Orbán után (vagy inkább OVi.-tól számítva) 18. év áprilisban országgyűlési választások lesznek eme tisztes honban, amely heves izgalomban tartja az ország népét, határon innen és túl. Véglegesen eldől a a nagy kérdés, hogy keresztények maradunk-e, vagy az országot átnevezik Szodomai Gender Köztársaságra. A tét tehát rendkívül nagy. Választhatunk a között, hogy szeretnénk-e továbbra is álhívő keresztények módjára gyűlölködni, vagy ha nem, akkor külföldi nyomásra mindenkinek nemet kell változtatnia és vallást kell üldöznie.

Ha a jelen körülményeket vesszük alapul – mást nem is nagyon tehetünk – akkor a NER is éppen vallást üldöz, konkrétan a muszlim vallást, de ez nem számít annak, mivel ezek a gyalázatosak nem hisznek Orbán isteni mivoltában, sőt még egyszerű prófétának sem tekintik őt.

Adódnak az életben olyan helyzetetek, amikor nem létezik igazi választás. A 2018-as magyarországi majomcirkusz jó példa lesz erre. Valójában semmiféle választás nem lesz. A közvélemény-kutatási adatok pompás Fidesz-KDNP győzelmet jósolnak, amelyeket ugyan kellő fenntartással kell kezelni, de dőreség lenne figyelmen hagyni. Ha a valóságban valami miatt mégsem következne be a keresztény hadak elsöprő győzelme, akkor a Választási Bizottság egy kicsit majd alakítgat az eredményeken. Ebben senki sem tudja őket megakadályozni, lassan már Orbán Viktor sem, olyan szépen megtanulták a kötelességüket.

Ezt a választást nyugodtan át lehetne nevezni akár választási konzultációnak is. Minek bíbelődni a szavazatok számolgatásával, buzgó tanulmányozásával, szortírozásával. Elég lenne teleszórni az országot rengeteg „Köszönjük az x millió rendes választópolgárnak, hogy a Fidesz-KDNP-t választották, a többiek pedig próbáljanak meg végre beilleszkedni, vagy dögöljenek meg ott ahol éppen vannak!” plakátokkal. Aztán jöhet a szelektív Kánaán.

Mit tehet ilyen esetbe egy tisztességes ellenzék? Valójában azt, hogy nincs. Nem létezik, nem indul, nem ácsingózik, hanem szépen kívül marad és szabotál. Legfőképpen nem vesz részt a szép új világ csinosítgatásában.

Orbán kormányzó számára egy 100 százalékos győzelem alapos – persze nem végzetes – csapást jelentene, mivel Kovács szóhordozó és udvari tréfamester (lásd. az illető vidám fizimiskáját), nem tudna az ellenzéki erők mögött álló mérhetetlen világhatalomra hivatkozni, valamint ezzel riogatni az ország lakosságának magyarnak nyilvánított részét. Kísértetekkel persze bármikor elkezdhetnek viaskodni az új idők elvtársai, ráadásul ez a tevékenység rendkívül sikeres szokott lenni, viszonylag kevés pénzbe kerül, ellenben sokat lehet érte számlázni.

Az ellenzéki összefogás – randa, de mai kifejezéssel – felejtős. Se készség, se hajlam, se kellően erős szavazótábor nincs hozzá. Az identitászavaros Jobbikot összeturmixolni egy súlyos vérmérgezést kapott MSZP-vel nem túl bölcs dolog. A szavazótáboruk nem elegyíthető, mivel valószínűleg azonnal kicsapnák egymást, esetleg alaposan felhabzanának.

Matematikai esélyek természetesen léteznek, de ilyesmi talán a fénysebesség elérésére is van. Érdemes lenne előbb azt elérni, aztán jöhet a nagy összeborulás, meg könnyes puszilkodás.

Azok a reménybeli honatyák, akik ezen izgalmasnak tűnő – annyira legalább is az, mint egy mozielőzetes – választási cirkuszba beszállnak, tudniuk kell, hogy ők a NER részét fogják képezni, mint mutogatható ellenzék. Sok pénzt fognak kapni azért, hogy ne csináljanak semmit, ami rendkívül kedvező ajánlat. Gombnyomogató manócskából bő választéka lesz a keresztény világ önkéntes védelmezőjének. Ha keményen rájuk parancsol, még hevesen ellenkezni is fognak, ha arra lesz szükség. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék szerepe nagyjából ki fog merülni a puszta létezésben.

Lassan az összes ellenzéki párt az 5 százalékos bejutási küszöb környékén viaskodik egymással, amivel sikeresen rontják egymás esélyeit. Boldogok a lelki szegények, de még boldogabbak lesznek azok, akik áprilisban beülnek országgyűlési képviselőset játszani.

Annak, hogy az ellenzéki pártok szabotálják a 2018-as választásokat nagyjából annyi az esélye, mint annak, hogy győzni fognak.

Aki elfogadja a játékszabályokat, annak meg lesz a bűvös 5 százaléka, ami ellenállhatatlanul csábítónak tűnik.

Egyszer, még gyerekkoromban valami lakodalomra mentünk. Csinosan, szépen kiöltözve, ahogy az ilyenkor faluhelyen szokás. Nekem remek időzítéssel sikerült beleesnem egy jó nagy adag tehénszarba. A nagyapám erre megjegyezte, néha megesik az ilyesmi. Tökéletesen igaza volt. Az esküvő nem maradt el miattam.

Domokos László, bújtatott fideszes képviselő, az Állami Számvevőszék elnöke

"Három Gyűrű ragyogjon a tünde-királyok kezén,
Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő,
Kilencet halandó ember ujján csillantson a fény,
Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.
Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen,
Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején."

J. R. R. Tolkien (Fordította: Göncz Árpád)

Hát, ja, néha már az az érzése néhány alávaló semmirekellőnek, hogy itt, mármint hogy Magyarországon sikerült megvalósítani Mordor éjfekete földjét, ami az emberek fejében lévő elképzelések alapján nem is tűnik annyira elérhetetlennek, mert itt van ugye mindjárt ez a kellőképpen lebutított propaganda, amelyet a Párt, azaz ez a mind fölött álló nyomasztó monolit, vagy mi, oly gondosan és rengeteg pénz felhasználásával úgy beléjük passzírozott, hogy oda más, normális gondolatok már nem igazán férnek be, szóval ez a mordori sötétség ott van ezeknek az embereknek a koponyáján belül, amitől aztán igen elégedettek lettek, meg hát nagyon hülyék is, amely két szép tulajdonság gyakran kéz a kézben jár egymással, tessék csak megnézni azt a felsőbbrendű vigyort az arcukon, amikor gyakran őket is ugyanúgy kifosztják, meg hát ők is képesek arra, hogy elszántan belehaljanak egy-egy sikeres kórházi fertőzésbe, mivel ott nem nagyon hivatkozhatnak arra, hogy ők hűséges és elszánt Fidesz szavazók, és ezt rögtön bizonyítani is tudják, nézzék csak át azokat visszaküldött konzultációs íveket, emiatt aztán nem szabadna nyomorúságosan elpusztulniuk, illetve nem pont most, amikor annyira, de annyira jól érzik magukat, biztos csak valami apró tévedés történt, de az élet gyakran igazságtalan, a bacilusoknak meg nincs kellőképpen szilárd pártpreferenciájuk, persze 2010 előtt nyugodtan beletörődtek volna az illetők a sorsukba, mivel akkor amolyan kórságos idők jártak a honban, meg aztán semmi sem volt annyira sikeres és kellemes mint manapság, szóval valami ilyesmit jelent az, ha valaki nagyon hülye, aztán azzal eteti az agyát, hogy holmi politikusok nagyon szeretik őt, emiatt aztán boldogan rájuk szavaz, pedig cserébe csupán azt kapja, hogy másoknak is kellőképpen rossz lesz, ami neki nagyon jó, talán mondtam már valamit az ostobaságról, hát ugye ez van, persze szép dolog a bizalom, de óvatosan kell vele bánni, mivel könnyen megjárhatja az ember, ha túlságosan könnyelművé válik, pont úgy, mint a hajdúbagosi lekész, akinek volt egy gyönyörűszép leánya, akiben ő teljes mértékben megbízott, úgy érezte teljes joggal, de amikor aztán a leányka nagyjából tizenhat éves lett, az apja úgy gondolta elengedi őt valami flancos bálba, persze előtte elmondta neki, hogy érezze csak jól magát, meg hogy nagyon vigyázzon a férfiakra, legnagyobb szerencsétlenségére azt nem fejtette ki bővebben, miként is kell az ilyesmit csinálni, mivel szemérmetes, finom ember volt, a leányka meg még nagyjából szűz, aki aztán vigyázott is a férfiakra, meg hát jól is érezte magát velük, mondhatni elég sokkal, aminek az lett az eredménye, hogy kilenc hónap múlva egészséges fiúgyermeknek adott életet, köszönhetően a lekész úr oly nagy bizodalmának, mert hát bizony ilyen rúttá vált a világ, mármint ugye a szüzek szempontjából, végül édesapa az ugyan jó sok is volt, meg aztán igazából egy se, mivel ők csak jól érezték magukat, a lány meg gondosan vigyázott rájuk, nehogy közben valami csúnya bajuk történjen, így persze minden felelősség a jóravaló lelkész urat terhelte, annak anyagi és más következményeivel együtt, lelkileg ez rettenetesen meg is viselte őt, meg annak a nagy bizalomnak is vége lett, ezért aztán értelmes ember soha nem érzi túlságosan jól magát a politikusokkal, meg más efféle szerzetekkel, inkább alaposan odafigyel rájuk, nehogy azok átvágják, mivel ezeknek ez a hivatásuk, ebből élnek, dolgozni meg persze nem nagyon akarnak, szóval az, hogy végül megint lett egy igazi Párt, amiért nagyon oda lehet lenni, és mindent nyugodtan rá lehet bízni, nem túlságosan jó, aminek már látszanak is következményei, persze most senki se kezdjen el orvoshoz rohangálni, meg terhességi teszteket vásárolni, mivel a Párt és annak tagjai egész máshogy érzik jól magukat, mint a leánykák, azaz inkább hatalmat és jó sok pénzt akarnak maguknak, aztán amikor a jámbor választópolgár végül sóhajt egy nagyot és azt hiszi, hogy most végre már túlságosan is jól érzik magukat, akkor ezek a gátlástalan gazfickók kijelentik, hogy ez nem egészen így van és az ő érdekében még ez is jár nekik, meg, hogy olyanjuk még nincs is, az persze teljesen mindegy, hogy mi, de nagyon kell nekik, szóval nem nagyon érdemes beléjük szerelmesedni, mert abból a végén mindig meg lesz a baj, aztán lehet nagyokat pislogni, mérgelődni, hát most ugye itt van ez Állami Számvevőszék, ami valahogy végül a Párt tulajdonába került, ezért aztán nem is ismernek semmiféle szemérmet, szóval ezek a csinovnyikok akkurátusan elkezdték szénné büntetni azokat a pártokat, akik nem a mind fölöttihez tartoznak, így mindenkit az érdemei szerint vágnak meg, közben meg hatalmas, csodálkozó, kellőképpen ártatlan szemeket meresztenek, hogy hiszen nincs is ezzel semmi baj, ugyanis nekik pont ez a dolguk, hát, ja, polgártársak, ennyi erővel azt is mondhatták volna, bizony ők mindenkit tökéletesen idiótának néznek, amiben lehet is némi igazság, mivel az illetőket még nem forgatták meg tollban és szurokban, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag azt csinálnak, amit csak akarnak, jobban mondva amit a Párt akar, de hát az ÁSZ az ugye minden mástól függetlenül, szorosan a Párthoz tartozik, szóval az egész mizériának az a lényege, hogy az összes ilyen meg olyan párt érezze, hogy bizony ők is az Állampárttól függenek, mivel ha nagyon elkezdenek ugrálni, akkor jön az ÁSZ a paragrafusaival, aztán úgy kifosztja őket, hogy egy szál alsóneműben kampányolhatnak, meg kéregethetnek az utcasarkon, ami ugye tilos, emiatt most aztán szépen vagyunk, mivel ennél világosabban már nem is lehetne közölni azt, hogy mindenki fogja be a pofáját, mivel úgy jár, mint a civil szervezetek, akik lassan bujdosóvá válnak a saját hazájukban, köszönhetően annak, hogy senki sem akarja befogadni őket, sőt Kósa Lajos valami olyasmit is mondott, rendes emberek ne is érintkezzenek velük, mert súlyosan sorosos lesz tőlük a bőrük, ami elsőre hatalmas nagy marhaságnak tűnhet, és valójában az is, ám ennek ellenére sokan komolyan veszik, szóval, ha valaki egy csinos, jól berendezkedett pártállamban szeretne élni, akkor hajrá, szerelmeskedjen csak ezekkel a brigantikkal, meg érezze magát jól a Párttal, de aztán néhány hónap múlva ne kezdjen el óbégatni, hogy ő meg valahogy úgy gondolta, hogy még teljesen szűz és erkölcsös, mivel az ilyen illető a valóságban már réges-rég elvesztette becsületes életforma jellegét, mert hát ugye ilyen ez a vak szerelem, teljesen bolonddá teszi az embert.

