Miközben a családügyi államtitkár előírja, kik nevezhetik magukat családnak, addig a volt feleségét fejberugdosó, jogerősen elítélt ifj. Knézy szép csendben visszakerült a mikrofon mögé.

Sehol nem található hír a sportriporter jogerős ítéletéről. Eddig. Ma megkaptam a megerősítést az ítéletről.

Tart a foci vébé, elkapott a láz ‒ inkább hőemelkedés ‒ engem is, még egy tét nélküli tipp mixbe is belekeveredtem, kihívóm előtt vezetek is nő létemre. Figyelem a vébé híreit, ahol minap ifjabb Knézy Jenő aktuális sport-analfabétizmusa került több orgánumnál is címoldalra: itt és itt.

Mit várunk el egy férfitól?
Azt olvasom ki ezekből a cikkekből, hogy ha egy férfi kevesek által betölthető közszolgálati feladatot ellátva, milliókat elérve, a munkakörének alapvető szakmai követelményeivel sincs tisztában, akkor azon 1-2 napig felháborodunk, de inkább csak röhögünk rajta, amúgy semmi gond ezzel. Nem az első ilyen cikkek ifjabb Knézyről.

Mit várunk el egy nőtől?
Ezzel szemben nem csupán a közbeszéd, de napjainkra alaptörvényi szinten az állam, a kormány számomra mint nőnek előírásokat, követeléseket közöl, hol a helyem a társadalomban: nem csupán a hivatásomban, de a testemmel kapcsolatban is utasít, mi a teendőm.

A családi norma a törvényhozásban
Novák Katalin, a kormány család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára törvényhozói szerepéből kijelenti, tehát kötelező jogi normává emeli, hogy a társadalom mely tagjai nevezhetik magukat családnak: kik igen, és kik nem tartozhatnak oda. Szerinte egy (1) férfi és egy (1) nő alkothat csak egy családot. Novák ‒ egyébként Alaptörvény-ellenes ‒ homofób nézetét kielemezte már a sajtó, én csak annyit tennék hozzá, hogy az államtitkár annak abszurditását sem ismerte fel, hogy ezzel a kijelentésével fölösleges, nem kívánatos embernek ítélte meg akár a családokat együttéléssel is segítő nagymamákat, vagy akár két-három már nagykorú, de még egyetemista fiúgyermekkel együtt élőket, ahol az államtitkár szerint ezek a családok durván átlépték a pártnak ideális 1 férfi - 1 nő nemi arányt.

        Fotó: Novák Katalin, család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár, EMMI (hirstart.hu)

Szóval nézem a vébét, a kormány számára stadionokba ölt közpénz-milliárdokat is megérő magyar labdarúgáshoz nem is hasonlító valódi focit, és eszembe jut ez a sikeres férfi, ifjabb Knézy Jenő, aki címoldalon van munkaköri alkalmatlanságával. Egy olyan "közszolgálati" tévé-adón dolgozik a sportriporter, ahol reflex-szerűen kell elkapcsolnom a reklámidőkben, különben dől rám a hatályos büntetőjogi kategóriát kimerítő uszítás, hazugság, rémhírterjesztés. Mi van ifjabb Knézy családjában vajon? Rá vonatkozik-e Novák Katalin családképe?

Volt felesége és apósa 2008-ban feljelentette a sportriportert. A feljelentés tárgya az volt, hogy ifjabb Knézy többször fejbe rúgta a vele egy családban élő nőt, az akkori feleségét, akinek eltört az állkapcsa. A vád szerint apósát sem kímélte a sportszerű riporter.

A média az ilyen ügyekben mutatott szokásához híven az elején nagy dérrel-dúrral közölte a családon belüli erőszak vádról, tárgyalásról, első- és másod fokról, felfüggesztett, nem jogerős ítéletekről szóló híreket. Majd az egész ügy iránti média-érdeklődés elhalt 2015-ben ott, hogy a bíróság visszahelyezte első fokra az eljárást azzal az indokkal, hogy eljárásjogi hibák történtek. A bíróság ilyen eljárásjogi hibának minősítette, hogy a nyilvánosság kizárásával zajlott a tárgyalás. Nem tudom, egy újabb első fok miként orvosolhatja ezt jobban annál, mintha az ügyész tisztességgel nyilatkozna az egyébként a tárgyalásokról így-úgy tudósító sajtónak, egészen a per lezárásáig.

Az utolsó, 2015-ös bírósági hírek Knézyről arról szóltak, ahol ő, az ügyvédje és a közvélemény triumfálnak az "ártatlansága" felett, mivel a bíróság hatályon kívül helyezett egy nem jogerős, első fokú ítéletet. A közszolgálati adó pedig boldogan visszavette az addig állásából rövidebb időre felfüggesztésre ítélt Knézyt.

Bárhogy kerestem, de nem találtam egyetlen hírt sem a bántalmazásról szóló büntetőügy végkifejletéről, a jogerős ítéletről: felmentették, elítélték, mi lett végül vele?

