(Fejléc fotók: Szőcs János, etédi polgármester (RMDSZ) és Pócs János, a FIDESZ országgyűlési képviselőjének fb-oldalai; Pócs a Jászsági Pálinka Lovagrend uniformisában)

Egy elmulasztott bemutatkozás

Noha a jászapáti víz- és gázvezeték-szerelő, Pócs János gazdagon dokumentálja országgyűlési képviselői tevékenységét a közösségi oldalán, a képeket információkkal ellátva, a facebook-oldalára publikus nézetben megosztott disznóvágásról készült képet sajnos igen szűkszavúan címkézte: "A jásziványiak az imént küldték ezt a fotót az erdélyi testvértelepülésükről".
A képen egy vidám baráti társaság látható egy feketére perzselt disznóval:

(Kép: Pócs János a FIDESZ OGY-képviselője hivatalos facebook-oldala, a képet feltöltötte: 2017. december 8-án, délelőtt)

Gondos utánajárással fel lehetett deríteni, hogy a nevezett jásziványiak melyik erdélyi településen készítették a képet, és kik láthatóak a disznóvágáson. Kiderült, hogy Pócs János által be nem mutatott barátok közfeladatot ellátó, közpénzből élő személyek: polgármester és falugondnok.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászivány testvértelepülésként csatlakozott a romániai Hargita megyei (Erdély, Székelyföld) Siklód falujához. Siklód négy másik hargitai faluval alkot egy községet: Etéd, Küsmőd, Kőrispatak és Énlaka. A községi önkormányzat Etéden van. Jászivány így valójában baráti kapcsolatot ápol Etéddel, és ahogy később kiderül, Kőrispatakkal is.

Szőcs László, RMDSZ-es polgármester, Etéd (Hargita megye, Románia)

A fenti "SOROS-DISZNÓS" kép központi figurája, a fekete sapkás, poharat tartó férfi Szőcs László, Etéd RMDSZ-es polgármestere. Míg a képet megosztó Pócs János 1981-es szakiskolai érettségije után nem érezte szükségét, hogy országgyűlési jogalkotói munkakörben továbbképezze magát, így a jogkövetkezményekről tudatlanul az írásom megjelenéséig még mindig fennhagyta az oldalán a képet, amely a közösség elleni uszítás bűntettének alapos gyanúját veti fel, erről írásomban lejjebb részleten írok, ez milyen esetben érvényes. Ennek megfelelően feljelentést is teszünk jogvédő aktivista társammal.

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem politológia szakán pallérozott etédi polgármester ennél már óvatosabb: bár ő nem, de egy idősebb rokona, Szőcs Lajos, vélhetően az apja már megosztotta a "SOROS DISZNÓS" képet, tőle tudjuk meg, hogy a kép a hargitai Kőrispatakon készült.

Fellelhető azonban Szőcs László facebook-oldalán egy másik disznóvágásos kép, amelyen azt látjuk, hogy a feketére perzselt disznó kormos bőrén tisztára kitörölt feliratozás nem photoshop, hanem egy visszatérő performansz Kőrispatakon.

(Kép: Szőcs László, Etéd polgármesterének facebook-oldala, a képet feltöltötte: 2016. december 15-én.)

Kökény Gizella, falugondnok, képviselőtestületi tag, Jászivány Községi Önkormányzat

Pócs János OGY-képviselő és Szőcs László erdélyi polgármester ismeretségében rátalálunk a hargitai útról fotókkal beszámoló Kökény Gizellára, aki Pócshoz hasonlóan magyarországi közpénzből finanszírozza a közösség elleni uszítást.

(Kép: Kökény Gizella, Jászivány falugondnokának facebook-oldala, a képet feltöltötte: 2017. december 8-án.)

