Minden, ami van, meg olyasmik is, amik nincsenek

NemGogol

NemGogol

Burkini – avagy divatba jött az elnyomás

A burkini-vita egy nagyon durva hímsoviniszta modellt akar divatnak nevezni, így a női elnyomást egy szerethető, elfogadható képpé tenni, azt szabad választásnak és vallásnak hazudva.

2016. október 17. - Toadwart66

Eszes Beáta írása

A francia tengerparti strandok után idehaza, a budapesti Széchenyi Gyógyfürdőbe is begyűrűzött a burkini-tiltás: (Magyarországon tilos burkiniben fürdőzni, a Széchenyiben két nő megsértette a szabályt) két azt viselő nőt vendégpanasz miatt kiküldtek a fürdőből. Az esetet az intézkedő személyzet, majd azt követően a sajtó érdeklődésére a vezetőség is a tisztiorvos által támogatott házirenddel magyarázta, miszerint a fürdő a lábon maximum térdig, felsőtesten maximum a vállig érő fürdőruhában látogatható. Az érvelésben elfogadható az a nézet, hogy a bőrbetegségek zöme a végtagokon is látható, így azt hosszú fürdőruházattal elfedve fertőzött ember nem veszélyeztetheti mások egészségét. Eközben nyilvánvaló, hogy az eset visszhangja több egy közegészségügyi intézkedésnél.

A tiltásokról szóló hírek kiemelik, hogy burkinit főleg muszlim nők hordanak, majd az erről szóló vita átcsap egyfajta vallási toleranciából kiindulva a ruhaválasztás terén is megélt szabadságjogra, a nők méltóságjogát megsértésére hivatkozással.

A burkinit egy libanoni születésű muszlim nő, Aheda Zanetti, ausztráliai divatdizájner alkotta meg, aki két éves kora óta családjával Ausztráliában él. Az ötletet saját unokahúga adta, aki sportolni szeretett volna, de a családban a lány is hidzsábot visel, esetében ez a fejet és testet is fedő ruházatot jelent. A lány anyja harcolt azért, hogy „visszafogott” öltözete miatt ne kelljen lányukat eltiltani a sporttól, mire a készséges nagynéni, Aheda az unokahúga számára egy testhez álló, de a testét bokáig és csuklóig elfedő, fejét búvársapka szerűen befedő öltözetet alkotott meg rugalmas, de azért a testre nem ráfeszülő anyagból.

Az öltözet később nagy sikert aratott a fürdőzni vágyó muszlim nők körében, így az a testet teljesen befedő burka és azt igencsak megmutató és kidomborító bikini szó házasításából született burkini néven indult diadalútjára. Nem tudni, a „visszafogottságot” megalkotó dizájner miért használta az azzal meredeken ellentétes bikini szót? Mit jelent vajon egy bikini az ő számára? Miért gondolta, hogy a bikini hívószó lehet a „visszafogottságra” hivatkozó muszlimáknak? Aheda Zanetti saját bevallása alapján ezzel „a szabadságot szerette volna a muszlim nőknek megadni, nem azt elérni, hogy elzavarják őket.” (I created the burkini to give women freedom, not to take it away) A burkini ma 49 éves megalkotója saját bevallása szerint gyerekkorában tartózkodott bármiféle sporttól, egy ausztrál kultúrában is, nem tudva azt összeegyeztetni a számára fontosnak vagy előírtnak tartott visszafogottsággal. Amikor unokahúga elhatározásáról ír, mind a „vallási” kötelezettségek, mind a sportért való küzdelemben nem említi a lány apját, csak a család nőtagjait. Nem tudjuk meg, az apa vajon küzdött-e lánya sportálmaiért, pláne nem tudjuk meg, mit szólt volna, ha leveszi a hidzsábot.

Hol tévedt el Aheda a szabadságkeresésben?

A burkini-viták középpontjában a „muszlim nő szabad választása” áll az azt védők érvelése alapján. Ezzel szemben azokban a muszlim országokban, adott esetben csak bizonyos részükön, ahol a nők nem járnak modern, polgári ruházatban, a legkevésbé a választással, pláne nem a szabad döntéssel áll összefüggésben azok viselése. Nem volt ez másképp Aheda unokahúgánál és a család nőtagjainál sem. A fejlődés üteme ott látható még egy ausztrál közegben élő muszlim családnál is, hogy egy ma vélhetően tinédzser korú lány mer csak részben lázadni a neki előírtakkal szemben, és mer már sportolni akarni. Ezt még a burkiniből védett márkát és üzletet kreáló dizájner nagynénje sem merte megtenni…

Nincs a lánynak választási lehetősége ilyen ruházatot előíró család körében, ahol feltétlen engedelmességgel tartozik szüleinek, különösen apjának. Míg a család fiú tagja kamaszként maradhat a világias, polgári ruházatban, addig a lány első menstruációját követően kultúrafüggően hidzsáb, azaz fejet és mellet fedő kendő (máshol ez a testet fedő leplet is jelenti), testét és fejét elfedő csador, avagy arcát, akár szemét is elfedő nikáb vagy burka viselésére kötelezett. Csak a lány és nő. A fiú és férfi nem.

A közvélekedésekkel ellentétben ez a muszlim világ töredékére érvényes, azokon belül is a demokratikus értékrendekben elmaradottabb vidékeken, és hangsúlyosan a politikai iszlám, az iszlamizmus nyomására. Az iszlamizmus és iszlám hit közti különbség röviden arról szól, hogy az iszlám világban, azon belül zömmel az arab világban az állam és egyház szerepe nem szétválasztott, a társadalmat vallási alapú államhatalom vezeti, de ez nem azonos az iszlám hittel. Az „iszlám” radikalizmus és vallási indokokra hivatkozó „iszlám” terrorizmus is az iszlamista mozgalmak része. Nagyon gyenge párhuzamban, de saját magyarországi jelenünkbe és az Alaptörvénybe is a Horthy kor óta először újra beférkőző álkeresztény megnyilvánulások – úm. vasárnapi boltzár, hetero családmodell, szülni kötelesség program, az államot és magyarokat kereszténynek deklarálás – szintén ebbe a szekularizációt felmondó, antidemokratikus tendenciába tartoznak.