„Kézitusa volt, afféle politikai kézitusa.” (Orbán Viktor)

Hogy miért hazudott az afféle miniszterelnök?

A.) Csak úgy. Megszokásból. Jól áll neki és busásan megtérül.

B.) Azért, mivel olyan, hogy politikai kézitusa nem létezik. Normális politikusok vitáznak, tanácskoznak, elbóbiskolnak, de nem szkandereznek, és nem játszanak egymással kő-papír-ollót. Művelt ember kézitusa közben leginkább szuronyt, illetve gyalogsági ásót használ mások beleinek kiontására. Ez bevett a szokás és ezt kívánja meg a jó modor.

C.) Senki sem akar kézitusázni csak Orbán Viktor, valamint Kim Dzsongun, bár valószínűleg mindketten csak blöffölnek és zsarolni próbálnak másokat. Túlélésre játszanak. Eddig rendkívül sikeresen.

Nem is baj, ha egy miniszterelnök nem mond mindig igazat, mivel ez hozzátartozik a szakmájához. Mire mennénk egy jól kivitelezett mennybemenetellel? Semmire. Az előző sem sikerült. Amúgy meg minden rendes élőlény szokott lódítani, csúsztatni, mellébeszélni, hadoválni. Még talán Rogán Antal is. Van neki egy spontán tehetséges üzletasszony felesége. Hűha! Ki az hülye, aki ezt elhiszi? Állítólag 2,3 millió magyar, de ez a szám eléggé bizonytalan.

Nem a hazugsággal van tehát gond, hanem a mennyiséggel és a minőséggel. Azzal, hogy Orbán túladagolta és pocsék minőséget terít szét belőle az országban.

A császár valami olyasmit is mondott, hogy 2,3 millió magyar véleményét viszi ki magával Brüsszelbe. Ráadásul mindezt a kultikus harci-hátizsákjában. Ki tudja honnan került elő ez a szép szám. Egy legendás Kossuth téri nagygyűlésről maradt meg? Ezt a számot húzta ki egy nemzeti érzelmű tengerimalac? A miniszterelnöki kabinetiroda szivárogtatta ki? Miért csak ennyit mertek mondani? Abba a zsákba nyugodtan bele lehetne gyömöszölni akár 100 millió semmit is, az is pontosan ugyanannyit érne, mint a nulla.

Magyarországon ma egyetlen olyan ember van, akinek a véleménye számít, az pedig nem az említett hátizsákban van, hanem rajta. Ezt a tagadhatatlan tényt figyelembe véve, csak egyetlen véleményt vitt ki magával a miniszterelnök kézitusázni, mégpedig a sajátját. Egy tehetséges, minden hájjal megkent biztosítási ügynökhöz hasonlóan azonban ő is megpróbál minden felelősséget elhárítani magától. Ezért kellett neki ez a 2,3 millió, tökéletesen elégedett ügyfél.

Magyarországon – már amit még nem loptak szét belőle – ma Orbán Viktor az Istenkirály. A nép félkegyelméből (negyedkegyelméből?) előreláthatóan még sokáig Magyarország idült miniszterelnöke. Akadnak, akik örvendeznek ennek, meg talán olyanok is akik annyira nem.

Orbánnak hatalmas szerencséje van, hogy az Európai Unió nem egy stabil, centralizált képződmény. Főleg amióta a vidám kelet-európai országokat is bevették a buliba. Nincs olyan szervezete, hivatala, bizottsága, kidobóembere, aki Orbánra boríthatná az asztalt. Főméltósága ezt az apró hiányosságot ügyesen ki is használja.

A háború általában rengeteg pénzbe kerül. Orbán egyoldalú hadakozásai azonban számára bőségesen kifizetődnek. Minél többet harcol, annál gazdagabb lesz Mészáros Lőrinc, meg a Nemzeti Szalmabábu Társaság.

Orbán jelenleg azt próbálja itthon elhitetni, hogy van egy profi csapata. A lengyelek, a csehek, a szlovákok, plusz most hozzájuk csapta a mit sem sejtő szlovéneket is. Tulajdonképpen ez lenne az a kétsebességes Európa, amelyet ő maga annyira felháborítónak tart. Majd kiderül, hogy lesz-e belőle valami. A mostani időszak mindenesetre kedvező helyzetet teremt számára az önfeledt lavírozásra. Magyarország kormányzója láthatóan boldog és felszabadult. Köszöni szépen és élvezi.

Valamiben megegyezni sokkal nehezebb, mint valamiben „nem megegyezni”, illetve megállapodásokat önkényesen felrugdosni. Orbán ebből a szempontból az egyik legtehetségesebb versenyző a mezőnyben, bár Andrej Babiš személyében most erős konkurenciát kapott. Érdekes lenne, ha valami miatt elkezdenék egymást tépni.

Az egyszemélyes kézitusa hazai bajnoka gátlástalanul képes hazudozni, amivel folyamatosan erősíti saját pozícióját. Hazai pályán mindenképpen.

N+1 millió, tökéletesen elégedett ügyfél megtartása miatt szükséges Orbánnak folyamatosan lódítania. Az is köztudott, hogy a magyar miniszterelnök – mármint az egyetlen elfogadható megjelenési formája – soha nem hazudik. Ezt bizony ő maga mondta magáról. Talán még kellően szerény is.

 (Fejléc fotók: Szőcs János, etédi polgármester (RMDSZ) és Pócs János, a FIDESZ országgyűlési képviselőjének fb-oldalai; Pócs a Jászsági Pálinka Lovagrend uniformisában)

Egy elmulasztott bemutatkozás

Noha a jászapáti víz- és gázvezeték-szerelő, Pócs János gazdagon dokumentálja országgyűlési képviselői tevékenységét a közösségi oldalán, a képeket információkkal ellátva, a facebook-oldalára publikus nézetben megosztott disznóvágásról készült képet sajnos igen szűkszavúan címkézte: "A jásziványiak az imént küldték ezt a fotót az erdélyi testvértelepülésükről".
A képen egy vidám baráti társaság látható egy feketére perzselt disznóval:

(Kép: Pócs János a FIDESZ OGY-képviselője hivatalos facebook-oldala, a képet feltöltötte: 2017. december 8-án, délelőtt)

Gondos utánajárással fel lehetett deríteni, hogy a nevezett jásziványiak melyik erdélyi településen készítették a képet, és kik láthatóak a disznóvágáson. Kiderült, hogy Pócs János által be nem mutatott barátok közfeladatot ellátó, közpénzből élő személyek: polgármester és falugondnok.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászivány testvértelepülésként csatlakozott a romániai Hargita megyei (Erdély, Székelyföld) Siklód falujához. Siklód négy másik hargitai faluval alkot egy községet: Etéd, Küsmőd, Kőrispatak és Énlaka. A községi önkormányzat Etéden van. Jászivány így valójában baráti kapcsolatot ápol Etéddel, és ahogy később kiderül, Kőrispatakkal is.

Szőcs László, RMDSZ-es polgármester, Etéd (Hargita megye, Románia)

A fenti "SOROS-DISZNÓS" kép központi figurája, a fekete sapkás, poharat tartó férfi Szőcs László, Etéd RMDSZ-es polgármestere. Míg a képet megosztó Pócs János 1981-es szakiskolai érettségije után nem érezte szükségét, hogy országgyűlési jogalkotói munkakörben továbbképezze magát, így a jogkövetkezményekről tudatlanul az írásom megjelenéséig még mindig fennhagyta az oldalán a képet, amely a közösség elleni uszítás bűntettének alapos gyanúját veti fel, erről írásomban lejjebb részleten írok, ez milyen esetben érvényes. Ennek megfelelően feljelentést is teszünk jogvédő aktivista társammal.

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem politológia szakán pallérozott etédi polgármester ennél már óvatosabb: bár ő nem, de egy idősebb rokona, Szőcs Lajos, vélhetően az apja már megosztotta a "SOROS DISZNÓS" képet, tőle tudjuk meg, hogy a kép a hargitai Kőrispatakon készült.

Fellelhető azonban Szőcs László facebook-oldalán egy másik disznóvágásos kép, amelyen azt látjuk, hogy a feketére perzselt disznó kormos bőrén tisztára kitörölt feliratozás nem photoshop, hanem egy visszatérő performansz Kőrispatakon.

(Kép: Szőcs László, Etéd polgármesterének facebook-oldala, a képet feltöltötte: 2016. december 15-én.)

Kökény Gizella, falugondnok, képviselőtestületi tag, Jászivány Községi Önkormányzat

Pócs János OGY-képviselő és Szőcs László erdélyi polgármester ismeretségében rátalálunk a hargitai útról fotókkal beszámoló Kökény Gizellára, aki Pócshoz hasonlóan magyarországi közpénzből finanszírozza a közösség elleni uszítást.

(Kép: Kökény Gizella, Jászivány falugondnokának facebook-oldala, a képet feltöltötte: 2017. december 8-án.)

A falugondnoknő kirándulási képén látható élettársa a SOROS-DISZNÓS képen is megtalálható, ott Kökény mögött piros ruhában látható. A falugondnoknő másik királyhágói portréján látható fiatal nő a disznós képen szintén fellelhető Kökénytől a képen jobbra. Bár a publikus képeken, közszereplők mellett álló, taggeléssel megnevezett két személy vélhetően magánember, jóváhagyó közreműködésük egy országgyűlési képviselő által propagált közösség elleni uszításban szintén tetten érhető, a bűncselekmény gyanúja esetükben is felmerül.

Mit jelent a közösség elleni uszítás bűntette? Mikor érvényesül?

Blogbejegyzésemmel egyidőben a lementett képernyőképekkel és a megjelent online médiumok cikkeivel bizonyítva feljelentést indítványozunk a Legfőbb Ügyészségen Pócs János, a FIDESZ parlamenti frakciójának Jászság országgyűlési képviselőjével szemben Közösség elleni uszítás bűntette (Btk. 332. §) tárgyában:

Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy
c) a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel

gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A feljelentést a fenti bűntett tárgyában kiterjesztjük ismeretlen elkövetők ellen, amelyben a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát kérjük, hogy milyen szerepe van a bűncselekményben Szőcs László, Etéd Község (Hargita megye, Románia) RMDSZ-es polgármesterének, Kökény Gizella, Jászivány Községi Önkormányzat Képviselő-testületi tagjának és falugondnokának, illetve további magánszemélyeknek.
Bűncselekmény alapos gyanúja esetén országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztendő.

Nagy nyilvánosság előtt történt, a rosszindulatú szándék tettenérhető

Pócs közlése alapján a jásziványiaktól kapta a képet az erdélyi disznóvágásról, amelyet hivatalos közösségi oldalán osztott meg publikus nézetben, így feltételezhető, hogy az etédi és jásziványi önkormányzati vezetők a nyilvános uszításban nem csupán a képen szerepléssel, hanem a publikálást ösztönzésben is tettestársak. A képen valamennyi szereplő minden kétséget kizáróan tud a publikus megosztásról.