A falugondnoknő kirándulási képén látható élettársa a SOROS-DISZNÓS képen is megtalálható, ott Kökény mögött piros ruhában látható. A falugondnoknő másik királyhágói portréján látható fiatal nő a disznós képen szintén fellelhető Kökénytől a képen jobbra. Bár a publikus képeken, közszereplők mellett álló, taggeléssel megnevezett két személy vélhetően magánember, jóváhagyó közreműködésük egy országgyűlési képviselő által propagált közösség elleni uszításban szintén tetten érhető, a bűncselekmény gyanúja esetükben is felmerül.

Mit jelent a közösség elleni uszítás bűntette? Mikor érvényesül?

Blogbejegyzésemmel egyidőben a lementett képernyőképekkel és a megjelent online médiumok cikkeivel bizonyítva feljelentést indítványozunk a Legfőbb Ügyészségen Pócs János, a FIDESZ parlamenti frakciójának Jászság országgyűlési képviselőjével szemben Közösség elleni uszítás bűntette (Btk. 332. §) tárgyában:

Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy
c) a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel

gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A feljelentést a fenti bűntett tárgyában kiterjesztjük ismeretlen elkövetők ellen, amelyben a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát kérjük, hogy milyen szerepe van a bűncselekményben Szőcs László, Etéd Község (Hargita megye, Románia) RMDSZ-es polgármesterének, Kökény Gizella, Jászivány Községi Önkormányzat Képviselő-testületi tagjának és falugondnokának, illetve további magánszemélyeknek.
Bűncselekmény alapos gyanúja esetén országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztendő.

Nagy nyilvánosság előtt történt, a rosszindulatú szándék tettenérhető

Pócs közlése alapján a jásziványiaktól kapta a képet az erdélyi disznóvágásról, amelyet hivatalos közösségi oldalán osztott meg publikus nézetben, így feltételezhető, hogy az etédi és jásziványi önkormányzati vezetők a nyilvános uszításban nem csupán a képen szerepléssel, hanem a publikálást ösztönzésben is tettestársak. A képen valamennyi szereplő minden kétséget kizáróan tud a publikus megosztásról.

Kökény Gizella, a jásziványi falugondnok lájkolta a képet Pócs oldalán.

Azóta (2017. december 9. kora reggelig) 1400 ember reagálta le valamilyen hangulatjellel (emotikonnal), és 1856 közvetlen megosztást kapott. A továbbosztások száma hatványozottan több. A képről eddig 12 online portál tudósított, számos közszereplő, véleményformáló is megosztotta saját nyilvános közösségi oldalán.

Valamennyi hírportál a Soros-aniszemita kampánnyal azonosította a disznóvágásos képet, a hozzászólók tömege jelezte, hogy erre asszociál. Pócs nem is igyekszik kijavítani őket.

Az 1400 reakcióból mintegy 800 ember, a reagálók 57 %-a értékelte dühítőnek vagy szomorúnak a tartalmat. A kb 500, alapértelmezett "lájk - tetszik" jelölés a facebook-szokásban alapavetően egy poszt láttamozását is jelenti, a felhasználók egy része nem használ egyéb hangulatikont. Így egy markáns részükről biztosan állítható, hogy a tartalommal nem ért egyet. Nem elhanyagolható az a mintegy 150 ember, a reagálók mintegy 11 %-a, aki viccesnek, kedvesnek tartja az üzenetet, ez tovább nőhet azok számával, akik a tetszik jelölést valóban egyetértésük jeleként adták meg.

Tehát többen azonosulni tudtak azzal az üzenettel, ami másokban dühöt, elkeseredést, felháborodást vagy félelemet keltett. A tartalom alkalmas arra, hogy meggyőzzön embereket annak üzenetéről, és érzéketlenné tegyen mások félelme iránt.