Érdekel ez valakit?

A médiát, és ezek szerint a közvéleményt sem érdekli, ha egy férfit családon belüli erőszakért elítélnek jogerősen, és az sem érdekli, ha ugyanez a férfi nem ért a szakmájához, és mindezek ellenére közszolgálati állásában maradhat.

Írtam dr. Zamecsnik Péternek, a sportriporter volt nejét a büntetőperben képviselő ügyvédnek, hogy tudna-e tájékoztatást adni a bírósági eljárás legalább végkimeneteléről, van-e jogerős ítélet ifjabb Knézy ügyében.

Egy napon belül megkaptam az ügyvéd úrtól a választ, hogy részleteket illetően köti az ügyvédi titoktartás, de:

Az nem képez titkot, hogy az ügy már jogerősen befejeződött és a vádlottat jogerősen elmarasztalta a bíróság felesége és apósa bántalmazása okán.

A bántalmazás 2008-ban történt, az utolsó bírósági hír a médiában 2015-ös. Nem tudom, mikor jött ki a jogerős ítélet. A sportriporter töretlen pályafutását látva felfüggesztett ítéletet kaphatott.

Nem azt várom el, hogy örökös boszorkányüldözésben legyen része, de hiányolom, hogy egy közszolgálati csatornán dolgozó férfi reflektáljon az általa elkövetett bűntettre. Nem látom, hogy lenne bármiféle társadalmi következménye annak, hogy családon belüli bántalmazás büntetőügyében elmarasztalták. Ezt akkor lehetett volna lezárt ügynek tekinteni, ha ez az önreflexió ifjabb Knézytől és egy közszolgálatot ellátó adó részéről is megtörténik.

Ifjabb Knézy utolsó, a médiában fellelhető nyilatkozata ez volt az ügyről:

Szerintem innentől semmi akadálya, hogy újra képernyőre kerüljek. Végre a bíróság is kimondta, hogy alaptalanok azok az állítások, melyekkel a volt feleségem vádol. Abba már bele sem akarok gondolni, hogy egy hazugság miatt hány világ- és Európa-bajnokságról maradtam le.

Ezzel szemben Ifjabb Knézyt jogerősen bűnösnek találta a bíróság felesége és apósa bántalmazásában.

Ahogy Marton Lászlót, férjet, családapát, nők tucatjaival szexuálisan visszaélő rendezőt a vígszínházi szerződésbontást követően már újra foglalkoztatja a Veszprémi Petőfi Színház és a Rózsavölgyi Szalon, úgy a közszolgálati tévé adó csont nélkül alkalmazásban, mi több, mikrofonnál hagyta Ifjabb Knézyt jogerős elítélése után. Nem volt hely egy háttérmunkára, szerkesztői feladatra: első vonalban dolgozik, világbajnokságokat közvetít millióknak. Pocsékul.

Kiss László úszóedző még arra hivatkozott, hogy szerinte jogellenesen hozta le a sajtó évtizedekkel később a korabeli ítéletet, miközben "mindenki tudott erről", közte az az úszószakma, aki a börtönből egyenesen fiatal lányok közé helyezte el a csoportos nemi erőszak vádjában elítélt Kisst.

Ifjabb Knézy Jenő már erre sem hivatkozhat, mert a hazai média egyként asszisztált ahhoz, hogy a bántalmazási ügyében meghozott jogerős ítélet közzététele nélkül lebegjen a köztudatban. Ezzel egyébként Knézynek sem használva, mert ezért hozom elő 2018-ban.

Ifjabb Knézy volt az a sportriporter, aki 2016-ban, a riói olimpián, a rajtnál és a verseny során sem mondta ki a NOB színeiben induló menekült-válogatott szír úszónőjének, Yusra Mardini nevét. Egy évvel azután, hogy belehazudta a sajtóba, hogy "nem verte meg a feleségét és apósát", és neki a képernyőn a helye.

Novák Katalin családügyi államtitkár szerint az egy fő hímnemű Marton László és egy fő nőnemű felesége egy család. Akkor is, ha mellette nők tucatjaival erőszakoskodik a férj, azt rendezői hivatásnak nevezve.

Novák Katalin családügyi államtitkár szerint, ha a nemek szerinte megfelelő arányt mutatnak, törvényileg kell védeni olyan családot is, ahol a férfi ‒ ifjabb Knézy ‒ lábbal rugdossa felesége fejét.

Egy férfi, egy nő. Egy család. Magyarok. Nem migránsok, hazai kultúra. Társadalmunk jeles férfiai.

A focirajongó magyar miniszterelnök és kormánya pedig azt nevezi közszolgálatnak, ahol társadalmi csoportok elleni uszítás, rémhírterjesztés közben egy családon belüli bántalmazó beszélhet milliókhoz.

Eszes Beáta

(Címlapfotó: Ifjabb Knézy Jenő 2010 novemberében ‒ Székelyhidi Balázs, Magyar Nemzet)