Miniszterelnöki Kabinetiroda, avagy az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya

„Önálló minisztériumként jön létre a Miniszterelnöki Kabinetiroda – olvasható a kedden parlament elő kerülő egyik törvényjavaslatban. A törvényjavaslat szerint az új minisztérium feladata Orbán Viktor munkájának segítése lesz, Rogán Antal munkáját közvetlenül a miniszterelnök fogja irányítani.”

Forrás: Rogánnak külön minisztériuma lesz Miniszterelnöki Kabinetiroda néven

Tisztelet a Hősöknek!

Kemény, veszélyes és hősies idők voltak. A hetvenes, nyolcvanas években kibontakozó Magyar Nemzeti Ellenállási Mozgalomnak (MaNEM) nagyjából 3 millió tagja volt. Pontos számot nem lehet mondani, mivel a számuk jelenleg is napról napra növekszik. Az biztos, hogy ennek a földalatti mozgalomnak a rendíthetetlen hősei ma is jelentős szerepet játszanak a hazai politikai életben.

Dicső tetteik az évek múltával sem halványulnak, sőt egyre fényesebben ragyognak hazánk szent egén. A külföldi burzsoá propaganda megpróbálja ugyan bemocskolni eme bátor lelkületű nők és férfiak sziklaszilárd jellemét, de feddhetetlenségükhöz ma már szemernyi kétség sem férhet. Keményen összeszorították ajkaikat, soha nem nyugodtak, és megcselekedték, amit megkövetelt a haza. Spártai hősök voltak ők, akik a Kádár rendszer vérzivataros évtizedeiben is megőrizték méltóságukat, bátorságukat. A Hazába, a Nemzetbe és Istenbe vetett Szent Hitük soha nem lanyhult. Nem csüggedtek el még eme vészterhes években sem. Több millióan védték meg vérükkel Szűz Mária országát a szocializmus esztelen és kegyetlen rombolásától.

A mozgalom jelentős fegyveres ellenállást tanúsított a megszálló Szovjet Hadsereg Déli Hadseregcsoportja (Южная группа войс) ellen. Ezekben az években egymást érték a szovjet laktanyák elleni meglepetésszerű, kiválóan szervezett, kíméletlen gerillaakcióik. Az ellenállók szovjet fegyver, és lőszerraktárakat raboltak ki, valamint jelentős mennyiségű nehézfegyverzetet zsákmányoltak. A Szovjet Hadsereg teljesen tehetetlen volt az országszerte rendszeressé váló, egyre kegyetlenebb támadásokkal szemben. Gyengén felszerelt, hiányosan kiképzett katonáik nem tudták felvenni a küzdelmet a MaNEM harcedzett gerilláival szemben.

Az ellenállás tönkretette a szovjetek kommunikációs vonalait is. A telefonokról egyszerűen ellopták a tárcsákat, a vezetékeket pedig jó pénzért értékesítették. Egyik napról a másikra, rejtélyes módon, telefonpóznák százai tűntek el Magyarországon.

A Szovjet Hadsereg magyarországi mozgását és az utánpótlásuk biztosítását nagyban megnehezítették a mindennapos vasúti szabotázsakciók, robbantások. Rengeteg szovjet katona halt meg, miközben az őket szállító szerelvények a levegőbe repültek. A harcok elképesztő hevességére jellemző, hogy a demoralizált, megfélemlített katonákat a nyolcvanas években, a szovjet 40. hadseregben rehabilitálták, Afganisztán területén.

Az ipari hegesztő palackokkal felszerelt, gyorsreagálású csapatok teljes hadoszlopokat tettek használhatatlanná. A kezelőszemélyzetet egyszerűen belehegesztették a járműveikbe. A nagy számú, foglyul ejtett gyalogságot Nyugaton értékesítették. Ezek a nyugatra eladott katonák teremtették meg később az orosz szervezett bűnözés alapjait.

A magyarországi kollaboránsok is állandó veszélynek voltak kitéve. A híradások ugyan megpróbálták eltussolni, de rengeteg állami vezető vesztette életét az ellenük elkövetett véres merényletekben. A budapesti lakosok elbeszéléseiből kiderült, hogy a főváros a hetvenes, nyolcvanas években állandó fegyverropogásoktól és robbantásoktól volt hangos. A padlásokról képzett mesterlövészek lőtték agyon a párttitkárokat és egyéb aljas pártfunkcionáriusokat. A hivatalos kutatások szerint a halottak száma mintegy 7.000 főre tehető.