Az, hogy a globalizáció kihívásaira – nem csak az iszlám közösségekben – a hagyományok felé történő kritikátlan visszafordulásban keresnek megoldásokat társadalmi csoportok, olyan iszlám országokban is, ahol egy európai jellegű szabadság volt jellemző korábban, és ahol újra divattá lett a fundamentalizmus, az nem jelenti azt, hogy ez a társadalmi önreflexiót nélkülöző nagy hátraarc megvált volna súlyosan antidemokratikus jegyeitől, éledjen ez egy kendő vagy burka-reneszánszban újjá akár egy európai közegben.

A burkini-vita egy nagyon durva hímsoviniszta modellt akar divatnak nevezni, így a női elnyomást egy szerethető, elfogadható képpé tenni, azt hazudva egy demokratikus hagyományokkal, a női emancipáció több évszázados küzdelmeivel és eredményeivel maga mögött tudó Európának, hogy a burka avagy burkini a szabadságot, az önrendelkezést, a vallási türelmet jelenti.

A vallási szabadsággal érvelők nincsenek azzal tisztában, hogy a Koránban pontos részleteiben leírt, ruházatra vonatkozó előírás nincs, a nőre vonatkozó szemérmesség igen. Azon ne lepődjünk meg, hogy akár a Bibliában, akár a Koránban, a szent írások keletkezési idejére jellemző korabeli társadalmi viszonyokkal és előírással találkozunk, de mind az iszlám, ahogy a zsidó hit, akár a kereszténység a szent írásuk értelmezését és alkalmazását az évezredek folyamán, ha nem is túl gyorsan, de a társadalmi változásokhoz igazította. Olyan világvallásokról beszélünk, amelyeknek vallási vezetői nem is olyan rég még a fogamzásgátlás ellen kampányoltak, ma már a melegek elfogadását hirdetik. Kétlem, hogy megkeresztelt nőtársaim a szabad választásnak tekintetnék a fogamzásgátlás elvetését. Azt sem gondolom, hogy a fiúk és férfiak annyira magabiztosak lennének annak tudatában, hogy a kormánypárt által diktált „magyar tehát keresztény” értékrenddel partnerük akár az első randin apává teszi őket. Pedig, ha a pápa mondja, biztos előírja a Biblia. Vagy mégsem?

Vallási előírásra hivatkozunk, miközben egyazon Biblia alapján egy katolikus papot a cölibátus sújt mai napig, míg egy rabbi vagy egy református lelkész házasodhat. Igen nehéz lenne előkeresni a Bibliában a házas életre vonatkozó ennyire ellentmondásos „előírásokat”, ahogy a Korán sem tűnik elégséges alapnak arra, hogy megértsük, miért járhat miniszoknyában egyazon országban egy muszlima, és miért burkában a másik.

Azt gondoljuk a burkini-vitában, hogy az iszlám hit is csak egyfajta dogmatikus nézetben írható le, miközben egy olyan zsidó-keresztény kultúrkörben élünk, ahol mindkét hitnek számos variációja él, a keresztény hitben egyházszakadások jöttek létre.

A burkát és burkinit védők szeretnék elfelejteni, vagy inkább szembesülni sem akarnak azzal, hogy számos iszlám ország szekularista vezetése akár a fejkendőt is betiltotta az államigazgatásban, közoktatásban és egyetemeken, amely oktatási és közigazgatási közeg a civilizációt, az emberi jogokat, az identitás szabadságát hirdeti és jelképezi. Indoknak épp azt hozták fel, hogy ez a csak nőkre vonatkozó ruházati előírás a politikai iszlámot, így a szekularista demokráciával szembenállást jelképezi.

A demokratikus jelleggel bíró iszlám közösségek öndefiníciója az, hogy ez a ruházat szabadság- és demokráciaellenes. Nem hiszem, hogy mi, Magyarországról egy nagyon gyéren gyakorolt zsidó-keresztény kultúrkörből nevezhetjük a demokráciát valló muszlimokat nem eléggé vallásos muszlimnak, avagy magabiztos kijelentéseket tehetünk a Koránról.

Megkérdezzük-e, milyen lehet az a vallás, amelyik csak a nőnek ír elő a férfitól anakronisztikusan és funkcióban jelentősen eltérő ruházatot? Ne gondoljuk, hogy ez az iszlám kultúra sajátossága lenne. Jártunk valaha Jeruzsálemben vagy akár New Yorkban, ortodox zsidó közösségben? Mit szólunk ahhoz, hogy a nő feje kopaszra vagy haja tüskére van vágva, és parókát hord? Akár 40 fokban is harisnyában, csuklóig érő blúzban jár, mindezek fölé vonalait is elfedő egyfajta köntösruházattal? Mit szólunk ahhoz, hogy a rá váró életpályamodell a huszonévesen sokgyermekes anyává válás, munka és egyetem nélkül?

Láttunk-e – a munkaerőpiaci lehetőségek miatt – főleg Budapesten, esetleg nagyobb vidéki városokban olyan, főleg romániai cigány családokat, ahol a férfi, ha nem is legújabb divat szerint, de polgári öltözetben van, a nő és lány pedig színes-virágos bő cigányszoknyában, haja hosszú copfba befonva, pántlikával a hajában? Ez lenne a szabadság? Ugyan miként érzi magát egy nő és lány, hogy közte és a világ, nőtársai közt több száz éves szakadék tátong? Kimeri jelenteni egyetlen nő, hogy a megkülönböztetés ennyire durva formájában, maskarába bujtatva a nőt nem okoz lelki konfliktusokat neki? Ahol egyetlen, akárcsak két éve a divatból kiment sportcipőért kiutálnak egy gyereket az iskolából?

Tudjuk-e, hogy egy burka, így egy burkini mögött is ott van a lányra és nőre vonatkozó tilalmak sorozata? Miként viselkedhet a világban, sportolhat-e, járhat-e koncertre, mehet-e egyetemre? Választhat-e ő társat magának, élhet-e szexuális életet házasság előtt? Elválhat-e?

