Miből állnak a hétköznapok a kultúrafinanszírozási törvény megszavazásakor?
Eltiprás vagy csöndes idomulás?

A botlatókő-projekt keretében 2019. szeptemberében Budapesten és több vidéki városban járt Gunter Demnig, a program atyja. Több tucat kő kerül elhelyezésre egy-egy turnén, de valami miatt szeptemberben kimaradt két kő, annak lerakását decemberre halasztva, esetleg külön erre az időre megrendelve...Mi történhetett?
A botlatókövek nemzetközi projekt decemberi programjában nem szerepel Magyarország.

Írásom végére kiderül, vajon mi lehetett a cél.

A holokauszt − sportélettel is kapcsolatban állt − zsidó áldozatára emlékezett meg 2019. december 10-én, kedden Budapesten Terézváros frissen megválasztott ellenzéki, a Momentum Mozgalom polgármestere, Soproni Tamás, mellette állt Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegáltja, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának Fidesz-es tagja. Egykori (2010-2014) MTK-elnöki minőségében lehetett jelen, de volt MOB-alelnök kétszer is (1999-2001; 2012-2014). A megemlékezésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke és Hegedűs D. Géza, a Vígszínház színművésze vett még részt.

Ez egy normális országban teljesen természetes lenne, hiszen két botlatókövet helyeztek el − a másodikat pénteken rakják majd le − két olyan zsidó származású híresség emlékére, a rézborítású macskaköveket, rajta az áldozat nevével és elhurcolásának adataival egykori lakóhelyük előtt a járdába süllyesztve, akiket sorstársaikkal együtt csak azért öltek meg a magyar hatóságok közreműködésével, mert zsidók voltak.

A Jobbik és Fidesz által lelkesen koszorúzott Horthy Miklós kormányzó idején a Parlamentben 1920 és 1942 közt megszavazott − a numerus clausus-szal együtt − 22 zsidótörvény és többszáz végrehajtó rendelet alapján a magyar állam a zsidó származású polgárait tanulmányaikban korlátozta, munkahelyeikről elbocsátotta, vállalkozásaikat bezáratta, vagyonaiktól megfosztotta, magánéleti jogaikat eltiporta, végül őket az állampolgársági státusszal járó valamennyi jogaikból kirekesztette. Ennek következtében lehetővé vált bármit megtenni velük, akár munkaszolgálaton, akár gettósítva, deportálva őket.

Az egyik botlatókövet december 10-én, kedden − puszta véletlenül a kulturális életet az eddiginél is jobban központosító törvény ellen, Tüntetés a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért címmel meghirdetett tüntetés másnapján, a törvény megszavazása előtt − helyezték el  Brüll Alfréd, nagyiparos emlékére, aki számos sportszervezet tiszteletbeli elnöke is volt.

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost" − Lázár János Horthy előtt tiszteleg

Míg decemberben Deutsch Tamás a Horthy-kor alatt jogfosztott, majd deportálásra ítélt zsidókra emlékezik ellenzékkel és a Fidesz-kormány által gúzsbakötött színházak egyik színművész képviselőjével, addig Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter idén megkoszorúzta a mintegy 437.000 magyar zsidó haláláért felelős kormányzó sírhelyét Kenderesen, november 16-án. A nap arról híres, hogy 1919-ben, azon a napon vonult be Budapestre Horthy Miklós a román megszállók távoztával, majd híres beszédében "bűnös városnak nevezte" Budapestet, akiknek a kormányzó szerint a lakói, prominensei a Károlyi-éra majd a Tanácsköztársaság alatt kommunistákat támogatva "vörös rongyokba öltözött". A Tanácsköztársaság leverését követően, azt megtorlandó, 1919. nyarától több hónapig a zsidók és kommunisták elleni ún. fehér terror tombolt Horthy néma láttamozásával.

Lázár János a bűnös várost citáló, hírhedett Horthy-beszéd 100 éves évfordulóján, a 2019-es önkormányzati választáson Budapest nagyarányú ellenzéki térnyerése után egy hónappal ment el tisztelegni a magyarországi népirtásért közjogilag első helyen felelős kormányzó sírjához.

Idén már nem a Jobbik − felhagyva sokéves szokásukkal − hanem a szatelitszervezetük, a Mi Hazánk szervezte meg az évi soros szélsőségesek dzsemboriját, a jelmezes-lovas új-Horthy emlékbevonulást a Bartók Béla − épp a bevonulás emlékére korábban Horthy Miklósról elnevezett − úton.

