Diyarbakirban, török Kurdisztán félhivatalos fővárosában összecsapások törtek ki a kurd tüntetők és a rohamrendőrök között, miután kiderült, hogy az Igazság és Fejlődés Pártja egyértelmű győzelmet aratott. A török rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetette be a kurdok ellen. BULENT KILIC (AFP)

A baloldali, kurdbarát HDP-re leadott szavazatok aránya túllépte a 10 %-os bejutási küszöböt és ily módon  bekerültek a Parlamentbe. A június választásokhoz képest azonban egymillió szavazatot vesztettek. Ezeknek a szavazatoknak a nagy részét a Recep Tayyip Erdoğan által vezetett iszlamista AKP  szerezte vissza, amit akár vereségnek is lehet tekinteni. Ez az eredmény azért lényeges, mivel jelentős következményekkel járhat Törökország amúgy is konfliktusokkal terhelt délkeleti részében.

2015. június 7-e éjszakáján tűzijátékok, táncoló, éneklő emberek árasztották el Diyarbakir, a török Kurdisztán félhivatalos fővárosának utcáit. November 1-én ezzel szemben aggodalmas, elkeseredett arcokat lehetett látni a baloldali kurd formáció, a HDP székhelyén. Az utcákon fiatalok százai tüntettek. A zavargások során szemeteseket gyújtottak fel, kővel dobálták meg a rendőröket, valamint éles lőfegyvereket is használtak. A rohamrendőrség vízágyúkat és nagy mennyiségű könnygázt vetett be ellenük. A zavargások órákon át tartottak, és több sérüléssel jártak.

"- Háború, háború! Ez háború!" – mondta valaki a fiatalok közül, akik főként azért gyűltek össze, hogy megünnepeljék a választási eredményeket, de azok azt mutatták, hogy a pártjuk elvesztette a lehetőséget arra, hogy meghatározó erő legyen a Török Nagy Nemzetgyűlésben (Türkiye Büyük Millet Meclisi) , mivel az AKP jelentős győzelmet aratott. „(Recep Tayyip) Erdogan egy tolvaj, aki ellopta a szavazatainkat. Csalást követett el.” - erősítette meg egy másik fiatalember, egy rendőrroham után. A HDP – amely júniusban az első olyan kurd párt volt, amely bekerült a Parlamentbe – sok követője számára érthetetlennek tűnt az, hogy a párt szavazatokat vesztett és sokan nem voltak hajlandók elismerni az eredményt.

A kurdbarát formáció egyik forrása kijelentette, hogy a párhuzamos szavazatszámlálásuk szerint, a HDP 12,2 %-ot szerezhetett, szemben a hivatalos 10,7 %-os eredménnyel, ami 2,5 ponttal kevesebb, mint a júniusi eredmény. „Ha nem ismerik el számunkra ezt az eredményt, akkor készek vagyunk panaszt tenni a Választási Bizottságnál.”

A párt társelnöknője, Figen Yüksekdağ Şenoğlu, a szavazatok elvesztését a „rendkívüli helyzetnek” tulajdonította. Az utóbbi öt hónapban az erőszak, összecsapások formájában, visszatért a kurd területekre. Ezek a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveres csoportja és a biztonsági erők között törtek ki. Ehhez járultak még hozzá a dzsihadista támadások, amelyeknek célpontjai nagyobb részt a kurd ügy támogatói voltak.

„A kampány nem volt tisztességes. Nem tudtunk megfelelő választási kampányt folytatni, mivel támadásokkal és erőszakos cselekedetekkel szembesültünk” mutatott rá a párt másik vezetője, Selahattin Demirtaş, emlékeztetve a több száz támadásra a HDP aktivistái és székházai ellen. „A kormány által kiprovokált lincshangulat ellenére – amellyel azt akarták elérni, hogy a HDP ne jelenhessen meg a választási körzetekben – is sikerült a bejutási küszöböt leküzdenünk, és mi váltunk a parlament harmadik legnagyobb frakciójává.” - hangsúlyozta a társelnök.

Demirtaş a PKK ellen azonban nem fogalmazott meg kritikát, annak ellenére, hogy megkérdőjelezhetetlenek tűnik annak a döntésnek a hatása, hogy júliusban a kurd felkelők felmondták a kormánnyal két éve megkötött fegyverszüneti megállapodást. Ennek a fegyverszünetnek az volt a célje, hogy megkönnyítse a HDP számára a kormánnyal való tárgyalásokat. Néhány konzervatív körzetben a kurdok megváltoztatták az álláspontjukat Demirtaş pártja iránt, miszerint a párt az előző választásokon szilárdan elkötelezte magát a béke iránt. Most azonban visszatértek az AKP-hez. Ez annak a hatására történt, hogy az AKP ezekben a hónapokban folyamatosan azt súlykolta, hogy a HDP és kurd gerillák között kapcsolat van.

Törökország délkeleti részén a politika sok esetben a klánok ügye. Amikor egy klánfőnök, vagy a vének tanácsa, akik a klánokat vezetik, úgy dönt, hogy támogat egy pártot, akkor gyakorlatilag az egész klán az utasításuk szerint jár el. A marxista eredetű PKK megpróbálta megtörni ezt a törzsi rendszert, ennek ellenére a júniusi választásokon, a konzervatív kurd nacionalisták azt hangoztatták, hogy megkapták ennek vagy annak a klánnak a támogatását a HDP részére. Most azonban a klánok és a konzervatív kurdok visszavonták a támogatásukat a HDP-től, és visszatértek az AKP-hez. A HDP így 5-10 százalék közötti szavazatot vesztett olyan tartományokban, mint Diyarbakir, Mardin, Urfa. Az AKP emellett szavazatokat szerezett más vallási formációktól, beleértve a fundamentalista Hüda-Par-t, amelyek úgy döntöttek, hogy nem indulnak a választásokon.

Ezzel szemben Nyugat-Törökországban, a HDP leginkább a progresszív körzetekben vesztett szavazókat, akik visszatértek a kiszámíthatóbb szociáldemokrata CHP-hez, mivel ők is ugyanúgy csalódtak a fegyveres PKK visszatérésében.

Most az a legizgalmasabb kérdés, hogy ezek az eredmények lecsillapítják-e az erőszakot, vagy megnövelik, ha a legradikálisabb kurd mozgalom úgy ítéli meg a helyzetet, hogy demokratikus úton nem mozdíthatják elő az ügyüket. A kulcs a AKP kormány kezében lesz, azáltal, hogy az abszolút többség birtokában hajlandóak lesznek-e visszatérni a tárgyalóasztalhoz.

Andrés Mourenza, Diyarbakir, 2. NOV. 2015; 00:38 CET

Forrás: El fin de la tregua del PKK resta apoyo al partido kurdo (El País)

Malabadi-híd, Diyarbakir