Mégha igazságtalan is minden muszlim nővel, de nem esetpélda nélküli az az érvelés a tiltók oldaláról, hogy ez az iszlamista és nem iszlám öltözet egyet jelent a terrorizmussal. Ezt a durva leegyszerűsítést hagyjuk meg az iszlamofóboknak, de mindezzel együtt tudjuk, hogy a férfiközpontú iszlamista, harci eseményektől sújtott társadalmakban a fiát, férjét elvesztő nőt a szeretteit megbosszuló öngyilkos merényletre buzdítva ezek a nők a hosszú ruházatuk alá rejtett bombával követtek el merényletet.

Az arc elfedése pedig már a középkori európai kultúrákban, a karneválok idején is tiltott volt. Az arc maga az emberi identitás, az azonosíthatóság, annak elfedése egyet jelentett a rossz dologban sántikálóval. A XIX. század fordulóján a kaftános, pajeszos zsidók külsőségekben is eltérő közösségét jóval könnyebb volt támadni, mint egy megjelenésben is polgáriasodott és asszimilálódott közösséget. Így ne gondoljuk, hogy az emancipáció és azzal járó jogegyenlőség avagy annak hiánya ne jelenne meg a ruházat jelképében.

A fejkendőtől a teljes női alakot a feje búbjáig elfedő, „muszlimnak” nevezett öltözet sem nem vallási előírás, sem nem hagyomány, legfőképp nem szabad választás és egyenlőség. A nő testét elfedés a lánynak és a nőnek a férfi általi tulajdonlásának jelképe, legyen az egy apa vagy egy férj. A ruházat egy fal a nő és a társadalom közt, egy átjárhatatlan határvonal.

A hidzsáb szó az arabban függönyt jelent, de jelenti azt is, hogy elrejteni valamit vagy valakit valaki elől

Nagyon nehéz azt megindokolni, hogy miért fogadunk el saját hajat sem megmutatható burkát, és miért vesszük tudomásul, hogy egy arcot és szemet sem felfedő ruházatban nem képviselheti magát egy nő, ugyanis nem azonosítható. Mindkettőt egyazon indokok alapján igazolják, a hidzsábtól a nikábig vezető út ugyanazzal az indokkal van kikövezve.

Egy óvónő vajon kiadna egy gyereket egy mozgó lepelnek? Vajon el tudja-e intézni önállóan ügyeit egy be nem azonosítható nő? Szavazhat-e egy be nem azonosítható nő? Utazhat-e szabadon egy azonosíthatatlan nő?

Miért hirdetjük mi szabadon és akár szabadosan is öltözködhető európaiak, közte nők szabadságnak azt, amit végre levethető börtönnek ítél meg egy modern muszlima? (As Muslim women, we actually ask you not to wear the hijab in the name of interfaith solidarity) Facebook-oldalt is nyitottak olyan muszlim nők, akik szabad fejjel és kibontott hajjal készített képeket raktak fel magukról mint a szabadság szimbólumát.

Miből gondoljuk, hogy a dekoratív sminket ismerő iszlám női kultúrában a mindenhol női éknek és vonzerőnek tekintett haj konfliktusmentesen elfedhető a nő számára? Ahol a haj akarattal nem egyező levágása a megalázás jele volt keresztény kultúrkörben is? Ha elfeded azt, azzal ugyanazt éred el.

Ahol a test és fejfedés a társadalomból kivonulást és az anyaságot is megtiltó életet jelenti pl egy keresztény apáca számára. A hippi-korszakban elfogadjuk, hogy a hosszú haj a szabadság szimbóluma volt a férfiak körében is, de a hajat is elfedő burkát elnézzük?

A muszlim férfi vajon mutogathatja-e arcszőrzetét, ezzel is a maszkulin jelleget erősítve? Mi több, akár kötelezően szakállas. A házasságtörés veszélye nem áll-e fenn, ha egy idegen férfi saját testiségével és szexusával kérkedve járkál nők előtt? A másik férfi jelenléte nem sérti, nem fenyegeti a nőt birtokolni vágyó férfit? Ezek szerint mégsem a nő csábul el a férfi magamutogatást látva, hanem a férfi támadja meg férfitársának nőtársát.

A hímsovinizmusban és bármely más kirekesztésben ne keress logikát, mindig leleplezi önmagát.

A burkinit az elfogadás szinonímájának nevezni a fehér felsőbbrendűségünk legrosszabb történelmi hagyományának egy elég torz vetülete, amikor a számunkra alsóbbrendűnek tekintett kultúráknak üveggyöngyöket osztogatunk, mondván, jó lesz az nektek, miközben számunkra csak a pénznek van értéke, és boldogan lubickolunk mások hagyománynak hazudott elmaradt kultúrájában, őket játékbabának tekintve.

A Széchenyi fürdőben végrehajtott tiltást önmagában nehéz helyes döntésnek nevezni, hiszen a nő mind az otthonról hozott előírásokkal, mind a fogadó közeg kitiltásával szabad akaratában lett korlátozva.

A megoldás mégsem az, hogy a nőt elnyomó kultúrát igazoljuk vissza. Itt, Európában minden olyan demokratikus háttér megvan egy, az európai kultúrkörhöz képest is elnyomott nő számára, hogy megvédje azokkal szemben magát. Ebben viszont szükség van az ő szándékára is. Ebben támogatnunk kell őt. A demokratikus értékrendet kell számára vonzóvá tenni.

Amit viszont semmiképp nem tehet meg még elnyomott nő sem: az emancipált, legalább írásban egyenlő jogokkal bíró lányok és nők számára nem mutathat antidemokratikus példát, nem demonstrálhatja, hogy az elnyomás elfogadható. Ez egy Európában vagy a világ bármely demokratikus szegletében élő nőtől elvárható, és nőként el is várom tőle.

Nem igazolom vissza a Fekete-Afrikában szokásjoggal bíró női – a csiklót kimetsző – körülmetélést, amit maga a már megnyomorított anya kényszerít lányára. És üdvözölni fogom végre, ha zárt ortodox zsidó közösségben sem követnek vallási előírásként sehol sem leírt nőket kirekesztő modellt, legyen akár az az öntelt ortodox hímsovinisztáktól a repülőn a külön férfiszekciót követelés. Bízom benne, bármely más világi közegben bátran és határozottan elutasítják ezeket, nem tartva attól, hogy a férfivirtus letörése vallási türelmetlenség lenne.