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László pártelnök ezt mondta az idei rendezvényen:

„Ezért valamennyi vörös rongyot és szivárványszín zászlót le fogjuk tépni, máglyára fogjuk vetni, és visszafoglaljuk nemcsak Budapestet, hanem egész Magyarországot, mert ez a mi hazánk”

Színész a Horthy-bevonulásokon − A Jobbik kedvenc eseményét évekig némán tűrte Karácsony Gergely

           Fotó: Vári-Kovács Péter − https://www.centralszinhaz.hu/tarsulat/szineszek

A budapesti Centrál Színház színművésze, Vári-Kovács Péter évek óta visszatérő résztvevője a Jobbik szervezésű programoknak, közte a Horthy-emlékbevonulásoknak is. Ám idén már átigazolt a Mi Hazánkhoz, a Jobbik első ciklusára jellemző neonáci eszméket konzerváló utódpárthoz. Október 23-át is már velük és társszervezeteikkel, az évek óta gyűlöletcsoportként definiált Betyársereggel és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal töltötte, nyilván, valamilyen gyújtó hangú, művészi értékű beszéddel:

 Képernyőkép: A Mi Hazánk párt 2019. október 23-ai rendezvényének meghívója

A Mi Hazánk vette át a novemberi fehér lovas Horthy-parádé szervezését is.

Karácsony Gergely, Budapest új főpolgámestere azt mondta a Mi Hazánk szervezte idei Horthy-emlékbevonulására, míg előtte évekig nem rezonált azokra, amíg azt a Jobbik szervezte:

"Én ma kifejezett undorral és megvetéssel fogadom, hogy a Fidesz álellenzéki fiókpártja erre a napra emlékezve tart vonulást a városban."

Karácsony súlyosan téved, és ezt pontosan tudja. A Mi Hazánk Mozgalmat a Jobbikból kivált tagok − Toroczkai László, Dúró Dóra, Novák Előd − alapították. Toroczkai a Jobbik elnökségéért még indult Vona lemondásakor, ám az egykori egri skinhead-vezér, Sneider Tamás nyerte meg előle az elnöki széket, ekkor hozták létre Novákék a Mi Hazánk-at, a Jobbik felpuhuló nézeteivel egyet nem értő jobbikosok. Karácsony igen megértően beszélt még az önkormányzati előválasztás nyerteseként a zsidószámlálásról és az új Jobbik-elnökről, Sneiderről, aki a 90-es évek hírhedett neonáci bandájának élén rendszeresen részt vett romák elleni tettleges fellépésekben, egy ilyen során egyikük botokkal félholtra vert egy cigányembert. Ma ő a felpuhult Jobbik elnöke.

A Mi Hazánk-tagok egykori jobbikos nézeteikkel végig konzekvensek maradtak

Novák Előd, egykori Jobbik parlamenti képviselő, ma már a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, hűen a Jobbik 10 éves törekvéséhez, idén is meghirdette, hogy lovas szobrot állítana a kormányzónak, egyúttal Budapest díszpolgárává avatná Horthyt. Ha sikerülne elérniük, a Karácsony javasolta Tarlós és Demszky mellett lehetne díszpolgár-jelölt postumus a kormányzó. Az 1944-es deportálások idején, a kormányzó mellett különféle eseményeken protokoll minőségben rendszeresen megjelenő menye már díszpolgár a főváros I. kerületében.

Vári-Kovács Péter, a Centrál Színház színművésze ezekkel a nézetekkel azonosul. Több éve, amikor először tudomást szereztünk, mi, civilek, hogy egy színész évek óta a nevét adja az akkor még Jobbik uszító eszméihez, és a Horthy-bevonulásokon is részt vesz, a tiltakozásunkra azt válaszolták a társulati tagok, hogy a közéletet és művészetet válasszuk ketté. (ad notam: Amennyiben valóságtartalom elbírálás alá venné ezt egy bejelentő, én fogok felmutatni levelezést erről.) Most, hogy idén, sok évvel a tiltakozásunk után, már érdekli a művészeket a közélet, ha finanszírozásról van szó, vajon mit szólnak ehhez? A Centrál igazán színes társulat, számos igen tehetséges, sőt, már legendává vált színművésszel, mint például Kern András. Ebből a színházból foglalkoztatnak televízióban talán a legtöbb színészt. Sokan dolgoznak itt vendégművészként más színházakból is, például itt is játszik a közéleti kritikáit szinte egyedül, rendszeresen és nyíltan felvállaló Alföldi Róbert valamint az Arany Medve-díjas Testről és Lélekről című, Enyedi Ildikó rendezte film művésznője, Borbély Alexandra, a Katona társulatának tagja.