A  megosztás kezdetén a felháborodó hozzászólások száma elérte az 500-at is, ezt Pócs érzékelve még december 8-án, péntek délután elkezdte gyors ütemben törölni, a kommentelőket tiltani. A hozzászólások száma 500-ről 15-re esett le kora estig.
Pócs mintegy 470 embert törölt és tiltott hivatalos közösségi oldalán, közpénzes munkaidejében, pusztán a képre adott, elkeseredésüknek hangot adó véleményük miatt. Ez mutatja, hogy Pócs szembesült azzal, milyen hatást váltott ki a kép, de ezt azóta sem  – blogbejegyzésem közléséig – nem törölte. Nem is érdekli, hogy dühösek az emberek, sőt, szeretné elfojtani, elhallgattatni őket. A reagálások folyamatosak voltak az éjjel folyamán, Pócs láthatóan egész éjjel törölgette, mert 60-10 között ingadozik az éppen látható kommentelők száma. Fontos neki, hogy ott maradjon a kép az oldalán, a provokációs cél nyilvánvalóvá vált.


Számít-e a bűncselekmény megítélésében, hogy a közlő mit gondol arról?
Mikor valósul meg az uszítás bűntette?

A büntetőjog – a kommunikációelméletre alapozva – nem a közlő véleményétől, szándékától teszi függővé, hogy megvalósult-e az uszítás bűntette, tehát érdektelen, hogy Pócs János, akár Szőcs László mit gondol vagy mond arról, hogy mit jelent egy megölt, megperzselt disznóra írt "Ő VOLT A SOROS!!!" felirat, amihez Pócs hozzáfűzte, hogy "Ott már egy disznóval kevesebb van...".

A büntetőjog azt vizsgálja, hogy a tartalom (szöveg, kép, szimbólum, ruházat) alkalmas-e arra, hogy az azt érzékelő közvéleményben kiváltsa a köznyugalom megzavarását, azt a megjelölt csoportra nézve fenyegetőnek érezze. Az uszítás bűntettében a társadalomra ható veszélyesség lényege abban áll, hogy társadalmi nyugtalanságot kíván előidézni. A büntetőpasszusban megnevezett védett (etnikai, faji, vallási, stb) csoportoknak a közösség többi csoportjával a korábbi zavartalan kapcsolatát, az együttélés nyugalmát megbontja, köztük félelmet kelt, a többségi csoportokban ellenérzést kelt a védett csoporttal szemben.
A törvény azt sem teszi feltétellé, hogy tömegesen érzékelhető legyen a köznyugalom megzavarása, egy arra alkalmas uszító tartalom is bűntettnek számít.

Minősített eset, ha a többségi csoportban az ellenérzésen, elidegenítő hatáson túl gyűlöletet is kivált a védett csoport ellen. További fokozat, ha valamely ellenséges cselekedetre ösztönöz az uszító tartalom.

(Kép: Pócs János személyes, publikus fb-oldala, az ott is megosztott disznós kép alatti kommentek.
Letöltés ideje: 2017. december 9. 8:37.)

Többszáz cinikus, mások félelmén harsányan örömködők közt megjelent az a Soros-asszociáció is, akinek szerzője erőszakosan, tettleg lépne fel Soros ellen, a disznóval jelölt "zsidók, zsidó bankár" társadalmi csoport ellen, kifejezett gyűlölet okán. Az üzenet elérte az erőszakos fellépésre ösztönző hatást.
Ezt igazolják egyébként a plakátokon Soros arcára horogkeresztet vagy Dávid-csillagot, akasztófát, "büdös zsidó" feliratokat rajzolók is.


Milyen asszociáció jön létre? A közlő megakadályozhatja-e az asszociáció létrejöttét?

Az erdélyi disznóvágáson egy erőszakosan megölt, leszúrt disznó felett az ölés feletti diadalmámorban áll egy csoport. A disznót szénfeketére perzselték, megégették. A disznóvágásokon teljesen szokatlan és egyben értelmetlen módon a disznó kormos bőrén egy feliratot töröltek ki, a disznót emberre használt személyes névmással illetik: Ő, majd nagy kapitális betűkkel, tehát tulajdonnevet is jelentő módon azt közlik, a disznó maga SOROS. Ő VOLT A SOROS.

Ezt lefotózták, közzétették, tehát a nagy nyilvánosságnak szánták, nem a disznóvágó kisközösség belső rítusa.

