A mexikói drogkartellek II.

A Tijuana-kartell (Cártel de Tijuana) – Első rész

2017. augusztus 16. - Toadwart66

A Tijuana-kartell, más nevén az Arellano Félix kartell (Cártel de Arellano Félix, CAF) az egyik legnagyobb és legerőszakosabb mexikói szervezett bűnözői csoportként tett szert a hírnevére, bár a későbbiekben a Los Zetas és a Sinaloa közötti összecsapások a kegyetlenséget náluk jóval magasabb szintre emelték.

Az Arellano Félix-klán fő működési területe a mexikói Baja California állam volt, de fénykorukban Mexikó egész észak-nyugati részének csempészútvonalait ők uralták.

Az Arellano Félix családban tizenegyen voltak testvérek, hét fiú és négy lány. A család sokáig a Sinaloa állambeli Culiacánban élt, és csak később költöztek át a Baja Californiában fekvő határvárosba, Tijuanába.

A Tijuana-kartell, a Sinaloa- és a Juárez-kartellekhez hasonlóan a Guadalajara-kartell felbomlása után szerveződött. 1989. április 8-án a Guadalajara főnökét, Migel Ángel "El Padrino" Félix Gallardót Mexikóban letartóztatták. A mexikói keresztapát egy DEA (Drug Enforcement Administration) ügynök, Enrique „Kiki” S. Camarena Salazar elrablásával, megkínzásával, meggyilkolásával, valamint zsarolással, kábítószer-csempészettel, és egyéb erőszakos cselekményekkel vádolták meg. Gallardót elítélték ugyan, de a szervezetet egy ideig a börtönből is képes volt irányítani. Amikor azonban átszállították egy szigorúbban őrzött fegyintézetbe, sikerült elszigetelni őt a külvilágtól.

A Guadalajara szervezet ezután több részre szakadt. El Padrino állítólagos unokaöccsei, az Arellano fivérek, Ramón és Benjamin megalapították a Tijuana-, Héctor Luis "El Güer" Palma Salazar, valamint Joaquín Guzmán "El Chapo" Loera a Sinaloa-, Rafael Aguilar Guajardo és Amado Carillo Fuentes, (El Señor de los Cielos) pedig a Juárez-kartellt.

1989-től 2002-ig az Arellano Félix szervezet tartotta ellenőrzése alatt a Mexikóból Kaliforniába, és Arizónába vezető szállítási útvonalakat. A DEA (Drug Enforcement Administration) jelentése szerint a kilencvenes évek elején, az Egyesült Államokban eladott kokain 40 százaléka a Tijuana-kartelltől származott. A kartell befolyásának növeléséhez rendkívül erőszakos módszerekre, valamint rengeteg magas rangú állami hivatalnok, rendőrtiszt, politikus, amerikai vámtiszt megvesztegetésére volt szükség.

A kartell ebben az időszakban rendkívül hatékony korrupciós hálót épített ki. A testvérek ennek során nem kicsinyeskedtek. Hetente nagyjából egymillió dollárt fordítottak megvesztegetésre. A kartell ezáltal beszivárgott a mexikói bűnüldöző szervezetekbe és az igazságügyi rendszerekbe. Az Arellano fivérek vakmerőségük és erőszakosságuk ellenére emiatt közel 13 évig szinte érinthetetlenek maradtak.

A szervezet részt vett az Egyesült Államokban folyó utcai kábítószer-kereskedelemben. A kokain és a marihuána mellett nagy mennyiségben csempésztek heroint és metamfetamint.

Szövetségük az Öböl-kartellel (Cártel del Golfo) akkor kezdődött, amikor a legszigorúbban őrzött mexikói állami fegyintézetben, az Altiplanóban (Centro Federal de Readaptación Social Número 1), Benjamin Arellano Félix és Osiel Cárdenes, az Öböl-kartell vezetője találkoztak. A Tijuana-kartell ezenkívül együttműködik a Cártel de Jalisco Nueva Generación-nal is. A mexikói szerevezett bűnözői csoportok közötti kapcsolatok folyamatosan változnak. Mivel a kartellek az általuk veszélyesnek ítélt újságírókat is megfélemlítik, gyakran brutálisan kivégzik, nehéz pontosan áttekinteni az éppen aktuális szövetségeket.

A Félix Arrellano kartell, az általa felügyelt csempész-útvonalak, területek ellenőrzése és kiterjesztése miatt, 1989-es megalapítása óta folyamatos harcot vívott a rivális kartelekkel, elsősorban a Sinaloával, valamint a Juárez-szel.

1992-ben „El Chapo” Guzmán emberei Puerto Vallartában, a Christine diszkóban rátámadtak Ramón és Benjamin Arellano Félixre, akiknek sikerült elmenekülniük. A támadás során hat személy halt meg.

1993. május 24-én a Guadalajara-i nemzetközi repülőtérének parkolójában a Tijuana-kartell bérgyilkosai megpróbálták likvidálni Joaquín „El Chapo” Guzmán Loerát, de a sicario-k a drogbáró gépkocsiját összetévesztették Juan Jesús Posadas Ocampo bíboros autójával. A merénylet során hét ember, köztük a bíboros, életét vesztette. A hivatalos nyomozás azt állapította meg, a bérgyilkosok Guzmán Loreát akarták megölni.