Hogy a nő által önnön elnyomását reprezentáló eseteket miként kezeljük a gyakorlatban és jogilag, az lehet vita tárgya, de az nem, hogy a burka vagy burkini a nő szabadságáról, és nem éppen az ő elnyomásáról szólna, és aki azt védi, nem a nőt elnyomókat igazolná vissza. Ez akkor sem elfogadható, ha maga a nő védi azt tudatlanul, hamisan visszaigazolva saját elnyomott énjét és tétlenségét.

unnamed.jpg

Fotó: muszlim fürdőruhák

A bejegyzés trackback címe:

https://nemgogol.blog.hu/api/trackback/id/tr6311814773

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A burka és a liberalizmus 2016.10.27. 02:14:07

Egy ultraliberális, de értelmes – téves, de értelmesen téves – blog cikke kapcsán szeretném megfogalmazni a burkakérdést, mégpedig ezzel megvilágítva a mai agonizáló liberális eszme két áramlatának viszonyát. A modern liberalizmus – e…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.17. 08:25:26

Természetesen a liberális szöveg, hogy a muszlim öltözék megalázza a nőt butaság, ebben teljesen igazad van. Mindenki maga dönti el, mit hord. S ebbe belevatkiozása arra hivatkozva, hogy valakit ezzel felszabítunk demagógia.

A valóság az, amit meg is írsz: a burkini, a nikáb és társai tiltása ELNYOMÁS.

Viszont mi ezt válllakjuk: el akarjuk nyomni ezeket az embereket, kénylemetlenséget akarunk nekik, nem szeretnénk, ha nálunk ottjhon éreznénk magukat. Csak hát ezt kevesen merik nyíltan kimondani, így jön helyette a demagógia.

Adam Ant 2016.10.17. 09:42:03

@bircaman maxval szerkesztő:, nagyon tévedsz, mostanában a balos álliberális társaság éppen a burkini mellett foglalt állást, valamiféle áltolerancia " nevében, ezzel csatlakozxva a magyar szélsojobbhoz, melynek zavaros ideológiája ezzel kapcsolatban Vona Gábor " européer. " megállapításában csúcsosodott ki, aki szerint „az iszlám az emberiség utolsó reménye”..... Ez a cikk kicsit rendet tesz a fejekben. Már akiében lehet.:)

dasilva64 · https://www.facebook.com/korulottemavilag 2016.10.17. 09:54:05

Én pedig azt szerezném, ha otthon éreznék magukat. S ahogy nem lehet a demokráciát sem erőszakkal, idő előtt ráerőltetni valakire, úgy a vallás elhagyását sem. Mert lássuk be, valahol azt várod ezektől az emberektől, hogy ne válasszák az adott vallást, vagy reformálják meg - annyira, hogy szinte rá se lehessen ismerni az adott vallásra. Lehet zsidó, de ne vágassa kopaszra a haját? Lehet hívő katolikus, de ne járjon szolid ruhákban? (Esetleg faluhelyen ne takarja a férjes asszony kendővel a haját?) Lehet amish, de igenis használjon cipzárt? Az nem lehet, hogy az az ő szabadsága, hogy az adott valláson, társadalmon belül választ - először fokozatokat? Mert nagyon csúnya csúsztatás a burkinit a hidjabbal összemosni. A burkini pont azoknak a muszlim nőknek a viselete, akik távolodnak a szigorú előírásoktól. Ha elkezdjük üldözni őket ezért, azt éppen a vallásuk korlátozásának fogják megélni, az eredmény könnyen lesz kontraproduktív. Ráadásul mennyire hirdethetjük magunkat a szabadság védelmezőjének, ha durván kiközösítünk valakit - a viselete miatt? És ha nem kénszeríti rá senki, de ezt választotta? Mint nem kevés magyar muszlima? Vagy ha a cigánylány hagyományt őriz? Mi jogon ítélkezünk és általánosítunk? Az ilyen mondatokat meg kifejezetten veszélyesnek tartom: "A XIX. század fordulóján a kaftános, pajeszos zsidók külsőségekben is eltérő közösségét jóval könnyebb volt támadni, mint egy megjelenésben is polgáriasodott és asszimilálódott közösséget. " - Tehát aki csak integrálódik, de nem asszimilálódik, az magára vessen, ha kiközösítik, megalázzák, esetleg fizikailag bántalmazzák? Távol álljon tőlem a bármilyen vallás számomra is érthetetlen és káros előírásainak, szellemiségének védelme, de nem veszem magamnak a bátorságot, hogy ennyire magabiztosan nyilatkozzak valamiről, amit nem ismerek belülről.

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.17. 10:48:06

@Adam Ant:

Nem, 2 irányzat harcol a liberális táborban:
- a muszlim nőket fel kell "szabadítani", akár erőszakkal is,
- a muszlim nők öltözéke elleni nyugati támadás a gyarmati logika folytatása.

Hozzáteszem, az utóbbiaknak van igazuk.

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.17. 10:51:43

@Adam Ant:

Vona erősen útkereső ember, sokat változott, azaz semmi értelme régi szövegeit ma a fejére olvasni. Lesz ő még liberálisok által éljenzett konzervatív liberális is, csak várd ki.

Adam Ant 2016.10.17. 12:30:28

@bircaman maxval szerkesztő: szó sincs itt két liberális irányzatról szerintem. Aki azt gondolja, hogy egy középkori hagyományokra épülo vallási törvénykezési szabályt, amely mellesleg a nok elemi személyes szabadságjogaiba vág a Széchenyi furdoben be kellene tartatni, az nemhogy nem liderális, de még csak nem is européer, vagyis nem európai műveltségű, gondolkodású személy.

Read more: www.kislexikon.hu/europeer.html#ixzz4NKxYRvYK

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.17. 12:37:38

@Adam Ant:

Most abba a furcsa helyzetbe kerültem, hogy antiliberálisként meg kell védenem a liberalizmust...

