Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

NemGogol

Szilárd a Kozma utcában

2020. május 25. - Jogálom 2.0

nemeth_szilard_foz_2.jpg

Bármilyen céget és országot otthagy valaki, ahol rosszul érzi magát, ahol nem élhet vagy dolgozhat másokkal békességben. A társadalmi mobilitás legfőbb mozgatója a világon a komfortos együttélés iránti vágy.

Politikai analfabéták rontják Orbán Viktor tartósnak tervezett uralmát

Németh Szilárd lentebb bemutatott és részletesen elemzett kozmautcázása sekélyes és gyermeteg, ám annál károsabb a kormányra és a hazai cégpiacra nézve is.

A Jobbik nyomdokain a Fidesz-kormányra oly jellemző uszító vagy heccelő − ki-ki vérmérséklete vagy jogérzékenysége alapján definiált − közbeszéd hatásának azon vetületét kívánom cikkemben bemutatni, amelynek választási eredményben mérhető káros hatása van az azt elkövető Fidesz számára is.

A hazai közéletből magukat csak látszólag kivonó − ám lépten nyomon állami appanázsért kuncsorgó − cégek sem ússzák már meg ezt a rombolást: értékes munkaerők százezrei vándorolnak el pusztán azért, mert a befektetők inkább a némethszilárdoknak gazsulálnak rövid távon gondolkozva, miközben már középtávon sem tervezhet egy akár nemzetközi cég sem Magyarországon.

Nagyon ostoba magyar menedzsmentre és vállalkozókra utal széttárt kézzel ámuldozni, hogy sem képzett, sem fizikai munkaerőt nem találnak már, miközben nem értik, hogy ahogy egy céget is az otromba, erőszakos főnök és a fojtogató céges hangulat miatt, úgy egy országot is ezért hagynak el, bármilyen egzisztenciális kockázatot is vállalva.

Közgazdasági szakirányon tanítják azt az alapvetést, hogy egy vállalkozásra a működési hely politikai, jogi és kulturális környezete alapvető befolyással bír, és ha ezek közül akár csak egy nem tervezhető, avagy a társadalomra romboló hatással van, az árt a vállalkozásnak.

Már egy kéthónapos gyorstalpaló HR-képzésen is elmondják, hogy szavakban, odafigyeléssel megbecsült kolléga akár fizetésemelés nélkül is megtartható, de nincs az az anyagi ráfordítás, amivel ellensúlyozható, ha a munkahelyi légkör ellenséges, ha a főnök dilettáns, hozzá még szociopata is, ez utóbbi a hazai menedzsment körre aggasztóan nagy %-ban igaz.

Ugyanígy működik az ország, annak vezetése, és az itthon megélt légkör is.

A Magyarországon dolgozó felsővezetők közgazdasági analfabéták is

Ez már akkor világossá vált sokak számára, amikor a hazai cégpiac és dilettáns humánpolitikai illetve cégvezetése nevetve felezi le évtizedek óta a munkaerő tábort a 35-38 évesnél meghúzott felvételi korhatárral, ahol a munkaerőkeresések 85 %-a egyenesen bünteti a szakmai tapasztalatot és az önálló gondolkozást. Ám amióta olyan kormányba fektetnek be Magyarországon akár nemzetközi cégek is, amely kormány instabil jogi és gazdasági környezetet idéz elő, milliós nagyságrendben űzi el a munkavállalókat, ott sajnos csak azt tudom feltételezni, hogy egyetlen nemzetközi cég hazai vezérigazgatója sem normális, és komplett idiótákkal veszi körbe magát.

Abban még az ellenzék is egyetért, hogy a választási törvényt is magukra szabó kormánypárt ahhoz feltétlen ért, hogy a lehetségesen megnyert szavazóbázisból a maximumot hozza ki. Így teljességgel érthetetlen pusztán Orbán Viktor hatalommegtartási szemszögéből is, hogy egy-egy ilyen önpusztító és debil akció után, amit épp most Szilárd hajtott végre, miért nincs a párton belül retorzió.

