"Wild Bill" Hickok (James Butler Hickok) 1837 - 1876
"Szijjártó Péter elmondta: nonszensz a jelentés tartalma, és nonszensz az is, hogy Budapesttől több ezer kilométerre lévő irodákban ücsörgő emberek akarják megmondani, Magyarország milyen állapotban van." ("Nonszensz" – Szijjártó nem hagyta annyiban a Freedom House jelentését)
"Tekintsünk el az "Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentésének" hazánkat érintő számtalan tárgyi tévedésétől, rengeteg csúsztatásától, tekintsünk el az anyag Magyarországgal kapcsolatos beteges elfogultságától, hazugságaitól és tegyük fel az egyetlen lényeges kérdést: hogy jön ahhoz az Amerikai Egyesült Államok igen tisztelt kormánya, hogy kulcscsomót az ujja körül pörgető, rikácsolva üvöltöző, a nejlon köpenyétől durván testszagú osztályfőnökként leosztályozza a világ országait?" (Deutsch Tamás Facebook-kiáltványa)
A két érzékeny lelkületű fideszes politikust az háborította fel ennyire, hogy a Freedom House demokratikus jogokkal foglalkozó nonprofit szervezet a legfrissebb jelentésében a magyarországi demokrácia állapotát 3,29 pontra értékelte. Ezzel a csúf eredménnyel Bulgária mögé soroltak minket, ami természetesen nem nagy örömhír.
Nem kellemes ilyesmiket olvasgatnia egy ambiciózus külügyminiszternek, így tehát érthető is Szijjártó Péter erős felindultsága. Azt azonban még ilyen labilis lelkiállapotban sem gondolhatta komolyan, hogy a Freedom House gonosz, ellenséges ügynökei ki sem teszik a lábukat sötét, dohos irodáikból, soha nem olvasnak híreket, nem néznek tévét és nem látogatnak el néha Európába.
Charles Lindbergh 1927-ben 33 óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt. A feldühödött külügyminiszter maga is nagyon jól tisztában van azzal, hogy a Washington Budapest repülőút napjainkban nagyjából 11 órás és még enni is adnak közben valamit.
Magát a gyalázatos jelentést Hegedűs Dániel állította össze, aki ráadásul mindössze 875 kilométerre ücsörög, talán valahol Berlinben. A szakmai életrajzából az is kiderült, hogy jóval magasabb végezettsége és több szakmai tapasztalata, publikációja van, mint comandante Szijjártónak.
A kifogásolt dokumentumhoz tartozik egy gondosan összeállított, 82 pontból álló hivatkozásjegyzék, amiből ki lehet silabizálni, hogy mire fel történhetett meg velünk ez a gyalázat. Egy hidegvérű és megfontolt külügyminiszternek ezt kellene a munkatársaival végignézetnie, az abban található tényeket, adatokat ellenőriznie, elemeznie, megmagyaráznia, cáfolnia, illetve elismernie. Ilyen külügyminiszterünk jelenleg sajnos nincs, csak egy olyan, aki a nonszensz szóval úgy lövöldözik, mint „Wild Bill” Hickok a Colt 1851 Navy revolverével egy izgalmas pókerpartin.
Ebben az esetben célszerűbb lett volna mellőzni a duzzogást, az ész nélküli vagdalkozást és meghívni egy nyílt vitára a tanulmány szerzőjét. Az M1-nek így legalább lett volna egy nézett műsora is. Az, hogy valami „nonszensz”, „nem igaz” vagy éppen „szemenszedett hazugság” csak egy állítás, vélemény. Nincs mögöttük semmi más, csak Szijjjártó miniszter sértettsége és krónikus küzdeni akarása.
Vjacseszlav Mihajlovics Molotov gondosan betartotta a diplomácia szabályait, pedig a szovjet külügyminiszter munkakörülményei jelentősen rosszabbak voltak és a munkavédelmi előírások sem voltak akkoriban túlságosan szigorúak. A generalisszimusz az embereket mindössze folyamatosan megújuló energiaforrásnak tekintette. A Szijjártó által elkövetett hibákra, valamint neveletlen, arrogáns viselkedésre nem nagyon lett volna módja, mivel Sztálin azonnal agyonlövette volna. Molotov finoman, diplomatikusan, intelligensen hajtotta végre Sztálin legaljasabb utasításait is.
A túlhevült magyar külügyminiszter egyetlen hivatkozásai alapja „a magyar emberek érdeke és biztonsága”. Ez önmagában nagyon derék dolog, de a Freedom House jelentése nem nemzetbiztonsági kérdésekkel foglakozott, hanem a magyarországi demokrácia jelenlegi állapotával. Azt pedig a magyar kormány a saját, és nem a magyar emberek érdekei szerint értelmezi. A Választási Iroda körül történt „méltatlan” eseményekkel szemléletesen alá is lehet támasztani ezt az állítást.
A kórházi fertőzések okait, mértékét is joguk lenne megtudniuk a „magyar embereknek”. Már csak a jól felfogott biztonságuk érdekében is. Ennek titokban tartása is hozzátartozik a magyar demokrácia hiányosságaihoz. Ezt például nem lehet ráfogni arra, hogy „Magyarország milyen álláspontot képvisel a bevándorlási válságról”. Amúgy sem szép dolog mindent szegény Magyarországra hárítani, mivel nem így hívják a miniszterelnököt.
Hegedűs Dániel szakmai életrajzát elnézve a másik sértett személy, Deutsch Tamás lehetőleg óvakodjon beleszólni ebbe a témába. Ez nem az ő szellemi súlycsoportja. Nagyon bölcsen teszi, ha – mint azt írta is – eltekint mindentől, ami ebben a jelentésben szerepel. Ne hívja ki feleslegesen maga ellen a sorsot.
Az utolsó 100 komment: