Jómagam, bár egy kicsit megkéstem a dologgal, ha diktátor tanítómestert keresnék magamnak, akkor Aljakszandr Rihoravics Lukasenka (orosz fordításban: Alekszandr Grigorjevics Lukasenko) sith nagyurat választanám magamnak, már csak a szépen csengő neve miatt is. Ő bizony avatott szakértője ennek a szép mesterségnek. Ismeri annak minden csínját-bínját. Egy lelkes, igyekvő tanítványt biztos szívesen bevezetne a szakma fortélyaiba. Én persze nem lehetek Lukasenka, mert nem belorusz vagyok, hanem, mint az mára egyértelműen bizonyítást nyert kazah.
A Szovjetunió utódállamaiban minden rendes ember a KGB szolgálatában kezdte el építgetni a karrierjét, mielőtt diktátorságra adta volna a fejét. Itt aztán ki lehet tanulni, miként lehet megoldani a társadalmi problémákat. Nem az okokat kell megszüntetni, hanem azokat, akik beszélnek róla. Ez sokkal egyszerűbb, és okulásul is szolgálhat a jövőre nézve, a potenciális áldozatok számára. Ezzel a módszerrel akár életeket is menthetünk.
Természetesen eleinte kommunistaként szorgoskodott a derék pedagógus. Eredeti szakmája tényleg az, majd mezőgazdasági ismereteket is szerzett. 1991-ben egyetlen emberként állt ki a Szovjetunió név megtartása mellett, amihez természetesen a teljes karosszéria is hozzátartozott volna, az összes benne lévő utassal együtt.
Első mesterművét 1993-ban alkotta meg, amikor antikorrupciós irtóhadjárattal bízták meg. Ennek hatására, minden számba jöhető embert megvádolt, biztos ami biztos alapon.
1994-ben Belorussziában, annak jól kiérdemelt elnökeként, gyakorlatilag visszaállította a Szovjetuniót, persze kisebb méretekben. Szorgos munkával és az ellenzék farigcsálásával, 2001-ben összehozott magának egy háromnegyedet. Egy kis szeletet meghagyott ellenfélnek. Ez gondolom arra kell neki, hogy rájuk lehessen mutogatni, ha valami nem stimmel.
Természetesen, mint minden magára valamit is adó diktátor, ő is azonnal tiszta Alkotmányt váltott. Ebben az a pompás, hogy ennek segítségével konzerválni tudta a hatalmát, egészen az ásó, kapa, nagyharang állapot eléréséig. Lukasenka ehhez az aktushoz, halált megvető bátorsággal, népszavazást írt ki és nem pusztán egy lazán odavetett "csak"-kal indokolta meg a döntését. Jelentősége és valódi kockázata persze nem nagyon volt a voksolásnak, mivel a fehérorosz lakosságot, előrelátóan, kilóra felvásárolta.
Az ellenzéki akadékoskodókat nemes egyszerűséggel tömlöcbe vettette. Duzzogjanak csak ott, ameddig csak megvan a kedves életük.
Természetesen az elengedhetetlen függetlenségi harcot is beiktatta a teendői közé, de ezt a régi jó cimborája Putyin ellen vívta. Azóta istennek legyen hála, újra összemelegedtek. No, persze nem úgy. Időnként persze veszekszenek egy kicsit, de az orosz függőég miatt ez csak amolyan durcáskodás. Lukasenka apai nagyapja egyébként ukrán.
Magát leválhatatlanná, az ez ellen tiltakozókat pedig börtönviseltekké, vagy eltűnt személyekké tette. Akik túlságosan akadékoskodnak, azok egyszerűen valahogy elkallódnak az Magyarországnál háromszor nagyobb méretű országban. Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok ellenszenvvel nézi a garázdálkodását, ez is mutatja, hogy milyen remek emberről van szó. Ki is tiltották a demokráciák területéről, ami gondolom nem okozott számára álmatlan éjszakákat.
Kétségtelenül érdekes személyiségről van szó. Amikor 2012-ben az emberi jogok durva megsértése miatt az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg Minszket, Lukasenka megvonta a vállát és frappánsan visszavágott. Kijelentette, hogy "inkább nézzék őt diktátornak, mint buzinak." A lakosság "Batyka"-kának becézi, ami azt hiszem magyarul apácskát jelent.
Legutóbb azzal a tréfával örvendeztette meg a lakosságát, amely mellesleg a sajtó szerint imádja őt, hogy pénzbüntetést rótt ki a túlságosan hosszan henyélő munkanélküliekre. Nagylelkűségi rohamától vezéreltetve az egyetemi hallgatók ez alól mentesültek. Nekik ugyanis nem kell kipengetniük a 66 ezer forint körüli összeget, ami több, mint az átlagfizetés.
Elmondhatjuk, hogy ezzel feltalálta a közhasznú munkanélküliséget. Így a közmunkanélküliek, most majd azzal tölthetik a munkanélküli idejüket, hogy honnan kerítsenek elő ennyi pénzt. Ez lesz a foglalkozásuk, pénzt fognak keresni. Zseniális megoldás, az biztos.
Amúgy azt is kijelentette, hogy "Mindenki kap munkát, aki dolgozni akar". Ezekkel a hatékony módszerekkel, gyakorlatilag megvalósította a teljes foglalkoztatást. Vannak olyanok, akik napi nyolc órán keresztül utcasepregetéssel múlatják az időt. Elindulnak egy irányba versenyt seperni, majd a végén csinálnak egy bukófordulót és megindulnak visszafelé mindaddig, amíg a munkaidő ezt megengedi a számukra.