Kökény Gizella, a jásziványi falugondnok lájkolta a képet Pócs oldalán.

Azóta (2017. december 9. kora reggelig) 1400 ember reagálta le valamilyen hangulatjellel (emotikonnal), és 1856 közvetlen megosztást kapott. A továbbosztások száma hatványozottan több. A képről eddig 12 online portál tudósított, számos közszereplő, véleményformáló is megosztotta saját nyilvános közösségi oldalán.

Valamennyi hírportál a Soros-aniszemita kampánnyal azonosította a disznóvágásos képet, a hozzászólók tömege jelezte, hogy erre asszociál. Pócs nem is igyekszik kijavítani őket.

Az 1400 reakcióból mintegy 800 ember, a reagálók 57 %-a értékelte dühítőnek vagy szomorúnak a tartalmat. A kb 500, alapértelmezett "lájk - tetszik" jelölés a facebook-szokásban alapavetően egy poszt láttamozását is jelenti, a felhasználók egy része nem használ egyéb hangulatikont. Így egy markáns részükről biztosan állítható, hogy a tartalommal nem ért egyet. Nem elhanyagolható az a mintegy 150 ember, a reagálók mintegy 11 %-a, aki viccesnek, kedvesnek tartja az üzenetet, ez tovább nőhet azok számával, akik a tetszik jelölést valóban egyetértésük jeleként adták meg.

Tehát többen azonosulni tudtak azzal az üzenettel, ami másokban dühöt, elkeseredést, felháborodást vagy félelemet keltett. A tartalom alkalmas arra, hogy meggyőzzön embereket annak üzenetéről, és érzéketlenné tegyen mások félelme iránt.

A  megosztás kezdetén a felháborodó hozzászólások száma elérte az 500-at is, ezt Pócs érzékelve még december 8-án, péntek délután elkezdte gyors ütemben törölni, a kommentelőket tiltani. A hozzászólások száma 500-ről 15-re esett le kora estig.
Pócs mintegy 470 embert törölt és tiltott hivatalos közösségi oldalán, közpénzes munkaidejében, pusztán a képre adott, elkeseredésüknek hangot adó véleményük miatt. Ez mutatja, hogy Pócs szembesült azzal, milyen hatást váltott ki a kép, de ezt azóta sem  – blogbejegyzésem közléséig – nem törölte. Nem is érdekli, hogy dühösek az emberek, sőt, szeretné elfojtani, elhallgattatni őket. A reagálások folyamatosak voltak az éjjel folyamán, Pócs láthatóan egész éjjel törölgette, mert 60-10 között ingadozik az éppen látható kommentelők száma. Fontos neki, hogy ott maradjon a kép az oldalán, a provokációs cél nyilvánvalóvá vált.


Számít-e a bűncselekmény megítélésében, hogy a közlő mit gondol arról?
Mikor valósul meg az uszítás bűntette?

A büntetőjog – a kommunikációelméletre alapozva – nem a közlő véleményétől, szándékától teszi függővé, hogy megvalósult-e az uszítás bűntette, tehát érdektelen, hogy Pócs János, akár Szőcs László mit gondol vagy mond arról, hogy mit jelent egy megölt, megperzselt disznóra írt "Ő VOLT A SOROS!!!" felirat, amihez Pócs hozzáfűzte, hogy "Ott már egy disznóval kevesebb van...".

A büntetőjog azt vizsgálja, hogy a tartalom (szöveg, kép, szimbólum, ruházat) alkalmas-e arra, hogy az azt érzékelő közvéleményben kiváltsa a köznyugalom megzavarását, azt a megjelölt csoportra nézve fenyegetőnek érezze. Az uszítás bűntettében a társadalomra ható veszélyesség lényege abban áll, hogy társadalmi nyugtalanságot kíván előidézni. A büntetőpasszusban megnevezett védett (etnikai, faji, vallási, stb) csoportoknak a közösség többi csoportjával a korábbi zavartalan kapcsolatát, az együttélés nyugalmát megbontja, köztük félelmet kelt, a többségi csoportokban ellenérzést kelt a védett csoporttal szemben.
A törvény azt sem teszi feltétellé, hogy tömegesen érzékelhető legyen a köznyugalom megzavarása, egy arra alkalmas uszító tartalom is bűntettnek számít.

Minősített eset, ha a többségi csoportban az ellenérzésen, elidegenítő hatáson túl gyűlöletet is kivált a védett csoport ellen. További fokozat, ha valamely ellenséges cselekedetre ösztönöz az uszító tartalom.

(Kép: Pócs János személyes, publikus fb-oldala, az ott is megosztott disznós kép alatti kommentek.
Letöltés ideje: 2017. december 9. 8:37.)

Többszáz cinikus, mások félelmén harsányan örömködők közt megjelent az a Soros-asszociáció is, akinek szerzője erőszakosan, tettleg lépne fel Soros ellen, a disznóval jelölt "zsidók, zsidó bankár" társadalmi csoport ellen, kifejezett gyűlölet okán. Az üzenet elérte az erőszakos fellépésre ösztönző hatást.
Ezt igazolják egyébként a plakátokon Soros arcára horogkeresztet vagy Dávid-csillagot, akasztófát, "büdös zsidó" feliratokat rajzolók is.


Milyen asszociáció jön létre? A közlő megakadályozhatja-e az asszociáció létrejöttét?

Az erdélyi disznóvágáson egy erőszakosan megölt, leszúrt disznó felett az ölés feletti diadalmámorban áll egy csoport. A disznót szénfeketére perzselték, megégették. A disznóvágásokon teljesen szokatlan és egyben értelmetlen módon a disznó kormos bőrén egy feliratot töröltek ki, a disznót emberre használt személyes névmással illetik: Ő, majd nagy kapitális betűkkel, tehát tulajdonnevet is jelentő módon azt közlik, a disznó maga SOROS. Ő VOLT A SOROS.

Ezt lefotózták, közzétették, tehát a nagy nyilvánosságnak szánták, nem a disznóvágó kisközösség belső rítusa.

A magyar kormány Soros-ellenes kampánya 2015 május óta fut, gyakorlatilag folyamatosan, pártközleményben, civilszervezetek elleni akcióban, óriásplakátokon, hírekben. A Soros-kampánypropaganda közéleti vitaműsorok és publikációk állandó témája. A kampányról folytatott vita nemzetközivé vált, számos országban politikusok és a média is témává emelte, maga a címkézett személy, Soros György is reagált rá.
Így a "soros - következő" lehetséges másik jelentés egy ilyen társadalmi kontextusban egészen eltörpül a nagy kapitálissal írt, az Ő személyes névmással jelölt emberre, SOROS nevére utalás mellett.

A Soros-kampányt a társadalomtudományi szakma és zsidó szervezetek antiszemita propagandának minősítették.

A Soros-propaganda esetén is érvényes, hogy a közlő, a magyar kormány véleményétől független az, milyen asszociációt vált ki. A reakciókkal igazolttá vált, minek érzékeli azt a közvélemény. A plakátokon zsidócsillag és népirtásra felszólító szlogenek lettek felfestve, tehát a közvélemény maga igazolta, hogy Soros György képe a zsidóságot, a bankár zsidót, a zsidó vallást, a zsidó származást, faji hovatartozást jelenti számukra.

Pócs János, a FIDESZ országgyűlési képviselője tisztában volt a fenti kontextussal, amikor a SOROS-ra nevezett, leszúrt, megégetett disznóról képet osztott meg. Pócshoz hasonlóan a kép valamennyi résztvevője is tudta ezt, a témában a kormány személyre szóló nemzeti konzultációkat küldött ki.

A zsidó, a világbankár, a zsidó világbankár disznóként ábrázolása gazdagon dokumentált és társadalomtudományilag igazoltan még nem is csak a XX. századra, hanem jóval korábbi időkre visszanyúló antijudaista és antiszemita toposz. A közelmúlt egyik legismertebb antiszemita "disznós-akciója" a Duna-parti Cipők, az 1944-ben Dunába lőtt zsidók emlékművénél a cipőkbe helyezett disznólábas provokáció. Ezt a közvélemény és a teljes Országgyűlés akkor egyként ítélte el, elismerte, hogy a disznóláb antiszemita provokáció.

A zsidó, a zsidó bankár (Soros György) disznóként ábrázolt jelképének megítélése nem feladata az Ügyészségnek és Bíróságnak sem, erre történészek és társadalomtudományi szakemberek hivatottak, tehát az antiszemita toposz tényét bizonyítékként kötelesek elfogadni feljelentésünkben. Antiszemitizmus témakörben jogerős ítélet született már arról, hogy az erről folyó vitának megítélése nem feladata a Bíróságnak, olyan értelemben nem, hogy ő nem mondhatja ki, ő nem ítélheti meg, hogy egy üzenet antiszemita vagy sem. Ezt mi fogjuk igazolni a beadványban a szakirodalmat felhasználva. Az uszító tartalmat viszont az Ügyészség vizsgálja, és az uszítást már jelzi, ha az faji vagy vallási közösséget vesz támadó jelleggel célba.

Az Ügyészség feladata annak megítélése, mennyire fogalmaz meg erőszakos, uszító, gyűlöletkeltő tartalmat a "zsidó", "a zsidó bankár", azaz SOROS-ra nevezett leszúrt, megégetett disznó képe mint ismert antiszemita toposz.

A holokauszt haláltáborainak dokumentált képei az elgázosított, lemészárolt, éhenhalt vagy betegségben meghalt zsidók meztelen tetemei, amelyeket kemencékben vagy tömegsírban égettek el.

A megperzselt disznó képe ebben az antiszemita toposzban a haláltáborokat és a krematóriumok világát eleveníti fel.

Pócs János, a jásziványi és etédi önkormányzati vezetőkkel Kőrispatakon készült képe a haláltábor eseményeit vizionálja.

A Soros tulajdonnév mellett a soros - következő határozószó jelentése erre csak ráerősít: egy győlöletakciót vizionálnak, egy embert dehumanizáltak állatnak ábrázolva (a nácizmus módszere a dehumanizálás), "Ott már egy disznóval kevesebb van" mondattal Pócs azt sugallja, a disznóval jelképezett csoport, a zsidók közt tisztogatást kell kezdeni, sorban, egymás után. A tisztogatás ölést és perzselést jelent a képen.

A levezetés alapján az uszítás minősített esete jött létre véleményem alapján: cselekvésre ösztönöz az üzenet.


A jásziványi önkormányzati képviselő fegyverarzenálja

Kisebb háborúhoz elegendő fegyvert és lőszert foglalt le a rendőrség 2015 tavaszán egy jásziványi független képviselő lakásán. Kálmán Miklós mai napig betölti önkormányzati hivatalát.

 A rendőrségi lefoglalás arra utal, hogy Kálmán Miklóst megfigyelték, a fegyvereket pedig engedély nélkül tartotta. Teljesen megdöbbentő, miként láthat el ma Magyarországon közfeladatot egy militarista, állig felfegyverzett személy, illegális fegyverszerzési kapcsolatokkal. Jásziványi falugondnoknője és a Jászság OGY-képviselője által tudatosan véghez vitt közösség elleni uszítás a Jásziványi Önkormányzat militáns tagjával aggasztó összefüggésekre utal. Különösen, hogy egy ilyen személynek továbbra is helyet biztosítanak az önkormányzatban.

Mit kezd a FIDESZ a Jobbik legvérmesebb neonáci korszakát idéző Pócs Jánossal?

Pócs János mellett Jászivány polgármestere, de a hargitai Etéd polgármesterének is kedvenc médiumai közt a közismerten szélsőjobbos és uszító nézeteket valló Echo TV és 888.hu szerepel, a kormánypárt leginkább lebutított, szervilis uszítóinak médiuma. Ezzel szemben a korábban kormánypárti Heti Válasz is megdöbbenve tudósított a disznós képről.

A disznós akció, Magyarország és Európa 1930-40-es éveinek antiszemita plakátjait idéző jelképrendszer, a holokausztra utalás a Jobbik legvéresebb szájú korszakát idézi.