Petschauer és Tölgy − az évtized online lebukása

A másik botlatókövet december 13-án, péntek délután fogják elhelyezni az I. kerületben − szintén ellenzéki kerület lett évtizedes ősfideszes vezetés után − Petschauer Attila, olimpai bajnok kardvívó emlékére. A kő elhelyezésén várhatóan újra jelen lesz Deutsch mint ügyeletes és örökös kormányzati sportképviselő, reprezentálva a kerületi újellenzéknek: be kell törni, ott kell állnotok mellettünk, együtt kell működni.

Petschauer neve napjaink alternatív emlékezet vitájában az online szféra egyik nagy leleplezésével forrt össze éppen nyolc éve: 2011 adventjén, a Mandiner alatti komment-szekcióban, egy holokauszt tárgyú cikk alatt az azóta kivérzett Konzervatórium blog és a Mandiner vezető bloggere, nicknevén Tölgy, alias Molnár Attila Károly, egyetemi becenevén MAK (makk-tölgy), akkor az ELTE TáTK docense bukott meg egy laza holokauszt-tagadással, szolíd zsidózással és cigányozzással − zs- és c-kategóriás jelzők repkedtek a billentyűiből a katonaság zsidó és cigány tagjaira utalva − amikor Petschauer Attila, olimpiai kardvívó, zsidó-munkaszolgálatos (musz-os) sorsáról vitatkozók közt közölte Tölgy, az egyik hozzá hasonlóan nickneves kommentelővel, aki épp beszámolt édesapja musz-os emlékeiről, hogy "ezek az önök mítoszai" : a frontvonalon vagy mögötte, fegyver és megfelelő katonai ruházat nélkül dolgoztatott musz-osok ellen a magyar hadsereg keretlegényei által elkövetett durva bántalmazások csupán a kádárista "sorkatonsághoz hasonló férfias szívatások voltak" szerinte. Egyik ilyen "szimpla szívatásba" halt bele Petschauer mellett Radnóti is.

Molnár Attila Károly docens úr 2011-es kirohanása után utoljára a Jobbik nevezte a holokauszt eseményeit mítosznak a pártlapban, a Barikád címoldalán.

Kép: a Jobbik hivatalos print hetilapja, a Barikád 2012. egyik februári száma a fenti című, a cikken belül a holokausztot mítosznak nevező könyvet propagálja a lap címoldalán

A zsidó munkaszolgálat gyötrelmeit mítosznak nevező Molnár-MAK-Tölgyről, az eszmetörténész nickneves inkognitóját megőrizve az Örülünk, Vincent? blog számolt be indulatosan. Majd Tölgyet leleplezte a kommentelők közt nyílt titokként ismert valódi nevével és egyetemi állásaival egy azóta megszűnt facebook-oldal. Fergeteges védekezése az volt a docens úrnak, hogy "nyitva hagyta a gépét, valaki más belépett a regjével". Az eset után napokkal simán használta azt tovább publikálva, már látva Vincenték cikkét. A Pázmányról kirúgták Molnárt, miután a leleplezők elküldték az online kommentjeit képernyőképen a rektornak. Másik akkori munkaadója, az ELTE TáTK elítélte a tettet, de mivel "nem voltak biztosak az elkövetőben", nem alkalmaztak retorziót. A Tölgyöt jól ismerő, ott kommentelő eszmetörténész barátainak fel sem tűnt a modora, hogy egy jogosulatlan használná a nicknevét, ez napi szintű stílusa volt. A Konzervatórium és a Mandiner sosem állt ki mellette, nem mentegette.

A legendás időkben a blogszféra bugyraiban a konzervatív − hol Fidesz-hűségüket, gyakrabban Navracsics akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter alatt beosztott munkatársi énjüket elhallgató − eszmetörténészek és velük vitatkozó kommentelők még magázódtak az online térben. Az 1999-től szerveződő ún. Polgári Underground kiművelt blogger-publicistáiról, a Fidesz ifjú szellemi hátországát biztosítani szándékozókról Rényi Pál Dániel és Vári György közölt kétrészes riportcikket a Magyar Narancsban. A hajdani dicső mandineresek és konzisok közül van, aki már a Dózsa László identitás vitáját bíróságig végigküzdő Schmidt Mária Terror Házánál kötött ki. Akkor indított online lapjaik mindegyike felmorzsolódott, szerzőik a Fidesz fizetett vazallusaivá váltak, a Mandiner pedig deklaráltan a Fidesz pártlapja lett. Ráérezve az idők szelére, a Fidesz az eredetileg online Mandinerből már nyomtatott lapot is létrehozott, majd azzal a kormánypárt szellemileg leginkább röghöz kötött hívei pózoltak.


