„De Hadházy úgy érzi, ő ezt is megteheti. De lilálhat lincselésről, meg „nem békés átmenetről”. Tényleg, Hadházy? Nem lesz békés átmenet? Hanem milyen lesz? Meséld már el, csupa fül vagyok! Mesélj, először arról, egyáltalán miből gondolod, hogy lesz bármilyen átmenet? A kimutathatatlan pártod ügyeletes seggfejeként zavargásokat álmodsz a mocskos árulók nehéz álmával? És a lincselést hogyan képzeled? Ott leszel az első sorban? Aprókat sikkantgatva elalélsz, ha arra gondolsz, hogy a lumpenprolik élén lámpavasra húzol valakit? Ez a vágyad, Hadházy? Mindig megették az uzsonnádat a suliban, a kötélre soha nem tudtál felmászni, annyiba se vettek soha, mint egy rakás szart, és most lincselni szeretnél?” (Bayer Zsolt: Lincselés)
Ezt a higgadt és visszafogott érvelést talán még a Hírcsárda sem tudta volna ilyen szelíden megfogalmazni. Veretes gondolatok egy bátor, rendíthetetlen férfiútól. Bayer Zsolt, a magyar publicisztika Alekszej Grigorjevics Sztahanovja végre visszanyerte a rendkívül rossz modorát és lelkesen munkához is látott.
Matolcsy Györgyöt olyan kétségbeesetten védelmezi mindenki, ami arra utal, rengeteg, nemes jellemű kedvezményezettje lehetett az MNB alapítványain keresztül történő nagylelkű alamizsna-osztogatásnak. Még maga a miniszterelnök is részt vett a kétségbeesett mentőakcióban.
Matolcsy György vitatott pénzügyi zsenialitásának ehhez sok köze nincs. Az, hogy milyen dicső tettek fűződnek a jegybankelnök nevéhez, a közgazdaságtan jeles tudora, Bayer Zsolt az idézett tetemre hívásában – monumentális és rendkívül változatos átkozódások közepette – ki is fejtette. Heves felindultságában remélhetőleg nem hagyott ki ezekből semmi fontosat.
Bayer Zsolt történelem-magyar szakon végzett az ELTE TFK-án. Ez még nagy jóindulattal sem nevezhető hatalmas tudományos karriernek. A világ dolgairól eléggé korlátozott ismeretei lehetnek, ezért is ért szinte mindenhez. Nem tudni beszél-e egyáltalán valamilyen idegen nyelven? Arra, hogy oroszul nem, rendkívül büszke. Ez idővel természetesen változhat. Valószínűleg már nagy erőkkel keresi a murmanszki felmenőit.
Közgazdaságtani alapismereteit az ECHO tévén szerezte, mintegy menet közben, hasonszőrű cimborákkal együtt virgonckodva. Akadnak azonban számosan a honban, akik nála magasabb szinten értenek az ilyesmihez. Az ő véleményük Matolcsy jegybankelnök megítélését illetően egy kicsit árnyaltabb és nem pont a zsenialitást emlegetik a személyével kapcsolatban. Az ötös számú harci ebnek emiatt Hadházy Ákoson kívül rengeteg gyalázkodó számára ki kellene osztania „egy sistergős, rohadt nagy pofont”. Utóbbi kétségtelenül meggyőző közgazdasági érvelésnek tűnik, de Bayer esetében ez a fáradságos büntető akció könnyen végződhet gutaütéssel, illetve önlincseléssel.
Kósa efendi szerint, „Ha Matolcsy György 500 milliárdot elköltene nyalókára, és gyerekeknek adná, akkor is sokkal kevesebbe kerülne, mint Simor egy éve.” Ez rendkívül megható jelenet lenne, bár 500 milliárd forint értékben vásárolt nyalókával a bőkezű jegybankelnök Debrecen város 14 éven aluli gyermekállományát jelentős mértékben megritkíthatná.
Arról már kevesebb szó esik a látványos anyagi gyarapodással sújtott oldalon, hogy Matolcsy György jegybanki mártír áldozatos tevékenységét nem a Magyar Máltai Szeretetszolgálat adományiból finanszírozták. Az elnök úr havi bruttó 5 millió forintból „tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait”. Ezen felül nagyon erkölcstelen tettnek számít a részéről milliárdokat hazacipelni, aztán azokat alapítványok segítségével célba juttatni az arra érdemeseknek. Talán még büntetőjogi felelősség is lesz a világon, ha majd egyszer nem Polt Péternek hívják a legfőbb főügyészt.
Lassan az a kép rajzolódik ki a Habony Árpád által irányított gondolkodású, derék honfitársaink szemében, hogy létezik egy rendkívül becsületes, jó szándékú, a haza érdekeit mindenek elé helyező kormány, aki annyira gyámoltalan, hogy képtelen magát megvédelmezni a külföldi zsoldban álló, mérhetetlen hatalommal rendelkező, sátáni erőkkel szemben. Ilyen sötét erő például Hadházy „kimutathatatlan pártja”, szemben mondjuk a jókat képviselő, hatalmas támogatottságot élvező KDNP-vel.
Még erős felindultság esetén is érdemes azonban koherensen hazudozni, mivel ez nagyban megnöveli ezen fontos tevékenység hatékonyságát. Jelenleg az ügyben mindenki rendkívül hevesen és összevissza hadovál, pánikol. Kósa Lajost egy ilyen vészhelyzetben nem célszerű Matolcsy védelmével megbízni, mivel ő nem elfedi, hanem csak növeli a bajt.
Ha az érintettek ilyen látványos cirkuszt csapnak a Matolcsy-ügy körül, akkor egyre többen lesznek kíváncsiak a rendkívül szövevényes és izgalmas kapcsolati hálókra. Azokból pedig akad dögivel. Unokatestvérekkel, feleségekkel, cimborákkal, komákkal, óvodai kispajtásokkal, háziállatokkal, Szemerey Tamással, Mészáros Lőrinccel.
Matolcsy, Kósa Lajos által említett, jól megérdemelt sikerdíja azonban mindössze 260 milliárd és nem 500 milliárd forint. A megboldogult Tocsik Márta gyalázatos sikerdíja 804 millió forint volt. 804 jóval több ugyan, mint 260, de az egyik millió a másik pedig milliárd. Matolcsy György tehát 323 Tocsik Mártával egyenértékű. Ennyi pénzért már tényleg érdemes ekkora műfelháborodást rendezni, mivel ha a talpig becsületes pénzügyi zseninek véletlenül valami baja esne, akkor a társasjáték résztvevőire is nagyon szomorú sors várna. Összehasonlításképpen, a Fidesz nagyjából 320 + 3 kormányt lenne képes megbuktatni ezzel az egy szem Matolcsy-üggyel.
Ha valóban lennének valamiféle következményei az ügynek, akkor Bayer Zsolt országszerte napi nyolc órában kedvére pofozkodhatna, hogy megvédje az övéit a különböző „fehérjehalmazoktól”.
Mivel a mindentudó Herr Kommandant mérgében még a biológiába is belekontárkodott, azt mindenképpen érdemes kihangsúlyozni, hogy az emberi test átlagosan 60 %-ban vízből, 19 %-ban fehérjéből, 15 %-ban zsírból, 5 %-ban ásványi anyagból és 1 %-nyi szénhidrátból áll. Bayer Zsolt pontos összetételéről jelenleg nem áll rendelkezésre pontos adat.