Császy Zsolt levelét megírta. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori értékesítési igazgatója - akit a Sukoró-ügyben bűncselekmény hiányában indoklással született másodfokú ítéletet követően a Kúria a minap, Tátrai Miklós volt vezérigazgatóval együtt, több éves letöltendő börtönbüntetéssel sújtott - Molnár Gyulát, az MSZP elnökét szólította meg.
A társával együtt már eddig is éveken át meghurcolt tisztviselő ráérzett a lényegre. Arra, hogy az MSZP valamiért lapít. Helyzetéből adódóan a miért-tel ő érthetően nem foglalkozott, pusztán arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a szocialista pártnak kutya kötelessége lett volna a jogtiprást szóvá tenni. A másodfokú felmentő ítéletnek még a sajtóban megjelent kivonata is elegendő jogi érvet biztosított volna ehhez, ha amúgy nem lenne egyértelmű, hogy a kezdettől koncepciós perről van szó, amellyel mindenek előtt a volt miniszterelnök Gyurcsány Ferencet célozta meg az orbáni (i)gazságszolgáltatás. És ha már vele nem bírt el (ahogy a Parlamentben megígérte: vádlója lett vádlóinak), hát azokon áll bosszút, akik nem voltak hajlandóak, a történteket meghamisítva, ellene vallani.
Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró szerdán az MNV Zrt. korábbi vezetőit felmentő másodfokú ítélet mintegy kétórás indoklása során kifejtette, a vádlottak a telekcserével kapcsolatos döntés során joggal tartották szem előtt az állam érdekét, és érezték fontosnak a beruházás megvalósulását, amely 1,3 milliárd euró tőkebefektetéssel, munkahelyek teremtésével kecsegtetett. A vádlottak megalapozottan jutottak arra a következtetésre, hogy döntésükkel az állami vagyonban nem hogy kárt okoznának, hanem azt gyarapítják. (...)
A táblabíróság szerint ugyanakkor az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, a Szolnoki Törvényszék a tényállást hiányosan, helyenként iratellenesen állapította meg, és az ítélet indoklási kötelezettségének sem tett mindenben eleget. A tanácsvezető bíró kitért arra, hogy a törvényszék – figyelmetlenségből vagy leírási hiba miatt – tanúvallomások egyes részleteit az elhangzottakkal ellentétesen jegyzőkönyvezte. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egy részét is iratellenesen értékelte, és téves következtetéseket vont le."
http://hvg.hu/gazdasag/20161026_Masodfokon_felmentetttek_a_fovadlottakat_Sukorougyben
Császy Zsolt érthetően nem foglalkozott azzal, miért hallgat az MSZP, nekem azonban van ezzel kapcsolatban egy elméletem. A szocialista párt régi rossz beidegződésként általában bevállalja a kínos csendet, ha valamely ügyben a nagyokosok - hol a vezérkar tagjai, hol a valódi döntéshozó háttérbeli irányító - nem biztosak a dolgukban. Ahogy decemberben is: több, mint két hétig emésztették Botka László váratlan színre lépését, nem különben annak abszolút pártszerűtlen módját, azt, hogy a szoci vezérkar is a 168 Óra hasábjairól, a közvéleménnyel egy időben értesült arról, hogy a szegedi polgármester feltételei teljesülése estén - korábbi kijelentéseivel gyökeres ellentmondásban - vállalná a miniszterelnök-jelöltséget. (Azok a bizonyos feltételek többségükben a pártelnök által meghirdetett úttal való szakítást eredményezték.)
Mindezek alapján látatlanban borítékolom a megfejtést a Sukoró-ügyre. Zárt körben azon törhették (törik?) a fejüket a korifeusok, vajon másoknak is szemet szúrna-e az ellentmondás a Botka által meghirdetett "szakítunk a múlttal és annak meghatározó szereplőivel" vezetőelv és a között, ha az MSZP kiállna a jogtalanul meghurcolt tisztségviselők mellett. Mégis csak hogyan venné ki magát az, hogy egyrészt szeretnék letolni a politikai térképről a DK elnökét és ehhez ideológiát is sikerült gyártaniuk (jobban mondva átvenniük az Együtt 2014-es datálású érvrendszeréből), másrészt viszont védelmükbe vennék az általa vezetett kormánnyal együtt emlegetett ügy két fontos szereplőjét?!
A Wikipédiából: Császy Zsolt 1993-ban kilépett a Fideszből. Ekkor azt üzente Orbán Viktor pártelnöknek, hogy ő az erő szavában nem hisz, és inkább él egy rosszul szervezett demokráciában, mint egy jól szervezett diktatúrában.
Hogy itt emberi életekről van szó és hogy az egész ügy a kezdetektől vészterhesen koncepciós, azt ők is tudják, de a jelek szerint a Botka - vagy tanácsadói - által megálmodott imázsba egyszerűen nem fér bele a kormányzati kommunikációban Gyurcsányhoz kapcsolt politikai elítéltek melletti kiállás. Mi ez, ha nem az elméletben többnyire elutasított "a cél szentesíti az eszközt" politikai fegyverének gyakorlati alkalmazása?!
Rossz hírem van Botkának is, meg a pártelnökének is: ez a passzivitás nagyon is aktívan jelzi, hogy valódi megújhodásról szó sincs az MSZP háza táján, pusztán szavazatvásárló, tartalmatlan jelszavakról. Ez az irány arra ugyan jó, hogy késleltesse vagy akár meg is akadályozza a demokratikus pártok együttműködését - vagyis növelje Orbánék esélyét a hatalomban maradásra -, amúgy viszont egy "új MSZP" helyett nagyon is a régi MSZMP-t idézi.
Szégyen. Nyers Rezsőék huszonnyolc éve egészen biztosan nem így gondolták.
