Louann Brizendine M.D.
„Egészen elképesztő adat, de Louann Brizendine, a San Franciscó-i egyetem neuropszichiátere The Female Brain (A női agy) című könyvben leírtak szerint a nők egy nap 20 ezer szót ejtenek ki a szájukon hangosan, amíg egy férfi csupán 7 ezret: tehát a nők gyakorlatilag háromszor annyit beszélnek.” (A nőt hallgatni, a férfit olvasni kell)
Ez bizony valóban egészen elképesztő adat. Mint soha, sehol sem végzett – ráadásul nem is kezdett – neuropszichiáter, akinek még a San Franciscó-i egyetemet is csak úgy nagyjából 9.532 kilométernyi távolságra sikerült megközelítenie, kénytelen vagyok teljesen megbízni a fent leírtakban és azokon egészen elképedni. Ez van. Valakikre biztos rászereltek valamilyen furfangos szószámláló szerkezetet, a statisztikai kiértékelés után pedig jött a döbbent felismerés. A nők átlagosan 20 ezer szó/nap sebességgel száguldanak át az életükön, a férfiak pedig komótosan ott dörmögnek mögöttük a maguk jelentéktelen, 7 ezres lomhaságukkal.
Minőségről az idegfeszítő cikkben nem esett szó, pedig mind a beszéd, mind az írás esetében ennek jóval nagyobb a jelentősége, mint a puszta mennyiségnek.
Egészen elképesztő volt számomra az is, amikor X. Y. (kitalált név, de valójában hímnemű) a fülem hallatára vizsgázott szervetlen kémiából Dr. P. I.-nél (Dr. Pais István). Hosszan tartó, kiválóan felépített beszédről volt szó, amivel a szónok valószínűleg hatalmas sikert aratott volna a római szenátusban is. Ez a tény teljesen elkeserített és összetörte minden maradék illúziómat. Jómagam még a legszebb nyári élményeimmel kapcsolatban sem tudtam volna ennyi érdekfeszítő kalandot elmesélni, a kihúzott tételről nem is szólva. Azzal próbáltam vigasztalni magamat, hogy ezidáig egészen jó életem volt.
Egészen elképesztő feleletről volt szó, ami lenyűgözte a teljes hallgatóságot, azaz mind a professzor urat, mind engem, a vesztes urat. Pais professzor a pompás szónoklat után nem is fukarkodott az elismeréssel:
– Gratulálok, fiatalember! Ennél szebb feleletet még életemben nem hallottam. Mivel azonban csupán marhaságokról volt benne szó, erre sajnos csak elégtelent tudok adni magának. Használja egészséggel! Nem szeretem, ha valaki feleslegesen rabolja az időmet.
Önbizalmam ezek hallatán azonnal helyreállt és nagyjából tíz, megfelelő mondattal sikerült kiszabadulnom szorult helyzetemből. Az általam elmondottak szerencsére nagyjából megegyeztek Pais professzor ízlésvilágával.
Egészen elképesztő Oakland Sushi Garden esete. Az illető egyetemi tanulmányi végeztével, 26 éves korában úgy vélte, minden, amit csak akart elmondott már az életében, ezért ezentúl kizárólag másokat fog meghallgatni. Miután ezt kijelentette, egy szót sem szólt többé, ami miatt rövidesen gyámság alá helyezték. Sushi Garden számára mindez pompás lehetőséget biztosított arra, hogy kedvére hallgathasson bármit és bárkit, ami érdekesnek tűnt számára. Mivel teljesen beszámíthatatlannak tartották, nem okozott gondot az sem, ha az őt idegesítő fecsegőket egyszerűen faképnél hagyta.
73 éves korában kiadták „Micsoda érdekes dolgokat hallottam másoktól” című könyvét, amely mind a kritikusok, mind az olvasók körében hatalmas sikert aratott. Ez egyáltalán nem lehetett meglepő egy olyan szerző esetében, aki egész életében csupán érdekfeszítő dolgokról hallott. Ki engedheti meg magának manapság ezt a luxust?
A szerzőt ezután briliáns elmeként jellemezték, de mivel a könyvének eladásaiból Sushi Garden jelentős anyagi bevételre tett szert, rokonsága ragaszkodott a gyámság további fenntartásához. Azzal érveltek, hogy Oakland Sushi Garden kétségtelenül remdkívül briliáns elme, de nem hajlandó köszönni senkinek.
Az is egészen megdöbbentő, amit Dr. Charlie (Charles) Birdland, amerikai jazz szaxofonos és ornitológus publikált „A nők és a lousinianai vízirigók (Parkesia motacilla) összehasonlító vizsgálatai New Orleans környékén" című tudományos munkájában. Dr. Charlie mintegy két évtizeden át tanulmányozta alaposan és részletesen az említett populációkat és arra a megállapításra jutott, hogy a környékbeli vízirigók négyszer annyit beszélnek, mint a New Orleans-i nők. A Wilson Ornitológia Társaság (The Wilson Ornithological Society) szerint ez egészen elképesztő teljesítmény.
A megfigyelési módszerek fejlődése hamarosan talán még azt is lehetővé teszi számunkra, hogy végre egészen elképedjünk annak megállapításán, hogy a kanadai hódok (Castor canadensis) esetében a nőstények vagy hímek rágnak-e többet, és vajon beszélgetnek-e közben. Ehhez mindössze néhány olyan kanadai tudós szükséges, akik ilyesmivel szeretnének foglalkozni.
Az is egészen elképesztő lenne, ha Louann Brizendine nekiveselkedne Fidel Castro beszédeinek feldolgozásának. A kubai vezető 1960-ban négy és fél óráig szónokolt az ENSZ-ben miközben rengeteg érdekes szót elhasznált. A Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán 7 óra 10 percen keresztül győzködte a hallgatóságát. Sikerrel.
Az említett illető egyébként szakállas és férfi, így beszédei jelentősen torzítanák az egészen elképesztő szószaporítási statisztikákat.
