O.V.: "Főpolgármester úr, számomra a főváros nem matematikai, hanem irodalmi kérdés."

Orbán Viktor Tarlós Istvánhoz intézett szavai

Blikk: "Oké, de ez mit jelent?"

T. I. : "Ezt nem akarom és nem is tudom értelmezni."

Tarlós István Blikkhez intézett szavai

Ha még magának a főpolgármester úrnak sincs fogalma a miniszterelnök úr misztikus megjegyzésének jelentéséről, akkor a Bermuda-háromszög, a yeti, a chupacabra, Berki Krisztián elsöprő sikere és más izgalmas rejtélyek után egy újabb titokkal gazdagodott az emberiség. Elvégre nem állíthatunk minden miniszterelnök mellé egy katonai kódfejtőt vagy dakota származású irodalomkritikust. Talán Erich von Däniken egyszer majd előrukkol valami hátborzongató, földönkívüli magyarázattal.

A létezésén és azon kívül, hogy nagyon foglalja a helyet, nem teljesen egyértelmű, hogy mi a gond Budapesttel, főként, mint irodalmi alkotással. Esetleg újra kéne írni az egész bűnös várost? Elképzelhető, hogy Budapest fővárosnak egy kicsit már túl zsémbes és öregecske? Sminkelni kellene? A Várbazár felújítása tényleg hasonlít ehhez a művelethez, mivel azt is naponta fel kell újítani.

Talán végre elérkezett annak az ideje, hogy valahol a közelben alapítsunk egy teljesen új székesfővárost. Valószínűleg ezért is nevezték ki a hetyke bajszú Tessely Zoltánt Etyek, a Szent László- és Váli-völgy hűséges, készséges és alázatos szolgabírájává. Felcsút vajon alkalmas lesz-e a napjainkban látványosan felemelkedő Kelet-európai Birodalom (vö. Keletrómai-birodalom) székhelynek? A leendő Bizáncnak jelenleg mindössze 1.812 lakosa van. Ez kétségtelenül nagyon biztató szám, de elegendő-e ez arra, hogy a település belátható időn belül, nyüzsgő, színes, ennek ellenére dekadenciától szigorúan mentes metropolisszá váljon?

Ezt a mostani fővárost a magyar miniszterelnök valami miatt ki nem állhatja, sőt rettenetesen utálja. Bizony nagyon méltánytalan megnyilvánulás a részéről, mivel Budapest nem tehet arról, hogy az lett. Hosszas válogatás után így alakult. Az a szokás, hogy minden rendes országnak van egy fővárosa. Az egész országra nem lehet rámondani, hogy az. Mármint azt, hogy Magyarország fővárosa önmaga, kivéve Budapestet és a hozzá tartozó agglomerációt.

Tarlós Istvánhoz intézett atyai intelmeiben a miniszterelnök úr azt is kijelentette, „ha rajta múlna, nulla százalék EU-s fejlesztési forrást biztosítana Budapest számára, az uniós pénzeket vidékre irányítaná”. Ez bizony határozottan hazafias, márciusi ifjakhoz méltó gondolat. Máig is érthetetlen, hogy minek lebzselt Petőfi Sándor a korhely cimboráival a Pilvax kávéházban. Mentek volna inkább vidékre forradalmat kirobbantani.

Orbán Viktor szigorú dorgálását izgalmasan ellenpontozta Lázár János, főispán biztató kijelentése, miszerint: „A kormánytól nem kell megvédeni Budapestet, mert az a főváros legnagyobb támogatója.” Az amúgy sem egyszerű esetet még pikánsabbá tette az eddig gondosan titkolt szürke eminenciás, Habony Árpád felbukkanása, ezúttal békebíróként. A hedonista jószolgálati nagykövet szerepe nem teljesen világos. A miniszterelnök és a főpolgármester hivatalosan nem esküdt ellenségek. Az persze elképzelhető, hogy Tarlós István közben átállt a sötét oldalra csak elfelejtették őt erről időben értesíteni. Egyes források szerint a főpolgármester azzal hozta ki a sodrából a miniszterelnököt, hogy Tarlós zoknit stoppolt és az "In the Mood"-ot fütyörészte a megbeszélésük közben.