Kérdés, hogy a napjainkra néppártosodni igyekvő Jobbikot a régről megismert neonáci ismérvébe visszazáró FIDESZ mennyiben érzi hasznos tagjának a neonáci párt legsötétebb korszakát idéző jászsági gázszerelőt, Pócs Jánost.

Feljelentés mellett etikai eljárás kezdeményezése Pócs, Szőcs és Kökény képviselők ellen

Az ügyészségi feljelentés mellett etikai eljárást kezdeményezünk Pócs János ellen a FIDESZ frakcióvezetőjénél és az Országgyűlés elnökénél, többpárti alelnökeinél.

Etikai eljárást kezdeményezünk Kökény Gizella, jásziványi falugondnok ellen a Jásziványi Önkormányzatnál.

Etikai eljárást kezdeményezünk Szőcs László ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél (RMDSZ).

Bejegyzésemet az RMDSZ hitvallásával zárom:

"A Szövetség tiszteletben tartja a politikai sokszínűség elvét. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek programjukban és tevékenységükben fejezik ki a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét. Tagsága a belső pluralizmus elvének megfelelően megyei és területi szervezetekbe, ideológiai alapon tömörülő platformokba, valamint társult szervezetekbe rendeződik."

Pócs János, Kökény Gizella és Szőcs László sárbatiporta a Magyar Köztársaság Alaptörvényét, az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Megsértették képviselői esküjüket. Ostoba uszító tettükkel szégyenbe hozták a Jászságot, Jásziványt, a hargitaikat, Etédet és Kőrispatakot. Közfeladatuk ellátására alkalmatlanná váltak.
A közösség elleni uszítás bűntettének alapos gyanúja merül fel ellenük.


Eszes Beáta

Lompos, loncsos és bozontos, meg ami még ezzel jár 

„Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökre tervezett, Magyarországgal foglalkozó meghallgatásáról azt mondta Kovács, hogy a korábbi meghallgatások tapasztalatai alapján kíméletlen boszorkányüldözésre, a szovjet koncepciós perekhez hasonló forgatókönyvre számít csütörtökön.” (Boszorkányüldözésre számít Kovács Zoltán Brüsszelben)

A derék kormányszóvivő a szakbizottságot gyakorlatilag a szovjet Andrej Januarjevics Visinszkijhez, valamint legnagyobb tisztelőjéhez, az először hívő kommunista, majd lelkes náci Roland Freislerhez hasonlította. Ez olyan erőteljes kijelentés és hazugság, amiért tisztességes országokban a rágalmazót azonnal kirúgnák a jól fizető állásából.

Ettől azonban nem kell senkinek sem tartania. Kovács Zoltán valószínűleg pontosan tudja miről lehet, és azt is, miről nem szabad beszélnie neki. Egyszóval megmarad olyannak, amilyen most. Ő egy „igazi cseh jellem”.

A boszorkányüldözéssel kapcsolatban, nyolc, boldogságban eltöltött év alatt rendkívül bőséges tapasztalatot szerezhettek a haza jelenlegi birtokosai. Hatalmas gyakorlatra tettek szert mások meghurcoltatása, alaptalan gyanúsítása, megalázása, kisemmizése terén. 2018-ban Orbán számára egy tökéletesen felépített elnyomószervezet áll majd rendelkezésre, annak minden szükséges eszközével, ocsmány tartozékával együtt. Ha úgy adódik – például elkezd fokozódni a nemzetközi helyzet – csak meg kell nyomnia egy gombot, és az egész masinéria olajozottan beindul. Belső ellenség nélkül eddig még egyetlen hasonló rendszer sem érezte komfortosnak a környezetét. Ami késik, az nem múlik, aztán később kimúlik.

Szijjártó Pétert nem kell attól félteni, hogy a nagy vallatás közepette majd elsírja magát és megbocsátásért fog esedezni. A szakbizottságnak inkább lehet oka az őszinte aggodalomra, mivel feltehetően olyan szitokáradatot kapnak a nyakukba, mint amilyet egy frissen rajtakapott férj a feldühödött hitvestársától. Mindenek lesznek, csak derék, becsületes, európai emberek nem.

Már most kijelenthető az, hogy a többi tagországhoz mérten egyedül Magyarországon tartják be az európai alapjogokat. „2010 óta Magyarországon eddig soha nem látott mértében javult a demokrácia és jogállamiság állapota.” – jelenti majd ki majd a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az inkvizíciós ítélőszék előtt, amelyről azt fogja állítani, hogy Soros György közeli barátaiból és alkalmazottaiból áll.

Ez nem meglepő. Kovács Zoltán előre bejelentette azt, hogy „aggasztónak tartják, ahogy a “Soros-terv” az Európai Unió intézményeinek döntéseiben megmutatkozik”. A boszorkányüldözési bizottságnak buzgó röstelkedésen kívül nem sok szabad mozgástere lesz. Megint összehoznak a magyar kormánynak egy remek lehetőséget arra, hogy saját magát dicsérje és minden kritikusra válogatott átkokat szórjon. A Magyar Időknél már biztos elkészült az elsöprő győzelemről szóló címlap.

Magyarországon a sajtószabadsággal semmi gond sincs. Mészáros Lőrinc és Andy Vajna nem áll semmilyen szorosabb kapcsolatban Orbán Viktorral, hiszen mind a hárman külön-külön szobában alszanak, és nem használnak közös fürdőszobát. Kell-e ennél ékesebb bizonyíték arra, hogy a magyar pártsajtó teljes mértékben elfogulatlan. Ha arra van szükség, rendkívül kíméletlen, kemény cikkekben ostorozzák a magyar kormány tevékenységét. Arról a főszerkesztők nem tehetnek, ha erre soha nem kapnak utasítást.

A boszorkányüldözés során elő fog kerülni több mint két millió becsületes magyar állampolgár, akik igenis nagyon hisznek a Soros-terv, sőt akár több ilyen teória létezésében is. (Ez a több mint kétmillió valami mágikus szám lehet. Rákay Fülöp is ennyiről delirált a 2002-es, elbukott szabadságharc során.)

Nem valószínű, hogy a megszeppent bizottság megkérdezi majd Szijjártó urat, magyarázza már el számukra, hogy Szájer Szepi miben találja olyan forradalmian újnak a nemzeti konzultációt, amelyet a nácik már Hitler hatalomra jutása után bevezettek, népi konzultáció néven. A célja annak is a népszavazás intézményének ellehetetlenítése volt. Ennyi erővel a „Törvény a német vér és német becsület védelméért (Gesetz zum Schutze des deutschen Blutes und der deutschen Ehre)” is hatalmas innovációt jelentett. Nem kéne néha először gondolkodni, aztán megpróbálni nem orbitális hülyeséget dumálni?

Szóval, ha az urak a saját hatalommániájuk miatt folyamatos hazudozásra és hantázásra kényszerülnek, azt legalább tegyék ésszel, hihetően, vagy vegyenek fel valakit, aki ért is az ilyesmihez. Nem könnyű tevékenységről van szó. Kovács Zoltánra sem mondhatja senki azt, hogy ő egy lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó, mivel jól láthatóan tök kopasz, ráadásul nem is medve. Még a hazugságnak is meg kell adni a megfelelő tiszteletet.

Boszorkányüldözést ne nagyon emlegessenek egy olyan országban, amelyet negyedévenként uszító plakátok árasztanak el. Az illetékesek valószínűleg tavasszal is sort kerítenek a megfelelő dózis beadására.

„Néhány héttel Hitler hatalomra jutása után új törvényt fogadtak el a népszavazásról Németországban, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a nép a társadalom életében legfontosabb kérdésekről népszavazást kezdeményezzen. Ehelyett bevezették a népi konzultáció intézményét, amelynek értelmében a kormány saját kezdeményezésére konzultálhatott a néppel bizonyos kérdésekben”. (Vásárhelyi Mária)

„Varga Mihály ... a konténereket illetően dicsérte a magyar vámhivatal szolgáltatásait, mondván, azok «ma már átlagosan 23 perc alatt végzik el a vámkezelést», szemben más uniós országokkal, ahol az átlagos idő órákban mérhető, de egyes régiós versenytársainknál napokig is nyúlhat.” (Varga Mihály megvámolná a kínaiakat)

Az idézett cikk címe egy kicsit megtévesztő. Varga Mihály nem csapott fel vámszedőnek. Személyesen nem fog szúrós szemmel kínai konténereket nyitogatni, időmérő edzések keretében. Az idő pénz harsogja a régi közhely. A marseille-i vámosoknak azonban erről fogalmuk sincs, így napokig elszüttyögnek egy alsóruházattal dugig megtömött kínai konténerrel. Amilyen hülyék, néhány darabot még fel is próbálnak munka közeben, aztán röhögnek egymáson. Kispályások. Nem tudják, hogy a vámkezelés lényege a „Haladjunk tovább!”.

A Nemzetközi Vámkezelési Olimpián ezek szerint dobogós helyre számíthatunk. A magyar vámos csapat 19 perc 23 másodperc alatt végzett egy rakomány „I Love Brussels!” feliratú bögre elvámoltatásával. Az olasz versenyzők ezalatt azon tanakodtak, honnan is jöhetett ez a rengeteg minden. Az elektronikai cikkek elvámoltatása esőben, erős ellenszélben versenyszámban szinte verhetetlenek vagyunk.

Habcsók király országában tehát minden a legnagyobb rendben van. Mindenki annyiért vesz vasutat magának, amennyiért akar. Ha úgy tartja úri kedve, akkor 750 milliárdért, hitelbe. Itt ráadásul nem új vasút építéséről van szó, csupán a Belgrád – Budapest vasútvonal felújításáról. A kínaiaknak nem sok vesztenivalójuk van, nekünk meg titkosított megállapodásunk. Emiatt nyugodtan mondhatjuk, hogy mi jártunk a legjobban. Ki tud ez ellen érvelni a nagy semmivel?

Brüsszel majd prüszkölni fog, hogy versenytárgyalás, közbeszerzés, az uniós piac védelme, uniós vizsgálat, magas költségek, megkérdőjelezhető kihasználtság, versenyképes alternatív útvonalak, meg ilyesmik. Ez igazán aranyos tőlük. Ki nem ... le, hogy min problémáznak? Hadban állunk, nem? Az Unió harc közben eddig mindig beérte egy – „Ezt azért nem kellet volna, kedves kollégák! Ugye mégis csak amolyan tagállamnak tetszenek lenni." – bátortalan megjegyzéssel. Aztán? Orbán már rég nem az Európai Unió csapatában játszik. Leigazolták az oroszok és kínaiak, akik szép lassan felvásárolják az országot. A suttyomban felhalmozott tartozásokat egyszer valakinek majd ki kell fizetnie, és az nem Mészáros Lőrinc, Orbán gazdasági dublőre lesz, hanem gyaníthatóan az ország.

A projekt megvalósíthatósági tanulmányát a békesség kedvéért mindenesetre tíz évre titkosították.

A pireuszi kikötő, mint varázsszó nagyon jól hangzik. A kínaiak fel is vásárolták egy részét. Aki a részletekre kíváncsi, az elolvashatja itt: A pireuszi kikötő geopolitikai jelentősége Kína számára. A kínaiak nem nagyon tétlenkednek. Ami kell nekik, azt gyorsan megveszik. Pénzük van dögivel. Görögország kényszerhelyzetbe került, aminek nem igazán tudtak tiszta szívből örvendezni. A kínaiaknak sikerült azt is rájuk sózniuk, hogy a későbbiekben velük gyártassanak hajókat. Rengeteg acéljuk van vasút és más csecsebecsék számára, amivel elkápráztathatják a görög és magyar bennszülött lakosságot.

A dolognak az az egyetlen szépséghibája, hogy a kínaiaktól jóval nehezebb lopni, mint az Uniótól. Ez rendkívül meg is drágítja a projekteket.

Kína hatalmas ország, de úgy néz ki a kínaiaknak már túlságosan kicsi lett. Nem véletlenül kezdtek mindenfelé vasutakat építeni. Megszabadulnak a feleslegeiktől, aztán vígan furikázhatnak is rajta.

Ha a derék kínaiak ilyen udvariasan és csúcsszinten meglátogattak minket, akkor a déli határzár mentére is rendelhettünk volna tőlük egy pofás, kétpályás vasútvonalat, ami rendkívül praktikus lenne határőrök szállítása céljából.

Kína valóban beindította az „Egy övezet, egy út” projektjét, ami iránt világszerte érthetően nagy az érdeklődés és az aggodalom. Papíron mi az Európai Unió tagjai vagyunk. Kína, az meg Kínának a tagja. Annak az érdekeit képviseli. Orbán Viktor pedig a magáét. Valószínűleg ezért van ez a fene nagy titkolózás, mind a Roszatom, mind a XXI. század legdrágább vasútfelújításával kapcsolatban. Minden bizonnyal lesz még pár ilyen remek, rejtélyes üzlet, amiről csak annyi fog kiderülni, hogy megérte valakiknek.

Hogy az a 750 milliárd az sok-e egy ilyen beruházásért? Tudja a fene. A Fidesz szavazótáborát nem vasúti pályamérnökök, közgazdászok és más haszontalan figurák, hanem szelíd, odaadó lelkek alkotják. Úgy hívják őket, hazafiak. Nekik 100.000 forint sokkal többnek tűnik, mint 750. Az a milliárd meg csak úgy ott van a végén, mivel valami nagy-nagy beruházásról van szó, ami rendkívül komoly dolog. Szóval kell az a milliárd oda, mivel úgy lesz hivatalos az egész.

Magyarország menthetetlenül Magyarország marad. Habcsók király boldog birodalma.

„Botrányos fellépésével az LMP nem csak azokat sérti meg, akik a konzultáció lebonyolításában részt vesznek, hanem azt a több mint 1 millió 700 ezer embert is, aki már kitöltötte a konzultációs ívet. Mivel Brüsszelben elkezdték a Soros-terv végrehajtását, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy minden magyar ember elmondhassa a véleményét erről.” (MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya)

Hű, az anyja mindenit! Ilyen bőszen csak az szokott felháborodni, akit valami nagy hazugságon kapnak. Ezt onnan tudom ilyen jól, mivel én is többször vágtam már ki magamat ezzel az ősi praktikával szorult helyzetből. Sajnos nem mindig jön be az ügyeskedés. Karinthy, „Magyarázom a bizonyítványom” című, ezzel a témával foglakozó kitűnő szakmunkája reálisan és megfelelő empátiával mutatja be az éles konfliktushelyzetek tompításának ezen módját. A téma iránt érdeklődők mindenképpen tanulmányozzák át a bőséges szakirodalmat. Hatalmas anyagról van szó.

Hazudni muszáj és szükséges. Nem pofázhatunk ki mindent a kedvünkre. Egy általános iskolai osztályba sem tud beilleszkedni az, aki az abszolút igazságot többre becsüli, mint a barátságot, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó omertát. Ha valaki bizonyos esetekben kimondja az igazságot, és erkölcsi megfontolásból megszegi a hallgatás törvényét, először dicséretet, majd egy kiadós verést kap.

Mielőtt végleg megsértődnének, először azt kéne tisztázniuk a konzultáció lebonyolításában részt vevőknek, hogy ők pontosan mennyit kerestek az üzleten. Kicsi a valószínűsége, hogy minden érintett nekilátott otthon malacperselyt feltörni, széfet nyitogatni, családi ékszereket piacra dobni, pénzt utalni, aztán jöhetett a mindent elsöprő erejű konzultáció. Rogánék ügyesen kitanulták miként lehet a szennyből és a mocsokból pénzt készíteni. Nincs túlságosan sok okuk finnyáskodásra. Inkább az adófizetőknek lenne okuk duzzogni azon, hogy a Párt már megint milyen nagyvonalú volt az ő pénzükből. Ha valaki a lebonyolítás nettó nyeresége iránt érdeklődne, valószínűleg azt a választ kapná, hogy az bizony pontosan egyenlő mínusz Soros-tervvel, valamint mínusz egy Brüsszellel. Manapság szinte minden összesítés ezt hozza ki végeredményül.

Egy olyan tervről diskurálni, amely nem is létezik, 1,7 millió együgyű, hiszékeny léleknek a lenézését jelenti. Ennél azért jóval kevesebben lehetnek, különben nem rendeztek volna ekkora patáliát az érzékeny lelkű közreműködők.

A jámbor levelezőpajtások bőven beérik a „De van! De van!” érveléssel, majd Soros válogatott írásaira hivatkoznak. Az úgy van, hogy Brüsszel harakirire készül, mi pedig az európai gazdaság motorja vagyunk, ráadásul van egy nagyjából 175 millió eurós kerítésünk, amelyet senki sem akar megvenni tőlünk.

Hogy mennyien küldték vissza a konzultációs íveket? Tudja a fészkes fene! Kit érdekel? Pont annyian, amennyit a kormány elegendőnek tart ahhoz, hogy hantázhasson vele. A következő zsíros üzlet az lesz, hogy teleplakátolják az országot a „Köszönjük a 2 + sok millió embernek a választ. Te meg kutya Brüsszel most aztán reszkess és nyüszíts!” Valaki majd nyugodtan leszámlázza az egész közreműködést, amit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 100 évre titkosítanak, nehogy az ilyen Hadházy-félék mindenféle malacságot kispekuláljanak belőle.

Ha egy üres papírdobozra ráírják, hogy dugig megtelt, az kívülről pont ugyanúgy néz ki, mint egy teli. Hadházyék bő 15 percet kaptak arra, hogy felmérjék a három helyen felhalmozott, tetemes mennyiséget. Ez nagyjából arra lehetett elegendő, hogy a szemük hozzászokjon az adott fényviszonyokhoz, aztán viszlát soha többé! Alászolgája! Örültünk a látogatásnak, reméljük, hogy nem loptak el semmit!

Hogy akkor mégis mennyi az annyi? Rengeteg. A közreműködők pont ennyit kerestek önzetlen munkájukkal. Az ívek pedig mehetnek a szemétbe. Kell a pénz plakátra!

(Fotó: Dr. Szekér Gyula, a vádlott, Bene Krisztián védője a Kúrián – HVG Online)

Az utóbbi hetekben zajló, szexuális kényszerítésekről (Btk. 196. §) szóló ügyek, az ún. #metoo-kampány kapcsolatában érdemes azt elképzelnünk, hogy a kényszerítéses esetekkel szemben orvosilag is igazolt súlyos testi sérüléssel is járó, szexuális indíttatású erőszakos bűntettek esetén mi vár egy áldozatra egy hatósági eljárás során: ennek tükrében képzeljük el, mire vállalkozik az az áldozat – az ilyen bűntények többségében nő – aki lelkileg képes a feljelentésre.

Tettével a „lúgos orvos” néven elhíresült Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója, a Bethesda Gyermekkórház égési osztályának egykori gyermekorvosa mintegy öt éve követte el brutális bűntettét. Az ötgyermekes családapa és férj mai napig fennálló házassága mellett létesített intim kapcsolatot, tettének áldozata az őt elhagyó barátnője, akire elmaszkírozva magát otthonában rátámadt, elkábított, majd maró lúggal roncsolta szét a nő altestét és nemi szervét.

A bűntett után lassan fél évtizeddel a hazai bíróság a szakmai protokoll számos követelményét hagyta figyelmen kívül.

Eszköz, motiváció, lehetőség – a büntetőeljárás három bizonyítási alappillére

Az angolszász illetve USA büntetőjog és büntetőeljárás három fontos aspektust és ezek együttállását vizsgálja a bizonyítási eljárás során:

képesség és eszköz a bűntett elkövetésére,
motiváció, érzelmi vagy haszonelvi ok, ami az elkövetésre ösztönzi  a tettest,
lehetőség, akadálytalan alkalom a bűntett elkövetésére.

Napjainkban nem különül el kategorikusan a kontinentális és angolszász joggyakorlat, a globalizációban folyamatosan hatnak egymásra, a jogi esetek és jogalanyok közt sincsenek már kerítések. Így számos eljárás nemzetközi szakmai protokollnak tekinthető.

A bűnügyek sajátossága, hogy azokat a tettes igyekszik titokban, szemtanúk nélkül elkövetni, szemben a polgári perek jogvitáival, ahol az alapvetően szerződéseken alapuló jogviszonyok bizonyítottságának alapja az azt igazoló szerződéses felek egybehangzó akarata, az ezt igazoló tanúk, az okmányok megléte.

A bűncselekmény viszont nem egyezményes, közös akaraton nyugvó cselekmény, hanem pszichológiai mozgatókra épülő, rendkívüli, a hétköznapi normákon túlmutató, az egyik fél jog-, vagyoni, testi sérülésével, akár halálával járó, egyoldalú erőszakos cselekvésegyüttes.

Bűntettek esetén nem a tett cselekménysorának filmszerű leírása, annak külső szemlélő általi érzékelése vagy dokumentálása a bizonyítás célja – sőt, ez utóbbira az esély igen kicsi, szinte nulla – hanem az, hogy ezt a társadalmi normán kívül eső, a tettesre nézve különösen nagy kockázattal, büntetéssel és társadalmi kirekesztéssel járó, az áldozat fizikai ellenállásával, a menekülés során a lebukás vagy sebesülés veszélyével járó extrém cselekmény egyáltalán hogyan és miért történhetett meg.

Az a bíróság és ügyész, aki egy előre kitervelt, erőszakos, életveszéllyel járó súlyos testi sértés büntetőeljárását – amely bűntett egy zárt lakásban a tettes és az ártalmatlanná, magatehetetlenné tett áldozata közt zajlott le – külső szemtanúkra építi, az a bíróság és ügyész nem érti, mi a bűncselekmény lényege, és azt állítja, hogy a bűncselekmény megtörténtének esélye hétköznapi, nem meglepő, a mindennapok része.

Bene Krisztián büntetőeljárásában a bíróság számára sokkal kevésbé érdekes szempont, milyen okból kifolyólag, miként történhetett meg egy ilyen eset, mint az, hogy mennyire illeszkedik bele dokumentálással, a társadalom láttamozásával, tudomásulvételével a hétköznapokba.

A "hogyan történhetett meg" – vizsgálati aspektust nem csak az igazságérzetünk diktálja, hanem a bűntény és elkövetőjének pszichológiai kapcsolatának megismerése: ez maga a bűntett definiálása, érzékelése.

A tanúk hiánya különösen jellemző a családon vagy párkapcsolaton belüli erőszakos bűntettekre: akár maga az áldozat, a családtagok, barátok, szomszédok, munkatársak, ha szem- vagy fültanúi is valamilyen gyanús előzménynek, ismétlődő fenyegetésnek, atrocitásnak, nem is érzik úgy, hogy joguk lenne beleavatkozni, többségük ezeket nem is realizálja bűncselekményként, az intim szféra részének tekinti.


A bíróság megérteni, elfogadni szeretné ezt a bűntettet, annak súlyát relativizálja

A bíróság a bűntett jellege alapján érzékelte, hogy a tettes szexuális jellegű érzelmeket ápolt áldozata iránt: a nemi szervét marta le lúggal, a testet szexuális indíttatásból roncsolta.
Az elsőfok eljárására jellemző volt az a szakmai bumforditás, hogy a bűntett szexuális indíttatását érzelmi kötődésnek definiálta: akkor az ügyész és bíróság azt szerette volna igazolni, hogy akár az elhagyott férfi beteges féltékenysége, akár annak okán elkövetett brutális tett normális, ez a szeretet jele.
Csúnya sérülés, de hát megesett, szerelmes a férfi, no.