Szóval: a liberalizmus zöme az önrendelkezést fontosabbnak tekinti a felvilágosításnál. Azaz a liberális táboron belül egy kisebbségi álláspont, hogy akaratuk ellenére fel kell "szabadítani" a muszlim nőket.

Adam Ant 2016.10.17. 13:23:24

@bircaman maxval szerkesztő: liberálisként nem védheted egy középkori vallási szokásjogon alapuló törvény betartatását semmiféle áltolerancia jegyében---- ezért nem létezik két liberális álláspont a kérdésben, csak egyetlenegy, amelyet a cikk írója méltón képvisel. A másik egy álliberális álláspont, magyarul egy tévedés.

Adam Ant 2016.10.17. 13:39:54

@dasilva64: a legkevésbé sem szeretném, ha az alábbi szokásjog évényesülne Európában és ha erre azt mondod, hogy nem vagyok elég toleráns, akkor azt mondom rá, hogy ennek semmi köze a toleranciához. A nok öltözködését ugyanaz a jog szabályozza Szaúd.Arábiában, amelyet az alábbi brit dokumentumfilm feltár, éppen eleget tudunk róla, hogy magabiztosan kijelenthessük, hogy nem tartjuk kívánatosnak, de nagyon szívesen látjuk azokat Európában, akik európai életet szeretnének élni és tiszteletben tartják az európai hagyományokat.

www.blikk.hu/aktualis/krimi/brutalis-a-nyilt-utcan-fejezik-le-a-noket-szaud-arabiaban-video-18/6xvlv62

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.17. 13:56:15

@Adam Ant:

Pedig olvastam már ilyen okfejtést liberálisoktól, a lényege:
- a kultúrák egyenrangúak,
- ha valaki x kultúra alapján ítéli meg y kultúrát, az részrehajló és előítéletes,
- hiába tűnik x kultúra alapján rossznak y kultúra valamilyen szokása, ez nem érv,
- ha egy nyugati liberális tiltani akar egy muszlim öltözéket arra hivatkozva, hogy az rossz, akkor ez ugyanaz, mint a nyugati gyarmatosítók, akik arra hivatkozva, hogy a bennszülöttek primitívek, azokat nyugati szokásokra kényszerítették,
- a nők felszabadítása nem azt jelenti, hogy kényszerítsük őket nyugati divatra, hanem arra, dönthessenek szabadon,
- a muszlim öltezet tiltása tehát antiliberalizmus, a nyugati gyarmatosító hagyományok tovább élése.

dasilva64 · https://www.facebook.com/korulottemavilag 2016.10.17. 14:15:11

@Adam Ant: Kár folyton Szaúd-Arábiával jönni. Kb. pont annyira, mintha valaki az európaiságot Magyarországgal példálózva mutatná be :( Számos más ország egyáltalán nem olyan, mint Sz-A. De mit mondanál azoknak a magyar nőknek, akik önként, maguktól választják az iszlám vallást. Mert nem tetszik nekik a társadalom jelenlegi állapota, mert nagyobb biztonságban érzik magukat, ha szemérmesebbek, ha az ő életükben ez a fajta család modell megnyugtatóbb. Arról nem is beszélve, hogy esetleg ebben hisznek. Miért kellene megtiltani nekik, hogy egy olyan úszódresszben strandoljanak, mint a búvárok? Mennyire lehet célja, akár egy liberálisnak, hogy kitiltsak, eltiltsak embereket közösségi tevékenységtől a vallása miatt? Megpróbálhatom meggyőzni, felvilágosítani, de megalázni, kiközösíteni - mennyire vagyok elfogadó, européer, ha így teszek? Álságos arra hivatkozni, mi mindent lehet elrejtetni egy teljes testet és arcot borító lepel alatt - az európai terrortámadásokat nem ilyen ruhában hajtották végre, ráadásul ezek a burkinis nők éppen a változás útján járnak. Amiről durván lelökjük őket, mondván, vagy eldobod egyik pillanatról a másikra mindazt, amiben hiszel, amiben felnőttel, vagy visszalökünk oda, ahonnan indultál. Azért a fejlődést átugrani még sosem vezetett jó irányba....

Adam Ant 2016.10.17. 14:15:29

@bircaman maxval szerkesztő: Ennek semmi köze az adott esethez, szó sincs arról, hogy bárki is " leszólná " más kultúráját, x kultúra alapján ítélne, vagy kényszerítene bárkit bármire. Nyugati gyarmatosító hagyományokról pedig igazán nem beszélhetünk, ha kívánatosnak tartjuk, hogy aki Rómában él, az tegyen úgy, mint a rómaiak.

sic! 2016.10.17. 15:03:29

Végre egy jó cikk a témához. Érdemes hozzátenni, hogy ebben a burkini-ügyben a muszlimok részéről keveredik a kultúra és a kettős mérce a vallással - a nőket korlátozó szempontokat érvényesítik, a férfiakat korlátozó gyakorlatokat nem. Ugyanis a legtöbb irányzat nemcsak a nőktől várja el, hogy a test kontúrjait ne mutassák (ha ezt komolyan vennék, a burkini számos más muszlim nőknél népszerű ruhával együtt már itt megbukna), ne viseljenek olyan ruhát, ami férfiruhára hasonlít (bármit is jelentsen ez), ill. úgy öltözködjenek, hogy ne legyenek feltűnőek (na itt megint megbukott a burkini, bármilyen Európában hordott fejkendős megoldással együtt), hanem a férfiaktól is követeli, minimum köldöktől térdig fedjék el magukat férfitársaságban (azaz a fecske még zárt férfiuszodában sem játszhatna) és nők előtt ne vetkőzzenek le. De ezekből a vallási kijelentésekre visszavezetett hagyományokból csak a nőket szívatókat érvényesítik, és azokat is csak részlegesen (ha komolyan vennék, nő még nikábban sem járna koedukált strandra a kellően fel nem öltözött férfiak látványa miatt).
2 adalék: 1. A németországi muszlim nők háromnegyede soha az életben nem hordott fejkendőt. A magukat vallásosnak tartó németországi muszlim nőknél ez pár százalékponttal alacsonyabb, de még mindig kétharmad feletti. 2. A németországi muszlim szülők 90 feletti százalékának nincs baja azzal, hogy lányuk normál európai fürdőruhában úszni jár. Az Európában élő muszlimok nagy többsége egy társadalomkompatibilis életmódot folytat.
Végezetül: Érdemes elgondolkodni azon, miért is kellene a ruha formájában megjelenő önkényuralmi jelképeket elfogadni. Merthogy a fejkendő, burka/nikáb és a burkini annak az ideológiának a velejárója, amely embereket nemük alapján másodosztályúnak tekint. A tolerancia ugyanis kétirányú dolog, előfeltétele, hogy a másik fél is egyenlőnek tekintse a más nemű, vallású, stb. embert.

