Niccolò Machiavelli (1469 - 1527)

„Ha a polgári eredetű egyeduralkodó nem gyalázat vagy más tűrhetetlen kegyetlenség árán, hanem polgártársai akaratából lesz hazájában fejedelem, az ilyet polgári egyeduralomnak nevezhetjük, s az odajutáshoz nem pusztán virtus és nem pusztán szerencse kell, hanem inkább szerencsével párosult ravaszság; azt mondom ezért, hogy ezt a fajta egyeduralmat a nép és az előkelők kegyével lehet elérni.” (Niccolò Machiavelli: A fejedelem)

Orbán Viktor nem nagyon foglakozik olyasmivel, mint a „megbukás művészete”, sőt még a kósza gondolatát is elveti ennek a számára oly kellemetlennek tűnő eseménynek. Ha nem így lenne, akkor kevésbé lenne magabiztos és legalább egy kicsit ügyelne a látszatra valamint a törvényességre. A Machiavelli által említett polgártársaink jóvoltából azonban gyakorlatilag azt csinál, amit csak akar. És ő nem kevesebbet akar, mint mindent. Gátlásokról, empátiáról az ő esetében nem nagyon érdemes beszélni, mivel ezekkel a tulajdonságokkal egyáltalán nem rendelkezik.

„Nyilvánvalóan végighazudta az elmúlt pár évet. Teljesen világos, hogy amit mond, az nem igaz.” Ezzel a tevékenységgel Magyarországon sokáig hatalmon lehet maradni, csak egy pillanatra sem szabad abbahagyni. Gyurcsány Ferenc szomorú sorsából a jelenlegi miniszterelnök levonta a számára legfontosabb tanulságot, mégpedig azt, hogy soha, semmilyen körülmények között nem szabad elismernie azt, ha nem mond igazat. Ha egy hazugsága nyilvánvalóvá válik, az számára egyáltalán nem jelent tragédiát. Ha kiderül, mindössze le kell tagadnia, esetleg rá kell fognia másra, meg kell magyaráznia, ha pedig máshogy nem tud megszabadulni a valóságtól, még nagyobbat kell hazudnia. Ehhez megvan benne a szándék, az akarat és a tehetség. Van hozzá pénze, hatalma és legfőképpen jelentős többségben vannak azok a polgártársak, akik hisznek neki.

A látszat fenntartása nem olcsó mulatság, de aki egy ország teljes bruttó nemzeti jövedelmével és hatalmas magánvagyonnal rendelkezik, annak számára ez nem okoz semmiféle nehézséget. Vehet magának közszolgálati tévét, médiabirodalmat, szállodákat, földet, akár még operaházat, csónakázótavat is, ha arra támad kedve. Nem tudja megakadályozni ebben senki és semmi.

Korlátlan hatalma segítségével polgártársai előtt úgy mutatkozhat, mint puritán, szerény és bölcs államférfi, akinek tiszta erkölcse és szilárd jelleme minden tisztességes ember előtt megkérdőjelezhetetlen. Azt is könnyedén el tudja hitetni, hogy a nemzet érdekei pontosan megegyeznek a saját hatalmi és gazdasági céljaival. Mindenki számára megfelelő irányt mutat, amit azonban bármikor könnyedén és következmények nélkül megváltoztathat. Meghatározhatja azt, milyen legyen a „jó” család, milyen legyen egy „jó” magyar, milyen a „jó” kultúra. Azt is világosan kijelöli, hogy kik azok a külső és belső ellenségek, akik ellen csak ő képes megvédeni az embereket, az országot, a nemzetet, Európát, illetve az emberi civilizációt.

A Századvég Alapítvány három évnyi pereskedés után publikussá vált tanulmányaiból világossá vált, hogy Orbán Viktor nagyon is pontosan tisztában van azzal, hogy a polgártársak, akiknek az akaratából hatalomba került, miként vélekednek róla és a világ egyéb fontos dolgairól.

Nagy részük kételkedés nélkül elhiszi neki például azt, hogy Mészáros Lőrinc hangsebességgel történő vagyonosodásához neki az égvilágon semmi köze sincs. (A hang tengerszinten mérve a levegőben 20 fok Celsius hőmérsékleten 343 m/másodperc sebességgel terjed. Mészáros Lőrinc tejeszkedését a tengerszint feletti magasság és a hőmérséklet egyáltalán nem befolyásolja.)

Hiába kerülnek azonban napvilágra a részletes kapcsolati hálók, az ide-oda bérelgetések, ennek semmiféle érzékelhető hatása sincs. Orbán hívei meg vannak győz(őd)ve arról, hogy az OLAF (Európai Csalásellenes Hivatal) vizsgálatai ellenséges tevékenységnek minősülnek, amelyekkel jogtalanul megsértik Magyarország nemzeti függetlenségét. Úgy vélik mindössze kicsinyes bosszúról van szó. Orbán Viktor legfőképpen azért maradhat hatalmon, mivel ezen hiszékeny polgártársak jelentős többségben vannak.

Azok, akik kételkednek Orbán Viktor „istenkirály” mivoltában, nem számítanak. Szavazati joguk ugyan van, érdemi képviseletük és ezáltal befolyásuk azonban nincs. Ezt a kételkedő és önálló gondolkodásra képes kisebbséget teljesen felesleges megbüntetni. Bőven elég anyagilag ellehetetleníteni, illetve megfigyelés alatt tartani őket. Móra Veronika és az Ökotárs Alapítvány elleni koncepciós eljárás megmutatta, ha szükséges, a hatalom bárkinek, bármikor oda tud csapni. Valós ok ehhez egyáltalán nem szükséges. Csak arra kell ügyelni, ha a végén kiderül az igazság, azt minden erővel tagadni kell és semmilyen körülmények között sem szabad elnézést kérni, mivel az meghátrálásnak számít.

A magyar kultúrát jelenleg az MMA torz és perverz értékrendje uralja. Az agg Fekete György teljes és feltétlen behódolást követel a művészektől. Aki erre hajlandó, az anyagilag nagyon jól jár. Aki nem, az nem nagyon jár sehogy.

Orbán Viktor derék polgártársai teljes mértékben meg vannak győződve arról, hogy a médiában még mindig balliberális – a mostani hivatalos szlengben illuminátus – túlsúly van. Számukra ez a hatalmas túlsúly csak akkor szűnne meg, ha eltűnne mindenféle ellenvélemény, az ostoba kétkedők végre önkritikát gyakorolnának, illetve igazságosan elpusztulnának.

Orbán alattvalói nagyon fogékonyak a különböző konspirációs teóriákra. Erről minden bizonnyal pontos és részletes kutatások, adatok állnak a kormányzat rendelkezésére. Nem véletlen tehát, hogy a „migránsok” (nagyrészt háborús menekültek) mellett, illetve azokkal kapcsolatosan megjelentek a háttérhatalmak, melyeket Orbán nagyon ravaszul összekever olyan fogalmakkal, mint a „soft power”. Ez nem valamiféle buta elszólás, esetleg fogalomzavar volt a részéről. Soros György valóban a nyugati demokráciákat próbálja „csábítóvá tenni”, ami természetesen rendkívül káros hatással van az autokráciákra. Nem véletlen, hogy Oroszországban régóta első számú közellenségnek számít. Az utódja Mark Zuckerberg. (Orbánnak igaza volt, Soros tényleg háttérhatalom)

A keresztény értékeket – melyeket a magyar kormány oly állhatatosan védelmez – a rezsim az MMA-n keresztül könnyedén vegyíti olyan tanokkal, mint a sámánizmus és az okkultizmus. A magyar keresztény egyházak ezeknek az irányzatoknak a terjedése ellen nem szólnak egy szót sem, pedig a keresztény teológia elítéli ezeket a tanokat és azoknak zavaros fejű apostolait. A mostanában hivatalos rangra emelt áltudományos elméletek feltűnően emlékeztetnek Heinrich Himmler okkultizmusára, melynek nagy befolyása volt a Schutzstaffelre. Nem ártatlan, veszélytelen bolondériáról van tehát szó.

A wewelsburgi kastély, amely egykor az SS vallási központja volt

Mivel a kormányzatnak jelentős eszközök állnak a rendelkezésére arra, hogy a magyar polgártársak gondolkodását szondázza, elvárásaikat felmérje, teljesen elképzelhetetlen, hogy ezeket ne használnák fel tudatosan. Ha a miniszterelnök a rádióban kijelentené, hogy boszorkányok pedig valóban léteznek, ez azt jelentené, hogy a szavazásra jogosultak többsége ezt hiszi. Ezek az adatok természetesen arra is pompásan alkalmasak, hogy segítségükkel eredményesen lehessen manipulálni az erre fogékony polgártársak gondolkodását. A jámbor lelkek valószínűleg abban sem kételkednének, ha Orbán valamelyik péntek reggel a rádióban kijelentené azt, hogy valójában mindent azok a humanoid reptiliánok irányítanak, akik az Alfa Draconisról jöttek ide gonoszkodni, kizsákmányolni és szórakozásból tudatokat befolyásolni.

Mindez azt jelenti, hogy a legfőbb gond nem Orbán Viktorral, hanem – saját rasszista kifejezését használva – annak „gazdatestével”, a magyar társadalommal van. Ez utóbbit pedig tényleg elég körülményes lenne megbuktatni.

Magyarázom a gazdaságom

Mindenekelőtt Frőhlich tanár úr mélyen tisztelteti a papát és arra kéri, hogy nézze át ezeket a pompás gazdasági mutatókat. Kérlek, kedves Bauer, mondta, mindenképpen közöld vele, hogy ezek még nem a végleges adatok. Sajnos a számításokba több helyen is hiba csúszott, amit természetesen korrigálni fognak, de ezeken itt már nem tudnak változtatni, mivel az rögtön világgazdasági válságot okozna. Ezért elnézést is kért tőlem és megköszönte a türelmemet.