Az elsőfokú bíróság figyelme főleg tárgyakra, dokumentálható, a hétköznapi tettek szintjén megérthető cselekménysorra fókuszált: miért tekeri pokrócba az áldozatot, „miként akarja enyhíteni az áldozat fájdalmat” egy brutális lúgos marást követően. A bíróságot nem érdekelte az elméletének pszichológiai abszurditása, igyekezett eltekinteni az orvosszakértők véleményétől is: a lúgos marás a savnál jóval súlyosabb sejtroncsolást okoz, a kiváltott fájdalom különösen erős, annak feltételezett enyhítése egy altatási fázisban fölösleges, de a szedációt okozó szerek hatásának elmúlásával nem csillapítható a fájdalom, és ezzel az orvosi képességgel rendelkező, az altatást magabiztosan végrehajtó elkövető tisztában volt.

A bíróság képtelen volt kizárni egyszer és mindenkorra az önkezűséget már elsőfokon: az áldozathibáztatás egy különösen perverz módjával állunk szemben: nem a tudatlan társadalom részéről, hanem maga a bíróság követi ezt a módszert. Amennyiben kizárja az önkezűséget, ezt nem követeli meg a vádlott ügyvédjétől, hogy bizonyítást nyert tételt nem kérdőjelezhetnek meg.

Ahogy a metoo-kampányban, itt sem hisznek az áldozatnak, de annak testi sérülésének sem

Dr. Szekér Gyula, a tettes védőügyvédje visszatérően él azzal az elmebaj határát súroló eszközzel, hogy fel sem fogva, amit igazságügyi orvosszakértők már igazoltak a sejtek és bőrszövet mélyére hatoló lúgos roncsolásról, mind az eredeti, mind a mostani, megismételt másodfokon megkérdőjelezi a sérülés súlyosságát. A 2017. november 23-ai, másodfokra visszahelyezett eljárásban megelégedett azzal, hogy annak lehetőségét is felvetette, nem először, hogy az áldozat saját magának okozta a saját altatási fázisában az egyébként kegyetlen fájdalommal járó lúgos leöntést. Amely koncentrátumú közönséges lúg nem része egy modern háztartásnak.

Az eljárásban a bíróság által elfogadott igazságügyi orvosi szakvélemények ismételt figyelmen kívül hagyása a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sérti, az áldozat méltóságát sérti, a bíróság méltóságát veszi semmibe.

Dr. Szekér Gyula ellen fenti, ismételt kijelentései miatt a Magyar Ügyvédi Kamarának etikai eljárást kellene kezdeményeznie.

Az áldozat sérülését követően öt éve folyamatosan korrekciós, plasztikai műtéteken esik át: perforálódott a hüvelye. Szekér védőügyvéd relativizáló módszerében dokumentálható a patologikus szintű nőellenesség, a középkori tudatlanság a nő testét illetően, tettében az sem zavarja, hogy kiírta magát a szakmából. A bíróság ezt tudomásul veszi, ennek abszurditására kizárólag az áldozat ügyvédje és – a mostani eljárást megelőző harmadfokú eljárás – a Kúria ügyésze hívta fel a figyelmet nyáron. Szekér jogtipró és arcátlan módszerére a bíróság és ügyész válasza a cinizmusban merül ki, nincs jogi következménnyel járó reakció.

További megdöbbenésre ad okot, hogy a sérülés súlyosságát az áldozat egyik nőgyógyász kezelőorvosa is megkérdőjelezte a kezelést megelőzően, rákérdezett négyszemközt, ezzel mennyiben okoz problémát az áldozatnak együtt élnie. Átfordítom a jogi és orvosi végzettségű férfiak számára:

Mennyiben súlyos, doktor úr, ügyvéd úr, egy lúggal szétmart, majd amiatt amputált pénisz hiányával együtt élnie? Okoz-e önnek bármilyen fizikai és pszichés problémát a pénisze hiánya?

Bene Krisztián esetén az egyetlen dilemma, hogy ki más követhette volna el, ha nem ő?

A lúgos támadás esetén az eszköz, motiváció és lehetőség hármasának együttállása döbbenetesen erős. Képtelenség találni bármelyik aspektusra Bene Krisztiánnál gyanúsabb személyt.

Eszköz

Bene Krisztián orvosként, az égési sebek specialistájaként a savas és lúgos marás szakértője, képes altatószer-kombinációt szakszerűen összeállítani, beadni, képes kórházigazgatóként akár készletelszámolás eltussolásával még kórházi közegből is nehezen beszerezhető altatószerhez jutni. Bene kocsijának kesztyűtartójában a bűntett estéjén egy fecskendőt foglaltak le, amelyben ugyanolyan altatószert találtak, mint az áldozat vérében.

Az áldozat elkábításához és testén a roncsolásos seb eléréséhez ezek mindegyike szükséges volt. Tehát nem elegendő egy másik képzett orvost elkövetőnek találni, lehetőleg égési sebek terén is képzett legyen illető.

Motiváció

A tettes valamilyen módon szexuális kötődést táplált áldozata iránt. Ez lehetne távoli, plátói vagy patologikus távvonzalom is. Ám a tettes ismerte áldozatát, lakását, szokásait, tehát a szexuális jellegű vonzalma vagy megvalósult kapcsolatról árulkodik, vagy személyesen megvallott vonzalomról: ismerik egymást.

A tettes elszánt és dühös volt áldozatára. Tettét erős érzelmi indulat jellemzi, de ugyanakkor a betegesen higgadt tervezés is, a hirtelen felindulás kizárható. Kifejezett célja a nagy fájdalom okozása, nem érdekli, hogy túléli-e áldozata. Az otthoni körülmények közt beadott altató, annak személyenként változó hatása az életveszély okozását igazolja, míg az öntudatlan áldozatra rázárt lakás, az elkobzott kulcs, telefon és laptop a segítséghívás megakadályozására irányult. A tettes szándéka az volt, hogy az extrém fájdalom kiváltotta életveszélyes idegrendszeri sokkhatással járó lúgmarást ne kezelhessék sok órán keresztül: reggel követte el, és tudta, hogy késő délutánig senki nem jön haza.

A tettes előre eltervezett, emberölési szándéka ezzel megalapozott gyanúvá vált.

Benét elhagyta korábbi barátnője, az áldozat. Bene nem nyugodott bele hosszú hónapokig a szakításba, munkahelyén, villamoson, lakása előtt, telefonon, e-mailben zaklatta volt barátnőjét. Ezekre e-mail és telefonlista a bizonyíték, munkatársi szemtanúk vannak. Bene később belenyugvást színlelve leállt a közvetlen zaklatással, de a támadást megelőzően megfigyelte áldozatát, nyilvánvalóvá tette, hogy figyeli, félelmet kívánt kelteni benne. Ezt letölthető útvonalú futóprogramja igazolja. A volt kórházigazgató és védelme gátlástalanságát jellemzi, hogy a beterjesztett bizonyítékok ellenére ezeket tagadta a legutóbbi tárgyaláson.

Bene Krisztián egy fájdalmas, de hétköznapi, kezelhető érzelmi veszteségélményre – egy szakításra – beteges szintű reakciókat mutatott. A megtagadást, a hárítást képtelen kezelni, elviselhetetlen számára.

Egy szexuális indíttatású, otthoni körülmények közt történt, nő ellen elkövetett erőszak esetén a motivációt illetően első számú gyanúsított a nő férje, partnere. Az áldozatnak volt férjével normális kapcsolata van. Közös gyermekeik nevelésében együttműködőek.

Az áldozatnak egyetlen olyan partnere volt, akinek viselkedése különössé, mi több, extrémmé változott, az Bene.

Lehetőség

Bene Krisztián a bűntett napján, főigazgatói pozíciójában különös módon már a hajnali órákban megjelent a kórházban, ami 6 perces futótávolságra van az áldozat lakásától. Bene otthon is előre bejelentette, hogy megbeszélés miatt korán kell bemennie. Bene a hajnali érkezést orvosként és kórházigazgatóként műszaki bejárással indokolta. Benét senki nem látta ezen az alagsori műszaki bejáráson.

A késő délelőtti megbeszélés előtt sem látta senki a kórházban, a bűntett a reggeli órákban történt. Benének nincs alibije, Bene alibiként elmondott indoka orvosi hivatásával nem összeegyeztethető, meglepő.

Benét álarcban is azonosította egy szemtanú az áldozat házának lépcsőházában.

Az eljárás során – más szexuális indíttatású bűntettekhez hasonlóan – a szexuálpszichológus és kriminálpszichológus szakma hiányzik, a rendőrség és bíróság pedig képzetlen ezeken a területeken: a szakértők a tettes motivációit, az eset pszichológiai esélyét magyaráznák és igazolnák. Ezek a szakértők megszólaltatása zárna ki olyan durva szakmai hibát, hogy a szeretet nyelvének tekintik az erőszakot.
Ezt a szerepet is az áldozat védőügyvédje, Dr. Gál András igyekszik pótolni, úgy, hogy normál helyzetben a vádat, így a sértett érdekeit az ügyész képviselné közvádas büntetőügyekben. Az áldozat ügyvédje nélkül az eset megítélése egy "szeretetből elkövetett furcsa felindulás" megítélésénél tartana, "amit egyébként sem a felindult fél követett el, hanem valaki más."
A magyar bírósági eljárásban az áldozat érdekeit képviselő ügyész hibáktól is meg kell védeni az áldozatot.


Milyen joghátránnyal jár egy rétestésztaként nyúló nyomozás és büntetőeljárás?

A büntetőeljárásról szóló törvény előírja a hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott eljáráshoz való jogot és egyben mint követendő célt. Az észszerű határidő nem teljesülése esetén kifogást is lehet emelni. Az időtényezőnek a hétköznapi hasznosságán túl olyan jelentősége is van, hogy egyes bizonyítási eljárások minősége, sikeressége veszít az értékéből az idő múlásával mind a nyomozati szakaszban, mind a büntetőeljárás során.

Az elhúzódó eljárással járó ismételt vallomások megismétlik az erőszak traumáját

Az észszerű ideig tartó eljáráshoz való jog a szexuális indíttatású bűntettek esetén azért is fontos, mert az elhúzódó eljárás során nincs lehetősége az áldozatnak a pszichés traumáit kezelni, folyamatosan arra van késztetve, hogy úgy élje meg, mintha tegnap történt volna. Az eset lassan fél évtizede történt…Olyan élmény ez, mintha valaki felvette volna filmre a támadást, és hétről-hétre, évről-évre, tárgyalásról tárgyalásra az áldozatnak ezt végig kell néznie újra és újra: gyakorlatilag ilyenkor ismételten átéli, ahhoz hasonló élmény, mintha újra elkövetnék az erőszakot rajta.

Sérülnek a vádlott jogai is: Bene Krisztián neve öt éve pörög a médiában, a jogban teljesen laikus, a tettébe érthetően belenyugodni képtelen szülei áldozathibáztató, tettesmentegető blogot vezetnek és publikálnak felnőtt fiuk nevében, ezzel ártva a vádlottnak és családjának is: Bene feleségének és gyerekeinek is. Amióta előzetesben van, ezt megakadályozni sem tudja a vádlott. Bene apja ESZ/1. személyben írja utóbbi időben a blogbejegyzéseket, amely blog a fia, Krisztián, és nem a fia igazáért küzdő apa nevét viseli.
A legújabb cikkében az apa azt állítja, ezt a fia a börtönlátogatásaikor diktálja. Képtelenség elhinni, hogy egy felnőtt, egykori kórházigazgató, ötgyermekes apa a saját apjának a beszélőn a szeretői kapcsolatáról egybefüggő szöveget adna le abból a célból, hogy ezt apja és anyja ossza meg a nyilvánossággal. A perverz helyzet abban fokozódik, hogy Bene szeretői sztorijait, amit apja ír le, Bene aktuális, a börtönbe vonulását megelőzően létesített házasságon kívüli kapcsolata, G. Noémi terjeszti még harcosan a nyilvános facebook-oldalán. Mindezt az idős szülők a facebook-oldalukon nyilvánosan hirdetett „szentségi” keresztény család-modell tudatában teszik, a többszörösen megcsalt, jelenleg is feleséget és az öt, zömmel középiskolás, egyetemista és felnőtt gyereket eszköznek használva ehhez.