Adam Ant 2016.10.17. 16:07:27

@dasilva64: A burka nem divat, hanem szimbólum és ahol a viseletét középkori szokásjogon alapuló törvénnyel nem tették kötelezové , ott nagyon sok muszlim no nem is viseli. Ami az iszlám hitet illeti ugyanis, a Koran nem írja elő a viseletét, vagyis szó nincs arról, hogy valakit a vallása miatt tiltanál el bármiféle " közösségi tevékenységtől ", ha a strandolás egyáltalán " közösségi tevékenységnek számít ", amit kétlek.

A burkini pedig nyilván nem a változás útja, ha a fundamentalistáknak nem eléggé takar, az európai közegészségügyi eloírásoknak pedig nem tesz eleget az uszodákban. A burkini csak fából vaskarika, ami a probléma lényegét illeti.

borzimorzi 2016.10.17. 17:35:52

Hibátlan. Aki ezt a viseletet Európában támogatja, az az elnyomókat támogatja.
Üdv:
b

dasilva64 · https://www.facebook.com/korulottemavilag 2016.10.17. 17:50:02

@Adam Ant: Ezt te mégis honnan veszed? Voltál már muszlim nő?! Voltál már önként ezt a vallást választó nő? Én komolyan nem értem, hogy lehet a liberalizmus, meg elfogadás, meg humanizmus, meg européer szavak zászlaja alatt ennyire dogmatikusan merevnek lenni? (Még mielőtt, nem vagyok se muszlim, se más vallású, szigorú ateista, de ismerek sokféle embert, többek közt ilyeneket is. És nem hiszem, hogy ne lehetne a világ sokszínű. És hogy ne lenne szükség átmeneti időszakra, és türelemre. A burkini pont ez az átmenet.) Arról meg már nem is beszélve, igenis egy nő érezheti úgy, hogy jobban érzi magát testét takaró ruhában idegen előtt. És ehhez még csak muszlimnak sem kell lennie. Az is lehet, hogy éppen körükben el is terjed :D
És ne gyere már te is ezzel az agyrém közegészségügyi izével, amit itt hirtelen minálunk kitaláltak, hogy legyen neve a gyereknek. Mitől ne lenne már egészségügyileg elfogadható?! És ki mikor és hol vizsgálta ezt be?

Adam Ant 2016.10.17. 19:52:20

Szerintem a sötétség ott kezdődik, ahol a burkini " átmenet" és a világ a középkori vallási törvénykezés öltözödési szabályaitól sokszínű. .......
Ez alapvető különbség az álláspontunkban. Kérlek olvass utána a közegészség- és járványügyi vonzatoknak.

Nincs kétségem egyébként az irányban, hogy akit kicsi kora óta arra neveltek, hogy nem léphet ki az utcára burka nélkül, az normális, európai, konzervatív öltözetben is meztelennek érzi magát, ahogyan a nyakperecre szoktatott padaung törzs hosszú nyakú nőinek is iszonyatos fájdalmat okoz, ha leveszik a nyakukról a nyakperecet.
Ez még nem jelenti azt., hogy a nyakperec használatához kell igazítanunk ezentúl a sálméreteket Európában.:)

Ezzel a vitát lezártnak tekintem részemről.

fehérfarkas 2016.10.18. 17:06:00

@Adam Ant:

Szaúd Arábiát nem lehet összemosni a többi muszlim országgal. Teljesen mások a szabályok. Nem is az iszlámból, hanem a törzsi beduin szokásaikból és a wahhabizmusból erednek. De annyira azért nem félelmetesek. Nem végeznek ki senkit azért, mert a haját nem takarja el. A külföldieknek nem kötelező eltakarniuk, a helyieknek kötelező, de csak a nyilvános helyszíneken. Privát helyeken, épületekben nekik sem kötelező. Az arceltakarás pedig egyáltalán nem kötelező még a helyieknek sem (akik az arcukat eltakarják nem burkát, hanem nikábot viselnek). Ez társadalmi hagyomány. Sőt, országon belül is változó mely részeken van elterjedve és mely részeken nincsen.
Egyébként Szaúdban a helyi férfiak többsége is a tradicionális beduin öltözetben jár, nemcsak a nők.

Kivégzés gyilkosságért, terrorizmusért, erőszakos bűncselekményért, prostitúcióért, kábszerezésért, és kábszer terjesztéséért jár. És bírósági tárgyalás után van ítélet.

Egyedül Iránban van még kötelező hajeltakarás (de az arceltakarás még ott sem kötelező). De az iráni nők emellett olyan divatosan öltözködnek, hogy sok európai és amerikai megirigyelheti a stílusérzéküket.
www.irantravelingcenter.com/women_iran_picture_fashion/
A többi muszlim országban nemhogy az arcot, de még a hajat sem kötelező eltakarni.
Akik eltakarják a hajukat vagy tradícióból, vagy saját vallási meggyőződésből teszik.
A muszlim női öltözetek nagyon színesek. Az európai média a fekete ruhába öltözötteket szokta mutogatni (ahogy ez a poszt is), de aki megnézi Pakisztán, Banglades, Marokkó, Egyiptom, Jordánia, Egyesült Arab Emírségek, Törökország, Indonézia, Malajzia vagy India muszlim nőit és ruhaboltok és ruhapiacok áruválasztékát, az ott színkavalkádot lát.
(de visszatérve Szaúd Arábiába: a fővárosban Rijádban, a wahhabizmus központjában feketében jár még a külföldi nők többsége is, de Dzsiddában, a 2. legnagyobb városukban már nemcsak a külföldi, hanem a helyi nők jelentős része is színesben jár - pedig ugyanazon országról van szó, csak kulturálisan és tradícióiban és történelmében két teljesen eltérő terület)