Talán még emlékszik arra a papa, hogy a hitelminősítők egy kínos félreértés miatt 2011-ben bóvliba, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriába soroltak minket. Ez a döntésük természetesen miden alapot nélkülözött és rendkívül méltánytalan volt. Valamit összekevertek a táblázataikban és nagyon kínos lett volna számunkra, ha kiderül az, hogy kiváló gazdasági teljesítményünk alapján az AAA kategóriába, azaz a legjobb minősítésbe kellett volna tenniük minket. Természetesen megígérték nekem, hogy amint csak lehetőségük lesz rá, azonnal kijavítják a kínos tévedésüket.

Kedves Bauer, közölték zavartan, elnézését kérjük, és természetesen megértjük a jogos felháborodását, de sajnos csak fokozatosan tudjuk önöket visszaminősíteni. Most, 2016-ban végre mód adódott arra, hogy kiküszöböljék a hibájukat, így rögtön át is soroltak minket BBB-be. Igen, jól látja, jelenleg Mexikó és Namíbia is ilyen minősítéssel rendelkezik, de ezért nem kell felidegesítenie magát a papának, mert mi valójában a legfelsőbb kategóriába tartozunk. A hitelminősítők azonban azt mondták erre, Bauer, ha hirtelen ilyen nagyot ugranánk, akkor a többi ország nagyon megsértődne. Megértheti, hogy ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni. Gondoljon csak bele, mit szólna mindehhez Törökország.

Mint azt látni tetszik, hat év alatt az államadósságot tíz százalékkal csökkentettük. Nem, nem, dehogy. Egyáltalán nem nézem komplett idiótának a papát. Tudja, hogy mindenkinél jobban tisztelem. Igaz ugyan, hogy az államadósság a GDP-hez viszonyítva 2009-ben 78 százalék, 2010-ben 80,6 százalék, 2011-ben pedig 80,8 százalék volt, de ha megfordítja ezt a grafikont, akkor jól látszik, ez valójában jelentős emelkedés. Az a helyzet, hogy a Grafikonokért Felelős Hivatal egy új grafikonkészítőt vett fel és az mindent visszafelé rajzolt. Mára szerencsére kirúgták az illetőt és így ma ez már csak 76,9 százalék. Az is igaz, hogy ezt már 2016. első negyedévében felhalmoztuk, de többet az idén már nem fogunk költeni egészségügyre és oktatásra. Felesleges ezért engem felpofoznia.

A bruttó tartozásunk 2009-ben 20.422 milliárd forint volt. 2015-re ezt lecsökkentettük 25.394 milliárdra. Ha a papa emiatt engem nadrágszíjjal akar elverni, büszkén és minden zokszó nélkül viselem a szenvedést, de tudnia kell, ebben ez esetben teljesen ártatlanul bűnhődök. Arról van ugyanis szó, hogy ha ezt a hazai össztermékhez viszonyítjuk, akkor ez 2009-ben 78 százalék volt, a tavalyi év végén pedig az előzetes adatok alapján 75,5, a későbbi korrekció után 75,3 százalék. Százalékpontban számolva ez 2,7, azaz majdnem meg is van az 10 százalék, amit az előbb mondtam.

Igen, ide tényleg az van írva, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) értékelése szerint harmadikok vagyunk az uniós csalók listáján. Ez azonban csak azért van, mivel naiv módon megbíztam Simicska Lajosban, aki nem átallott minden nagyobb közbeszerzést megnyerni. Miután azonban kiderült, hogy csalárd módon szerezte meg ezeket, azután azonnal Mészáros Lőrinc kezdett el gazdagodni helyette. Mészárost a tisztelt papa is ismeri, így tudhatja róla, hogy talpig becsületes. Természetesen teljesen jogosan háborodhat fel a papa Simicska alantas és becstelen viselkedésén. Ha a benyújtott anyagok és az elmarasztaló ítéletek arányát nézzük, akkor abból az derül ki, hogy 17 ügyből 14-ben látták megalapozottnak korrupciós vádakat. Elsőre tényleg úgy látszik, hogy arányait tekintve mi vagyunk az elsők, de mint mondtam, mindezért kizárólag az aljas Simicska tehető felelőssé. Így a papa megnyugodhat. Valójában egyetlen korrupciós ügyünk sincs.

Az államilag támogatott korrupció mindössze azt jelenti, hogy olyan mértékben gyarapodott a gazdaságunk, ami miatt rengetegen irigykednek ránk. A vádaknak természetesen semmi alapjuk sincs, csak pikkelnek ránk.

Mint azt látja a papa, nagyjából egymillió új munkahelyet teremtettünk. Ebben ráadásul nincsenek is benne a közfoglakoztatottak. Igen, nem az van ideírva, de a Kósa Lajos ezt mondta. Az történt ugyanis, hogy nagyon későn szólt erről és így a Központi Statisztikai Hivatal már nem tudta felhasználni az ő adatait. Azt kérdezi a papa, hogy a több százezer külföldi munkahelyet is mi teremtettük-e? Bizonyos szempontból nézve, igen. A reformjaink hatására sokan külföldön értek el sikereket. Erre nagyon büszkék lehetünk, ezért aztán nem is kell nekik levélben szavazniuk. Nyugodtan megtehetik ezt ehelyett a követségeken is.

Frőlich tanár úr azt is mondta, kedves Bauer, közöld a tisztelt szüleiddel, a gazdasági kilátásaid egyre kedvezőbbek.

***

„... de mostanában ne tessék bemenni az iskolába... a kaput kiemelték... most átalakítják... nincs kapu... nem lehet bemenni... majd egy-két hét múlva...” (Karinthy Frigyes - Magyarázom a bizonyítványom)

2016. május 24-én Pap Gábor, az alternatív Szent Korona-kutatás atyja MMA Életműdíjat kapott.

A Szent Koronával kapcsolatos, minimum formabontónak nevezhető tanításait böngészve találtam egy 2010-es hangfelvételt, melyben Pap Gábor arról beszél, hogy 1978 után „aranyműveseket végül is beengedtek a Szent Koronához”. Többek közt ezt mondja: „Ez volt az első eset, hogy nem egyházi személy és nem is a Szent Korona közvetlen őrzésére vagy felügyeletére rendelt személy hosszasan vizsgálhatta meg a Szent Koronát. Elvileg, amikor hazajött, miniszteri rendelet lehetővé tette, hogy szakember, kellő felügyelet mellett vizsgálhassa, de ezzel nem élt a szakma. Tudomásom szerint egyetlen szakember, az a bizonyos, említett Váci Péter volt, aki hát, nem túl hosszan, de azért legalább egy olyan pár órát mégis csak a közelében (tölthetett). Én ezt (hogy a szakma nem élt ezzel a lehetőséggel) az egyetemes szakmatörténet legnagyobb szégyenének értékelem.”

Csak halkan kérdem, hogy a múzeum szakemberei, akik addig vizsgálták, szerinte le vannak ejtve, valamilyen rejtélyes oknál fogva nem lehetnek hitelesek, mert nem fogadták el az általa terjesztett elméletet?

Mint kiderült, az aranyműves csoportot bizonyos Csomor Lajos vezette, akivel Pap pár évvel később összerúgta a port. Lovag Zsuzsa visszaemlékezése szerint, aki a múzeum képviselőjeként részt vett a vizsgálaton és tartotta az ötvösöknek a koronát, már a helyszínen nyilvánvaló volt, hogy az ötvösök határozott prekoncepciókkal érkeztek, és célzatosan a korona „kényes” pontjaira koncentráltak. Az ötvösök 1981 tavaszán részt vettek Pap Gábor művészettörténész előzetes szemináriumán, és a Pap Gábor sugallta kérdéseket „tették fel” a koronának, így a vizsgálat — mily meglepő — az egész alternatív koronakutatás szellemi atyjának, a korona közelébe hivatalosan nem engedett Pap Gábornak a feltételezéseit igazolta. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága már 1984-ben tudománytalannak minősítette az ötvösök eredményeit.

Pap szerint a korona ténylegesen működik, valamiféle készülék, amit az „átprogramozással” megkíséreltek tönkretenni. A koronázás során a királyt valós fizikai behatás érte. A „műszer” a használat előtt a közszemlére helyezés során feltöltődött fénnyel, akár egy napelem, a felkenés pedig egyfajta negatív előjelű elektroenkefalográf-vizsgálat. A kereszt a beérkező égi hullámok antennájaként szolgál, a drágaköveknek szűrő és sűrítő funkciójuk van, az aranylemezek pedig zárt pályát képeznek. Az eredeti saruk és kesztyűk alkották a védőöltözetet.

Az okkultizmus és a nacionalizmus ilyesfajta összeházasításának során érhető tetten leginkább Pap Gábor elrugaszkodása a tudományos kutatás talajától. A néprajzi, történeti és kulturális bizonyítékok már nem elegendők számára, hanem olyan rejtett összefüggéseket vél felfedezni, majd a munkássága tudományosságát meg sem kérdőjelező emberek elé tárni, melyek a magyar nemzet a többi nemzetet felülmúló minőségét „támasztják alá”. Hogy ez mennyire irracionális, mi sem mutatja jobban, mint hogy Pap Gábor feltétlen hívein kívül még soha senkit nem győztek meg az érvei, országunk, illetve nemzetünk kiválóságáról, kitüntetett voltáról a „felébredetteken” kívül az égvilágon senki nem tud semmit.

De ez bőségesen elég ahhoz, hogy ezek az emberek felsőbbrendűnek, többnek és jobbnak képzeljék magukat mindenki másnál, pusztán amiatt, hogy ebben az országban születtek és megtanultak magyarul.

Karizmatikus, meggyőző, jó beszédkészséggel megáldott egyéniségről lévén szó, mondandója, bármilyen valóságtól elrugaszkodott legyen is, erős csoportképző hatással bír. A jelenlegi magyarországi életkörülmények egyáltalán nem kedveznek a valóság elfogadásának, mivel a valóság, nos, finoman fogalmazva is elkeserítő. A hétköznapiságból és az egyre romló életkörülmények közül kitörni próbáló emberek Pap Gábor nemzeti-okkult tanaitól megkapják, amire vágynak, a különlegességük „bizonyítékát”, ennek alapján pedig egy nemzeti elithez tartozónak tekinthetik magukat, amiért nekik egyáltalán tudomásukra jutottak ezek az információk.

"A megerősítési torzítás az embereknek azon hajlandósága, hogy azokat az információkat részesítik előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciójukat (előfeltételezéseiket) vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára. Ennek eredményeképpen, az emberek szelektíven gyűjtenek bizonyítékokat és hívják elő emlékeiket a memóriából, nemkülönben torzított módon interpretálják az információkat. A torzítások különösen az emocionálisan jelentős kérdéseknél jelennek meg, és a már megerősödött, igaznak tartott kognitív tartalmak esetén." (Wikipédia)

Kissé sajnálom azt a két napot, amit Pap Gábor előadásainak hallgatásával, illetve olvasásával töltöttem, de — bár nem azt mondom, hogy megérte — mindenképpen tisztább lett az összkép, de erről bővebben majd később.

Az immár MMA Életműdíjas Pap Gábor „életművéhez” nemcsak az alternatív korona-tanok és a köszönőbeszédében említett „hamis bálványok és igazi táltosok” tartoznak ám, hanem sok egyéb, végtelenül tudománytagadó és a természettudományos világképet teljesen semmibe vevő elmélet is, melyekből hosszú, de legalább felháborító hozzá nem értésről tanúskodó előadások is születtek. A teljesség igénye nélkül bemutatnék párat ezekből.

Pap Gábor a negacionizmus, azaz a történelmi revizionizmus áltudományos változatát is műveli, amely nem tényekből indul ki, hanem prekoncepcióihoz igazítja azokat.

Heribert Illig hamisított történelem teóriáját az elmúlt években Pap Gábor többször is előrángatta előadásaiban, ebből eredeztetvén a honfoglalásunk hamis datálásának saját elméletét. Német után először magyar nyelven volt olvasható Illig könyve, és a magyar kiadás előszavát — teljesen meglepő módon — Pap Gábor jegyezte, aki talán gesztáink hun történetének igazát vélte megszilárdulni a kiiktatott cca. 300 esztendővel. Pap értelmezése szerint, ha Attila hun vezér halála (453) és Álmos fellépése (800-as évek dereka) közül kiiktatjuk az „ide erőltetett” 240 évet (nem tévedés, Illig 297 évét Pap önkényesen 240-re redukálta), a fennmaradó időtáv (a kb. 160 év) éppen megfelel öt generációnak, vagyis a „magyar krónikás hagyomány” szerinti különbségnek a két vezér között. Pap e mondatával még a könyv szerzőjével is szembemegy, hiszen Álmos fellépése így a „kitalált időszakra” esik, sőt első uralkodócsaládunk őse ugyanolyan fikció e gondolatmenet szerint, mint Árpád, Kurszán és maga a honfoglalás.

A Rubicon magazin a 2003/5-ös számát teljes egészében ennek az elméletnek a bemutatásának, illetve alapos cáfolatának szenteli.

Falvay Dávid történész a Szoc.Reál című egyetemi lap 2005 októberi számában kifejti: figyelemre méltó, ahogy egy elmélet más miliőbe kerülve szinte az ellenkezőjébe fordul. „A kitalált középkor eredetileg részben a német nemzeti identitás, és főleg az európai identitás egy lényeges elemét, Nagy Károlyt igyekezett dekonstruálni, … míg a magyar interpretáció ugyanazt az elméletet az untig ismert gondolatok ’újramelegítésével’ a sértett nemzeti identitás konstruálására, illetve mesterséges megerősítésére használja fel”.

Persze lehet olyat csinálni, hogy az ember neki tetsző érveket gyűjt, de azok nem viszik közelebb az igazsághoz, hanem csak a saját véleményéhez. Gondolom, egyetértünk abban, hogy ha ezt egy „fotelkutató” teszi, a szakértők elintézik egy mosollyal, viszont Pap Gábor nemcsak elvárná, hogy téveszméit a téma szakértői is elfogadják, de előadásokat tart az előző részben említett, nemzeti tudatukat megerősíteni kívánó hallgatóság előtt.

És az eddig bemutatottak sajnos még a szalonképesebb elméletei közül valók. Most lássunk néhány hajmeresztőbbet, amit olvasva/hallgatva komolyan aggódni kezdtem Pap úr elméjének épsége miatt.

Először is tisztázzunk valamit. Pap Gábor írásaiban és előadásaiban nagyon gyakran használja a tény, a bizonyíték és a tudomány szavakat, mégpedig általában azért, hogy mondandója hitelesnek tűnjön a hozzá nem értő közönség előtt. Sajnos, amiket annak állít be, egyáltalán nem tények és tudományos bizonyítékok. Munkásságában furcsa kettősséget alkot a hitelességének alátámasztása tudományosnak mondott bizonyítékokkal, valamint a tudomány hivatalos álláspontjának elutasítása és cáfolata.

Érintőlegesen megemlítem, hogy Pap Gábor négy különböző vallási ágazat szakrális központjait „azonosította” a Pilisben. Ezek az Attila-féle táltoshit, egy buddhista-manicheus konglomerátum, a hinduizmus és a szeredás vallás. E négy ősvallás állítólagos szent helyeit Pap azonosítja a „pulzáló energiagócként” jellemzett Pilis hegység konkrét hegyeivel, völgyeivel, szurdokaival. A Pilis misztikus csomópontjait, erővonalait szerinte látomásos úton, illetve ingával lehet megtalálni.

Úgy tűnik, konteós elméletei közül az asztrológiából levezetett nemzeti sorselemzés a kedvence, erről lehet a legtöbb anyagot találni. Erről szóló előadásaiban lelhetők fel a legvadabb kijelentései, mint például: „Montgomery azért győzte le Rommelt, mert mindketten Skorpió jegyben születtek.” vagy „A hétbolygó-rendszeren belül — amit szabad szemmel is látunk — nem lehet hazudni, de mióta a hazugság általánossá vált a politika szintjén, nem szeretik, ha mi asztrológiát tanulmányozunk, mert itt nem lehet mellébeszélni.”

Aha, persze.

Képtelenségeit hallgatva, az agyam többször is eldobta az ékszíjat, de azt hiszem, a következő „tény” verte ki végleg a biztosítékot: „a Tejútrendszer közepéből érkező végtelen energia derékszögben, a Nyilas csillagképen keresztül érkezik a magyarokhoz. A csillagászat a Nyilas jegy lándzsájának irányába teszi a mindenség központját, ahonnan hihetetlen mértékű energiák áramlanak, és ha lehoznánk őket a Földre, megszűnne minden élet. Ahhoz, hogy ez az energia mégis bejöjjön, moderálni kell, és a Nyilason keresztül behozva már emberi szinten elviselhető, a Szűz részéről moderálva emberszabásúvá válik. A Tejút sokkal magasabb minőség, és ha onnan valami (energia) bejön, az sokkal magasabb rendű.

Nagyon sok mindent tudunk már a saját Tejútrendszerünk központjáról. Tudjuk, hogy ez tényleg egy pulzáló jellegű mozgást végez, és ennek már az időrendjét is ismerjük… most nem fogom felmondani, mert én is lexikonból tudom. Ezek már lexikoni adatok. De egy biztos, hogy ezeket már nagyságrendben is ismerjük — tehát hogy körülbelül hány naptömegnek felel meg az, amit egyszerre kiáraszt magából… tehát ezek már egészen jól feljegyzett dolgok. Szó sem lehet róla, hogy ezek képzelgések, vagy hogy, nem is biztos, hogy így vannak… De igen, biztos, hogy így van! Vannak dolgok, amik tényleg biztosak.”

Azon túl, hogy egy amatőr csillagász is tányérnyi szemeket meresztene egy ilyen kijelentés hallatán, lássunk pár valóban tudományos tényt.

A Tejútrendszer „közepén” egy 4 millió naptömegű szupermasszív feketelyuk van. A feketelyukból pedig semmi sem jöhet ki, hanem éppen hogy a téridő omlik bele a fekete lyukba, mint egy lefolyóba. Ráadásul a galaxisunk központjában lévő feketelyuk nyugalmi állapotban van, ami azt jelenti, hogy onnan nemhogy végtelen energia nem érkezik, de még annyi sem, amennyit Pap Gábor roppant érzékeny idegrendszerével megérezhetne. Ennek ellenére Pap „hívei” közül sokan állítják, hogy márpedig érzik, mert az nem ám mérhető valami, hanem spirituális minőségű. Hacsak úgy nem...

