üzletrészt? Tengerimalacot?
Az sem tudható, ki az akit lopással lehet vádolni, és ki az, akit különféle megfontolásból nem. Bizonyos dolgok önkényes eltulajdonításakor legfőképpen az elkövető személyétől, helyzetétől függ az általa véghezvitt cselekedet megítélése. Azaz lehet közönséges, alávaló gaztett, de akár tisztes anyagi gyarapodás is. Erre vonatkozóan Mózes semmiféle határozott útmutatást nem kapott a Teremtőtől. Ő egyszerűen odavéste az egyik kőtáblára, hogy „Ne lopj!”, aztán mehetett Mózes Isten hírével magyarázkodni, majd elhajítani a kezéből a kőtáblákat és szétzúzni azokat a hegy lábánál. Azóta sem képes senki sem megnyugtatóan kiigazodni Isten tíz parancsolatán, az önkéntes értelmezések emiatt rengeteg kalamajkát okoztak.
IV. Fülöp, Franciaország keresztény uralkodója gátlástalanul kifosztotta és lemészároltatta a templomos lovagokat, akiknek hatalmas összegekkel tartozott. Országából praktikusan kiűzte a zsidókat, így nekik sem kellett törlesztenie az adósságait. Nem rettent vissza az általa veretett pénz rontásától sem. Hatalmának központosítása és növelése érdekében nagy tételben lopott el gyakorlatilag mindent amihez csak hozzáférhetett.
Jacques de Molay, templomos nagymestert a francia király 1314. március 18-án küldte máglyára, amivel egy kicsit elvethette a sulykot. Isten akkoriban valószínűleg még megpróbálta érvényesíteni a tízparancsolatban leírtakat, ami miatt IV. Fülöp nagyjából 8 hónap múlva egy vadászbaleset során szerzett sérüléseibe belehalt. Ez lett a vége az anyagi javak túlzott hajszolásának, pedig Jézus Krisztus is említést tett az önmérséklet fontosságáról:
„Ha valaki le nem mond mindarról, amije csak van, nem lehet az én tanítványom.” (Lk 14,33)
A VII. parancsolatot napjainkban is nagyon könnyű kijátszani, illetve figyelmen kívül hagyni. Mindössze ügyesen szerkesztett törvények, készséges média, megfelelően működő ügyészség szükséges az esetlegesen háborgó lelkiismeretek megnyugtatására, melyek amúgy sem csapnak túlságosan nagy patáliát. Istennek valószínűleg nincs kedve tömeges vadászbaleseteket rendezni különféle Kajmán-szigetek-i cégekkel és más gazságokkal kapcsolatban.
Tocsik Márta 804 milliós sikerdíja a múlt század végén hatalmas botrányt kavart. Deutsch exFür Tamás alig tudta palástolni a nagy leleplezés miatti örvendezését, miközben kifejezte őszinte, mélységes felháborodását. Az ügyből Deutsch képviselő győztesen, az ügyvédnő holtan került ki. Manapság Mészáros Lőrinc 3 havonta tesz zsebre az említett sikerdíjnak megfelelő összegeket, de ő az ügyes, tehetséges üzletember szerepét alakítja. Magyarország gátlástalan hazudozás terén kétségtelenül dinamikusan fejlődik.
A Letelepedési Magyar Államkötvények esetében erősen kétséges, hogy valaha is sor kerül-e büntető eljárásra, illetve isteni igazságszolgáltatásra. Sem a világi hatalmak, sem az égi törvényszék nem serénykedik túlságosan az ügyben rendet teremteni.
A tranzakció során közel húszezer, talpig becsületes üzletembernek sikerült az Európai Unió területére, kimondottan kedvező feltételekkel bejutnia. Esetükben fel sem merült migrációs probléma, gazdasági bevándorlás, illetve nemzetbiztonsági kockázat.
A magyar államot a letelepedési államkötvények miatt eddig nagyjából 13 milliárd forint kár érte, ami 16 Tocsik-üggyel lenne egyenértékű, ha Magyarországon léteznének még fékek és ellensúlyok. A hivatalos adatok alapján a kár mindössze 1,2 milliárd forint, de ebből nagyvonalúan hiányoznak az idei eredmények, azaz 11,8 milliárd forint. Ezt a grandiózus károkozást a kötvények garantált, 2 százalékos hozamával sikerült a játék szervezőinek összehozniuk. A piaci kamatok ugyanis 2014 óta tartósan 2 százalék alatt vannak és folyamatosan csökkenek. Mivel a kormánypártok simán megszavazták ezt a garantált két százalékos hozamszintet, ráadásul azóta sem módosították a jogszabályt, összességében várhatón 24 milliárdos veszteséget sikerül realizálniuk. Tisztességes országokban ezt hűtlen kezelésnek minősítik, elkezdik a felelősöket keresgélni, majd szépen, sorjában felelősségre vonni.
Az ok, amiért az Orbán-kormány ezt a 24 milliárdot ügyesen rátolta az adófizetőkre, az az, hogy a letelepedési kötvényeket csak nyolc, kiváltságos cégen keresztül jegyezhették le a szerencsés kuncsaftok. Ezeket a cégeket az Országgyűlés fideszes többségű bizottsága választotta ki. A nyolc firma közül hét a Kajmán-szigeteken, Szingapúrban és egyéb adóparadicsomban vannak bejegyezve. Ezek a Fidesz-közeli offshore cégek, mint közvetítők, a Magyar Nemzet számításai szerint nagyjából 157 milliárdos bevételre tehettek szert. Ez lehet a magyarázata annak a rejtélynek is, miért nem tűnt el a közéletből a busásan jövedelmező üzlet egyik kiagyalója, a FIDESZ legkétesebb, legkevésbé vállalható figurája, nevezett Rogán Antal, a nép egyszerű gyermeke.
157 milliárd forint elképesztően hatalmas összeg. Ezen a disznóságon Deutsch Tamás 194,5-ször háborodhatna fel. Hat és fél hónapon keresztül naponta buktathatná meg vele a saját kormányát. Ettől természetesen nem kell tartani, mivel ma már senki sem talál az ilyesmiben kivetnivalót, főleg nem a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Valószínűleg válogatott káromkodásokat és szitkokat zúdítana arra, aki erre a kolosszális lopásra felhívná a figyelmét.
Ráadásul ez csak egy a sok ravasz ügyeskedés közül. Akad belőle itt is, ott is valami hasonló.
Ha Isten IV. Fülöp megregulázásához hasonlóan óhajtaná emlékeztetni a „keresztény-polgári” kormányt a VII. parancsolat jelentőségére, akkor vérben forgó szemű, felbőszült vadkanok seregével árasztaná el a FIDESZ Lendvay utcai székházát, a KDNP frakciót pedig téli álomra készülő grizzly medvékkel falatná fel.