Ezzel a bloggal egy szexuálpszichológushoz sürgősen beutalható lenne Bene apja is, de teljesen jogosan léphetne fel ez ellen Bene felesége, a maga és kiskorú gyermekei nevében, valamint Bene nagykorú gyermekei a saját nevükben: ez már az ő méltóságuknak semmibe vétele…

Érthetetlen az is, hogy az az új barátnő, G. Noémi mit akar bizonyítani magának, akit az áldozat, Erika arcának hasonmásaként választott ki Bene egyfajta Erika-pótléknak, és mellőle ment el bestiális tettét elkövetni. Kapcsolatuk a bűntett, a rendőrségi eljárás, előzetes letartóztatás és bírósági ítéletek romantikájára épül.

A fél évtizedig elhúzódó eljárás - a késedelmet elsősorban a 2013-ban megindult rendőri nyomozás, majd annak megszüntetését elrendelő ügyész okozta, az elsőfokú tárgyalás végül csak 2016-ban indulhatott meg, három évvel az eset után - fokozza azt az ismert elkövetői magatartást, amelyben a tettes pszichésen valóban képes elhinni, hogy nem ő tette. A szakmaiatlan alapon újra és újra, ugyanabban a bizonyítási körhintában pörgő bíróság viszont akadályozza, hogy a tettes képes legyen szembesülni tettével.
Családjának esélye sincs, hogy tudomásul vegyen egy valóban megdöbbentő, de pszichológus által valahogy értelmezhető esetet, a feleség a férje, a gyerekek pedig az apjuk jövőbeni társadalomba visszatérésén és saját traumáin dolgozzon.


Kockázatvállalás, elszántság, a lebukástól való félelem hiánya

Bene Krisztián tettére az elszántság jellemző, óriási kockázatot vállalt: fényes nappal, a reggeli csúcsban követte el. Az, hogy csak egy szemtanún esett át a lépcsőházban, zavarában jó estét köszönve neki reggel, még szerencsésnek is tekinthető: egy átkopogó szomszéd, az áldozatnak az iskolából a tornazsákjáért visszarohanó fia, bárki megzavarhatta volna. Elszántsága volt a letámadás sikere is: itt szintén nagy kockázatot vállalt, ha áldozata képes kiabálni, ellenállni.

Az álarc, az altatás csak a végrehajtás sikerét garantálta. Benét csak az érdekelte, hogy végigcsinálhassa a roncsolást, hogy utána mi lesz, az abszolút hidegen hagyta: az igazgatói állás, az öt gyerek. Az áldozattól elkobzott telefonnal és okmányokkal a zsebében visszafelé futva a kórházba, ha útközben valaki megállítja, vagy rajtakapják azok eldobásán, teljes a lebukás. A bezárással, a telefon és laptop elkobzásával az volt a célja, hogy a roncsolás sokáig hasson, de az okmányokat is magával vinni értelmetlen vakmerőségre vall. Bene valószínűleg az áldozata felett gyakorolt teljes kontrollnak tekintette, hogy az áldozat bankkártyáját, okmányait is elvitte, utóbbira egy betörőnek sincs semmi szüksége.

A nyomozás lassúsága, annak megszüntetése azt a lehetőséget akadályozta meg, hogy a lebukás veszélyével mit sem törődő Bene egy felgyorsult, intenzív nyomozásban, erős nyomás alatt megtörjön. Ez óriási mulasztása a nyomozást végző rendőrségnek, miközben a fenti eszköz-motiváció-lehetőség hármasa bizonyítást nyert az első, a nyomozást megindulásakor elrendelt előzetes letartóztatás ideje alatt is. A rendőrség és ügyészség egy ilyen bizonyítású ügyet óhajtott lezárni, és a tárgyi bizonyítékokat megsemmisíteni, és őt helyezték szabadlábra akkor évekre.

Meggyőződésem, hogy Bene Krisztián patologikus tettével szeretett volna lebukni, de minimum képes lett volna önként feladni magát, beismerő vallomást tenni, amennyiben a letartóztatást követően sorozatosan szembesítik a bizonyítékokkal. Feltehetően képtelen volt megfelelni a közösségi hálón nyilvánosan hirdetett konzervatív keresztény elvárásokat diktáló szüleinek és családjának, a szeretője szakítása felett érzett düh motiválta bűntett egyben egy tudat alatti menekülés lehetett számára a felbontani képtelen házasságából. A tette eltussolása feletti későbbi remény, az impotens, lezárt nyomozás és gyatra első fokú bírósági eljárás, a személye felett az irányítást azonnal magához ragadó apa a tagadás, a kisfiúi megfelelés szerepét osztotta csak kórházigazgatóra. Az a beteges szintű hatalom, amit az apa gyakorol mai napig felnőtt fia felett, az megmutatkozik Bene Krisztián vakmerő, a következményekkel még egy bűnelkövetői elővigyázatossággal sem számoló, felelőtlen bűntettében is.


Nincsenek kész emlékképeink – az emlékezés tudományos megítélése

A másodfokra visszahelyezett büntetőeljárás november 23-án két régi szemtanút és az áldozatot hallgatta meg újra, fél évtized távlatában, többek között a maszkos egyén ruházatának részleteit elemezve.

Több éves szakmai eredmény az agykutatásban, az emlékezés vizsgálatában kimondta, hogy az érzékelés pillanatában sem képződik összefüggő emlékképünk: valójában az emlékeink nincsenek sehol.
Az emlékbehívás alkalmával idegrendszerünk darabkákból építi össze azt a képet, amit keresünk ilyenkor: az idegrendszer különféle hálózatai nem kész emlékeket tárolnak, hanem töredékeket és információrészleteket, az emlék pedig csak az előhívás során jön létre – idézi a 444.hu cikke a BME Kognitív Tudományi Tanszékének munkatársát, az MTA Nemzeti Agykutatási programjának kutatócsoport-vezetőjét, Racsmány Mihályt.

Vajon mikorra gyűrűzik át a hazai tanúkihallgatás protokolljába ez a többéves agykutatási eredmény? Van-e értelme szemtanú vallomásokat apró részleteiben összevetni két hónap, három és öt év távlatban? Nem csupán az idő múlása, de a mindig más és másként előhívott emlékkép miatt.

Valójában az az emlékezet, az a megismételt tanúvallomás kérdőjelezhető meg, amelyik mindig pontosan egyforma. Ott illető történetet ismétel, mint egy memoriter szöveget, és nem emlékképet hív be.

Dilettantizmusra utal az is, amikor számon kérik a szemtanút, miért a szemét jegyezte meg az álarcos alaknak, miközben csak az látszott ki a maszkból, így eleve az arcazonosítás kizárólag a szemre fókuszált. Egy arc, egy arcrészlet valamely érzelmi hatást vált ki pár másodperc alatt egy emberben, még a szemszín sem feltétlen fogalmazódik meg: a látott szín vált ki egy érzelmi hatást a tudatos színazonosítás nélkül is.

Konklúzió ítélet előtt

A másodfokra visszahelyezett tárgyalás célja a bizonyítékok zárt láncolatba rendezése volt a szemtanúk ismételt meghallgatásával, eközben az eszköz-motiváció-lehetőség mint a büntetőügyek alapvető bizonyítási láncolatával alig törődik a bíróság.

Kevesek vállalják azt be, hogy fél évtizedet szánnak életükből arra, hogy a letartóztatás napján és azt követő hetekben már nagyrészt összeállt bizonyítékok alapján a bíróság a felsorolt és bizonyítást nyert vádakkal arányos ítéletet kiszabja: előre kitervelt, különösen aljas indokból, emberölési szándékból, felfegyverkezve elkövetett, életveszéllyel járó, végleges testi roncsolódást okozó támadás, amelynek során a fogvatartás, az okiratokkal visszaélés bűntette is megvalósult.

Bene Krisztián elsőfokon négy évet kapott, orvosi hivatásától 5 évre eltiltották. Az, hogy ő az elkövető, már ott bizonyítottnak tekintették. Az eredeti másodfokon 9 évet kapott, orvosi hivatásától végleg eltiltották.

A Kúria több ok között a fent felsorolt, újabb bűntett tételek miatt helyezte vissza újabb másodfokra az ügyet: a novemberit követően 2017. december 5-én várható a következő tárgyalás.

Jogerős ítélet már meghozható lenne, minden bizonyítási eljárást már lefolytattak. A tettes vakmerőségét már csak a bíróság tétovázása tudja felülmúlni.

Eszes Beáta

Ne azt kérdezd, mit tud érted tenni a hazád, inkább azt, hogy vajon miért teszi ezt veled. Legfőképpen pedig azt próbáld meg valahogy eldönteni, megéri-e mindez neked és a családodnak? Ha igen, akkor légy boldog, örvendezz, és amint lehetőséged adódik rá, szavazz a Pártra. Senki sem fog megakadályozni ebben.

Én magam, kezdek rohamosan eltávolodni a magyar politikai élet történéseitől. Valahogy megpróbálok kibújni alóla. Sumákolok, félrenézek, elfoglalom magam valami mással. Úgy teszek, mintha én nem is... Mindegy. Nem érdekes. Nagyon zavar, untat és nem is nekem való a létező szocializmus vegyítése a Horthy-korszakkal. Oldják meg az urak ezt maguk között.

Úgy vélem a magyarországi változások immár megfordíthatatlanná váltak. Már jelentősebb korrekcióra sincs túlságosan sok lehetőség. Illetve van, de csak rossz irányba. Emiatt nem is nagyon érdemes túlságosan sokat bíbelődni az ilyesmikkel. Ott egye meg a fene az egész Nemzeti Cirkuszt az erőszakra hajlamos porondmesterrel együtt.

Visszakerültünk a régi, jól megszokott kerékvágásba. Az ország békésen, büszkén és boldogan rohad szét. Valami ilyesmiről írt Ady Endre is a maga korában, csak jóval kifejezőbben. Az illető valóban zseniális fickó volt. Szerintem pár éven belül néhány írását be fogják tiltani, ami hatalmas elismerést jelentene számára. Remélem ez valamiképpen a tudomására is fog jutni.

A Fekete György által levezényelt, mértéktelen sok pénzt felemésztő Kulturkampf – tehetség hiányában – szerencsére totális kudarcba fulladt. A kedvezményezettek nem tudtak a maguk számára nemzetközi elismeréseket vásárolni, Fekete pedig hülyét csinált magából. Már megint a „libsik” jártak jól.

Isten, haza, család.

Ezt a brandet próbálja a NER álszent és hazug módon rátukmálni a társadalomra. Eközben elkövetik szinte az összes főbűnt. Nyugodtan fel lehet leltározni. Köszönöm szépen, de én így, ebben az aljas és mocskos formában ebből az egészből nem kérek semmit.

Maradjunk talán Istennél, már ha létezik, valamint ő is annak tekinti magát. Vele nekem semmi bajom sincs, remélem neki sem velem. Az illetőt nem ismerem személyesen és ezzel valószínűleg ő is így lehet. Ha valamikor, valahol találkoztunk, valószínűleg egyszerűen elmentünk egymás mellett. Azt merő kíváncsiságból megkérdezném tőle, hogy ez a világ, amelyikben élünk, az pontosan hányadik prototípus és milyen szintet képvisel. Ha annak idején a miénket egy hét leforgása alatt össze tudta hozni és még pihenésre is maradt ideje, akkor mi akadályozná meg abban, hogy havonta legalább egy szép, új világot legyártson. És vajon milyen lehet az, amikor egy kicsit több időt szán a teremtésre? Minek túlságosan elkapkodni az ilyesmit. Istennek szerintem mindenre van elegendő ideje.

Aljas és álnok árulásaim közé tartozik az is, hogy a vallást egy olyan, nagyjából egyedi gyártású, de pontatlan világszemléletnek tartom, amelyet megpróbálnak a marketingesei minél több ember számára eladni. Így működik az üzleti élet. Istent egy választási kampányba bevonni azonban modortalanság. Mondhatni, Isten ellen való vétek! Tessék inkább kiskutyákat, cicusokat, suhanó teknősbékákat simogatni, illetve jótékonykodni. Szószékről szapulni a politikai ellenfelet felér egy közönséges magánlaksértéssel. A tulaj nem biztos, hogy örül az ilyesminek.