A MaNEM-nek 1977 őszén majdnem magát Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát is sikerült foglyul ejtenie. Később azonban sajnos kiderült, hogy az elrabolt személy nem ő, hanem Hanns-Martin Schleyer, a Német Munkaadók Szövetségének elnöke volt. Őt a MaNEM haladéktalanul átadta a RAF-nak, azaz a Rote-Armee-Fraktion-nak, ismertebb nevükön a Baader-Meinhof csoportnak. Schleyer holttestét később egy autó csomagtartójában találták meg.

A Magyar Nemzeti Ellenállási Mozgalom akkoriban szoros kapcsolatot ápolt az összes jelentős terrorista szervezettel. Ezt úgy érték el, hogy a MaNEM elhitette velük azt, hogy az ügynökeik a Szovjetuniónak dolgoznak, pedig nem is úgy volt.

Ebben az időben rengeteg MSZMP pártház vált a lángok martalékává. Ehhez fűződik a MaNEM történetének legnagyobb tragédiája. 1979-ben egy csoport éppen felgyújtotta győri pártházat, amikor egy másik csoport véletlenül rájuk robbantotta az épületet.  A hősies gyújtogatók közül senki nem élte túl az akciót.

A MaNEM 1968. augusztus 20-án, államalapító Szent Istvánunk ünnepén, titkos akciót indított a Felvidék visszafoglalására. A tervezésbe sajnos hiba csúszott, mivel elterelésként  bevonták a Varsói Szerződés tagállamait is. Az irányítás egy váratlan esemény miatt kicsúszott a MaNEM kezei közül, melynek eredményeként a Szovjet Hadsereg az irányítása alá vonta egész Csehszlovákiát.

Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Securitatén keresztül értesült az Ellenállási Mozgalom terveiről. Mivel tartott attól, hogy a Felvidék sikeres visszacsatolása után a MaNEM Erdélyt is visszafoglalja, ezért keményen elítélte Csehszlovákia katonai megszállását.

A mozgalom jelentős szerepet játszott a Szovjetunó felbomlásában. 1988-ban a MaNEM irányítását Orbán Viktor és Pozsgay Imre vette át. Az események ezután hihetetlen módon felgyorsultak. 1989. június 16-án a MaNEM szervezésében újratemették Nagy Imrét. Az akkor elhangzott beszédében Orbán Viktor végső csapással fenyegette meg a megszálló szovjet csapatokat, sőt magát a Szovjetuniót is.

1989. augusztus 19-én a mozgalom, Horn Gyula, akkori külügyminiszter heves ellenállása ellenére, Sopronpusztán megszervezte úgynevezett páneurópai pikniket, s az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába.

Orbán Viktor utasítására 1989. október 23-án Budapesten, a Kossuth téren Szűrös Mátyás, a MaNEM bátor és tapasztalt veteránja, kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

Orbán Viktor végül 1990-ben engedélyt adott a Szovjetuniónak arra, hogy a Szovjet Hadsereg Déli Hadseregcsoportját kivonják Magyarország területéről.

Az agitátor kézikönyve (Tények és adatok)

Kossuth Könyvkiadó 1958
A kézikönyv összeállítását az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya készítette.

Együtt a néppel

„A párt őszintén feltárta a tömegek előtt az ország elé tornyosuló súlyos nehézségeket, amelyeket az ellenforradalom okozott, és harcba szólította, szervezte a tömegeket a nehézségek leküzdésére. Az első döntő feladat, amire a tömegeket mozgósította, a termelés biztosítása volt.

A párt és a kormány felhívására a dolgozók tettekkel válaszoltak. A termelés frontján a vártnál sokkal jobb eredmények születtek. A bányászok messze túlteljesítették az előirányzott tervüket. A parasztság időben elvégezte a mezőgazdasági munkát, biztosította a nép kenyerét.

A párt és a kormány a rendkívül súlyos gazdasági helyzet ellenére is több olyan fontos intézkedést hozott, melyek hozzájárultak a dolgozók életkörülményeinek javításához.”