Az egymásnak ellentmondó kijelentések alapján Budapest esetében egy eklektikus, improvizatív, zsarolásokkal és fenyegetésekkel teli városfejlesztési és működtetési koncepció rajzolódik ki a szemünk előtt. Az ördög a részletekben lakozik. A fentiek fényében a gonosz szerzet valószínűleg egész nap össze-vissza rohangál a lakhelyei között, meglehetősen nagy sebességgel és vélhetően igencsak feldúltan.

Szobortologatásra, újak felállítására, régiek eltüntetésre, utcák, terek hazafias átnevezésére feltehetően a jövőben is bőven lesz pénz, mivel ezek egy nagyváros infrastruktúráját alapvetően meghatározzák. Stadionokból, jobban mondva fedett sportlétesítményekből sem lesz hiány. Az egyikből a másikba eljutni viszont embert próbáló feladat lesz az arra vállalkozó bátor, mindenre elszánt kalandorok számára. A lázálomszerű Budapesti Olimpia versenyszámai közé – a külföldi látogatók részére – érdemes lenne felvenni a tájékozódási tömegközlekedést is.

Budapest egyes részei irgalmatlanul leroggyant állapotban vannak. Ezeket a távoli, zord vidékeket szerencsére csak panelprolik lakják. A rezervátumokban élő őslakosok, illetve telepesek (lásd. Kovács Ákos, nótaénekes) mindennapjai és életmódja nem nagyon érdekli a kormányt. Bayer Zsolt szerint pogány baloldali szavazókról, illetve liberális nyavalyásokról van szó, akik nem érdemelnek kíméletet. Senki ne ringassa magát hamis illúziókban. A harci publicista nemsokára ki fogja jelenteni, hogy a jobbikosok is valójában liberálisok, csak egy kicsit másként.

A főváros tömegközlekedése romantikus, XIX. századi szemmel nézve világszínvonalú. Mai mércével mérve viszont egy kissé slampos. Budapest, Bukarest után Európa második legszennyezettebb levegőjű fővárosa. „A Budapest környezeti állapotértékelése 2013” tanulmány alapján a belváros – különösen az V. VI. VII. kerület – levegőminősége erősen kifogásolható. Némi optimizmusra adhat okot az, hogy a káros egészségügyi mellékhatások csak huzamosabb tartózkodás esetén és valamikor később jelentkeznek.

Bécs tömegközlekedési-hálózatának tervezéséhez és fejlesztéséhez képest Budapestté eléggé anarchisztikusnak tűnik. A budapesti 4-es metró építését 1978-ban kezdték el és 36 év múlva át is adták. Eközben még a Szovjet birodalom is összeomlott. Bécsben a 16,4 km-es U4-es szakaszt 5 év, a 17,4 km-es U6-ost 7 év alatt építették meg. Az U5-sel 1967 óta ők sem boldogulnak, ezért inkább túlléptek rajta.

Nem szabad azonban elhallgatni azt a jelentős tényt, hogy mindeközben Magyarország tereinek nagy részét sikeresen leköveztük. Nem tudom, hogy máshol mennyi az egy főre jutó térkövezett területek nagysága, de nem lepődnék meg, ha ebben világelsők lennénk. Az uniós fejlesztések jelentős hányada mehetett el a lakosság közérzetét alapvető mértékben meghatározó, rekreációs térburkolásokra. Valóban nagyon praktikus megoldás, mivel játszi könnyedséggel fel lehet szedni, és ha maradt még rá egy kis pénz, másik, jóval tetszetősebb díszburkolatot lehet a helyére lerakni. Egy autópályával, vagy egy normális közúttal sokkal több macera és probléma van.

Budapest infrastruktúrájának fejlesztése jelenleg a miniszterelnök szimpátiájától, pontosabban ellenszenvének mértékétől, Tarlós István zsarolási potenciáljától, a kerületi polgármesterek szándékaitól és jóindulatától függ.

Herr Bürgermesiter Michael Häupl jóval könnyebb helyzetben van. A 66 éves joviális herpetológus már 1994. november 7. óta Bécs közkedvelt polgármestere.