Pap Gábor asztrológiai alapfogalmakból levezeti azt is, miért jó, hogy a magyarok szinte folyton szívtak a történelem során, meg hogy ennek tulajdonképpen örülnünk kellene:

„Nekünk olyan valutánk van, ami mással összevethetetlen: meg tudtunk maradni a vesztes pozíciójában, erkölcsi engedményeket ugyanis nem tettünk. A kiugrási kísérletnél kiderült, hogy lehetetlen lett volna, mert egyrészt nem fogadtak volna el minket azok, akik felé a kiugrás történt volna, másrészt kiderült, hogy azok a rosszak. Miután az embertelen, embernek nem nevezhető oroszok elvonultak, jött a sokkal aljasabb nyugati világ. És ez van ma is. Az oroszokat túléltük, de ha a németek győztek volna, azt nem éltük volna túl. Hitler megmondta, hogy nekünk csak az a szerencsénk, hogy csupán 15 millióan vagyunk. Nem tűrtek volna meg a birodalmuk közepén minket. Honnan is jöttünk? Az Urálon túlról? Azonnal felraktak volna vagonokra, és már vittek is volna az Urálon túlra. És akkor lett volna elég vagon…

Sírnak, hogy a magyarság már nem tudom mióta csak egyfolytában veszít, veszít, veszít. Pedig emelkedik, emelkedik. Legalább 500 éve csak súlyos erkölcsi engedmények árán lehetett nyerni nemzet-nemzet közötti harcban, és mindig a rosszabb lett a győztes. Tehát örüljünk neki, hogy mi mindig a vesztes oldalán tudtunk megmaradni. Hogy lehet ilyet mondani, hogy Hitler volt a jobb? Bocsánat, de melyik ölt meg több ártatlan embert, Sztálin vagy Hitler? Párdon…”

De bizonyos jelenkori események magyarázatát is tökéletes magabiztossággal taglalja:

„Jelenleg mik a legveszélyesebb tendenciák? Amik valami nagyon fenyegetőnek tudják hazudni magukat, de ha az ember rájön a gyökerükre és azt megpiszkálja, abban a pillanatban összeomlanak. Most is csődítenek ide ilyet. Nem tudom, hallottak-e olyat, hogy migráns, vagy valami ilyesmi. Ezek nem maguktól jöttek ide. Csődítették őket. Most (ha) az ember megmondja nekik, hogy ki az, aki osztogatja nektek a pénzt? Bocsánat, véletlenül nem nevezhető ez meg? Hát akkor miért nem nevezitek meg? Hát rögtön világos lenne a képlet. Ezek egyáltalán nem rászorultak, az csak a pajzs, amit maguk előtt tartanak: ez a gyerek, meg a mit tudom én, ilyen meg olyan… Fenét! Ez szabályos offenzíva, és bármikor osztható fegyver nekik. Nagyrészük kiválóan forgatja a fegyvert, sőt, nagy valószínűséggel ki is képzett társaság. Egyelőre túlmennek rajtunk, de ez egyáltalán nem garantált, hogy ez így is lesz.”

Pap jelenleg is aktív, előadásait sokkal többen hallgatják, írásait sokkal többen olvassák, mint régészeti szakmonográfiákat vagy természettudományos ismeretterjesztő cikkeket. Folyamatosan újabb és újabb Pap Gábor kinyilatkoztatás-tömeg lát napvilágot, és talál utat az olvasókhoz, akik sem a tudományos kritikát, sem a bizonyítási kényszert nem ismerik.

Szerencsére, a személyes jellegű interpretációit a tudomány nem fogadja el, de Pap Gábor most kapott hivatalos elismerést egy olyan szervezettől, amely többek közt a kormány által favorizált, művészetinek mondott irányzatokat, valamint az ideológiai utánpótlást hivatott felkutatni, felkarolni és szentesíteni. 

Félő, hogy ezentúl egyre gyakrabban találkozhatunk Pap Gábor „alternatív” elméleteivel, és mert ő maga is előszeretettel ajánl a tudománnyal szembemenő „szakirodalmat”, például bizonyos Murguly György Az idő nem múlik c., Albert Einstein speciális relativitáselméletének cáfolata alcímű „művét”, előbb-utóbb valószínűleg ezeknél sokkal vadabb konteók is szárba szökkennek majd, tovább rontva a helyzetet.

források: Pap Gábor előadások és hanganyagok, Wikipédia, Magyar Narancs, Rubicon, urbanlegends, Murguly György, Hajdú Online

„Talán csak a rövid hajú nők nem tudják, milyen idegesítő az, amikor folyamatosan eltűnnek azok a fránya hullámcsatok. Bár az is lehet, hogy a rövid hajú nők is voltak már hosszú hajúak, és ismerik a problémát.” (Soha többé nem fognak elveszni a hullámcsatjaid – ezt figyeld!)

A lakberendezéssel, háztatással, szépségápolással, gyermekneveléssel, kertészkedéssel foglakozó internetes oldalak robbanásszerű elterjedésével a gyakorló, illetve már éles bevetésen résztvevő háziasszonyok élete egy csapásra könnyűvé, gondtalanná, sőt esetenként rendkívül szórakoztatóvá válhat. Ha nem restek áttanulmányozni és megfogadni a naponta megjelenő, folyamatosan hömpölygő, praktikus tanácsokat, akkor ezek segítségével az eddigi sivár mindennapjaikat boldoggá, izgalmassá és sikeressé varázsolhatják. „Félre bánat, félre bú, bolond, aki szomorú!”

Trendi dolgok olvasásban hatalmas gyakorlatra szert tett, sokszor már több mint 20 éves, lelkes leánykák osztják meg frissen összeszedett tapasztalataikat, remek ötleteiket a régimódi, elavult technikákkal és megoldásokkal küszködő, fásult, a teljes reménytelenségbe mocsarába süllyedt, szinte már-már a teljes idegösszeomlás szélén táncoló háziasszonyokkal. Ezek az írások azonban reményt töltenek a csüggedőkbe és felszárítják keserves könnyeiket. A lakást ezek után boldog kacagásuk fogja betölteni és pontosan annyi kilósak lesznek, amennyi aznap épp jól áll nekik.

Ki az, akinek ne dobbanna meg azonnal a szíve a „10 tanács azoknak, akik először festik ki egyedül a lakásukat” cím láttán. Kezdeti szorongásaik, félelmeik azonnal köddé válnak és megmenekülnek a közvetlen életveszélytől. Az izgalmas cikkből a félénk újonc megtudhatja, hogy a kezdő szobafestők legjobb barátja a fólia. A ravasz trükk abban rejlik, hogy ezzel le kell takarni azokat a dolgokat, amit nem akar összemázolni. Elsőre teljesen megdöbbentően hangzik az a tény is, hogy a festéknek bizony meg kell száradnia.

Mennyivel könnyebbé vált volna az a norvég Roald Amundsen dolga, ha expedíciója megtervezése során átfuthatta volna a „10 tanács azoknak, akik elsőként akarják meghódítani a Déli-sarkot” című pár soros írást. Scott kapitány könnyedén megmenekülhetett volna a keserves fagyhaláltól, ha elkerüli a „A legnagyobb téli öltözködési bakik”-ban foglaltakat. Sajnos ezt nem tette meg. Emiatt aztán nem egyeztette össze kabátjának és csizmájának hosszát, valamint könnyelműen összekeverte a különböző stíluselemeket.

Dwight D. Eisenhower tábornok egy csapásra megszabadult volna az őt nyomasztó gondoktól, ha a kezébe akadt volna az „Erre ügyeljünk a normandiai partraszálláskor, valamint miket vigyünk feltétlenül magunkkal – ezt figyeld!” című, alapkiképzésen részt vett, tapasztalt kadétok által szerkesztett szakszerű írást.

A lelkesítő „Sütőtisztítás, ahogy még sose csináltátok!” technológiai leírás vidám családi szórakozássá változtatja át ezt a kevéssé kedvelt tevékenységet. Ami az egész műveletben a leginkább megdöbbentheti a régi vágású, konzervatív gondolkodású háziasszonyokat, az az, hogy az említett tevékenységet addig kell folytatni, „ameddig csillogóan tiszta nem lesz a sütőtök!” Tehát nem szabad túl korán abbahagyni, de nem is kell túlzásba vinni a felhőtlen szórakozást.

Biztos mindenkiben felmerült már az a kérdés, hogy vajon mi történik vele abban az esetben, ha megmasszírozza az ujjait. Ennek megválaszolásához csupán el kell olvasnia a „Masszírozd az ujjad, és figyeld, mi történik!” című műben foglaltakat és máris fény derül az élet egyik nagy talányára. Egy röpke pillanatra átfuthat az ember elméjén az a kósza gondolat, hogy az égvilágon semmi. Botor gondolat! „A hasmenés, a székrekedés, a gyomorégés és más hastáji problémák is megoldhatók a mutatóujj dörzsölésével.” Remek módszernek tűnik. Egy népes társaságban ránk törő, minden elébe kerülő akadályt lavinaként elsöprő hasmenés esetén rendkívül látványos gyakorlati bemutatót tarthatunk mutatóujjunk egyre kétségbeesettebb dörzsölgetésével.

"Az olasz nők 5 szépségtitka” közül az egyik az, hogy rendíthetetlenül elköteleződnek egy szín mellett. A franciáké pedig az, hogy nem mosnak arcot vízzel. Ilyen egyszerű trükkök segítségével bárki könnyedén megőrizheti tökéletes szépségét. Elég azonban egy meggondolatlan arcmosás és máris odavész a varázs. Ha az élet ilyen egyszerű, akkor a német nők, elismerésre méltó mellméretüket valószínűleg megfelelő mennyiségű knédli elfogyasztásával érik el.

A háziasszonyok legádázabb ellenségei a különböző összetételű foltok. Valóságos vegyi hadviselést folytatnak a gyakran beazonosíthatatlan támadók ellen. A beavatottak számára azonban rendelkezésre áll „A trükk, amivel bármilyen foltot kiszedhetsz a ruhádból”. Különböző nagyvállalatok milliárdokat ölnek a foltok elleni küzdelembe és a kutatásba. Ez a fegyverkezési verseny azonban teljesen felesleges. A sikeres gerillaharc titka a hintőpor. Ugyanebből a szakcikkből az is megtudható, hogy a „napszemcsi” rendben tartásának legjobb eszköze a vodka.

Az olvasottak alapján utcai zavargások esetén minden bizonnyal könnyedén felvehetjük a harcot némi száraztésztával, illetve kellő mennyiségű barackdzsemmel. Cipőápolásra kiválóan alkalmas a zsemlemorzsa. Ha az éppen elfogyott, akkor a radioaktív bizmut-213-as izotóp is tökéletesen megfelel erre a célra. Adott esetben használhatunk akár Bagarol cipőkrémet is, de ezt ne mondjuk el senkinek, ha nem akarunk emiatt szégyenkezni.