A decemberre elhalasztott két botlatókő...

A kultúrafinanszírozási törvényt elfogadták persze, ahogy 9 éve minden tüntetés pusztán össznépi forradalmi maszturbáció azt mímelve, van eredménye a tiltakozásnak. Igaz, sosem volt a jövőre irányuló stratégia egyik tüntetésen sem skandálások, beszédek és petíciókon kívül. Ahogy most sem. Azon kívül, hogy folytatjuk...És ezt pontosan tudja Orbán Viktor. Voltunk mi már 100.000-en is utcán.

Lettek stratégiai előadóművészeti társulatok − hat szervezet − ám abból csak a Nemzeti prózai színház. Ez a része természetesen nem változott a törvénynek, de ez a tüntetőket nem nagyon érdekelte hétfő este. Az MMA végül csak bekéredzkedett a közösbe, ők tüntették ki Gothárt. Olyan ez, mint a bevett egyházak és az abból kimaradtak, megtűrtek. Beleszólásuk a stratégiainak nevezetteknek lesz, először ők kapnak pénzt, és főleg ők kapnak pénzt, a többiek szoros rendben idomulhatnak a természetesen megőrzött pénzcsap, az NKA előtt.

Szó nincs arról, hogy beleszólnának Orbánék a rendezésekbe közvetlenül, eddig sem tették, és eddig is ők fizettek. Csak ahogy eddig, rendszerellenes szervezkedést olyan ember nem szervezhet, aki a jövőben szeretne színházat magának. A hétfőinek nem volt baja a rendszerrel, egy finanszírozási szisztémát támadott. Ezt Pintér Béla is bevallotta a tüntetés estéjén az ATV-nek. Sokan megdöbbentek rajta a közösségi oldalakon, hová lett a gyújtó hangú beszéd, miközben azt ecsetelte Pintér, hogy ő a kőszínházak nevében nem tud nyilatkozni, és nem tudta, hogy nem vonták vissza törvényt, ahogy azt a színpadon állította, az ő célja, hogy a független társulata túléljen. A színészek zöme és ezek szerint a tüntetők sem voltak azzal tisztában, miről szól a törvény, az "eltaposnak minket" jól hangzó, de nem igaz szlogen összerántotta az addig Gothár mocskából kimenekülni próbáló feleket.

Ez a törvény egy szigorúbb, de eddig sem ismeretlen szisztémájú megfelelési kényszerről szól: nem színházművészetről, hanem pénzről. Vannak éhesebb szereplők, és újra kell osztogatni a kegyeket.

Színészek-Fidesz-Ellenzék, három jó barát már betörtek a hétköznapokba. Business as usual.

Jut eszembe, Gunter Demnig, a Botlatókövek-projekt német atyja, készítője, a kövek elhelyezője, a költséghatékonysági és a nagyobb társadalmi visszhang elérése céljából mindig csak több tucat kő megrendelésének összegyűjtését követően utazik el egy-egy országba. Két kőért sosem szokott nekiindulni. Demnig és a Botlatókövek-projekt 2019. decemberi listáján nem szerepel Budapest. Idén szeptemberben voltak budapesti és vidéki elhelyezések. Valami miatt ez a kettő kő decemberre csúszott, két ellenzéki kerületbe, demonstrálva a Fidesz, ellenzék és színészek közti együttműködési kötelezettséget, a kulturális törvény megszavazása után egy illetve három nappal.

Kép: A Botlatókő-projekt 2019. decemberi programja − http://www.stolpersteine.eu/en/timetable/

Miközben december 13-án, pénteken, az I. kerületben kéne letennie Petschauer kövét, a program szerint légvonalban 900 km-re, a németországi Bad Oeynhausenben lesz Demnig.

Ehhez képest szeptemberben itt járt Magyarországon tucatnyi követ lerakva. Nem tudni, mi volt az a fontos dolog, ami miatt 2 követ épp december 10-ére és 13-ára kellett átprogramozni, oda-vissza ugrálva német városok közt...


Kép: A Botlatókő-projekt 2019. szeptemberi programja − http://www.stolpersteine.eu/en/timetable/


Soproni Tamás, Terézváros polgármestere így zárja a keddi botlatókő-megemlékezésről facebook-beszámolóját:

Álljon itt az örökkévalóság számára tanulságul.


Eszes Beáta

Címlap montázs-kép: Soproni Tamás, Terézváros polgármesterének facebook-oldala, a 2019. december 10-ei  botlatókő-elhelyezésről
A montázs részei:
Baloldali kép: (b-j) : Heisler András, Deutsch Tamás, Soproni Tamás
Jobboldali kép: Hegedűs D. Géza