Ifj. William Pitt, aki 24 éves korában lett az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Nem vagyok egy sziklaszilárd jellem, aki minden körülmények között kiállna az igazáért. Ha komolyan nekilátnának megkínozni valamiért, biztos bátran kijelenteném a szakembereknek, hogy óvják meg magukat a nehéz fizikai megerőltetéstől és az kíméljék meg az értékes eszközeiket. A magam részéről hajlandó vagyok részletesen beismerni mindent, ha pontosan elmondják, hogy miről is van szó és melyik vallást részesítik előnyben. Igazán nem szeretnék ilyen helyzetben bárkinek is csalódást okozni. El tudok képzeli olyan körülményeket is, amikor kényszer hatására azt hazudnám, hogy nagyon szeretem Orbán Viktort, mint miniszterelnököt.
Jelenleg ilyen körülmények azonban nincsenek. A mostani Orbán Viktor köré kiépített személyi kultusz ezért is lepett meg nagyon. Ennek a kultusznak ráadásul vannak belülről fakadó, spontán összetevői is.
Egy miniszterelnök csak egy agyonkényeztetett hivatalnok. Az ilyen alakokért teljesen felesleges rajongani és elájulni a kijelentéseiktől. Abban a pillanatban ahogy hatalomra kerülnek, azonnal potenciális gyanúsítottként kell kezelni őket és nem szabad tapsolni meg ujjongani nekik. Fagyos távolságtartás és bizalmatlanság. Ez jár ki egy mindenkori kormányfőnek.
A harmadik köztársaság előtti miniszterelnökökkel sok dolgom nem akadt. Ott volt helyettem az egész Szovjetunió, azok szigorúan vigyáztak rájuk. Kállai Gyula, Fock Jenő, Lázár György ténykedésére nem nagyon emlékszem.
Grósz Károly (1987-1988) 1988-as Budapest Sportcsarnokban elhangzott beszéde egy kicsit szíven ütött. Nagy bőszen kiment Amerikába, megnézte Disneyland-et, majd visszajött, abbahagyta a rapid miniszterelnökösödést és elkezdett a fehérterroról álmodozni. Ma ez nevetségesnek hangzik, de akkor még megvolt a hős munkásőrség. Az, hogy milyen állapotban voltak, azt nem nagyon lehetett tudni, de elméletileg minden további nélkül fel lehetett volna fegyverezni őket.
A dolgok azonban szerencsésen alakultak. Később kiderült az is, hogy a munkásőrök a rossz időkre felkészülve, irgalmatlan mennyiségű dobozos sört halmoztak fel a titkos raktáraikban. Így valószínűleg nem mészárlásra készültek. Grósz Károly bánatában erre elment horgászni.
Németh Miklós (1988-1990) személyéről egy csomó más esemény terelte el a figyelmet. A Nagy Szovjetunió elkezdett vadul recsegni–ropogni. A mai politikai elitünk nagyrészt ekkor teremtette meg a karrierjének alapjait, vagy még iskolába jártak és a KISZ-ben szorgoskodtak. A híres Gulyás Gergely ekkor még csak 9 éves volt és teljesen ártatlan.
Antall József (1990-1993) kezdő miniszterelnök, én pedig kezdő választópolgár voltam. Nekem kissé arisztokratikusnak tűnt a kiállása, de azt gondoltam ebben az esetben ez a szokás. Nem volt könnyű dolga, mivel mindenki azt hitte, hogy ezentúl a nyári vakációit majd valahol a Földközi-tenger mellett fogja eltölteni. Az Antall kormányban úgy hullottak a miniszterek, mint a Trónok harcában a főszereplők. Ebből az időszakból Für Lajos, a lódenkabátos honvédelmi miniszter, és Horváth Balázs, az ittas belügyminiszter voltak rám nagy hatással, legfőképpen a komikus tehetségük miatt. Szabó Tamás, privatizációért felelős tárcanélküli miniszter a kedves arcával keltette fel a figyelmemet. Balsai István már akkor is rettenetesen nagyképű és beképzelt volt. Azóta ezt a képességét jelentősen továbbfejlesztette. Szerintem ebbe a kóros jellemfejlődésbe egy idő után simán bele is lehet halni. (Lásd még Hajdú Péter)
Boross Péter (1993-1994) egy miniszterelnök volt. Választási kampány ürügyén egy jót szaladgáltak a Fradi-pályán. Teljesen feleslegesen.
Horn Gyula (1994-1998) alaposan túlnyerte magát. Pontosan nem is értettem, hogy mi szüksége volt a kormányzásához az SZDSZ-re. Mély benyomást csak Baja Ferenc tett rám. Kissé túlzásnak tartottam ugyanis, hogy egy derék népművelőből környezetvédelmi miniszter lett. Meglehetősen gyors és bizarr karrier. A két szakmának sok köze nincs egymáshoz. Baja Ferencet a NASA helyében komoly vizsgálatoknak vetném alá. Valószínűleg ő lenne a legmegfelelőbb ember arra, hogy túléljen egy Mars-expedíciót. A Horn-kormány a vége felé, ha jól emlékszem, valami vad tömegverekedésbe fulladt. Az MSZP ekkor tanult meg tökéletesen intrikálni. Bokros Lajos szerencsére elvállalta, hogy őt szidja mindenki mások helyett.