Akik nagyon aggódnak a tangapapucsok kihalása miatt, semmi okuk sincs a kétségbeesésre. A veszélyeztetett faj védelme érdekében mindössze fogadják meg a „Ne temessétek a tangapapucsot, hordjátok divatosan!” által megfogalmazott természetvédelmi előírásokat. Ugyanezt megtehetnénk a keskenyszájú orrszarvúak érekében is. Divatos viselésük helyett azonban talán az is elegendő lenne, ha békén hagynánk őket az élőhelyeiken. A egyedszámuk jelenleg jóval az eltűnőfélben lévő tangapapucsoké alatt van. A veszélyes tangapapucsok ráadásul sokkal több embert sebesítettek meg, mint szegény rinocéroszok.

Ha valami miatt ellenséges viszonyt alakítunk ki a mellső végtagjainkkal, könnyedén bosszút állhatunk rajtuk. Az „Így öltözz nyáron, ha utálod a karod” stratégia segítségével leszámolhatunk a gyalázatos testrésszel. Ha már ez sem segít, akkor amputációval szabadulhatunk meg a kellemetlen szomszédságtól.

A vécé pucolása, mint olyan, elsőre nagyon közönséges tevékenységnek tűnhet. A mostanában kóros mértékben elszaporodott D.I.Y. (do-it-yourself – csináld magad) kifejezés segítségével azonban ez is trendivé tehető. Kíméletlenül vessük be a következő eszközt: "Soha többé nem kell vécét pucolnod – Egyszerű DIY trükk, ami tényleg működik.” Első olvasatra a cím kissé különösnek hat, mivel senki sem szokott baráti társaságot összecsődíteni ehhez a szorgoskodásához. Ez általában magányos tevékenység és nem egy vidám társasjáték. Az írás valami D.I.Y. vécétisztító-bomba receptjét tartalmazza. Ennek segítségével valószínűleg nemcsak a vécé pucolásától, hanem magától a nevezett objektumtól is sikeresen és végérvényesen megszabadulhatunk.

Egy ügyes kezű háziasszony néhány megfelelően elhelyezett D.I.Y. detonátor felrobbantásával egy komplett háztartás minden nyűgétől pillanatok alatt megszabadulhat. Érdemes tehát ezeket a praktikus ötleteket naponta átbogarászni. Szinte minden problémára azonnali, olcsó és végleges megoldást nyújtanak.

A „Mit vegyél fel, ha esküvőre mész? – 5 outfit, amivel nem lőhetsz mellé” probléma ellen érdemes beszerezni egy paintball fegyvert és folyamatosan nem mellé lőni annak, aki képes arra, hogy az outfit szót használja az összeállítás helyett.

Forrás: Publicus Intézet

Ha a címben feltett izgalmas kérdésre felelősségteljes és tényszerűen megalapozott választ szeretnénk adni, akkor bátran ki lehet jelenteni a következőt: – Tudja azt az a jó radai rosseb, illetve maga az öreg ördög, más azonban nem.

Magyarország tisztes állampolgárainak ennek a váratlan eseménynek a bekövetkeztéig el kell foglalni magukat valami értelmes, hasznos cselekedettel. Egymás bosszantása és lelkes szidalmazása, bár rendkívül szórakoztató és vidám szabadidős tevékenység, sajnos nem tartozik ebbe a kategóriába. Ennek csupán élvezeti értéke van, bár ezt sem szabad lebecsülni.

Az Úr 2016. esztendejének május havában az országban forradalmi hangulat nincs. Aki ezt állítja, az rendíthetetlenül bízik a saját elgondolásaiban. Az közvélemény-kutatási adatok szerint az összes megkérdezettek 22 százaléka a lehetséges világok legjobbikában érzi magát. 33 százaléknyi izgága polgártársunk nem nagyon tudja elhelyezni magát a NER-ben. A fennmaradó 45 százaléknyi jámbor lélek pedig egyáltalán nem mutat érdeklődést Orbán Viktor gazdasági vállalkozása, illetve a magyarországi pártok további sorsa iránt. Jelenleg nekik van masszív többségük. Természetesen semmiképpen sem lehet őket tiltakozóknak tekinteni, mivel egyáltalán nem azzal foglalkoznak. Mindössze kiszálltak a játékból.

2018-ig ez helyzet persze megváltozhat, ha hirtelen előkerül valahonnan egy szivarozó Fidel Castro és megdönti Fulgencio Batista korrupt rendszerét.

A jelek szerint a biztos pártválasztók 43 százalékára semmiféle káros hatással nincs a nemzeti korrupció, a monumentális pénzlenyúlások rendszere, Matolcsy György vidám kalózkodása, az ország elszigetelődése és egyre növekvő elszegényedése. Ők 2006-ban teljes idegösszeomlást kaptak az őszödi beszédtől, aminek tragikus hatása alól azóta sem tudják magukat kivonni. Ennek keserves súlyát valószínűleg halálukig cipelni fogják. Életük legfőbb támaszának és értelmének a puritán, szegénységi, őszinteségi és nemzeti önállósági fogadalmat tett Orbán Viktort tekintik. Részben javíthatatlan idealistákról, rendíthetetlen rajongókról, részben gazdag és sikeres üzlettársakról van szó.

Az, hogy minden második honfitársunk egyáltalán semmi értelmét nem látja annak, hogy pártot válasszon magának, a magyar politikai elit látványos csődjét jelenti. Nincs senki, aki meg tudná győzni őket arról, hogy képviselné az érdekeiket. Ha úgy tetszik rendíthetetlenül ellenállnak a szavazásnak. Nem lehet őket ezért hibáztatni, mivel nem mihaszna léhűtőkről van szó. A legnagyobb gond talán az lehet, hogy a rendszerváltásra nem készítették fel őket időben, illetve túl sokat ígérgettek, pontosabban hazudoztak nekik. Jelenleg a FIDESZ-KDNP ipari méretekben teszi ezt.

Egyes teoretikusok szerint az egyetlen megoldás a demokrácia visszaállítására az Orbán-rendszer teljes és totális elutasítása, bojkottja. Szép és nemes elgondolás, de egyrészt ott vannak azok a makacs pártpreferenciák, amik kivihetetlenné teszik ezt a merész és kalandos vállalkozást. Másrészt – és ez talán a legfontosabb – az embereknek meg is kell élniük valamiből. Dolgoznak, még kollaborációs adót is fizetnek, gyerekeket nevelnek, esznek és ruhát is viselnek. Ezt csak ilyen-olyan rendszer keretein belül tehetik meg vagy nekiállhatnak fosztogatni. Nem vonulhatnak ki a környező erdőkbe kivárni a vészkorszak elmúltát.

Bizonyos jövedelemszint alatt esetükben nem lehet kollaborációról, illetve jellemtelenségről beszélni. A magyar állampolgárok közel fele még munka mellett sem képes anyagi tartalékokat képezni. Ha megbetegszik, vagy elveszti az állását, akkor gyorsan csődbe juthat. Aki árulónak tartja és emiatt büszkén megveti, lenézi őket, abból hiányzik az empatikus képesség és a humánum. Randa egy viselkedés a részükről. A vádlottaknak ugyanis nem halastavakról, vaddisznó vadászatokról vagy Karib-szigeteki nyaralásokról kell lemondaniuk, hanem nagyon gyakran az egészségükről, majd az életükről. Ez ma Magyarországon sajnos realitás és nem valamiféle nyavalygós pátosz.

Hatszázezren a közeli csalitos helyett a bűnös Nyugatot választották. Nem marasztalta őket a hazai jólét. Büntetésből gyakorlatilag el is vették tőlük a szavazati jogukat. Emiatt teljes joggal szórhatnak válogatott átkokat az Alkotmánybíróság 8 elvetemült tagjának fejére.

Az is rendkívül izgalmas kérdés, hogy Orbán Viktoron kívül akar-e egyáltalán valaki Magyarország miniszterelnöke lenni. 2018 után nem lesz ez egy könnyű mesterség, még Orbán aspiránsnak sem. Rengeteg megoldatatlan problémát spájzolt be, amit valószínűleg képtelen lesz erőszak és hatékony büntetések kimérése nélkül elnyomni.

A másik bátor jelölt, Gyurcsány Ferenc igyekezete a miniszterelnöki poszt megszerzéséért mindenképpen tiszteletet érdemel, de mivel az MSZP és a DK nem tudja eldönteni, hogy mihez is kezdjenek egymással, mindez csupán egy elméleti probléma. Amíg az említett pártok ténykedését még mindig az őszödi beszéd befolyásolja, olyan sok mindent nem lehet kezdeni velük. Még a saját szavazóik nagy részét is bosszantja és elkeseríti ez az elkeseredett vagdalkozás. Gyurcsány Ferenc megosztó személyiség és Magyarország nem visel el további háborús állapotokat. Egyszerűen fogja magát és beledöglik.

Jelen állás szerint a Jobbik a FIDESZ nélkül nem tud kormányra kerülni. Egyenlőre azonban még koalíciós társként sincs szükség rájuk. Arra jók, hogy a FIDESZ elterelésként őket vádolja meg orosz-barátsággal, ami Putyin elnök legerősebb európai bástyájától kissé furcsán hangzik, de ennek sincs különösebb jelentősége. A magyarság megmaradását a hivatalos álláspont szerint jelenleg Nyugat-Európa, az Egyesült-Államok bizonyos közelebbről meg nem nevezett körei, az általuk kibocsátott chemtrail, valamint a talmi Oscar-díj veszélyezteti.

Valójában a magyarságot az idő előtti halálozások és az ezoterikus ostobaságok veszélyeztetik, de ezt nem írja ki senki sem óriásplakátokra. Helyette Brüsszelnek üzengetünk marhaságokat, hazai felhasználásra. 78 százaléknyi ember csak legyint a mai állapotokra, illetve adott esetben heves káromkodásba kezd. 22 százalék buzgón örvendezik a hatalmas sikerek nem láttán, csak hallatán. Az utóbbi jótét lelkek fogják 2018-ban Magyarország további sorsát meghatározni.

2018-ra Magyarországon nem sok minden marad, amit érdemes lenne ellopni. Mivel a sebtiben kialakított hazai burzsoázia rendkívül mohó, rövidlátó és mélyen megveti, sőt bünteti a szegénységet, ez talán hozzájárulhat a valamikori bukásukhoz.

A legrosszabb, ami Orbán Viktorral megtörténhet, az az, hogy 2018-ban megnyeri ugyan a választásokat, de minimális többséggel. A FIDESZ privát alaptörvénye kétharmados többséghez van optimalizálva, ez azonban erős ellenzék esetében nagyon könnyen ellenük fordítható. Orbán ebben az esetben korlátlan hatalomról, az egész országot behálózó kisvasutakról nem is álmodhat, ráadásul minden problémáért neki, illetve a kaszkadőreinek kell vállalniuk a felelősséget. A fideszes képviselők pedig úgy vágtatnak mejd el az újságírók elől, mint egy megriadt bölénycsorda Buffalo Bill láttán.

Az, hogy Orbán mikor bukik meg, tejesen bizonytalan, de ha 2018-ban nem szerez kétharmados többséget, vége lesz az aranykornak. Rendkívül keserves és veszélyes időszak köszönt rá és személyzetére.

Ha azonban megszerzi a kétharmadot, tovább folytatódnak a vásári mulatságok. Ebben az esteben meg kell hozzá növelnie a TEK létszámát és célszerű lesz néhány embert időben lecsukatnia, hogy ezzel példát statuáljon.

Recep Erdoğan, İlham Əliyev, illetve Aljakszandr Rihoravics Lukasenka kipróbált technológia eljárásokkal rendelkeznek arra vonatkozólag, hogy miként lehet az ellenzéket hatékonyan lenyugtatni, ha valami nem nyeri meg a tetszésüket. Kazahsztánban a legnagyobb párt a Nur Otan (Haza Fénysugara), amelyet Orbán Viktor egyik távoli, kedves rokona, Nurszultan Abisuli Nazarbajev elnök vezet. A kazah parlamentben az ellenzéket mindössze egyetlen politikus képviseli. Ez arrafelé rendkívül nagylelkű politikai gesztusnak számít.

Leendő Konzervatív Hallgatók Szövetsége-tag anyukája, jelenleg Bökényi Szabolcsné:

Ondi, hányszor kell rád szólnom, hogy maradj a jobb oldalon?

Leendő KHSz-tag, Bökényi Taksony Ond:

De miért?

Leendő KHSz-tag anyukája:

Mert te vagy a férfi!

Leendő KHSz-tag értetlenül pislog.

Leendő KHSz-tag anyukája:

Egyszerűen nem hiszem el, hogy százszor a szádba kell rágnom mindent! Pedig már négyéves vagy... Jól figyelj, mert többször nem mondom el! Azért kell jobboldalt jönnöd, hogy a kardot tartó kezed szabadon legyen.

Leendő KHSz-tag:

De anyu, nekem nincs is kardom!

Bökényi Szabolcsné:

Ez igaz, de akkor is a jobb oldalon kell lenned, mert ezer évvel ezelőtt a férfi kardot viselt. És ha mondjuk, egy szép nővel sétált az utcán, a többi férfi el akarta tőle rabolni a szíve választottját. Ha a bal oldalán haladt volna, mégis hogy rántott volna kardot jobb kézzel, hogy megvédje a gyenge nőt? Na, ugye? Szóval, te vagy a férfi, és kész! Add ide a bal kezed, még a végén megbotlasz!

Leendő KHSz-tag:

De anyu, én balkezes vagyok!

Bökényi Szabolcsné:

Ne feleselj folyton! Mars át a jobb oldalra, és add ide a bal kezed, vagy lekenek egy büdös nagy pofont! Most miért sírsz? Mi vagy te, lány?

Pap Gábor az ősmagyar ezotéria, valamint az alternatív Szent Korona-kutatás atyja, valamint Fekete György az ezoterikus MMA atyja

„Amit Fekete György elnök úr és Kucsera Tamás Gergely főtitkár úr az elmúlt években tett, az elképesztő és csodálatos.” (Vita nélkül szavaztak meg minden döntést Fekete György akadémikusai)

Fekete György (83) nem hiszem, hogy valaha is reménykedett volna abban, hogy aggkorára – a XXI. század második évtizedében – ő lesz a NER Mihail Andrejevics Szuszlovja (†79). Révai József kommunista politikusnak, írónak, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusának és ideológusának is mindössze 60 év adatott meg, nem pedig 83, + még valamennyi. Nem volt annyi ideje, hogy túlságosan nagy kárt okozzon a magyar kultúrában. (Az általában nem is hagyja magát.)

Fekete polgártárs azonban már 2011 óta intenzíven foglakozik a rombolással, teszi mindezt meglehetősen nagy buzgalommal és hatalmas anyagi háttérrel. Az MMA az idén bemondásra 7,2 milliárd forintot kap, ezenkívül 10,5 milliárdot arra, hogy ne kutassanak semmit, egy kisvárosnyi ingatlant, plusz egyéb csecsebecséket, amiről még nem is értesültek. Mindez Fekete György küldetéstudatával és elszántságával társítva felér Budapest kíméletlen ostromával. Határozottan kezd kirajzolódni az a kormányzati stratégia, hogy költsünk el irgalmatlanul sok pénzt, de úgy, hogy annak ne legyen semmi értelme.

„A mintegy 250 rendes és 50 levelező tagból a közgyűlésen 194 művész művész jelent meg, s a napirendi pontokkal kapcsolatban egyikük sem tett fel kérdést, senki sem szólt hozzá semmihez.”

Vita nélkül megtartani egy közgyűlést, majd sebtiben 100 százalékos hatékonysággal megszavazni mindent, amit csak elébük tolnak, arra utalt, hogy a megjelent 190 művészt leginkább az ingyen büfé művészi értékei és az italválaszték érdekelhette. Ezt persze senkinek sem lehet a szemére vetni. Aki vett már részt ilyen tét nélküli, de jó drága összejövetelen, az tudja: nem árt ilyenkor a szemfülesség és a gyorsaság.

Az sem valószínű, hogy Fekete és Kucsera urak elképesztő és csodálatos kalandjai nagyon lázba hozták volna a jelenlévőket. Havi 230 ezer forintos, biztos apanázzsal bárkinek érdemes tökéletesen hülyének tettetnie magát, főleg abban az esetben, ha közben a hívogatóan csábító ételek bőséges választékára gondol. A kérdések még el sem hangzottak, máris teljes egészében az igenek győztek. A többi lelkes csámcsogás.

Az MMA tagságának első kritériuma az volt, hogy az MMA nem a fiatal tehetségek szervezete. Ez szerencsére Fekete Györgyre semmilyen szempontból nem vonatkozik.

Ettől a rendkívül népes társaságtól nem kell semmiféle művészeti kezdeményezést, illetve forradalmat várni. A digitális kultúráról a nagy részük valószínűleg annyit tud, hogy bezzeg az ő idejükben ilyesmi nem is volt. Simán kilépnének egy alkalmazásból mentés nélkül, ha nagyon megijesztenék őket, illetve ha nem lenne a közelükben egy 3 év feletti unoka.

A jól fizetett akadémikusoknak némi újságolvasáson és a napi egészségügyi sétán kívül nem kell semmit sem csinálniuk. Ha jutalomból megrendelnek tőlük valamit, azt önzetlenül, de jó pénzért elkészítik. Például ha hirtelen szükség lenne a Hősök Terén egy 4 méter magas „My Little Táltos”-ra, legfeljebb azt kérdeznék, hogy milyen színű legyen: világoskék-e vagy a szokásos rózsaszín?

A testület szellemi tunyaságát mi sem jellemzi jobban annál, minthogy rezzenéstelen arccal végighallgatták Pap Gábor (77) zavaros előadását a hamis bálványokról, azaz a Nobel-díjról, az Oscar-díjról, az igazi táltosokról, a rájuk csorgó trágyaléről, és a boszorkányokról. Könyves Kálmán neve az utóbbiakkal kapcsolatban nem került szóba.

Pap Gábor, aki valaha művészettörténész volt, azt találta ki, hogy a Szent Korona tulajdonképpen egy adó-vevő készülék. A kereszt nem Jézus Krisztus szenvedésére utal, mindössze egy közönséges antennáról van szó. A „csüngők” energiahullámokat vezetnek annak az agykérgébe, akinek a koronát a fejébe nyomják. A magyar Szent Korona tehát egy „üdvtörténeti jelentőségű eszköz”, amivel a páciens közvetlen kapcsolatot képes létesíteni a magyarok Égi-Királynőjével, Szűz-Máriával.

Rendkívül praktikus találmányról van tehát szó, amiben talán még egy 300 Mbit/s-os WI-FI adapter is található. Természetesen a sötét erők soha nem nyughatnak. A judeo-krisztián feketemágia boszorkányai megpróbálták az eszközt meghekkelni. Ez azonban szerencsére nem sikerült (szemben a korona ellopásával, amit viszont többször is végrehajtottak – az ilyenkor vajon miért nem jelzett?!), így Szűz Mária ma is le tudja sugározni a védőenergiákat. Pap akadémikus szerint: „Az történik az országgal, ami a Szent Koronával; aki a Korona ügyében tisztán lát, az a Kárpát-medence összes ügyében tisztán lát”. (Valakik átprogramoznák a Szent Koronát)

Pap akadémikus arról is meg van győződve, hogy a perui Nazca-vonalak magyar népművészeti alkotások. Amerika felfedezése ezek szerint mindössze csak aljas koholmány, valamiféle judeo-krisztián ármánykodás.

Egy közönséges országban az ilyen szép és tartalmas előadás után az illetőt azonnal szakszerű pszichiátriai ellátásban létesítenék, nehogy kárt okozzon magában vagy a környezetében. Az MMA közgyűlésén ezzel szemben mindössze egy életműdíjjal díjazták a produkciót. Pap Gábor szavait hatalmas taps és ováció fogadta. Talán célszerű lenne az MMA közgyűléseit a későbbiekben egy pszichiátriai kongresszussal összekötni.

A Szent Koronát azonban valahogy mégiscsak átprogramozhatták, mivel nem valószínű, hogy Mária, a Magyarok Anyja pusztán szórakozásból ekkora hülyeségeket képes lenne lesugározni a Földre. Nem ilyennek ismertük meg őt.

Fekete György ezenkívül megrótta a magyar médiumokat, amiért azok azt terjesztik, az Akadémia nem végez érdemi munkát. Ez azonban azért hangzik furcsán, mert hiszen a hazai médiumok döntő része régóta baráti tulajdonban van.

Kívülről nézve az MMA-val ráadásul nem az a legfőbb gond, hogy nem csinál semmit, hanem pont az, hogy rendkívül aktív. A tevékenységük nagyrészt hatalmas pénzösszegek osztogatásából, és a független művészek, illetve folyóiratok, kiállítások, kulturális rendezvények ellehetetlenítéséből áll. Ha nem végeznének semmiféle érdemi munkát, jobban mondva az égvilágon semmit sem csinálnának, az a magyar művészeti élet szempontjából rendkívül áldásos lenne.

Hogy ezt a rendkívül drága és kártékony művészeti terrorszervezetet hogyan lehet egyszer majd a magyar közéletből eltávolítani, az ma még kérdéses. Csak reménykedni lehet abban, hogy Pap akadémikus buzgó ezoterikus kutakodásai közepette nem akadt rá a Szent Grálra, mivel ebben az esetben a tagság halhatatlanná válik. Nem művészileg: tényszerűen.

"Az elnök megnyugtatta a néma tagságot, hogy az illetékes minisztérium ’jóindulattal fogadta’ az MMA költségvetését, majd a közgyűlés lezárása gyanánt mindenkinek jó étvágyat kívánt." (Repkednek a milliárdok, de már Fekete Györgyöt is zavarja a rengeteg talpnyaló)

- Minden tiszteletem az itt jelenlévőknek! Egy kis problémával zavarnám meg önöket. Tegnap készíttettem az itt látható műkörmöket. Mára az egyik sajnos nagyon csúnyán megrepedt. Szeretném garanciásan megjavíttatni. Ha azonban ez nem lehetséges, a csere is tökéletesen megfelelő lenne a számomra.

- Üdvözlöm önt a jelenlévők nevében. Jól emlékszem. A rozsdamentes acélból készült modellünkről van szó, ha nem tévedek.

- Pontosan. Príma minőségű koracél. Ezzel kecsegtettek. Nézze csak meg a többit, azok tökéletesek is. De ez? Ez itt teljesen széthasadt.

- Tényleg nagyon rémisztő látványt nyújt. Ez alighanem anyaghiba. Vissza kell küldenem. Nagyjából három-négy hét alatt meg is lesz. Megfelel ez önnek?

- Sajnos nem. Ez nagyon hosszú idő. Nekem addig is meg kell élnem valamiből. Mihez kezdjek fogyatékosan?

- Fogalmam sincs. Annyira fontos ez? Egy kis esztétikai hiányosság. Mit csinál tulajdonképpen a körmeivel?

- Maga szerint mégis mit? Intenzíven ások!

- Semmiképpen nem akartam felbosszantani önt. Kérem, ne idegeskedjen. Talán ajánlhatnék önnek ideiglenesen egy alumíniumból készültet. Jóval olcsóbb, mint az acél és darabonként kapható. Príma minőségű, színezett alumínium műkörmeink vannak. Nézze csak ezt itt!

- Ne nevettesse már ki magát ezzel! Mihez kezdjek vele? Egy nap alatt simán elkoptatnám.

- Sajnos, akkor nem tudok segíteni. Feltételezem acrylic, illetve zselés szóba sem jöhet.

- Persze, hogy nem. Hol használjam? Egy homokozóban? Tudja mit? Adjon akkor helyette egy új koracélosat. Megveszem, és kész. Értse már meg! Égetően nagy szükségem van rá!

- Sajnos kóracélból csak tejes kollekciót adhatunk. A garancia pedig csak erre az egyre jár. A többire nem vonatkozik, mivel azok jól működnek. Így mondta, ugye?

- Igen. Nekem azonban pontosan tíz darab ujjam van és mindegyikhez tartozik egy-egy köröm. Hívhatja tőlem ezeket akár karomnak is, nekem teljesen mindegy. Egy selejtes műköröm miatt most amputáltassam le az egyiket?

- Ez nem lenne túl szerencsés megoldás. Műujjal ugyanis nem szolgálhatunk.

- Ez kétségbeejtő. A szomszédomtól hallottam, hogy önöknél kiváló minőségű nemesacél műkörmöket lehet csináltatni. Erre most itt állok köröm nélkül.

- Mélységesen sajnálom, de tényleg a gyártás folyamán történhetett valami. Még soha nem találkoztam ilyen esettel. Műanyagból készült műkörmöknél persze gyakran előfordul az ilyesmi, de ez itt príma minőségű acél. Mármint úgy értettem, ha nem pont anyaghibás. Amúgy jól működött?

- Igen, elég jól. Meg is voltam vele nagyon elégedve. Az első repedésig. Most akkor mit csináljak? Repesszem meg a többi kilencet is?

- Ezt semmiképpen sem ajánlanám önnek, mivel az már szándékos rongálásnak minősülne. Arra pedig már nem vonatkozik a garancia.

- Eléggé kétségbeejtő a helyzetem. Éhen fogok veszni.

- Őszintén sajnálom, bár enni véleményem szerint kilenc körömmel is lehet. Ez nem műfogsor.

- Ha tudtam volna, hogy ez történik… Biztos meghagytam volna az eredetieket.

- Ilyen a divat. Ne minket hibáztasson emiatt. Nagyon sokan használnak műkörmöt és elégedettek az életükkel. Ennyire fontos az életében egy egyszerű köröm?

- Persze. Mindennél fontosabb. Nem tudok meglenni nélkülük.

- Megkérdezhetem, hogy tulajdonképpen mivel is foglalkozik?

- Ön szerint mégis mivel? Nézzen rám. Szerintem nem nagyon hasonlítok egy feketerigóra. Maga még nem látott vakondokot acél műkarmokkal?

Sajnos egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormány pártvallási szekta létrehozásán munkálkodik. Bizonyos számú példaképnek szánt díszpintyet jól kitömnek pénzzel, és ezek azt szajkózzák (elnézést az ornitológiai képzavar miatt), micsoda kegyben részesülhet bárki, aki be- és elfogadja a fideszméket.

Belátom, a szektatagság nagyon vonzó lehet az érvényesülni akaró egyszerű ember számára. Ehhez viszont erős gyomor kell, és esetleg az sem árt, ha az aspiráns eltávolítja környezetéből a tükröket, a folyamatos szembeköpési ingert leküzdendő. Ha ez megvan, akkor gyakorolni kell a kormánynyelvet, aminek elsajátításához nem hátrány, ha nem tud rendesen magyarul, viszont kimondottan előny, ha betűszavak — NER, CÖF, MMA, CSOK stb. — bemagolásában jártas. (℞: köztévénézés. Adagolás: min. 3x1 óra naponta.)

Az nem fontos, hogy a mozaikszavak jelentését ismerje, kizárólag arra kell ügyelnie, hogy elég gyakran beillessze őket beszédébe, ehhez pedig — még mielőtt társaságban fitogtathatná tudását — ajánlatos odahaza a gyerekkel gyakorolni, hadd tanuljon ő is végre valamit, aminek majd hasznát veheti az életben.

A kormánynyelv fontos elemei közé tartoznak még a humánumgyilkos szavak és kifejezések. Egy „népszerű” példával élve, a migránshorda nem is oly régen még menekültáradatként szerepelt a kormányszótárban, ezért lealacsonyító, gyűlöletkeltésre alkalmas szóval helyettesítették. De a kormányszótár szamárfülesre koptatott részeit sem árt bebiflázni, különös tekintettel a ballibsi, a Soros, a háttérhatalom és a Brüsszel címszavakra. A kezdő szektatag ízlelgesse csak félelmetességüket, majd szorongjon és utáljon, mert a fejlődés, a reformok és a nemzet érdekében meg kell tanulni alaposan rettegni és gyűlölni.

Miután kormánynyelvtudásból megvan az alapszint, az összevont reáltantárgyak következnek. Ezek legfontosabb axiómája a következő: a negatív fejlődésszámítás eredménye mindig abszolút értékben értendő. Házi feladatként pedig ki lehet számolni, mennyit kamatozik a bankban — természetesen a MNB-ben — évente a rezsicsökkentésnek köszönhető megtakarítás.

Mivel a fideszmék újdonsült hívőjének nemcsak a lélek, de a test egészségére is figyelmet kell fordítania, az addig megszokott kocsmai bunyó helyett, tehetségéhez mérten, a nemzeti futsalt, a nemzeti gombfocit, vagy az alulról fűtött füvű pályán a nemzeti labdarúgást érdemes választania, mert mint tudjuk, ezek mindegyike maximális egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Persze az ingyenesen megszerezhető, már-már akadémiai szintű tudás mellett élni is kell valamiből. Mondjuk a kormány által nagylelkűen adományozott közmunkabérből. Sajnos a vaskos közpénzek csapja csakis a haladó szintű hívők számára nyílik meg, de a közmunkabéres áhítattal tekinthet a szakadék túloldalán élő, magasabb rendű hívők elégedett mosolyára, melynek visszfénye reményt kelt szívében, a reggeli, vékony szelet párizsival megküldött vizes zsemle rágása közben.

