A Valletta-ban megrendezett EU-Afrika csúcstalálkozó résztvevői  egy közös fotózáson. EFE / ARMANDO Baban

Ahogy arra a német kancellár, Angela Merkel figyelmeztetett, egy közös menekültügyi politika alkalmazásának, és a menekültek folyamatos elosztásának hiánya hatással lett a Schengeni övezetre és a személyek szabad mozgására. Még azelőtt, hogy a párizsi támadások megrázkódtatást okoztak volna, és felmerült volna annak a gyanúja, hogy dzsihádisták szivárogtak be a menekültek között, Svédország csatlakozott azokhoz, akik lezárták a határaikat. Ezt elrendeltek Németországban, Ausztriában, Szlovéniában is. Szlovénia miután először tárt karokkal fogadta azokat, akik a háború elől menekülnek, úgy döntött, hogy felállít egy kerítést a Horvátországgal közös határán. Más országok, mint Dánia, Norvégia és Finnország is megszigorították a menedékjog megadásának feltételeit. Most, a vérfürdő mindent rendkívüli módon problémássá tett. Egy szíriai útlevél megtalálása egy párizsi öngyilkos merénylő holttestének közelében, tartósan megnövelte a bizalmatlanságot, a félelmet, hogy a terroristák arra használják a menekültválságot, hogy bejussanak az EU-ba. Az európai külügyminiszterek a következő pénteken foglalkoznak ezzel a problémával, de már mos megjelentek olyan hangok, amelyek, félő, újabb akadályokat gördítenek a megoldás elé. Olyanok, mint Szlovákia miniszterelnökének kijelentése: „Remélem, hogy az embereknek ez most felnyitja a szemét.” Az új lengyelországi kormány, Európa szempontjából illetékes személye előre felhívta a figyelmet arra, hogy annak a fényében, ami Franciaországban történt, „nincsenek politikai lehetőségeik” alkalmazni a megállapodást a menekültek elhelyezésére. Bulgária vezetői és más keleti országok hasonló feltételeket fogalmaztak meg.

A válság kezelésének csődje, párosulva az elért megállapodások bizonytalanságával, az Európai Unió további gyengülésével fenyeget. A krízis egységes megoldásának hiánya, a retinákba égett párizsi képekkel együtt, a menedékjog szempontjából legnyitottabb országokat, Svédországot és Németországot is meghátrálásra kényszerítik. A szociáldemokrata svéd kormány figyelmeztetett arra, hogy nem tudnak több menekültet befogadni. Svédországban a népességhez viszonyítva a legnagyobb a menekültek aránya. Abszolút számokban Németország vállalta a legnagyobb kvótát. Berlin sürgős segítségre szorul. Európa egysége attól függ hogy Merkel – a menekültválságból eredő belső politikai nyomás ellenére – fenn tudja-e tartani az elképzeléseit, és meg tudja-e tartani vezető szerepét a döntő pillanatban.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, úgy gondolja képes véghezvinni a menekültek elosztásának kérdését, és tegnap, nagyon egyértelműen kijelentette, hogy a vezetők nem adhatják fel „az első reagálások után”. Azonban a helyzet már Párizs előtt elkeserítő volt: majdnem két hónappal azután, hogy megszületett a megegyezés 160.000 menekült elosztásáról az EU különböző országai között, mindössze 147 személy került áthelyezésre. A Bizottságnak nehézséget okoz az is, hogy összegyűjtsön 3.000 millió eurónyi kötelezettségvállalást Törökországgal, hogy segítsen gondoskodni 2,2 millió szíriairól az országban, és így elkerülje azt, hogy azok megpróbáljanak Európába jönni. A múlt heti máltai csúcstalálkozón már volt egy sikertelen próbálkozás arra, hogy megoldást találjanak a válságra, amely jelenleg arrafelé halad, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv következzen be: – „Aki tudja, mentse magát!”.

EL PAÍS 16 NOV 2015 - 00:00 CET

Más presión sobre la UE (El País)