A magyar kormány Soros-ellenes kampánya 2015 május óta fut, gyakorlatilag folyamatosan, pártközleményben, civilszervezetek elleni akcióban, óriásplakátokon, hírekben. A Soros-kampánypropaganda közéleti vitaműsorok és publikációk állandó témája. A kampányról folytatott vita nemzetközivé vált, számos országban politikusok és a média is témává emelte, maga a címkézett személy, Soros György is reagált rá.
Így a "soros - következő" lehetséges másik jelentés egy ilyen társadalmi kontextusban egészen eltörpül a nagy kapitálissal írt, az Ő személyes névmással jelölt emberre, SOROS nevére utalás mellett.

A Soros-kampányt a társadalomtudományi szakma és zsidó szervezetek antiszemita propagandának minősítették.

A Soros-propaganda esetén is érvényes, hogy a közlő, a magyar kormány véleményétől független az, milyen asszociációt vált ki. A reakciókkal igazolttá vált, minek érzékeli azt a közvélemény. A plakátokon zsidócsillag és népirtásra felszólító szlogenek lettek felfestve, tehát a közvélemény maga igazolta, hogy Soros György képe a zsidóságot, a bankár zsidót, a zsidó vallást, a zsidó származást, faji hovatartozást jelenti számukra.

Pócs János, a FIDESZ országgyűlési képviselője tisztában volt a fenti kontextussal, amikor a SOROS-ra nevezett, leszúrt, megégetett disznóról képet osztott meg. Pócshoz hasonlóan a kép valamennyi résztvevője is tudta ezt, a témában a kormány személyre szóló nemzeti konzultációkat küldött ki.

A zsidó, a világbankár, a zsidó világbankár disznóként ábrázolása gazdagon dokumentált és társadalomtudományilag igazoltan még nem is csak a XX. századra, hanem jóval korábbi időkre visszanyúló antijudaista és antiszemita toposz. A közelmúlt egyik legismertebb antiszemita "disznós-akciója" a Duna-parti Cipők, az 1944-ben Dunába lőtt zsidók emlékművénél a cipőkbe helyezett disznólábas provokáció. Ezt a közvélemény és a teljes Országgyűlés akkor egyként ítélte el, elismerte, hogy a disznóláb antiszemita provokáció.

A zsidó, a zsidó bankár (Soros György) disznóként ábrázolt jelképének megítélése nem feladata az Ügyészségnek és Bíróságnak sem, erre történészek és társadalomtudományi szakemberek hivatottak, tehát az antiszemita toposz tényét bizonyítékként kötelesek elfogadni feljelentésünkben. Antiszemitizmus témakörben jogerős ítélet született már arról, hogy az erről folyó vitának megítélése nem feladata a Bíróságnak, olyan értelemben nem, hogy ő nem mondhatja ki, ő nem ítélheti meg, hogy egy üzenet antiszemita vagy sem. Ezt mi fogjuk igazolni a beadványban a szakirodalmat felhasználva. Az uszító tartalmat viszont az Ügyészség vizsgálja, és az uszítást már jelzi, ha az faji vagy vallási közösséget vesz támadó jelleggel célba.

Az Ügyészség feladata annak megítélése, mennyire fogalmaz meg erőszakos, uszító, gyűlöletkeltő tartalmat a "zsidó", "a zsidó bankár", azaz SOROS-ra nevezett leszúrt, megégetett disznó képe mint ismert antiszemita toposz.

A holokauszt haláltáborainak dokumentált képei az elgázosított, lemészárolt, éhenhalt vagy betegségben meghalt zsidók meztelen tetemei, amelyeket kemencékben vagy tömegsírban égettek el.

A megperzselt disznó képe ebben az antiszemita toposzban a haláltáborokat és a krematóriumok világát eleveníti fel.

Pócs János, a jásziványi és etédi önkormányzati vezetőkkel Kőrispatakon készült képe a haláltábor eseményeit vizionálja.