Németh Szilárd otromba szavai a sokadik a kormánypárt akciói közt. A "humorizálásának" sekélyes jellege miatt a célzott heccelést nem érzékelő, vagy azzal maximálisan azonosuló réteg létszáma stagnál, nem ettől fogják éppen most megszeretni a Fideszt.

screenshot_2020-05-24_1_nemeth_szilard_kezdolap_li.jpgKépernyőkép: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a Parlament államtitkárának hivatalos facebook-oldala, a poszt és a letöltés ideje: 2020. május 24. délután (Aláhúzott kiemelés tőlem, szerk.)


Az uszítás olcsón kivitelezett eszköz, de többet visz, mint amennyit egy sokmilliárdos kampány hoz

Németh Szilárd az étel lekozmálására adott, a nyelvi csavart tökéletesen mellőző, az azonos szóhasználat miatt nyelvészetileg szlengnek semmiképp sem tekinthető Kozma utca kifejezéssel "viccel". Nem budapesti vagy a témában kevésbé tájékozott olvasóimnak adom meg, hogy a "Kozma utca" a hazai, közte a budapesti zsidóság legnagyobb hazai, Budapest X. kerületi temetőjének állandósult jelzője.

A "Kozma utca" a zsidó szinonímájává vált a magyar nyelvben.

Egy hazai gyászhírben sok esetben a "Kozma utcai temetőben" sorok jelzik egyedül, hogy az elhunyt valójában zsidó volt. A Kozma utcában a nem zsidók számára is szokásos halál okkal elhunytak vannak csak eltemetve: elöregedés, betegség, baleset során elhaltak. Nagyon sok sírkövön, az ott eltemetett családtagok nevei mellett felsorolnak olyan családtagokat, akiket viszont nem volt mód eltemetni, mert sosem tértek visssza koncentrációs táborokból, halálmenetekből. A Kozma utcai zsidó temető számtalan zsidó család holokauszt-emlékhelye is, ahogy van központi emlékhely is a temetőben.

Elemezhetnénk, hogy a szintén ikonikus "Kozma utcai börtön" képes-e asszociációként működni az odaégetés szinonímájára Németh Szilárd slambuckodásában. A cikkemből ki fog derülni, hogy nem. Börtön asszociációra a X. kerületi Kozma utcával szemben a központi, belvárosi Markó utca emlegetése − ahol nem csak a központi fogda, de a börtönítéletet kimondó bíróságok is vannak − sokkal inkább képes a börtön nyelvi jelképeként hatni. "Beviszik a Markóba." Újabb kérdés, mi köze lenne a börtönnek a megégett ételhez...Tehát marad a Kozma utcai zsidó temető.

Mindezzel együtt egy olyan társadalmi csoportban szeretteik nyughelyére odakozmálásként utalni, ahol a család markáns része haláltáborok kemencéiben végezte, arra ez az elfuserált szándék sem mentség.

Írásom arra is ki fog térni, hogy a nem zsidók akarnak-e olyan államtitkárral azonosulni, akarnak-e olyan hivatalos közbeszédet, ahol a népirtás áldozatainak az elpusztításuk egyik legfőbb eszköze vicc tárgya lehet.

A szleng nyelvi ismérvei, a közlő szándéka, a megcélzott csoport előretervezhető asszociációja, az odaégetés és a zsidók budapesti temetője kegyeletsértő − Btk. 228. § − büntetőjogi kontextusát írásom végén kívánom csak elemezni, épp azért, hogy akik a "mindenki náci, de unalmas" szlogennel legyintetének ezen soraimnál, ennél többféle aspektuson is elgondolkozzanak. A "Kozma utca és taknyosítás" nem véletlenszerű párosára szintén később térek ki.

A zsidózás új szavazó tábort már nem hoz, és nem ez tartja egyben a Fidesz táborát

Ezt az atomjaira hulló, az antiszemitizmusra és anticiganizmusra alapított Jobbik képes volt belátni. Későn. Szerencsére annyira nem idejében, hogy ne essen szét a neonáci párt.

Az 1930-as évekhez képest több inger éri a társadalmat, információkat önállóan szereznek be az emberek. Közhangulatot tud még teremteni kisebb csoportokban a zsidózás, de már elégtelen pusztán erre építeni.

Ez már a jóval frissebb keletű migránsozással is kiderült: a társadalmi válságban élő szavazók sorra kommentelték a komoly híreket, hogy ezt sem a migránsok tették. Lám, a koronavírus ideje alatt be is fejezte a kormány ezt a kommunikációs stratégiát. Egyelőre.