Orbán Viktor (1998-2002) miniszterelnökké válása során megélhetési keresztény-konzervatívvá alakult át. Bokros Lajos elvégezte helyette a piszkos munkát, így neki csak arra kellett ügyelnie, hogy ne csináljon túl nagy hülyeségeket és Deutsch Tamás is megkapja végre a régóta esedékes diplomáját. A Torgyán József vezette kisgazda-szabadcsapatok vad és fékevesztett garázdálkodásba kezdtek az ország egész területén. Torgyánnak sikerült viszonylag rövid idő alatt padlóra küldenie a magyar mezőgazdaságot. Orbán Viktornak nagyon sokat köszönhetünk, hogy ezt a joviális kalandort eltávolította a politika környékéről. Ezt rajta kívül senki más nem tudta volna ilyen ügyesen megtenni. Tényleg szép manőver volt. Előtte sajnos a martalócok mindent szétvertek, amihez csak hozzáfértek. Az hittem ezután bevezetik majd az „1998-as kisgazdajárás” fogalmát, de ez mind a mai napig nem történt meg.
2002-ben vált Orbán Viktor Magyarország örökös miniszterelnökévé. 2002. április 9-én, ezúttal a Testnevelési Egyetem – azóta tragikus körülmények közt elhunyt – sportcsarnokában megismételte Grósz Károly hírhedt beszédét. Kitört az azóta is különböző hevességgel dúló magyarországi hideg polgárháború.
Medgyessy (Ejtsd: Meggyesi) Péter (2002-2004) kissé bizonytalanul kezelte az egész miniszterelnökségét. Az ő győzelme elég meglepő volt. Orbánék valószínűleg megelőzték a korukat és a választási kampányukban túlzásba vitték a mesterséges nemzeti adalékanyagok felhasználását. Akkoriban ez még nagyon émelyítőnek és áporodottnak hatott. Ez a váratlan győzelem nagy tragédia volt mind Medgyessy, mind Orbán életében. Mindketten szörnyű lelki traumát éltek át, amit a mai napig sem hevertek ki. Ekkor pattant ki a 100 napos program és D-209-es ügynök botrány. Az SZDSZ lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, majd röviddel ezután biztosították a hűségükről. Ekkorra már bizonyossá vált bennem az az érzés, hogy választási időszakon kívül a hatalmon lévő politikusok tökéletesen idiótának nézik a választóikat. Csak az ellenzéki politikus a jó politikus. Ez az érzés azóta sokat erősödött bennem. Medgyessy aztán végre megsértődött és lemondott. Azóta kedvenc szórakozása az lett, hogy magát dicséri.
Gyurcsány Ferencnek (2004-2009) három veszélyes ellenséggel kellett megküzdenie: Gyurcsány Ferenccel, az MSZP-vel és egy Orbán Viktor vezette párhuzamos Magyarországgal. Ilyen körülmények között kormányozni nem nagyon lehet. Gyurcsány olyan volt, mint egy izgága, túlhevült hadvezér, akinek egy hatalmas, de korrupt, lusta, széthúzó hadsereg áll a rendelkezésére. Ez heterogén kompánia ráadásul olyan mértékben tele volt árulókkal, hogy egyszerűbb lett volna minden komolyabb tanácskozásukra meghívniuk Orbán Viktort. Ebben az esetben talán még a MTV-székház is megúszta volna a dolgot. A kormányzása így végül valami avantgárd bohózatba fulladt.
Bajnai Gordon (2009-2010) nem is miniszterelnök, hanem kármentesítőelnök volt. Talán neki köszönhetjük, hogy a Fidesz 2010-ben nem aratott 100 %-os győzelmet. Orbán Viktor helyében én egyből be is vettem volna a következő kormányba, így most nem kellene Lázár Jánossal bajlódnia. Bajnai egyáltalán nem való miniszterelnöknek. Amikor rájön arra, hogy csak hülyéskedésről van szó, és valójában senki sem gondolja komolyan a dolgot, akkor gyorsan lelép.
Teljesen felesleges tehát egy hatalmon lévő miniszterelnököt ajnározni, mivel nem arra való. Egy kormányfő egyáltalán nem alkalmas aranyos házikedvencnek. Ha valakinek ilyesmire van szüksége, az tartson macskát vagy tengerimalacot. Ez a kedvtelés ráadásul jóval kevesebbe is kerül. 
Grósz Károly sportcsarnokbeli beszéde
"Nyugtalanságra ad okot a módszerek radikalizálódása, a sztrájkokkal való fenyegetőzés, a mértéktelen követelőzés...megnőtt az ellenséges, ugyan kis létszámú, de hangos, a polgári restaurációs, ellenforradalmi erők agresszivitása is. ...A demokrácia, a reformhangos követelése mögé rejtik a vezetés lejáratását,… a parlament lejáratásával és a választások kierőszakolásával, előre hozatalával akarják a vezetést kényszerlépésre bírni. Eltúlozzák a többpártrendszer lehetőségét, felnagyítják vélt előnyeit. …Követelik a Munkásőrség megszüntetését azzal az indokkal, hogy nem törvényesen működő testület. … a magyar párt és társadalom jó irányba halad előre, de rögös az út, és benne van a bukás esélye is…A harc eredménye csak tőlünk függ, mert osztályharc lett ez a javából. Attól, hogy képesek vagyunk-e visszanyerni önbizalmunkat, magunk mellé tudjuk-e állítania józan erőket, s ha kell, határozottan fel tudunk-e lépni az ellenséges, ellenforradalmi erőkkel szemben. Ha igen, megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági nehézségeinken, megőrizzük értékeinket, s egy új, korszerűbb és hatékonyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, az anarchia, a káosz és - ne legyen illúzió - a fehérterror fog eluralkodni."
részletek Grósz Károly Sportcsarnokban elmondott beszédéből
Forrás: tudasbazis.sulinet.hu