Kijelentette, hogy a "tömegmédia nem más, mint tömegpusztító fegyver". Hogy az alattomos támadásnak elejét vegye, totális felügyeletet gyakorol a médiák felett. Az ellenzékinek nyilvánított lapokat a posta egyszerűen nem hajlandó terjeszteni. A konstruktív kritikákat természetesen szívesen fogadja, csak az a gond, hogy ő dönti el, hogy mit tekint annak. A felségsértést kemény, de igazságos börtönbüntetéssel jutalmazza. Hagyománytiszteletből a fehérorosz belbiztonsági szolgálat a patinás KGB nevet viseli.
Külföldre nem nagyon utazgathat senki. Minek is tenné ez bárki, hiszen "Fehéroroszország Európa legstabilabb és legbékésebb országa, a kontinens jövőjének letéteményese"
A belorusz sith nagyúr 1995-ben, egy tévéinterjúban büszkén jelentette ki az, hogy "Németország történetét másolja Fehéroroszország története. Németország romjaiból emelkedett fel az erős hatalomnak köszönhetően, és nem minden volt rossz, ami annak a jól ismert figurának, Adolf Hitlernek a nevéhez fűződik. A német rend évszázadokon át fejlődött, és Hitler alatt érte el csúcsát"
Számunkra is ismerős lehet az a 2007-es pikáns tette, amikor megígérte, hogy betiltja az amerikai támogatással működő civil szervezeteket, mivel szerinte azok, akik ezt a júdáspénzt elfogadják, bizony tönkreteszik az országot.
Velünk, magyarokkal egyébként nagyon szimpatizál. 2012-ben meg is dícsért minket, amikor azt mondta, hogy "a magyaroknak elegük lett a demokráciából, a piacgazdaságból, és kijózanodtak."
Lukasenka elnök úr 2010 óta vámuniót kötött a magyarok közeli rokonával és jótevőjével, Nazurbajev kazah, nyugdíjas elnökkel és Putyin orosz, munkaképes elnökkel.
A belorusz parlamenttel elfogadtatta azt a törvényt is, amely a városokban a lakásokban élő macskák, illetve kutyák számát egy főben maximalizálta. A fennmaradó jószágokat emigrációra kényszerítette, vagy átadták őket a sintéreknek.
A gazdasági problémák megoldásában is meglehetősen radikális megoldásokat eszelt ki. 2014 végén az egész kormányt, a miniszterelnökkel ez élén, hirtelen felindultságból kirúgta. Ugyanerre a sorsra jutott a Jegybank elnöke is. Az elharapódzó inflációt betiltatta, egyszerűen befagyasztatta a fogyasztói árakat.
Fehéroroszország legnagyobb bevételi forrása az a tranzitgázzal való zsarolás és a különböző diktatúrákkal folytatott gyümölcsöző fegyverkereskedelem.
Batyka egyébként szenvedélyes jéghoki játékos. "A sportok iránti szerelmem a legnagyobb erősségem" - jelentette ki szerényen. Ő az egyes számú hokimez büszke tulajdonosa, akinek természetesen külön, minden kényelemmel felszerelt kispad is kijár. Az országban gombamódra szaporodnak a jégcsarnokok, a kórházakból ennek következtében hiányoznak az alapvető gyógyszerek. Majdnem mindennap hódol a szenvedélyének, amihez politikusokat és főtisztviselőket használ játszópajtásul. Rendkívül tehetséges játékosról van szó, aki mindig győz, de soha nem henceg ezzel. Az országban bármerre utazik, hogy ne legyen hiányérzete, ha még nincs, felhúznak egy csarnokot a tiszteletére.
Az ország legkedveltebb szlogenje: "Mindig a közeledben vagyunk!", amit a rendőrség használ.
Gorege Orwell - 1984 (Részlet)
"Az Igazság-minisztérium - Minigaz, ahogy újbeszélül nevezték - ijesztően elütött a környékén lévő többi épülettől. Ragyogó fehér betonból készült, óriási, piramis alakú építmény volt, s háromszáz méter magasan nyúlt fel a levegőbe. Onnan, ahol Winston állt, éppen el lehetett olvasni a Párt három jelmondatát, amely díszes betűkből volt kirakva az épület fehér homlokzatára:
A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ
Az Igazság-minisztériumban állítólag háromezer szoba volt a föld színe fölött, s ennek megfelelő méretű kiterjedése volt a föld alatt is. London területén szétszórva még három hasonló alakú és nagyságú épület állt. A körülöttük lévő épületek olyan tökéletesen eltörpültek mellettük, hogy a Győzelem-tömb tetejéről egyszerre mind a négyet látni lehetett. Ezek voltak az otthonai annak a négy minisztériumnak, amelyek között szétosztották a kormányzás egész apparátusát: az egyik az Igazság-minisztérium volt, amelyhez a hírszolgálat, a szórakoztatás, az oktatás és a szépművészetek tartoztak, a másik a Béke-minisztérium, amely a háborút intézte, a harmadik a Szeretet-minisztérium, amely a törvényeket hozta és a rendet tartotta fenn, a negyedik a Bőség-minisztérium, amely a gazdasági ügyekért volt felelős. Újbeszélül Minigaz, Minipax, Miniszer és Minibő volt a nevük."