Gazdasági döntéseket is hozunk, ha valahol nem érezzük jól magunkat: házasság, munkahely, ország


Előbb-utóbb mindenki hátrahagyja azt a közeget, ahol nem érzi jól magát, ahol konfliktusok alanya vagy szemlélője. Legyen az egy házasság, egy család, egy munkahely, vagy akár egy ország. Komoly anyagi veszteséget is vállal egy megromlott együttélésből kilépő, de nem keveset kockáztat anyagilag egy munkahelyen felmondó sem. Az ok igen egyszerű: agresszióban, diszkonform közegben élni jóval költségesebb, tönkremegy benne az ember, a minőségi életre és munkára való képességét veszti el.

Háborús területről, személyes üldöztetés elől is elmennek emberek, de katonailag "békében élő" országban sem nevezhető békének, ahol a hétköznapok része a társadalmi csoportok egymást támadó szembenállása.

Fontosnak tartom a heccpárbeszédtől szenvedő állampolgárok komfort- és morális érzetét is kiemelni. Nem csak zsidókat sért a kozmautcázás, de szekunder szégyenérzet tölti el a magára valamit is adó többségi társadalmat: ha egy államtitkár így beszél a hivatalos oldalán, az én is vagyok. Szemlélni sem óhajtom, ahol így beszélnek emberek traumatikus élményén páros lábbal ugrálva.

A Magyarországon megélt diszkonform érzésnek már gazdaságilag mérhető hatása van: a létszámra egymillióhoz közelítő elvándorlók vezető indoknak adják meg távozásuk okának a magyarországi társadalmi mentalitást, az eldurvuló politikai és közéleti nyelvezetet. Nagyon sokan mondják el, hogy az, hogy máshol inkább találnak munkát, csupán egyik, de még nem is a legfőbb indoka az elvándorlásuknak.

Tömegek csömörlöttek meg attól a kommunikációs kultúrától, ami uralja az országot. Akár negyven-ötvenesek adnak el mindent, és tinédzser gyerekekkel is új életet kezdenek külföldön emiatt.


A világ legfőbb mobilizáló hatása a békés együttélés elérésének vágya


A társadalmi diszkonform érzet nem csupán egy illemtan órán megélt élményként definiálható, hanem az óvodából társaiktól ezt hazahozó gyerekek által, az iskolákban a tanár által tananyaggá emelve. Egy felnövekvő nemzedéket zár be egy korlátolt világba, ha a magyar közéleten szocializálódik. Az oktatásban a versenyképes, minőségi tananyag helyett a társadalmi ellentétek és hatalmi szituációk megélése az elvárás, de legalábbis a szellemi erőforrások jelentős részét valamely csoporttal való szembehelyezkedés köti le.

Hasonlót élünk meg egy szakorvosi vagy kórházi kezelés során is: ahogy szavakban bánnak velünk a magyar orvosok vagy ápolók, az nem egy kulturált ország szocializációjára utal. A hazai egészségügyben nem segíteni akarnak, hanem támadnak. Háttérbe szorul az érezhetően elmaradt továbbképzésekkel szinten sem tartott orvosi (nem)tudás, előtérben marad a hatalmi arrogancia. Amikor mentőt hívunk, a diszpécser agresszív leuralása, a segítséget kérő fél meghazudtolása adott esetben életekbe is kerül.

Tehát pusztán az, mit gondolunk embertársainkról, és miként fejezzük ki magunkat a társas érintkezésben, az élet számos területén pénzben és emberéletben is mérhető hatása van.

Azért tartom ezt fontosnak kiemelni, hogy a világot kizárólag gazdasági mutatókban elemezni hajlandó vitapartnereimnek igazoljam, elégtelen az az érvelésük, hogy szerintük nem a náculás, a másik embert eltiporni vágyás az elsődleges probléma idehaza.
Ahogy együttélési, baráti vagy munkahelyi kapcsolatot tönkre tesz az ott megélt kommunikációs és együttélési kultúra, épp így a közös gazdasági életet is működtető társadalmat is szétzülleszti az uszítás. Arra, gondolom, nincs válaszuk a gazdaságfetisisztáknak, hogy egy értelmiségi állást miért cserél fel valaki instabil lakhatási körülmények közt megkezdett, külföldi, eleinte alacsonyabb presztízsű munkakörre. Mert megteszik, és a korlátolt, csak a gazdasági hatást elemzésüknek ez ellentmond.