Szoktak még jönni sokan Afganisztánnal. A tálibok előtt Afganisztán a női népviselet a közép-ázsiai színes, tarka-barka volt. Az 1994-ben hatalomra került tálibok kényszerítették rá a nőkre az egyszínű kékes-szürkés burkát, és tiltották be a színes női öltözetet. A tálibok bukása óta újra színesbe öltözhetnek az afgán nők.

fehérfarkas 2016.10.18. 17:24:54

@dasilva64:

Örülök, hogy vannak józanul gondolkodó kommentelők :)

Az európai terrortámadásokat valóban európai öltözetű emberek hajtották végre - akkor ezen logika alapján tiltsuk be az európai öltözet?
A plusz poén, hogy az ISIS nemrég megtiltotta az iraki és szíriai területén a burka és a nikáb (a 2 arceltakaró öltözet) viselését :D Miért? Biztonsági okból. Ugyanis burkába öltözött nők robbantottak az ISIS egyik bázisán. Ezt hívják úgy, hogy a fagyi visszanyal.
Rákényszerítették a megszállt lakosságot a burka viselésére, és amikor azok burkában hajtanak végre támadásokat a megszálló ISIS ellen, akkor betiltják a viselését.
(mondjuk az ISIS-nek annyi köze van a valódi iszlámhoz, mint a Ku Klux Klánnak, vagy a Lord Resistance Armynak, vagy a KDNP-nek a valódi kereszténységhez: semennyi)

Egyébként a fejkendő viselése Kelet-Európa falusias részein még ma is használatban van (nem is kell messzire mennyi, elég csak Ukrajna meg Románia aprófalvaiba ellátogatni - és ott nem muszlimok, hanem keresztények hordják).
www.eliznik.org.uk/RomaniaPortul/photos/head_scarf.htm
Az 1970-es években pedig a nyugati nagyvárosi divat része volt a fejkendő és filmsztárok meg divatmodellekkel reklámozták.
www.wsj.com/articles/SB10001424127887324407504578187582609611280
Sőt, még az angol királynőn is többször lehetett fejkendőt látni, pedig ő nem muszlim, hanem anglikán keresztény.
qph.ec.quoracdn.net/main-qimg-274cc679852f15a46328fda718c9def7-c?convert_to_webp=true

A kötelezőséggel ugyanúgy nem értek egyet mint a tiltással. Mindkét véglet rossz. Az hordja a nézetem szerint, aki tényleg úgy is gondolja, mert belülről érzi úgy, hogy hordani akarja. De neki meg ne tiltsuk meg.
Egyébként a muszlim nők többsége ugyanúgy nem kényszerből, hanem önszántából hordja, ahogy a kelet-európai kis falvak keresztény női is. Vagy az 1960/70-es években a nyugati filmsztárok.
Csak időközben itt Európában és az USÁ-ban ez teljesen kiment a szokásból. De attól, hogy nálunk az elmúlt fél évszázadban kiment a szokásból, mások miért ne hordhatnák?

Nekem az Egyesült Arab Emirátusokban az tetszett, hogy mindenki úgy öltözködött, ahogy akart. És az indiaik ott ugyanúgy öltözködtek, mintha Indiában lennének. A nyugatiak nyugatiasan. A szaúdi turisták a saját tradicionális öltözetükben. És a vendégmunkások öltözetén is látszott ki honnan jött, illetve milyen munkakörben dolgozik. És ezek az öltözetek egymással teljesen jól és békésen megférnek egymással. Senkit nem zavar a másik öltözködése. Csak mi nyugatiak akarjuk másokra ráerőszakolni a saját aktuális öltözködésünket.

fehérfarkas 2016.10.18. 17:35:27

@Adam Ant: "A burka nem divat, hanem szimbólum"

Burkát csak alig pár helyen használnak. Ezek közül Afganisztánban a tálib korszak óta terjed el. Teljesen újkeletű. A tálibok előtt a lakosság 1%-a sem viselt burkát. 2. legelterjedtebb a szomszédos Pakisztánban a pastu törzsek által lakott terület, ahová a tálibok a 2001-es háború után átmenekültek. De a pastu törzsi területeken kívül máshol már nem tudták elterjeszteni az országban (a városi és falusi pándzsábiak, szindek, stb már nem voltak rá vevők).

Ezen kívül a nikáb van ami az arcot eltakarja, de azt a sivataglakó arab beduinok viselték. Manapság (a városiasodás, urbanizálódás hatására) Szaúd Arábián kívül a többi sivatagi országban egyre jobban szorul ki a használata.

Néhány muszlim országban (pl Egyiptomban) a nagyon szegény, kolduló nők szoktak arcot eltakaró öltözetet hordani, hogy ne lássák mások az arcukat, mert szégyellik a szegénységüket és koldulásukat. De közülük is csak egy kisebbség takarja el az arcát. A többség még a koldusok között sem takarja el.

dasilva64 · https://www.facebook.com/korulottemavilag 2016.10.18. 21:53:07

@fehérfarkas: Én is örülök, hogy valaki eszme-társ. Mondhatni, elv-társ :D :D :D

fehérfarkas 2016.10.18. 23:55:59

@Adam Ant:

Most Szaúd Arábiáról beszélek, nem a többi muszlim országról. Szaúd Arábiában valóban vannak nyilvános kivégzések. Ezt ők egyáltalán nem titkolják. sőt a helyi TV-ben közvetítik is, meg nyilvánosan a forgalmasabb tereken hajtják végre. Ez innen Európából nagyon brutálisnak és középkorinak tűnik.