A Szövetségi Közigazgatási Minisztérium (Ministerios Públicos Federal) szerint azonban Ocampo bíboros volt a kiszemelt célpont. A bíboros ugyanis fontos információkkal rendelkezett a szervezett bűnözés és a politikusok közötti kapcsolatokról, és nyíltan elítélte a kábítószer-kereskedelmet. A katolikus egyház is ezt a magyarázatot ismerte el. Posadas Ocampo mindenesetre meghalt, „El Chapo” Guzmán pedig taxival sértetlenül elhagyta a helyszínt.

1993. november 24-én az Ochoában található Bali-Jai étteremben Arellánóék megpróbálták megölni Amado Carillo Fuentes-t (El Señor de los Cielos), a Juarez-kartell vezetőjét. A lövöldözés során több ember életét veszítette, de testőreinek köszönhetően Amado Carillo Fuentes-nek és családjának sikerült elmenekülniük a helyszínről.

1994. június 11-én, hajnali 2 óra 20 perckor nagy erejű plasztikbomba robbant egy, a Guadalajarai Camino Real szálloda előtt álló gépkocsiban. A járműben öt ember tartózkodott, akik azonnal meghaltak. Az áldozatok maradványai közel 300 méteres körzetben szóródtak szét. Tizenöt ember megsebesült, a szálloda ablakai betörtek. A robbanást a Camino Real szállodától még egy kilométerre is hallották. Később kiderült, hogy a merényletet Humberto Rodríguez Bañuelos („La Rana”, a Béka), az Arellano Félix kartell bérgyilkosainak főnöke szervezte meg, hogy megöljék Ismael „El Mayo" Zambadát, a Sinaloa-kartell egyik főnökét. A merénylet azonban nem érte el a célját.

1997. november 27-én a Tijuana-kartell Jesús Blancornelas újságírót azért akarta likvidálni, mivel az cikkeket jelentetett meg a kábítószer-kereskedelem és a politikai korrupció összefüggéseiről, valamint publikált egy fényképet Ramon Arellano Félixről. Az újságíró kocsiját 180 lövés érte, de Blancornelast ebből csak négy találta el. Az újságíró ugyan súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a merényletet. A sofőrje és a testőre – akit 30 találat ért – azonban a helyszínen életét vesztette. A bérgyilkosok vezetőjét, David Barront sikerült lelőni.

A Tijuana-kartell egyik legbrutálisabb cselekedetét 1998. szeptember 17-én követte el. Az Ensenada közelében fekvő El Rodeo Ranchon (Baja California) a kartell bérgyilkosai 19 embert végezték ki AK-47-es gépkarabélyokkal. Az éjszaka elkövetett vérfürdő során a bérgyilkosok sem a nőket, sem a gyerekeket nem kímélték. A legfiatalabb áldozatuk mindössze két éves volt. Ez fordulópontot jelentett a kartellek erőszakos leszámolásaiban, mivel eddig a családtagok, főként a nők és gyerekek életét az egymás ellen folytatott háborúk során megkímélték.

A kartell bosszújának célpontja Fermín Castro túlélte ugyan a mészárlást, de súlyos fejlövése miatt kómába esett, majd később meghalt. Castro tanárként dolgozott, emellett állatokat tenyésztett, rodeókat rendezett, és a Sinaloa-kartellnek dolgozott. A mészárlás okára azóta sem derült fény. Elképzelhető, hogy a merénylettel Arellanóék akartak üzenni a Sinaloának, de az is felmerült, hogy Fermín Castro elszámolási vitába keveredett a Tijuana-kartellel.

2008. január 26-án mexikói szövetségi ügynökök és a hadsereg tagjai elfogták Alfredo „Popeye” Arujo Avil-lát, a Tijuana-kartell egyik legismertebb bérgyilkosát, aki többek között részt vett az Ocampo bíboros ellen elkövetett merényletben, és az újságíró, Jesús Blancornelas elleni támadásban.

2002 után a szervezet körüli védelem fokozatosan megszűnt. A Tijuana-kartell vezetőit az ezt követő évek során vagy letartóztatták, vagy megölték. Fő vetélytársuk, a Sinaloa-kartell fokozatosan visszaszorította a Tijuánát. Az APO vezetőinek elfogását valószínűleg maga Joaquín „El Chapo" Guzmán is segítette.

A 2008-ra a kartell jelentősen meggyöngült. Egyes információk szerint 2011-ben a Tijuana-kartell kiegyezett Joaquín „El Chapo" Guzmánnal és ezután a Sinaloa-kartell felügyelte a működésüket.

A kartell jelenlegi vezetője Enedina Arellano Félix, aki fivéreivel ellentétben az erőszakos módszerek alkalmazása helyett inkább ésszel, üzleti alapon vezeti a szervezetet. A kimondottan visszahúzódó életet élő drogbárónő megpróbál megegyezni és szövetséget kötni a többi mexikói szervezett bűnözői csoporttal.