Nem másért hagyják el Magyarországot már szinte egymillióan, mert rettentően unalmas, káros, deprimáló, hogy Magyaroszágon élni annyit jelent, hogy egy némethszilárd elböfögi magát, vagy egy orbánviktornak fickós az uborkája, amit legalább 10 éve nem lát, ha lenéz. És ez nem karikatúra, hanem hivatalos politikai kommunikáció.

Ahogy pszichológusok javasolták, ne nézzük a koronavírusról szóló híreket pusztán két hónapja, mert ez tölti ki mindennapjainkat, eközben tíz éve egy disznókonda és egy porfészek sarki kocsmájának hangulata árad a Kossuth térről. Az, hogy mely házban élünk, milyen, átlagosan lepukkant és középszerű hazai cégnél dolgozunk, sokadlagos ahhoz képest, hogy teljes bénultságot okoz Magyarországon élni. Lakást, munkahelyet tudunk cserélni, de közhangulatot nem lehet levetkőzni itt élve.


Mi a szleng?

Többekkel vita alakult ki, mi több, az államtitkár oldala alatt is érvelt úgy valaki, hogy a kozma utca csak vicces szó, szleng a posztjában. Túl azon, hogy nem értem, mitől lett vicces az utca szótól az odakozmálás, sosem hallottam sem én, sem mások ezt.

A szleng alakiságának egyik legfőbb tulajdonsága, hogy a definiálni szándékozott dolgot annak elsődleges megnevezésétől eltérő formában, azt színesítve teszi meg. A lekozmálást kozma szóval illetni nem szleng.

Az odaégett ételre humorosan utalni kellene valamiféle csavar. Az utca szó nem hordoz humor értéket, bevinni valamely utcába valakit az félrevezetést jelent.

A csavar ott létezik, hogy nem az odaégett ételre kíván beemelni új jelentéstartalmat, hanem a főzés csupán egy alkalom, hogy elsüssön egy odapasszoló heccelő, egy társadalmi csoportra utaló szót.

Talán meg sem komponált. Valószínűleg része Németh Szilárd mindennapos szókészletének és humorának az antiszemitizmus.

Nem szeretnék prűd lenni, miközben az "olyan vékony vagy, mint egy auschwitzi menekült" kiszólások már Kádár-kori óvodás korom hétköznapjai voltak. Igaz, senki nem mondta el, elmenekült-e bárki is Auschwitzból.  Kisgyerekként az égett be a tudatomba, hogy aki ott van, az sovány. Azt pláne nem mondta el senki, hogy szülővárosomban, Debrecenben, hogy nem égett le a pofájukról a bőr a belvárosban felhúzott gettókerítés és a mögé beszorított zsidók mellett sétálva az ott lakóknak. Ez utóbbi érettségi anyag részét sem képezte.

Én csak azt mondom, hogy ahogy egy szélsőjobbos Brit Nemzeti Párt soraiban sem lehet már helyet kapni a deportáló korszak retorikájával, úgy 2020-ban is legyen már kurva ciki egy államtitkár hivatalos facebook-oldalán kozmautcázva elszenesedésről poénkodni.

Ahogy erről, úgy a nyelv- és kommunikációelméletből magukat képezni nem akarókkal is igen bajos arról vitázni, miért nem nevezhető szlengnek a dolgot jelölő, az elsődleges jelentést hordozó betűsor.


Célzott, heccelő uszítás, az agressziót elviselés kiépítése

Az is egy alapvetés a kortárs − tíz-húsz éven belüli − antiszemita közbeszédben, hogy nem célja már a közlőnek, hogy össztársadalmi reflexió szülessen egy uszító beszólására. Az utóbbi évek kirekesztő retorikája vagy szimbolikus megjelenése kifejezetten azt célozza meg, hogy csak a célcsoport illetve annak érzékenyebb részének asszociációját kiváltsa. Célzottan heccel, hatalmat fitogtat. Eközben elfogadást  ösztönöz vagy az egyetértők, vagy a heccelést elunók táborában. A másikba belerúgás a magyar hétköznapok kultúrája lett.

Egyébként erre épül az online bullying, az iskolai zaklatás, de erre épül a fenyegetés pszichológiája is.