De nézzük meg a másik oldalról is, a szaúdiak oldaláról is.
Egyrészt ők egy törzsi nomád sivataglakó társadalomból lettek pár évtized alatt városlakó, urbanizált társadalom. Így a saját régi szokásaik levetéséhez még nem telt el elég idő.
De nem csupán erről van szó. Erről is szó van, de van más is.
Mégpedig a biztonságérzet. Szaúd Arábiában, ha a pénztárcádat egy utcai padon hagyod, akkor vagy ott van mikor észreveszed, hogy elhagytad. Vagy, ha már nincs ott, akkor valaki, akit zavar, hogy ott van egy pénztárca, leadta a rendőrségen a talált tárgyak osztályán, hiánytalanul a benne levő összes pénzzel, irattal, bankkártyával.
Vagy a másik, hogy ott este sötétben az anyuka nyugodtan lemehet a gyermekével a játszótérre (a nyugatiak közhiedelmével ellentétben a szaúdi nők nyugodtan mehetnek egyedül is a városokban az utcákon, a nyugatiak közhiedelmével ellentétben nem kell férfi kísérő melléjük) és nem kell félni attól, hogy kirabolják, erőszakoskodnak vele, bántalmazzák, megöli, megerőszakolják, stb.
Most csak két példát említettem meg. Ennek a példának a jelentőségét meg lehessen érteni, azt tudni kell, hogy a 27 milliós országból kb 13 millió, vagyis a lakosság kb fele külföldi (expat, vendégmunkás - fideszes kifejezéssel: gazdasági bevándorló, migráncs). A világ minden részéből mentek oda a "migráncsok" vagy "gazdasági bevándorlok" (ottani hivatalos nevükön: vendégmunkás, expat, külföldi munkás). Nagyon szegény elmaradott harmadik világbeli országokból ugyanúgy mint Európából és az USÁ-ból.
Ahhoz, hogy a közbiztonsággal kapcsolatban előbb említett példa továbbra is érvényesülni tudjon, ahhoz ők a szigorú szabályokat alkalmazzák. akinek nem tetszik, mert úgy érzi nem tudja betartani, az ne menjen oda.

Hogy milyen az élet Szaúd Arábiában? A nagyon szigorú törvények miatt egyrészt nagyon békés, másrészt haláli unalmas. A nagyon nagy biztonságért a szórakozási lehetőségeket áldozzák fel. De ez a modell ott működik: egyrészt az őslakosság még őrzi a nomád beduin múltjának a nyomait és nem igényel nyugati szintű szórakozást. Másrészt a külföldi vendégmunkások pénzt keresni mennek oda: a fekete-afrikai vendégmunkás ugyanúgy a pénzért megy oda, mint amerikai. Ha szórakozni akar, akkor hétvégére átmegy a régió más országaiba: Emirátusokba, Jordániába, Libanonba, Egyiptomba. (a szaúdiak is pont ugyanezt teszik - és a régió országai ennek örülnek is, mert így a szaúdiak az ő bevételeiket növelik a náluk elköltött pénzükkel)

Persze fel lehet hozni érvként, hogy az Egyesült Arab emírségek, Katar, Kuvait, Omán is ugyanannyira biztonságosak mint Szaúd Arábia, még sincsenek ott olyan szigorú törvények, pedig ott még nagyobb a külföldi vendégmunkások ("migráncsok") aránya. Ez teljesen igaz. Csakhogy azok Szaúd Arábiához képest kicsi országok, és ezért sokkal jobban ellenőrizhetőek a modern ellenőrző rendszerekkel. A törpeállam Katarban olyan megfigyelő és kamerarendszer van, hogy minden egyes lépésedről tudnak a biztonságiak. De egy törpeállamot könnyű bekamerázni. Viszont egy 2,3 millió km2 sivatagot nem lehet bekamerázni. Ott kell más visszatartó erő is a lakosság védelmére a rossz szándékú emberek ellen. Ott ugyanis nem a bűnözőknek van joga, hanem a mindennapi embernek. Ott ugyanis a jogrend arról szól, hogy a társadalmat, a békés mindennapi embert a bűnözőktől maximálisan meg kell védeni. Aki nem akar elkövetni bűnt, az védve érzi magát. aki meg bűnt akar elkövetni az meg jobb is, ha fél.
Nálunk Nyugaton pont fordítva. Itt a bűnözőknek vannak jogai, és az áldozatokat hurcolja meg a hatóság.

fehérfarkas 2016.10.19. 00:10:14

@Adam Ant:

Amit írtam azt úgy írtam, hogy Szaúd Arábiában ugyan nem jártam, de szaúdiakkal itthon is és külföldön is találkoztam és töltöttem el időt. Számos ismerősöm járt már Szaúd Arábiában.
Én viszont Szaúd Arábia szomszédai közül a következőkben jártam: Egyesül Arab Emírségek, Jordánia, Egyiptom.
Magyarországhoz képest Jordániában és Egyiptomban is messze jobb a közbiztonság. De az Emirátusokban volt a legjobb a közbiztonság a 4 kontinens 28 országa közül, ahol életemben jártam. Ott egy Rolls Royce vagy egy Porsche vagy egy SL Mercedes is úgy parkol, hogy a tulaja nem zárja be az ajtaját. Csak egy papírlap van kitéve az ablakára, hogy ne fogdosd össze a kezeddel ("don't touch it!"). Nem a lopástól fél a tulaja, hanem attól, hogy a koszos kezeddel összefogdosod és összekoszolod.
(hozzáteszem, ott a rendőrautókban nemcsak sebességmérő van beépítve, hanem rendszám felismerős és arcfelismerős kamera is, és a lopás bejelentése a kocsitolvajnak nem sok ideje és esélye van egy teljesen bekamerázott városban elmenekülnie, ahol a rendőrautók arcfelismerős kamerákkal járőröznek;
és ott a kamerák monitorainál nem úgy van mint nálunk, hogy 1 rendőr néz 4 kamerát a két szemével, hanem minden monitort 4 ember néz + számítógépes felismerő és elemzőszoftver; Abu Dhabi rendőrsége készített is erről egy propaganda videót egyrészt demonstrálva a biztonsági rendszerüket, másrészt a bűnözőknek is üzenve, hogy ez nem az ő országuk: www.youtube.com/watch?v=Hazuw0ghjXc )
süti beállítások módosítása