A Soros tulajdonnév mellett a soros - következő határozószó jelentése erre csak ráerősít: egy győlöletakciót vizionálnak, egy embert dehumanizáltak állatnak ábrázolva (a nácizmus módszere a dehumanizálás), "Ott már egy disznóval kevesebb van" mondattal Pócs azt sugallja, a disznóval jelképezett csoport, a zsidók közt tisztogatást kell kezdeni, sorban, egymás után. A tisztogatás ölést és perzselést jelent a képen.

A levezetés alapján az uszítás minősített esete jött létre véleményem alapján: cselekvésre ösztönöz az üzenet.


A jásziványi önkormányzati képviselő fegyverarzenálja

Kisebb háborúhoz elegendő fegyvert és lőszert foglalt le a rendőrség 2015 tavaszán egy jásziványi független képviselő lakásán. Kálmán Miklós mai napig betölti önkormányzati hivatalát.

 A rendőrségi lefoglalás arra utal, hogy Kálmán Miklóst megfigyelték, a fegyvereket pedig engedély nélkül tartotta. Teljesen megdöbbentő, miként láthat el ma Magyarországon közfeladatot egy militarista, állig felfegyverzett személy, illegális fegyverszerzési kapcsolatokkal. Jásziványi falugondnoknője és a Jászság OGY-képviselője által tudatosan véghez vitt közösség elleni uszítás a Jásziványi Önkormányzat militáns tagjával aggasztó összefüggésekre utal. Különösen, hogy egy ilyen személynek továbbra is helyet biztosítanak az önkormányzatban.

Mit kezd a FIDESZ a Jobbik legvérmesebb neonáci korszakát idéző Pócs Jánossal?

Pócs János mellett Jászivány polgármestere, de a hargitai Etéd polgármesterének is kedvenc médiumai közt a közismerten szélsőjobbos és uszító nézeteket valló Echo TV és 888.hu szerepel, a kormánypárt leginkább lebutított, szervilis uszítóinak médiuma. Ezzel szemben a korábban kormánypárti Heti Válasz is megdöbbenve tudósított a disznós képről.

A disznós akció, Magyarország és Európa 1930-40-es éveinek antiszemita plakátjait idéző jelképrendszer, a holokausztra utalás a Jobbik legvéresebb szájú korszakát idézi.

Kérdés, hogy a napjainkra néppártosodni igyekvő Jobbikot a régről megismert neonáci ismérvébe visszazáró FIDESZ mennyiben érzi hasznos tagjának a neonáci párt legsötétebb korszakát idéző jászsági gázszerelőt, Pócs Jánost.

Feljelentés mellett etikai eljárás kezdeményezése Pócs, Szőcs és Kökény képviselők ellen

Az ügyészségi feljelentés mellett etikai eljárást kezdeményezünk Pócs János ellen a FIDESZ frakcióvezetőjénél és az Országgyűlés elnökénél, többpárti alelnökeinél.

Etikai eljárást kezdeményezünk Kökény Gizella, jásziványi falugondnok ellen a Jásziványi Önkormányzatnál.

Etikai eljárást kezdeményezünk Szőcs László ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél (RMDSZ).

Bejegyzésemet az RMDSZ hitvallásával zárom:

"A Szövetség tiszteletben tartja a politikai sokszínűség elvét. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek programjukban és tevékenységükben fejezik ki a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét. Tagsága a belső pluralizmus elvének megfelelően megyei és területi szervezetekbe, ideológiai alapon tömörülő platformokba, valamint társult szervezetekbe rendeződik."

Pócs János, Kökény Gizella és Szőcs László sárbatiporta a Magyar Köztársaság Alaptörvényét, az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Megsértették képviselői esküjüket. Ostoba uszító tettükkel szégyenbe hozták a Jászságot, Jásziványt, a hargitaikat, Etédet és Kőrispatakot. Közfeladatuk ellátására alkalmatlanná váltak.
A közösség elleni uszítás bűntettének alapos gyanúja merül fel ellenük.


Eszes Beáta