A testi-lelki alkalmazkodás bekövetkeztét mi sem mutatja jobban, mint hogy vehemensen tagadja, hogy épp a kormány hozta őt kiszolgáltatott helyzetbe, sőt, úgy érzi, hálával tartozik annak, aki élni és hinni hagyja.

A kormány újabb sikert könyvelhet el: Stockholm-szindrómás országot teremtett.

Arthur Dent éppen a Galaxisban, egy kicsit pontosabban a Cardiffban található Lew's Coffee Shopban üldögélt és az a különös illúziója támadt, hogy éppen egy nyugodt, napsütéses nap részese. Ezt meglehetősen érdekesnek találta, mivel az utóbbi időben nem nagyon hitt a nyugodt, napsütéses napok létezésében.

A kávé azonban valóságosnak tűnt és úgy nézett ki, hogy Cardiff is viszonylag stabil állapotban van. Megpróbálta mindezt élvezni és elfogadni azt a tényt, hogy még nem halt meg. Utóbbiban azonban nem volt egészen biztos.

Lassan, aprókat kortyolt, mivel ha mindaz, amit önmaga körül érzékel csupán illúzió, és ő valójában a Trelkan bolygón van, akkor legalább azt szerette volna elérni, hogy jó sokáig hallucináljon.

A GALAXIS Útikalauz a következőket írja a Trelkan bolygóról:

„A Treklan bolygó pontos elhelyezkedése a Galaxisban meglehetősen bizonytalan, mivel nem létezik, ebből következően bárhol nem lehet a Galaxisban. Mindössze illúziókból áll, és ha valaki véletlenül odavetődik, mindenféle érdekes és rejtélyes dolgok történhetnek vele. Az egyik leggyakoribb látomás ezek közül az, hogy az illető a Cardiffban található Lew's Coffee Shopban üldögél és kávét iszik. Ennek nincs különösebb jelentősége, ezért soha, senki nem is próbálta megmagyarázni, hogy mi okozza ezt a jelenséget. Távozás előtt természetesen mindenképpen ki kell fizetni a fogyasztást és illik borravalót is adni.”

Arthur gyanúját, hogy ez nem az igazi Cardiff az a tény is megerősítette, hogy egy magas, valótlanul ezüstös szemű férfi rendkívül barátságosan mosolygott rá. Soha nem találkozott még vele, vagy pont akkor nem figyelt oda rendesen. Hosszú, barna kabátot, sárga nadrágot, Timberland márkájú, szürke bakancsot és hófehér cilindert viselt. A kezében egy sétapálcát tartott, amivel időnként köröket rajzolt a kávézó padlójára. Mindez önmagában is különössé tette a megjelenését, de az egészen megdöbbentette Arthurt, hogy a sétapálca közelében ott állt régi barátja, Ford Perfect is. Eddigi tapasztalatai szerint ez általában hihetetlen események láncolatát indította el, amiket Arthur tiszta szívéből gyűlölt.

– Helló, Arhur! – köszöntötte Ford vidáman – Nagyon örülök, hogy még mindig életben vagy.

– Szia, Ford. Ezt az állapotomat tulajdonképpen én is nagyon élvezem. Pont jókor jöttél. Meg tudnád mondani nekem, hogy valójában hol vagyok, és éppen mit is csinálok?

– Szívesen. Cardiffban, a Lew's Coffee-ben üldögélsz és kávét iszol. Azt hiszem két cukorral. Valami miatt fontos ez neked?

– Igen. Jelenleg ez a probléma foglakoztat a leginkább. Én is örülök, hogy összefutottunk. Mi az oka ennek a váratlan találkozásnak? Már ha ezt egyáltalán annak nevezhetjük.

– Tulajdonképpen semmi különös. A Galaxis Útikalauz intelligens fajokról szóló részét frissítem. Ezért vagyok itt.

– Megtisztelőnek tartom, hogy engem is annak tartasz, bár ebben egy kicsit bizonytalan vagyok.

– Nincs rá semmi okod, mivel az emberiség nem szerepel az intelligens fajok listáján. Ti ösztönös lények vagytok.

– Ez kissé meglep. Azt hittem valami szellemi fejlődést mégiscsak elértem azáltal, hogy egészen tűrhetően megtanultam olvasni. Ezek szerint ez nem számít?

– Nem nagyon. Az intelligencia legfontosabb ismérve az, ha valamely élőlény képes a bolygóját alapvetően megváltoztatni, alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez, és feltalálni a kvarcórát, de rendelkezik annyi előrelátással és önuralommal, hogy mindezeket nem teszi meg. Ti ezt láthatóan megtettétek, illetve nem tettétek meg, hogy nem.

– Értem. És vannak ilyen lények a földön?

– Igen. A delfinek és macskák. De ezt te is régóta tudod. Bocsánat, Arthur. Találkoztál már a Doktorral? – mutatott Ford a barátságosan mosolygó férfira. Az megemelte a cilinderét, majd visszatette Ford fejére.

– Nem. Azt hiszem még nem. Ön orvos? Vagy valaki más? – kérdezte Arthur gyanakvóan.

– Inkább az utóbbi. – válaszolta az idegen kellemes hangon – Erre-arra utazgatok, és mindenféle tevékenységgel foglalkozom. Ezek között van néhány egészen érdekes is. Lx lestoppolta a Tardist, én pedig nagyon kedvelem a társaságát. A maga módján nagyon szórakoztató.

Az lx is Ford Perfect neve. Gyerekkorában képtelen volt megtanulni az eredeti, betelgeuse-i nevét. Mivel a szégyen a Galaxis egyes részein veszélyes, halálos betegség, Ford apja bele is halt ebbe. Szülőbolygóján Perfectet emiatt lx-nek nevezték, ami betelgeuse-i VII halott nyelvjárásban azt jelenti: „fiú, aki nem képes kielégítően megmagyarázni, mi az a Hrung, sem azt, hogy miért pont a Betelgeuse VII-et tüntette ki a lezúdulásával.” (Forrás: Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)

– Lx, azaz Ford Perfect sok mindent tud a Galaxisról, amiket persze én is. Ez rendkívül megkönnyíti köztünk a társalgást. Tudod, Arthur én az embereket is rendkívül kedvelem. Érdekes fajnak tartom őket, ámbár túl sokszor keverednek bajba. – folytatta a doktor.

– Arthur meglehetősen ideges természetű. – vetette közbe Ford Perfect – Van néhány megrögzött és érthetetlen szokása. Ragaszkodik bizonyos teljesen értéktelen tárgyakhoz és az életéhez.

– Ez teljesen érthető a részéről. – emelte fel a sétapálcáját a Doktor és rámutatott vele Arthur Dentre – A földi lények között ez egy általánosan elterjedt szokás. Így tervezték meg az evolúciójukat. Egyesek megölnek másokat, hogy életben maradhassanak, azok pedig megpróbálják ebben megakadályozni őket. Ez a magyarázata annak is, hogy miért futkároznak időnként össze-vissza. Roppant érdekes tevékenység. – jegyezte meg a Doktor, miközben a fehér cilindert áttette, ezúttal Arthur fejére.

– Ez így van. – válaszolta Arthur – Valami miatt mindig idegesít, ha meg akarnak ölni, illetve kilöknek az űrbe. Természetesen az sem kellemes, ha hirtelen felébresztenek vagy leöntenek hideg vízzel. Az utóbbi problémán szerencsére egy törülköző segítségével könnyen tudok segíteni.

– Látom sokat tanultál Fordtól. Ez remek! – mondta a Doktor – Figyelj, Arthur. Engem már régóta foglalkozat az, hogy vajon minek találtátok fel az atombombát. Semmi szükségetek sincs rá, hiszen csak meghaltok tőle. Véletlenül történt vagy volt is vele valami célotok?

– Hát ezt pontosan nem tudom. – felelte Arthur – Mindenesetre valahogy meg kell védenünk magunkat. Az atombomba ehhez elsőre elég jó ötletnek tűnt.

– És hogyan? – érdeklődött a Doktor – Egy támadásra tervezett civilizáció ellen ez nem sok védelmet nyújt. Még a vogonokat sem tudnátok megállítani ezekkel. Legfeljebb vereseket írnának róla. Akkor mégis kik ellen védekeztek annyira?

– Tulajdonképpen magunk ellen. – kortyolt egy aprót Arthur a kávéjából. A valóságban még mindig nem bízott meg teljesen, ezért próbálta húzni az időt. – Néha egész éles viták alakulnak ki közöttünk valami miatt. Öldökléssel ez valamelyest csillapítható.

– Értem. – bólintott a doktor és átette a cilindert a saját fejére. – Igazad lehet, barátom. Ez sok mindent megmagyaráz veletek kapcsolatban.

– Mennünk kell, Arthur. Próbálj meg életben maradni, ha ez annyira tetszik neked. Amúgy nincs kedved velünk tartani? Rengeteg intelligens faj van a Galaxisban, akik nem tudnak olvasni. Biztos érdekes lenne a számodra.

– Köszönöm, Ford. Inkább majd máskor. Mindenesetre nagyon örülök a találkozásnak. Az atombombának feltétlenül utánanézek. Nem vettem részt a kifejlesztésében, de megpróbálom kideríteni mi a helyzet vele.

Miután elbúcsúztak egymástól, Arthur felsóhajtott. Rendkívül boldognak érezte magát, mivel éppen a Galaxisban, egy kicsit pontosabban a Cardiffban található Lew's Coffee Shopban üldögélt és kávét ivott.