Mit kezdjek azzal a XX. században teljesen leamortizált fogalommal, hogy haza? Kié az, és jelenleg mire használja? Kielégíti vele a hatalomvágyát? Meggazdagszik belőle? Kizár belőle másokat? A mostani „hazába” – amely egy gátlástalanul vezetett üzleti vállalkozás, a totális monopólium megszerzésére céljából – én már egyre kevésbé tartozom bele.

A dolog nem keserít el túlságosan. Annak idején, a szocialista haza fogalmát is nevetségesnek tartottam, ugyanígy vagyok az orbánista hazáéval is.

Hol van egyáltalán az a haza? Számomra ez legfőképpen Sopront és környékét jelenti. Itt élek, meg mászkálok mindenfelé. Eisendtadt (Kismarton), Rust, Puchberg sokkal többet jelent számomra, mint mondjuk Debrecen vagy Szolnok. Ezen kényszerítésen (kitelepítésen) kívül nem is kívánok változtatni, gondolom a debreceniek sem. Számukra ott van a haza és ezzel nincs is semmi baj.

A NER-be teljesen hagyományos, konzervatív (nem az) család-modellem révén illeszkedek be leginkább, de itt is komoly és megbocsáthatatlan bűneim vannak. Nem tekintem ugyanis másodrangú állampolgároknak a gyereküket egyedül nevelőket, a homoszexuális párokat, az élettársi kapcsolatot létesítőket, sőt azokat sem, akik valamilyen okból magányosan élnek. Az általam képviselt anya, apa + gyerekek felállás egyre inkább ritkábbá válik, amit ez a „keresztény-konzervatívnak” (Merde!) kikiáltott társaság képtelen elfogadni. Talán nem sokasodnunk, hanem okosodnunk kellene. Őket (Merde!) azonban csak a mennyiség érdekli.

Több millió, boldogan tapsoló idióta jól mutat egymás mellett, de nem lehet velük sok mindent kezdeni. A NER-nek sajnos pont ez az egyik célja. Legyél jó – azaz szófogadó – hülye, ezért időnként majd lökünk neked valamit. Ja, meg azt mondjuk rád, hogy nagyon okos vagy. Nem kerül ez semmibe. (Merde!)

Mi marad még számomra ezeken kívül? Semmi. (Merde!) Ez az, amit az ő országuk biztosítani képes a számomra. Ne jöjjenek az „igaz hazafiak” a Dunával, a Tiszával, az Északi-középhegységgel, vagy a Balatonnal. Ahhoz nekik semmi közük. Szerencsére a tájegységeink túl fogják élni őket.

Ma már nem kell itt élned, de ha szegény vagy, és kórházba kerülsz, akkor mindenképpen itt kell halnod. Ez lenne az a fenemód felemelő érzés, amitől meg kellene hatódni? Vagy minél előbb megszabadulni a magyar állampolgárságtól?

Lesz valamikor egy olyan haza, amelyben ők már nem fognak létezni. Legalábbis nem élő mivoltukban. Nem lesz könnyű eltakarítani azt a szemetet, amit majd maguk után hagynak, de valakik majd megcsinálják.

A hazával azonban házaljanak másoknál. Valójában ők árulják. Én bizony nem veszek tőlük semmit. Tőlem akár már most nyugodtan fel is fordulhat ez egész díszes társaság. Sok kár nem érne sem engem, sem az országot.

Ha ez hazaárulásnak minősül, akkor tessék nyugodtan odatenni a strigulát a nevem mellé és pirossal bekarikázni. Valamikor, valamire majd csak jó lesz. Talán már ott is van.

Nálam pedig itt marad „a főokos előtt vigyázzban álló láthatatlan röhögés”. Amit köszönöm szépen, nagyon élvezek.

Sztevanovity Dusán

Szentimentális 'rakenroll'

Nincs szebb,

mint a vasalt világban

a gyűrött, a kócos

'rakenroll'

Ó, nincs szebb,

mint ha kilóg a sorból,

mert nem ért a szóból,

kinek ez a zene szól

Ó, nincs szebb,

mint az alázat csendje

ha zenére lázad,

s a szív zakatol

Ó, nincs szebb,

mint a csend kapuját

ha berúgja páros lábbal

a 'rakenroll'

Ó, szép volt

Azt ígértem, halálig játszom

Szép volt

Hát játssz el értem

egy szentimentális 'rakenrollt'

Nincs szebb,

mint a főokos előtt

vigyázzban álló

láthatatlan röhögés

Ó, nincs szebb,

mint a zenébe bújt

a szavakban

néma kételkedés

Ó, nincs szebb,

mint a simogató pofon,

a játék, a játszma,

a lelkesedés

Ó, nincs szebb,

mint a titkos, a cinkos

az összekacsintó

egymást keresés

Ó, szép volt

Azt ígértem, halálig játszom

Szép volt

Hát játssz el értem

egy szentimentális rock and rollt

Nincs szebb,

mint a hétrét görnyedt

nyakkendőket egy este

az ingről leveszik

Ó, nincs szebb,

mint ha senki se bánja,

ha érzi, ha látja,

hogy figyelik

Ó nincs szebb,

mint a teremőr réme,

a hangerő ténye,

a 'rakenroll'

'rakenroll'

'rakenroll'

'rakenroll'

'rakenroll'

Ó nincs szebb,

mint az, ami minden,

csak egyedül szép nem:

a rock and roll

Olyan, szép volt

Azt reméltem, halálig játszom

Szép volt

Hát játssz el értem

egy szentimentális 'rakenrollt'

Immanuel Kant - Kritik der reinen Vernunft

„Szijjártó Péter fogja felhívni a választópolgárokat, hogy elmagyarázza az ördögi Soros-terv lényegét és a nemzeti konzultáció fontosságát. Természetesen nem élőben.” (Sorosozás már a telefonban is – Szijjártó Péter hamarosan önt is fel fogja csörögni)

Mi ez a félelemmel, valamint aggodalommal teli, amúgy elégedett arckifejezés, amely nemzetünk nagyjainak arcán mostanában eluralkodni látszik? Ezt a felelősségteljes mimikát csapattréningen oktatják számukra, vagy esetleg kínai plasztikai sebészeket alkalmaznak, akik legyártják belőlük ezeket a figurákat?

A mindenen eluralkodó osztály vajon mitől félti ennyire a hont, azaz saját magát? Soros Györgyöt eddig még egyetlen párt sem jelölte miniszterelnöknek, mégis őt reklámozzák a legkisebb, nagyjából még lakható településen is. Kész szerencse, hogy nincsenek gyarmataink.

Titokban ennyire megindult az MSZP az origóból? Megjelent egy „mindenkitgyorsanegyszerrelegyőző” párt, amelyről a közvéleménynek ma még nincs tudomása? Simicska Lajos tavasszal talán bejelenti, hogy Orbán Viktor valójában nő, aki tőle esett teherbe? Mészáros Lőrinc gazdasági puccsra készül, majd átveszi az ország irányítását? Rogán Antal megvásárolta a Kajmán-szigeteket Helen Kilpatricktól, és az egész banda odaköltözik?

Minden jel arra mutat, hogy ellenfél hiányában a FIDESZ-KDNP kénytelen lesz megnyerni a 2018-as választásokat. Nem kicsit. Brutálisan. Ennek ellenére mégis gyerekes telefonbetyárkodásra adják a fejüket? Pont ezekben a zaklatásokkal terhes időkben? Nem megalázó ilyesmivel kitölteni az adásidőt? Mi jöhet még?

Esetleg Németh Szilárd átszellemült arccal kártyát fog majd vetni, és abból mindig az fog kijönni, hogy Soros György Magyarország vesztére tör? Lázár János a kormányinfókon keresztül pozitív energiákat fog küldözgetni, egyben mindenkiről leveszi a rontást? Tállai András gombostűvel fogja bökdösni a Brent Olaj valós árfolyamgrafikont? Népnemzeti szeánszok és választási asztaltáncoltatás nem lesz? A holt lelkek is kapnak majd szavazati jogot? Egy koppintás, Fidesz. Kettő..., ja az pont nem érvényes, illetve csak az első számít.

Az rendben van, hogy a nemzeti konzultáció egy több ismétléses, nagy számú mintán végzett – vagy mi a fenének nevezik az ilyesmit a statisztikusok, most nem is ez a lényeg – közvélemény-kutatás, közpénzek mértéktelen felhasználásával, elherdálásával.

Egyenként be lehet azonosítani, kik azok, akiket hideg hagyott a többszöri, rendkívül kedvező házassági ajánlat és nagy ívben tettek az egészre, esetleg valami még csúnyábbat műveltek. Ők valószínűleg még mindig nem tértek jobb belátásra. Sokan vannak, de nem nagyon fognak szavazni. A következő ciklus valószínűleg az ő gyengéd meggyőzésükről fog szólni.

Ha fideszesek szempontjából minden a lehető legnagyobb rendben van, és az egész ország odavan a gyönyörűségtől, akkor Szíjjáró Péter vajon mi okból játszik Horst Fuchsot? Mit szeretne eladni azokból a javakból, amiket már rég elloptak a maguk számára, illetve politikailag korrekten* mondva, nemzeti tulajdonba vettek, és most buzgón megvédenek, azaz nyomtalanul eltüntetnek. (*PC, azaz minden rosszak okozója, lásd 666)

Azok az orbánviktoros meghívók, amiket mint valami véres kardot, többször is szerteszét hurcoltak az országban, pontos képet adhat számukra rajongótóborúk alacsony szellemi színvonaláról. Ezzel nincs is semmi probléma. Igazodni kell a az elvárásokhoz, a piaci igényekhez. Hülyéknek, hülye dolgokat kell mantrázni, hogy még annál is hülyébbek legyenek. Ők azok, akik valószínűleg még azt is elhiszik, hogy Szijjártó koronaherceg egész nap telefonügyeletet tart, és kiokosítja az arra érdemeseket.

Az értelmiség nem felvásárolható része – pontosabban mondva azok az ilyen-olyan polgárok, akik önálló gondolkodásra képesek, és nem hisznek abban, hogy a kettő meg kettő eredményét kedvünk szerint alakíthatjuk, amit csupán szilárdan akarnunk kell, és piros, fehér, zölddel kell azt összeadnunk – látványosan kivonult a kormánypárt mögül. Csak az olyan selejtes gyártmányok maradtak meg, mint Gajdics Ottó vagy Bencsik András, akik üvöltözésen kívül mással nem nagyon tudják felhívni magukra a figyelmet. Erre mondjuk tökéletesen megfelelnek, meg ugye bajszuk is van az orruk alatt.

Ott, „hol” egykor arra számítottak, hogy valamikor majd „nemzet süllyed el”, nem gondoltak arra, hogy a nép süllyedés helyett, fokozatosan elhülyül. „Az ember millióinak Szemében” valóban könny ül, de nem a gyásztól, hanem a röhögéstől. Persze csak azoknak, akik tudják, merre is van Magyarország és mivel foglalatoskodnak az ott éldegélők. Túlzott illúzióink ne legyenek. Nincsenek számottevően.

A következő ellenség minden bizonnyal belső lesz. Azok, akik nem hisznek az elért, kimagasló eredményekben és a fényes jövőben. Azok, akik olyasmiket merészelnek állítani, hogy a magyar gazdasági csoda mögött uniós pénzek, valamint a szociális, egészségügyi, oktatási kiadások drasztikus csökkentése áll. A rendszerváltás óta a Fidesz vetette be a legbrutálisabb megszorító intézkedéseket, ami legfőképpen a szegényebb rétegeket érinti. Azokat, akik hivatalosan nem is léteznek.

Tehát azok lesznek a nemzet ellenségei, akik tiszta szívből utálják az illiberális demokráciának nevezett tákolmányt, és nem élvezik a rosszléti állam vívmányait.

Meg azok, akiknek nem tetszik az, ahogyan Direkt Peti valami gagyi, öntisztító, leégést gátló serpenyőt szeretne rájuk tukmálni.