A Magyar Hang közölt egy lesifotót, hogy Schmidt Mária az Index hirdetési vezérével, Vaszily Miklóssal tárgyal, miközben a portál stábja felmondását adja be.

Kép: Vaszily Miklós, az Index hirdetéseit szervező cégcsoport résztulajdonosa, a TV2 elnöke, korábban az Echo Tv vezérigazgatója és Schmidt Mária egy budai vendéglő kertjében, az Index szétverési napjaiban / Forrás: Magyar Hang cikke

Schmidt családi cégével, tehát fiával, az LMP akkor még elnökségi tagságot betöltő Ungár Péterrel korábban a Figyelőbe vásárolta be magát, majd később  − az ügyletet már a fia nevéhez kötve, de − szintén a családi cégbirodalom pénzéből az ellenzékinek nevezett Azonnaliba szállt be Ungár Péter.

Érdemes azt is tudatosítanunk magunkban, hogy az Index kiszervezését, ami a lap szétverését eredményezte végül, az Ungár-résztulajdonolta Azonnali másik vezére, Gerényi Gábor tervezte meg.

A közvélemény, közte akár a sajtó is érthetetlen módon sokszor hajlamos külön entitásként kezelni Orbán Viktor egyik kiemelten szponzorált főtanácsadóját, Schmidt Máriát és az egyértelműen NER-közeli családi cégbirodalomban szintén döntéseket hozó, abból szintén nyereséget szerző, magát ellenzékinek csúfolt, LMP-vezető-képviselő Ungár Pétert. Mindeközben Schmidt a férje örökségéből szárbakapott családi cégbirodalmon, a BIF-en és Schmidt történeti intézetein keresztül közpénzmilliárdokat pumpol a dizájnerként rejtőzködést imitáló lányával, Ungár Annával és a patyomkin-ellenzéki fiával, Péterrel.

Kép: Ungár Anna, "Az Ingatlanszakma kiválasztott engem" - utalva arra, hogy apja után céget örökölt / Figyelo.hu

Képernyőkép: Ungár Anna facebook-oldalán dicsekszik el öccse, Ungár Péter másik zéró értékű médiahobbija, a Reflektor blog irodájának berendezésével. Az Ungarstyle.com eléggé statikus honlapja angol nyelven keresi ügyfeleit, a dizájner cég facebook-oldalának utolsó bejegyzése 2017. áprilisi.


Pénzszerzés vagy hatalomvágy áll működő, bevételt termelő cégek szétverése mögött?

Mielőtt valamely gazdasági elemzők azt akarnák bebizonyítani, hogy egyes médiatulajdonosoknak befolyást szerezni egy másik médiumban pusztán üzleti fogás, azt igen nehéz tagadni, hogy az Azonnali egy létrehozásától folyamatosan dilettáns üzleti szinten tartott LMP-hobbilap − ahogy az LMP is egy hobbipártnak bizonyult − ami Ungár NER-érdekeltsége végett még csak tagadni sem tudja a Fidesz-prostituált szerepét, míg az Index mint egyértelműen a hazai legolvasottabb ellenzéki online portál szétverése mögött aligha lehetett pénzszerzési stratégia.


A Vaszily jegyezte TV2 kormánypropaganda-híradóit valahogy leszámítva még mindig jelentős bevételt produkáló kereskedelmi tévé, mindeközben másik zsákmánya, az Echo meg tényleg csak azért volt, hogy Szaniszló és Bayer valahol fröcsöghessen arccal is, de bevételük nulla, végül bele is olvadt a HírTV-be.

A Figyelő már akkor sem volt bevételgenerálásáról híres gazdaságpolitikai hetilap, amikor Schmidt Mária bevásárló listájára felkerülve, azt perverz zsidó-listázására használta fel, közte fia, Ungár Péter LMP párttársait is célbavéve benne. Azt, hogy Schmidt maga is félig, gyermekei pedig apjuk végett a nürnbergi törvények alapján duplán a Figyelő célpontjává válhattak volna, mint ahogy még Soros-ösztöndíjas is volt Schmidt, ezeket hagyjuk meg Mária intim üzleti módszereinek. Morvai Krisztina óta tudjuk, a "metélt farkincák" sok esetben őrjítenek meg embereket, ám míg Morvai nemzetközileg elismert szakember volt területén, mielőtt jobbikos neonácivá lett nejlon gárdista mellényében, addig Schmidt Mária sosem erőltetett, nem létező kutatásaival a történész szakma nagyhatalmú, de mégiscsak Európa-szerte hírhedett bohócává küzdötte fel vagy le magát.


A késő Kádár-kor kegyesebb, műveltebb, szakmai feladatukra képzettebb bérencekkel dolgozott

A Tényleg? történelmi portálon 2013-ban Lőrinc László írta meg az Index lefejezéséhez hasonló sajtó- és politikatörténeti esetet:  a Mozgó Világ, öndefiniciója szerint „irodalmi-művészeti-kritikai és társadalomelméleti” folyóirat kivégzését maga Kádár János rendelte el. Ám annyival haladóbb volt az orbanizmushoz képest a késő-kádárizmus, hogy az ún.  "három T" − tűr-tilt-támogat − libikóka módszert űző kultúrfelelős Aczél György egy működőképes kompromisszummal kívánta megmenteni a lapot: a hatalom által kirendelt új főszerkesztő, P. Szűcs Julianna a "régi Mozgó Világ" után főszerkesztője maradt az újnak is, a lap túlélte az átszervezést, egészen napjainkig él.

Bár P. Szűcsöt, és az akkor felálló új Mozgó Világ szerkesztőség tagjait sok vád és fenyegetés érte – sőt, értelmiségi bojkottra is sor került – utóbb többen elismerték, hogy a lapnak szerepe volt a sajtószabadságért vívott küzdelemben, és P. Szűcsék később ugyanúgy konfliktusba kerültek az ideológiai terület irányítóival, mint elődeik.

Ezzel szemben amit az MTV-n, a (régi, Széles előtti) Magyar Hírlapban, ATV-n, Story TV-n és Digi TV-n műsorvezetőként edződött, az Indexbe 2017-ben társtulajdonosként bekerült Szombathy Pál kinevezett főszerkesztőként akart levezényelni, az az Index brandjét jelentő teljes szerkesztőség távozásával járt. A hatalom mai bérencei meg sosem jeleskedtek még annyira sem, hogy Viktor szabóját vagy lába szárát illessék kritikával, nemhogy a rendszerét.

Milliárdokat úgy lenyúlni például, hogy a Bükk tájkébébe odacseszik a kiötlésekor már céltalan és fenntarthatatlan, anyagi csődöt termelő szilvásváradi lovarda-stadiont, erre csak a NER képes. Milyen szerencse, hogy Rasi hercegnő a turizmusban utazik a divat mellett.

Kép: Szilvásvárad, a Szalajka-völgy kapujában, a Bükk lábánál épül (azóta már átadták) a Szilvásváradi Lovas Stadion. / Eurocampus.hu

Mennyivel más az Orbán Viktor vezette Nemzeti Együttműködés Rendszere, a NER a késő-kádárizmushoz képest: míg az egypárt rezsim felpuhulásával egy rendszerváltozásig jutott el, addig ma egy sekélyes nívón, de annál masszívabb ezer milliárdokat nyíltan zsebre vágó tolvajok alkotják a rendszert, ennek egyik sáros ékköve épp a rendszerváltozás zavarosában, oldalán egy bebörtönzött maffiózóval, megfélemlítési üzletpolitikával meggazdagodott Ungár András hagyatékán magát egy cégbirodalom üzletasszonyává feltornázó, özveggyé vált felesége, Schmidt Mária és gyermekei, Ungár Péter és Anna családja.

Nem lehet és nem kell tovább cifrázni a NER csöcsén csüngők táborából az egyik legperverzebb klánt, de tíz év után kezdjük már el kirugdalni magunk közül a megalkuvó, közel sem 65 éves − ugye, Kádár Barnabás? − mammelukokat, és mondjuk már ki:

Ungár Péter, húzzál már el a politikából a fészkes fenébe!

Természetesen nem ő a NER lényege és veleje, csak egy a többi közt: egy gerinctelen, családi maffia-örökségében biztosan megbetegedett alak, de markáns prototípusa annak, mitől olyan álságos ez az orbáni gyakorlati-egypártrendszer.

Álljon itt mementóként: a liberális sajtó szétverői közt hangsúlyos szerepet töltenek be a magukat ebbéli szerepükben titkolni sem szándékozó alakok: Schmidt Mária, Ungár Péter és Ungár Anna.

Nehéz elképzelni, bár próbáltam, mi lehet a beszélgetések logikája egy Schmidt-Ungár családi ebéden: elnyelték a manyup-pénztári pakettet is, de szívesen lopnak holokauszt vagy kommunizmus emlékezeti témán is. Valami olyasmi lehet a céljuk, hogy amit tehetségtelenségükben nem érhettek el - történésznek, ellenzéki vezérnek, médiamogulnak csapnivalóak - azt a területet inkább benyelik megvásárolva azt, mint egy konyhamalac.

A Schmidt-Ungár NER-cégbirodalomról, fent utalt tevékenységeikről, a néhai Ungár András fenyegetési üzleti módszereiről országos sajtóban dokumentált forrásokra hivatkozva itt írtam korábban, Index-blog címlapos cikk lett.


Ahol még az ellenzék és jogvédők is a rendszeridomulást hirdetik

A Kádár-korban a keményebb, megelőző évekből megismert, akár bebörtönzésig is fajuló következményektől esélyesen, de a piacgazdaság hiányában a teljes egzisztenciális ellehetetlenüléstől feltétlen lehetett tartani. Egy vasfüggönnyel lezárt országban a hatalommal kokettálással vagy kibéküléssel megnyert szabadabb mozgástér egy oxigén-palackkal ért fel a gyulyáskommunizmus mélyvizében.

Most tegyük hozzá, ez nem volt kötelező, egyetemi állásban is meg lehetett maradni, ha valaki következetes volt, és szakmaian kiállt nézetei mellett.

Orbániában viszont jól képzett, jól fésült, életerős, fiatal(abb) egyedek meggyőződésből és pénzéhségből válnak puhatestűvé egy EU-útlevéllel a zsebükben.

Elmehetnének akár a magyar piacon, akár a világon bárhova dolgozni, igaz, versenyben kellene pályázni állásért, cserébe a langyos dagonyát választják, készséggel teszik ki magukra a hatalom prostituáltjai táblát, és Magyarhonban közpénz-zsákmányukkal végtelenre állított bevásárlókártyával, budai hegyekből és balatoni tájból maguknak kihasított földdel, szájuk szélén csorgó cafatokkal lelkesek és boldogok.

Vaszily Miklós, aki a Portfolio és IE-New York bróker céges állásai után a víz-gáz szerelő Mészároshoz dörgölőzve, Schmidttel tárgyal az Index porai felett,  1973-as születésű.

Szombathy Pál, a Digi TV-s sportújságíró-is, aki azt hiszi, az Index stábja nem esik szét zsarolással, 1969-es.

Gerényi Gábor, aki egy bevezetett brandnév helyett kiszervezett kis cégekben kívánta megújítani az Indexet, miközben informatikusnak és újságírónak nevezve magát a mérhetetlen Azonnalit tudta megalapítani, 1969-es.

Ungár Péter, az Index szétverési módszerét meghirdető Gerényi Gábor üzlettársa, 1991-es.

Ungár Anna, aki elhiszi magáról, nem az apja zsarolásain felépített cég, hanem bármely, eddig nem igazolt szakmai kvalitásai miatt részes akár egy magánnyugdíjpénztári vagyoneltüntetésben is, 1981-es.

Ők azok sokan mások mellett, akik bizonyára rettenetesen meg fogják szenvedni a jövőt, ha nem jó helyre ikszelnek a hatalomnak behajlókat már jól ismerő idősek, ahogy ezt a Momentum jövőkutatója vallja.

Mi pedig vonuljunk fáklyákkal, világító mobilokkal, még hülyébben, újabb tíz évig, szavazzanak szüleink és nagyszüleink helyett is a tehetséges fiatalok.

Kádár alatt legalább megverették magukat.

Ma elvezetgetnek városokat, kerületeket, kint hagynak koncnak székely zászlót közintézményen. Mi pedig 2010-ben, a NER-ben elsőként a sajtószabadságért tüntető, később a fagyizásba torkollt Milla után még mindig hiszünk a sajtószabadságos tüntetésekben.

Kép: az LMP parlamenti frakciója demonstrál 2010. december 21-én, az akkor megszavazott Médiatörvény ellen. A Milla a törvény elleni kiállásként jött létre "Egymillióan a sajtószabadságért" néven létrehozott facebook-oldalon és egy tüntetéssel elindulva.

Kép: Juhász Péter, a Milla irányítójaként százezressé kinőtt ellenzéki tüntetéseket hirdetett meg 2010 és 2014 közt, képviselők nélküli ún. "bázisdemokráciát" hirdetve. Majd ebből a törekvésből egy főváros V. kerületi képviselői állást szerzett meg magának 2014-ben, az általa köpködött "elmúltnyolcév" politikai képviselőkkel szövetségre lépve. Később az Együtt párt elnökévé válva, a tartósan 0-1 % közt mozgó párttal 2018-ban, a választáson 1 %-ot elérve csődött jelentettek, miután a kampányra felvettek 190 milliót, és arra ráhúztak még 25 millió banki hitelt. A visszafizetni köteles 190 milliót újra az adófizetőktől kérték be, másodjára, immáron adományként, a becsődöléssel a banki hitelt "jogszerűen" hagyták a bankra.


Mindenki menjen haza - tüntetések békésen, vidáman, tíz éve

Képernyőkép: Google / TASZ tüntetés


A TASZ közreadja, hogy kell illedelmesen tüntetni, a TASZ akár már meghalt, a koronavírusra hivatkozva állami utasításra a kórházból kivágott betegek családjainak ajánl utólagos jogsegélyt, míg előtte senkit nem érdekelt kiállásban, kitől és miért vonnak meg egészségügyi alapellátást. Emberek teste válik PR-anyaggá jogvédők kezén. Szavazzunk az öregek helyett, mert a mi testünket nem rohasztja szét a koronavírus. Eközben Budapest főpolgármestere is üdvözölte a felhatalmazási törvényt, hogy mert fontos és kell.

A TASZ felajánlja jogvédelmét hol a romák ellen vonuló, hol a holokauszttagadó Jobbiknak. Mert a parlamenti állásért pofázás, fröcsögés és uszítás számukra a legfontosabb alapjog, ez a demokrácia alapja. Ma 5 %-on rotyog a Jobbik az általuk köpködött EU-állásokban pöffeszkedve, vagy polgármesterként pártjelvényekből kimosakodva, függetlennek hazudva magukat. A rendszert az uszítással leváltani kész Jobbik 20-ról 5 %-ra gyúrta le magát, az őket domesztikálni kész ellenzékkel karöltve.

Mindenki menjen haza, találkozunk október 23-án, március 15-én, október 23-án, március 15-én, október 23-án, március 15-én...

Itt fogunk megrohadni alsó hangon 2040-ig, és mindenki forradalmár lesz, wikipédia oldalát gondosan kikozmetikázva: Ungár Péter, Szombathy Pál, Vaszily Miklós, és az összes többiek, és az összes előbbiek: a jövőt fényesen látó, azt a saját bőrén érző, nagyszülei és szülei helyett bármikor szavazni kész alakok, akik nagyon jól élnek abból, hogy a felcsúti mangalica csöcsein élnek, a NER gyomrában, vagy a NER csatakos szőrébe kapaszkodva, a sárban kapirgálva.


Eszes Beáta