Valódi tett nélkül (egyelőre), látszólag súlytalan dolgok említése, de a célszemély sokszor traumatizált pontját találja meg, és az által kívánja leépíteni a védelmi burkát és személyiségét.

Erre egyetlen hathatós válasz nem az ignorálás, mert akkor ez a verbális támadás mindig szed áldozatokat. Biztosan nem az azt ignorálót sérti, ebben nincs vita.

Az ignorálással csak végignézhetjük mások szenvedését. Az agressziót végignézés is agresszió, mi több, patologikus alkatra utal. A jogban tettestársnak nevezik. Büntetik.

Az érzelmi intelligencia hiányára is utal, ha valaki érzéketlen mások érzékenységére vagy szenvedésére. Tehát nem tartom értelmiséginek azt a vitafelet sem, aki már legyint ezekre.

Az egyetlen válasz a verbális agresszor azonnali megbüntetése, vele szemben az erő, a törvény erejének felmutatása, a társadalom általi megvetése.

Amikor a Jobbik 2012. március 19-én gárdista ruhásokat ültetett ünnepi díszben a Parlament karzatára, egy büdös szót sem szóltak a jobbikosok:

gardistak_a_parlamentben.jpg
Kép: gárdisták a Parlament karzatán 2012. március 19-én, a német bevonulás évfordulóján. Fotó: origo.hu

Vártak, hogy a történelemben képzett értelmiség, akiknek jelent valamit a német megszállás, a Jobbik horthysta, népirtást igenlő retorikáját ismerve, reagáljon valamit rá. Megtörtént, az akció elérte célját.

Tévedés azt is gondolni, hogy a törvényhozás színhelyén militarista demonstrációt nem észrevenni, azt helyénvalónak tartani megoldás. Komplett idiótának, a demokratikus és civilizált értékeit megőrizni képtelen csürhének tartanak minket, magyarokat az EU-ban és a világban, teljes joggal. Épp a tíz éve sorozatosan bármit megtűrésünk miatt.

Így ért célt Szilárd kozmautcázása is, a cikkem nélkül is többekben megütközést keltve. Külföldön élő ismerőseim a cikkem felvezető sorait látva szinte bizonyosan hányingerüket elfojtva lapoznak, és örülnek, hogy végre nem ez a posvány tölti ki létezésük mindennapjait. Ugyanezt érzem, ha rövidebb-hosszab ideig külföldön vagyok: fel lehet végre lélegezni.

Az itthon maradott többiek pedig megint hozzászoktak valamihez, amivel megint lejjebb kerültünk a nyakig érőben.


Zsidók és a takony

Hogy Németh Szilárd kozmautcázása mellé szorosan miért épp az eltaknyosítás került párba humorforrásnak, miközben az államtitkár a saját főztjét aligha szeretné egy testváladékhoz hasonlítani, arra csak a medence szót adom meg kulcsként. Átlinkelve és átfutva a 2008-as Bayer-cikkre adott válaszcikk-özönt, és az azt elemző Political Capital cikket, így tizenkét év távlatból már egy szinte érthetetlen célú, de az ország teljes médiaspektrumát megmozgató zűrzavaros, undorító uszítás-történetté vált.

Csak azt tudom ismét leszűrni, hogy Magyarország egy kommunikációs tébolyda, ami rettentő sok pénzbe és tönkretett emberéletbe kerül. Minden bizonnyal teljességgel céltalanok, sokak számára akár lényegtelenek is ezek a kormányzati fröcsögések és arra adott társadalmi felháborodások, viszont képzeljük el, nálunk haladóbb országok hova jutottak el tizenkét év alatt, míg mi ezzel vagyunk megáldva, de ennél fontosabb ügyekben sem érünk el semmit.

És mindenki számolja ki, tizenkét év, tíz év mennyit jelent az ő életében, mi mindenre lehetett volna képes ahelyett, hogy a napjait egy útszéli kocsma közönsége befolyásolja alapjaiban. Az ő adóján élve.


Eszes Beáta
a szerző reformátusnak keresztelt ateista

címlapkép: Németh Szilárd, a magyar Parlament kormánypártjának alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára az eltaknyosítás ellen küzd, láthatóan sikertelenül. Forrás: facebook




 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr115715248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása